Stojaci na prahu
S o c i o m e t r i c k ý p r i e s k u m m a ď a r s k ý c h stredoškolských absolventov na Slovensku
5
Fordította: PaedDr. Frunyó Csilla
Nyomdai előkészítés, fotó: Zselinsky Miroslav Felelős kiadó: Bara Zoltán
A kutatás megvalósulásának támogatói:
Rákóczi Szövetség
Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala Szülőföld Alap
Diákhálózat
Médiatámogatók:
www.bumm.sk www.parameter.sk www.felvidék.ma
7
5. AZ ADATGYŰJTÉS SZLOVÁKIAI MAGYAR SAJÁTOSSÁGAI / 33
6. SZOCIOLÓGIAI - DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK (Morvai Tünde és Tóth Erzsébet Fanni) / 39 6.1. Szociolingvisztikai jellemzők / 40
6.1.1. Idegennyelv-ismeret / 40 6.1.2. Szlovák nyelv-ismeret / 40 6.2. Politikai tájékozottság / 41 6.3. Tolerancia / 42
6.4. A diákok jövőképe és ambíciói / 46 7. RÉGIÓK SZERINTI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS / 53
7.1. A végzős középiskolás diákok anyanyelvhasználata / 54
7.1.1. A magyar nyelv használatának percepciója az oktatásban / 54
7.1.2. A magyar nyelv használatának percepciója hivatalos ügyintézés során / 55
7.1.3. A magyar nyelv használatának percepciója a családon belüli kommunikációban / 56 7.2. Szlovák nyelvi készségek önértékelése / 57
7.3. A haza fogalma és meghatározása / 59 7.4. Az európaiság érzése / 62
7.5. A diákok jövőbeli terveinek regionális különbségei / 63 7.5.1. Anyagi függetlenség elérése / 63
7.5.2. Először saját lakásba költözés vágya / 54 7.5.3. Első szexuális tapasztalat szerzése / 65
8 9 7.5.5. Első gyermek vállalása / 68
7.6. A diákok saját jövőbeli lehetőségeinek percepciója / 69 7.6.1. Meggyőződés, hogy jó élet vár rá / 69
7.6.2. Meggyőződése, hogy a társadalom, melyben él, segít jövője kialakításában / 70 7.6.3. Meggyőződése, hogy a magas iskolai végzettség jó munkalehetőséget biztosít / 71
7.6.4. Meggyőződése, hogy az embereknek a környezetében megvan a lehetőségük, hogy maguk irányítsák az életüket / 71
7.7. A „jó élet”, ahogy azt a diákok régiónként látják / 73 7.8. A politika percepciója a diákok körében / 78
7.8.1. Hazai (szlovákiai) politikai hírek követése / 78 7.8.2. Magyarországi politikai hírek követése / 79
7.8.3. A hazai (szlovákiai) napi politikai életben való tájékozottság / 80 7.8.4. A magyarországi napi politikai életben való tájékozottság / 81 7.8.5. Politikai témákról való beszélgetés / 83
7.8.6. Meggyőződése, hogy a szlovákiai politikát teljes mértékben a szlovákok irányítják / 84 7.9. A szlovákiai magyar végzős középiskolás diákok és a nacionalizmus / 85
7.9.1. Padtársi viszony egy más társadalmi csoportból származó emberrel / 86 7.9.1.1. Amerikai padtárs / 86
7.9.1.2. Fekete padtárs / 87 7.9.1.3. Cigány padtárs / 88 7.9.1.4. Zsidó padtárs / 89
7.9.2. Legközelebbi viszony egy más nemzetiségűvel / 90 7.9.2.1. Cigányok / 90
7.9.2.2. Osztrákok / 91 7.9.2.3. Szlovákok / 92
7.9.2.4. Magyarországi magyarok / 93 7.9.2.5. Zsidók / 94
7.9.2.6. Kínaiak / 95 8. ÖSSZEFOGLALÁS / 101
8.1. Globalizálódó fiatalság / 102
8.2. A középiskolás fiatalok és a szlovákiai társadalom / 102 8.3. További kutatási javaslatok / 103
9. FORRÁSJEGYZÉK / 109 10. A SZERZŐKRŐL / 115
11. A KEMPELEN FARKAS TÁRSASÁGRÓL / 117
10 11
5. Ábra: egy más nemzetiségű egyén családba fogadásának hajlandósága (%, n=2013) / 44
6. Ábra: egyetértés az állítással, mely szerint a zsidók összetartóbbak más népeknél (%, n=2084) / 45 7. Ábra: egyetértés azzal az állítással, mely szerint a cigányok szeretnek lopni (%, n=2087) / 46
8. Ábra: egyetértés az állítással, mely szerint a társadalomra, melyben él, ígéretes jövő vár (%, n= 2124) / 47 9. Ábra: a magyar nyelv használatának percepciója az oktatásban (%, n=2107) / 55
10. Ábra: a magyar nyelv használatának percepciója hivatalos ügyintézéskor (%, n=2107) / 56
11. Ábra: a magyar nyelv használatának percepciója a családon belüli kommunikációban (%, n=2107) / 57 12. Ábra: a szlovák beszédkészség önértékelése (%, n=2084) / 58
13. Ábra: a szlovák íráskészség önértékelése (%, n=2084) / 59 14. Ábra: „melyik országot érzed hazádnak (%, n=2135) / 61 15. Ábra: európaiság érzése (%, n=2139) / 62
16. Ábra: az anyagi függetlenség elérésének vágya (%, n=2094) / 63 17. Ábra: először saját lakásba költözésnek a vágya (%, n= 2094) / 65 18. Ábra: első szexuális tapasztalat szerzése (%, n=2048) / 66 19. Ábra: házasságkötés szándéka (%, n=2103) / 67
20. Ábra: első gyermek vállalásának szándéka (%, n=2095) / 68 21. Ábra: meggyőződés, hogy a jövőben jó élet vár rá (%, n=2137) / 69
22. Ábra: meggyőződés, hogy a társadalom, melyben él, segít jövője kialakításában (%, n=2120) / 70 23. Ábra: meggyőződés, hogy a magas iskolai végzettség jó munkalehetőséget biztosít (%, n=2117) / 71
12 1. | Bevezetés |
az életüket (%, n=2112) / 72
25. Ábra: karrier, mint a jó élet alapeleme (%, n=2192) / 74
26. Ábra: magas beosztás, mint a jó élet alapeleme (%, n=2092) / 75 27. Ábra: nagy felelősségű állás, mint a jó élet alapeleme (%, n=2092) / 75 28. Ábra: a jó munkaközösség, mint a jó élet alapeleme (%, n=2087) / 76 29. Ábra: a stressz kerülése a jó élet eléréséhez (%, n=2117) / 77 30. Ábra: egészséges étkezés a jó élet eléréséhez (%, n=2117) / 78 31. Ábra: szlovákiai politikai hírek követése (%, n=2129) / 79 32. Ábra: magyarországi politikai hírek követése (%, n=2136) / 80
33. Ábra: a szlovákiai napi politikai életben való tájékozottság (%, n=2134) / 81 34. Ábra: a magyarországi napi politikai életben való tájékozottság (%, n=2139) / 82 35. Ábra: politikai témákról való beszélgetés (%, n=2137) / 83
36. Ábra: meggyőződés, hogy a szlovákiai politikát teljes mértékben a szlovákok irányítják (%, n=2084) / 85 37. Ábra: amerikai padtárshoz való feltételezhető viszonyulás (%, n=2102) / 87
38. Ábra: fekete padtárshoz való feltételezhető viszonyulás (%, n= 2094) / 88 39. Ábra: cigány padtárshoz való feltételezhető viszonyulás (%, n=2094) / 89 40. Ábra: zsidó padtárshoz való feltételezhető viszonyulás (%, n=2095 / 90 41. Ábra: legközelebbi elfogadható viszony egy cigánnyal (%, n=2048) / 91 42. Ábra: legközelebbi elfogadható viszony egy osztrákkal (%, n=2032) / 92 43. Ábra: legközelebbi elfogadható viszony egy szlovákkal (%, n=2013) / 93
44. Ábra: legközelebbi elfogadható viszony egy magyarországi magyarral (%, n= 2031) / 94 45. Ábra: legközelebbi elfogadható viszony egy zsidóval (%, n= 2043 / 95
46. Ábra: legközelebbi elfogadható viszony egy kínaival (%, n=2039 / 96
14 1. | Bevezetés |
15
17
E kutatás terve 2008 tavaszán alakult ki. Szükségét éreztük, hogy a Szlovákiában élő magyar anyanyelvű végzős középiskolás diákok jelen- és jövőpercepciójáról egy átfogó képet kapjunk. Mivel tudatosítottuk, hogy ez az első generáció, aki már a demokratikus változások után született, immár a független Szlovákiában kezdte meg alapfokú tanulmányait – s aki elsőként részesül teljes körűen az Európai Unió által nyújtott előnyökből, mint például a korlátozások nélküli utazás (Schengen), komplex ösztöndíjrendszer, stb.
