98
Mint egri püspök Kassán székelt. Miután ott két éven át a hitélet fejlesztésén buzgólkodva, a jászói prépostságot a világiaktól visszaszerezte33 és a nagyszombati kollégiumot gazdagon megajándékozta,34 1680 október 31-én, két havi betegeskedés után, elhunyt. Végrendeletében is a Jézus- társaság tagjának vallotta magát: „Testem azonnal harmad
napra a Jézustársaság kassai egyházába vitessék és ott minden pompa nélkül éjjel testvéreim közé temettessék, minthogy én is törvényes tagja vagyok Jézus társaságának11. A kassai jezsuitakollégium évkönyvei szerint kívánságát teljesítették és holttestét november 2-án este fáklyavilág mellett a jezsuiták templomának Szent-Ignác kápolnája alá temették.36
99
ismerőse, Barberini Ferenc kardinális vette pártfogásába.4 Minthogy bölcsészetet már Bécsben hallgatott, csak négy évet töltött Rómában.5 A tudományok elsajátításában elismerésre- méltó sikert ért el,6 de a fegyelmi szabályokhoz nem kötötte magát túlságosan.7 Tanulmányai végeztével nyilvános vitat
kozásra bocsátották, mire elnyerte a theológiai doktori rang
fokozatot.8 Rómából visszatérvén Pápára, onnan Lepoglavára helyeztetett, hol filozófiát adott elő. Néhány év múlva a nagy
szombati pálosnövendékek lelki igazgatója, majd a rendfőnök
„titkára és társa“ .9
Alighogy a tanszéket elfoglalta, kitört az 1663—64. évi török háború. Horvátország védelme Zrínyi Miklósra bízatott, kinek csapataiban bátyja, gróf Kéry Ferenc küzdött. Kéry a kortárs és szemtanú hitelességével, valamint a történetíró tárgyilagosságával feljegyezte e hadakozás eseményét, kro
nologikus sorrendben és — figyelembe nem véve néhány elvetést — idejüknek helyes megjelölésével. De nem érte be azok száraz regisztrálásával, hanem hozzájuk fűzte az akkori élet titkaiba bevilágító egyéni okadatolásait is.
Minthogy időben oly közel állott az eseményekhez, hogy azoknak mintegy csak arcélét láthatta és lelkileg oly közel hőseihez, hogy irántuk való vonzalmától a józan valóság lapályáról a hitrege mesés magasságába emelt történelmi jel
ég korának kiváló diplomatája volt, — Szelepcsényi György térítette a protestantizmusról a katholikus vallásra. III. Ferdinánd bárói, majd grófi rangra emelte, tanácsossá és főlovászmesterré tette, I. Lipót király pedig koronázása után aranysarkantyús vitézzé avatta fel. A n y ja : Orsolya, Czoborszentmihályi Czobor Imre udvarmester leánya volt. Bathó, Kéry János élete és művei. Budapest, 1911, 2—3. — 4 V. ö. Kérynek Zrínyi felett mondott gyászbeszédének ajánlását. (Oratio funebris, qua tristes exequias Nicolai comitis perpetui a Zrinio prosecutus est. Tyrnaviae, 16/4. Szabó, Régi Magyar Könyvtár II 1039.) — 5 1662 szeptember 4-én hagyta el az örökvárost, hol pappá szenteltetett. Veress, Collegium Ger- manicum, 57. — 6 A kollégiumi minősítések dicsőítik fényes tehetségét.
(„Magnorum talentorum“ . Id. h.) — 7 „Plus tamen profecturus, si gradum cum excellenti ingenio, diligentiam cum studenti methodo adhibuisset.
In pietate et observantia disciplinae múltúm in eo ab omnibus desidera
tum fűit“ . Veress, id. m. 58. Steinhuber, id. m. II 122. 1662-ben Kéry engedély nélkül elhagyta az intézetet, néhány napig kimaradt, mely esetet a rektor, Spinola Lajos bejelentette a pálosrend főnökének.
8 „In theologia, quam in Collegio Romano publice per integrum diem eum laude defendit in aula nostra a P. Rectore promotus doctor“ .
Veress, id. h. Steinhuber, id. h. — 9 „Socius et secretarius“.
