A tawara-érvelés Horvát Istvánnál (1825), valamint egy másik lapp vonatkozású megjegyzése (1834–1835)

Itt a tawar miatt – egészen más vonatkozásban – tennünk kell egy kis kitérőt.

Vajon hogyan került ugyanez a tawara-érvelés az ún. délibábos nyelvészkedés aty-jaként emlegetett pesti egyetemi történészprofesszor, Horvát István Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből című könyvébe (1825: 101)?⁹

Még egy példát kívánok adni a Palotz Nyelv használtathatásáról [sic], de ez már a Lappo-niai Nyelvvel is szövetségben leszen. A Tárnok Mesteri fényes hivatalnak nevét próbáljuk csak magyarázni, ha tudjuk, a Palótz Nyelv nélkül. El fogunk bizonyosan akadni, mihelyest meggyőzetünk, hogy e szónak nem a Tár szó, hanem Tavar a gyökere. Száz meg száz okle-vélben váltva találjuk Magister Tavarnicorum Regalium, nem különben Magister Tavernico-rum Regalium. Hidjetek állításomnak, mert tapasztalásból beszélek. …Történt Dolgok ezek, melyeket hiteles tanuságokkal a Nyelv Történetéből támogatni lehet. … ha a Palótz Taver formára … figyelmezünk, hamarabb szemünkbe ötlenek a Lapponiai Nyelv Szókönyvében (Lexicon Lapponicum. Holmiae 1780. 4. pag. 460) … De ez tsak annak elhitetésére szolgál-jon, … hogy tudniillik az Éjszaki Atyafiságos Nyelvek [kiem. Sz. E.] néha a Palócz Nyelvet állítják elő. Közönségesen mondhatom: hogy Révai halála óta a Magyar Nyelvnek tudós esmérete, melly mindenek felett, s főképen a Nyelv belső Történetén épülhet, igen keveset ment odább. Tanulni kellene a Magyar Nyelvet azoknak is, kik tudatlanúl ujitanak; azoknak is, kik tanítják (bár úgy volna) a Nemzeti Nyelvet.

Önmagában is figyelemre méltó, hogy az idézett mű az 1769-ben megjelent Ihre-féle Glossarium Sviogothicum helyett az 1870-es Lexicon Lapponicum.

Van Horvát professzornak egy másik lapp vonatkozású megjegyzése is, amely igen-csak említésre méltó, mivel a nyelvrokonságra való higgadt odafigyeléséről, sőt a nem-zeti odafigyelés igényéről tanúskodik. Akárhogy is nézzük, itt egy másik – most nem svéd, hanem dán – szótárba ütközünk: Lexicon Lapponico–Danico–Latinum. Horvát Ist-ván 1834-ben az általa szerkesztett Tudományos Gyűjteményben a Külföldi Literatura.

Könyvesmértetés rovatban – jóhiszeműen, sőt, naivul! – örömmel üdvözölt egy minden jel szerint megjelenés előtt álló (vö. 1835) bécsi könyvet, nevezetesen a Hellnek ismerős bécsi csillagda igazgatójának csillagász fia, C. L. Littrow művét, amely Hell érdemeinek

7 „Unkarissa merkitsee Tawar aarre, varat (sv. en skatt), suomeksi ja mustalaiskielellä samoin:

Tawara. Magister Tavernicorum on unkariksi rahastonhoitaja (sv. en skattmestare). Näiden kielten välisen laajemman vertailun esitän aivan kohta tässä alempana.”

8 „Sekä tawar, että iogne ovat ilmeisesti jostakin Unkarin alueella puhutusta slaavilaiskielestä.”

9 Megjegyzem, hogy a szóhasználat és az írásmód az érthetőség kedvéért nem mindenben egyezik az eredetivel. Sz. E.

méltatása helyett nagymértékben hozzájárult a vitához Hell csillagászati eredményeinek kétségbevonásáról. Amiért ezt szóba kell hozni, az az expedíció nyelvészeti vonatkozása-it érinti. Annyi évtized múltával és Horvát István szemével nézve: a dán királyi meghívás következtében

[Amit] Hell utazó társával, Sajnovics Jánossal (…) tapasztalt, mind azt egy nagyobb kiterje-désű Könyvben „Expeditio litteraria ad Polum arcticum” czím alatt kiadni szándékozott, s e munkában egyszersmind meg akarta határozni a Magyar Nyelv Atyafiságát a Lappo és más Északi Nyelvekkel. De, későbben tudós tekéntetének tsüggedését is tapasztalván, másfelűl pedig a szükséges költség nem nyerhetésével is küszködvén, fölhagyott szándékával.

