Greifswald egyeteme sajátos helyet foglal el a germán (svéd-német) kultúrkörben. Erre egyrészt földrajzi elhelyezkedése predesztinálja, arra való tekintettel, hogy svédországhoz és dániához van közel, másrészt háborúskodás idején megváltoztak az országhatárok.
1715-ben például a szászok és az oroszok elfoglalták Pomerániát, ami dániához került.
Ez a sok változás azt is jelenti, hogy a felsőoktatási környezet folyamatosan érvényesülő kiegyensúlyozási szándéka miatt, már az alapításkor uppsala hatásának ellensúlyozásá-ra törekedtek, leginkább azért, hogy saját szellemiségüknek megfelelő hivatalnokokat, katonákat és lelkészeket képezzenek. A lelkészek a 17–18. században különösen fontos személyek, hiszen ezen a nem túl nagy népsűrűségű vidéken sokszor ők képviselik egye-düliként az államot és egyúttal ők a művelődés letéteményesei. Ilyen tekintetben a pro-testáns greifswald az ortodoxia híve és őrzője élesen kikelve a hallei és másutt terjedő pietista kegyességgel szemben. Ennek az irányzatnak egyik képviselője Johann Friedrich Mayer teológus professzor, aki nyolc évig a dékáni tisztséget is betöltötte. következetes-ségére jellemző, hogy XII. Károlyt rábírta 1705-ben és 1706-ban egy olyan rendelkezésre, mely szerint azok a diákok, akik német egyetemen akarnak tanulni, kénytelenek legyenek előtte egy évet greifswaldban eltölteni. továbbá minden külföldön tanult diákot kötelez-tek arra, hogy svédországba való visszatérése után meghallgatáson vegyen részt. Mayer tudományok művelése iránti elkötelezettségét nem csak nagyszámú publikációi, hanem a maga korában (1700) ritkaságnak számító 18 000 kötetes könyvtára is bizonyítja.157 A jogászok közül itt oktatott egy ideig Samuel Pufendorf158 és Johann Philipp Palthen. 1714-ben XII. Károly svéd király különleges megbízatású ombudsmant nevezett ki az egye-temre, azzal a szándékkal, hogy ott a király „szeme és füle” legyen, valamint ügyeljen
156 tenorth 1999. 16–17. o.
157 langer, Herbert (2008): Die pommersche Landesuniversität Greifswald. In: Universitäten im Östlichen Mitteleuropa. Zwischen Kirche, Staat und Nationgeschichtliche Entwicklungen. (Hg. Peter Wörster) oldenbourg verlag, münchen. 92. o.
158 Pufendorf később greifswaldból Heidelbergbe majd lund egyetemére távozik. Egyébként abszolút nem ritka német professzorok svéd meghívása. Ennek hátterében az rejlik, hogy a harmincéves háborúban sok német könyv került hadizsákmányként a svédekhez és ez erősítette a német nyelv szerepét.
70
arra, hogy uppsala befolyása töretlenül érvényesüljön. greifswald egyeteme tiltakozott az autonómia ilyen jellegű megsértése ellen, ezért bár az ombudsman személyét kijelölték, az sohasem foglalta el működési helyét.159 A nézetkülönbségek egyik oka a professzorok meghívásában és tényleges megbízásában (nominálásában) rejlett, ugyanis a döntés jogát a király és az egyetem is magának követelte. több példa utal arra, hogy a svéd kormány sokszor csak az egyetemi statútum megsértése útján tudta – egyébként előremutató – cél-jait elérni. néhány svéd professzor meghívása új oktatási tartalmak megjelenését jelentet-te, ilyen a matematika terén az építészeti és erődítéstani számítások, valamint a földmérés tanítása, de Harald Hasselgren révén még a keleti nyelvek oktatására is lehetőség nyílt.
Amikor ez a terület dániához került, a svéd professzorok visszamentek hazájukba, a te-ológus Mayer egy időre lelkészi állást vállalt. greifswaldban az oktatás nyelve a német maradt, főleg azért mert a könyvek legnagyobb része német nyelven volt elérhető. Ennek ellenére greifswald egyeteme hasznos volt svédország számára, nem véletlen, hogy a 17.
században ide jött a legtöbb svéd diák, szám szerint 547 fő.160 Az ortodox lutheránusok székhelyének számító greifswaldban alapvetően lelkészek, tisztviselők és jómódú parasz-tok fiai tanultak, akik többnyire hasonló pályát választva szülőföldjükre mentek vissza.
