Szlovák nyelvi készségek önértékelése

Mivel Szlovákiában egy általánosan elterjedt előítélet uralkodik a ma- gyarokról, miszerint nem tudnak és nem is hajlandók az állam nyelvén beszé-lni, kíváncsiak voltunk, hogy ez mennyire igaz a magyar középiskolások végzős diákjaira. Önértékelési skálán kellett jelölniük a szlovák beszéd- és íráskészségüket. Mivel ezek a diákok az alapiskola 9 évfolyamában, illetve a középiskola 3-5 évfolyamában mindvégig kötelezően tanulták a szlovák

58 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |

59

nem beszélek szlovákul” kategória.

A nyugat-szlovákiai régióban a diákok 20,8%-a vélte úgy, hogy szlovák beszédtudása alapszintű, 36,1%-uk ítélte átlagosnak, 30,4%-uk szerint jó, s csupán 9,6%-uk válaszolta, hogy kitűnő. Figyelembe véve, hogy a főváros vonzáskörzete, és néhány, a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő város is beletartozott ebbe a régióba, a diákok száma, akik kitűnőre értékelték szlovák beszédkészségüket, feltűnően alacsony, sőt, itt a legalacsonyabb a 3 vizsgált régió közül. Az íráskészség megítélése is hasonló: a diákok 13,9%-a véli alapszintűnek, 33,6%-a átlagosnak, 37%-a jónak, és csupán 12,1%-a kitűnőnek írásban való kifejezőképességét szlovákul.

A közép-szlovákiai régió diákjai voltak azok, akik a legnegatívabban ér-tékelték a saját szlovák beszédkészségüket. Alapszinten a diákok 17,2%-a vélte, hogy beszéli a szlovákot, s 34,4%-uk szerint átlagos a szlovák beszéd-készsége. Az e régióbeli középiskolás válaszadóink 38,8%-a véli, hogy jól beszéli az ország hivatalos nyelvét és 10,5%-uk szerint kitűnően képes szlovákul beszélni. Az íráskészség megítélése hasonlóan alakult: 16,4%

alapszinten képes szlovákul írásban fogalmazni, s 35,9%-a a diákoknak vélte azt, hogy átlagos ez efféle képessége. Ugyancsak itt a legalacsonyabb azok aránya, akik jónak (30,9%) vagy kitűnőnek (11,7%) értékelték a szlovák írásbeli képességeiket.

A kelet-szlovákiai régió diákjai körében találtuk a legkevesebb diákot, akik alapszinten vélik beszélni a szlovák nyelvet (16,8%), és a legtöbbet, akik úgy vélték, hogy kitűnően képesek szlovákul szóban kommunikálni (16,4%).

Továbbá a diákok 30,8%-a szerint átlagos és 33,6%-a szerint jó a szlovák beszédkészségük. Ez a pozitív önértékelés megmutatkozott az íráskészség megítélésénél is. Itt a legalacsonyabb azok száma, akik csak alapszintűnek vélik a saját szlovák íráskészségüket, és a legmagasabb azok száma, akik kitűnőnek (17,5%). 34,6%-uk szerint átlagos, és 36%-uk szerint jó a szlovák nyelvű, írásban való kifejezési képessége.

7.3. A haza fogalma és meghatározása

A haza fogalma, mint ahogyan azt már korábbi kutatások is igazolják, gyakran nem egyértelmű egy kisebbségben élő népcsoport számára. Az ország, amelyben él, és a kultúra, amelyhez tartozik (pl. az anyanyelv, a folklór, a történelmi tudat stb.) a szlovákiai magyarságot két különböző közeghez is csatolja.

Az azonosságtudat hiánya, Kopp Mária szerint, a társadalom szét-eséséhez vezet, továbbá erkölcsi és gazdasági züllést eredményez, mely-nek hosszabb távú következménye a népesedési krízis (Kopp, 2006). Az ő

60 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |

61

eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon – a társadalmi és nemzeti azonosságtudat megélésének szinte teljes hiánya – bizonytalanságot, kilá-tástalanságot és társadalmi méretű szorongást eredményezett.

Felmérésünkben szerettük volna megtudni, hogy a Szlovákiában felnőtt magyar anyanyelvű és műveltségű diákok az ország különböző területein miként vélekednek erről a témáról. Kíváncsiak voltunk, hogy Szlovákiát, Magyarországot, mindkettőt, vagy netán egyiket sem tekintik hazájuknak, s hogy az európaiság fogalma hogyan jelenik meg mindezek mellett kiegészítőként. Mivel a diákok mindannyian szlovák állampolgárok voltak, s tanulmányaikat is Szlovákia területén folytatták, valószínűsíthető, hogy ta-lálkoztak már a többségi nemzet (és főleg politika) magyarellenes hozzáál-lásával. Ezen felül esélyes, hogy személyesen vagy másodlagosan érzékelték Magyarország esetenkénti (pl. a 2004. december 5-ei népszavazás kapcsán) határon túli magyarságellenes retorikáját. Ezen tényezők együttesen hatás-sal lehetnek az egyén szubjektív haza-érzésére és identifikációjára.

