2<o.
T U D O M Á N Y O S GYŰJTEMÉNY
26
P S Y C H O L O G I A
F Ö K É R D É S E I
IRTA
d r n a g y
J
ó z s e fEGYETEMI NY. R. TANÁR
A D A N U B I A K I A D Á S A 1 9 2 7
128020
j fi/!AGY. ’íJD.AKADEMíá!
I KÖAVVTÄUA )
DUNÁNTÚL EGYETEMI NYOMDÁJA, PÉCSETT.
Előszó ... .... . 1
I. B e v e z e t é s ... 3— 19 1. §. A psychologia története . . . 3
2. §. A psychologia tárgya ... 8
3. §. A psychologia f a j t á i ... 13
4. §. A psychologiai kutatás módszere . . . . 15
II. A lelki v a l ó s á g ... 20—88 5. §. Az élm ények természete ... 20
6. §. Az élményegész mint tudatfolyamat . . . 23
7. §. Élményeink sokfélesége . ... 35
8. §. A lelki jelenségek osztályozása . . . . 38
9. §. A lelki élet dynamikája . . . 42
1. A képzettársulás (associatio) . . . . 42
2. Az élmények felújulása ... 46
3. A figyelem ... 49
10. §. A s z e m é l y e s s é g ... 56
1. Az „én“ tartalmi e l e m e i ... 58
2. Az „én“ formai képzete ... 59
3. A más „én" . . . . ... 62
11. §. A tudattalan ... 65
12. §. A psychofizika k é r d é s e i ... 72
13. §. Test és l é l e k ... 78
III. A z érzelmek ... 89—105 14. §. Mik az é r z e l m e k ? ... 89
15. §. A z érzelmek o s z t á l y o z á s a ... 98
16. §. Az érzelmek k ö lc s ö n h a tá s a ... 102
IV. Az értelmi é l m é n y e k ... 106— 173 17. §. A m e g is m e r é s ... 106
1. §. A psychología története.
A psychología m a igazi nagy erd ő , am ely b en n eh éz a tájék o zó d ás. T e rü le té n igen k ü lönböző fe l
fo g áso k k al és irá n y o k k a l ta lá lk o z u n k . A lelki jelen-i ség ek m a g y a rá z ásá b a n és é rte lm e z é sé b e n a psycho- logusok ép p en n in csen ek egy v élem én y en . A té n y e k és elm életek oly ro p p a n t töm egével á llu n k szem ben, hogy e g y e tle n e m b e rn e k m a m ár szin te v a k m e rő ség a rra v állalk o zn i, hogy m in d e z e k e t felsorolja és tu d o m án y o san á llá st is foglaljon v elü k szem ben. S k ü lö n ö sen egy dolog áll tisz tá n e lő ttü n k : m ég m a sin csen psychología, csak p sychologiák v an n ak . V agyis: még m indig hiányzik az az egységes psycho- logia, m int tudom ány, am ely n ek e lv é t m inden p sy c h o lo g y a m ag áév á ten n é, s úgy ére z n é m agát, m int ennek az egyetlen psychologiának a részm un
k á sa . S e jelen ség o k a a psychología tö rté n e té b ő l é r th e tő meg.
A psychología ugyanis az a tudom ány, m ely a legrégibb idők ó ta o tt v olt m in d en ü tt, de sehol sem ö n állóan, hanem m indig m ás célok szo lg álatáb an . H iszen m inden nagy filozófus bizonyos fokig p sy ch o l o g y is volt. P lato n , A risto te le s, és M arcus A u reliu s
— hogy csak a le g ré g ib b e k e t em lítsem — a psycho- 1
logiai elem zésn ek n ag y m esterei, a k ik n e k m űveit ebből a szem p o n tb ó l is tan u lság g al fo rg a th a tja m ég a m ai em beriség. S őt A ris to te le s n e k egy olyan m un
k ája is van, am ely eg észen úgy h a t rá n k a cím ével, m intha a mi p sychologiánk őse volna, A „ lé le k rő l“
(•népi vpuxn?) írt m u n k á já ra gondolok. C sakhogy a S ta g irita te lje se n m etafizik u s m a ra d t e b b e n a m ű
v éb e n is. S o k k a l in k áb b az egész világ fo ly am at m a
g y a rá z a ta fe k ü d t a szívén, sem hogy első k é p v is e lője tu d o tt volna lenni az ó vatos, tü re lm e s és a ré s z le te k b e n m arad ó psychologiai v izsg áló d ásn ak . A z ő szem éb en a lélek az é le t m ag y arázó elve, s így psy- chologiája is az eg y etem es (növényi, á lla ti és em beri) élet ala p tu d o m á n y a ,1
A ris to te le s p éld ája eg y ú tta l fe le le te t ad n e k ü n k a rra n ézv e is, m ié rt nem s z ü le th e te tt m eg a psychó- logia tu d o m á n y a a nagy m etafizik u so k elm életeibőL M e rt tu d o m án y u n k sajátos tá rg y a so k k a l in k áb b bele volt ágyazva n álu k egy re n d szer kereteibe, sem hogy a ta p a s z ta la t szét tu d ta v o ln a p a tta n ta m en n e k a m etafizik ai re n d sz e rn e k a logika v a s p á n t
jaival ö s s z e ta rto tt k e re te it. A hogyan *^Dante csak a z é rt n éz az égre, hogy m eg p illan th assa o tt a vágy- v a -v á g y o tt a n g y a lo k a t és sz e rá fo k a t, úgy a nagy m etafizik u so k is csak a z é rt fo rd u lta k a lelk i é le t felé, hogy m eg találják o tt a m aguk a k tu s a it és p o te n c iá it, a n y a g u k a t és fo rm áik at, sz u b sta n c iá ju k a t és m o n asu k at, stb, stb. N em a m egfigyelés te h á t
1 íarív ouv Yuxn évreXéxeia n irpimri a á m a T O s c p u o iK O Ö
búvapei £u>r]v exovTO<; (de an. II, 1. p. 412 a 27).