Ilyen még dorpat és rostock egyeteme, amelyek főleg egy szűkebb vonzáskörzet oktatási igényeit elégítették ki. Egy ideig greifswald arról volt ismert, hogy könnyen lehet az ala-csony követelményszint miatt fokozatot szerezni. A gazdagabb családok fiai a távolab-bi és drágább Wittenbergben vagy lipcsében tanultak. greifswald egyeteme egyébként 1705-ban a lutheránus magyarok segítése érdekében teológus hallgatókat is fogadott. Ezt a gesztust meghálálva 1743-ban Szirmay császári huszár ezredes greifswaldban egy róla elnevezett alapítványt hozott létre.
A svéd befolyással szemben merevséget tanúsító professzori kar más téren rugal-masabbnak bizonyult, a nemesség fiainak odavonzása és megtartása érdekében minden gond nélkül alkalmaztak táncmestereket, vívómestert, sőt még francia és olasz nyelv-tanárokat is.161
greifswald ugyan a legkisebb egyetemek egyike, svédország számára mégis rendkí-vül fontos, mert kapcsolódási pontként szolgált a német kultúrához. sajátos helyzetét a vallási sajátosság (ortodox lutheránusok) mellett a sokféle diák (svéd, finn, német, baltikumi) jelenléte adta, így az ország legtöbb nációt összefogó intézménye volt.
Lundban 1425-ben dán fennhatóság alatt studium generalét alapítottak, de ez nem működött sokáig. A város egyeteme 1668-ban nyitja meg kapuit miután a svédek el-foglalták schonent. Ez a dánok körében elvándorlási hullámot váltott ki, ők innen jütlandra és a dán szigetekre távoztak.
Uppsala egyetemét 1477-ben alapította Jakob Ulfsson hercegprímás és Sten Sture regens IV. Sixtus pápa hozzájárulásával, aki támogatta egy studium generale létesítését.
Az egyetem kancellárja a hercegprímás lett. Az eredeti cél a bolognai modell követé-se volt. A reformáció a 16. században kritikus helyzetbe hozta az egyetemet, műkö-dését egy ideig kénytelen volt szüneteltetni. Ez skandinávia legrégebbi ma is fennálló egyeteme. könyvtára a Carolina rediviva világszerte ismert kiterjedt gyűjtőköréről. A könyvtár állományát gyarapították a 30 éves háborúban idekerült német könyvek, de kopernikus könyvtára is ide került.
159 langer, Herbert (2008): 96. o.
160 uo. 99 -100. o 161 uo. 97. o.
71 Leiden egyetemét I. Orániai Vilmos alapította 1575. február 8-án, néhány hónappal
azután, hogy a spanyol csapatok elfoglalták a várost a nyolcvanéves háborúban. Így ez lett a néhány évvel később egyesült hét tartományból álló köztársaság első egyeteme.
Az egyetem könyvtárával együtt hamarosan tudományos központtá vált. olyan neves tudósok dolgoztak itt, mint Justus Lipsius, Joseph Scaliger, Franciscus Gomarus, Hugo Grotius, Jacobus Arminius, Daniel Heinsius és Gerhard Johann Vossius. Az egyetemen fokozott figyelmet szenteltek a kutatás szabadságának, ezt sugallja az egyetem jelmon-data is: Praesidium libertatis (az egyetem a szabadság bástyája). leidenben 1633-ban csillagvizsgáló nyílt, ami az egyik legrégebbi egyetemi obszervatórium a világon. A 18. században Jacobus Gronovius, Herman Boerhaave, Tiberius Hemsterhuis és David Ruhnken is dolgozott az egyetemen. leiden egyeteme és az ottani szabad légkör rend-kívül vonzó a külföldi professzorok számára, nem véletlen, hogy ilyen nagy számban fogadnak el ide szóló meghívást. A források az egyetemet gyakran a 18. század végéig új Athénként, a respublica litterarum megtestesítőjeként említik.162
különleges helyzetbe kerülnek azok az egyetemek, amelyek az európai háborúk kö-vetkeztében többféle uralom alá kerültek, erre példa Dorpat egyeteme. Az előtörténet az ellenreformációval kezdődik, amikor is a jezsuiták 1583-ban gimnáziumot alapíta-nak a városban. Ennek ellensúlyozására a litván kormányzó johan skytte ösztönzésére 1630-ban svéd-protestáns gimnáziumot alapítanak. Egy év elteltével a kormányzó azzal a kéréssel fordul II. Gusztáv Adolf svéd királyhoz, hogy támogassa a gimnázium egye-temmé fejlesztését. A király örömmel fogadta az „Academia gustaviana” alapításának ötletét és 1632-ben alá is írta az alapító okiratot. Az újonnan alakult négykarú egye-tem számára a mintát uppsala 1477-óta fennálló egyeegye-teme jelentette. A gyengén do-tált intézmény nem vonzott jelentős számban svéd diákokat, valamint az 1654-es orosz támadás is nehezítette a helyzetet, ezért 22 évi működés után 1655-ben szüneteltette működését. 1690-ben XI. Károly svéd király uralkodása idején újra aktuálissá vált egy felsőoktatási intézmény létesítése, ezúttal Academia gustavo-Carolina megnevezéssel.