Feltételeztük, hogy a vizsgált diákpopuláció nem fog egyértelmű választ adni egy társadalomhoz és egy nemzethez való azonosságtudatról. Továb-bá, hogy a diákoknak többszintű azonosságtudata van, melyben megfér egymás mellett egy földrajzi hellyel való identifikáció (mikroszinten a lakóhely és a kistérség, makroszinten az ország), egy kultúrához való kapcsolódás, amely nem feltétlenül kötődik országhoz (magyar nyelv és kultúra), a jogi szinten való besorolás (szlovák állampolgárság), családi kapcsolatok, mun-kaviszonyok, stb. Ezek a szintek dinamikusan léteznek egymás mellett, és hatással vannak az egyén szubjektív haza-fogalmára.

A nyugat-szlovákiai régió diákjainak 63,5%-a állította, hogy Szlovákiát érzi hazájának. A három térség közül itt a legerősebb ennek az érzésnek a kinyilvánítása, s kelet felé haladva ez egyre csökken. Nyugat-Szlovákia magyar nyelvű középiskoláiban a végzős diákok 31,7%-a nyilatkozta, hogy inkább Magyarországot tekinti hazájának, mintsem Szlovákiát. Ez a tenden-cia viszont teljesen ellentétes az előzővel: minél nyugatabbra haladunk Dél-Szlovákiában, annál kevésbé érzik a diákok Magyarországot a hazájuknak.

Viszonylag magas volt azoknak a száma is, akik sem Szlovákiát, sem Ma- gyarországot nem tekintik hazájuknak (9,3%) és azoké is, akik nem tudják, melyik ország a hazájuk. Az ő arányuk 7,2% ebben a térségben. Ha ezt az utóbbi két számot összeadjuk, jól látható, hogy megközelítőleg minden tize-dik diák nem tudja eldönteni, hogy hol van, és mi a hazája.

A közép-szlovákiai régióban a válaszadók csupán 58,6%-a érezte Szlovákiát hazájának, s 40,6%-a ezzel nem értett egyet. Magyarországot az itteni diákok 34,8%-a véli a hazájának (de 64,5%-uk ezt az állítást nem

erősítette meg). 7% azoknak a száma, akik sem Magyarországot, sem Szlovákiát nem tekintik hazájuknak. Továbbá nagyon fontos megjegyezni, hogy ez az a régió, ahol a diákok 12,5%-a nem tudja, hogy hol a hazája. Ez a szám majdnem kétszerese a Nyugat-Szlovákiában mért aránynak. Fel-tételezzük, hogy ez abból is adódhat, hogy ebben a régióban volt a legna-gyobb a kisebbség kisebbségének, azaz a magyar iskolába járó romáknak a száma (4,7%, míg a másik két régióban 0,6% [Ny] és 0,7% [K]). Lényeges kiemelni, hogy kutatási eredményeink alapján, országosan itt a legmaga-sabb azoknak a száma, akiknek nehézséget okoz a haza meghatározása. A vizsgált 18-20 éves korosztály körében ez 19,5%. Ebből következik, hogy közel minden ötödik fiatal nem tudja, hogy mi és hol a hazája.

Felmérésünk adatai alapján a kelet-szlovákiai régió középiskolásai érzik Szlovákiát a legkevésbé hazájuknak. 53,8% nyilatkozta, hogy ezt az országot tartja hazájának. Más szavakkal tehát a Kelet-Szlovákia magyar középisko-láiban tanuló végzős megkérdezettek közel fele nem érzi az országot, ahol él, a saját hazájának. Ellenben itt a legmagasabb azoknak az aránya is, akik Magyarországot érzik hazájuknak (46,6%). 7,9% azok aránya, akik sem Magyarországot, sem Szlovákiát nem tekintik hazájuknak, s 9,2% nyilat-kozta, hogy nem tudja, hol a hazája. Az utóbbi két adat arra enged

62 7. | Régiók szerinti összehasonlító elemzés |

63

tudja, hogy mi a hazája! Közép-Szlovákia után tehát itt érzik a legkevésbé, hogy Szlovákia teljes bizonyossággal az ő hazájuk.