n á lu k a psychologia alapja, s a té n y e k ta n u lm á n y o zása h e ly e tt csupa a priori fogalm ak körében sz e re t
n e k időzni,
A m o d ern ta p a s z ta la ti psychologia a ty já n a k J o h n L o c k e (1632— 1704) angol filozófust k ell te k in te n ü n k , ak i szab ad u ln i ig y e k e z e tt a m etafizik ai e lm é le te k tő l, s v izsg áló d ásaib an k ü lö n ö sen k é t szem p o n th o z rag aszk o d ik : 1, hogy k u ta tá s a in a k t á r gya a s a j á t lelk i é lete, s 2, hogy á llá sp o n tja ezzel a tárg g y al szem ben az eg y szerű szem lélőé: a m eg
figyelés, L ocke ezzel a p ro g ram m al a pozitiv tu d o m ány ú tjá ra te re lte a psychologiát, s m egindítója le tt a n n ak a tö re k v é sn e k , hogy a psychologia önálló h e ly et n y erjen a tu d o m án y o k so rá b a n , S m ivel az ú j
k o rb a n a tud o m án y e lső so rb an te rm é sz e ttu d o m á n y t je le n te tt, m ag átó l é rte tő d ő n e k látszik , ha a p sy ch o logia is a te rm é sz e ttu d o m á n y o s gon d o lk o d ás a lk a l
m a z á sá b a n lá tta n a g y k o rú sá g á n a k jeleit, így v á lt L o ck e kiinduló p o n tjá v á an n ak a tra d íc ió n a k , a m ely n e k hívei D, H u m e, T hom as R e i d , T hom as B r o w n , Ja m e s M i l l és Jo h n S tu a rt M i l l és a m ult század m inden ú. n, asszociációs psychologusa, ak ik a lelki jelen ség ek és tö rv é n y e k so k féleség ét n éh án y a la p v e tő tö rv é n y sz e rű sé g re ig y e k e z te k visz- sz a v ezetn i.
A filozófusnak a psychologiával szem ben való á llá s
p o n tjára tan u lság o s a XVIII, század v ég én K a n t n é z e te , Ő ugyanis elfogadja a C hr, W o l f f m eg k ü lö n b ö z te té sé t, am ely sz e rin t van egy racio n ális és van egy em p irik u s psychologia. A m azt a T iszta Ész
\
K ritik á já b a n le h e te tle n n e k m ondja, a tap asztalati) p sychologia ellen pedig k é t e lle n v e té st tesz:
1. nem lehet ez tudom ány, m ert nem a lk alm az
h ató r á a m athem atika, m ivel az idő, m elyben ai lelki jelenségek lefolynak, egy dim enziós mennyiség;!
2. a psychologiai m egfigyelés lehetetlen, m e rt ala n y a és tá rg y a egybeesik, hiszen ugyanaz a m eg
figyelő, ak i a m egfigyelt.
A K an t u tá n k ö v e tk e z e tt idők a r r a tö re k e d te k te h á t, hogy e k é t e lle n v e té s é rv é n y é t m eg d ö n tsék . A m en n y ib en h iv ek m a ra d ta k a p o zitiv tu d o m án y k a n ti eszm éjéhez, k ü lö n ö s ig y e k e z e tte l v e te tté k m agukat a m athem atika alk alm azh ató ság án ak és a psychologiai ta p a s z ta la t problém áinak m egoldá
sá ra. C sak n a p ja in k b a n v an o ly an irány, am ely ik nem so k a t tö rő d ik ezzel, m e rt a tu d o m án y ró l nem az egyoldalú m a th e m a tik a i te rm é sz e ttu d o m á n y id e á ljá t vallja.
