A Nomen–Verbum harc és a grammatikatörténet

Guarna a korabeli oktatási módszerektől merőben eltérő lehetőséget mutatva be, az előző századok és saját kora nyelvleírásmódjával egyező felfogást képvisel.

1. A Dionüsziosz Thrax (Kr. e. 170 körül – Kr. e. 90 körül) óta meghonosodott kánont követve a Bellumban is nyolc szófaj szerepel. A DistHung.-ban is ezt olvashatjuk: Nyolcz nagj roppant varakat abban láthattok.

2. A Bellum és a DistHung. is (Thrax, Priscianus és a többiek nomen – verbum – par-ticipium – pronomen rendjével szemben) a Donatus-kiadások nomen – pronomen – verbum sorrendjét követi.

3. A görög, az alexandriai, majd a római és a későbbi grammatikák jellemzője a szófaji alárendeltség (l. a latin pro-nomen, ad-verbium; Thrax óta: antonümia

2 MTAK RM IV 1074/Koll. 2: digitalizált változattal.

és epirrhema), amellyel Guarna szófajhierarchiája is egyezik. A DistHung.-ban hasonlóképpen: En vagjok az Pronomen nomen Ur viczéje [...] Kiraly utan en Ülōk az fejedelemʃegbe.

Noha rangkülönbségben (csaknem) a teljes nyelvleíró irodalom a nomen elsőbbsé-gét mutatja (a szófajsorok is nomennel indulnak), a Bellumban a Verbum királyi rangjáért folyik a harc. Poeta Nomen és Amo Verbum saját érvei közt teológiai is elhangzik. A Verbum egyik hivatkozási alapja a János-evangélium (Jn. 1: Logosz-himnusz), a Nomen részéről a névadás elsőbbségére hivatkozásé pedig a Teremtés könyve (I. Móz 1: 6–8, I.

Móz 1: 9–13). A DistHung.-nak az ezekre való hivatkozás nélküli érvelése (a Verbumét l. fent.):

Nomen á nominando oly kiralyt nominallyon [...]

Neve βokot lenni ez fŏldŏn mindennek Vadak halak madarak én nekem engednek Erdŏk es folyo vizek mind nominis [...].

Csatájuk eredményt nem hozván, harcukat alárendeltjeik segítségével folytatják (l. az Ek-ler-fordítás idézett részletét). Veszteségeket, a latin paradigmacsonkaságait is eredménye-ző szófajharcuknak a Sive (kötőszó) partjánál már kedveeredménye-zőtlen állása miatt folyamodnak a grammatikusokhoz. A bíráskodásra felkért három grammatikus: az egymással nagyjá-ból kortárs Donatus (a 4. sz. közepén grammaticus urbis Romae), Servius (4. sz. vége – 5.

sz. eleje) és Priscianus (a 6. sz. eleje felé). Priscianus ugyanis a keresztény világ egyetlen kora középkori egyetemén, az olykor 18 latin „tanszékkel” (és gazdag latin könyvtárral) működő konstantinápolyi görög egyetemen tevékenykedve számos antik szövegrészt is átmentő grammatikát írt. (Az auktorok nyelvét figyelemmel követő, vonzatsajátságaikat is érzékelő, adatorientált művei idézetgazdagságának oka lehetett a nyugati birodalom-részből kiveszett, a magát „nea Roma”-nak is tekintő Bizáncban azonban meglévő folya-matosságtudat is.)

E triumvirátusnak Itália iskoláiban és a barbár beszélők közt is kihirdetendő végzé-se: a Nomen casus rectusai járjanak Verbum-fölérendeltséggel, a casus obliqusok mellett azonban a Verbum a Nomen alárendeltje legyen.

Tudománytörténeti dolgozatában Edward Stankiewicz az antikvitástól a 19. századig tartó, a nomen elsőbbségét képviselő irodalmat vizsgálva állapítja meg, hogy az egyetlen munka, amely ezt a rendet megváltoztatta: Guarna Belluma (Stankiewicz 1974: 16).

Források

Bolte, Johannes (Hrsg.)1908. Andrea Guarnas Bellum grammaticale und seine Nachahmungen. Monu-menta Germaniae Pedagogica. Herausgegeben von der Gesellschaft für deutsche Erziehungs- und Schulgeschichte. Band XLIII. A. Hofmann & Comp., Berlin.

Ekler Péter (összeáll. és szerk.) 2011. „Margarita poetica”. A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig. Antológia. Nemzeti Téka. Bibliotheca Nationalis Hungariae I. Gon-dolat Kiadó, Budapest.

Andreas Guarna Salernitanus 1511/1908. Grammaticae opus novum. Szemelvények. Ford. Ekler Péter.

In Ekler Péter (összeáll. és szerk.) 2011. 80–83.

