(1648—1650)
Sírhelye Velehrádban. — Származása. — Tanulmányai. — Plébános. — Kanonok. — Püspök. — Buzgalma. — Hívei ragaszkodása. — A Szepes- ségben. — Püspökké megerősítése és szentelése. — Váci püspök. —
Személyisége.
elehrádnak hajdan nevezetes ciszterci kolostorát, mely a tizenharmadik század első éveiben alapít- tatott, II. József császár idejében ugyan szekulari
zálták, de búcsújáró helye ma is nevezetes. A tizen
hetedik század közepén az ősi apáti kripta egyszer azért nyílt meg, hogy egy volt Csanádi püspök, Tarnóczy Mátyás tetemét befogadja. Nem a boldogult különös kívánsága telje
sült ezzel, hanem akaratán kívül álló körülmények jelölték meg ezt a sírboltot temetése helyéül. Mielőtt 1655 nyarán odautazott, Bécsben szerencsésen átesett egy nehéz műtéten és mivel még ötvenéves sem volt, orvosa hosszú élettel ke
csegtette.1 Friss egészségben érkezett meg a velehrádi monos
torba, hol a ciszterciek nagy ünnepén, Szent Bernát napján főpapi misét mondott. Másnap a szerzetesektől jókedvvel el
búcsúzván, apátjuk Salix János társaságában kocsira ült útját folytatandó. Baljóslatú jelenségnek tekintették azonban azt, hogy Polcsovics közelében lovaik megvadultak és darabokra törték a kocsirudat. Alighogy ezt újjal pótolták, szétrepedt az egyik kocsikerék. Ismét visszatértek tehát a monostorba.
Ott Tarnóczy nemsokára egy ünnepség alkalmával ismét pon
tifikáit és a bérmálás szentségét szolgáltatta ki, miközben hir
telen erős láz fogta el. A ciszterciek kérése ellenére, nem *
gyengébben javadalmazott papjai és licentiátusai részére 2500 forintos alapítványt tett. Vörös viaszba nyomott gyűrűpecsétje fennmaradt az Országos Levéltárban őrzött egyik levelén. (Kincstári osztály : Ecclesias- tica, 66, 24.) A pecsét körirata: „Sigismundus Zongor, episcopus Chana- diensis sacrae caesareae regiaeque maiestatis consiliarius, praepositus major Strigoniensis". A címerpaizs két, kelyhet tartó oroszlánt tüntet fel.
A paizs felett püspöksüveg, ettől jobbra kereszt, balra pásztorbot. Bu- nyitay, A váradi püspökség története IV 402.
1 Bécsi orvosának Lippay György érsekprímáshoz 1654 február 11-én
56
szakította félbe a szertartást. De ennek elvégzése után kény
telen volt ágyba feküdni. Kiderült, hogy a láz olyan beteg
ségnek jele volt, mely kevés reményt hagyott felépülésére.
Nyugodtan várva halálát, misét hallgatott, gyónt, áldozott, fel
vette a szentkenetet, elnyerte a jubileumi búcsút és augusztus huszonhetedikén este kilehelte lelkét. Földi maradványait el
halálozásának helyén temették el.2
Alsólelóczy Tarnóczy Mátyás régi nemescsaládból,8 Alsó- lelóczon született 1605 körül. A Tarnóczyak már a tizen
hatodik században mint királyhű emberek említtetnek. 1655-ben Tarnóczy András kassai kapitány, a királypárti urak birto
kairól elhárítja Perényi Gábor támadásait, Mátyás pedig, mint Somogyvármegye és a zalavári apátság jegyzője szerepel
„Alsólelóczi“ előnévvel.4 Talán e Mátyásnak fia, János a püspöknek atyja,6 ki nyitramegyei szolgabíró volt6 és Viszo- csányi Ilonát vette feleségül.7
Miután középiskoláit jeles eredménnyel elvégezte, egy.
