vagy kevésbé érezhető formában.
8. §. A lelki jelenségek osztályozása,
A lelki jele n sé g e k n e k ezt a b o n y o lu ltsá g á t és so k féleség ét é re z té k m indnyájan, a k ik ed digelé m eg- k is é re lté k , hogy az o sz tály o zással ném i re n d e t t e re m tse n e k b en n ü k . A m ai szo k áso s felo sztás, am ely gon d o lk o d ást, é rz e lm e t és a k a r a to t sz o k o tt m eg k ü lö n b ö ztetn i, m int a lelk i é le t 3 nagy ta rto m á n y á t, N icolaus T e t e n s-től sz árm azik (1777) és K a n t v olt az, a k i-e z t a felo sz tá st a m aga nagy te k in té ly é vel elfo g a d o ttá te tte . D e m indenki érzi, hogy en n ek a felo sztásn ak vannak fogyatkozásai, s a lelki ak tiv itá s ta n á n a k m etafizik ai e lm é le té t szin te m ár elev e fe lté te le zi. H a m inden e lő z e te s th e o riá tó l m e n tes elfo g u latlan ság g al k ö z e le d ü n k élm én y ein k h ez, a k k o r azo k csak n em m ag u k tó l 4 nagy c so p o rtb a t a gozódnak, s ezek :
1. a sz e m lé le te k , 2, a g o n d o lato k , 3. az é rz e l
mek, s 4. az akarások, am ik m integy kö zép ü tt foglal
n ak h e ly e t a g o n d o lato k és az é rzelm ek k ö z ö tt, sőt a sz e m lé le te k k el is sok v o n a tk o z á sb a n v a n n a k .
sége k ü lö n b ö z te ti m eg a tö b b i é lm én y ek tő l. E szem lé le te s k é p e k igen külö n b ö ző lelki jelen ség ek ta r t a l m át a lk o th a tjá k . V alóságos, k é p z e lt és em lé k e z eti tá rg y a k a t e g y a rá n t je le n th e tn e k . E te k in te tb e n te h á t m indegyiküknek van valam i sa já to s valóság
k é p z e le ti- vagy em lék ezeti-szín e, am ely n ek az a la p ján rö g tö n tu d ju k ró lu k , hogy m elyik lé tsz fé rá b a t a r tozó k éptárggyal van dolgunk. Ez a tu lajd o n ság teh át egy olyan elem i élm ény, am ely a szem léletes ta r t a l m on túl ta rto z ik a tárg y h o z, m e rt hiszen m ag át a k é p e t nem érin ti az, hogy pl, egy v alóságos vagy k é p z e le ti m a d á rró l van-e szó, sőt a k é p z e le ti m a d á r ném ely ese tb e n so k k al „ sz e m lé le te se b b “ le h e t v a lak in ek , m int a te rm é sz e tb e n lá to tt „igazi“ m ad ár.
A szem léletes élm én y ek vagy 1. te lte k , vagy._2- v áz la to sa k . A m a z o k a t te s ts z e rü e k n e k , e m e z e k e t pedig sé m a tík u sa k n a k is m o n d h atju k . T e lt vagy te s ts z e rü m inden olyan élm ény, am ely n ek tá rg y a v aló ság o san „ o tt v a n “ e lő ttü n k . E z é rt a z tá n m inden ilyen te stszerü élm ényt valóságos tá rg y ra v onatko
zónak sz o k tu n k n evezni. így jönnek lé tre az álo m k é p e k re és a h a llu c in á c ió k ra v o n a tk o z ó té v e s íté le te in k . De fan tázia- és em lé k k é p e in k á lta ’áb an sé- m a tik u s jellegűek, noha m ű v észek és élén k fa n tá ziájú gyerm ekek kb. a 15 éves korig itt is h a jla n a k a te s ts z e rü m eg élésre. Á lta lá b a n azo n b an ig azat kell ad n u n k D riesch n ek , ak i sz e rin t a sem atik u s szem lé
letek inkább a tárg y ak általán o s h ab itu sára, a test- sz e rü e k pedig azo k lé te z é si tó n u sá ra , sz ín e z e té re
vonatkoznak. E zenfelül em lékezeti képeknél mindig jelen v an ,,a ré g e b b e n m ár m e g éltség “ , a m últhoz kapcsolódó „ rá ism e ré s“ m ozzanata, míg ez az idői ak cen tu s a k épzeleti képeknél telje se n hiányzik.
