A szlovákiai magyar kisebbség helyzetével sok kutatás foglalkozik. E té-makör főleg 1989 után vált hangsúlyossá, amikor Magyarország és az őt körülvevő államokban élő magyarok kapcsolata kezdett intenzívebbé válni.
Ugyanakkor a magyar kisebbségi pártok megalakulásával a szlovákiai poli-tikai életben is szerepet kaptak a magyarok, s ezzel együtt az etnikai témák is. A politikai és társadalmi változások, a gazdasági átalakulások hatással voltak a kisebbségben élő ifjúság életvitelére és gondolkodásmódjára is. A fiataloknak új életformát kellett megtanulniuk, s az iskolapadból kikerülve teljesen új kihívások vártak rájuk, melyekre a család és az oktatási intézmény nem tudta felkészíteni őket. Éppen ezért fokozatosan ők is a társadalomku-tatók érdeklődésének középpontjába kerültek.
A modern társadalomban központi szerepet kap az egyén, és a régi kollektív szemléletet felváltja az individualizáció (Beck, 2002). A szlovákiai magyarság körében is fokozatosan teret nyert az a felfogás, melyet a nyu-gati társadalmak már az 1960-as évektől ismernek, s mely szerint az egyén- nek saját felelőssége, hogy meghatározza (Singly, 2008) és függetlenítse magát a örökölt szabályoktól, viselkedési formáktól (Alwin, 1988). A fiatalok már egy új kihívással szembesülnek: szüleikkel ellentétben ők önálló életük kezdetén, szabadon megalkothatják saját életviteli szabályaikat. Az újonnan megismert kapitalizmus és demokrácia azonban nem csak lehetőségeket ad, de követel is a fiatal generációtól: többek között mobilitást, rugalmasságot, gyors alkalmazkodó képességet és kreativitást (Boltanski, Chiappello, 1999).
Azonban kik is pontosan a fiatalok? Mely életkorban lévő egyének tar-toznak bele a „fiatalok” csoportjába? Pierre Bourdieu, a 20. század egyik
22 2. | Elméleti áttekintés |
23
jezés, és túl tág ahhoz, hogy bármit is meghatározzon (Bourdieu, 1984).
Szerinte ez egy kategória, amely ellenszegül a kategorizálásnak, s mellyel sem a statisztikusok, sem a társadalom nem tud mit kezdeni. És valóban: az életkorok és életszakaszok csoportosítása az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásainak hatására átalakult. A diákok sokkal több évig ta- nulnak, ezzel késleltetve a munkába állás kezdetét. A házasodás és gyermek- vállalás ideje szintén kitolódott, feloldva ezzel az életkorhoz korábban még kötődő viselkedési formákat, morális kötelességeket, stb. Az életszakaszok közötti határok elmosódtak, és gyakran meg is szűntek.
Tudományos kutatások igazolják, hogy a fiatalok egyre nehezebben lépnek át a felnőttkor küszöbén (Fabry, 2007). A világot, a környezetüket bizonytalannak vélik, és sok esetben negatív képük van a jövőbeli lehetőségeikről Eurobarometer, 2007). A Kairos Jövőkutató Intézet 22 000 fős felmérése2 bizonyítja, hogy a fiatalok értékrendje és hozzáál-lása jelentősen megváltozott az utóbbi években, különösen a családdal, a munkával és a társadalommal kapcsolatban. Míg a skandináv államokban élő fiatalok pozitívan látják jövőjüket a társadalom-ban, amelyben élnek, a franciák és a németek ezt nem igazolják (Galland, 2008). Az olasz fiatalság mindezt azzal is összefüggés-be hozza, hogy kitolódótt az az időszak, melyet egy fiatal a szülei- vel egy fedél alatt tölt. Sciolla szerint ez nem feltétlenül a családi értékek megerősödésére utal, hanem sokkal inkább az állam fiatalokat segítő (pl.
álláskeresés, szakmai és személyes függetlenség elérése) rendeleteinek a hiányát tükrözi (Sciolla, 2008). A franciák a többgenerációs együttéléssel kapcsolatban még negatívabbak (Sciolla, 2008) és ezt a függőségi hely-zetet szintén abban látják, hogy az állam nem képes effektíven szabályozni a fiatalokkal kapcsolatos kérdéseket. Furlong és Cartmel a brit fiatalokról készült tanulmányukban leírják, hogy az Egyesült Királyság ifjúsága általá-ban elfordult a politikától és tudatááltalá-ban van azoknak a megszorításoknak, melyek rájuk várnak (Furlong és Cartmel, 2008). Egyáltalán nem derűlátók a jövőjükkel kapcsolatban, melyet egy olyan társadalomban fognak leélni, mely meglátásuk szerint a bizalom és a hovatartozás hiányától szenved.