házi pályára lépett,8 A bölcsészetet Olmützben hallgatta, hol elnyerte a tudori fokozatot.9 A theologiát Bécsben, mint a Pázmáneum növendéke végezte.10 1631-ben pappá szentelte
kelt levele. Kollányi, id. m. 253. — 2 Kollányi, id. h. Tarnóczy sírhelyé
nek semmi nyoma nem maradt fenn, mert az egyházat, melyben eltemet- tetett, 1681-ben tűzvész teljesen elpusztította. (Habes József velehradi jezsuita-rektor úr szíves értesítése.) — 3 Ezt a pápai jegyzőkönyvek is kiemelik, midőn Rómában csanádi püspökségében megerősítését tárgyal
ták. („Ex nobilibus parentibus“ . Acta et scripta, 176) — 4 P irh a lla Márton, A szepesi prépostság története, Lőcse, 1899, 439. — 5 Anyja katholikus, apja a reformáció híve. „Protestáns szülőktől származása“ alól a Szent
szék már azelőtt felmentést adott. („Matre videlicet catholica et patre haeretico, super quo per dictum Sanctissimum jam antea dispensatum fuerat“. A konzisztorialis jegyzőkönyv szavai. Acta et scripta, id. h.) — 6 K ollányi, id. m. 252. — 7 Édesatyja korai halála után, anyja Lessenyei Nagy Ferenc nádori ítélőmesterhez és Bars vármegye alispánjához újból férjhez ment. E családban még évekkel a püspök halála után kegyelet
tel őrizték arcképét. (A család nyitraszigeti házának 1664 február 20-án felvett leltára. Történelm i T á r 1893, 68.) — 8 A római bejegyzések sze
rint az isztriai egyházmegye tagja volt. („Presbyter Histriensis dioecesis“ . Acta et scripta, id. h.) — 9 Hellcbrandt Árpád, Az Olmüczben tanult magyarok 1590— 1664. Tört. Tár 1888, 203. - 10 Rimely, (Hist. Coll. Pazm.) nem említi. A hittudományokból nem tette le a doktorátust. Csanádi püspökké megerősítésekor a Szentszék ez alól felmentette. („Dispensa- tione super defectu gradus“ .) A megerősítő-bulla Acta et scripta, id. h.
57
tett, mire Kerecsényben
,n
a dühöngő pestis idején, ritka odaadással és önfeláldozással lelkipásztorkodott.11 12 Csakhamar13 elnyerte a nyitrai őrkanonokságot14 és a káptalan bogas ügyeinek rendezésével kanonoktársai elismerését és háláját vívta ki.15 Nemsokára a nagyszombati papnevelőintézetben lelkiigazgató és megmaradt az intézet élén azután is, hogy 1640 október 23-án esztergomi kanonokká kinevezték.16 Az örökvárosba való zarándoklata után,17 1647-ben előlép az olvasókanonokságra,18 majd 1648 április 20-án Csanádi pü s
pökké neveztetik.19
Tarnóczy nem elégedett meg azzal, hogy Zongor Zsig- mond példájára helynökéül a szegedi ferencrendi házfőnököt20 kinevezte. Mivel az egyházmegyéjében lakó híveket már egy évszázad óta nem kereste fel püspök, e fogyatkozást pótolni és a közvetlen érintkezést személyes megjelenésével helyre
állítani óhajtotta, hogy közvetlenül hallgassa meg panaszai
kat, kívánságaikat és azután erősítse reményüket, öregbítse hitüket. Minthogy főpapi ruházatában nem utazhatott, a ferenc- rendiek szerény barátköntösében akart útrakelni. Csak nagy- nehezen sikerült barátainak őt e kalandos és veszélyes ter
véről lebeszélni.21
Merész terve nem maradt titokban hívei előtt, kik az abban kifejezett megsegítésükre irányzott szándékát azzal viszonozták, hogy bizalommal fordultak hozzá
gyámoltalan-11 E helység azóta elpusztult. — 12 Vagner, Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. Nyitra 1896, 219. — 13 1638-ban. Más fel
jegyzés szerint 1615 körül született, 1637-ben a Pázmáneum növendéke és még ez évben, miután április 11-én felvette a subdiaconátust, nyitrai kanonok. 1639 február 12-én hazatért Bécsből, február 24-én diákonus, 27-én áldozópap. V. ö. Pirhalla, id. m. 439—440. Történelm i Tár 1888, 208. A váczi egyházmegye történeti névtára. Vácz 1917, 576. — 14 Nevé
vel először a Csanádi püspökségben elődje, Zongor Zsigmond akkori olvasókanonok 1638 december 8-án kelt alapítólevelében találkozunk, melyet a káptalan és saját nevében a láírt: „Matthias Tarnóczi de Alsó-Lelócz, capituli ecclesiae Nittriensis custos et canonicus, suo loco et ejusdem capituli nomine subscripsit“ . Teljes szövegét 1. Vagner, id. m.
