(1689—1699)
Származása. — Tanulmányai. — Lelkipásztor. — Kanonok. — Csanádi püspök. — Egyházmegyei állapotok. — Egri püspök. — Személyisége.
asvármegyében, Csömötén1 született 1633 augusztus 20-án, mint a vasmegyei Telekes községben bir
tokos, ősrégi nemes család2 sarja. Itt a Gyöngyös folyócska mentén8 töltötte életének első éveit.
Sopronban a humaniorákat,4 a nagyszombati egyetemes pap
nevelőintézetben és a bécsi Pázmáneumban bölcsészeti tanul
mányokat folytatott.5 1657-ben Rómába küldetett, ahol négy évet hittudományokkal töltött.6 Az örökvárosban 1660 május 1-én pappá szenteltetvén, első miséjét a Szent-Apollináris- templomban mondta.7 Hazatérvén8 eleinte Rozsnyón mint hitszónok működött,9 azután a gömörmegyei Hárskúton lelki
pásztorkodott. 1660 november 10-én plébános Sárváron, ahol sok rokona lakott. Itt töltött életének egész időszaka kezde
tétől10 végéig11 sajátkezű hivatalos bejegyzéseiből ismeretes.
Nádasdy Ferenc gróf 1667 január 28-án pápóci perjellé nevezte ki12 és bizonyára az ő kedvéért egyesítette e javadalmat a sárvári plébániával.18 1673-ban győri kanonok, 1686 decem
ber 10-én tihanyi apát.14 Minthogy az apátság jogviszonyai
1 Schmitth „in provincia Jauriensi“ helyezi Csömötét, de e meg
jelölés alatt kétségkívül a győri egyház-megyét értette, melyhez annak idején Vasvármegye tartozott. (Episcopi Agrienses III 343). — * V. ö.
Nagy Iván, Magyarország családai. Pest X I 73 sk. — 8 E folyócska mellett állott szülőháza. (Nováky, Memória dignitatum et canonicorum cathedralis ecclesiae Agriensis. Egész terjedelmében közölve : Leskó, Adatok az egri egyházmegye történelméhez. IV 237.) — 4 A római Collegium Germanicum bejegyzése. („Absolvit humaniora Sopronii". Veress, id. m. 56.) — 5 Veress, id. h. — 6 1657 november 10-én érkezett Rómába. „Destinatus ad theo- logiam". Veress, id. h. — 7 Nováky, id. m. 238. — 8 1661 május 7-én távozott Rómából. (Veress, id. h.) — 11 Nováky, id. m. — 10 „Stephanus Telekesi plebanus oppidi Sárvár ab anno 1666 et die 10. Novembris hős baptizavi, qui sequuntur". — 11 1673 március 20. — 12 Prior tituli S. Sal- vatoris de Pápócz. Életrajzírói nem ismervén a pápóci perjelség és pré- postság közt levő különbséget, őt tévesen prépostnak írják. — 13 Tele- kessy bejegyzése a sárvári plébánia keresztelési anyakönyvében, 103 I.
14 Országos Levéltár: Liber collationum ecclesiasticarum II 553. Erdélyi,
TELEKESSY ISTVÁN
♦
*
1
123
teljesen elmosódtak, Telekessy hozzáfogott a régi oklevelek nyomán a monostor régi birtokainak kifürkészéséhez,15 mert elődeinek erre irányuló munkája csak a királyi kamara késői, hiányos urbáriumaiból és adólajstromaiból készült kivonatokra támaszkodván, helytálló eredményre nem vezethetett. Fára
dozásai azonban szintén nem értek célt.16 Már a győri székes
káptalan őrkanonokja volt, midőn 1689 december 29-én Csanádi püspökké neveztetett.17
A törökök Csanád sikertelen ostromlása után egészen Pancsováig portyáztak. 1695-ben bevették Lippát és Veterani tábornoknak, a Frigyes Ágost szász választófejedelem, császári fővezér seregéhez menetelő hadtestét Lúgosnál megsemmisí
tették. Midőn pedig a következő évben (1696) a szász választó
fejedelem Temesvár ostromától a szultán ellen vonult, ez nem messze Olaszintól, Csernye falu közelében tönkreverte a császáriakat. A választófejedelem lengyel királlyá választása (1697 julius 12) után a 34 éves Savoyai Jenő herceg vette át a fővezérletet. Miután a császári hadak harckészségét helyreállította, Péterváradra és onnan a Tiszához sietett, ahol Zentánál a folyó túlsó partjára törekvő török sereget 1697 szeptember 11-én megsemmisítette. Most már a Tiszától és a Marostól le egészen a Begáig Lipót volt a helyzet ura. Az egész török sereg Temesvár falai közé szoríttatott. Jenő herceg a becskereki várat megrakatta katonákkal, kiknek oltalma alatt a hazájukból, Ó-Szerbiából kiszorított és Csernojevics Arzén ippeki pátriárka vezetése alatt a Tisza jobbpartján menedéket talált szerbek az egyházmegye területére vonultak.18 A töröknek Csanád vára ellen megkísérelt rajtaütése ismét kudarccal végződött, mert az ellenség e szándékáról értesült várkapitány kirohanással szétverte a támadókat. Jenő herceg 1698. évi haditerve felkarolta Temesvár visszafoglalását is, de a megindult béketárgyalások, majd a Karlócán 1699 január 28-án létrejött békeszerződés véget vetettek a 16 évig tartott felszabadítóhadjáratoknak. E béke szerint a temesvári tarto
mány valamennyi kerületével, folyóival együtt ezentúl is meg
maradt ozmán uralom alatt. A határmenti császári erődítési * 1
A tihanyi apátság története. Budapest, 1908, II 826. Oklevéltár 301. sz.
