összehasonlító elemzés
7.9. A szlovákiai magyar végzős középiskolás diákok és a nacionalizmus
Korábbi kutatások már rámutattak (Allport, 1979; Zaller, 1992), hogy egyre fiatalabb korosztály körében is terjed és kimutatható a
86 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
87
mus jelensége. A sztereotípiák, előítéletek szociális örökségünk részei (Eh-rlich, 1979), aminek megtanulása elkerülhetetlen folyamat. Ennek ellenére megjegyzendő, hogy ha valaki ismeri ezeket a sztereotípiákat, nem biztos, hogy a személyes véleménye is megegyezik velük. Az etnikumon alapuló előítéleteket a többségi társadalom sok esetben a mindennapi beszélge-tések során reprodukálja (van Dijk, 1987), s ez kognitív alapot teremthet az etnikumokkal szembeni diszkriminációnak. Egy más népcsoport percep-ciója, értékelése és a vele való viszony milyensége képet ad arról, hogy egy adott csoport milyen előítéletekkel rendelkezik, és ez hogyan jelenik meg az ő kölcsönös viszonyukban.
A szlovákiai magyar kisebbség körében elvégzett kutatások igazolják az erős sztereotípiák és előítéletek jelenlétét és megnyilvánulását mind a többségi nemzettel, mind a más nemzetiségekkel és társadalmi csoportok-kal szemben (Bordás et al. 1995; Bordás & Huncik, 1999). Továbbá az is bizonyított, hogy az ország különböző területein másképp manifesztálódnak ezek a jelenségek (Bordás & Huncik, 1999). Éppen ezért fontosnak tartjuk ismertetni, hogy a magyar középfokú oktatási intézmények tanulói körében milyen kép él más csoportokkal kapcsolatban.
Kérdéseinket három nagy csoportba osztottuk. Az elsőben szlovákok-kal, romákkal és zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákat kellett értékelni. A második kérdéscsoport azt vizsgálta, hogyan tudnák a diákok egyes etni-kumok tagjait padtársukká fogadni. A harmadik rész pedig arra fókuszált, milyen legközelebbi viszonyt fogadnának el a diákok egyes társadalmi cso-portok tagjaival. Mivel az elemzés általános részben már ismertettük, hogy mik a diákok idegenekkel kapcsolatos megítéléseinek főbb jellegzetességei, ezért itt csak a régiók közötti különbségeket taglaljuk.
7.9.1. Padtársi viszony egy más társadalmi csoportból származó emberrel
7.9.1.1. Amerikai padtárs:
Nyugat-szlovákiai régió: Alapvetően a pozitív hozzáállás jellemző a diákok reakcióira. A diákok csupán 5,1%-a vallotta, hogy zavarná őt egy amerikai padtárs, a többség viszont pozitív magatartást mutatott. 52,8%-uk mondta, hogy nem zavarná őt, s harmaduk, azaz 30%-uk örülne neki. 9,3%
nem tudta, hogyan reagálna.
Közép-szlovákiai régió: Ebben a régióban is magas azoknak a száma, akiket örömmel töltene el egy amerikai padtárs. 5,1%-ot zavarna csupán, s a diákok 50,8%-át nem zavarná, sőt 32,2% örülne neki. Itt a diákok 8,5%-a
volt bizonytalan a hozzáállásával kapcsolatban
Kelet-szlovákiai régió: Bár közel sem nevezhető ellenségesnek a keleti régióban élők hozzáállása, náluk mértük a legnagyobb negatív hozzáállást egy amerikai padtárs jelenlétével kapcsolatban. Itt a diákok 8,1%-a vallotta, hogy kifejezetten zavarná, ha egy amerikaival kellene megosztania az is-kolapadját. 61,6% nyilatkozta, hogy nem zavarná (a legerősebb neutrális hozzáállás a régiók között), 15,1% örülne neki, s szintén ugyanennyien nem tudtak választ adni a kérdésre.
7.9.1.2. Fekete padtárs:
Nyugat-szlovákiai régió, közép-szlovákiai régió: Mindkét régióban viszonylag pozitív hozzáállást mutatnak a számok. A diákok megközelítőleg 10%-át zavarná csupán, ha fekete padtársa lenne. Megközelítőleg 61% azok- nak az aránya, akiket nem zavarna, s kb. 17% vallotta, hogy kifejezetten örülne egy fekete padtársnak. Mindkét régióban kb. 10% nem tudta megjó-solni a feltételezett hozzáállását.
Kelet-szlovákiai régió: Keleten voltak a diákok a legnegatívabbak egy fekete padtárssal kapcsolatban. Az itteni középiskolások csaknem
88 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
89
kisebb azoknak a száma, a másik két régióhoz viszonyítva, akik semlegesen reagálnának egy fekete padtársra, s csupán 14%-uk örülne neki. 9,3% nem tudott választ adni.