100
lemüket mint mythológiai víziókat bámulta, természetes, hogy cselekvőségük részletezését és indokolását saját egyéni verő
fényében ábrázolta. De éppen ezért krónikája nemcsak kora gondolattöredékeinek húmuszrétege, amelyből a történetíró az akkori életet újból felvirágoztathatja, hanem a benne lefektetett mindegyik eszme és erkölcsi érték oly jellegzetesen színes mozaikkövecske, hogy összeillesztésükkel a művész a szerző kialakult egyéniségének is hűséges képét és ezzel szeplőtlen jellemének ábrázolását adhatja.
Művét Martis Turcici Ferocia cím alatt csak 1672-ben adta ki.10 Bevezetésében kijelenti, hogy „a színtiszta igazságot akarja csalfaság nélkül megírni“ avégett, hogy I. Lipót német császár és magyar király sorsát és erényeit megörökítse tanulságul az utókor számára. Igazságszeretetét tehát nem érintheti, hogy munkája — a Habsburg-ház iránt való határ
talan hűsége, a kortársaival való együttérzése, valamint párt
híveivel való együttműködése miatt — nem pártatlan. Aulikus pártállását nyilvánvalóvá teszi azzal, hogy munkáját I. Lipót- nak ajánlotta, hálából édesatyjának, saját személyének és az egész pálosrendnek juttatott számos jótéteményéért. Politikai meggyőződését emlékiratának befejező, a nemzethez intézett felhívásában fejezi ki: az ország boldogulásának alapja a királlyal és Ausztriával való békesség és egyetértés.
A törökkel viselt háborúk az ország birtokáért, a gyű
löletes viszálykodás mérgétől megfertőzött és végeszakadatlan összetűzésekkel tetézett parlamentáris harc a kormány ellen az alkotmányjogokért, és ezenkívül még a különböző sorsú egyeseknek küzdelme a szünetlen erőszakoskodásoktól meg
rendített létfenntartásért, az országot a bellum omnium contra omnes színhelyévé tették. Kéry e sokféle háború ellenséges hatásaitól fenyegetett kedélyének nyugalmát megőrzendő, szabad idejének jórészét a tudomány és rendjének szolgála
tába állította. „A háború fénylő villámai között fogant meg lelkemben a filozófia megírása“ — Írja 1673-ban kiadott böl
cseleti munkájának előszavában.11
Tanárkodása idején történt, hogy Zrínyi Miklóst egy vadkan megölte. (1664 november 18). A gyászistentiszteleten12 Kéry, ki Zrínyit rajongóan szerette, mondta a halotti beszédet.13
10 A cím különösségét a mythologiának hódoló divathóbort magya
rázza. — 11 Bathó, id. m. 47. — 12 1664 december 21. — 13 Bathó, id. m. 44.
101
Ebben oly vakító világossággal vonta be a boldogult alak
ját, hogy emberi vonásai egészen elhalványultak és képi
ben egy hitregebeli hérosz fényeskedett. A túláradó magasz
talások azonban nem csorbították az őszinteségébe vetett általános hitet, mert abban az időben éppen az efféle modo
rosságban látták a művészetet. Míg a szentekkel a lelkek oly közösségben éltek, hogy szinte testi közelségüket érezték, addig a földi hatalmasok oly képzeleti magasságban állottak, hogy semmi közösséget sem mutattak a közönséges halan
dókkal. E mentalitásnak megfelelően a képírók és szobrászok a szenteket sokszor divatos ruhába öltöztették, viszont az uralkodókat, mint pogány isteneket, azok mezében ábrázolták.
Kéry kortársát, XIV. Lajost, majd mint Jupitert, majd mint Herkulest látjuk ábrázolva, hatalmas parókával ugyan, de csupán csak oroszlánbőrrel fedve. Mivel Kéry a divatot követte és ékesszólásával oly mélyen markolt a hallgatóság szívébe, hogy mindnyájan elérzékenyültek, rendje országos
hírű személyiségek temetésekor már csak őt jelölte ki bú
csúztatónak.
