Wacha Balázs
9. A három alapvető szabályozás (Wüster 1921)
További részletezés helyett (a rövidség céljával) csak Wüster programhirdetését említem.
Wüster 1921-ben az Esperanto triumfonta lapjain a „három alapvető szabályozást”
bevezetve, ezt írja:
Azt a három szabályozást, amelyről beszélni szándékozunk, azért neveztük alapvetőeknek, mert amíg ezek a szabályozások valamiképpen meg nem valósulnak, következetes szóállo-mány kidolgozása nem lehetséges – a kölcsönös megértés gyakorlati követelményének ezek nélkül nem lehet eleget tenni (l. Wüster 1978: 27, ford. W. B.).
7 Mellékesen Wüster szól bizonyos szintaktikai megoldásokról is, amelyek a képzett szavak hasz-nálatával párhuzamosan működnek. Ezek népszerűsége a nyelvhasználatban napjainkban talán növek-vőben van.
Követelményeiként ezután Wüster a következőket szögezte le, indoklással kiegészítve:
I. Fel kell számolni néhány igen gyakori szóelem (morféma) nyelvtani, illetve szó-faji tekintetben vett homályosságát/kevertségét. II. Lehetővé kell tenni a képzett mellék-nevek és igék végződés közbeiktatásával való továbbképzését. III. El kell hárítani azt a nehézséget, amelyet az entitásra utaló speciális képző hiánya okoz (l. Wüster 1978:
27–43, főleg 27, 29, 43; ford. W. B.).
Wüster javaslatainak senki nem mondott ellent, Kalocsay Kálmán az első kettőt nyelvtanaiban alkalmazta (Kalocsay 1966, 1980). A harmadikat gyakorlatilag elfelejtette az eszperantó közössége. Az első kettőnek az alkalmazása – Kalocsay egyetértése ellené-re – nem ment át egyértelműen érzékelhető módon a beszédközösség napi gyakorlatába.
A Wüster által javasolt funkciómegosztás talán nehezen tanulható, könnyebb egy egyet-len, jól elhatárolt funkcióval rendelkező elem számontartása és alkalmazása, az adódó kétértelműségek ellenére. A képzett szavak pontosabb jelentése a közösségben a fentiek-ben leírtaknál spontánabb módon és nagyobb változatossággal rögződik, a nyelv eredeté-től és típusától vélheeredeté-tőleg szinte függetlenül (vö. Ladányi 2007: 74–84).
Hivatkozások
Andrássy György 2013. Nyelvszabadság. Egy egyetemes elismerésre váró egyetemes emberi jog. Dialóg–
Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Antal László 1977. Egy új magyar nyelvtan felé. Magvető Kiadó, Budapest.
Antal László 1984. Pillantás a mesterséges nyelvek történetére. In Antal László: A világnyelv. Gondolat Kiadó, Budapest. 445–478.
Barandovská-Frank, Vĕra (ed.) 2013. Littera scripta manet. Serta in honorem Helmar Frank. Akademia Libroservo, Paderborn.
Barandovská-Frank, Vĕra 2017. Interlingvistiko. Enkonduko en la sciencon pri planlingvoj. Proveldono.
Interlingvistikaj Studoj UAM, Poznań.
Benczik Vilmos 2006a. Jel, hang, írás. Adalékok a nyelv medialitásának kérdéséhez. Trezor, Budapest.
Benczik Vilmos 2006b. A nyelvek természetességéről és mesterségességéről. In Benczik Vilmos 2006a.
139–146.
Benczik Vilmos 2016. Skriba kaj voĉa Esperanto. La Internacia Lingvo en semiotika spegulo. In Benczik Vilmos: Pri natureco kaj artefariteco de lingvoj kaj aliaj studoj. Trezor, Budapest. 96–110.
Blanke, Detlev 1989. Planned languages – a survey of some of the main problems. In Schubert, Klaus (ed.) 1989. 63–87.
Bujdosó Iván 2006. Az eszperantó helye a világ nyelvei között – korpusznyelvészeti vizsgálatok alapján.
In Gecső Tamás (szerk.) 2006. 79–88.
Couturat, Louis 1907. Etude sur la dérivation en Esperanto: dédiée à MM. les membres du Comité de la Délégation pour l’adoption d’une langue auxiliaire internationale. Imprimerie Paur Brodard, Coullemiers.
Couturat, Louis – Leau, Léopold 1903. Histoire de la langue universelle. Hachette, Paris.
Crystal, David 2003. Eszperantó. In Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest.
440–442.
Cseresnyési László 2004. Jelnyelvek és mesterséges nyelvek. In Cseresnyési László: Nyelvek és stratégi-ák avagy a nyelv antropológiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 229–250.
Dresen, Ernest 1991. Historio de la Mondolingvo. Tri jarcentoj da serĉado. Kvara Esperanto-eldono. La unuan Esperanto-eldonon (1928–1930) tradukis kaj prilaboris N. Hohlov kaj N. Nekrasov. Red. S.
Kuznecov. Eldonejo Progreso, Moskvo.
Duličenko, Aleksandr Dmitrievič 1989. Ethnic language and planned language. On the particulars. In Schubert, Klaus (ed.) 1989. 45–61.
Eco, Umberto 1998. A tökéletes nyelv keresése. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest. (Eredeti kiadás: La ricerca della lingua perfetta nella cultura europea. Gius. Laterza & Figli, Róma-Bari, 1993.) Fiedler, Sabine 2013. Max Müller zum Thema Universalscprache. In Barandovská-Frank, Vĕra (ed.)
2013. 215–224.
77
Gados László 1996. Az egységesülő Európában társalogjunk vagy dadogjunk? HEXACO Kft., Budapest.
Gecső Tamás 2003. A természetes nyelvektől a mesterséges nyelvekig. In Gecső Tamás (szerk.) 2003.
41–46.
Gecső Tamás (szerk.) 2003. Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Gecső Tamás (szerk.) 2006. Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia. Kodolányi János Főisko-la, Székesfehérvár – Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Gledhill, Christopher 2000. The Grammar of Esperanto. A Corpus-Based Description. Second edition.
Lincom Europa, München.
Horváth, Katalin 1998. Semantikaj kampoj en Esperanto kaj en etnaj lingvoj. In Gecső Tamás – Var-ga-Haszonits Zsuzsa (szerk.): Memorlibro. Emlékkötet. Az eszperantó szak harmincéves fennállása alkalmából rendezett nemzetközi ünnepi konferencia (Budapest, 1997. április 17–18.) előadásai-nak gyűjteményes kiadása. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest.
304–310.
Kalocsay, Kálmán 1966. Rendszeres eszperantó nyelvtan. Tankönyvkiadó, Budapest.
Kalocsay, Kálmán 1980. La gramatika karaktero de la Esperantaj radikoj. Artur E. Iltis, Saarbrücken.
Koutny, Ilona 2003. Angla-Esperanta-Hungara etvortaro pri lingvo kaj komunikado. English-Esperan-to-Hungarian mini-dictionary on language and communication. Angol–eszperantó–magyar kis-szótár: nyelv és kommunikáció. PRODRUK, Poznań.
Kuznecov, Sergej Nikolajevič 1987. Teoretičeskije osnovy interlingvistiki. Moskva.
Künzly, Andy 2001. René de Saussure (1868–1943). Tragika sed grava esperantologo kaj interlingvisto el Svislando. In Fiedler, Sabine – Liu Haitao (red.): Studoj pri Interlingvistiko, Studien zur Inter-linguistik. Festlibro por / Festschrift für Detlev Blanke. KAVA – PECH, Dobřichovice (Praha).
524–546.
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000. A szóképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelv-tan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Ladányi Mária 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Tinta Könyvkiadó, Bu-dapest.
Láng Benedek 2015. Mesterséges nyelvek. In Láng Benedek: Titkosírás a kora újkori Magyarországon.
Balassi Kiadó, Budapest. 121–123.
Liu Haitao 2013. Kvantaj aspektoj de Esperanto. In Barandovská-Frank, Vĕra (ed.) 2013. 524 –564.
Melnikov, Aleksandro, S. 2015. Gvidlibro tra Esperantio (konciza leksikono de la Esperanto-kulturo:
esperantonimoj, realioj kaj flugilhavaj vortoj). Rostov-na-Donu.