A háborús viszonyok miatt 1699-ben ezt az intézményt Pernauba helyezték át. 1710-ben miután oroszország elfoglalta a baltikumot az egyetem újra megszűnt, hogy majd egy évszázad elteltével orosz fennhatóság alatt éledjen újjá.
Egyetemi viszonyok a Habsburg Birodalomban163
Ausztriában Mária Terézia császárnő idején jelentős változások következnek be az ok-tatásban. Ennek egyik újítása 1746-ban a Theresianum megalapítása. Ez az elitiskola alapvetően a vagyonos családok fiainak képzését szolgálta. 1746 és 1772 között százti-zenhét magyar nemesi családból származó ifjú tanult itt.164 Az ausztriai egyetemi refor-mok útja nem egyirányú, nem feltétlenül a birodalom központjából szétterjedő kezde-ményezés, hanem érdekes módon fordítva a birodalom perifériáján fekvő freiburgból kiindulva kezdődött el az újító törekvések visszaáramlása. A freiburgi 1716-os reform-törekvések motivációja több szálból tevődik össze. Az egyik az, hogy itt a közvetlen környezetben mindenütt protestáns egyetemek találhatók és ezekkel kellett versenyre
162 frijhoff Willem (2012): Qualitätswahl, Kanditatenmangen oder Nachbarfreundschaft? Die internationale Berufungspraxis der niederländischen Hochschulen zwischen 1575 und 1814. 36. o.
163 A Habsburg birodalom 1526-tól 1918-ig áll fenn
164 lendvai, Paul (2009): Magyarok. Győzelmek és kudarcok. kossuth kiadó budapest, 163. o.
72
kelni, főleg a professzori bevételeket biztosító diákokért. másrészt a polgárok és főleg a nemesség a tantervek átalakítására készteti az egyetemet, annak érdekében, hogy fi-aik a politikai és diplomáciai karrier építéséhez hasznos tanulmányokat folytathassa-nak. Ezek az impulzusok ösztönzően hatnak vissza bécsre és Mária Teréziát, de főleg II. Józsefet ösztönzik a felvilágosult abszolutizmus szellemiségének megfelelő egyete-mi reformok kezdeményezésére. Ezek a reformok később a központosítás szolgálatá-ba állítva áramlanak majd vissza és szét, a bécsből érkező tisztviselők és professzorok közvetítésével, általában aktív vagy passzív ellenállást kifejtve. 1745-ben Mária Terézia bécsbe hívta leiden egyeteméről Gerard van Swietent (1700–1772), aki a felvilágosodás híveként és ösztönzőjeként az uralkodó háziorvosa és az orvosképzés megújítója lesz.
van swieten az egyetemek számára tantervet szerkesztett. 1784-től a kötelező filozófiai stúdiumokat három éves időtartamara hosszabbítják, az előadások nyelve a német lesz.
Elvárja, hogy a jövőben a professzorok naponta két kötelező órát tartsanak, a diákok-nak pedig naponta maximum négy órájuk legyen, mégpedig a következő rend szerint:
délelőtt a szellemi erőfeszítést igénylő, délután pedig a főleg az emlékezetet terhelő tár-gyakat oktassák.