2. G o n d o la to k n a k n ev ezzü k a z o k a t az értelm i, illetve je le n té sta rta lm a k a t, am elyek túlnyom óan e l
v o n t elem ek b ő l ala k u ln a k , s eg y m ásra való v o n a t
k o z ta tá s t re jte n e k m agukban. ,,K ant k a te g o rik u s im p e ra tiv u s z a “ vagy „H um e c a u s a lita s -ta n a “ sem m i szem léletes elem et sem ta rta lm a z n ak , mégis sz e re t
jük m ég az ilyen é lm é n y e k e t is valam i szem léleth ez fűzni. H a ráju k gondolunk, vagy szin te látju k le írtá n m agunk e lő tt e z e k e t a sz a v a k a t, vagy m ondjuk, e se tle g ,,m in th a “ írn á n k ő k e t. Ez a z t jelenti, hogy az ilyen elv o n t g o n d o la to k a t m egélésük alk a lm á v a l ,,h o rd o z ó k é h o z kö tjü k , am elyek optikai, vagy m o
to rik u s e setleg a k u sz tik u s szem lé le te k . A gon d o lat ugyan e lv á la sz th a tó e z e k tő l a h o rd o zó k tó l, s e z é rt a g o n d o lat je le n té sé re e z e k n e k nincs sem m i b e fo ly á suk, de psychologiai szem p o n tb ó l lényeges, hogy ezek m égis o tt v an n ak , s a g o n d o lat e lg o n d o lásáb an s z e re p e t já tsz a n a k . H a egy m a th e m a tik a i té te lre gondolok, lén y eg telen , hogy e té te lt fe k e te tá b lá n feh éren , vagy fe h ér p ap iro so n fe k e té n írv a láto m -e k é p z e le tb e n m agam elő tt, de lén y eg es az, hogy gon
d o lk o d áso m m indig rá sz o ru l ilyen h o rd o z ó já ra a gon
d o la tn a k .
3. A z é rzelm ek olyan hom ályos g o n d o lato k , a m ik e t éles öröm vagy szo m o ru ság h an g u lat k isé r.
nem m indig többé-kevésbbé világos tárg y i élm ények
hez tap ad n ak . E z é rt az érzelm eket ilyen polárisán (öröm -szom orúság) am a tá rg y a k szerint szokás m eg
k ü lö n b ö z te tn i, am ely ek h o rd o zzák ő k e t. Ez a z t je
lenti, hogy m indig v alam in ö rü lö k és v alam in szo- m o rkodom . K ülönben az é rzelm ek azo k az élm é
n y ek , am ely ek a leg n e h e z eb b e n k ö zö lh ető k , sőt az ö n an alizis e lő tt is h á tté rb e sz o ru ln ak az ő k e t h o r
dozó tárgyi élm ények mögé. E z é rt a psychológiának az é rz e le m rő l szóló ré sze a leg k id o lg o zatlan ab b , s c sa k leg ú jab b an a phäno m en o lo g u so k finom v izsg á
ló d ásai k e z d e n e k ezen a té re n a feld o lg o zásra é r d e m es an y ag o t hozni n ap fén y re.