141 Hivatkozások

Bartók István 2011. A latintól a világnyelvig. Régi grammatikák a Klimo Könyvtárban. Jelenkor 54:

529–540.

Brassai Sámuel 1861. Nincs már ismerettyű! Szépirodalmi Figyelő 6–7: 85–87, 103–105. Digi-talizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István vezetésével.

http://mek.niif.hu/05100/05143/pdf/Brassai_Ismerettyu.pdf (Utolsó elérés: 2021. máj. 29.) Jürgen, Leonhardt 2008. Frischlins Priscianus Vapulans Und Die Zeitgenössische Lateinkultur. In Glei,

Reinhold F. – Seidel, Robert (Hrsg.): Das Lateinische Drama Der Frühen Neuzeit: Exemplarische Einsichten In Praxis Und Theorie. Frühe Neuzeit Band 129. Studien und Dokumente. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. 155–165.

González, Fremiot Hernández 2006. El Bellum Grammaticale de Andrea Guarna en sus traducciones y en el teatro. Revista canaria de Filología, Cultura y Humanidades Clásicas 17: 47–64.

González, Fremiot Hernández 2007. La Difusión De La Guerra De La Gramática De Andrés Guarna. Re-vista de Filología de la Universidad de La Laguna 25: 299–312. (Ejemplar dedicado a: Homenaje a Antonio Lorenzo.)

Kilián István (sajtó alá rend. és szerk.) 1994. A magyarországi piarista iskolai színjátszás forrásai és iro-dalma 1799-ig. A magyarországi iskolai színjátszás forrásai és iroiro-dalma. Sorozatszerkesztő: Hopp Lajos. Készült az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Argumentum Könyvkiadó, Budapest.

Lőrinczi Réka (közzéteszi, bev., jegyz.) 1998. Kéziratos magyar nyelvtanok: Kolozsvári Grammatika, Fejérvári Sámuel: Institutiones. A Magyar Nyelvtörténet Forrásai 3. A latin átiratot gondozta Adamik Béla. Argumentum Könyvkiadó, Budapest.

Lőrinczi Réka 2002. Előmunkálatok az igeleírás történetének vizsgálatához. Magyar Nyelvőr 126 (2):

220–230.

Lőrinczi Réka 2011. Észrevételek a Kolozsvári Grammatikáról. In Keszeg Vilmos (szerk.): Iskolák, is-kolamesterek, diákok Erdélyben. Iskola- és oktatástörténeti tanulmányok. Erdélyi Múzeum-Egye-sület, Kolozsvár. 68–76.

Musnai László – Dani János 1960. Új adatok Halici Mihály életéhez és hagyatékához. Nyelv- és Iroda-lomtudományi Közlemények 4 (1–2): 67–81.

Nemerkényi Előd 2003. Latin klasszikusok középkori könyvtárakban: Magyarország a 11. században.

Magyar Könyvszemle 119 (1): 1–17.

Puliga, Donatella – Hautala, Svetlana 2011. La Guerra grammaticale di Andrea Guarna (1511). Un’antica novità per la didattica del latino. Pisa Edizioni ETS, Pisa.

Stankiewicz, Edward 1974. The Dithyramb to the Verb in Eighteenth and Nineteenth Century Linguistics.

In Hymes, Dell (ed.): Studies in the history of linguistics. Traditions and paradigms. Indiana Uni-versity Press, Bloomington–London. 157–191.

Staud Géza 1986. A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai II. 1561–1773. A magyarországi iskolai színjátszás forrásai és irodalma. Sorozatszerkesztő: Hopp Lajos. Szerk. H. Takács Marian-na. Készült az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest.

Sutton, Dana F. 2007. Leonard Hutten’s comedy Bellum Grammaticale (1581). A hypertext critical edition. The University of California, Irvine. The Philological Museum. Posted October 8, 2007. / Revised version posted January 7, 2008.

http://www.philological.bham.ac.uk/bellum (Utolsó elérés: 2021. febr. 2.)

Svatoš, Martin. 2005. Un long voyage: le Bellum grammaticale de Guarna en Europe centrale. In Barbier, Frédéric (éd.): Est-Ouest: transferts et réceptions dans le monde du livre en Europe: XVII^e–XX^e siècles. L’Europe en réseaux; 2. Leipziger Universitätsverlag, Leipzig. 209–220.

Takács József (összegyűjt.) 1937. A jezsuita iskoladráma (1581–1773) II. Kiadványok Jézustársasága magyarországi történetéhez 3. Tanulmányok. Szerk. Gyenis András S. J. Kiadja a Pray Rendtörté-netíró Munkaközösség. Korda Részvénytársaság Nyomdája, Budapest.

Varga Imre 1988. A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma. A magyarországi iskolai színjátszás forrásai és irodalma. Sorozatszerkesztő: Hopp Lajos. Készült az MTA Irodalom-tudományi Intézetében. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest.