James—Lange-th eo ria ellenére is! A z érzelm ek m integy közép ü tt fog
laln ak h ely et a lélek és a test között.
3. M ivel m inden á té lt érzelem ben egyúttal valam i ism eret is foglaltatik, önként m erül föl az a gondolat, v á jjo n nem ezekből szárm azik-e az érzelem ?
Ily en állásp o n to t foglal el az érzelem nek u. n, in- tellek tu álisztik u s m agyarázata, am ely szerint akkor érzü n k gyönyörűséget, ha úgy í t é l ü n k , hogy valam i jó ra te ttü n k szert, pl. elé rtü k az igazságot, tö k életeseb bek lettü n k , stb. S m egfordítva: fájdalm as, h a valam i fogyatkozásunkat vagyunk k én y telen ek elism erni. T e
h á t az érzelem m élyén valam i többé-kevésbbé világos é rté k íté le t rejienék. E zen a vélem ényen van Leibniz
(N ouveaux Essais, eh. XX. §. 4 L ).
U gyanennek az elm életnek egy m ás v á lto z a tá t H e rb art psychologiája tá r ja elénk. Szerinte a gyönyör oly kép zetek eg y ű ttlétén ek jele a tu d atb an , am elyek erősítik egym ást, a fájdalom pedig a k ép zetek dishar- m o n iáján ak eredm énye. A k ép zetek ugyanis H e rb a rt felfogása szerint nem te h etetlen in tellek tu ális álla p o tok, hanem erők: a gyönyör te h á t az egym ást erősítő, a fájdalom pedig az egym ást gátló erők m űködésének az eredm énye volna.
N ahlow sky, aki az érzelm i é letrő l egész köny
vet írt, szintén azt ta n ítja , hogy az érzelem a lélek élettevékenysége növekedésének vagy fogyatkozásának a tu d ata.
M indezek az in telíek tu álista m ag y arázato k azon
ban szinte kizárólagosan a tisztán szellem i öröm ről és szom orúságról szólnak igazában, s a gyönyör és
fáj
-N agy J.: A p sy ch o lo g ia fők érd ései 7
dalom te sti m o zzan atait elhan y ag o lják . E zt a fogyat
kozást a k a rja elk erü ln i az u. n. organikus elm élet, am elynek őse A risto teles. Ő hozza először szoros ösz- szefüggésbe egym ással a testi jelen ség ek et és az é rz e l
m eket. „Úgy látszik, — úgym ond, — hogy a tev ék en y ségben re jlik a j ól-érzés és a boldogság forrása. A gyönyörűség nem m aga a tevékenység, sem a tev ék en y ség valam i benső sajáto sság a, hanem o lyan járu lék , am ely sohasem hiányzik belőle; valam i végső betetőzés, am ely úgy já ru l hozzá, m int pl. az ifjúsághoz az üde- ség. M inden tevékenységnek m egvan a m aga gyönyö
rűsége és a gyönyörűség növeli an n ak a tev ék en y ség nek az erejét, am ellyel egybe van fonódva.“ A Stagi- ritá n a k ezt az elm életét a m odern biológia p ró b álja alátám asztan i. S p en cer szerin t „szem beszökő k ivételek ellen ére is a gyönyör m indig az organizm usra hasznos tevékenységek kísérője, a fájd alo m pedig az á rta lm a sokkal já r eg y ü tt.“ S valószínű, hogy a gyönyör és a fájd alo m jelei annak, hogy az élő organizm us hogyan tu d alk alm azk o d n i az életkörülm ényekhez. D e nem lehet elfelejtenünk, hogy az em ber, m int szellem i lény tú l van a term észet m echanikus lé tfeltételein és a sz e l
lem öröm eit és szom orúságait a biológiai szem pont igen h iányosan tu d ja csupán m agyarázni.
15. §. Az érzelmek osztályozása.
1. Bizonyos, hogy a z érzelm i é le t fejlő d ése m eg
előzi az értelm i életét, m ert azokból a hom ályos szervi érzésekből indúl ki, am elyekkel az élő lény reag ál az őt környező valóság h a tá sa ira . M ár ezen a fokon
meg-van a kellem es vagy kellem etlen színezet, am ely m in
den érz é st kísér és ezek azok a dinam ikus tényezők, am elyek az élő lényből bizonyos m ozgásokat v á ltan ak ki. A biológusok úgy szo k ták felfogni, hogy a gyönyör az életenergia növekedésének, a fájd alo m pedig a csök
k en ésén ek tu d ato s jelzése. M inden érzelem ennélfogva egyrészt jelzés, am ely belső állap o tu n k ró l tu d ó sít b e n nünket, m ásrészt pedig ösztönzés bizonyos organiko- psychikus reakcióra.