– , ezért elhatároztuk, hogy középfokú tanulmányaik végén megvizsgáljuk, miként is érzékelik és értékelik saját jelenlegi helyzetüket, s ez miként határo- zza meg a képet, amit jövőjükről festenek. Az általunk megkérdezett diákok mindegyike kisebbségi helyzetben nőtt fel az ország azon területein, ahol általában a magyarság még többségben él. Ebből kifolyólag kíváncsiak vol- tunk arra is, miként határozza meg jelen és jövőképüket a többségi szlovák nemzethez való hozzáállásuk, Magyarországhoz fűződő érzelmi viszonyuk, és a viszonylag új keletű, európaiság fogalmuk. A kutatás célja és könyv formában való megjelentetése az volt, hogy az eredményeket ne csupán az akadémiai világgal, hanem egy sokkal szélesebb körű réteggel ismertessük meg. Ezáltal a középiskolák vezetősége, tanárai, a diákszervezetek, szülők is megismerhetik az országosan mért, diákokat jelenleg érintő legfontosabb jelenségekre. Továbbá az eredmények ilyen jellegű ismertetése reményeink szerint hozzájárul majd a diákok által felvázolt problémák részletesebb megismeréséhez és megoldásához is.
E populáció az utóbbi időszakban több kutatás tárgya volt. A szlovákiai ifjúságkutatások általában szlovák anyanyelvű mintával dolgoznak (Revay, 2008) és szlovákiai magyar diákokat is bevonnak a kutatásba (pl. Macháček, 2007; Gallo, Lenco, 2008; Cukan, 2008). Több Magyarországról finanszírozott kutatás foglalkozott a szlovákiai magyar diákság mélyreható vizsgálatával.
18 1. | Bevezetés |
19
utak (Mandel, 2007), migrációs tervek (Gödri, Tóth, 2005), civil társadalom szerepe Dél-Szlovákiában (Székely, 2009), politikai irányultság, kulturális intézményrendszer (Blénesi, Mandel, Szarka, 2005), munkaerőpiac (Fábri, 2003), stb.
A korábbi kutatások áttekintése után egy előzetes kérdőívet állítottunk össze, melyet neves társadalomkutatókkal vitattunk meg. Az ő tanácsaikat figyelembe véve készítettük el a végleges kérdőívet, melyet aztán Szlovákia 69 magyar tannyelvű oktatással (is) rendelkező végzős középiskolás (három-, négy-, és ötéves képzés 1 formájában tanulók is) diákok töltöttek ki. Kap- csolatba léptünk az iskola vezetőségével, tájékoztattuk őket kutatómunkánk célkitűzéseiről, a felmérés fontosságáról, s segítségüket kértük, hogy egy tanítási óra keretén belül megkérdezhessük diákjaikat.
Felmérésünket Dél-Szlovákia főképp magyarlakta településein végez- tük, magyar nyelven. A kérdőív címlapján és szóban is biztosítottuk a diáko- kat, hogy kutatásunk teljességgel tudományos jellegű, s sem az ő, sem az oktatási intézményük neve nem szerepel egyetlen publikációban és prezen- tációban sem.
Munkánk során sok embertől kaptunk szakmai és személyes segítséget.
Köszönet illeti Lampl Zsuzsát, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársát és Mandel Kingát, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbség- kutató Intézetének szociológusát a kérdőív kritikus szemrevételezéséért és a hasznos tanácsokért. Bara Zoltánt, a Kempelen Farkas Társaság elnökét, aki pályázatokkal segítette kutatásunk anyagi hátterének biztosítását. Varga Balázst, aki informatikusként járult hozzá az adatok hatékony kezeléséhez.
Az adatok számítógépbe való bevitelében a Selye János Egyetem Harsányi János Szakkollégiumának 4 tagja segített: Tóth Viktória, Szikora Tímea, Ha- lász Péter és Morvai János. Idejüket és munkájukat köszönjük!
1 2008-ban Szlovákiában a középfokú oktatás szintekre tagolódott. A szakmunkásképzők hároméves képzési formában működtek. A szakközépiskolák érettségivel végződtek és négy-, ill. ötéves képzést nyújtottak. A gimnáziumok legelterjedtebb formája a négyéves képzés volt, de helyenként megtalálhatóak voltak a hat- illetve nyolcéves gimnáziumok is (Kubánová et al., 2009).
20 21
2. Elméleti áttekintés
A szlovákiai magyar kisebbség helyzetével sok kutatás foglalkozik. E té- makör főleg 1989 után vált hangsúlyossá, amikor Magyarország és az őt körülvevő államokban élő magyarok kapcsolata kezdett intenzívebbé válni.
Ugyanakkor a magyar kisebbségi pártok megalakulásával a szlovákiai poli- tikai életben is szerepet kaptak a magyarok, s ezzel együtt az etnikai témák is. A politikai és társadalmi változások, a gazdasági átalakulások hatással voltak a kisebbségben élő ifjúság életvitelére és gondolkodásmódjára is. A fiataloknak új életformát kellett megtanulniuk, s az iskolapadból kikerülve teljesen új kihívások vártak rájuk, melyekre a család és az oktatási intézmény nem tudta felkészíteni őket. Éppen ezért fokozatosan ők is a társadalomku- tatók érdeklődésének középpontjába kerültek.
A modern társadalomban központi szerepet kap az egyén, és a régi kollektív szemléletet felváltja az individualizáció (Beck, 2002). A szlovákiai magyarság körében is fokozatosan teret nyert az a felfogás, melyet a nyu- gati társadalmak már az 1960-as évektől ismernek, s mely szerint az egyén- nek saját felelőssége, hogy meghatározza (Singly, 2008) és függetlenítse magát a örökölt szabályoktól, viselkedési formáktól (Alwin, 1988). A fiatalok már egy új kihívással szembesülnek: szüleikkel ellentétben ők önálló életük kezdetén, szabadon megalkothatják saját életviteli szabályaikat. Az újonnan megismert kapitalizmus és demokrácia azonban nem csak lehetőségeket ad, de követel is a fiatal generációtól: többek között mobilitást, rugalmasságot, gyors alkalmazkodó képességet és kreativitást (Boltanski, Chiappello, 1999).
Azonban kik is pontosan a fiatalok? Mely életkorban lévő egyének tar- toznak bele a „fiatalok” csoportjába? Pierre Bourdieu, a 20. század egyik
22 2. | Elméleti áttekintés |
23
jezés, és túl tág ahhoz, hogy bármit is meghatározzon (Bourdieu, 1984).
Szerinte ez egy kategória, amely ellenszegül a kategorizálásnak, s mellyel sem a statisztikusok, sem a társadalom nem tud mit kezdeni. És valóban: az életkorok és életszakaszok csoportosítása az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásainak hatására átalakult. A diákok sokkal több évig ta- nulnak, ezzel késleltetve a munkába állás kezdetét. A házasodás és gyermek- vállalás ideje szintén kitolódott, feloldva ezzel az életkorhoz korábban még kötődő viselkedési formákat, morális kötelességeket, stb. Az életszakaszok közötti határok elmosódtak, és gyakran meg is szűntek.
Tudományos kutatások igazolják, hogy a fiatalok egyre nehezebben lépnek át a felnőttkor küszöbén (Fabry, 2007). A világot, a környezetüket bizonytalannak vélik, és sok esetben negatív képük van a jövőbeli lehetőségeikről Eurobarometer, 2007). A Kairos Jövőkutató Intézet 22 000 fős felmérése2 bizonyítja, hogy a fiatalok értékrendje és hozzáál- lása jelentősen megváltozott az utóbbi években, különösen a családdal, a munkával és a társadalommal kapcsolatban. Míg a skandináv államokban élő fiatalok pozitívan látják jövőjüket a társadalom- ban, amelyben élnek, a franciák és a németek ezt nem igazolják (Galland, 2008). Az olasz fiatalság mindezt azzal is összefüggés- be hozza, hogy kitolódótt az az időszak, melyet egy fiatal a szülei- vel egy fedél alatt tölt. Sciolla szerint ez nem feltétlenül a családi értékek megerősödésére utal, hanem sokkal inkább az állam fiatalokat segítő (pl.
álláskeresés, szakmai és személyes függetlenség elérése) rendeleteinek a hiányát tükrözi (Sciolla, 2008). A franciák a többgenerációs együttéléssel kapcsolatban még negatívabbak (Sciolla, 2008) és ezt a függőségi hely- zetet szintén abban látják, hogy az állam nem képes effektíven szabályozni a fiatalokkal kapcsolatos kérdéseket. Furlong és Cartmel a brit fiatalokról készült tanulmányukban leírják, hogy az Egyesült Királyság ifjúsága általá- ban elfordult a politikától és tudatában van azoknak a megszorításoknak, melyek rájuk várnak (Furlong és Cartmel, 2008). Egyáltalán nem derűlátók a jövőjükkel kapcsolatban, melyet egy olyan társadalomban fognak leélni, mely meglátásuk szerint a bizalom és a hovatartozás hiányától szenved.
