• Nem Talált Eredményt

(1689—1699)

Származása. — Tanulmányai. — Lelkipásztor. — Kanonok. — Csanádi püspök. — Egyházmegyei állapotok. — Egri püspök. — Személyisége.

asvármegyében, Csömötén1 született 1633 augusztus 20-án, mint a vasmegyei Telekes községben bir­

tokos, ősrégi nemes család2 sarja. Itt a Gyöngyös folyócska mentén8 töltötte életének első éveit.

Sopronban a humaniorákat,4 a nagyszombati egyetemes pap­

nevelőintézetben és a bécsi Pázmáneumban bölcsészeti tanul­

mányokat folytatott.5 1657-ben Rómába küldetett, ahol négy évet hittudományokkal töltött.6 Az örökvárosban 1660 május 1-én pappá szenteltetvén, első miséjét a Szent-Apollináris- templomban mondta.7 Hazatérvén8 eleinte Rozsnyón mint hitszónok működött,9 azután a gömörmegyei Hárskúton lelki­

pásztorkodott. 1660 november 10-én plébános Sárváron, ahol sok rokona lakott. Itt töltött életének egész időszaka kezde­

tétől10 végéig11 sajátkezű hivatalos bejegyzéseiből ismeretes.

Nádasdy Ferenc gróf 1667 január 28-án pápóci perjellé nevezte ki12 és bizonyára az ő kedvéért egyesítette e javadalmat a sárvári plébániával.18 1673-ban győri kanonok, 1686 decem­

ber 10-én tihanyi apát.14 Minthogy az apátság jogviszonyai

1 Schmitth „in provincia Jauriensi“ helyezi Csömötét, de e meg­

jelölés alatt kétségkívül a győri egyház-megyét értette, melyhez annak idején Vasvármegye tartozott. (Episcopi Agrienses III 343). — * V. ö.

Nagy Iván, Magyarország családai. Pest X I 73 sk. — 8 E folyócska mellett állott szülőháza. (Nováky, Memória dignitatum et canonicorum cathedralis ecclesiae Agriensis. Egész terjedelmében közölve : Leskó, Adatok az egri egyházmegye történelméhez. IV 237.) — 4 A római Collegium Germanicum bejegyzése. („Absolvit humaniora Sopronii". Veress, id. m. 56.) — 5 Veress, id. h. — 6 1657 november 10-én érkezett Rómába. „Destinatus ad theo- logiam". Veress, id. h. — 7 Nováky, id. m. 238. — 8 1661 május 7-én távozott Rómából. (Veress, id. h.) — 11 Nováky, id. m. — 10 „Stephanus Telekesi plebanus oppidi Sárvár ab anno 1666 et die 10. Novembris hős baptizavi, qui sequuntur". — 11 1673 március 20. — 12 Prior tituli S. Sal- vatoris de Pápócz. Életrajzírói nem ismervén a pápóci perjelség és pré- postság közt levő különbséget, őt tévesen prépostnak írják. — 13 Tele- kessy bejegyzése a sárvári plébánia keresztelési anyakönyvében, 103 I.

14 Országos Levéltár: Liber collationum ecclesiasticarum II 553. Erdélyi,

TELEKESSY ISTVÁN

*

1

123

teljesen elmosódtak, Telekessy hozzáfogott a régi oklevelek nyomán a monostor régi birtokainak kifürkészéséhez,15 mert elődeinek erre irányuló munkája csak a királyi kamara késői, hiányos urbáriumaiból és adólajstromaiból készült kivonatokra támaszkodván, helytálló eredményre nem vezethetett. Fára­

dozásai azonban szintén nem értek célt.16 Már a győri székes­

káptalan őrkanonokja volt, midőn 1689 december 29-én Csanádi püspökké neveztetett.17

A törökök Csanád sikertelen ostromlása után egészen Pancsováig portyáztak. 1695-ben bevették Lippát és Veterani tábornoknak, a Frigyes Ágost szász választófejedelem, császári fővezér seregéhez menetelő hadtestét Lúgosnál megsemmisí­