Ausztriában az egyetemek a szekularizáció egyik megvalósulási lehetőségét is jelen-tik. Ebben a törekvésben a tiroli rendek sem maradnak tétlenek, kezdeményezik, hogy a jezsuiták egyik fellegvárának számító Innsbruck egyeteme teljes karúvá fejlődjék. A korszak további befolyásos személyisége Joseph von Sonnenfels165 (1732–1817) és Hein-rich Gottlob Justi (1717–1771). Előbbi a kameralisztika professzora és 1763-tól a bécsi egyetemen a felvilágosult abszolutizmus államigazgatási rendszerének megreformálója, utóbbi az 1749-ben megnyílt Collegium Theresianumban a teréziánus lovagi akadémián működik. maga sonnenfels négy régens tanácsadója, legnagyobb hatással mária teré-zia és II. józsef reformjaira van. Elvégzi a polgári törvénykönyv stilizálását. jogi főmű-véből – grundsätze der Polizey, Handlung und finanz – jogászok egész nemzedéke tanult. Justi a felvilágosult abszolutizmus híve és kameralistaként úgy véli, az uralkodó felelős népének sorsáért. Ebben látja igazolni a központi irányítás és az erős kontroll szükségességét, mert ezek az intézkedések biztosítják a nyugalmat. Ebből az is követ-kezik, hogy az uralkodó népének egészségéért is felelős, és mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ez javuljon.166 A Gerard van Swieten (1739–1803) által kezde-ményezett bécsi egyetemi reformok másutt nehezen találtak követőkre. 1763-ban Má-ria Terézia szencen Collegium Oeconomicum néven gazdasági-számviteli felső iskolát alapít. tananyagában matematika, kettős könyvvitel, közgazdaságtan és kameralisztikai tanulmányok szerepelnek.167
A Habsburg birodalomban II. József folytatta a felsőoktatás átszervezését. 1784-ben – a németekhez hasonlóan – regionális alapon képzelte el az egyetemi hálózat kialakí-tását. A jezsuita alapítású intézmények egy részét – olmütz, gráz, Innsbruck, kolozs-vár székhellyel – líceumi rangra fokozta le. Egyetemként csak bécset, Prágát, Pestet hagyta meg és negyedikként újként megalapították lemberget. 1810-ben megszűnt a salzburgi érsekség korábban bencés vezetésű egyeteme is. Az átrendezés következtében
165 sonnenfels a szabadkőműves és több páholy tagja, 1784-től nagymester és a bécsi illuminátusok ve-zetőjének is tekintették.
166 luyendijk-Elshout, Antonie (2004): Medizin. In: geschichte der universität in Europa (1800–1945) III. Hrg. Walter rüegg, verlag C. H. beck. münchen, 449. o.
167 balogh lászló (szerk.)(1996): 1000 éves a magyar iskola 996–1996. Colortipo bt. budapest, 31. o.
73 a Habsburg birodalomban sajátos helyzet állt elő, ennek lényege, hogy a kevés
egyete-men viszonylag sok diák tömörül és ennek következtében nagy létszámú sok egyetemi polgárnak helyet és működési teret nyújtó centrumok jönnek létre. Ezek közül kiemel-kedik bécs és Prága.
olmütz, gráz és Innsbruck 1826 után ugyan visszakapta egyetemi rangját, de sokat veszítettek korábbi fontosságukból. Ennél rosszabb helyzetbe csak krakkó került, ahol a tannyelv és nemzeti hovatartozás többször megváltozott.
A bécsi kongresszus döntései nyomán az észak-itáliai terület két patinás egyeteme Padova és Pavia a Habsburg birodalomhoz került. mindkét lombard-velencei király-sághoz tartozó intézmény olyan gyors ütemben fejlődött, hogy 1840-re már felzárkóz-tak Prágához. Ezt előnyösen befolyásolta az a tény, hogy itt az oktatás nyelve az olasz maradt.