A kor ízléséhez és a hallgatóság hangulatához simuló halotti beszédeitől előnyösen különböznek ama szónoklatai, melyeket a rend történetében előfordult nagyobbjelentőségű események kidomborítása végett mondott. Míg előbbieket inkább tarka szóvirágokból szőtt pompázó formájuk tette hatásossá, utóbbiak magvas tartalmukkal tűnnek ki.
1669-ben a rend megüresedett legfőbb méltóságának
— a generális állás — újból való betöltése végett valamennyi provincia választói Máriavölgyben gyűltek össze. A rendnek magyarországi fővédője, Szelepcsényi György esztergomi érsek ugyan nem jött el a választógyűlésre, de — noha régóta barátságos viszonyban állott a Kéry-családhoz a rend prokurátor generálisát ajánlotta rendfőnöknek. A rendtagok azonban Szelepcsényi jelölésétől eltérően, az alig harminc
éves Kéryt választották meg nagy szótöbbséggel.14 Kéry eleinte szabódott a választás elfogadásától, de miután a választók nem szűntek meg őt kéréssel és rábeszéléssel ostromolni, fel
hagyott ellenkezésével és teljesítette kívánságukat. A fiatalsága miatt való aggályt maga oszlatta el ama tréfás megjegyzé
14 1669 június 8. Benger, Annales ordinis S. Pauli primi eremitae 85.
102
sével, hogy „e fogyatkozását alvással is meg tudja szüntetni“ ,15 de — fűzte hozzá — magukra vessenek, ha képességei hiá
nyossága miatt nem bizonyulna méltónak állása betöltésére.16 A rend állapota siralmas volt és vigasztalannak látszott.
Az általános viszonyok a pálosok hajdani dicsőségét is szét
zúzták. Birtokaik nagyrésze idegen kézre került. Tizedrésze sem maradt meg százhetven kolostorukból. Az egyházi fegye
lemből szinte csúfot űztek. A züllés oly arányokat öltött, hogy Pázmány már 1632-ben a rend eltörlését ajánlotta a Szentszéknek. A római kúria azonban nem osztotta Pázmány elcsüggedését, hanem a rend reformálását rendelte el. Grus- kovich generális halála után (1636) apostoli általános hely- nököt nevezett ki azzal a meghagyással, hogy a nagy kápta
lannal az érvényben levő szabályokat az utasítások értelmében reformálja és jóváhagyás végett terjessze fel. Ennek az új generális — Stassewsky Miklós — eleget téve, a rend hanyat
lásának főokául a rendtagok hiányos képzettségét ismerte fel.
Ő, valamint két utódja csak ideiglenesen enyhítették a nehéz
ségeket, oly módon, hogy az újjáépített bécsújhelyi kolostorban filozófiai tanszéket állítottak fel.17 Minthogy eszerint a rend
nek nem állott módjában jelöltjeinek nevelését és teljes kiképeztetését közvetlenül önmaga a szerzet útján teljesíteni, híjával volt ama hatalmas gyámolnak, mellyel jelenét erős- bíthette és jövőjét biztosíthatta volna.
Kérynek a rendtársai váratlan bizalmi szavazatától oko
zott zavarodottsága époly gyorsan tűnt el, mint ahogyan keletkezett. Életviszonyainak eme alakulásában, mely érvé
nyesülésének új teret nyitott, még inkább felismerte az áldo
zatkész odaadás magasztos értékét és teremtő idealizmusa arra sarkalta, hogy magát és minden idejét egészen szerze
tének szentelje. Vállalta a legsürgősebb feladatot: a szerzet számára a tanítási jogosítvány megszerzését. Ez azonban sok kedvező körülmény kedvező megegyezésétől, elsősorban és főleg a döntésre illetékes tényezők jóakaratától és jóindulatától függött. Felelevenedtek Rómában töltött napjai.
Nem kevés ajtó nyílt meg kedves udvariassága előtt. K elle
mes társalkodási modorával sok magasrangú személyiség * 18
15 „Se huné defectum etiam dormiendo suppleturum“ . Benger, id. h.
18 „Se habere annos triginta et unum, séd sufficientem ad talis officii eminentiam non habere“ . Benger, id. h. — 17 Bathó, id. m. 23—24.
