Az angol felvilágosodás kori technikai fejlődésnek egyik következménye a „modern gépemberek” megjelenése.78 Itt születtek meg a kor modern közgazdasági elméletei Malthus és Ricardo jóvoltából. Az ipari fejlődés itt a leggyorsabb: 1810-ben francia-országban még csak 200 gőzgép működik, Angliában viszont már 5000. 1814-ben Stephenson megépíti első gőzmozdonyát és nemsokára már 20 gőzhajót állítanak for-galomba, de ugyanerre a korra datálódik a gázvilágítással rendelkező városok meg-jelenése, illetve a londoni házak vízöblítéses árnyékszékeinek bevezetése. A lakosság életszínvonala – a meglevő ellentmondások mellett, amilyen a gyermekmunka kiterjedt alkalmazása – mégis magasabb, mint a kontinens többi országáé. A higiéné, a testedzés, a tisztálkodás és az öltözködés célszerű alkalmazása Európában itt van a legmagasabb szinten. A Napóleon általi, az angol árukra elrendelt kontinentális zárlat ugyan jelentős veszteséggel és főleg drágulással jár mindkét fél részére, ám ennek összhatása szeren-csére csak időszakosan fogja vissza a fejlődést.
A felvilágosodás idejének angol viszonyai részben olvashatók a korábbi monográ-fiában.79 Új elemként megemlíthető, hogy oxford és Cambridge egyetemein, ahol a fellows-ok – a tutorálást ellátó tanárok számára – akik korábban alapítványokból tar-tották fenn magukat, most némileg megváltoztak a körülmények. Időközben ugyanis megjelentek az önköltséges diákok (commoners) és már felvettek szegényebb sorból származó diákokat is, akiknek bizonyos szolgai feladatokat kellett ellátniuk a tanulási lehetőség biztosítása fejében. Ezeket a szolgadiákokat oxfordban servitors, Cambrid-ge-ben sizars megnevezéssel illetik. Ennél azonban fontosabb tartalmi újítás az oktatás nyelvének angolra változása és a matematika alkalmazásával kapcsolatos tárgyaknál az írásbeli vizsga bevezetése.
A 18. században visszaesett a két tradicionális egyetemre beiratkozott hallgatók szá-ma, összesen mintegy 2000 főre. Ennek legfőbb oka abban rejlett, hogy az anglikán
val-78 friedell 1992. 301–304. o. szóhasználata és értelmezése szerint 79 mikonya 2014. 438–439. o.
39 lásúak kivételével protestánsok és katolikusok sem iratkozhattak be ide és ez így maradt
egészen a 19. századi liberálisabb időkig. A politikai pártok sem hagyták érintetlenül az egyetemi világot: Cambrige Whig pártinak, oxford pedig 1760-ig a tory pártot előny-ben részesítőnek számított.80
skócia egyetemei – annak ellenére, hogy az ország 1707-óta törvény útján az Angol királyság része – autonóm intézmények maradtak. Az itteni egyetemi testületek szaba-don dönthettek az alapítványi pénzek felhasználásáról, a professzorok alkalmazásáról és az oktatott tananyag tartalmáról. bizonyos szintű korlátozások nem annyira az állam, inkább az egyház részéről érvényesültek és ez is csak 1727-ig, ameddig az egyház élt a vizitációs látogatások gyakorlatával. skóciának négy egyeteme van, de maguk a skót egyetemek között is jelentősek az eltérések. glasgowban, illetve különösen Edinburgh-ban dinamikus fejlődés következett be, az utóbbi intézmény tartós hírnevet szerzett magának az orvostudományban. st. Andrews és Aberdeen egyetemei viszont veszítet-tek jelentőségéből és itt a diákok száma is visszaesett.
3. némEt fElvIlágosodás és Az EgyEtEmEk
A német-római birodalom 1803 előtt 77 egyházi hercegségből, számos világi herceg-ségből, 103 grófságból 51 birodalmi városból és lovagi birtokból állt.81 A brandenburgi őrgróf Poroszország királya, a szász választófejedelem pedig egy ideig lengyel király volt. Ez a birodalom a napóleoni háborúk hatására 1806-ban omlik össze. 1870-ig 39 német állam áll szövetségi viszonyban egymással, közöttük öt – bajorország, Württem-berg, Poroszország, szászország és Hannover – királyság.