7.9.1.3. Cigány padtárs:
Nyugat-szlovákiai régió: Az összes megkérdezett népcsoport közül a cigányokkal kapcsolatban mutattak a legellenségesebb magatartást a középiskolások (nemcsak a nyugati régióban, hanem a másik kettőben is).
Közel 40%-ukat kifejezetten zavarná egy cigány padtárs. Ugyanennyien nyilatkozták, hogy nem zavarná őket, viszont csak a megkérdezettek 3,2%-a válaszolta, hogy örülne neki.
Közép-szlovákiai régió: válaszadóink Közép-Szlovákiában voltak a legelfogadóbbak a cigányokkal. Itt a megkérdezettek 23,73%-a vélte úgy, hogy egy cigány padtárs zavarná őt (ez a szám még mindig nagyon magas).
Közel 50% semleges hozzáállást tanúsítana. Itt a legmagasabb azok száma is (11,86%), akik örülnének egy cigány padtársnak. 15,3% azonban itt sem tudott válaszolni a kérdésre. (Megjegyzendő azonban, hogy a régiók közül itt volt a legmagasabb a roma válaszadók aránya: 4,7%, míg a másik két régióban 0,6% [Ny] és 0,7% [K]).
Kelet-szlovákiai régió: Kelet-Szlovákiában mértük a legellenségesebb hozzáállást. A diákok 51,16%-át zavarná egy cigány padtárs. 33,72%-ukat nem zavarná, de csak a középiskolások 1,2%-a nyilatkozta ebben a régió-ban, hogy örülne neki. 12,8% nem tudta eldönteni, hogyan reagálna ebben a helyzetben.
7.9.1.4. Zsidó padtárs:
Nyugat-szlovákiai régió: A zsidókkal szemben viszonylagosan magas negatív hozzáállást találtunk a nyugati régióban. A diákok közel 15%-át ugyanis zavarná, ha zsidó padtársa lenne, s 2,5-ször kevesebben, csak 6,1%-uk válaszolta, hogy örülne egy ilyen helyzetnek. Semleges hozzá- állást az esetek 59%-ában tapasztaltunk. 17,1% nem tudott válaszolni a kérdésünkre.
Közép-szlovákiai régió: Ebben a régióban egy kissé pozitívabb hozzá- állást mértünk. A diákok 11,9%-át zavarná egy zsidó padtárs, 61% sem-legesen reagálna, s itt a legmagasabb azok száma (8,1%, ami még mindig nagyon alacsony), akik kifejezetten örülnének egy zsidó padtársnak.16,9%
nem tudta a választ.
90 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
91
középiskolások körében tapasztaltuk a legellenségesebb hozzáállást. A diákok mintegy harmadát zavarná egy zsidó padtárs és SENKI nem nyilat-kozta, hogy örülne neki! Az esetek 44,2%-ában válaszolták a diákok, hogy nem zavarná őket egy zsidó padtárs. Magas továbbá azok száma (24,4%), akik nem tudják, hogyan reagálnának.
7.9.2. Legközelebbi viszony egy más nemzetiségűvel 7.9.2.1. Cigányok:
Nyugat-szlovákiai régió: A nyugati régióban élők csupán 4,27%-a tud-ná elképzelni, hogy egy cigányt a családjába fogadjon, s 4,3%-a fogadna lakótársnak egy roma nemzetiségűt. Munkatársuknak már sokkal többen, 16,7%-nyian látnának egy cigányt, s ugyancsak magasabb azoknak az aránya, akik szomszédjuknak el tudnának képzelni egy cigányt. A diákok harmada egy településen lakna velük, de ugyancsak egyharmaduk még egy országban sem lakna szívesen a cigányokkal. Ez az arány nagyon magas, s összevetve a családjukba szívesen befogadók arányával, egy teljesen negatív, diszkriminatív hozzáállásról ad képet.
Közép-szlovákiai régió: A Közép-Szlovákiában élők bizonyultak a legel-fogadóbbnak a cigányokkal kapcsolatban. 20,34%-uk, azaz minden ötödik
diák a családjába fogadna egy cigányt. 8,5%-uk legfeljebb lakótársnak, 11,9%-uk munkatársnak, 8,5%-uk szomszédnak tudna elképzelni egy cigányt, s 32,3% egy településen lakna vele. Országosan itt a legalacso-nyabb azok száma is, akik egy országban sem élnének a cigányokkal, s csak 1,7%-a a diákoknak nem tudott válaszolni a kérdésre.