A svéd fiatalok ezzel szemben optimisták; sőt, az amerikaiak kifejezetten hisznek abban, hogy a társadalom kihívásaira a személyes törekvés és tenni vágyás a leghatékonyabb válasz. Vallják, hogy ők irányítják a saját életüket, és egyben hatással vannak a társadalom jövőjére is.
2 A “Kairos Future-Foundation pour l’innovation politique” felmérése az alábbi államokban zajlott: Dánia, Svédország, Spanyolország, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Észtország, Franciaország és Oro- szország.
nem szakad meg az iskola befejezésével. Elterjedt a szemlélet, mely szerint ez a személyes siker egyik alapfeltétele (Cicchelli, 2008).
Kutatásunk megtervezésekor fontos szerepet kaptak ezek a más országokban már feltárt jelenségek. Tudatosítva, hogy egy poszt-szocialista, s függetlenségét 1993-ban elért állam kisebbségben élő ifjúságát vizsgáljuk, néhány, az alábbiakban leírt jelenség nagyobb hangsúlyt kap a kutatásunk- ban. Nem törekedtünk arra, hogy a fent említett folyamatokat teljes körűen feltárjuk, inkább a kisebbségi léttel összefüggő dolgokat próbáltuk felmérni és értelmezni.
24
Az ifjúság szemléletének vizsgálatát egy papíralapú kérdőíves vizsgálattal bonyolítottuk le. Ez az egyik leginkább elterjedt vizsgálati módszer, mely- ben a válaszadó egy irányított kérdéssoron halad végig (Babbie, 1990; Bry- man, 2008). Kérdéseink nagy része zárt volt, ezért a diákok az előre rögzített lehetőségekből választhattak. Likert-skálát alkalmaztunk, melyeken a diákok kifejezhették, hogy az általunk rögzített állításokkal mennyire értenek egyet.
Ügyeltünk arra, hogy a skála szimmetrikus legyen, s a semleges (középső) válaszhoz viszonyítva ugyanannyi pozitív, illetve negatív válaszlehetőség legyen. Megadtuk továbbá a lehetőségét, hogy a diákok a „nem tudom”
variációt választhassák. Néhány esetben, például a diákok migrációs ten- denciáit vizsgálva, a nyílt kérdésfeltevés módszerét is alkalmaztuk, melyben a válaszadók saját szavaikkal felelhettek.
Az ilyen típusú kérdőíves felmérés azért bizonyult hasznosnak a szá- munkra, mert lehetőséget biztosított egy hosszabb, 25-30 perces és egy 15 oldalból álló kérdéssor lekérdezésére. Ily módon összetettebb kérdéseket is megfogalmazhattunk, és felmérhettünk több fontos témakört is. Mivel az adatfelvétel helye a diákok oktatási intézményeiben, tanítási órák kere- tén belül történt, ezért lehetőség nyílt egy nagyszámú diákpopuláció ku- tatásba való bevonására. Az online kutatással ellentétben ugyan hossza- dalmasabb volt ez az adatfelvevő módszer, ugyanakkor a kérdezőbiztosok jelen lehettek a válaszadásnál, és ha a diákok igényelték, válaszolni tud- tak a felmerülő kérdésekre (pl. ha a kérdés megfogalmazása a diákok számára nem volt egyértelmű, vagy ha kétely támadt a táblázatba foglalt
26 3. | A felmérés módszertani mérlegelései |
a kérdezőbiztosok ily módon valamelyes ellenőrizni tudták a válaszadást befolyásoló tényezőket (pl. a tanterem zaja mely zavaró tényező lehetett, az időhiány, a padtárs válaszainak lemásolása, figyelemmegoszlás). Továbbá a kutatók a többszörös kitöltés lehetőségét megakadályozták, hiszen a diákok csak egy adott tanóra keretén belül tölthették ki a kérdőívet.
A hátrányok között megemlítendő, hogy a kérdőíves adatgyűjtés hosszú időt vett igénybe, melyhez hozzátartozik a kutatók nagy távolságok- ba való utazása (Szlovákia magyarlakta településeit végigjárva) és az ada- tok számítógépes rendszerbe való bevitele. Továbbá a papír alapú kérdőív nyomtatási, szállítási és tárolási költségei is viszonylag magasak. Ezen felül a teljes anonimitást esélye csökken (Leeuw et al., 2008), mivel a válasz- adóknak fel kellett tüntetni a tanintézményük nevét és helyét is.
Ezen sajátosságokat megvitatva a hátrányokat a legkisebbre csökken- tettük és az előnyöket pedig lehetőség szerint a leginkább kihasználtuk. Mi- vel kutatásunk egy reprezentatív képet kíván festeni, arra törekedtünk, hogy a lehető legteljesebbben vázoljuk fel a szlovákiai magyar végzős középis- kolások helyzetét. Dél-Szlovákiában az ilyen fajta online adatgyűjtés, de a kérdőívkitöltés kultúrája sem elterjedt. Éppen ezért fontos feladat volt a diákok informálása és motiválása a kérdőív kitöltésében. A Kempelen Farkas Tár- saság értékes díjakat ajánlott fel (pl. vásárlási utalványok, fesztiválbelépők, stb.), melyet a kérdőív teljes kitöltésével, sorsolás útján lehetett megnyerni.
28 29
Egy ilyen jellegű, több témakört magában foglaló kutatásnál nagyon fontos szerepet kap a szelekció (Fowler, 1995), hiszen a kérdőív kiterjedésbeli és a kitöltés időbeli sajátosságai nem haladhatják meg a válaszadók kapacitását.
Éppen ezért a jelen felmérés témakörönkénti limitált kérdéssorokból áll.
A kérdőív kidolgozása során fontosnak tartottuk, hogy a diákokat meg- szólítsuk, és közöljük velük a felmérés célját. Ezzel próbáltuk együttműködési készségüket növelni. Egy rövid bevezetőben biztosítottuk őket, hogy a kérdőív teljesen anonim és a válaszaikat bizalmasan kezeljük.
A kérdéseket főbb kategóriákba csoportosítottuk. A kérdéssor első részében szociológiai-demográfiai adatokra fókuszáltunk, mint a diák élet- kora, születési helye, lakhelyének jellege, testvéreinek száma; kitérve a válaszadó szüleinek iskolai végzettségére, utolsó munkahelyére és mun- kavégzésének helyére. Továbbá felmértük, mennyi a válaszadó jelenlegi bevétele és véleménye szerint mennyi lesz a jövőben, figyelembe véve is- kolai végzettségét és lakóhelye elhelyezkedését. A második kérdéscsoport a szociolingvisztikai sajátosságokra fókuszált, feltárva vele a magyar és szlovák nyelv használatának gyakoriságát jelenleg, és feltételezett használa- tát a jövőben. A harmadik blokk a diákok jövőképét vizsgálta, tekintettel a jövőbeli tervekre, munkahelyi elképzeléseikre, ambícióikra és életmódjukra.
A negyedik kérdéssor a migrációs tervekkel foglalkozott, az ötödik a kulturá- lis elemekre kérdezett rá. Az utolsó két blokk a diákok politikai világnézetét, az Európai Unióról való véleményüket taglalta és felmérte a nacionalizmus jelenségét. Ez a tagolt kutatási-kérdezési mechanizmus lehetővé tette a ku- tatók számára a könnyebb és átláthatóbb adatfeldolgozást.
A kérdések nyelvezetét a válaszadók korához és műveltségi szintjéhez
30 4. | A kérdőív felépítése |
nek, ne tartalmazzanak bonyolult, idegen eredetű kifejezéseket (pl. politi- kai pártok preferenciája, globalizáció, asszimiláció stb.), és ne sugalljanak semmilyen választ. Bár törekedtünk a tömör kérdések és az áttekinthető forma kialakítására, továbbá a zárt kérdéssoroknál a könnyített válaszadás- ra (a diákoknak csak karikázniuk kellett), észlelhető volt a válaszadók „le- morzsolódása” a kérdések számának előrehaladtával. Ezen az a tény sem igazán segített, hogy a diákok a tanóra keretén belül nem hagyhatták abba a válaszadást, és csak a teljesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők vehettek részt a nyereménysorsoláson. A kérdőív első két blokkjára majdnem minden kitöltőtől választ kaptunk, a negyedik kérdéscsoporttól kezdve azonban már jelentős mértékben megfigyelhető a válaszadók számának csökkenése.
32 33
Minden szlovákiai magyar középfokú oktatási intézményt meg- szólítottunk, és az iskolák többsége készséggel állt a rendelkezésünkre.