A svéd fiatalok ezzel szemben optimisták; sőt, az amerikaiak kifejezetten hisznek abban, hogy a társadalom kihívásaira a személyes törekvés és tenni vágyás a leghatékonyabb válasz. Vallják, hogy ők irányítják a saját életüket, és egyben hatással vannak a társadalom jövőjére is.
2 A “Kairos Future-Foundation pour l’innovation politique” felmérése az alábbi államokban zajlott: Dánia, Svédország, Spanyolország, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Észtország, Franciaország és Oro-szország.
nem szakad meg az iskola befejezésével. Elterjedt a szemlélet, mely szerint ez a személyes siker egyik alapfeltétele (Cicchelli, 2008).
Kutatásunk megtervezésekor fontos szerepet kaptak ezek a más országokban már feltárt jelenségek. Tudatosítva, hogy egy poszt-szocialista, s függetlenségét 1993-ban elért állam kisebbségben élő ifjúságát vizsgáljuk, néhány, az alábbiakban leírt jelenség nagyobb hangsúlyt kap a kutatásunk-ban. Nem törekedtünk arra, hogy a fent említett folyamatokat teljes körűen feltárjuk, inkább a kisebbségi léttel összefüggő dolgokat próbáltuk felmérni és értelmezni.
24
Az ifjúság szemléletének vizsgálatát egy papíralapú kérdőíves vizsgálattal bonyolítottuk le. Ez az egyik leginkább elterjedt vizsgálati módszer, mely-ben a válaszadó egy irányított kérdéssoron halad végig (Babbie, 1990; Bry-man, 2008). Kérdéseink nagy része zárt volt, ezért a diákok az előre rögzített lehetőségekből választhattak. Likert-skálát alkalmaztunk, melyeken a diákok kifejezhették, hogy az általunk rögzített állításokkal mennyire értenek egyet.
Ügyeltünk arra, hogy a skála szimmetrikus legyen, s a semleges (középső) válaszhoz viszonyítva ugyanannyi pozitív, illetve negatív válaszlehetőség legyen. Megadtuk továbbá a lehetőségét, hogy a diákok a „nem tudom”
variációt választhassák. Néhány esetben, például a diákok migrációs ten-denciáit vizsgálva, a nyílt kérdésfeltevés módszerét is alkalmaztuk, melyben a válaszadók saját szavaikkal felelhettek.
Az ilyen típusú kérdőíves felmérés azért bizonyult hasznosnak a szá-munkra, mert lehetőséget biztosított egy hosszabb, 25-30 perces és egy 15 oldalból álló kérdéssor lekérdezésére. Ily módon összetettebb kérdéseket is megfogalmazhattunk, és felmérhettünk több fontos témakört is. Mivel az adatfelvétel helye a diákok oktatási intézményeiben, tanítási órák kere-tén belül törkere-tént, ezért lehetőség nyílt egy nagyszámú diákpopuláció ku-tatásba való bevonására. Az online kutatással ellentétben ugyan hossza-dalmasabb volt ez az adatfelvevő módszer, ugyanakkor a kérdezőbiztosok jelen lehettek a válaszadásnál, és ha a diákok igényelték, válaszolni tud-tak a felmerülő kérdésekre (pl. ha a kérdés megfogalmazása a diákok számára nem volt egyértelmű, vagy ha kétely támadt a táblázatba foglalt
26 3. | A felmérés módszertani mérlegelései |
a kérdezőbiztosok ily módon valamelyes ellenőrizni tudták a válaszadást befolyásoló tényezőket (pl. a tanterem zaja mely zavaró tényező lehetett, az időhiány, a padtárs válaszainak lemásolása, figyelemmegoszlás). Továbbá a kutatók a többszörös kitöltés lehetőségét megakadályozták, hiszen a diákok csak egy adott tanóra keretén belül tölthették ki a kérdőívet.