204-208. — 15 V. ö. a káptalan iratát, melyet 1641 január 5-én a távozó Tarnóczy részére kiállított. Teljes szövegét 1. Vagner, id. m. 220. — 10 Kollányi, id. m. 253. — 17 1644 március 29-én kért engedélyt római útjára. K ollányi, id. h. — 18 K ollányi, id. h. — 10 Országos Levéltár:
Liber collationum ecclesiasticarum I 519. — 20 Szegedi házfőnök Jász
berényi Gáspár volt. — 21 Wagner, Analecta Scepusii III 154, Kollányi,
58
ságukban. A túl a Maroson fekvő, hajdan a Jaksich-jószá- gokhoz tartozó Csókás, Királyhegyes, Mezőhegyes, Tótpalota, Nagylak, Pabar és Sajti falvak22 lakossága ellen ugyanis Jármi András álnok módon földesúri jogokat támasztott.
Csalárdságának és ravaszságának elejét veendő, a megszorult lakosok azzal a kijelentéssel, hogy mindig a püspökség alá tartoztak és a püspökök voltak valóságos és törvényes földes
uraik, a püspök földesúri hatósága alatt állónak vallották ma
gukat és ennek oltalmát keresték Jármi ellen.23
Tarnóczy püspökké kineveztetésével egyidőben24 elnyerte a szepesi prépostságot és 1648 június 30-án megjelent a Szepes- ségben,25 hogy az elzálogosított prépostsági jószágokat vissza
szerezze.26 Sok áldozatába került a prépost-elődeitől alapított tanintézetek fenntartása.27 Csak két évre püspökké kinevez- tetése után, 1650 április 4-én erősíti meg a Szentszék.28 Mint
hogy három közvetlen püspök-elődje nélkülözte a pápai meg
erősítést, a római jegyzőkönyvek elődjének Püsky Jánost nevezik.29 Lippay György érsekprímás szeptember 18-án kon- szekrálja püspökké Nagyszombatban a jezsuiták
templomá-id. m. 253. — 22 A három utolsó a mai temesvári püspökség területén feküdt. — 23 1648-ban. Esztergomi fökáptalan levéltára: Lib. 17. föl.
117. Borovszky, id. m. I 229, 377. 1648 május 26-án a püspök az eszter
gomi káptalan előtt e falvak védelmében óvást emel. Szepesi Országos L ev é ltá r: Serin. L, fase. 8. nr. 20. V. ö. Pirhalla, id. m. 440. — 24Orszá
gos Levéltá r: Liber collationum ecclesiasticarum I 519. Collatio praepo- siturae Scepusiensis honorabili Mathiae Tarnóczy canónico Strigoniensi facta, 1640 April. 20. — 26 Pirhalla, A szepesi prépostság, 439. — se 1648 szeptember 20-i ügycsomó a szepesi levéltárban. Prot. föl. 285/a seq.