tették. Midőn pedig a következő évben (1696) a szász választó­

fejedelem Temesvár ostromától a szultán ellen vonult, ez nem messze Olaszintól, Csernye falu közelében tönkreverte a császáriakat. A választófejedelem lengyel királlyá választása (1697 julius 12) után a 34 éves Savoyai Jenő herceg vette át a fővezérletet. Miután a császári hadak harckészségét helyreállította, Péterváradra és onnan a Tiszához sietett, ahol Zentánál a folyó túlsó partjára törekvő török sereget 1697 szeptember 11-én megsemmisítette. Most már a Tiszától és a Marostól le egészen a Begáig Lipót volt a helyzet ura. Az egész török sereg Temesvár falai közé szoríttatott. Jenő herceg a becskereki várat megrakatta katonákkal, kiknek oltalma alatt a hazájukból, Ó-Szerbiából kiszorított és Csernojevics Arzén ippeki pátriárka vezetése alatt a Tisza jobbpartján menedéket talált szerbek az egyházmegye területére vonultak.18 A töröknek Csanád vára ellen megkísérelt rajtaütése ismét kudarccal végződött, mert az ellenség e szándékáról értesült várkapitány kirohanással szétverte a támadókat. Jenő herceg 1698. évi haditerve felkarolta Temesvár visszafoglalását is, de a megindult béketárgyalások, majd a Karlócán 1699 január 28-án létrejött békeszerződés véget vetettek a 16 évig tartott felszabadítóhadjáratoknak. E béke szerint a temesvári tarto­

mány valamennyi kerületével, folyóival együtt ezentúl is meg­

maradt ozmán uralom alatt. A határmenti császári erődítési * 1

A tihanyi apátság története. Budapest, 1908, II 826. Oklevéltár 301. sz.

1S Id. m. II 99. — 16 Id. h. — 17 Országos Levéltá r: Liber collationum ecclesia8ticarum III 60. — 18 Schwicker, Geschichte des Temeser Banats.

2. kiad. 224—237. Szentkláray, Száz év Délmagyarország újabb

történe-124

építményeket, jelesen Csanád, Kis-Kanizsa, Becse és Becs­

kerek várait le kellett rombolni, a Maros és a Tisza folyókon mindkét uralkodó alattvalói szabadon közlekedhetnek; viszont a török kötelezte magát, hogy sem a templomok építését és kijavítását, sem a keresztény vallás gyakorlását nem akadá­

lyozza és hogy a keresztény papokat sem adóval, sem más módon nem sanyargatja.19 A békekötés után Rumi pasa, az új nagyvezér azzal a célzattal, hogy a keresztény lakos­

ságot lekenyerezze és kormányának megnyerje, a temesvári pasalik koronajószágait átváltoztatta örökös jobbágybirtokokká.

Ez intézkedésre sok idegen is beáramlott a püspökség terü­

letére, különösen Becskerekre, kik nemcsak az alattvalók, hanem egyúttal a fegyverfoghatók számát tetemesen gyara­

pították.20

A zentai diadal évében (1697) a király a biszerei apátság21 és az aradi prépostság22 címeit eladományozta.

Telekessy, az egyházmegyéjének a török járom alól felszabadult részére lelkipásztorokat és ezek elére főesperest rendelt,23 míg a török kézen maradt területre az akkori szegedi szentferencrendi házfőnököt és éppen úgy ennek utódját nevezte ki helynökévé.24 1692-ben írja Sera

György-téből. Temesvár, 1879, 92—102. Borovszky, Csanád vármegye I 249—250.

19 Borovszky, Torontál vármegye 407, Hóman-Szekfü, V. 381. A z épület, melyben Karlócán a béke köttetett, a ferencrendiek tulajdonába ment át s a helyén emelt templom „Sancta Maria de pace“ nevet nyert.

20 Szentkláray, A becskereki vár 46—47. Szilágyi, A magyar nemzet története VII 504—506. — 21 Országos L ev é ltá r: Liber collationum eccle- siasticarum III 241 (Collatio abbatiae de Bisere in comitatu Orodiensi existentis pro Andrea Kürtösy canónico Strigoniensi, die vigésima sép­

tima mensis Mártii millesimo sexcentésimo nonagésimo séptimo modo et stylo solito expedita). Az apátság a Marosmentén, a mai glogováczi templom környékén feküdt, hol romjai még láthatók. Hajdani monostorok a Csanádi egyházmegyében, 31 sk. — 22 A prépostság pusztulása óta annyira feledésbe ment emléke, hogy címe mint apáti cím adományoz­

tatok Országos Levéltár: Liber collationum ecclesiasticarum III 253.