1S Id. m. II 99. — 16 Id. h. — 17 Országos Levéltá r: Liber collationum ecclesia8ticarum III 60. — 18 Schwicker, Geschichte des Temeser Banats.
2. kiad. 224—237. Szentkláray, Száz év Délmagyarország újabb
történe-124
építményeket, jelesen Csanád, Kis-Kanizsa, Becse és Becs
kerek várait le kellett rombolni, a Maros és a Tisza folyókon mindkét uralkodó alattvalói szabadon közlekedhetnek; viszont a török kötelezte magát, hogy sem a templomok építését és kijavítását, sem a keresztény vallás gyakorlását nem akadá
lyozza és hogy a keresztény papokat sem adóval, sem más módon nem sanyargatja.19 A békekötés után Rumi pasa, az új nagyvezér azzal a célzattal, hogy a keresztény lakos
ságot lekenyerezze és kormányának megnyerje, a temesvári pasalik koronajószágait átváltoztatta örökös jobbágybirtokokká.
Ez intézkedésre sok idegen is beáramlott a püspökség terü
letére, különösen Becskerekre, kik nemcsak az alattvalók, hanem egyúttal a fegyverfoghatók számát tetemesen gyara
pították.20
A zentai diadal évében (1697) a király a biszerei apátság21 és az aradi prépostság22 címeit eladományozta.
Telekessy, az egyházmegyéjének a török járom alól felszabadult részére lelkipásztorokat és ezek elére főesperest rendelt,23 míg a török kézen maradt területre az akkori szegedi szentferencrendi házfőnököt és éppen úgy ennek utódját nevezte ki helynökévé.24 1692-ben írja Sera
György-téből. Temesvár, 1879, 92—102. Borovszky, Csanád vármegye I 249—250.
19 Borovszky, Torontál vármegye 407, Hóman-Szekfü, V. 381. A z épület, melyben Karlócán a béke köttetett, a ferencrendiek tulajdonába ment át s a helyén emelt templom „Sancta Maria de pace“ nevet nyert.
20 Szentkláray, A becskereki vár 46—47. Szilágyi, A magyar nemzet története VII 504—506. — 21 Országos L ev é ltá r: Liber collationum eccle- siasticarum III 241 (Collatio abbatiae de Bisere in comitatu Orodiensi existentis pro Andrea Kürtösy canónico Strigoniensi, die vigésima sép
tima mensis Mártii millesimo sexcentésimo nonagésimo séptimo modo et stylo solito expedita). Az apátság a Marosmentén, a mai glogováczi templom környékén feküdt, hol romjai még láthatók. Hajdani monostorok a Csanádi egyházmegyében, 31 sk. — 22 A prépostság pusztulása óta annyira feledésbe ment emléke, hogy címe mint apáti cím adományoz
tatok Országos Levéltár: Liber collationum ecclesiasticarum III 253.