A német felvilágosodás rendkívül sok dinamikusan változó történés összegződése, részletes kifejtése több tudomány tárgya. Az erősen vallásellenes francia felvilágosodástól eltérően a német filozófusok ezen a téren jóval visszafogottabbak, egyes vélemények sze-rint akár a reformáció folytatóinak is tekinthetők.82 természetesen kivételek itt is vannak, Johann Bernhard Basedow (1729–1790) az általa alapított filantropiumban sajátos peda-gógiai koncepciót hozott létre. Ebben a játékosság, a természetes szemléltetés lesz fontos erősen vallásellenes színezettel, amiért családjával együtt kizárják a protestáns egyház közösségéből. Ennek a koncepciónak ellentettje Halléban a Spener és August Hermann Francke által létrehozott pietista szellemiségű intézmény, amelyik a játék és a tánc tiltásá-val, szigorú életvezetési előírásaitiltásá-val, de a gyakorlatiasságot szem előtt tartó oktatási mód-szereivel egészen más utat követett.83 A német kultúrkör jellegzetességei messzemenően befolyásolják az egyetemi élet alakulását. Az egyik ilyen például a neohumanizmus idején a tanárok szerepének időszakos felértékelődése. A görög nyelv iránti megújult lelkesedés
80 maurer 1995. 260. o.
81 A német-római birodalom közel egyezer évig áll fenn nagy károly uralkodásától egészen a napóleon-nal szemben elveszett csatáig 800-tól 1806-ig.
82 Paulsen, friedrich (1902): Die deutschen Universitäten und das Universitätsstudium. verlag von A.
Asher & Co, berlin, 557. o.
83 mikonya györgy (2003): A magyar pietizmus pedagógiai törekvései. A sola scriptura teológiai főisko-la főisko-lapja 2003/3–4 sz. 24–43. o.
40
egyedi szaktudást igényelt és abban az időszakban a tanárokat „a humanitás papjaiként”84 tisztelték. Ezek a hatások sokféle részelem korspecifikus kombinációját jelentik. s
fontossági sorrend nélkül ez a következőket jelenti. A reformáció hatására az egyéni boldogulás és ennek eszközeként a munka szakralizálódása áthatja az egész német kultúrát és a mindennapi élet determináló tényezőjévé válik. Ennek terjesztésében fontos szerepe lesz a protestáns lelkészeknek, akik a katolikusoktól eltérően, önmagukat reprodukálják és szigorú életviteli szabályaikat betartva, ezeket a közéletben példamutatóan megjelenítve élnek családjuk és gyermekeik körében.85 Innen, ezekből a családokból kerül ki az elkövet-kező időszak sok fontos szereplője. A német felvilágosodás a reformáció folytatásának is te-kinthető, amelyben a személyiségformálás az egyik központi elem marad – nem véletlenül nevezik a 18. századot a pedagógiai megújulás századának. Azonban ehhez sem egységes az alap, hiszen ennek összetevői a Melanchthon által képviselt humanista értékek vissza-hozása, a pietista befelé fordulás általi belülről átélt érzelmi megújulás, amit Francke hallei intézményei testesítenek meg és nem utolsósorban a porosz racionalizmus iskolaszervezési gyakorlata.86 Egyetemtörténeti szempontból az egyik legfontosabb fejlemény a német filo-zófiai gondolkodás sokszínűsége, a természettudományos gondolkodás lassú előretörése, ami kiegészül a német romantika megjelenésével. Ezt a hatást erősítették a más országokból bevándorlók, főleg a hugenották, de a már régebben itt élő zsidók és más vallási emigránsok érvényesülési törekvései is fontosak.87 E megtermékenyítő hatásokból eredő kölcsönhatás-nak köszönhető a felvilágosodás kori egyetemi élet fellendülése. A porosz felvilágosodás mindennapi életre gyakorolt hatását Kant – nagyon közérthetően fogalmazva – a követke-zőképpen látja:
„E felvilágosodáshoz azonban semmi egyéb nem kell, csak szabadság; annak is a legártatla-nabb fajtája […] nevezetesen az ész minden kérdésben való nyilvános használatának szabad-sága. de már hallom is mindenfelől a kiáltást: ne okoskodjatok! A tiszt így szól: ne okoskod-jatok, hanem gyakorlatozzatok! A pénzügyi tanácsos: ne okoskodokoskod-jatok, hanem fizessetek! A pap: ne okoskodjatok, hanem higgyetek! A világon csak egyetlen úr – nagy frigyes mondja:
okoskodjatok amennyit akartok, de engedelmeskedjetek.”88
A német felvilágosodás sajátossága, hogy a sok eltérő államnak még nincs egységes centruma, de ezt a kívánatos nemzeti egységet egyre inkább kezdik igényelni, szószólói fi-lozófusok, teológusok, írók, költők lesznek, formája pedig most még az írott szó. Az állami széttagoltság mögötti nyelvi azonosság – a német nyelv tekintetében – lehetővé teszi az írott szó rangjának rendkívüli megemelkedését, egyre több könyvet adnak ki, sorra alapítanak folyóiratokat és egyre több az olvasó és az olvasottakat megbeszélő, kommentáló személy. A nemzeti egység eszményének gondolata előbb-utóbb áthatja az egész művelődést és olyan misztikus formában jelenik majd meg, mint az egyházi életben a szentháromság. Az egysé-ges német nemzet lesz az egyik olyan alap, amely a felvilágosodásra épülve, valamint annak erős nemzeti színezetet adva a német romantika megteremtője lesz, egyben egyedivé téve a
84 uo. 545. o.