A kellem es és a kellem etlen, a gyönyör és a f á j
dalom az érzelm eknek olyan ered eti tulajdonsága, am ely m ár eleve k ét nagy cso p o rtra o sztja őket. A z érzelm ek p olaritása, egy vonalon két ellen tétes irá n y b an való elhelyezhetése ennélfogva ta g a d h a ta tla n n ak látszik. De v ájjo n m inden kellem es érzelem gyönyör-e, s m inden k ellem etlen érzelem fájd alo m -e? C sakugyan nincs m ás fa jta érzelem , csak a gyönyör és a fá jd a lom? A z úgynevezett „többdim enziós" érzelem elm éle
te k ta g a d já k ezt. W u n d t pl. 3 ,,irán y ‘‘-t különböztet meg az érzelm ekben. Szerinte vannak: í. gyönyör és fájdalom -érzelm ek; 2. izgató és m egnyugtató érzelm ek (pl. a vörös és a kék színek érzelm i h atásai, az öröm, a harag, az izgatottság, a gond, a v árak o zás s tb .) ; 3. fe
szítő és feloldó érzelm ek (pl. a lassan mozgó m etro nóm h a llásak o r am it érzünk). W u n d t m aga is elism eri azonban, hogy konkrét lelkiállapotban ezek az é rz e l
m ek re n d esen kevert form ájukban fo rd u ln ak elő. M ár ez a körülm ény is m u ta tja ugyan, hogy ez a felosztás nagyon is m esterséges jellegű, de mi különösen a z ért nem te h e tjü k a m agunkévá, m ert a 2. és a 3. csoportba
sorozott élm ények nem külön érzelem fajták , hanem érzelm eknek (gyönyör és fájdalom nak) és szervi érzé
seknek a kapcsolatai.
De ha a szervi é rz ések et k ik ap cso lju k is az é rzel
m ekből, akkor is szem ben áll még egym ással az u. n.
singularistikus és a plu ralistik u s felfogás. A z előbbi szerin t (Hcífding, Ebbinghaus, Jo d l, K ülpe, Lehm ann) a gyönyörön és a fájd alm o n kívül nincs m ás érzelem minőség. A z érzelm ek sokféleségének látszata csupán tárg y aik sokféleségéből szárm aznék. A p lu ralistik u s felfogás pedig azt v ita tja (Lotze, W undt, L ipps, Stum pf, Ziehen, Ziegler), hogy az érzelm ek végtelen v álto zato s m inőségeket m u tatn ak fel.
K étségtelen, hogy az érzelm i é le tre irányuló el
m életi konstrukciók a singularistikus felfogást ré sz e sítik előnyben, míg a közvetlen élm én y tap asztalath o z a p lu ralistik u s m ag y arázat látszik közelebb állónak.
A IX. sym phonia és egy forró n y á ri napon élv ezett pohár sör „gyönyörűsége“ pl. aligha tek in th ető egyet
len élm énym inőségnek, am ely tisztán csak fokozatban különbözik egym ástól. V agyis a gyönyörnek és fá jd a lom nak nem csak intenzitásbeli, hanem minőségi v á lto zatai is v annak: nem csak az érzelm ek tárgyai, de m a
guk az érzelm i élm ények is különböznek egym ástól.
A gyönyör és fájd alo m teh át csak gyűjtőfogalm aknak tekinthetők, s ezt az absztrakciót a psychologia nem fo g ad h atja el valósáig gyanánt.
A p lu ra lista felfogást nagy m értékben tám o g atja az a körülm ény is, hogy csak álta la tu d ju k m egérteni
MAGYAR
az érzelm ek érték jelző szerep ét az érté k e k q ualitativ ran g so rán ak ..m egérzése“ ú tján .
2. H a az érzelm eket a tu d a t közvetlen adottságai a la p já n osztályozni ak arju k , akkor leghelyesebben fejlő d ésü k ala p já n teh e tjü k ezt. M ondottuk, hogy az érzelm i élet m int a környezet h a tá sá ra tö rté n t reakció, m egelőzi az értelm i életet. A bból kell te h á t k iin d u l
nunk, hogy m inden érzelem ben a szervezet egyensúlyi h ely zetén ek m egzavarása jelentkezik. Ez a m egzava
rá s eleinte bizonyos g átláso k at eredm ényez: így tám ad a lelki felindulás. E nnek a nyom ában jár bizonyos funkcionális összefüggéstelenség: jele az u. n. indulat.
M indkettő szinte viharos gyorsasággal lejátszó d ó lelki élm ény, am elyek egy sa já to s alkalm azkodásban, az a rá n y la g állan d ó jellegű vagy legalább is viszonylag ta rtó s u. n. hangulatban végződnek. A hangulat te h á t m ár egy m ásodlagos jellegű, többé-kevésbbé a tu d a t
ban m ár szerep elt érzelm ek em lékeként m egm aradt állap o t.