Pirhalla, id. m. 441. Mint csanádi püspök ugyanez év április 18-án meg
engedi, hogy Galloni Török János a tőle, Alsólelóczon kapott birtokot, Lessenyei Nagy Ferencnek átengedhesse. Pirhalla, id. m. 442. — 27 Hradsky József, A X X IV királyi plébános testvéregyesülete, 1895, 143. — ss Romae in palatio apostólico montis Quirinalis Lunae 4. Április 1650. fűit consi- stórium secretum in quo sanctissimus dominus noster referente reveren- dissimo domino Hyeronimo card. Columna ad praesentationem caesareae Majestatis, úti regis Hungáriáé, providit ecclesiae Canadiensis (s ic ! ) . . . de persona R. D. Matthiae Tarnóczy (alias; Turnócz).. . in legitimo matrimonio nati, qui s. Theologiae per multos annos operám navavit, ipsumque in episcopum praefecit et pastorem, curam etc. commitendo.
Cum retentione compatibilium etc. Cum clausulis etc.“ (Acta et seripta, 176.) _ 29 „(Ecclesiae) vacanti per translationem R. D. P. Joannis Püsky ultimi illius episcopi ad ecclesias Colocensem et Bachiensem insimul
59
bán.* 30 A következő hónapban azonban ismét a Szepességben találjuk, ahol a prépostsági templom Szent Anna oltárát szen
teli fel.31 * * Nagy jótevője volt a tanulóifjúságnak: lakásán állan
dóan tizenkét szegényebbsorsú diák ellátásáról gondoskodott.82 Püspökségét még az egyházi körök is „címzetes“ -nek tekintették. Kitűnik ez az érsekprímás elnöklete alatt 1648 szeptember 14-én tartott zsinat határozatából: „Püspökök át
helyezése károsan hat az egyházra. Célszerű volna, ha ama püs
pökök, kik egyházmegyével és székkel bírnak, úgymint Egerből, Győrből,Nyitráról, Veszprémből csak érsekségre lépnének át“ .88 Minthogy a Csanádit nem említik, csak nevében élt tovább.
Alighogy a pápai megerősítést elnyerte, miután a királyi tanácsosok sorában már is helyet foglalt,34 a király 1650 végén36 váci püspökké nevezte ki. Ez a püspöksége sem volt sokkal kedvezőbb helyzetben, mint a Csanádi. Nagy területén csak öt plébánia állott fenn86 és mivel csak három helységet ter
helt a dézsma,37 * lehetséges, hogy javadalmának kiegészítéséül nyerte el 1654-ben a pozsonyi prépostságot.88 A váci egyház
megyében Császár János nógrádi plébános volt helynöke és jószágkormányzója.39 Tarnóczy egyideig mint váci püspök is Nagyszombatban tartózkodott,40 majd áttette székhelyét az
unitas“ . Id. h. — 30 Kollányi, id. h. — 31 Midőn Császka György, későbbi kalocsai érsek, mint szepesi püspök ezt az oltárt felbontotta, megtalálták az abban Tarnóczytól elhelyezett okmányt. („Ego Matthias Tarnóczi episcopus Chanadiensis etc.“ Pirhalla, id. m. 443, 2. jz.) — 35 Id. m. 442, 3. jz. — 33 Péterffy, Sacra Concilia, II 337. Fraknói, A magyar királyi kegyúri jog, 369. — 34 V. ö. a nagyszombati zsinaton, 1648 szeptember 19-én kelt oklevelét: „Matthias Tarnóczy electus episcopus Chanadiensis, praepositus Scepusiensis, sacratissimae caesareae-regiae consiliarius etc“ . - 35 1650 december 20. Országos Levéltár; Liber collationum ecclesia- sticarum I 542. A kinevező okirat tévesen „választott“ Csanádi püspök
nek címezi. (Collatio eppatus Vacziensis Mathiae Tarnóczy electo eppo Chanadiensi et consiliario nostro.) Legtöbb biographusa 1651-re helyezi váci püspökké kineveztetését. Vagner, id. m. 202, Kollánip, id. m. 253. — 30 Desericius, História episcopatus Vaciensis. Pest 1770, 192. — 37 Kazy, História regni Hungáriáé II Tyrnaviae 1741, 160, Karcsú, Vácz város története 169—172, Kollányi, id. h. — 38 Rimely, Capitulum Posoniense 242. Ekkor lemondott szepesi préposti javadalmáról. (V. ö. Collatio prae-positurae Scepusiensis pro Joanne Pálfalvay electo eppo Transsilvaniensi per resignationem. Mathiae Tarnóczy eppi Vacziensis, facta 1654 Aug.