A hátrányok között megemlítendő, hogy a kérdőíves adatgyűjtés hosszú időt vett igénybe, melyhez hozzátartozik a kutatók nagy távolságok-ba való utazása (Szlovákia magyarlakta településeit végigjárva) és az ada-tok számítógépes rendszerbe való bevitele. Továbbá a papír alapú kérdőív nyomtatási, szállítási és tárolási költségei is viszonylag magasak. Ezen felül a teljes anonimitást esélye csökken (Leeuw et al., 2008), mivel a válasz- adóknak fel kellett tüntetni a tanintézményük nevét és helyét is.
Ezen sajátosságokat megvitatva a hátrányokat a legkisebbre csökken-tettük és az előnyöket pedig lehetőség szerint a leginkább kihasználtuk. Mi-vel kutatásunk egy reprezentatív képet kíván festeni, arra törekedtünk, hogy a lehető legteljesebbben vázoljuk fel a szlovákiai magyar végzős középis-kolások helyzetét. Dél-Szlovákiában az ilyen fajta online adatgyűjtés, de a kérdőívkitöltés kultúrája sem elterjedt. Éppen ezért fontos feladat volt a diákok informálása és motiválása a kérdőív kitöltésében. A Kempelen Farkas Tár-saság értékes díjakat ajánlott fel (pl. vásárlási utalványok, fesztiválbelépők, stb.), melyet a kérdőív teljes kitöltésével, sorsolás útján lehetett megnyerni.
28 29
Egy ilyen jellegű, több témakört magában foglaló kutatásnál nagyon fontos szerepet kap a szelekció (Fowler, 1995), hiszen a kérdőív kiterjedésbeli és a kitöltés időbeli sajátosságai nem haladhatják meg a válaszadók kapacitását.
Éppen ezért a jelen felmérés témakörönkénti limitált kérdéssorokból áll.
A kérdőív kidolgozása során fontosnak tartottuk, hogy a diákokat meg-szólítsuk, és közöljük velük a felmérés célját. Ezzel próbáltuk együttműködési készségüket növelni. Egy rövid bevezetőben biztosítottuk őket, hogy a kérdőív teljesen anonim és a válaszaikat bizalmasan kezeljük.
A kérdéseket főbb kategóriákba csoportosítottuk. A kérdéssor első részében szociológiai-demográfiai adatokra fókuszáltunk, mint a diák élet-kora, születési helye, lakhelyének jellege, testvéreinek száma; kitérve a válaszadó szüleinek iskolai végzettségére, utolsó munkahelyére és mun-kavégzésének helyére. Továbbá felmértük, mennyi a válaszadó jelenlegi bevétele és véleménye szerint mennyi lesz a jövőben, figyelembe véve is-kolai végzettségét és lakóhelye elhelyezkedését. A második kérdéscsoport a szociolingvisztikai sajátosságokra fókuszált, feltárva vele a magyar és szlovák nyelv használatának gyakoriságát jelenleg, és feltételezett használa-tát a jövőben. A harmadik blokk a diákok jövőképét vizsgálta, tekintettel a jövőbeli tervekre, munkahelyi elképzeléseikre, ambícióikra és életmódjukra.
A negyedik kérdéssor a migrációs tervekkel foglalkozott, az ötödik a kulturá-lis elemekre kérdezett rá. Az utolsó két blokk a diákok politikai világnézetét, az Európai Unióról való véleményüket taglalta és felmérte a nacionalizmus jelenségét. Ez a tagolt kutatási-kérdezési mechanizmus lehetővé tette a ku-tatók számára a könnyebb és átláthatóbb adatfeldolgozást.
A kérdések nyelvezetét a válaszadók korához és műveltségi szintjéhez
30 4. | A kérdőív felépítése |
nek, ne tartalmazzanak bonyolult, idegen eredetű kifejezéseket (pl. politi-kai pártok preferenciája, globalizáció, asszimiláció stb.), és ne sugalljanak semmilyen választ. Bár törekedtünk a tömör kérdések és az áttekinthető forma kialakítására, továbbá a zárt kérdéssoroknál a könnyített válaszadás-ra (a diákoknak csak karikázniuk kellett), észlelhető volt a válaszadók „le- morzsolódása” a kérdések számának előrehaladtával. Ezen az a tény sem igazán segített, hogy a diákok a tanóra keretén belül nem hagyhatták abba a válaszadást, és csak a teljesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők vehettek részt a nyereménysorsoláson. A kérdőív első két blokkjára majdnem minden kitöltőtől választ kaptunk, a negyedik kérdéscsoporttól kezdve azonban már jelentős mértékben megfigyelhető a válaszadók számának csökkenése.