103
kegyét nyerte meg. Nem alaptalanul táplálhatta tehát azt a reményt, hogy ezek most segítségére lesznek. Bizakodó lélek
kel útrakelt. Rómában jóakarói megörvendeztették ama biztató Ígéretükkel, hogy céljainak elérésére valamennyien közre
hatnak. Leghathatósabb támogatója és törekvésének előse- gítője atyjának már említett barátja, régi pártfogója, Barberini bíboros volt, aki ez időben egyszersmind a helyettes kancellári állást is betöltötte. Nemcsak megmutatta a célhoz vezető utat, hanem azt befolyásával egyengette és másutt is minden
képpen kezére járt. És Kéry, ki sohasem mulasztotta el a szíves és szeretetteljes tiszteletadást, a tanácsokat követvén, elérte célját. A pápai kegy elnyerésével a pálosrend számára új, derültebb jövő reménysugarát hozta magával. Ezért jogo
sultan mondja Krisztolovecz János, a rendnek későbbi gene
rálisa : „Ha Kéry nem tett volna egyebet a rend érdekében, még akkor is örök dicsérettel kellene nevét ünnepelni“ .18
A X. Kelemen pápától nyert19 bulla értelmében ugyanis a rend minden tartományában egyetemet létesíthetett, hit- és bölcsészettudományi karral.20 A felállított tanintézeteket a Szentszék, majd I. Lipót király is21 felruházta mindama jogok
kal, kedvezményekkel és kiváltságokkal, melyeket a többi egyetemek élveztek, de azzal a megszorítással, hogy csak a szerzet tagjai látogathatják. Ama rendtagokat, kik a filozófia tanszakának kétévi, vagy a hittudomány szakmájának három
évi hallgatása után az előirt vizsgákat sikeresen letették, a rendtartomány ajánlatára, a rendfőnök doktorrá avathatta.
A főtisztségeket — mint a rendfőnöki, helyettes rendfőnöki, definitori, titkári és perjeli állásokat — csak theológiai doktorok nyerhetik el. A doktorok száma korlátozandó.22
Most megvalósíthatta Kéry a már tanár korában táplált tervét: megírta és 1673-ban „Universa Philosophia scholastica“
címen kiadta háromkötetes bölcsészeti művét, főleg azért, hogy a pálosok egyetemeit látogató bölcsészettanhallgatóknak alkalmas tankönyvük legyen. Ezt is a pálosok pártfogójának,
18 Benyer, id. m. 268. Bathó, id. m. 36. — 19 1671 április 3. — 20 A bulla a rendet leijogosította főiskolák felállítására: a) Magyarországon: Mária-völgyben és Sátoraljaújhelyen, bj Lengyelországban: Czenstochován és Krakkóban, c) Ausztriában: Bécsújhelyen, d) Horvátországban: Lepog-laván, e) Svájcban: Langnauban. — 21 1674 január 23. — 22 Bathó, id.
104
I. Lipót német császárnak és magyar királynak dedikálta.
Mindezek mellett nem hanyagolta el a rendfőnöki állásából folyó igazgatási teendőket sem.23 A rendnek külföldön levő kolostorainak megvizsgálását is csak ritkán bízta helynökére.
