ta lm a k a t él át. H a azoknak a valóságoknak a m ivoltát fogja föl, am elyekkel a h a tá s viszonyában áll, akkor értelm i élm ényeket él át; ha önm agának és m ás vele analogéneknek a viszonyát tu d a to sítja , ak k o r m o rá
lis élm ényei tám adnak; h a pedig a valóságoknak egy vagy több szem élyes lénytől való abszolút függését éli át, ak k o r vallásos élm ényeit tu d a to sítja . Szem élyes énünk te h á t mindig egy bizonyos szem szögből éli meg a világot: beállítottsága szinte eleve m egszabja azokat a tu d a tta rta lm a k a t, am elyek lelki éle té t kitöltik. B izo
nyos lelki valók többé-kevésbbé á llan d ó b e á llíto ttság a teszi lehetővé az olyan lelki típusok m eg állap ítását, am ilyenekkel S pranger, Scheler, Ju n g és G rünbaum m unkáiban és D ilthey filozófiai tipológiájában ta lá l kozunk.
M inden szem élyes én különben három irányú h a tá s t fe jt ki. A lelki anyaggyűjtés form ája azoknak a h a tá so k n a k felfogása, am elyekkel m ás valók h atn ak énünkre: ez a s / e m l é l e t . A szem léletekből fak ad t élm ényeket bizonyos benső mozgás, tevékenység á lta l feldolgozzuk ( e m l é k e z e t , k é p z e l e t , g o n d o l k o d á s ) ; s végül m ás v alóságokra énünk tu d ato s terv nélkül ( ö s z t ö n ) vagy tu d ato s terv szerin t (a k a- r a t) hat.
18. §. A szemlélet.
1, A z é r z e t , m i n t a s z e m l é l e t e l e m e . 1. M inden tu d a tta rta lo m intenzív sokféleséget re jt m agában, ennélfogva az elem ző gondolkodás szám ára
elem ek so k aság án ak m utatkozik. É lm ényeinkben egész énünk és annak m inden gazdagsága jelen van, s a rán k h ató tá rg y a k a t is összefüggő egységekként vesszük észre, ezeket az egységeket mégis szereti értelm ü n k végső elem i részek sokaságából felép ítettn ek te k in teni. A tá rg y a k a t értelm es, azaz tá rg y a k a t jelentő ..szem léletek" a la k já b a n vesszük tudom ásul. íg y n e vezzük ugyanis azo k at a tu d a tta rta lm a k a t, am elyeket az éntől idegen valóságok közvetlen h a tá sa nyom án élünk át. De a psychologíai m ag y arázat nem elégszik meg ezzel az egységes élm énnyel, hanem részeket, ele
m eket kü lö n b ö ztet meg benne, am iket „é rz e t" névvel szoktunk m egjelölni. A z é rz e t te h á t nem élm ény, h a nem a szem léletélm ény gondolkodás ú tjá n való sz é t
bontásából k e le tk e z ett absztrakció: azt a lelki ta r talo m részt jelö ljü k vele, am ely egyetlen érzék szerv in g ereltetése nyom án tám ad a tu d atb an . É ppen a z é rt az érz e te k et az érzék szerv ek tevékenységével szokás összefüggésbe hozni és részletes ism ertetésü k így a psychofizika körébe tartozik, m ely a lelki élm ényeket a testi élet tü k réb en k u ta tja .
De bárm ily sokféleséget m u tassan ak az érzetek, fiziológiai feltételeik tő l függetlenül m u tatn ak olyan tu la jd o n sá g o k a t is, am elyek k iv áltk ép en a psycholo- gust érdeklik. A tu d a tb a n való szerep ére nézve eg y et
len é rz e t sem m utatkozik k ülönállóan, hanem m egvan b ennük az a törekvés, hogy csoportokká, egységekké tá rsu lja n a k . A m int b e le ju tn a k a tu d atb a, összevegyül
n ek azzal a töm keleggel, am it a tu d a t életéből m ár ism erünk, s ebben a viszonyban egyik érzet a
másik-tói valam i sajáto s színt kap: v áltozáson megy át.
H elm holz, Jam es és A n d erso n k ísérletei pl. azt bizo
n y ítják , hogy az erős h an g érzetek előbb csökkentik azu tán pedig erősítik a velük egyidejű fényérzeteket.
S m egfordítva: az erős fén y érzet ren d sz e rin t növeli a hallás élességét.
A z érzetek tudom ásul vételében rendkívül na^y szerep ju t annak a körülm énynek is, hogy az é rzetek et kiváltó ingerek m ilyen időközökben h a tn a k ránk, A gyors egym ásutánban következő ingerek egyetlen be
nyom ássá o lvadnak össze (k in em ato g ráf). S az in g er
nek, hogy a tu d atb an érvényesülhessen, nem csak bi
zonyos időre, hanem az ingerekben beálló v álto zásra is van szüksége: sem m it se tu d u n k azokról a h a tá so k ról, am elyek állandóan egyform án h a tn a k ránk.