4. Az akarások igen ö sszetett élm ények. A la p ju k ren d esen a „kív án ság “ élm énye, m ely abban áll, hogy v alam ely tá rg y k é p e jelen ik m eg m ost a tu d a to m ban, s k e lle m e tle n ü l érin t, hogy ez a tá rg y nem valóságos. E zért fellép bennem e tárg y v alóságának k iv á n á sa , m e rt úgy érzem , hogy e való ság öröm m el tö lte n e el engem . H a e k iv á n á s tá rg y á v a l k a p c s o la t
b a n m ég az az élm ényem is van, hogy ez te s ti m oz
d u la ta im vagy elm ém rá irá n y u lá sa k ö v e tk e z té b e n csak u g y an m eg is v aló su lh at, a k k o r bizonyos e rő fe sz íté st élek á t e m egv aló su lás irá n y áb an , s ez e rő feszítés fo rrá s a g y an án t ,,én “-em et tudom m egje
lölni, Ily en k o r mondom, hogy valam it „ a k a ro k “ . A k í
ván ás ugyanis még nem ak arás. K ívánhatom , hogy repülni tu d jak , de nem akarhatom , ha „tudom ‘, hogy ez lehetetlen. A k arn i csak azt lehet, am it leh etsé
aláb b is, ha nem ép p en „ tu d o k “ ,
5. M indebből eg y ú ttal az is látható, hogy a lei ki é le tn e k n in csen e g y e tle n ré sze sem, am ely n ek ne volna valam i „ je le n té s e “ , valam i „ é rte lm e “ , A lelki világ a te rm é s z e tte l szem b en m á r legelem ibb fo r
m ájában is a je le n té se k világa.
I
9. §. A lelki élet dynamikája.
1, A k é p z e t t á r s u l á s ( a s s o c i a t i o ) .
A lelki élet tanulm ányozói előtt m indenkor egyik legnag y o b b re jté ly v olt az az összefüggés, am e ly e t a tu d a t egysége n é v en sz o k tu n k jelölni. K e
re s té k te h á t a z o k a t az e lv e k e t és tö rv é n y s z e rű s é g ek et, am ely ek seg ítség év el ez az összefüggés m eg
m a g y a rá z h ató volna. A zó ta, hogy a ta p a s z ta la ti p sychologia L o c k e és á lta lá b a n az angol filozófu
sok g o n d o lataib ó l m e g sz ü le te tt, k ü lö n ö sen a k é p z e t
tá rsu lá s, az asszo ciáció m u ta tk o z o tt szem ü k b en a n n ak a tö rv é n y sz e rű sé g n ek , am ely a lelk i é le t dy n a- m ik á já ra fén y t d e ríth e tn e .
A z asszo ciáció eszm éje a m o d ern p o zitiv ista gon d o lk o d ás k ö ré b e n s z ü le te tt m eg, am ely a lelki jelen ség ek k ö z t is o ly asv alam i „ v o n z á st“ , „ ro k o n sá g o t“ k e re s e tt, am ily et a n ew to n i g ra v itáció és a chem iai affinitás je le n te n e k az anyagi világ k ö r é ben. A z asszo ciáció s p sychologia a lelk i jelen ség ek , az élm én y ek v ilág át is te rm é sz e ttu d o m á n y o s p o z iti
v ista h ajlam ain ál fogva a fizikai világ a n a ló g iá já ra
ö ssz e té te lé b ő l m int ré sz e k b ő l felé p íth e sse a tu d a t
eg észet. A z az a la p fe lte v és él e tö re k v é s m élyén, hogy az élm ények lé n y e g ü k b en ép p oly önálló r é szek, m int pl. az anyag atom jai, a m ely ek azo n b an a b en n ü k rejlő tá rsu lá si hajlam nál fogva bizonyos m ó
don k o m p le x u m o k a t a lk o tn a k . S ahogy az anyagi világban e g y etlen atom sem vész el, ép p e n úgy a lelki v ilágban is m eg m arad m inden élm ény. E n n é l
fogva az asszo ciácio n isták k é n y te le n e k v o lta k a tu d a to s lelk i jelenség m e lle tt a tu d a tta la n lé te z é s é t is felté te le zn i. Ez u tó b b i ugyanis az a nagy ta rta lé k , ahova a tudatos élm ények lesülyednek, hogy onnan a z tá n k ed v e z ő k ö rü lm én y ek k ö z t ú jra fe lb u k k a n janak.