E hivatalos utazásai közül különösen kiemelendő az, melyet 1671-ben a tartományfőnök választása végett Csensztochóba tett, mely alkalommal Lengyelország nagyjaitól rendkívül fényes fogadtatásban részesült.24
Rendtársainak épülésére adta ki a Szentszéknek a pálo
sokra vonatkozó rendeletéit bőséges magyarázatokkal.26 Miután Kéry, a szabályoknak megfelelően, hat év múlva26 leköszönt a rendfőnöki méltóságról, Szelepcsényi, hogy őt egyházmegyéje kormányzására segítőtársul megnyerje, már a következő évben27 esztergomi kanonokságot és prépostságot adományozott neki.28 Ettől kezdve állandóan Szelepcsényi oldala mellett, Nagyszombatban tartózkodik. Kineveztetésé- nek első évében (1676) ünnepélyesen megnyitják a Pálffy Ferdinánd Csanádi püspök gazdag adományából újra felépített nagyszombati akadémiát.29
Kéryt természetes kedvességén és lelki vidámságán kívül, megkomolyodott életének nemes felfogása, kifogástalan jó neveléséből kifejlődött biztos tapintata, önfegyelme, hite és lelkesedése annyira kedveltté tették, hogy Szelepcsényi öröm
mel megragadott minden alkalmat, hogy őt a királyi és a pápai udvarnál pártfogolja.80 Ennek köszönhette, hogy a király csakhamar31 kinevezte szerémi püspökké és hogy a Szentszék megerősítette az esztergomi káptalanban birt javadalmaiban.32 Ez időben írta meg Szelepcsényi életpályáját 1676-ig.38 Bármily bírálatban részesüljön e munkája, mindenesetre pie- tásának emlékjele, mely őt a Szelepcsényitől nyert jótétemé
nyekért tartozó hálára figyelmeztette. A Szelepcsényi magán - és közéleti működéséről szállongó sokféle vélemények közül Kéryé bizonyára azok közé tartozik, amelyek érintetlenek maradtak a rosszakarat lealacsonyító befolyásától. A
horá-m. 37—42. — 23 Posonii 1673. — 21 Bathó, id. m. 27. — 25 Decreta Sacrae Sedis Apostolicae quotannis a regularibus temporibus certis legenda.
Viennae, 1674. — 20 1675. — 27 1676 április 22. — 28 Kollányi, id. m. 290.
22 Bathó, id. m. 12. — 30 Cibo bíborosnak is ajánlotta Kéryt. Coll. Kapri-nayana XLI 186. Bathó, id. m. 10—11. — 31 Ugyanez év május 11-én.
32 Bathó, id. h. — 33 Celsissimi ac reverendissimi principis domini
Ge-105
ciuszi gőgös és terméketlen, „nil admirari“ szabály elveté
sével, a szereteten és tiszteleten alapuló lelkesedéssel Sze- lepcsényiben a megtestesült tökéletességet csodálja. Egész előadásában kidomborodik nemes gondolkozásának jámbor
sága, átvilágítva mély igazságszeretetétől: mindenkiben a jót keresni és becsülni.84
1678 március 31-én a király a Csanádi püspökségre emelte, mely méltóságában a pápa december 5-én erősítette meg.36 Püspöki vikáriusának a szegedi ferencrendi házfőnököt tette meg.86 A következő év őszén Szelepcsényi helynöke lesz.37 Miután 1680 október havában Csanádi püspökké szenteltetett, szorgalmával és képzettségével serkentően hatott mások tehet
ségének fokozására is.38
Mint Szelepcsényi vikáriusa, nemcsak vallási, hanem politikai ügyekben is vezető szerepet töltött be. Emlékezetre méltó működést fejtett ki az alkotmányt visszaállító 1681-i soproni országgyűlésen. Az országgyűlés személyes megnyi
tására leutazó királyt, az udvarmesteri programúi szerint, a rendek az országhatáron fogadták. Szelepcsényi gyengélkedése miatt Kéry mutatta be a rendek hódolatát a Lajtha vizénél a felségnek, kit azután az országgyűlés színhelyére, Sopronba kísért. Az országgyűlésnek királyi megnyitása után a követek és főrendek közt a napirend felett vita keletkezett, amelynek eligazítására a felsőrendek küldöttségét Kéry vezette és ő fejtette ki azok álláspontját. Másnap a királyhoz küldendő követek egyikének ugyancsak Kéryt választották meg. A fő
rendek ama üzenetét, hogy a király resolutiója leérkeztéig
orgii Szelepcheny, archiepiscopi Strigonienis vita, opera et virtutes.
Posonii, 1676. V. ö. Szabó, Régi Magyar Könyvtár I. 1387. — 34 Orszá
gos L e v é ltá r: Liber collationum ecclesiasticarum II 364. — 35 „Romáé in palatio apostolico in Vaticano feria secunda die 5. Decembris 1678 fűit consistorium secretum, in qua Santissimus dominus noster referente reverendis8Ímo domino cardinale Carolo Pio ad nominationem caesareae maiestatis providit ecclesiae Canadiensi (sic !) vacanti per translationem R- P. D. Ferdinandi Pálffí, ultimi illius episcopi ad ecclesiam Agriensem, de persona R. P. Joannis Kéry ordinis sancti Pauli primi eremitae, íidem etc. professi, omniaque etc. habentis, ipsumque illi in episcopum praefecit at pastorem, curam etc. commitendo, absolv. etc. cum clausulis“ . (Acta et scripta, 179) — 36 Török—Magyar Okmánytár II 337. Tört. Adattár I 130—131. V. ö. Szabó Pius, Ferencrendiek a magyar történelemben.