A könyvismertetés szerint:

Hellnek munkája a Magyar és Lapponiai Nyelv Atyafiságáról folio formában egy vastag Könyvet tészen, melly most szinte [szintén] az említett Könyvtár [a bécsi csillagvizsgá-ló-torony könyvtára] tulajdona. E Kéziratra figyelmetesekké kell tennem a Bétsben lakó Magyarokat már tsak azért is, mivel a Magyar Nyelv rokonsága az Északi Nyelvekkel sem históriai, sem philologiai tekéntetből meghatároztatva nintsen. Mióta Sajnovics e tárgyról írt, úgy szólván, senki sem gondolt vele [kiem. Sz. E.]. Nevezetes tanusága hátramaradá-sunknak minden esetre az, hogy Canutus Leemiusnak [Knud Leem] azon Lappo-Szótára, mellyet Thoth Otto igen tudós Dánus Ministernek Nemzetünk eránt viseltető tiszteletéből, szeretetéből és nagylelkűségéből Magyar Helyesírással [ritk. Horvát I.] (Joan. Sajnovics, Demonstratio … Tyrnaviae 1770, pg. 33–38.) Sajnovics Hazánkfia és Porsanger Tudós Lappó együtt készítettek,¹⁰ (…) és a melly, ha nem tsalatkozom, illy tzim alatt: Kanuti Leem &

G. Sandberg, Lexicon Lapponico–Danico–Latinum, Hafniae [dőlt az eredetiben] 1768–1781.

4-o Tom I–II. nyomtatásban megjelent, ma sintsen meg az egész Hazában több más ide tarto-zó könyvekkel. Akár vagyon valami való Hell és Sajnovics állításaiban, akár nints, tudomá-nyos fáradozással [kiem. Sz. E.] el kellene ma már a kérdést egyik, vagy másik félre dönteni.¹¹

Hivatkozások

Ganander, Henrik 1743. Grammatica Lapponica, linguae europearum prope antiquissimae, solidam ...

Laurent Salvii, Holmiae [Stockholm].

Ganander, Kristfrid 1789. Mythologia Fennica [svédül]. Philos Mag. & Sacell. Tryckt i Frenckellska Boktryckeriet, Åbo [Turku].

Ganander, Kristfrid 1789/1995. Mythologia Fennica (1789). Svédről finnre fordította Brita Löflund.

Szerk. Pentikäinen, Juha. Tampereen Tekstifilmi Ky.

Ganander, Kristfrid 1786–1787/1937–1940. Nytt Finskt Lexicon / Uusi suomen sanakirja. Tutkimuslaitos

„Suomen Suvun” julkaisuja II. Porvoo – Helsinki 1937–1940 (näköispainos / facsimile).

Häkkinen, Kaisa 1995. Kristfrid Ganander etymologina ja leksikografina [Kristfrid Ganander, az etimo-lógus és lexikográfus]. In Mythologia Fennica. 161–180.

Horvát István 1825. Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből. Figyelem gerjesztésül kiadta Horvát István, a Széchényi Országos Könyvtár őrzője a Magyar Nemzeti Muzeum mellett. Pesten.

Horvát István 1834–1835. Külföldi Literatura. Könyvesmértetés. P. Hell’s Reise nach Wardoe bei Lapp-land und seine Beobachtung des Venus-Durchganges im Jahre 1769. Aus den aufgefundenen Tage-büchern geschöpft und mit Erläuterungen begleitet von Carl Ludwig Littrow, Assistenten der k.k.

Wiener Sternwarte. Wien. 1835. 8-o SS. I–XVI, 1–166. Tudományos Gyűjtemény 1834: 128–130.