Bécsben, a császárvárosban működnek a birodalom legkorszerűbb felsőoktatási in-tézményei. közülük a legpatinásabb a Bécsi Egyetem. Ennek tanrendje, szervezeti for-mája követendő mintaként szolgált a monarchiában mindenütt, de más, monarchián kívüli egyetemeken is. A bécsből eredő 18. századi a felvilágosult abszolutizmus céljait szolgáló egyetemi reformok a következőket jelentik:
• az egyetemi autonómia korlátozása és erősebb állami kontroll alkalmazása,
• a professzori kar kötelmeinek korábbinál pontosabb szabályozása, a szolgálati feladatok pontosítása,
• a latin nyelv helyett mindenütt a német lesz a tannyelv,
• a diákokkal szembeni vizsgakövetelmények szigorítása,
• a doktori eljárás egyszerűsítése,
• a filozófiai fakultás magiszteri címével szembeni követelmények közelítése a doktori fokozat követelményeihez,
• bevezetik és közre adják az évenként tartott előadások katalógusát,
• az oktatók számának növelése összekapcsolva új tantárgyak bevezetésével,
• az egyházi befolyás csökkentése,
• az egyházi ünnepek egyetemi megtartásának kisebb szerepe,
• sok jezsuita oktató elbocsájtása,
• az akadémiai megkülönböztető ruhaviselet (talár, birétum stb.) megszüntetése,
• a tanításmentes napok számának csökkentése,
• a hasznossági szempont elsődlegességének hangsúlyozása.168
A bécsi egyetem sajátossága, hogy nagyon sokáig, egészen 1849-ig tovább működik a nációk szerinti szerveződés. A bécsi egyetem archívuma őrzi például a magyar náció anyakönyvét.
168 összefoglalva In: speck, dieter (2007): Uniseum Freiburg. Ein Bildbegleitbuch. Promo verlag, freiburg 55. o.
74
7. kép: A Liber Nationis Hungaricae címlapja a bécsi egyetemen (1632) Forrás: Archiv der Universität Wien
A liber nationis Hungaricae a bécsi magyar akadémiai nemzet prokurátorainak anyakönyvi és más bejegyzéseit tartalmazza az 1632 és 1772 közötti időszakból, ér-telemszerűen az ebbe a nációba tartozó cseh és lengyel diákok adataival együtt. A címlapon a szentháromság alatt középen az ország címerek, a két szélén szűz mária a gyermek jézussal – mária mint közbenjáró, oltalmazó, illetve a náció védőszentje szent lászló látható. A kép alsó részén a bécsi egyetem címere került ábrázolásra. Alul középen egy nyitott könyvön az ACd vIEn (Academica viennensis) felirat olvasható.
A könyvet két felhőből kinyúló kéz tartja.
különösen magas színvonalú a képzés a bécsi orvostudományi karon. Az orvosi, sebészi, gyógyszerészi pálya egyik jellemzője, hogy gyakran nemzedékről-nemzedékre folytatja valaki a szélesebb családi körből ezt a hivatást, így e professziókat művelő di-nasztiák jönnek létre, amelyek többnyire ragaszkodnak az őket képző anyaintézmény-hez. Ez alkalmanként anyagi és más támogatási formában is kifejeződik, fenntartva a folytonosságot és előmozdítva a fejlődést.
1781-ből fennmaradt egy német professzor feljegyzése a bécsi egyetem meglátoga-tásáról, ami alkalmi betekintést enged az egyetem belső életébe:
75
„A filozófiai előadóteremben mintegy 200 hallgató volt, az előadás témája érdekes, jól ösz-szefogott, de a hallgatók úgy viselkedtek, mint a gyerekek: némelyik fekszik a padon, mások cseverésztek, egyesek feltűnően ásítoztak, megint mások ide-oda forgolódtak. Ezzel nem is lenne baj, de annak megelőzésére, hogy a bölcsesség e kedvelői ne legyenek túl hangosak, hogy ne nyomják el a professzor hangját, a katedra előtt egy külön helyre egy felvigyázó idő-sebb diákok ültettek – fiscus philosophiae megnevezéssel – akinek az a kötelessége, hogy túl nagy hangzavar esetén figyelmeztesse társait oktatójuk iránti tiszteletre.”169
1766-ban nyílt meg bécsben egy állatok gyógyításával foglalkozó intézet, ez 1777-ben Állatorvos-képzővé nőtte ki magát, amit 1812-ben az orvostudományi karhoz csatoltak.
A bécsi tanintézetek között különleges helyet foglal el az 1754-ben alapított keleti nyelvek Akadémiája. Az intézmény kezdeti célja az, hogy a török birodalommal való kapcsolatok intézéséhez diplomáciai és nyelvi jártassággal bíró szakembereket képezze-nek. Idővel ebből fejlődött ki a monarchia Diplomata- és Konzulképző Akadémiája.
1833-ban metternich javaslatára jogi-diplomáciai jellegű kurzusokkal bővült a képzés.