37 Kollányi, id. h. — 38 Csanádi püspök korában neki ajánlja egy jámbor
106
a tárgyalásokat felfüggesztik, a Kérytől vezetett küldöttség vitte a követeknek. A néhány nap múlva leérkezett királyi végzésre készített választ június 6-án nyújtotta át a küldöttség a királynak. A főrendek küldöttségének vezetője ismét Kéry volt. Tököly Imrének az ország rendéihez intézett levelét Szelepcsényi szintén Kéryvel küldötte a követek táblájához.
Az országgyűlés ezután vallási ügyekkel foglalkozott. A ren
deknek a királyi határozatra adott válaszát október 4-én Kéry terjesztette a király elé. Az erre adott királyi leiratra készült második replikát is Kéry nyújtotta át november 28-án, úgy szintén az erre adott leiratra a protestánsoktól szerkesztett harmadik replikát is.39 A királyné koronázási ünnepségeiben is résztvett, sőt a koronázást (december 9) követő napon ő üdvözölte a rendek nevében a felséget.40 Ugyancsak Kéry volt a főrendek ama küldöttségének vezetője, mely a követek tábláját a törvénycikkek megszerkesztésében beállott kése
delmesség megszüntetése végett megkereste.41 Miután a köve
tek táblája ennek megfelelt, az 1681-i törvénycikk aláírói közt Kéry is szerepelt, hozzáillesztvén neve aláírásához Csanádi püspöki címét.42
Kérynek az egyházi méltóságával kapcsolatos közjogi állásából kifejtett politikai működése, az oltár emberéhez mél
tóan, ünnepi volt. önzetlenségében nem gondolt arra, hogy a politikát hatalom vagy szerencsejavak szerzésére használja.
Sőt általában, az önmagával, valamint a könyvekkel és írá
sokkal való társaság nyugalmas csendjéhez szokott természete nehezen bírta a politikai élet izgató lármáját. Habár szónoki képességét az egyház szolgálatában ismételten ragyogtatta,43
tudós „Epistola sacerdotalis“ című munkáját. Szabó, Régi Magyar Könyv
tár II 285. A mű címlapján Kéry grófi címere püspöksüveggel. Bathó, id. m. 18. 3U Bathó, id. m. 12— 14. — 40 Id. m. 15. — 41 Id. m. 16.
42 Articuli dominorum 55. (Szabó, Régi Magyar Könyvtár II 1500.) Bathó, id. h. — 43 1660 december 21-én Zrínyi Miklósnak a Csáktornyái pálos- klastromban való temetése alkalmával (v. ö. 4 jz.), 1665 március 27-én gróf Keglevich Péter és ennek fia, 1669 január 7-én gróf Erdődy György, 1669 május 31-én Erdődy Zsuzsanna grófnő felett mondott gyászbeszédet.
(Lugubris panegyricus in solemnibus exequiis domini Petri Keglevich, 1675. Virtus post fata superstes Georgii comitis Erdődy. Tyrnaviae, 1679.
Piis manibus dominae Evae Susannae comitissae ab Erdőd adornata laudatio. Tyrnaviae, 1679. V. ö. Mihalovics Ede, A katholikus prédikáció története Magyarországon. II 255. Kudora, A magyar katholikus
egy-107
a kezdeményező politikai szerepléstől visszatartotta a polé
miától és egyáltalában a politikai vitatásoktól való idegen
kedése. Aristoteles tanaitól telített erkölcsi filozófiája,44 az akkor irányzónak általában elfogadott macchiavellismussal ellentétben, a politikában nem annyira a rideg észt uraló tudományt, mint inkább a jelent megértő művészetet tisztelte.