A m ai m o d ern psychologia a la p v e té s é t c s a k ugyan azo k a k u ta tá s o k jelzik, am ely ek a m ath em a- tik á t b e v e z e tik a psych o lo g iáb a. E z t a k o rs z a k o t m ás te rü le te n való v életlen fölfedezések in d íto tták meg. így az asztro n o m u s B essel (1820) a ,.szem élyes e g y e n le t“ fö lfed ezése ré v é n a lk a lm a t a d o tt oly m ó d sz e re k k u ta tá s á ra , m e ly e k k e l a lelki jelen ség ek id ő ta rta m á t m érn i le h et. Q u e te le t a s ta tis z tik á t a lk a l
m a z ta a m orális é le t te rü le té n , H elm holz pedig (1850) m eg tu d ta m érni az id eg in g erü let seb e ssé g é t.
M indezek b áto rító lag h ato tta k abban az irán y b an , hogy a p sy ch o lo g iáb an is k ís é rle te t te g y e n e k az
e x a k t m é ré se k m ó d szereiv el. E zt a m u n k á t a p sycho- fízika m eg alap ító i: E, H, W e b e r (mh. 1878), G. T h.
F e c h n e r (mh. 1887) és H e 1 m h o 1 z (mh. 1895) v é g e z té k el. Ők m ég alig m e n te k to v á b b a lelk i é le t p e rifé riá ján á l és itt is in k á b b az o b jek tiv té n y e z ő k e t k u ta ttá k , s nem m ag át a lelki é lm én y t e le m e z ték . B e v e z e tté k a p sy ch o lo g iáb a a k ís é rle te t, de a k ís é r
le ti szem ély t szinte a u to m a ta k é n t k e z e lté k ,
A m a th e m a tik a n yom án a fiziológia h a to lt b e a p sychologia te rü le té re . E zt a k o rs z a k o t (1860— 1880) W . W u n d t n e v é n e k dicsősége jelzi, n o h a m á r L o t z e teljes eg észéb en a lk a lm a z za a lelki é le tre a tu d o m án y o s fiziológia ta p a s z ta la ta it. W u n d t h asz
n álja elő szö r 1862-ben a ,,k ís é rle ti p s y c h o lo g ia j e l
n ev e z é st, s 1879-ben pedig m eg alap ítja L eip zig b en az első psychologiai lab o ra tó riu m o t, am ellyel a psy- ch o lo g iáb an a k o lle k tiv k u ta tá s n a k soha nem s e jte tt in te n z itá s á t v e z e ti be.
U tá n a m eg k ezd ő d ik a m ag asab b re n d ű le lk i jelen ség ek m eg h ó d ítása a psychologiai k ís é rle t szá
m ára és vele eg y ü tt előtérbe nyom ul a psychologia alk alm azása a nevelésben, a gazdasági életben, stb.
A m últ század v é g én m egszületik a p sy c h o tech n ik a, m ely abból a g o n d o latb ó l táp lá lk o z ik , hogy am int a m a th e m a tik a í te rm é sz e ttu d o m á n y az e m b e rt u rá v á te tte az é le tte le n te rm é sz e tn e k , a m o d ern psycholo- giával h á th a m eg h ó d ítan á a m ég so k k a l fo n to sab b lelki é le te t is a m aga céljaihoz való fo rm álás szám ára.
A h u szad ik század elején azo n b a n a psychologia
sok m ás tu d o m án n y al e g y ü tt v á lság b a ju to tt. V álasz
ta n ia k e lle tt, hogy im m ár önálló tu d o m á n n y á fej
lődve te rm é sz e ttu d o m á n y a k a r-e lenni, m int a h o gyan a z t a m últ század k ív á n ta , vagy m egőrzi sz e l
lem i tu d o m án y jelleg ét és k ö z e le b b m a ra d a filozó
fiához, am ely n ek ö lérő l s z a k íto tta le az ú jk o r p o z i
tiv ista lelkülete. Ebből a válságból még idáig nem sik erü lt kilábalnia. Mi abban a nézetben vagyunk, hogy a psychologia term észettu d o m án n y á v álásán ak alap v ető elvi nehézségei vannak. E zek re később rá is fogunk m utatni.
További tan u lm án y o zásra o lv .: M ax D e s s o i r:
A b r i s z e i n e r G e s c h i c h t e d e r P s y c h o - g i e. H eidelberg, 1911.
2. §. A psychologia tárgya.