Az intézmény 1898-tól konzuli Akadémiaként működött tovább.
A műszaki oktatás legkorábbi felsőfokú tanintézetei Európában a hadmérnöki iskolák.
Ilyen intézmények elsőként franciaországban és Itáliában létesültek. A Habsburg monar-chiában 1717-ben szervezték meg az első Hadmérnöki Akadémiát bécs környékén. Az akadémia helyszíne az évek során többször változott, a működés helyei: gumpendorf, laimgrube és Wieden települések. Az oktatás kétéves előkészítő kurzusból és ezt követően hat éves tanulmányi időszakból állt. A matematika és a geometria itteni oktatását az egész monarchia területén elismerték és magas színvonalúnak tartották.170 Az intézmény igen jó előkészítőnek számított azon polgári pályák számára, amelyek magas szintű matematikai tudást igényeltek.
A fémek iránti fokozott igény szükségessé tette a bányászat fejlesztését, ehhez pedig képzett szakemberekre volt szükség. Így 1763-ban schemnitz-ben Bányászati Akadémi-át alapítottak. Ebben az intézményben három év a tanulmányi idő, a tananyag geometria, hidraulika, kémia, kohászat és némi laboratóriumi gyakorlat. A képzés fontos része, hogy a nyári szünidőben a diákok gyakorlati ismereteik fejlesztése érdekében meglátogatták a hutákat.171
A műszaki tudományok oktatására az 1770-ben alapított realhandlungsakademie utódjaként 1815-ben megalakul a később európai hírűvé vált Politechnikum. Ebben az intézményben előkészítő osztályt, technikai osztályokat tartanak fenn és 1817-től ke-reskedelmi tagozaton oktatnak. Első igazgatója a rendkívül tehetséges szervező Johann Joseph Prechtl. A tagozatok között a műszaki a legfejlettebb, ezért nem véletlen, hogy az egész monarchiából ide igyekeztek a mérnöki tudományok iránt érdeklődők.172 Az
169 Idézve In: Paulsen, friedrich (1902): Die deutschen Universitäten und das Universitätsstudium. verlag von A. Asher & Co, berlin, 375–376. o.
170 A legismertebb magyar tanítvány Bolyai János, aki 1818-ban iratkozott be és később a nem euklideszi geometria kidolgozója lett, de itt végzett a budai vár védelmében 1849-ben elesett Heinrich Hentzi császári tábornok is.
171 guagnini, Anna (2004): Technik. In: geschichte der universität in Europa (1800–1945) III. Hrg. Wal-ter rüegg, verlag C. H. beck. münchen, 490. o.
172 A magyarok közül itt tanult ybl miklós, juhbal károly az Ipartanoda későbbi tanára és teleki sámuel gróf is.
76
intézmény olyan népszerűvé vált, hogy 1830-ra hallgatói létszáma megnégyszereződött és a birodalom műszaki szakembereinek mintegy 40%-a itt szerezte végzettségét.173
A művészeti pálya iránt érdeklődők az 1692-ben alapított bécsi Képzőművészeti Akadémián tanulhattak. Az 1812. évi statútum alapján az intézmény négy fő részlegre tagolódott: festészeti, szobrászati, rézmetsző és mozaiktagozaton oktattak elismerten magas színvonalon.174 Az intézmény sajátossága, hogy iparművészeti iskolájában a kéz-műves mesterséget is el lehetett sajátítani, sőt rendhagyó módon mesteremberek szá-mára vasárnapi oktatást is szerveztek.
Prága a monarchia második legnagyobb és egyben legrégibb alapítású egyeteme. sok-féle nemzet fiaiból álló diákságából itt iratkoztak be a legtöbben a bölcsészeti karra, ez a hallgatók közel egy negyedét tette ki. A bölcsészetet nem a korábbi ars-fakultásnak meg-felelő előkészítő jelleggel tanulják, hanem igyekeznek alaposabban elmélyülni a felkínált
Prága a monarchia második legnagyobb és egyben legrégibb alapítású egyeteme. sok-féle nemzet fiaiból álló diákságából itt iratkoztak be a legtöbben a bölcsészeti karra, ez a hallgatók közel egy negyedét tette ki. A bölcsészetet nem a korábbi ars-fakultásnak meg-felelő előkészítő jelleggel tanulják, hanem igyekeznek alaposabban elmélyülni a felkínált