Minnaja, Carlo – Silfer, Giorgio 2015. Historio de la Esperanta literaturo. Kooperativo de Literatura Foiro, La Chaux-de-Fonds.
Phillipson, Robert 2004. Rekomendopor lingvopolitika agado. In Ĉu nur-angla Eŭropo. Defio al lingva politiko. Ford. Ertl István. Universala Esperanto-Asocio, Rotterdam. 174–192.
Robins, Robert Henry 1999. A nyelvészet rövid története. Ford. Siptár Péter. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Sakaguchi, Alicia 1988. Interlinguistik. Gegenstand, Ziele, Aufgaben, Methoden. Peter Lang, Frankfurt am Main etc.
Salamonné Csiszár Pálma 2003. Apanyelvem az eszperantó. In Gecső Tamás (szerk.) 2003. 76–
Sándor Klára 2014. Egyáltalán: mi a nyelv? In Sándor Klára: Határtalan nyelv. SZAK Kiadó Kft., Bics-86.
ke. 34–35.
Saussure, René de 1982. Resumo de la teorio de Antido. Artur E. Iltis, Saarbrücken. (Eredeti kiadás:
Universala Esperanto Librejo, 1910.)
Schubert, Klaus (ed.) 1989. Interlinguistics. Aspects of the Science of Planned Languages. Mouton de Gruyter, Berlin.
Sutton, Geoffrey 2008. Concise Encyclopedia of the Original Literature of Esperanto 1887–2007. Mon-dial, New York.
Szerdahelyi István 1977. Bábeltől a világnyelvig. Gondolat, Budapest.
Szerdahelyi István 1980a. Bevezetés az interlingvisztikába. Történeti vázlat és forrástanulmány. Tan-könyvkiadó, Budapest.
Szerdahelyi István 1980b: Interlingua – interlingva – interlingvisztika. Új nyelvészeti fogalmak. In Ba-lázs János (szerk.): Nyelvi rendszer és nyelvhasználat. Általános és alkalmazott nyelvészeti tanul-mányok. Tankönyvkiadó, Budapest. 323–341.
Szerdahelyi István 1985. Jel és jelentés az interhumán mesterséges nyelvekben. Kézirat.
Szerebrennyikov, B. A. és munkatársai 1986. Általános nyelvészet. A nyelv belső struktúrája és a nyelvé-szeti kutatás módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017. A nyelv kulturális, ideológiai értelmezései. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.):
A magyar nyelv jelene és jövője. Tankönyvkiadó, Budapest. 32–45.
Varga-Haszonits Zsuzsa 1999. Mesterséges nyelvek. In Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 953–955.
Vladár Zsuzsa 1999. = Constantinovitsné Vladár Zsuzsa 1999. Minta és meta – a latin nyelv az Affinitas-ban. In Gyarmathi Sámuel: Affinitas. A magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonsága a finn eredetű nyelvekkel. Magyarra fordította Constantinovitsné Vladár Zsuzsa. Bibliotheca Regulyana 3. Szerk. Szíj Enikő. ELTE, Budapest. 357–362.
Vladár Zsuzsa 2016. = C. Vladár Zsuzsa 2016. A korai magyar grammatikák. Tinta Könyvkiadó, Buda-pest.
Wacha Balázs 2006. Korpusz – státusz nélkül. In Gecső Tamás (szerk.) 2006. 401– 409.
Wells, John 1978. Lingvistikaj aspektoj de Esperanto. CEDELI, Rotterdam.
Wennergren, Bertilo 2005. Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko. Esperanto-Ligo por Norda Ameri-ko. El Cettiro, Kaliforni, Usono.
Wüster, Eugen 1978. La tri fundamentaj reguladoj. La unua el la du plej urĝaj taskoj de la esperantolo-gio. In: Esperantologiaj studoj. Memor-Kolekto. Editorita de Reinhard Haupenthal. La Laguna, Antverpeno. 27–50.
Zamenhof, L. L. (D-r. Esperanto) 1887. Международный языкъ. Предисловіе и полный учебникъ.
Варшава [Varsó].