A psychologia tá rg y á t m e g h atáro zn i e tu d o m án y egyik leg n eh ezeb b fe la d a ta . H a az ety m o lo g lát k ö v e tv e a z t m o n d an án k , hogy a psychologia a lé le k ről, vagy a k á rc s a k : a lelki je le n ség ek rő l szóló tu d o m ány, a legnagyobb n eh ézség ek kö zé ju tn án k . Hogy tu d n á n k így elv á la sz ta n i a p sy ch o lo g iát pl. a m e ta fizikától vagy a te rm é sz e tfilo zó fiá tó l? H iszen m ind a k e ttő a m ag áén ak te k in ti e z t a p ro b lé m a k ö rt. A m etafizika van hivatva fejteg etn i a léleknek, mint sz u b sta n c iá n a k a m ib e n lé té t, to v á b b á a lé le k és te s t v iszo n y án ak p ro b lém áját, — s a term észetfilo zó fia h iv a to tt a n n a k az e ld ö n té sé re , hogy a valóságból m it te k in tsü n k an y ag in ak és m it le lk in e k . E zzel a m e g h a tá ro z ással te h á t nem hogy e lh a tá ro ln á n k tu d ó -
H iányunk te rü le té t, han em a legnagyobb z ű rz a v a rt te re m te n é n k . T ú llé p n é n k a ta p a s z ta la t körét,, m e rt hiszen a lé le k sz u b sta n c ía nem ta p a s z ta la ti tárgy, han em c sak k ö v e tk e z te tn i tu d n á n k r á azokból' a jelen ség ek b ő l: g o n d o lato k b ó l, é rzelm ek b ő l, stb., a m ik e t úgy te k in te n é n k , m int e v á lto z a tla n lényeg m eg n y ilv án u lásait. A psy ch o lo g iát pedig m eg k ell ta rta n u n k ta p a s z ta la ti tu d o m án y n ak , m e rt ép p en e z é rt folyt e tu d o m án y k ö rü l a k é té v e z re d e s k ü z delem . Ki k ell k a p c so ln u n k b elő le m inden lén y eg re v o n a tk o z ó p ro b lém át, a k á r lé le k n e k , a k á r k é p e s ség n ek n e v e z z ék azt, m e rt ta p a s z ta la ti k é rd é se i m eg o ld h ató k m ég a k k o r is, ha ezek a lé n y e g p ro b lé m ák a m etafizikában örökké v itásak m aradnak,
A psych o lo g u sn ak ennélfogva m eg k ell m a ra d n ia a ta p a s z ta la t k ö ré b e n , s o tt k e re sn i tu d o m á n y á n a k a tá rg y á t. S ezt m eg is ta lá lja a z o k b a n a sa já to s élm én y ek b en , am ik e t m int é rz e lm e k et, g o n d o la
to k a t, k ö v e tk e z te té s e k e t, v á g y a k a t, e lh a tá ro z á s o kat, em lékképeket, stb. él át önm agában, s egy szó
val tu d a tje le n sé g e k n e k nev ez. B á rh o n n a n e re d n e k is ezek, m egvannak. M egfigyelhetők és leírhatók. A figyelm es szem lélet ré s z e k re szed h eti, e le m e ik e t e l
re n d e z h e ti, c s o p o rto k b a foglalhatja és összefüggé
se ik e t k im u ta th a tja . A m etafizik u so k k icsin y léssel sz o k tá k ugyan em líteni ezt a „ lé le k te le n lé le k ta n t" , de ez c se p p e t sem v o n .le az é rté k é b ő l, h a a rró l v an szó, hogy bizonyos jelen ség ek m e g é rté sé h ez k ö z e lebb ju tu n k általa.
A m ai psychologia v aló b an a tu d a tje le n sé g e k -
b en sz o k ta á lta lá n o sa n m egjelölni azt a tá rg y a t, am elyet k u ta tá sa te rü le té n e k ta rt. A zonban még ez
zel sem o sz la ttu n k el m inden h o m ályosságot. A t u d a t ugyanis nagyon hom ályos fogalom . M e rt m it k ell tu d a tje le n sé g e n é rte n ü n k ? C sak azt-e, am i t u d a to s ? H iszen a tu d a to s jelen ség ek m e g é rté se k e d v é é rt g y a k ra n vag y u n k k é n y te le n e k a tu d a tta la n h ip o téziséh ez folyam odni s a tu d a tta la n tá rg y a lesz-e ily m ódon a p sy ch o lo g ián ak vagy sem ? A z tá n m eg oly sok m inden v a n a tu d a tb a n , am i nem k é p ezi a psychologus é rd e k lő d é sé n e k tá rg y á t. így v a gyunk pl. a g o n d o lato k ta rta lm á v a l. Á lta lá b a n a tu d a t, csak m int tevékenység, azaz v i s e l k e d é s f o r m a , é rd e k li a psychologust. Ez az a k eh ely , am ely a világ d rá g a ita lá t m ag áb a fogadja. E z é rt jo b b an m eg k ell h a tá ro z n u n k azt a sz e re p e t, am it a z é lő lén y é le té b e n játszik.