85 sdvizkov, denis (2006): Das Zeitalter der Intelligenz. Zur vergleichenden Geschichte der Gebildeten in Europa. vandenhoeck & ruprecht, göttingen 69–70. o.
86 Erről bővebben lásd: sanda István dániel (2011): A kollégiumi nevelés. In: sanda István dániel – simonfi zsuzsanna (2011): nevelés a szakralitás dimenziójában. gondolat kiadó, budapest. 22. o.
87 boros gábor (főszerk.) (2007): filozófia. Akadémiai kiadó, bp. 794. o.
88 kant, Immanuel (1997): Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás? In: történelemfilozófiai írások. Ictus 16. o.
41 német kultúrkört. A hatást fokozza még az, ha egy-egy állam kiemelkedik a többi közül és
vezető szerepre törekszik, jelen esetben ez Poroszország a maga felülről elrendelt moderni-zálási törekvéseivel, amelynek magja a művelődési viszonyok átalakítása az elemi oktatástól kezdve a normamódszer bevezetésével egészen a felsőoktatás új modelljének megteremté-sével.89
A statisztika tükrében a német egyetemi viszonyokban a harmincéves háború (1618–1648) befejezését követően egy újabb egyetemalapítási hullám vette kezdetét, mégpedig a következő sorrendben:
bamberg 1648 göttingen 1739 duisburg 1654 Erlangen 1743
kiel 1665 bützow 1760
Innsbruck 1673 münster 1773/86 Halle 1694 stuttgart 1781 breslau 1702 lemberg 1784 fulda 1734 bonn 1777/86 3. táblázat: Német egyetemek alapítása 1648 után
A 17–18. század fordulóján a német-római birodalomban összesen 23 protestáns és 18 katolikus egyetem létezett, ilyen értelemben ez Európa felsőoktatási intézményekkel egyik legjobban ellátott területe. A nagy fellendülés eredményeként 1792-re a német-római birodalomban már 42 egyetem létezett. Az egyetemek közötti differenciálódást jelentette, hogy a 18. században némelyik intézmény, így bamberg, graz, olmütz, dillingen teljeskarúvá váltak, miközben mások, például flensburg és Altona akkoriban még megmaradtak az elképzelés, azaz a megvalósítás elgondolásának szintjén. A nagy felsőoktatásbeli fellendülést egyfajta kiábrándultság és ennek nyomán sok egyetem ide-iglenes vagy végleges megszűnése követte. 1818-ra a német egyetemek száma már a korábbinak mintegy a felére csökkent. Ennek következtében egy időre megszűntek a következő egyetemek:
Altdorf (1807), bamberg (1803)1, bonn (1797), dillingen (1804), duisburg (1818), Erfurt (1816), odera menti frankfurt (1811), fulda (1802), Helmstedt (1810), Herborn (1817)90, köln (1706), Ingolstadt (1800-ban landshut-ba áthelyezve, ahol 1802-ben szűnik meg az oktatás) Innsbruck (1810), mainz 1797), münster (1818), Paderborn (1818), rinteln (1810), salzburg (1810), strassburg (1792), stuttgart (1794) trier (1798) és a nagy hírű wittenbergi egyetem (1817)
4. táblázat: Megszűnő német egyetemek90
89 Angol viszonyok között a hajtóerő az iparosodás, ami szintén egyedivé teszi az angolszász kultúrkört.
90 melchior otto voit von salzburg bambergi hercegprímás 1647-ben az egykori székesegyházi iskolából létesült teológiai és filozófiai karból álló jezsuita kollégiumot emelte akadémiai rangra Academia ottoniana néven 1647-ben és ellátta minden akadémiai privilégiummal. Ebből fejlődött ki később az egyetem.