Érdeklődéssel fogadták a megkeresésüket, és igényt mutattak a felmérés eredményeiről szóló tanulmány iránt. Közreműködésüket ezúttal is köszön- jük. A pozitív fogadtatás ellenére az adatgyűjtésbe nem sikerült mindegyik középfokú tanintézményt bevonni. Néhány oktatási intézmény elutasítot- ta a részvételt, s néhány esetben – logisztikai problémákból adódóan – a kérdőívek nem kerültek feldolgozásra.
Sajnos, volt rá példa, hogy a középiskolák vezetősége bizalmatlan volt velünk szemben, s megkérdőjelezte a kutatás tudományos célokra való felhasználását. Ez az elutasító magatartás ugyan a személyes beszélge- tések hatására általában csökkent, de néhány esetben teljes ellenkezést tapasztaltunk. Megjegyzendő, hogy mindegyik esetben színmagyar oktatási intézményekről volt szó, ahol az iskola vezetősége magyar anyanyelvű volt.
A vegyes (magyar-szlovák) igazgatású középiskoláknál, ahol általában csak egy igazgatóhelyettes magyar nyelvű, ilyen ellenállással egyetlen esetben sem találkoztunk.
Szembesülnünk kellett azzal a ténnyel is, hogy egy dunaszerdahelyi középiskolában a diákok egyike sem töltötte ki a kérdőív egy nagyon fontos részét, amely a nacionalizmus jelenségét kutatja (a kérdezőbiztosok itt nem voltak jelen, az iskola vezetősége maga vállalta az adatok összegyűjtését).
Ebben a ki nem töltött részben olyan témákra kérdeztünk rá, mint a szlovák-
34 5. | Az adatgyűjtés szlovákiai magyar sajátosságai |
való legközelebbi kapcsolat hajlandósága. Feltételezzük, hogy a diákok ez esetben felsőbb (osztályfőnöki és/vagy igazgatói) utasításra hagyták kitöltetlenül ezeket a kérdéscsoportokat. Továbbá arra következtetünk, hogy a nemzetiségi kérdés a vizsgált populációnál, de leginkább az őket irányító személyeknél (középiskolai tanárok), még mindig nagyon érzékeny témaként van jelen, mely a Szlovákiában jelenleg is meghatározó kormány- politika révén gyakran átszövődik félelmekkel és gyanakvásokkal.
Sajnálattal észrevételeztük továbbá a magyar nyelv használatának el- szegényesedését egyes diákok körében. Nem ritka jelenség, hogy nem tudták magyarul megnevezni szüleik jelenlegi foglalkozását, s éppen ezért szlovákul, vagy „magyarosítván” ugyan, de szlovákul írták le azt. Találkoztunk így „údrzsbár”3 (ekképpen, „magyarosított” változatban) és „kamionista”4 édesapákkal, továbbá „účtovníčka”5 és „sestrička”6 édesanyákkal. A Komárom és Párkány környéki diákok sok esetben használtak idegen kife- jezéseket szüleik foglalkozásának megnevezésére, például „operátor” vagy
„kontroller”. Ezek a kifejezések a Magyarországon működő multinacionális cégekben használatosak, s magyar megfelelőjük általában (még) nem is ter- jedt el a szlovákiai magyar köznyelvben.
A kérdőívben szereplő magyar szavak jelentésével sem voltak minden esetben tisztában a diákok. Bár a kérdések összeállításánál nagy hangsúlyt fektettünk az idegen szavak, a hosszú és bonyolult mondatok mellőzésére, még így is akadtak kifejezések, melyek nem voltak egyértelműek a közép- iskolások számára. Az „alázatos” szó megértése sokaknak okozott ne- hézséget, melyet csak hosszabb-rövidebb magyarázat után értettek meg.
Ugyanígy magyarázatot igényeltek a „táncház” és a „hangverseny” szavak is. Továbbá sokan nem tudták pontosan, mit jelent az „ifjúsági szervezet”
kifejezés, s hogy mik azok a csoportosulások, melyek ehhez kapcsolódhat- nak.
3 Magyarul karbantartó.
4 Magyarul kamionsofőr.
5 Magyarul könyvvizsgáló, könyvelő.
6 Magyarul egészségügyi nővér.
36 6. | Szociológiai - demográfiai jellemzők |
37
38 39
6. Szociológiai -
demográfiai jellemzők
(Morvai Tünde és Tóth Erzsébet Fanni)
A megkérdezettek fele-fele arányban képviselik a két nemet (1 077 férfi, 1 075 nő). Életkorukat tekintve a diákok 72%-a 18 éves, 23%-a 19 éves, a többiek 19 évnél idősebbek. Állandó lakhelyüknek 65%-ban falut jelöltek meg, 32%-ban pedig vidéki várost. A falvakra jellemző családi házak okkal adnak magyarázatot arra, hogy a fiatalok többszobás házban, illetve lakás- ban élnek: háromszobás lakásban lakik 33%, négyszobásban 27%, négynél több szobásban 30%.
40 6. | Szociológiai - demográfiai jellemzők |
41
Magyar nemzetiségűnek vallotta magát a diákok 96%-a, szlovák nemzetiségűnek 2%-a, roma/cigánynak 1%-uk. Római katolikusnak tartja magát a fiatalok 65%-a, reformátusnak 18%-a, 11%-uk pedig nem tartja magát vallásosnak.
A végzős középiskolások 80%-a házasságban élő szüleivel él, önmagát is beleszámítva kétgyermekes (63%) illetve háromgyermekes (18%) tradi- cionális családmodellben.
Az édesapák foglalkoztatottsága 87%-os, az édesanyáké 80%-os. A szülők közül az édesanyák körében még egyszer annyian dolgoznak Ma- gyarországon (8%) mint az édesapák (4%). Mindkét szülő döntő többsége (80%) azonban Szlovákiában dolgozik.
6.1. Szociolingvisztikai jellemzők
A fiatalok 96%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, a fennma- radó részük pedig kétnyelvűnek. A magyar nemzetiségűek száma meg- egyezik a magyar anyanyelvűek számával. A nemzetiségi önbesorolásuk valószínűsíthetően anyanyelvi alapon történt.
6.1.1. Idegennyelv-ismeret
Az idegen nyelvek közül az angolt (66%) és a németet (44%) „beszélik”
a legtöbben, más világnyelvek csak elvétve kerülnek említésre (olasz 1,5%, francia 0,9%).
A nyelvvizsgával rendelkező diákok száma elenyésző (3,6%). A nyelv- vizsgaszint alapján nem tudtuk volna felmérni a végzősök idegennyelv-is- meretének szintjét. Így a diákokra bíztuk, sorolják be nyelvismeretük szintjét, lebontva hallás utáni értés, olvasás utáni értés, beszédkészség, íráskész- ség szerint az alapszintű, átlagos, jó vagy kitűnő kategóriák egyikébe. Mi- vel a diákok mindegyike már legalább 8 éve tanul egy világnyelvet, ezért a válaszok között az „egyáltalán nem beszélek idegen nyelvet” nem szerepel.
A válaszadók egynegyede értékelte jónak idegennyelv-tudását, két- harmaduk az alapszintű és az átlagos kategóriát jelölte meg. Kitűnő nyelv- ismereti szinttel elenyésző számú diák illette magát (5%).
6.1.2. Szlovák nyelv-ismeret
A szlovák nyelv ismeretének szintjét az idegen nyelv szintjének feltér- képezési módszerével mértük fel. A diákok 91%-a igent válaszolt arra a kérdésre, beszél-e szlovákul. A szlovák nyelv ismeretének szintje az idegen
életben a legritkább a szlovák nyelv használata. A szlovák-magyar vegyes házasságból származó diákok esetén fordul elő a szlovák nyelven történő kommunikáció – a szlovák nemzetiségű szülővel. A szlovák nyelvhasználat gyakoribb a baráti társaságban, illetve a hivatali ügyintézés során.
6.2. Politikai tájékozottság
A fiatalok politikai tájékozottságának felmérését főként azért tartottuk fontosnak, mert – életkorukat tekintve – döntő többségük az első válasz- táson való részvételi lehetőség előtt áll(t). A válaszadó szlovákiai magyar végzős középiskolások magas arányban (45%) nyilatkoztak úgy, hogy el- mennek szavazni a következő választásokon. 16%-uk mondott egyértelmű nemet a részvételre, 24%-uk pedig még nem döntött. A diákok többsége (76%) nem tudta meghatározni politikai beállítottságát. 10% mondta magát jobboldalinak, 4% baloldalinak, 7% az egyéb kategóriát jelölte meg.
Nem jellemző a fiatalok napi politikában való tájékozottsága, sem a szlovákiaiban, sem a magyarországiban, s legkevésbé a nemzetköziben.
Napi rendszerességgel a magyarországi politikai híreket követik a leg- magasabb arányban (28%), a szlovákiaiakat 20%, a nemzetközi esemé- nyeket 19%-uk. A politikai események követésének alacsony foka igazolja azt, hogy a végzősök 38%-a soha nem beszél politikai témákról, 45%-uk néha, és csupán 8%-nyian gyakran. Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezett lányok kevésbé érdeklődnek a politika iránt. Korábbi kutatá- sok igazolják (Gyárfásová, Bútorová, Filadelfiová, 2008), hogy a tizenéves lányok inkább kifejezőbbek a politikai irányultságukat és érdeklődésüket illetőleg, a mi eredményeink azonban nem ezt tükrözik.