(Collatio abbatiae de Arad Martino Cornely facta ac 15. Decembris 1697 modo et stylo solito expedita). — 23 „Archipresbyter“ , „Erzpriester“ . Szentiványi, Dissertatio paralipomenica rer. memor. Hung. pag. 85, Griselini, Geschichte des Banats I 124. Böhm, Geschichte des Banats, I 184. Schwicker, id. m. I 236. Oltványi, A Csanádi püspökség birtok­

viszonyainak rövid története, 131. Csanádegyházmegyei Adattár I 541—

542. Kováts, A Csanádi papnevelde története 29. — 21 „Ego Stephanus

125

n ek: „Megértettem, hogy kegyelmed a szegedi guardiánságra emeltetett, kihez képest nemcsak kegyelmednek concredálom a vicariusságot, de kérem is szeretettel, viselje gondját a szegény juhoknak, szinte annyi authorltást engedek kegyel­

mednek, amennyi magamnak vagyon, tam quoad casus reser­

vatos, quam quoad alias functiones ecclesiasticas.“ 25

Főpásztorkodása egész idejét Győrött töltötte,26 hol eleintén mint Szécsényi György püspök helynöke és bizalmas embere, e bőkezű főpapnak nagyszerű építkezései — a székes­

egyház helyreállítása és az elaggott polgárok részére Magyar Ispita néven alapított menedékház felépítése — kötötték le munkásságát. Szécsényi halála után győri püspökutódainak is helynöke volt.27 Mint győri nagyprépost és vikárius nevez­

tetett ki Fenessy utódjává az egri püspökségre.28 *

Jótékonyságáért „a szegények atyjá“ -nak nevezték.22 Piazza bécsi nuntius Spada Fabritius pápai államtitkár előtt ekképpen magasztalja őt: „Tiszta erkölcsű, ájtatos és buzgó főpap, ki papsága körében szigorú fegyelmet tud tartani, templomokat épít, jótékonyságot gyakorol és mindezért köz­

tiszteletben áll“ .30 A jámbor lelkületű Rákóczi Ferenc szintén

Telekesi electus episcopus Chanadiensis etc. admodum reverendo in Christo patri Bernardino Somodi ordinis S. Francisci strictioris obser- vantiae pro tempore guardiano Szegediensi. Eundem A. R. Patrem per totam dioece8im Chanadiensem in spiritualibus vicarium et causarum auditorem generalem constituo; cui ut universi in spiritualibus subditi obtemperare teneantur, volo et declaro. Jaurini 15. Mártii 1894“ . Török­

Magyar Okmánytár II 342. — 25 Dátum P. Guardiano Szegediensi Geor- gio Sera, die 30. Junii 1692. Török-Magyar Okmánytár II 341—342.

26 A Szentszék megengedte neki, hogy kanonokságát püspökké kinevez-tetése után is megtarthassa. (Fray, Specimen II 304.) — 27 Győri műkö­

désére vonatkozó, az ottani püspöki és káptalani levéltárban található adatokat Dr. Bedy Vince nagyprépost árnak köszönöm. A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár a következő kéziratot ő r z i: „Telekesy Stephani eppi Chanadiensis libellus de visitatione archidiaconatuum dioecesis Jaurienis.

Ms. saec. XVII. (286 sz.) V. ö. Beke, Index manuscriptorum Bibi. Batthy.

Albo-Carolinae, 1874, Csanádegyházmegyei Adattár I. 435. — 28 1699 Június 4. Országos L e v é ltá r: Líber collationum ecclesiasticarum III 27».

Egri püspöki működésére v. ö. Balásy Ferenc, Adatok Telekesy István életrajzához. Magyar Sión, 1864 évf. Csanádi László, Telekesy István.

Eger, 1912. (Kézirat). — 29 Tim ón, Epitome chronologica rerum Hungari- carum. Cassoviae, 1736, 293. — 30 Bécs 1710 aug. 23. Leskó, Adatok az egri egyházmegye történetéhez IV. 547. Fraknói, A magyar kegyúri jog

126

csupa dicsérettel nyilatkozik róla: „Telekessy szentéletű, jámbor férfiú, akiben a püspökhöz illő valamenyi tulajdonság fel­

lelhető. Én összebarátkoztam e jámbor öreggel, úgy tekin­

tettem őt, mint atyámat és ő engem, mint fiát“ .31

Üldöztetésekben és szenvedésekben is volt része.32 Nagy és nemes lelke azonban nem rendült meg. Jelmondata volt:

„Stephanus sum, lapidibus assuevi, non metuo“ .

1715 március 3-án húnyt el és az általa emelt Szent- Mihály-templomban temettetett el.83

A győri őrkanonoki ház udvari falának kis fülkéjében ma is megvan az a Mária-szobor, melyet Csanádi püspök korában egy bécsi olasz mestertől szerzett. Még olvashatók a betűi: A. E. I. O. U. (Austria érit in őrbe ultima) 16. S.

T. E. J. E. C. 95. (Stephanus Telekessy episcopus, Jaurinen- sis Ecclesiae Canonicus 1695).34