T u d a t, s á lta lá b a n lelk i é le t c sak o tt le h e ts é ges, ahol egy élő lény az önm agából spontán fak ad ó reakció viszonyában van m ás valóságokkal. E reak ció nál fogva az élő lénynek v an n ak egyrészt 1. élm ényei, m ásrészt 2. az élm ényt kifejező mozgásai. A m azok tisztán és kizárólag belső, egyéni term észetűek, eme
zek a külső világ folyam atai közé tartozván, m ások szám ára is hozzáférhetők. A tu d a t jelenségnek teh át az élm én y b en és a k ifejezésb en k é t o ld a la áll e lő ttü n k , am ely ek egym ástól nem v á la sz th a tó k el. M égis a z t látju k , hogy v a n n a k psychologusok, a k ik csa k az egyik o ld allal tö rő d n e k . A z ú. n, „ m eg értő " p sycho- logia, a m e ly e t D ilthey, S p ra n g e r és J a s p e rs k é p v i-
selnek, csak az élm ény benső jele n té sé t k u ta tja egy egyén éle té b e n . A ,.m ag y arázó “ psychologia pedig, m ik o r az élm én y t b e á llítja a te rm é sz e ti okság egy v o n aláb a, benső- v o ltá t csu p á n á tm e n e tn e k t e kinti k ét külső: a h atás és a kifejező mozgás, illetve
cselekvés között. E z é rt a ztán m ag y arázatai külső- ség esek k é, m ec h a n ik u so k k á v á ln a k : ez a p sy ch o logia k ö n n y e n elfelejti, hogy a tu d a tje le n sé g e k é l
m én y ek is, és pedig egy bizonyos m e g h a tá ro z o tt egyén élm ényei. Igaz ugyan, hogy éppen az egyéni élm én y ek igen n eh ezen , vagy sehogy sem h o z z á fé r
hetők a psychologiai m egfigyelés szám ára. Éppen ezért ú jab b an A m erik áb an egy olyan viselkedés- psychologiával k ísérleteznek, am ely eleve lem ond a lelk in e k és a tu d a tn a k a fogalm áról, v a la m in t az önm egfigyelésről is. F e la d a tá t ab b an k e re si, hogy leírja egy élő lén y v ise lk e d é sé t bizonyos m e g h a tá ro z o tt k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt. A z t k e resi, m ilyen fe lté té - 1 lek k ö z ö tt m ilyen re a k c ió k jönnek lé tre , s vájjon az a re a k c ió ö rö k ö lt-e vagy sz e rz e tt. A z tá n figyelem m el k isérí az ily sz e rz e tt re a k c ió k fejlő d ését, stb.
A m int lá th a tó , ez a te rm é sz e ttu d o m á n y ta la já n n ő tt psychologia csu p án egy része a biológiai tu d o m á n y o k n ak , s a fiziológiától csupán a b b a n k ülönbözik, hogy m indig az egész individuum viselk ed ése m eg
figyelésének a tárg y a, míg a fiziológia egyes s z e r
veknek vagy szervcsoportoknak a viselkedése irá n t é rd e k lő d ik .
A te rm é sz e ttu d o m á n y szellem én ek a psycholo- giába való ily nagy m é rté k ű b en y o m u lását jo g talan -
n a k k ell ta rta n u n k m ár csak a z é rt is, m e rt ép p e n a tu d a t le g jelen tő seb b funkciói: pl. a g o n dolkodás jelenségei, so k szo r szin te a legm inim álisabb k ifeje
zéssel v a n n a k e g y b ek ö tv e, s e z é rt élm én y v o ltu k fo n to sság a a k ife je z é sen nem ta n u lm án y o zh ató . M ár pedig ez a ben ső élm ény épp úgy h o z z á ta rto z ik az élő lény ö sszreak ció jáh o z, am ellyel a külső világ h a tá s á r a reag ál, m int az a kifejezés, a m e ly e t k önnyű h o zzá fé rh e tő sé g e m ia tt ez a psychologiai irán y elő n y b en rész e sít.
Á lta lá b a n : ha a p sy ch o lo g ián ak k ü lö n h ely et a k a ru n k b iz to sítan i a tu d o m án y o k so ráb an , s nem k ív án ju k azt se m etafizik áv á, se b iológiává tenni, a k k o r a tu d a té lm é n y t nem h ag y h atju k ki vizsgáló
d ásain k b ó l. T e rm é sz e ttu d o m án y o s m a g y a rá z a tn a k és szellem tu d o m án y i m e g é rté sn e k egyform án h e ly e t k ell ta lá ln i a p sychologiában, s e z é rt tá rg y á v a l is m integy jelölni ta rto z ik e tu d o m án y o k ta lá lk o z á sá t.
A psychologia te h á t élő lé n y e k külső és belső v ise lk e d é sé rő l szóló tu dom ány. A z élőlény v is e lk e dése ugyanis az a tevékenység, am elyben a k ö rn y e
zeth e z való alk a lm a z k o d ás biológiai té n y e az eg y é nen szem lélhető. E v iselk ed ést pedig a psychologia n e m csak m int fo ly a m a to t fogja fel, han em é l m é n y - é s k i f e j e z é s v o l t á b a n teszi k ü lö n ö se n v iz s g álat tá rg y á v á . S a külső k ifejezésn él fo n to sa b b n a k ta r tja a vizsgált jelen ség n ek ben ső élm én y szerű v o l
tá t, m ert ezt ta rtja a psychologia legsajátosabb t á r gy án ak .