Ennek egyik oka lehet, hogy a megkérdezett diákok mintegy fele válaszolta, hogy a szlovákiai politikát teljes mértékben a szlovákok irányítják.
A nők inkább egyetértenek ezzel az állítással, mint a férfiak. Ez egyfajta tehetetlenségi érzésre enged következtetni, mely szerint a szlovákiai magyaroknak nincs beleszólásuk a politikába, és a róluk szóló döntések meghozatalába.
Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásáról is kikértük a középisko- lások véleményét. Semlegesnek mondható álláspontja van a diákok 45%-
42 6. | Szociológiai - demográfiai jellemzők |
43
ának, akik szerint Szlovákia Európai Unióhoz történő csatlakozása se nem jó, se nem rossz. 35%-uk kifejezetten pozitívnak gondolja, s csupán 6 %-uk nem tartja jónak.
Az Európai Unió himnuszát a válaszadók majdnem fele (49%) ismeri, 28% nem ismeri, 24% talán ismeri. Az európaiság érzését nem a himnusz ismerete vagy nem-ismerete határozza meg, ugyanis az európaiság érzése a fiatalok 73%-ában él.
6.3. Tolerancia
Felmérésünkben a középiskolások más nemzetiségekhez való viszonyu- lását is feltártuk. A diákok több mint felét (55%-67%) nem zavarná, ha padtársa amerikai, afro-amerikai, arab, roma, holland, kínai, német, romá- niai magyar, romániai román vagy zsidó lenne a középiskolában. A nemek közötti eltérés sem volt számottevő ebben a kérdésben, ugyan a lányok kissé jobban örülnének egy amerikai és egy fekete padtársnak, mint a fiúk.
Továbbá egy szlovák ill. egy zsidó padtársat is ők tolerálnának inkább, mint fiú osztálytársaik.
Egyetlen népcsoport ellen volt a többihez képest jelentősebb elutasí- tás, a romákat csak 38%-ban fogadnák el padtársuknak. Arra a kérdésre milyen legközelebbi viszonyt tudna elképzelni különböző népekkel, szintén a romákkal való együttélés bizonyult a legkevésbé elfogadottnak. A meg-
kérdezett középiskolások közül itt is a lányok bizonyultak toleránsabbnak:
kevésbé zavarná őket egy roma padtárs, mint a fiúkat. Azonban az ered- mények így is rémisztőek: a megkérdezettek 31%-a ugyanis egy országban sem lakna a romákkal.
A diákok a legkevésbé elutasítóak a magyarországi magyarokkal, majd az osztrákokkal és szlovákokkal (6% válaszolta azt, hogy egy országban sem lakna velük). Ennél magasabb a kínaiak és a zsidók iránti ellenszenv, a diákok 15%-a nem lakna velük egy országban sem.
A legközelebbi viszony, a családba történő befogadás, hasonló sorren- det eredményezett, azzal a különbséggel, hogy a szlovák nemzetiségűeket – az osztrákokkal megegyező, 6%-os negatív viszonyuláshoz képest – a válaszadók 25%-a fogadná be a családjába (az osztrákokat csak 14%). A leg- nagyobb arányban várhatóan a magyarországi magyarokat (48,6%) fogad- nák be családjukba. A válaszadók a kínaiakkal (7,7%), a zsidókkal (6,9%) és a romákkal (4,6%) tudnák legkevésbé elképzelni életüket.
A szlovákokról, romákról és zsidókról összegyűjtött előítéletek – diákok általi véleményeztetése – kapcsán arra voltunk kíváncsiak, mennyire fogad- ják- vagy éppen utasítják el a különböző nemzetiségekhez kapcsolódó, köz- helyekként előforduló előítéleteket.
Az a kijelentés, miszerint a zsidók összetartóbbak lennének más né-
44 6. | Szociológiai - demográfiai jellemzők |
45
dom választ jelölte meg. Egyáltalán (6%) és inkább nem (7%) értett egyet az állítással, 26%-uk inkább egyetértett (12%) illetve teljes mértékben (14%) egyetértett. Megjegyzendő, hogy a fiúk körében nagyobb volt az egyetértési arány, mint a lányokéban.
A középiskolások közel 60%-a (egyáltalán 30%, illetve inkább nem 28%) értett egyet azzal a kérdőívben szereplő kijelentéssel, miszerint a szlovákok összetartóbbak lennének a szlovákiai magyaroknál. Egynegyedük azonban erre a kérdésre sem tudott válaszolni, s csak 16%-uk értett teljes mértékben és inkább egyet ezzel a mondattal.
Megkérdeztük azt is, hogy a szlovákokat ugyanolyanoknak tartják- e mint a szlovákiai magyarokat. S kiderült, adatközlőink kétharmad része egyáltalán nem (39%), illetve inkább nem (27%) tartja ugyanolyannak a két népcsoportot.
A romákkal összefüggésbe hozható három feltételezéssel a diákok mintegy fele teljes mértékben, illetve inkább egyetértett.
Sok cigány azért nem dolgozik, mert nem kap munkát. Ezzel a mon- dattal egyáltalán nem értett egyet a válaszadók 38%-a, inkább egyetértett 26%.
A cigánygyerekek butábbak a nem cigány gyerekeknél. Ezzel a kijelen- téssel teljes mértékben egyetértett a diákok egyötöde, s másik egyötödük is inkább egyetértett.
Kimagaslik a harmadik állítással egyetértők aránya, 28% teljesen, 29%
is inkább egyetért azzal, hogy a cigányok szeretnek lopni.
46 6. | Szociológiai - demográfiai jellemzők |
47
6.4. A diákok jövőképe és ambíciói
Eredményeink azt mutatják, hogy a végzős középiskolás diákok leginkább a családjukban beszélnek terveikről, továbbá barátaikkal osztják meg a jövőről szóló elképzeléseiket. Ezzel szemben, az iskolán belül, csak néha kerül sor ilyen jellegű beszélgetésekre.
Arról, hogy jó élet vár rá, a diákok közel fele meg van győződve. A válaszadók 18%-a teljes mértékben biztos benne, hogy jó állása lesz a jövőben, és 33% szerint ez inkább valós dolog. Megjegyzendő, hogy a fiúk biztosabbnak mutatkoztak e kérdést illetően. Míg közülük minden ötödik biztos ebben, addig a lányok közül csak minden tizedik! Ez utóbbi helyzetet a korábbi, évek szlovákiai statisztikák folyamatosan megerősítik (Bútorová, 2008).
A válaszadóknak meggyőződésük, hogy szabadon dönthetnek a jövőjükről, és ők irányítják a saját életüket (80,6%). Ezt a függetlenséget a elkövetkezőkben is meg akarják őrizni. Ugyanakkor a másokkal szembeni alázat már csak keveseknek fontos (17,2%-uknak teljesen, 28,3%-uknak inkább fontos). Kétharmaduk véli úgy, hogy az embereknek, saját környezetükben, megvan a lehetőségük, hogy maguk irányítsák az életüket.
Továbbá a diákok háromnegyede számára fontos, hogy jobb anyagi körül- mények között éljenek, mint jelenleg a szüleik.
A társadalomról alkotott elképzeléseik meglehetősen vegyesek. Csupán
biztos a társadalom jó irányú jövőjében, addig a nők körében ez csak 4,5%!
Ezzel szemben az összes diák 44%-a tekinti a társadalom jövőjét inkább- vagy teljesen negatívnak, és nagyon magas azok száma, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre.
Saját jövőbeli lehetőségeiket, a tanulás függvényében is, másképp látják a férfiak és a nők. Azzal, hogy a magas iskolai végzettség jó munkalehetőséget biztosít, a diákok kétharmada egyetért. Ugyancsak magas azok aránya, akik egyetértenek abban, hogy a magas iskolai végzettség karrierlehetőséget is biztosít. E kérdést illetőleg azonban a végzős középiskolás diáklányok már negatívabbak. Ez utalhat a tradicionális családmodellek meglétére, de a nők konzervatív társadalmi megítélésére és szerepvállalására is.
A diákok jövőbeli tervei érdekes képet mutatnak. Közel 50%-uk szeretne a jövőben saját vállalkozást indítani, s majdnem 60% azok aránya, akik vezető beosztásban is szeretnének dolgozni. A manageri pozíció már nem tetszik olyan sok diáknak, de így is közel 40%-uk jelezte, hogy szívesen vál- lalna ilyen beosztást. Pozíciótól függetlenül, a diákok fontosnak tartják, hogy
48 6. | Szociológiai - demográfiai jellemzők |
a későbbiekben érdekes, változatos munkát végezzenek. Majdnem minde- gyikük azt válaszolta, hogy büszke szeretne lenni az állására, csakúgy, mint az elért eredményeire. A 21. század emberének igényeit kiegészíti az a vágy is, mely szerint szükséges, hogy mindenki megtalálja saját magát. A diákok csupán 2%-a válaszolta, hogy ez számára nem fontos.