Ihre, Johan – Lindahl, Erik – Öhrling, Johan 1780. Lexicon Lapponicum cum interpretatione vocabu-larum sveco-latina et indice svecano-lapponico […] illustratum præfatione latino-svecana […]

Johannis Ihre; nec non auctum grammatica lapponica […]. J. G. Lange, Holmiae [Stockholm].

10 Az együttműködésről részletesebben l. Kelemen 2018.

11 Az említett szótár valójában két kötet: I. 1768 lapp–dán–latin, Nidrosiae [ma Trondheim], II.

1782 dán–latin–lapp, Hafnia [Koppenhága].

157

Joki, Aulis J. 1956¹/1988². Kristfrid Gananderin mustalaistutkielma [Kristfrid Ganander cigánytanulmá-nya]. Virittäjä 1956. Második kiadás: In Aulis J. Joki Kaukomailta ja työkammioista. Castrenianu-min toimitteita 29. Helsinki, 1988, s. 35–61, 62 (életrajzi adatok Gananderről).

Kelemen Ivett 2018. Knud Leem, a 18. századi számi [lapp] lexikográfia úttörője. Vázlatok a Lexicon Lapponcum Bipartitum történetéről. Folia Uralica Debreceniensia 25: 99–108.

Kuusi, Matti 1952. Kristfrid Gananderin kirjeenvaihtoa [Kristfrid Ganander levelezéséről]. Virittäjä 1952/3: 164–172.

Leem, Knud 1768. Lexicon Lapponicum bipartitum: Lapponico-Danico-Latina& Danico–Latino–Lap-ponica cum Indice latino. Pars prima sive Lapponico–Danico–Latina. Nidarosiae.

Leem, Knud 1781. Lexicon Lapponicum bipartitum: Lapponico-Danico-Latina& Danico–Latino–Lap-ponica cum Indice latino. Pars secunda Danico–Latino–LapDanico–Latino–Lap-ponica. Curaet studio Gerhard Sand-bergii Hafniae.

https://fennougrica.kansalliskirjasto.fi/handle/10024/88927 (Utolsó elérés: 2021. máj. 30.) A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. 1894. Szerk. Gerő Lajos. Pallas Irodalmi

és Nyomdai Rt., Budapest.

Pentikäinen, Juha 1995a. Alkusanat suomennettuun teokseen [Előszó a finnre fordított műhöz].¹² In Mythologia Fennica. 10–12.

Pentikäinen, Juha 1995b. Kristfrid Ganander mytologina [Kristfrid Ganander, a mitológus]. In Mytholo-gia Fennica. 133–160.

Porthan, Henrik Gabriel 1771/1994. H. G. Porthan turkui professzor ismertetése a Demonstratio koppen-hágai kiadásáról. Ford. Kubínyi Kata. In Sajnovics János 1771/1994: 150–157.

Sajnovics János 1771/1994. Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1771). Bizonyí-tás. A magyar és a lapp nyelv azonos. A nagyszombati kiadást latinból magyarra fordította és jegy-zetekkel ellátta Constantinovitsné Vladár Zsuzsa. Szerkesztette Szíj Enikő. Bibliotheca Regulyana 2. ELTE, Budapest.

Tarkiainen, Viljo 1941. Henrik Gabriel Porthanin työtoveri [H. G. Porthan munkatársa]. Virittäjä 1941/1.

Különnyomat.

Torvinen, Merja 2020. Käännösstrategiat ja diskurssit – analyysi 1600–1800-lukujen ranskalaisista La-pin-kuvauksista ja niiden moderneista suomennoksista [Fordítói stratégiák és diskurzusok – az 1600–1800-as évekből való francia Lappföld-leírások és ezek modern finn fordításai].

http://jultika.oulu.fi/Record/isbn978-952-62-2656-9 (Utolsó elérés: 2021. máj. 30.)

12 A Pentikäinen-előszó keltezése a Mythologia Fennica 1995-ös finn nyelvű kiadásában: 1991.

november 21. (Kristfrid Ganander 250. születésnapja). A Mythologia kinyomtatására – saját költségen – K. Ganander négy évet várt; a svédről finnre fordított változat az elkészülte után szintén négy évvel később, 1995-ben jelent meg.

Egy mostoha sorsú hungaricum: a rovásírás*