Ily fe ltev és m e lle tt a k é p z e ttá rs u lá s p ro b lém ája a n n ak az okviszo n y n ak a fe ltá rá sa , am ely ráv ilág ít, hogy m ilyen k é p z e te k a lk o tn a k egym ással a tu d a t
b an olyan k o m p lex u m o k at, hogy ezek a z tá n az á l
lan d ó su lt egység fo rm áját m u ta tjá k .
A régi psychologia a k é p z e ttá rsu lás n ak k é t for
m áját sz o k ta m eg k ü lö n b ö ztetn i: 1. az é rin tk e z é si és 2. a hasonlósági asszo ciáció t.
A z igazi tá rsu lá s form ája tu la jd o n k é p e n csa k az é rin tk e z é s. E sz e rin t egységes k o m p lex u m b a lép egym ással m inden oly élm ény, am ely a té rb e n egy
m ás m e lle tt vagy az idő b en egym ás u tá n ta p a s z ta lt élm én y t je le n t szám u n k ra, a m e ly e k e t te h á t vagy eg y sz e rre vagy k ö z v e tle n ü l egym ás u tá n é ltü n k meg.
A z ilyen k é p z e te k k ö z ö tt ugyanis egy bizonyos tá
r-az élm ény m ár a tu d a tta la n m ély ség eib e sülyed, de egyik elem e, az egyik k é p z e t v alam i o k n ál fogva ism ét fe lb u k k a n a tu d a tb a n , a k k o r ez a v ele való tá rsu lá sn á l fogva a tö b b i ele m e k e t, te h á t az egész élm én y k o m p lex u m o t tu d a to s s á fogja tenni. V agyis:
h a egy élm én y k o m p lex u m A, B, C, D k é p z e te k b ő l a lak u l m eg, a k k o r az élm ény elfeled ése u tá n A k é p zetn ek a tu d a tb a n való ú jra felb u k k an ása a B, C és D k é p z e te k fe le le v e n e d é sé t is m aga u tá n vonja.
E nnél kissé b o n y o lu lta b b a haso n ló ság o n a la puló asszociáció. E szerint nem csak azok a képzetek m u tatn ak ilyen tá rsu lá si hajlam o t, am elyek egym ás
sal a m egélés folyam án é rin tk e z te k , han em azo k is, am ely ek hasonló vagy e lle n té te s ta r ta lm a k a t je le n te n e k . K é tsé g te le n , hogy ez a „ tö rv é n y s z e rű s é g ” a le g tág ab b k ö rre te rje s z ti ki az asszo ciáció e lv é n e k é rv é n y e ssé g é t, m e rt — jól m eggondolva — nincs a világon sem m i sem, am i v alam ib en vagy h a so n ló sá got vagy e lle n té te t ne m u ta tn a egym ással. De é p p e n ez a k é té rte lm ű s é g m u tatja, hogy a k é p z e ttá rs u lá s nem igazi tö rv é n y sz e rű sé g e a lelk i é le tn e k , m e rt o ly an h o m á ly o sság o k at en g ed m eg, a m e ly e t a tö r v én y fogalm a szin te e g y en esen le h e te tle n n é ten n i h iv a to tt. A tö rv é n y ugyanis nem e n g e d h e t m eg sem m iféle b iz o n y ta la n „ha a k a ro m így, h a a k a ro m ú g y “-ot, han em a le g te lje se b b világossággal egy sz ü k sé g szerű ség re, k ik e rü lh e te tle n o k v isz o n y ra kell rá m u ta tn ia . Ily e t pedig n e m c sa k a h asonlósági, de az é rin tk e z é si asszo ciáció sem tu d m egjelölni. M e rt