3. §. A psychologia fajtái.
A z elő b b i fejezetb en nagy á lta lá n o ssá g b a n jelöl
tü k meg a psychologia á lta lá b a n leh e tsé g e s tá rg y á t.
De m in k et e te k in te tb e n csak an n ak a norm ális fel
n ő tt em b e rn e k a lelk i é le te é rd e k e l, a k it m agunkhoz tö b b é -k e v é sb é h aso n ló n ak ta rtu n k . A z az általános p sychologia te h á t, am ely n ek a la p v o n a la it a k ö v e t
kező la p o k o n ta lá lja az olvasó, a m ai n y u g a te u ró p a i k u ltú ra e m b e ré n e k tu d a tá b a n ta lá lh a tó é lm é n y e k e t óhajtja vizsgálni, s ezek időbeli re n d jé t és összefüg
g ését k e re si. /
De ezen az á lta lá n o s p sychologián tú l vannak m ég k ü lö n ö s psy ch o lo g iák is, am ely ek m ás szem p o n to k a t v eszn ek a k u ta tá s b a n irá n y a d ó n a k .
1. A d i f f e r e n c i á l i s p s y c h o l o g i a a z o k ra a v o n á so k ra irá n y ítja figyelm ét, am ely b en e lté rn e k az egyes e m b e re k tu d a tv ilá g a i egym ástól.
E vizsgálódás e red m én y e a z tá n le h et: vagy a) i n d i- v i d u á l i s t y p o l o g i a , am ik o r a z t k é rd e z z ü k ,
h o g y egy egyéni tu d a t bizonyos tu lajd o n ság ai á lta lá ban m ilyen m ás tu la jd o n sá g o k a t v o nnak m aguk után, vagy pedig b) m a g a a z i n d i v i d u a l i t á s v á l i k p r o b l é m á v á a sz á m u n k ra a m aga egy- sz e ríség éb en (pl. ,,Széchenyí Istv á n lelki é le te “).
2. A p a t h o p s y c h o l o g i a a b e te g tu d a t
é le t élm én y eit teszi vizsg álat tá rg y á v á . E tu d o m án y ágnak ö n m ag áb an való fo n to sság át m ég em eli az a k ö rü lm én y , hogy az abnorm is v ise lk e d é s sok szo r k ö zeleb b visz b e n n ü n k e t a norm ális v ise lk e d é s m eg-
é rté s é h e z . A n o rm ális és p ath o p sy ch o lo g ia en n é l
fogva k ö lcsö n ö sen k ieg észítik egym ást.
3. A feln ő tt em b e r lelk i é le te ho sszas f e j l ő d é s ered m én y e. S e fejlődés szem p o n tja irá n y itja a g y e r m e k - é s i f j ú k o r p s y c h o l o g i a i t a n u l m á n y o z á s á t , am ely n ap ja in k b a n különösen
p aed ag o g iai fo n to sság án ál fogva oly nagy le n d ü le te t v e tt. De ezen kivül ö n m ag áb an is a lelk i fejlődés tö rv é n y e ire c sak ez a sajáto s k u ta tá s v e z e th e t rá b en n ü n k e t.
4. A z egyéni tu d a to n túl m a m ár jogosan b e sz é l
h e tü n k egy k o l l e k t i v tu d a tró l is, am ely n ek te r m észetesen az egyes em berek a hordozói. K öz
ism e rt tény, hogy az eg y én ek tö m eg b en és tá r s a d a lo m b an eg észen sajáto s élm é n y e k e n m en n ek át, a m e ly e k e t k ü lö n b e n so h asem é ln é n e k át. E z e k rő l szól a t ö m e g-, ille tv e s z o c i á l i s és a k u l t u r - p s y c h o l o g i a . E n n ek tö rté n e ti form ája a n é p- l é l e k t a n , s a k ülönböző k u ltu rfo k o n élő n é p ek psychologiája, a m e ly e k ö sszeh aso n lító ta n u lm á n y o zá sa k ö z e le b b visz b e n n ü n k e t a m agunk k u ltú rá ja k ia la k u lásán ak m egértéséhez.
5. A z e m b e r p sy ch o lo g iáját ú ja b b a n s z e re n c s é sen eg észítik k i azo k a tan u lm án y o k , am ely ek az á lla to k „ le lk i“ é le té v e l fo glalkoznak, s k e re s ik a tu d a t m ienkénél alacsonyabb re n d ű v á lto z a ta i
n a k a törvényeit. A z á l l a t p s y c h o l o g i a épp úgy, m int a p ath o p sy ch o lo g ia, az e m b eri norm ális á lta lá n o s p sychologia é rd e k é b e n m e g a lk o to tt tu d o m ányok, m ert ezekben az egyszerűbb form ákban sok-
függései, m int a so k k a l b o n y o lu ltab b em b eri v ise l
k e d é s alk alm áv al.