A z erős inger m egfoszt az u tán a következő cse
kély inger irán t való fogékonyságtól, s á lta lá b a n az érzet m indig függ a ttó l az ellen téttő l, am elyben az előzőleg á té lt ingerrel van. (K ontrastélm ények).
Mivel m inden é rzet a testi organizm usunkra ható ingerrel van összefüggésben, kellem es vagy k ellem et
len érzelm i h angulat is kíséri. Ez az érzelm i h angulat fo rd íto tt viszonyban van az é rzet világosságával és rep re z en ta tív értékével. M inél több világos ism eretet a d az é rzet a ható tárgyról, annál kevésbbé érezzük a kellem es vagy kellem etlen voltát. A látási, h allási és tap in tási érzetek á lta lá b a n nem oly intenzív érzelm i h a tással járn ak , m int a szag-, íz- és közérzetek. E nnek a z oka bizonyosan abban keresendő, hogy ez utóbbi
érzetek közelebbről érin tik szerv ezetü n k létfeltételeit,, m int am azok.
M inden érzetn ek individuális és sa játo s színes van, am it az é rzet m inőségének nevezünk. E z a minő
ség azonban csak az érzetb en ta lá lh a tó meg, s a neki m egfelelő ingerben nem, — az é rt az érz e t m inőségét az élm ény szubjektív tu la jd o n sá g á n a k ta rtju k . E mi
nőségben mégis a köztü k ta lá lh a tó hasonlóságok ala p já n cso p o rto k at k ü lö n b ö ztetü n k meg, s ezen az alapon beszélünk a ztán pl. színérzetekről, szag-, íz-, hang-, stb. érzetekről.
A z é rzetek n ek még bizonyos erősséget is szoktak tu la jd o n íta n i, b ár B ergson alapos k ritik á ja ó ta ezt a fogalm at inkább az ingerek tu la jd o n ság án ak , m int az érzetek én ek kell tekintenünk. F o n to sab b ennél psy- chologiai szem pontból az érzetek ta rta m a , am in azok valóságos élm én y id ejét kell érten ü n k . L áttuk, hogy egyik alapélm ényünk tu d a tu n k ta rta m a , valóságos élő volta, m elynél fogva az idő nem ü res valam i, hanem b etelik ezzel a v álto zato s élettel. A z érz e t pedig része a tu d a t életének, te h á t az időben való ta rta m a ered eti tu lajd o n ság ai közé tartozik.
2. A z é rzetek azok a legvégső kinyom ozható él
m ényrészek, am elyek segítségével tu d a to sa n összeköt
tetésb en állu n k a világgal. A tárg y i valóságról szóló tu d á su n k n a k az ala p a n y a g a bennük rejlik , egész te r m észetes ennélfogva, ha felvetődik velük szem ben az a kérd és, hogy m egbízható k ép et ad n a k -e n ek ü n k a dolgokról? S a psychofizika a rra ta n ít meg bennünket,
hogy érzékeink a valóságnak csupán csak tö red ék eit tu d já k ingerek a la k já b a n fölfogni. Sok olyan h atás van, am elynek m egérzése tek in tetéb en még az á lla to k nál is h átráb b van az em ber. A sas szem ével m elyi
künk m erne élesség dolgában v ersen y re kelni? S m eg
é rtjü k -e a m éhek és a posta galam bok cso d álato s té r beli tá jé k o zó d ását és a k u ty ák sz im atját? A z érzék szervek felvevő képessége még csak annyiban sem függ össze, hogy az egyik fo ly tatn i tu d n á a m ásik m ű
vét. T eh át csak n ag y jáb an tá jé k o z ta tn a k bennünket a valóságról, s a fentebb je lz e tt psychologiai jele n sé gek m iatt még ebben is h a jla n a k a to rzításra. Igaz, hogy az em ber elm éjével és m űszereivel sok te k in te t
ben kiegészítheti és ellenőrizheti az érzék ek ad atait, a z é rt mégis a dolgoknak csak kicsiny részét, s ott is szinte csupán a felszínét ism erh etjü k meg. Ú gy tűnik fel, m intha m egism erésünk h a tá ra i egybeesnének cse
lekvési képességünk h atáraiv al. T alán e zért van az is, hogy az érzékek jobban tá jé k o z ta tn a k bennünket a változóról, m int az állandóról, s az álta lu k n y ú jto tt tudás nem m ent a relativitástól. Még szerencséje az em bernek, hogy érzékszervei tök életesíth ető k és nevel
hetők, amivel aztán csö k k en th etjü k azt a távolságot, am ely tu d ásu n k és a valóság között áll fenn. M ert m inden m egism erésnek ez a célja. A m egism erő em ber szem élytelen és érd ek telen szeretn e lenni, hogy m i
nél jobban alkalm azkodhasson a valósághoz. G ondol
k odásunk az igazságot a k a rja még akkor is, ha az fájni talál.
N agy J.: A p sych o lo g ia fők érd ései 8