21. Országos Levéltár: Liber collationum ecclesiasticarum II 4—5.) — H om yik, Kecskemét története II 128. — 40 1651 szeptember 10-én 4
60
egyházmegye területére, Nógrádra.41 * Később Korompay Péter pozsonyi, majd esztergomi kanonok volt helynöke.48 Tarnóczy később is összeköttetésben maradt a szegedi ferencrendiekkel:
1655-ben templomuk számára oltárkövet szentelt.43
Végrendeletében örökösének a jezsuitákat nevezte meg, azzal, hogy borából tiszteljék meg a felséget is. Hagyományo
kat juttatott a szegényeknek, szerzetesházaknak és papnevelő
intézeteknek.44 Lippay prímás mint jámbor, istenfélő, nyugodt, megállapodott, képzett egyháznagyot magasztalja.46 * Egy másik kézirat szerint: Az Istennel való ritka egyesülés és mély alá
zatosság férfia volt.46
innen ad utasítást helynökének. A váczi egyházmegye történeti névtára, 676. — 41 V. ö. a püspökség tizedeinek összeírását 1652 március 1-ről.
Id. h. Időközben lemondott a szepesi prépostságról, melyet a király 1654 augusztus 21-én Pálfalvay János erdélyi püspöknek adományozott.
(„Praeposituram collegiatam ecclesiae Scepusiensis . . . per benevolani et spontaneam fidelis nostri, reverendi Mathiae Tarnoczi, electi episcopi Vaciensis et similiter consiliarii nostri, eiusdemque praepositurae eccle
siae Scepusiensis ultimi, veri, legitimi ac immediati possessoris, cessionem ac resignationem, de iure et de facto vacantem.“ Országos Levéltár:
Liber collationum ecclesiasticarum II 4—5.) — 42 H om yik, id. m. III 130.
1655 augusztus 3-án Nógrádból mint vikárius és pozsonyi kanonok a szegedi fereucrendieknek utasítást ad a jubileumi búcsúra vonatkozóan.
Csanádegyházmegyei Adattár I 221—222. — 43 Karcsú, Vácz város tör
ténete V 171. A váczi egyházmegye történeti névtára 577. — 44 Kollányi, id. m. 254. — 45 1648 július 15-én ezt írja gró! Csáky Ferencnek: „Resi- dentiájára megyen Csanádi püspök és szepesi prépost uram, Tarnóczy uram, ki minémű jámbor, istenfélő, csendes, szép prudentiával bíró egy
házi ember legyen, experiálni fogja maga Kegyelmed és elhiszem, sze
retni is, kit bizony az kincsének, gemma paleidotumnak nevezhet, kit recommendálok Kegyelmednek szeretettel, noha tudom, maga fogja magát elegendő módon recommendálni“ . Deák Farkas, Gr. Csáky Ferenc első házasságáról. Századok 1875, 302. 1. — 40 „Vir rarae cum Deo coniunctionis et profundae humilitatis, qui archiepiscopatum Strigonien- sem, a caesare sibi oblatum acceptare noluit“ . (Wagner, Analecta Sce- pusii III 110. Würzbach, Biographisches Lexikon 43, 83.) Áhítatos lelke környezetére is mély befolyással volt. (Botka Tivadar, Lessenyei Nagy Ferenc és a tállyai tartományi gyűlés. Századok, 1869, 74.) Juhász, Eines Bischofs Ruhestaette in dér Abteigruft zu Welehrad. Cistercieuser- Chronik (Bregenz), 1932, 283—287.