42
Az egyetemek megszüntetése a legnagyobb veszteséget a katolikus egyháznak okoz-ta, ezt követően a katolikusok egy-egy egyetem – ilyen például münster – oktatási szín-vonalának megtartására, illetve a katolikus papok képzését szolgáló szemináriumok, akadémiák megerősítésére törekedtek.
A megszűnés okai igen összetettek és több egymással összeadódó hatásból követ-keznek: ezek között a legfontosabb tényező a háborúk miatti hatalomváltás, de befolyá-soló tényező az egymást váltó helyi fejedelmek gyorsan változó szándéka is. A korabeli összegzésekből kitűnik az egyetem által nyújtott tudás és a vizsgák útján elnyerhető fokozatok elismertségének időszakos csökkenése. mindemellett a hasznosság elvének megjelenése miatt egyfajta súlypont-áthelyeződés is megfigyelhető, leginkább az újon-nan létrejött akadémiák, illetve az ún. szakfőiskolák irányába.
A német egyetemek megkülönböztető sajátossága lehet az is, hogy rendelkeznek-e képviselettel a tartományi gyűléseken. szászországban lipcse és Wittenberg, bajoror-szágban Ingolstadt, a szász-Weimari-Esinachi hercegségben jéna, Hessen-kassel gróf-ságból marburg, a Hessen-darmstadt-i hercegségből gießen küldhet képviselőket a magasabb szintű testületekbe. A porosz egyetemek nem kaptak ilyen képviseleti jogot, de igyekeztek kerülő utakon, az egyház prelátusaihoz hasonlóan képviseltetni magukat.
A megosztottság az alaphelyzeten felül – amit a katolikusok és a protestánsok közötti ellentétek uralnak – még tovább fokozható, ahogy ezt Rostock egyetemének történetéből kitűnik. ugyanis itt a 16–17. században még olyan neves tudósok oktattak, mint a teoló-gus Johann Quistorp vagy a matematikus Joachim Jungius. A jó színvonalnak köszönhe-tően svéd, holland és litván diákok számára is vonzó az itteni tanulás, de a 17. században a fejedelem a pietizmus követője lett és ez megosztotta az egyetemi polgárokat. 1750-ben a véleménykülönbség okán már kétfelé szakadt az egyetem: az egyik rész megmaradt a városi tanács kötelékében, a másik része hercegi alapításként bützowba költözött és ott maradt egészen 1789-ig, amikortól újra visszaköltöztették eredeti helyére.
A 17. század egyik legjelentősebb protestáns szellemiségű egyetemét 1576-ben ala-pították Helmstedtben és 1810-ig maradt fenn. Az Academia julia – braunschweig-Wolfenbüttel herceg alapításaként – az egyik példája a helyi fejedelmi szándék érvénye-sülésének. maga az első – hivatalát formálisan betöltő „rektor” – a kor szokásai szerint az alapító herceg 12 éves fia Heinrich Julius lett. 1625-ben Helmstedt a harmadik legna-gyobb létszámú német egyetemnek számított olyan híres tudósokkal, amilyen a teológus Calixtus és a polihisztor H. Conring, a német jogtörténet egyik megalapítója. Az egyetem jogászai a kor szokásai szerint részt vettek a boszorkányperek tárgyalásán, ezek megíté-lésében a kemény vonalhoz tartoztak, amennyiben az ortodox lutheri álláspont szerint a boszorkányság az ördöggel való szövetséget jelenti, és mint ilyen, halállal büntetendő.
Az egyetemen filozófiai, teológiai, orvosi és jogi fakultás működött. Az orvosok között itt gyógyított Johann Andreas Stisser (1657–1700) aki az epilepszia kutatásával foglalkozott.