Kelet-szlovákiai régió: Az itt élők között erős xenofóbiát, azaz ide-genekkel szembeni ellenszenvet, bizalmatlanságot tapasztaltunk, amely különösen a cigányok ellen irányul. Az ottani diákok csaknem fele még egy országban sem lakna a romákkal, s csupán 1,16%-uk fogadná családjába őket. A diákok 3,5%-a vallja, hogy legfeljebb lakótársnak fogadna el egy cigányt, 11,6%-uk legfeljebb munkatársnak, s 3,5%-uk a szomszédi vi- szonytól nem szeretne közelebb kerülni hozzájuk. A diákok közel egynegyede jelezte, hogy egy településen lakna velük, s 7%-uk nem tudott válaszolni.
7.9.2.2. Osztrákok:
Nyugat-szlovákiai régió: A nyugati régióban élő diákok meglepően távolságtartóan viselkedtek az osztrákokkal, akik földrajzi közelségben él-nek velük (csak kb. 15%-uk mondta, hogy családtagnak vagy lakótársnak fogadná őket). Az ő körükben, ellentétben a másik két régióval, itt kiugróan
92 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
93
magas azoknak a száma, akik kollégának fogadnának egy osztrákot. Ennek oka abban is kereshető, hogy a határok megnyitásával és az EU-csatla-kozással megkezdődött a főképpen nyugat-szlovákiaiak Ausztriában való tanulása és munkavállalása.
Közép-szlovákiai régió: Az itt élők kevésbé fogadnának egy osztrákot családtaggá, mint egy romát (20,34% a cigányok javára, míg 16,9 az osztrá- kokéra)! Továbbá itt a legmagasabb azok aránya, akik szomszédnak fogad-nák az osztrákokat, illetve egy településen élnének velük.
Kelet-szlovákiai régió: Az osztrákokkal szemben is a legellenségesebb hozzáállást tanúsító csoport, melynek 14%-a egy országban sem lakna az osztrákokkal. Családjába csak 8,1% fogadná őket, s lakótársnak még keve- sebb, csupán a válaszadók 5,8%-a.
7.9.2.3. Szlovákok:
Nyugat-szlovákiai régió: Annak ellenére, hogy egy államban élnek a szlovákokkal, az itteni diákok csupán egynegyede tudná elképzelni, hogy szlovákot fogadjon a családjába. Továbbá viszonylag alacsony azoknak a száma, akik szívesen laknának együtt egy szlovákkal (17,1%) vagy fogadnák munkatársi viszonyba (16,7%). Figyelemreméltó az is, hogy a nyugati régió
diákjainak 5,6%-a nem szeretne egy országban sem lakni a szlovákokkal!
Közép-szlovákiai régió: Az itteni diákok tudják a leginkább elfogadni, hogy egy szlovák kerüljön a családjukba (s ezzel feltételezhetőleg a vegyes házasságok intézményét is). Szlovákokkal kollegiális viszonyba azonban 10 emberből csak 1 szeretne kerülni, csakúgy, mint a saját szomszédjába fogadni őt.
Kelet-szlovákiai régió: A kelet-szlovákiai régióban élő diákok 15%-a nem szeretne a szlovákokkal egy országban élni. Továbbá 10 diákból csak 1 szeretne családjába szlovákot fogadni. A diákok háromnegyede nem szí-vesen fogadna munkahelyére szlovák kollégát és szomszédnak is csak a megkérdezettek 14%-a szeretne szlovákokat.
7.9.2.4. Magyarországi magyarok:
Nyugat-szlovákiai régió: A diákok megközelítőleg fele, 48,5% fogadna családjába magyarországi magyart. Ez a szám meglepetésszerűen alacsony, ha figyelembe vesszük a közös nyelv, kultúra, történelmi gyökerek meglétét és a viszonylag gyakran hangoztatott nosztalgikus hangokat az anyaország iránt. Lakótársnak is csak 19,3%, azaz majdnem minden negyedik fogad- ná szívesen a magyarországi magyarokat. 1,6% azt válaszolta, hogy egy
94 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
95
országban sem lakna szívesen a fent említett nemzettel.
Közép-szlovákiai régió: Itt a legmagasabb azoknak az aránya (61%), akik családjukba fogadnának egy magyarországi magyart. Ellenben azok- nak az aránya is (5,1%), akik még egy országban sem laknának velük.
Kelet-szlovákiai régió: A megkérdezetteknek kevesebb, mint fele fogad- ná családjába a magyarországi magyarokat. A második legközelebbi, a lakó-társi viszony már jóval kevesebbek számára lenne ideális (9,3%), s munka-társnak is csak a megkérdezettek 7%-a fogadná be őket.
7.9.2.5. Zsidók:
Nyugat-szlovákiai régió: Az itteni diákok csupán 6,9%-a látna szívesen egy zsidót a családjában. 12,9% fogadná lakótársnak és 20,3% dolgozna együtt velük. Minden negyedik diák (25,5%) egy településen lakna a zsidók-kal, de ennél közelebbi viszonyt nem szeretne velük létesíteni. Továbbá, a megkérdezettek 14,6%-a még egy országban sem lakna szívesen zsidókkal!