50 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
51
52 53
7. Régiók szerinti
összehasonlító elemzés
Szlovákiában köztudottan nagyok a régiók közötti különbségek (Lelkes, 2008), nemcsak gazdasági, hanem egyéb téren is. Éppen ezért fontosnak tar- tottuk, hogy ne csak egy általános szlovákiai magyar kimutatást készítsünk, hanem ezen belül rámutassunk a déli országrész régióinak hasonlóságaira és eltéréseire.
Az elemzéshez a Lelkes-féle felosztást alkalmaztuk (Lelkes, 2008). Ez alapján a nyugat-szlovákiai régióba az alábbi települések középfokú tanin- tézményei kerültek: Pozsony, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja, Nagy- magyar, Galánta, Hidaskürt, Diószeg, Vágsellye, Komárom, Érsekújvár, Karva, Udvard, Ógyalla, Gúta, Párkány, Szőgyén, Ipolyság, Zselíz, Alsóbodok. Közép-szlovákiainak a rimaszombati, losonci, füleki és tornal- jai középiskolák, s kelet-szlovákiainak Rozsnyó, Királyhelmec, Nagykapos, Kassa és Szőlőske középfokú intézményei számítottak.
A válaszadók 93,1%-a nyugat-szlovákiai (Ny), 2,7%-a közép-szlovákiai (Kö) és 4%-a kelet-szlovákiai (K).
Mivel a nyugat-szlovákiai régió túlreprezentált ebben a felmérésben, s csak nagyon kevés válaszadónk volt a közép-, illetve kelet-szlovákiai ré- giókból, így nem általánosíthatóak egyértelműen az eredmények az utób- bi két országrészre. Ennek ellenére az itt felvázolt kép jól tükrözi a diákok 2008 őszi-téli véleményét, s egy pillanatfelvételt nyújt arról, hogy a szlováki- ai magyar középiskolások miként interpretálják jelenüket és jövőjüket. A következőkben a regionális különbségekre fókuszálunk (euro bevezetése előtti, gazdasági válság kezdeti időszak, etnikai kérdések, stb.).
54 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
55
7.1. A végzős középiskolás diákok anyanyelvhasználata
Martin Heidegger szerint a „lét a nyelven keresztül nyilvánítja meg magát” (Heidegger, 2008). A szlovákiai magyar kisebbség körében a magy- ar nyelv nemcsak mint anyanyelv és a társas érintkezés alapvető eszköze van jelen, hanem az önkifejezés és önmegvalósítás alappillére is. Megfon- tolandó azonban, hogy Szlovákia határain belül nemcsak pozitív szerepe van, hanem az elmúlt évtizedek során negatív értékek is kötődtek hozzá.
Mivel a társadalmi környezet befolyással van a mindenkori nyelvhasználatra (Kiss, 1995), a magyar nyelv használóinak alkalmanként szembe kell nézni a társadalmi stigmával, amit a többségi társadalom kreált, s amely esetenként a kisebbségi magyar nyelv és nyelvhasználó méltóságának a csökkenésével jár. Ez pszichológiailag az etnikum önbecsülésének romlásához vezethet.
Figyelembe véve a korábbi kutatások eredményeit (Lampl, 2007, 2008), melyek szerint a Szlovákiában élő magyarság nyelvhasználatának megha- tározó eleme a családon belüli nyelvhasználat, és a magyar nyelv helyzeté- nek érzékelése a társadalomban, fontosnak tartottuk megvizsgálni a diákok nyelvhasználati percepcióinak regionális különbségeit. Az, hogy az érettségi előtt álló, s a jövőben a szlovákiai magyar értelmiséget képező réteg miként viszonyul a saját anyanyelvéhez, utalhat a későbbi asszimilációs tenden- ciákra is (Gyurgyík, 2004). Minél negatívabban szemléli ugyanis valaki a saját anyanyelvének helyzetét, annál nagyobb az esély arra, hogy egy másik nemzet nyelvét átveszi, és gyerekeit már ezen a nyelven neveli.
Kérdéseinket három fő közegre összpontosítottuk: otthoni, iskolai és hivatalos közegben való nyelvhasználat. A családon belüli nyelvhasználat predesztinált. A diákok beleszülettek egy adott családi és nyelvi közegbe, s nem változtathatnak rajta. Ezzel összevetve fontos mutató, hogy az ok- tatási intézményekben és a hivatalos ügyintézés során mennyire érzik le- hetségesnek, hogy az anyanyelvükön kommunikálhatnak, illetve mennyire érzik a szlovák nyelv dominanciáját, előtérbe kerülését Szlovákia különböző magyarlakta régióiban.
7.1.1. A magyar nyelv használatának percepciója az oktatásban Nyugat-szlovákiai régió: A diákok 30%-a vallja, hogy a magyar nyelv nem veszélyeztetett az oktatásban. 47%-uk szerint használatának gya- korisága a tantermekben csökkenni fog a jövőben. 17,7%-ban vélik úgy, hogy kifejezetten veszélyeztetett, és 2,6%-uk szerint ki is hal hamarosan.
Közép-szlovákiai régió: Itt már bizakodóbbak a diákok, mint Nyugat- Szlovákiában. 45,8% szerint a magyar nyelv nem veszélyeztetett, s 47,5%
véli úgy, hogy használatának gyakorisága némiképp csökkenni fog. A diákok csupán 3,4%-a gondolja, hogy kifejezetten veszélyeztetett (a nyugati 17,7%-kal szemben) és 3,4%-uk szerint ki fog halni.
Kelet-szlovákiai régió: 26,7%-uk szerint nem veszélyeztetett, s a diákok több mint fele (51,2%) mondja, hogy kissé veszélyeztetett az oktatásban a magyar nyelv. 11,6% szerint kifejezetten veszélyeztetett a magyar nyelv, és 3,5%-uk szerint ki fog halni az oktatásból.: A magyar nyelv használatának percepciója az oktatásban (%, n=2107)
7.1.2. A magyar nyelv használatának percepciója hivatalos ügyin- tézés során
Nyugat-szlovákiai régió: Érdekes, hogy az itt élő diákok a legbizakodób- bak. 6,1%-uk szerint ugyanis abszolút nem veszélyeztetett a magyar nyelv a hivatalokban. 29,9% szerint némiképp veszélyeztetett, 35,3% szerint kife- jezetten veszélyeztetett, és 26% (több, mint egynegyedük!) véli úgy, hogy ki fog halni.
Közép-szlovákiai régió: 5,1% szerint nem veszélyeztetett, 25,4% szeri- nt használatának gyakorisága csökkenni fog. Viszont a válaszadók csak-
56 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
57
(40,7% szerint kifejezetten veszélyeztetett, és 22% szerint ki is fog halni)!
Kelet-szlovákiai régió: felmérés alapján, a keleten élő diákok látják legkilátástalanabbnak a helyzetet. Kétharmaduk szerint veszélyeztetett a magyar nyelv, s közel ötödük szerint használatának gyakorisága csökkenni fog. Eszerint csak közel 5%-uk tette a pozitív helyzetű zónába a hivatalokban levő magyar nyelvhasználatot!--törölni 36%-uk szerint kifejezetten veszé- lyeztetett, és 38,4%-uk szerint ki is fog halni!
7.1.3. A magyar nyelv használatának percepciója a családon belüli kommunikációban
Nyugat-szlovákiai régió: A megkérdezett középiskolások viszonylag pozitívan értékelik a magyar nyelv jövőbeli helyzetének alakulását a családi életben. A diákok 75,4%-a szerint nem veszélyeztetett, s 17,8%-uk szerint használatának gyakorisága csökkenni fog. Ez arra utal, hogy a jelenlegi középiskolások túlnyomó többsége, saját családjában, a magyar nyelvet véli használni a mindennapos kommunikációhoz a jövőben is. Sokkal keveseb- ben vélekedtek negatívan. Csak 3,2%-uk szerint nagyon veszélyeztetett a magyar nyelv a családokban, és 1,3%-uk szerint ez a nyelv ki is fog halni a családok nyelvhasználatából.
Közép-szlovákiai régió: A legpozitívabb megítélést a szlovákiai régiók közül itt kaptuk. A válaszadók 78%-a szerint abszolút nem veszélyeztetett, 13,6%-a szerint némiképp, senki nem válaszolta, hogy veszélyeztetett, és csak 1,7%-uk szerint hal ki. Tehát Rimaszombat, Losonc, Fülek és Tornalja középiskoláiban tanulók csak 1,7%-a borúlátó a családon belüli magyar nyelvhasználattal kapcsolatban.