Stisser 1692-ben saját pénzéből volt kénytelen gyógynövények termesztésére is alkalmas botanikus kertet létesíteni. A jogi kar professzorai szindikusi, tanácsadói és felkért szakér-tői feladatokat is elláttak. Az egyetemre fénykorában évente mintegy 500 új diákot vettek fel. Helmstedt diákjai híresek voltak arról, hogy előszeretettel ápolták a diákpárbajozás hagyományát, nem véletlenül járta az a szólás-mondás, hogy aki Helmstedt vagy jéna egyeteméről súlyosabb sérülés nélkül távozik, annak nagy szerencséje van. Egy itteni pár-baj során elszenvedett halálos sérülés ihlette Wilhelm Raabes egyik e témára vonatkozó elbeszélését is. A harmincéves háború kitörése és pestis 1626-ban súlyos veszteségekkel járt. A város egyharmada vesztette életét a járványban, és 295 üres ház maradt a fertőzés megszűnése után lakatlanul a városban. Helmstedt később bekövetkezett visszaesését
be-43 folyásolta a teológiai kar ortodox-lutheri beállítódása, amelyhez mereven ragaszkodtak
és ez hátrányos helyzetbe hozta a pietista Halléval és a későbbi liberálisabb szellemiséget képviselő göttingennel szemben. Így az egyetem a dinamikus kezdet után, helyi von-záskörű kisebb jelentőségű intézmény szintjére esett vissza. A napóleoni háború idején Jerome Bonaparte kapta meg a westphaleni királyságot, ő pedig marburgba helyezte át a székhelyét, így Helmstedt és rinteln egyeteme a változások veszteseként 1810-ben be-szüntette működését. Az egyetemet fénykorában ábrázolja az alábbi rézkarc.
1. kép: Helmstedt egyeteme a 17. században (Matthäus Merian rézkarca) Forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Universit%C3%A4t_Helmstedt
Az egyetemalapítást szinte mindvégig befolyásolták az uralkodók vagy a városi ha-tóságok presztízs szempontjai, e körülmények változása okozta az egyetemi élet szín-vonalának hullámzását. német viszonyok között – a protestantizmusból adódóan egy másik tényezőt is számításba kell venni, ami a lelkészi és hivatalnoki dinasztiák létrejöt-te és összefonódása a vagyonos polgárokkal. Ez kisebb mérelétrejöt-tekben csak az egyes tan-székek betöltésének személyi körülményeit befolyásolta, ahogy ez tübingen példája bi-zonyítja. Ezek a hatások néha az egész egyetemi életet uralhatták egy adott időszakban.
A német viszonyok másik jellemzője, hogy a már létező tradicionális egyetemek mellett – úgyszólván az egyetemek árnyékában – németországban és Ausztriában lo-vagi akadémiákat alapítanak. Ezek a lolo-vagi akadémiák alapvetően hiánypótló jelleggel jöttek létre, ugyanis a nemesség részéről megalapozott igény mutatkozott a magasabb szintű képzettség megszerzésére. természetesen a korábbi hagyomány szerinti egyházi pálya betöltésére és az ehhez szükséges tanulmányokra továbbra is lehetőségük volt a nemesség fiainak, de ez már nem elégítette ki az újonnan felmerült igényeket. A lovagi akadémiáktól ugyanis már kifejezetten praktikus tudást vártak el, így az oktatás során a kor hadviseléséhez szükséges technikai ismeretek és főleg a lovaglás és a vívás magas szintű elsajátítása és folytonos gyakorlása tette ki a tananyag legnagyobb részét. A fran-cia nyelv oktatása mellett egyes intézményekben különös figyelmet fordítottak az erődí-téstani és a tüzérségi számításokhoz szükséges matematikai ismeretek szemléletes okta-tására. Alapvető jogi és államigazgatási tudnivalók szintén a tananyag részét képezték.