32 33
Minden szlovákiai magyar középfokú oktatási intézményt meg-szólítottunk, és az iskolák többsége készséggel állt a rendelkezésünkre.
Érdeklődéssel fogadták a megkeresésüket, és igényt mutattak a felmérés eredményeiről szóló tanulmány iránt. Közreműködésüket ezúttal is köszön-jük. A pozitív fogadtatás ellenére az adatgyűjtésbe nem sikerült mindegyik középfokú tanintézményt bevonni. Néhány oktatási intézmény elutasítot-ta a részvételt, s néhány esetben – logisztikai problémákból adódóan – a kérdőívek nem kerültek feldolgozásra.
Sajnos, volt rá példa, hogy a középiskolák vezetősége bizalmatlan volt velünk szemben, s megkérdőjelezte a kutatás tudományos célokra való felhasználását. Ez az elutasító magatartás ugyan a személyes beszélge-tések hatására általában csökkent, de néhány esetben teljes ellenkezést tapasztaltunk. Megjegyzendő, hogy mindegyik esetben színmagyar oktatási intézményekről volt szó, ahol az iskola vezetősége magyar anyanyelvű volt.
A vegyes (magyar-szlovák) igazgatású középiskoláknál, ahol általában csak egy igazgatóhelyettes magyar nyelvű, ilyen ellenállással egyetlen esetben sem találkoztunk.
Szembesülnünk kellett azzal a ténnyel is, hogy egy dunaszerdahelyi középiskolában a diákok egyike sem töltötte ki a kérdőív egy nagyon fontos részét, amely a nacionalizmus jelenségét kutatja (a kérdezőbiztosok itt nem voltak jelen, az iskola vezetősége maga vállalta az adatok összegyűjtését).
Ebben a ki nem töltött részben olyan témákra kérdeztünk rá, mint a
34 5. | Az adatgyűjtés szlovákiai magyar sajátosságai |
való legközelebbi kapcsolat hajlandósága. Feltételezzük, hogy a diákok ez esetben felsőbb (osztályfőnöki és/vagy igazgatói) utasításra hagyták kitöltetlenül ezeket a kérdéscsoportokat. Továbbá arra következtetünk, hogy a nemzetiségi kérdés a vizsgált populációnál, de leginkább az őket irányító személyeknél (középiskolai tanárok), még mindig nagyon érzékeny témaként van jelen, mely a Szlovákiában jelenleg is meghatározó kormány-politika révén gyakran átszövődik félelmekkel és gyanakvásokkal.
Sajnálattal észrevételeztük továbbá a magyar nyelv használatának el-szegényesedését egyes diákok körében. Nem ritka jelenség, hogy nem tudták magyarul megnevezni szüleik jelenlegi foglalkozását, s éppen ezért szlovákul, vagy „magyarosítván” ugyan, de szlovákul írták le azt. Találkoztunk így „údrzsbár”3 (ekképpen, „magyarosított” változatban) és „kamionista”4 édesapákkal, továbbá „účtovníčka”5 és „sestrička”6 édesanyákkal. A Komárom és Párkány környéki diákok sok esetben használtak idegen kife-jezéseket szüleik foglalkozásának megnevezésére, például „operátor” vagy
„kontroller”. Ezek a kifejezések a Magyarországon működő multinacionális cégekben használatosak, s magyar megfelelőjük általában (még) nem is ter-jedt el a szlovákiai magyar köznyelvben.
A kérdőívben szereplő magyar szavak jelentésével sem voltak minden esetben tisztában a diákok. Bár a kérdések összeállításánál nagy hangsúlyt fektettünk az idegen szavak, a hosszú és bonyolult mondatok mellőzésére, még így is akadtak kifejezések, melyek nem voltak egyértelműek a közép- iskolások számára. Az „alázatos” szó megértése sokaknak okozott ne-hézséget, melyet csak hosszabb-rövidebb magyarázat után értettek meg.
Ugyanígy magyarázatot igényeltek a „táncház” és a „hangverseny” szavak is. Továbbá sokan nem tudták pontosan, mit jelent az „ifjúsági szervezet”
kifejezés, s hogy mik azok a csoportosulások, melyek ehhez kapcsolódhat-nak.
3 Magyarul karbantartó.
4 Magyarul kamionsofőr.
5 Magyarul könyvvizsgáló, könyvelő.
6 Magyarul egészségügyi nővér.
36 6. | Szociológiai - demográfiai jellemzők |
37
38 39