E z e k e n túl m ég szám os m ás szem p o n t a lk a l
m a z h a tó a p sychologiai k u ta tá s b a n , s v aló b a n szinte szem ünk lá ttá r a sz ü le tn e k m eg tu d o m á n y u n k n a k újabb meg újabb fajtái. Igen divatos m a pl, a n e- m e k p s y c h o l o g i á j a , am ely azo n b a n nem t e kinthető a differenciális psychologia te rü le té n túl eső p ro b lém ak o m p lex u m n ak . Úgy, hogy elm életi sz em p o n tb ó l a fen ti 5 irá n y k ö rü lb e lü l k im e ríti a p sychologia egész te rü le té t- S ő t ezek is lényegileg v issz a v e z e th e tő k k é t c so p o rtra : 1, az i n d i v i d u á l i s , ille tv e s o c i á 1 i s, — to v á b b á 2. a g e n e t i k u s ( f e j l ő d é s ) p s y c h o l o g i á k c so p o rtjá ra . A m az m integy k e re sz tm e tsz e tb e n , em ez p edig hossz- m e tsz e tb e n m u ta tja be n e k ü n k az élő lény v ise lk e d ése it: é lm én y eit és a világ ra g y a k o ro lt re a k c ió it.
A g y a k o rla ti cse le k v é s szem p o n tjáb ó l m indem e p sy ch o lo g iá k n a k igen k ülönböző alk a lm a z ása le h e t
séges. így jön lé tre a p s y c h o t e c h n i k a , m ely a theoria m e g á llap ításait az é let bizonyos form áiban k ö v e te n d ő szab ály o k a lk o tá s á ra h aszn álja fel. L é n y eg éb en ilyen a lk a lm a z o tt tu d o m án y pl, a p a e d a - gogíai psychologia, az egyes foglalkozások p sy c h o logiája, stb , stb. is.
4. §. A psychologiai kutatás módszere.
A külső világgal szem ben az élm én y ek m integy b en ső v ilág o t a lk o tn a k és ép p e n e z é rt szigorúan
szem élyes jellegük van, m e rt egy és csak is egy ,,én “-hez ta rto z n a k , ak i a z o k a t a m a g áén ak tudja.
M inthogy azonban az em ber a világban elfoglalt h e ly z e té n él fogva első so rb a n cse le k v ő lény, a k ire igaz az a m ondás: prim um vivere deinde philoso
phari, — e belső világ felé csak aránylag későn for
dul a figyelem . P sy c h ik a i je le n sé g e k e t m indenki e lő ször a m aga tu d a tv ilá g á ra való ráe sz m é lés á lta l k ezd ism erni, s a le g k e z d e tleg e se b b psychologia a m agunk egyéni v ise lk e d é sé n e k psychologiája: a m a
gunk ism e re te . E jelen ség ek te rm é sz e té n é l fogva k ö z v e tle n is m e re te t nem is sz e re z h e t ró lu k soha senki más, csak az, aki átéli ezeket. A z é rt a psy chologia e g y e tle n és a la p v e tő m ó d szerén ek az ön- m egfigyelést (in tro sp ectio ), h e ly e se b b e n az önesz- m é lk e d é st k ell ta rta n u n k , E m e th o d u ssal tu d o m á nyu n k elk ü lö n ü l m inden m ás tu d o m án y tó l.
A z ö n esz m é lk e d é sb en a le h e tő le g te lje se b b e n m agunk elé állítju k élm é n y e in k e t és m eg p ró b álju k a z o k n a k a tu la jd o n ság ait a v aló ság n ak m eg felelő en leírni. M agától é rte tő d ik , hogy ez az eszm élk ed és le g tö b b szö r csak az illető élm ény le z á ró d á sa u tá n leh etség es, de an n y ira nyom on k ö v e th e ti a k é rd é se s jelen ség et, hogy a n n ak a frissesége m ég nem m ú
lik el.
T e rm é sz e tes, hogy ez az ö n eszm élk ed és nem k önnyű dolog. É ppen a z é rt ezt tan u ln i, g y ak o ro ln i kell, m e rt ép p en a k ülső világ felé forduló é rd e k lő d é sü n k n él fogva é lm é n y ein k n ek csu p án a je le n té s é vel, de nem a m ib e n lé té v e l szo k tu n k tö rő d n i. A
psych o lo g u sn ak te h á t m eg kell v álo g atn ia, hogy ön m agán kívül k ik n e k az ö n e sz m é lk e d é sét h a sz n á l
h a tja föl a m aga tu d o m án y o s k ö v e tk e z te té s e i a la p jául. E lőfordul, hogy n é h a g y e rm e k e k és eg y sze
rű b b é rte lm ű eg y én ek is igen jó m egfigyelői ö n m a
guk n ak , de á lta lá b a n a z t k ell ta rta n u n k , hogy psy- chologiai é rté k ű ö n e sz m é lk e d é sre c sak ta n ü lt és ily irá n y b a n g y a k o ro lt fe ln ő tte k n é l sz á m íth a tu n k . Ez az önm egfigyelés azo n b an csak an y ag o t ad a p sy ch o l o g y k ezéb e, am ely n ek é rte lm e z ése és összefüggé
sein ek fe ld e ríté se m ár a k u ta tó tudós le g sajátab b fe lad ata.