44
Az egyik első lovagi vagy katonai akadémia az 1594-ben alapított tübingeni „Collegi-um illustre”. kasselben négy évvel később egy vívóiskolát fejlesztettek akadémiává, ugyan-ez történt siegenben. 1680-ban Halléban létesült akadémia, még maga a filozófus Christian Wolff is itt kezdte meg pedagógiai munkásságát. Idővel másutt is sorra születtek ilyen jel-legű intézmények, például lüneburgban (1655), bécsben (1682), Wolfenbüttelben (1687), Erlangenben (1701), salzburgban (1703), brandenburgban (1704), liegnitzben (1708), kremsmünsterben (1744), Innsbruckban (1775). Ezen akadémiák belső szervezeti rendje sokban hasonlított egymáshoz. mindközül az egyik legjellegzetesebben eltérő salzburg, ahol kivételesen tehetősebb polgárok fiai is felvételt nyerhettek az intézménybe. A katonai akadé-miák szorosan kapcsolódtak a társadalom valós igényeihez, ennek megfelelően alakult to-vábbi sorsuk, némelyik a lovagi kultúra visszaesése után is még évekig működött, a nemesség aktuálisan változó szükségleteitől függően. A katonai akadémiák műveltségi ideálja szerint a francia lovagi kultúra a követendő minta. francia nyelvet, történelmet, matematikát, a ter-mészettudományok katonai vonatkozásait, némi jogtudományt oktattak, de a legnagyobb figyelmet a katonai gyakorlatokra fordították. képzett tanáraiknak és főleg épületeiknek kö-szönhetően a katonai akadémiák az oktatási reformok során a később létesült gimnáziumok alapját képezték. A katonatisztek képzése során előnyben részesítették a jogi, vallási, nyelvi tanulmányokat és a kifejezetten katonai tudományok – a tüzérségi ismeretek, az erődítéstan és a taktika – csak másodlagosnak számítottak. A tisztektől az 1750-es években már elvárták a világias magatartást és életvitelt, hiszen „a tisztek annál tökéletesebbnek tekinthetők, minél jobban kiterjesztik érdeklődési körüket azokra a területekre amelyek világfivé teszik őket.”91
A lovagi akadémiáktól funkciójukban és szerveződési formájukban eltérnek a tu-dományos akadémiák, amilyen az 1700-ban92 alapított porosz tudományos akadémia, illetve az 1751-ben létrejött göttingeni tudós társaság. Ezek az intézmények már kifeje-zetten kutatás céljából létesültek. kivételként még előfordult, hogy némelyik magasan képzett személy, mint például Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) akinek már 20 éves korában katedrát ajánlottak az altdorfi egyetemen, nem fogadta el ezt és inkább a kutatás akadémiai útját részesítette előnyben, mert úgy vélte
„Az egyetemek szerzetesi intézmények, amelyek tudományos hóbortokkal foglalkoznak.”93 német viszonyok között éles különbség volt a 18. században az egyetemek és az aka-démiák között. Az egyetemek a klasszikus műveltség átszármaztatásával foglalkoztak, amit a felvilágosodás idején nem mindenki nézett jó szemmel. Friedrich Nicolai berlini kiadó ezt írta 1798-ban:
„németország a doktorok és a professzorok országa. Ezektől az emberektől nagyszámú hall-gatóik sok mindent tanulhatnak, de annak legnagyobb része semmire sem használható.”94 Az akadémiák viszont – a richelieu-i alapítású párizsi akadémia (1635) – mintájára a gyakorlati problémák felé fordultak, ami nagyon is megfelelt a felvilágosodás során előtérbe került hasznossági szempontoknak.
91 bosse, Heinrich (2012): Bildungsrevolution 1770–1830. universitätsverlag Winter, Heidelberg, 127. o.
92 azaz már 110 évvel a berlini kutatást előtérbe helyező egyetem előtt.
93 bär 2005. 179. o.
94 Idézve In: koch, Hans-Albrecht (2008): Die Universität. Geschichte einer europäischen Institution. Wis-sentschaftliche buchgesellschaft, darmstadt 96. o.
45 sajátos körülmények között alakult újjá Würzburg egyeteme. Az egyetem alapítását
Julius Echter hercegprímás – a jezsuitáktól függetlenül – kezdeményezte itt, 1582-ben.
Az egyetem iránti elkötelezettsége olyan intenzív volt, hogy ő maga látta el a rektori fel-adatokat és gondoskodott megfelelő épületről. A papnevelő szeminárium és a jogi kar mellett orvosi fakultás is létesült, mégpedig a képzéshez szervesen hozzátartozó kórházzal együtt. Ennek köszönhető, hogy löwenből ide hívták anatómiai professzornak Adrianus
Az egyetem iránti elkötelezettsége olyan intenzív volt, hogy ő maga látta el a rektori fel-adatokat és gondoskodott megfelelő épületről. A papnevelő szeminárium és a jogi kar mellett orvosi fakultás is létesült, mégpedig a képzéshez szervesen hozzátartozó kórházzal együtt. Ennek köszönhető, hogy löwenből ide hívták anatómiai professzornak Adrianus