Történelmi érzéke a pártok koncentrált önzésétől fűtött dula
kodásában nemcsak a politika napi ügyének sikeréért való küzdelmet látta, hanem ebben már Clio serénykedését, a jelennek a történelmét is felismerte, ami őt a felbukkant jelenségek kútforrásainak megállapítására, valamint azoknak az országra való eshetőleges kihatásainak megfontolására sarkalta.
Néhány napra az országgyűlés berekesztése után45 a király Kéryt váci püspökké nevezte ki.40 Félév múlva a Szent
szék megerősítette új püspöki székében.47 Minthogy Vác is már 140 év óta török hódoltsági terület volt, Kéry továbbra is kanonoki székhelyén. Nagyszombatban maradt. Csak a török kiűzetése után, 1684-ben48 foglalhatta el püspöki szék
helyét. Gyönyörűségét lelte abban, hogy az eléktelenített templomokat megtisztíthatta „a török istentelenségektől“ 49 és e cselekvését egyúttal saját örömünnepévé óhajtotta avatni, mert ezzel be akarta rekeszteni püspöki tevékenységét. Régi szünetlen vágyát az igazi, a belső életre, a szellemnek erőt és a szívnek nyugalmat adó elvonultságra ugyanis sem poli
tikai szereplése, sem főpapi működése nem olthatta. Egyre jobban visszakívánkozott a klastrom szegényes zárkájába, hogy mindazt gondolóra vehesse, ami vele történt és hogy néma boldogságban egyedül Istennek és eszméinek élhessen.
Élete egész útján szakadatlanul szerzetesi fogadalma kalau
zolta. Odavezette a bölcsek kincséhez, az igénytelenséghez.
Megszerette és megszokta az egyszerűséget. Csanádi püspök korában is került minden pompát és díszt. Mint váci püspök szintén igen szűkösen élt nehány pálostársával. Minduntalan
házi beszéd irodalmának története, 122. — 44 V. ö. következő munkáit:
Regentis imago, sive oratio habita ia celeberrimo conventu Tallensi.
Tyrnaviae, 1(169. Theatrum sapientiae. Posonii, 1674. Aristoteles magnus orbis philosophus oratorio charactere descriptus. Posonii, 1675. ^45 1681 december 23. — 40 Országos L evéltá r: Liber collationum ecclesiastica-rum II. 438. — « 1682 június 8. — 48 Június 27. — 49 Karcsú, Vácz város
108
azzal a gondolattal foglalkozott, hogy páloskolostort alapít és azután lemondván püspöki méltóságáról, visszatér szerze
tesi cellájába.50 Minden szükségtelen kiadástól megkímélt jövedelmét félretette a tervbevett páloskolostor alapításának költségeire. Takarékosságának gyümölcsei azonban elvesztek.
A felkelők51 hatalmukba kerítették azt a várat, melyben a megtakarított összeget52 tartogatta és pénzét elrabolták.53 A török meg nekirontott püspöki székvárosának és elfoglalta azt. Kéry Nagyszombatba menekült. Az ezzel járó izgalmak és bajok kimerítették különben is gyenge életerejét. 1685 február 28-án elkészítette végrendeletét,54 mely mély vallá
sosságának, az Isten-anyja tiszteletének és rendje iránt való szeretetének nyilvánvaló bizonysága.55 A haldoklók szentsé
gének felvétele után, az óhajtott kolostori nyugalom helyett ugyanaz év március 5-én az örökkévalóság békéjét nyerte el.
A nagyszombati páloskolostorban Bébery György pálos-gene
rális karjai közt lehelte ki lelkét negyvenhétéves korában.
Földi hüvelyét a máriavölgyi páloskolostorban temették el.56
története V 66. — 50 „Nox commendat solem, sapientiam solitudo“ , — írja
„Aristotales magnus“ c. tanulmányában. — 51 1684 végén. — 58 8000 arany. — 53 1684 november 3. — 54 Esztergomi fökáptalan levéltára:
Capsa 68, Fasc 7, Nr. 5. — 55 Egész terjedelmében Bathó, id. m. 18—20.
m Balhó, id. m. 20—21. Arcképe ismeretlen. A czenstochovai pálosklast- romban sincs meg. (Tóth Márián pálosszerzetes szíves közlése).