A felindulások és indulatok, am iket egy szóval em óciódnak is m ondhatunk, énünk egyensúlyának a külső világ á lta l való m eg zav artatása á lta l jönnek létre. V elük szem ben vannak a léleknek olyan élm é
nyei is, „amelyek a bennük re jlő tendenciák, szükség
letek m egnyilvánulása révén keletkeznek. E zeknek fo rrá sa a vágy, am ely kielégülése céljából ren d szerin t bizonyos képzetekhez kapcsolódik, s ezek ú tjá n az é r
zelm i élet elintellektualizálódik. A z em ber fizikai, szo
ciális, stb. k örnyezetéhez okosan alkalm azkodó v á
gyak nyom án fak ad n ak a tu lajdonképeni érze lm e k,
am elyeket éppen ezért ren d esen tárg y u k szerint, m int értelm i, vallási, szociális, esztétikai, erkölcsi stb. é rz e l
m eket szokás m egjelölni. De lehetséges az is, hogy a vágy nem elégszik meg az okos alkalm azk o d ással hanem a tu d ato n eluralkodik, s m inden készségünket a m aga szo lg álatáb a h a jtja . Ily en k o r k eletk ezn ek a s z e n v e d é ly e k, am elyek v ak k á és tü relm etlen n é te sz nek m inden irá n t és csak a szenvedélyes vágy irá n y á ban való gondolatot és cselekvést tű rik meg a tu d a t
ban.
3. A n élk ü l, hogy az érzelm i élet rendkívüli v á lto zato sság át ki ak arn ó k m eríteni, mégis rá m u ta tu n k itt azokra a tipikus érzelm ekre, am elyek élm ényeinkben a legváltozatosabb kom binációk ala k já b a n fo rd u ln ak a z tá n elő. E zek: 1. az öröm és a szom orúság, 2. a féle
lem és a harag, 3. a sze re te t és a gyűlölet (egoista és a ltru ista érzelm ek), 4, az aggódás és a rem énykedés, 5. a sexuálís emóciók. K örülbelül ezek azok az érzelm i típusok, am elyek az érzelm i élet legbonyolultabb je lenségei m élyén is fö ltalálh ato k , m ert azo k at az a la p v iselk ed ések et jelzik, am elyben egy élő lény k ö rn y e
zetével állhat.
16. §. Az érzelmek kölcsönhatása.
1. M ivel m inden érzelem egész lelk i-testi énünk re ak ció ján ak fogható fel, nagyon érthető, hogy az egyes érzelem nem csupán a jelen ingertől, hanem énünk te lje s diszpozíciójától, lelk i-testi állapotátó*
függ. M ivel testi valónk n é lk ü l nem élnénk á t é rz e l
m eket, nem lephet meg ben n ü n k et az sem, hogy
orga-ben. A lábbadozó betegnek pl. ta lá n m ár egészen jó a közérzete, legyöngült organizm usa mégis m inden h a tá sra m ásképen reagál, m int a norm ális em beré. A kor és a k u ltu rá ltsá g is ren d k ív ü l fontos különbségek for
rásai lesznek az érzelm ek terén. T udvalevő, hogy a prim itiv népek álta lá b a n kevésbbé érzék en y ek a testi fájd alm ak iránt, m int a m űvelt em ber, A gyerekek és a prim itívek szeretik és gyönyörűségüket ta lá ljá k az erős ingerekben, a ta rk a színekben, a magas, rik o ltó hangokban, amik a feln ő tt m űvelt em berből k ellem et
len érzelm eket v á lta n a k ki. De az id ő járás és á lta lá ban a kiim a egész h an g u latu n k ra igen nagy h atással van. S ism eretes az is, hogy a betegség eltom pít a k e l
lem es és fokozottan érzékennyé tesz a fá jd alm as b e nyom ások iránt. Érzelm i életü n k teh át igen sok egy
m ásra h ató tényező ered ő jek én t tevődik össze.
A ta p a sz ta la t a la p já n a psychologusok néhány törvényszerűség fo rm ájáb an szokták összefoglalni, hogy m ilyen viszony álla p íth a tó meg az érzelm ek között.
A kontraszt törvénye azt fejezi ki, hogy a k e lle mes érzelem erősebb lesz, ha kellem etlennel vagy k e
vésbbé kellem essel áll szemben. U gyanez áll a k elle
m etlen érzelem ről is. Pl. a jó m eleg szobában k étszer olyan kellem es a tartó zk o d ás, ha o dakint esik a hó és fütyül a szél. S m egfordítva: annál kellem etlenebb ilyenkor kilépni a szabadba, minél jobban éreztü k m agunkat odabent.
A fokozás törvénye szerint, ha hasonló jellegű