Kelet-szlovákiai régió: A középiskolás diákok 75,6%-a , azaz három- negyede szerint nem veszélyeztetett a magyar nyelv a családtagok kom- munikációjának szintjén, 15,1%-a szerint használata csökkeni fog, 3,5%-a szerint kifejezetten veszélyeztetett, és senki (!) nem véli, hogy kihalna a csa- ládi életből a magyar nyelv használata!
7.2. Szlovák nyelvi készségek önértékelése
Mivel Szlovákiában egy általánosan elterjedt előítélet uralkodik a ma- gyarokról, miszerint nem tudnak és nem is hajlandók az állam nyelvén beszé- lni, kíváncsiak voltunk, hogy ez mennyire igaz a magyar középiskolások végzős diákjaira. Önértékelési skálán kellett jelölniük a szlovák beszéd- és íráskészségüket. Mivel ezek a diákok az alapiskola 9 évfolyamában, illetve a középiskola 3-5 évfolyamában mindvégig kötelezően tanulták a szlovák
58 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
59
nem beszélek szlovákul” kategória.
A nyugat-szlovákiai régióban a diákok 20,8%-a vélte úgy, hogy szlovák beszédtudása alapszintű, 36,1%-uk ítélte átlagosnak, 30,4%-uk szerint jó, s csupán 9,6%-uk válaszolta, hogy kitűnő. Figyelembe véve, hogy a főváros vonzáskörzete, és néhány, a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő város is beletartozott ebbe a régióba, a diákok száma, akik kitűnőre értékelték szlovák beszédkészségüket, feltűnően alacsony, sőt, itt a legalacsonyabb a 3 vizsgált régió közül. Az íráskészség megítélése is hasonló: a diákok 13,9%-a véli alapszintűnek, 33,6%-a átlagosnak, 37%-a jónak, és csupán 12,1%-a kitűnőnek írásban való kifejezőképességét szlovákul.
A közép-szlovákiai régió diákjai voltak azok, akik a legnegatívabban ér- tékelték a saját szlovák beszédkészségüket. Alapszinten a diákok 17,2%-a vélte, hogy beszéli a szlovákot, s 34,4%-uk szerint átlagos a szlovák beszéd- készsége. Az e régióbeli középiskolás válaszadóink 38,8%-a véli, hogy jól beszéli az ország hivatalos nyelvét és 10,5%-uk szerint kitűnően képes szlovákul beszélni. Az íráskészség megítélése hasonlóan alakult: 16,4%
alapszinten képes szlovákul írásban fogalmazni, s 35,9%-a a diákoknak vélte azt, hogy átlagos ez efféle képessége. Ugyancsak itt a legalacsonyabb azok aránya, akik jónak (30,9%) vagy kitűnőnek (11,7%) értékelték a szlovák írásbeli képességeiket.
A kelet-szlovákiai régió diákjai körében találtuk a legkevesebb diákot, akik alapszinten vélik beszélni a szlovák nyelvet (16,8%), és a legtöbbet, akik úgy vélték, hogy kitűnően képesek szlovákul szóban kommunikálni (16,4%).
Továbbá a diákok 30,8%-a szerint átlagos és 33,6%-a szerint jó a szlovák beszédkészségük. Ez a pozitív önértékelés megmutatkozott az íráskészség megítélésénél is. Itt a legalacsonyabb azok száma, akik csak alapszintűnek vélik a saját szlovák íráskészségüket, és a legmagasabb azok száma, akik kitűnőnek (17,5%). 34,6%-uk szerint átlagos, és 36%-uk szerint jó a szlovák nyelvű, írásban való kifejezési képessége.
7.3. A haza fogalma és meghatározása
A haza fogalma, mint ahogyan azt már korábbi kutatások is igazolják, gyakran nem egyértelmű egy kisebbségben élő népcsoport számára. Az ország, amelyben él, és a kultúra, amelyhez tartozik (pl. az anyanyelv, a folklór, a történelmi tudat stb.) a szlovákiai magyarságot két különböző közeghez is csatolja.
Az azonosságtudat hiánya, Kopp Mária szerint, a társadalom szét- eséséhez vezet, továbbá erkölcsi és gazdasági züllést eredményez, mely- nek hosszabb távú következménye a népesedési krízis (Kopp, 2006). Az ő
60 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
61
eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon – a társadalmi és nemzeti azonosságtudat megélésének szinte teljes hiánya – bizonytalanságot, kilá- tástalanságot és társadalmi méretű szorongást eredményezett.
Felmérésünkben szerettük volna megtudni, hogy a Szlovákiában felnőtt magyar anyanyelvű és műveltségű diákok az ország különböző területein miként vélekednek erről a témáról. Kíváncsiak voltunk, hogy Szlovákiát, Magyarországot, mindkettőt, vagy netán egyiket sem tekintik hazájuknak, s hogy az európaiság fogalma hogyan jelenik meg mindezek mellett kiegészítőként. Mivel a diákok mindannyian szlovák állampolgárok voltak, s tanulmányaikat is Szlovákia területén folytatták, valószínűsíthető, hogy ta- lálkoztak már a többségi nemzet (és főleg politika) magyarellenes hozzáál- lásával. Ezen felül esélyes, hogy személyesen vagy másodlagosan érzékelték Magyarország esetenkénti (pl. a 2004. december 5-ei népszavazás kapcsán) határon túli magyarságellenes retorikáját. Ezen tényezők együttesen hatás- sal lehetnek az egyén szubjektív haza-érzésére és identifikációjára.
Feltételeztük, hogy a vizsgált diákpopuláció nem fog egyértelmű választ adni egy társadalomhoz és egy nemzethez való azonosságtudatról. Továb- bá, hogy a diákoknak többszintű azonosságtudata van, melyben megfér egymás mellett egy földrajzi hellyel való identifikáció (mikroszinten a lakóhely és a kistérség, makroszinten az ország), egy kultúrához való kapcsolódás, amely nem feltétlenül kötődik országhoz (magyar nyelv és kultúra), a jogi szinten való besorolás (szlovák állampolgárság), családi kapcsolatok, mun- kaviszonyok, stb. Ezek a szintek dinamikusan léteznek egymás mellett, és hatással vannak az egyén szubjektív haza-fogalmára.
A nyugat-szlovákiai régió diákjainak 63,5%-a állította, hogy Szlovákiát érzi hazájának. A három térség közül itt a legerősebb ennek az érzésnek a kinyilvánítása, s kelet felé haladva ez egyre csökken. Nyugat-Szlovákia magyar nyelvű középiskoláiban a végzős diákok 31,7%-a nyilatkozta, hogy inkább Magyarországot tekinti hazájának, mintsem Szlovákiát. Ez a tenden- cia viszont teljesen ellentétes az előzővel: minél nyugatabbra haladunk Dél- Szlovákiában, annál kevésbé érzik a diákok Magyarországot a hazájuknak.
Viszonylag magas volt azoknak a száma is, akik sem Szlovákiát, sem Ma- gyarországot nem tekintik hazájuknak (9,3%) és azoké is, akik nem tudják, melyik ország a hazájuk. Az ő arányuk 7,2% ebben a térségben. Ha ezt az utóbbi két számot összeadjuk, jól látható, hogy megközelítőleg minden tize- dik diák nem tudja eldönteni, hogy hol van, és mi a hazája.
A közép-szlovákiai régióban a válaszadók csupán 58,6%-a érezte Szlovákiát hazájának, s 40,6%-a ezzel nem értett egyet. Magyarországot az itteni diákok 34,8%-a véli a hazájának (de 64,5%-uk ezt az állítást nem
erősítette meg). 7% azoknak a száma, akik sem Magyarországot, sem Szlovákiát nem tekintik hazájuknak. Továbbá nagyon fontos megjegyezni, hogy ez az a régió, ahol a diákok 12,5%-a nem tudja, hogy hol a hazája. Ez a szám majdnem kétszerese a Nyugat-Szlovákiában mért aránynak. Fel- tételezzük, hogy ez abból is adódhat, hogy ebben a régióban volt a legna- gyobb a kisebbség kisebbségének, azaz a magyar iskolába járó romáknak a száma (4,7%, míg a másik két régióban 0,6% [Ny] és 0,7% [K]). Lényeges kiemelni, hogy kutatási eredményeink alapján, országosan itt a legmaga- sabb azoknak a száma, akiknek nehézséget okoz a haza meghatározása. A vizsgált 18-20 éves korosztály körében ez 19,5%. Ebből következik, hogy közel minden ötödik fiatal nem tudja, hogy mi és hol a hazája.