Közép-szlovákiai régió: Az itt élő diákok közül minden ötödik egy országban sem lakna egy zsidóval! Ez az arány egy nagyon erősen xenofób tendenciára utal! Minden 4. diák pedig csak egy településen lakna velük, de közelebbi viszonyt nem szeretne velük kialakítani.
Kelet-szlovákiai régió: A diákok egyharmada, tehát minden harmadik személy, s nem lakna egy országban egy zsidóval! Ez egy nagyon erősen xenofóbiára utaló jel! Családjába a válaszadók csupán 5,8%-a fogadna be egy zsidót, s lakótársnak is csak a középiskolások 2,3%-a látna szívesen zsidót. Alapvetően megállapítható, hogy a keleti régiókban élők azok, akik a leginkább idegenkednek a zsidóktól, s az ő számukra esetleg a távolabbi viszony (pl. egy településen való együttélés vagy szomszédi kapcsolat) kiala- kítása elfogadható.
7.9.2.6. Kínaiak:
Nyugat-szlovákiai régió: A legtöbb Nyugat- Szlovákiában lakó diák számára a kínaiakkal az egy településen való együttlakás a legelfogadhatóbb (24,1%). Ezt követi a kollegiális (21,2%) és a szomszédi viszony (14,2%).
Közép-szlovákiai régió: Ugyancsak erős idegenellenes tendenciákra utalnak az eredmények a kínaiakhoz való hozzáállásban is. Minden ötödik diák (20,3%) jelezte, hogy nem szeretne egy országban lakni a kínaiakkal.
Az egy településen való együttélés (25,4%) a legelfogadhatóbb lehetőség a közép-szlovákiai régiókból származóknak, de ennél szorosabb viszonyt már kevesebben szeretnének kialakítani velük.
96 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
Kelet-szlovákiai régió: A keleti régió középiskolásai a kínaiakkal szem-ben is ellenséges hozzáállásról tanúskodnak. Minden harmadik diák (30,2%) vallotta, hogy nem szeretne velük egy országban együtt élni. Ezt erősíti az a tény is, hogy közülük jelezték a legtöbben, hogy csak egy országban laknának a föntebb említett nemzettel (33,7%), de közelebbi viszonyt nem kívánnak kialakítani velük. Továbbá ezt igazolja az is, hogy a szorosabb kapcsola-tok, mint a családtaggá fogadás (3,5%) vagy az együttlakás (4,7%) a kele-ti régiókból származóknak a legkevésbé elfogadható a másik két terület- hez viszonyítva.
100 101
8. Összefoglalás
“Olyan fiatal vagy, mint reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid; olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint félelmeid” mondta Albert Schweitzer.
Kutatásunkban azt próbáltuk megragadni, hogy a szlovákiai magyar végzős középiskolások miképp viszonyulnak jelen életkörülményeikhez, és miképp látják a jövőjük alakulását. Mint azt az eredményeink mutatják, már a 18-21 éves korosztály körében is megjelent és erősen képviselteti magát a teljesítményorientált életfelfogás. A diákok ugyanis nagy többség-ben egyetértettek azzal, hogy a jó élet egyenlő a magas beosztású állással, a jó karrierlehetőségekkel, a sok utazási lehetőséggel és a magas fizetéssel.
Nagy részük egyetért azzal is, hogy a munka határozza meg őket, és az em-berek is az általuk végzett munka kapcsán alakítják ki a véleményüket róluk.
Büszkék szeretnének lenni az állásukra és az elért eredményeikre szintén.
Azt, hogy jó élet vár rájuk, azonban csak a válaszadók kevesebb, mint fele jelentette ki egyértelműen. Abban, hogy jó állásuk lesz, ugyancsak a diákok kevesebb, mint fele volt biztos. Kétharmaduk úgy érzi, szabadon dönthet a jövőjéről és ő irányítja a saját életét. Ezt azzal is igazolták, hogy hisznek abban, ha tanulnak, azzal biztosítani tudják maguknak mind a jó munkalehetőséget, mind a magas karriert. A diákok kiemelték, hogy maga- sabb életszínvonalat szeretnének, mint a szüleik. Optimista szemléletről tanúskodik az is, hogy minden második válaszadó elégedett jelenlegi élet-körülményeivel.
Ezzel szemben fontos kiemelni, hogy míg önmaguk helyzetét biza-kodóan, optimistán látják, addig a társadalomról negatív képet vetítenek ki.
Nem hisznek abban, hogy a társadalomra, amelyben élnek, ígéretes jövő vár. Illetve nagy többségük nem érzékeli azt, hogy a társadalom segíti őket
102 8. | Összefoglalás |
103