(Collatio abbatiae de Arad Martino Cornely facta ac 15. Decembris 1697 modo et stylo solito expedita). — 23 „Archipresbyter“ , „Erzpriester“ . Szentiványi, Dissertatio paralipomenica rer. memor. Hung. pag. 85, Griselini, Geschichte des Banats I 124. Böhm, Geschichte des Banats, I 184. Schwicker, id. m. I 236. Oltványi, A Csanádi püspökség birtok
viszonyainak rövid története, 131. Csanádegyházmegyei Adattár I 541—
542. Kováts, A Csanádi papnevelde története 29. — 21 „Ego Stephanus
125
n ek: „Megértettem, hogy kegyelmed a szegedi guardiánságra emeltetett, kihez képest nemcsak kegyelmednek concredálom a vicariusságot, de kérem is szeretettel, viselje gondját a szegény juhoknak, szinte annyi authorltást engedek kegyel
mednek, amennyi magamnak vagyon, tam quoad casus reser
vatos, quam quoad alias functiones ecclesiasticas.“ 25
Főpásztorkodása egész idejét Győrött töltötte,26 hol eleintén mint Szécsényi György püspök helynöke és bizalmas embere, e bőkezű főpapnak nagyszerű építkezései — a székes
egyház helyreállítása és az elaggott polgárok részére Magyar Ispita néven alapított menedékház felépítése — kötötték le munkásságát. Szécsényi halála után győri püspökutódainak is helynöke volt.27 Mint győri nagyprépost és vikárius nevez
tetett ki Fenessy utódjává az egri püspökségre.28 *
Jótékonyságáért „a szegények atyjá“ -nak nevezték.22 Piazza bécsi nuntius Spada Fabritius pápai államtitkár előtt ekképpen magasztalja őt: „Tiszta erkölcsű, ájtatos és buzgó főpap, ki papsága körében szigorú fegyelmet tud tartani, templomokat épít, jótékonyságot gyakorol és mindezért köz
tiszteletben áll“ .30 A jámbor lelkületű Rákóczi Ferenc szintén
Telekesi electus episcopus Chanadiensis etc. admodum reverendo in Christo patri Bernardino Somodi ordinis S. Francisci strictioris obser- vantiae pro tempore guardiano Szegediensi. Eundem A. R. Patrem per totam dioece8im Chanadiensem in spiritualibus vicarium et causarum auditorem generalem constituo; cui ut universi in spiritualibus subditi obtemperare teneantur, volo et declaro. Jaurini 15. Mártii 1894“ . Török
Magyar Okmánytár II 342. — 25 Dátum P. Guardiano Szegediensi Geor- gio Sera, die 30. Junii 1692. Török-Magyar Okmánytár II 341—342.
26 A Szentszék megengedte neki, hogy kanonokságát püspökké kinevez-tetése után is megtarthassa. (Fray, Specimen II 304.) — 27 Győri műkö
désére vonatkozó, az ottani püspöki és káptalani levéltárban található adatokat Dr. Bedy Vince nagyprépost árnak köszönöm. A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár a következő kéziratot ő r z i: „Telekesy Stephani eppi Chanadiensis libellus de visitatione archidiaconatuum dioecesis Jaurienis.
Ms. saec. XVII. (286 sz.) V. ö. Beke, Index manuscriptorum Bibi. Batthy.
Albo-Carolinae, 1874, Csanádegyházmegyei Adattár I. 435. — 28 1699 Június 4. Országos L e v é ltá r: Líber collationum ecclesiasticarum III 27».
Egri püspöki működésére v. ö. Balásy Ferenc, Adatok Telekesy István életrajzához. Magyar Sión, 1864 évf. Csanádi László, Telekesy István.
Eger, 1912. (Kézirat). — 29 Tim ón, Epitome chronologica rerum Hungari- carum. Cassoviae, 1736, 293. — 30 Bécs 1710 aug. 23. Leskó, Adatok az egri egyházmegye történetéhez IV. 547. Fraknói, A magyar kegyúri jog
126
csupa dicsérettel nyilatkozik róla: „Telekessy szentéletű, jámbor férfiú, akiben a püspökhöz illő valamenyi tulajdonság fel
lelhető. Én összebarátkoztam e jámbor öreggel, úgy tekin
tettem őt, mint atyámat és ő engem, mint fiát“ .31
Üldöztetésekben és szenvedésekben is volt része.32 Nagy és nemes lelke azonban nem rendült meg. Jelmondata volt:
„Stephanus sum, lapidibus assuevi, non metuo“ .
1715 március 3-án húnyt el és az általa emelt Szent- Mihály-templomban temettetett el.83
A győri őrkanonoki ház udvari falának kis fülkéjében ma is megvan az a Mária-szobor, melyet Csanádi püspök korában egy bécsi olasz mestertől szerzett. Még olvashatók a betűi: A. E. I. O. U. (Austria érit in őrbe ultima) 16. S.
T. E. J. E. C. 95. (Stephanus Telekessy episcopus, Jaurinen- sis Ecclesiae Canonicus 1695).34