Felmérésünk adatai alapján a kelet-szlovákiai régió középiskolásai érzik Szlovákiát a legkevésbé hazájuknak. 53,8% nyilatkozta, hogy ezt az országot tartja hazájának. Más szavakkal tehát a Kelet-Szlovákia magyar középisko- láiban tanuló végzős megkérdezettek közel fele nem érzi az országot, ahol él, a saját hazájának. Ellenben itt a legmagasabb azoknak az aránya is, akik Magyarországot érzik hazájuknak (46,6%). 7,9% azok aránya, akik sem Magyarországot, sem Szlovákiát nem tekintik hazájuknak, s 9,2% nyilat- kozta, hogy nem tudja, hol a hazája. Az utóbbi két adat arra enged következ-
62 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
63
tudja, hogy mi a hazája! Közép-Szlovákia után tehát itt érzik a legkevésbé, hogy Szlovákia teljes bizonyossággal az ő hazájuk.
7.4. Az európaiság érzése
Szlovákia 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása óta az európaiság egy sokat vitatott fogalommá vált a szlovákiai magyarság körében is. Sok kutatás foglalkozott azzal, vajon átveszi-e a nemzeti, etnikai és/vagy regio- nális identitások helyét, illetve kiegészülnek-e mindezek egy globális, viszo- nylag új keletű azonosulás-tudattal.
Mivel a vizsgált végzős középiskolás korosztály az első, akik már közép- fokú tanulmányaikat Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása után kezd- ték meg, ezért ők már hangsúlyosabban, az iskolai tananyag keretén belül is hallottak az európaiságról. Kutatásunk többek között arra is fókuszált, hogy ez a fogalom megjelent-e a diákok azonosságtudatának egy rétegeként.
A nyugat-szlovákiai régióban a diákok 74,5%-a, azaz közel háromne- gyede válaszolta, hogy európainak érzi magát, s 10,1% ugyan hezitálva, de kinyilvánította európai érzését. A válaszadók 6,9%-a nem tudott erre a kér- désre reagálni, s 7,3% felelte, hogy nem érzi magát európainak.
A közép-szlovákiai régióban mutatták a diákok a legnagyobb ellenál-
három régió közül a leghangsúlyosabb európai érzést mértünk. Az itteni diákok 75%-a egyértelműen európainak érzi magát, s 11,3% vélekedett úgy, hogy talán az európaiság érzése benne van. A válaszadóink 8,9% nem tudta eldönteni a kérdésre a választ, s országosan a legalacsonyabb azok aránya (4,5%), akik kétséget kizáróan tagadták az európai érzést. Ez az arány háromszor kisebb, mint a közép-szlovákiai régióban mért.
7.5. A diákok jövőbeli terveinek regionális különbségei
7.5.1. Anyagi függetlenség elérése
A nyugat-szlovákiai régió magyar nemzetiségű végzős középisko- lás diákjai 63,3%-ban nyilatkozták, hogy jelenleg a szüleiktől függenek anyagilag, és a függetlenséget csak később szeretnék elérni. A három vizsgált régió közül itt volt a legmagasabb azoknak a száma (1,9%), akik már
64 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
65
vezen a folyamaton túl vannak. Valószínűsíthető, hogy ez a térségben fellelhető multinacionális vállalatoknak köszönhető, amelyek részmunkaidőben (hétvégenként ill. a nyári szünidőben) kínálnak a középiskolások számára is munkalehetőséget. A diákok 31%-a válaszolta a kérdésünkre, hogy nem tudja, mikor szeretne a szüleitől anyagilag független lenni. Mivel a diákok, a kérdések megválaszolásakor, utolsó évüket töltötték az oktatási intézmény- ben, s feltételezhető, hogy nagy részük nem fog egyetemen továbbtanulni, ez az arány nagyon magas. Ezek szerint minden harmadik diák (mind 17- 20 évesek) még nem gondolkozott komolyabban azon, hogy miként vállal felelősséget anyagilag saját magáért. Sőt, az itteni végzősök 0,9%-a soha nem szeretne anyagilag függetlenedni a szüleitől!
A közép-szlovákiai régióban megkérdezett diákok 69,9%-a jelenleg még a szülei anyagi támogatására szorul. Itt a legkisebb azok száma (0,4%), akik már önellátók, tehát a szüleiktől függetlenítették anyagi helyzetüket.
A válaszadók több mint negyede (25,8%) nem tudta, hogy mikor szeretné ezt elérni. Ez az arány, a nyugat-szlovákiaihoz hasonlóan, nagyon magas, figyelembe véve, hogy a diákok jelentős része szakmunkásképzőben, ill.
szakközépiskolában tanult, s nem kívánja azt magasabb szinten tovább folytatni. Továbbá eredményeink alapján itt a legmagasabb azoknak a diákoknak a száma (2,3%), akik soha nem szeretnék a szüleiktől anyagilag függetleníteni magukat.
A kelet-szlovákiai régió diákjai között voltak a legtöbben, akik az anyagi függetlenséget majd a jövőben kívánják elérni (71,9%). 1,4%-uk már ezt megtette, de 0,7% közülük soha nem szeretné, hogy ez megtörténjen.
Közel minden negyedik diák (24%) nem tudott választ adni a kérdésünkre.
Mivel az adatgyűjtésünk az iskolai év első felében történt, a diákoknak már csak fél év állt rendelkezésére, hogy eldöntsék, miként alakítsák az életüket a tanulás befejezése után. Ehhez képest ez a bizonytalansági arány itt is viszonylag magas.
7.5.2. Először saját lakásba költözés vágya
A nyugat-szlovákiai régió diákjainak 52,7%-a válaszolta, hogy először saját lakásba költözni majd később szeretne. A válaszadók 1,5%-a nyilat- kozta, hogy ez már megtörtént. Valószínűsíthető azonban, hogy a diákok fiatal életkorára és az anyagi bevételük hiányára való tekintettel itt nem saját lakásvásárlásról, hanem öröklésről van szó, s mindez ugyancsak elenyésző számban. 37,5% azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy mikor szeret- nének először saját lakásba költözni, s a diákok csupán 1%-a nyilatkozta, hogy ez nem szerepel a céljai között.
A közép-szlovákiai régió megkérdezett végzős magyar középiskolásai 61,3%-a szerint az első saját lakásba költözés majd csak később fog az életükben bekövetkezni, s 0,4%-uk ezt már teljesítette. 32% vallotta, hogy nem tudja, mikor szeretné ezt megvalósítani. Itt, Közép-Szlovákiában volt a legmagasabb azok aránya (2%), akik viszont ezt soha nem szeretnék elérni.
A kelet-szlovákiai régió eredményei azt mutatják, hogy itt a végzős középiskolások 66,4%-a majd a jövőben tervezi a saját lakásba költözést, és 0,3%-uknak ez már sikerült is. 30,8% azoknak az aránya, akik nem tud- ják, hogy szeretnének-e, illetve mikor szeretnének először saját lakásukba költözni. Meglepő, hogy ebben a térségben egy diák sem jelezte, hogy soha nem szeretne saját lakásba költözni és élni.
7.5.3. Első szexuális tapasztalat szerzése
A nyugat-szlovákiai régió diákjainak közel kétharmada, azaz 66,2%-a már megszerezte első szexuális tapasztalatát, ami országos viszonylatban itt a legmagasabb. Továbbá itt a legkisebb azoknak az aránya is (11,1%), akik saját bevallásuk alapján még nem szereztek szexuális tapasztalatot.
(Hozzátartozik az adatokhoz, hogy a 71,3%-a 18 éves, 22,1%-a 19 éves, a többiek ennél idősebbek). A diákok 17,2%-a nem adott választ a kér-
66 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |
67
désre, amit többek között az adatgyűjtés módszere is befolyásolhatott (a kérdésekre adott választ a padtárs, osztálytárs, tanár megláthatta). Az itteni diákok 0,4%-a nyilatkozta, hogy soha nem szeretne szexuális tapasztalatot szerezni.
A közép-szlovákiai régió végzős középiskolásai körében a legalacso- nyabb országosan azoknak a száma, akik – saját bevallásuk alapján – már szereztek szexuális tapasztalatot, s ezzel összefüggésben a legmagasabb azok száma is, akik még tapasztalatlanok e téren. Az ő arányuk 20,3%, tehát minden ötödik diák, ami közel duplája a nyugat-szlovákiai régióban mértnek.
A kérdésre az itteni diákok válaszoltak a legtöbben „nem tudommal”: közel minden negyedik diák (22,3%). Arról, hogy soha nem szeretnének szexuális tapasztalatot, a válaszadók 0,4%-a vallott. (E régió diákjai a legfiatalabbak:
77,3%-uk 18 éves, 19,1%-uk 19 éves, s a 20 évesek aránya 2,3%.)
A kelet-szlovákiai régió megkérdezett diákjai azt vallották, hogy 58,2%-uknak már van szexuális tapasztalata. 13,4%-uk még nem szerzett ilyen jellegű tapasztalatot. Érdekes, hogy itt a legmagasabb azok száma (0,7%), akik soha nem szeretnének szexuális viszonyt kialakítani senkivel.
Továbbá 21,6% azoknak az aránya, akik nem tudtak választ adni a kér- désre. (Az itteni diákok 71,6%-a 18 éves, 27,7%-a 19 éves, 0,7% 20 éves.)