A psychologus az an y ag g y ű jtésb en felh aszn álja a m ások m egfigyelését és k ís é rle te it is. D e a m ások m egfigyelésében nem férhet hozzá egyébhez, m int az élm én y ek külső kifejezéseih ez, s e z e k e t a z tá n tisz tá n a sa já t élm ényei h aso n ló sá g á ra k ell é r te l
m eznie. Lényegében te h á t itt sem m ehet az önesz- m é lk e d é se n túl. H asonló a h e ly z e t az ú. n. psycho- logíai k ísé rle tn é l is, am int a z t K ülpe és isk o lája b e v e z e tte a p sychologiába.
A psychologiai k ís é rle t ugyanis lé n y eg éb en al- k alo m n y u jtás a k ís é rle ti szem ély ö n e sz m é lk e d te té - sére. M ik o r a k ísé rle te z ő k ik é rd e z i ő t azo k ró l az élm én y ek rő l, a m e ly e k e t bizonyos h a tá so k a lk a lm á val á té lt, s ez ö n v a llo m á so k a t h aszn álja föl a m aga k u ta tó m unk ájáb an , a k k o r tu la jd o n k é p e n szin tén az ö n eszm élk ed ésre tá m aszk o d ik . H a felolvasok a k ísé rle ti szem ély n ek egy N ietzsch e-afo rizm át, s az
tá n k ik é rd e m őt, hogy m it élt á t a k k o r, am ik o r ezt
N agy J.: A p sychologia fők érd ései
az afo rizm át 1. „ m e g é rte tte “, s 2. a m ik o r d ö n tö tt a fö lö tt, vájjon igaz-e az vagy sem, s 3. hogy ju to tt-e esz é b e valam i m á s h a sonló m o n d ás és hogyan, a k k o r igazán nem te tte m egyebet, m int a lk a lm a t a d ta m a k ísé rle ti szem ély n ek az ö n esz m é lk e d é sre élm én y eiv el k a p c so la tb a n .
A psychologiai an y ag g y ű jtésn ek te h á t nincs m ás m ódja, m int az ö n e szm élk ed és (in tro sp ectio ). E n é l
k ü l m ég a p sychofizikai k u ta tá s la b o ra tó riu m i és finom nál finom abb m ű sz e re k k e l v é g z e tt k ís é rle te i
n e k se v o ln a értelm e, m e rt ezek a szoros é rte le m b en v e tt p sy ch ik ai je le n sé g e k re nézv e sem m i ú jat sem tartalm azn ak , csak a kisérő jelenségekről tá jé k o z ta tn a k és q u a n tita tiv m é ré se ik k e l so k sz o r e x a k - ta b b á és p o n to sa b b á teszik a z o k a t az is m e re te in k e t, a m e ly e k rő l az ö n eszm élk ed és ré v é n m á r elev e tu d o m ásu n k van.
I r o d a l o m . A psychologia részletesebb ta n u l
m án y o zására a következő m u n k ák at ajánlom : G.
D u m a s : T r a i t é d e P s y c h o l o g i e , P aris, 1924.
A lcan. 2 kötet. E mű, m ely 25 szerző tollából sz á r
mazik, a mai francia psychologia összefoglalása. —- A d ato k b an leggazdagabb összefoglalás: Jo s. P r o b e s : L e h r b u c h d e r e x p e r i m e n t e l l e n
P
s y c h o l o g i e . Freiburg, 1915— 1920. H erder.2 köt. — A d a to k b a n gazdag és jól m egírt, világos könyv: K o r n i s G y u la: A l e l k i é l e t . B pest, 1917— 1919. A kadém ia. 3 köt, — Továbbá: Joh.
L i n d w o r s k y : E x p e r i m e n t e l l e P s y c h o l o g i e . M ünchen, 1921. G e y s e r L e h r b u c h d e r
a l l g e m e i n e n P s y c h o l o g i e . 3. kiad. M ünster, 1920. 2 köt. (Skolasztikus irán y ú ). R a n s c h b u r g P á l: A z e m b e r i e l m e , B udapest, 1922. Pantheon.
2 köt. (T úlságosan orvosi és kísérleti irányú, de re n d kívül tanulságos m ű). V á r k o n y i H ild eb ran d : A p s z i c h o l ó g i a a l a p v e t é s e . 1926. (T udom á
nyos G yűjtem ény, 19.). A M e s s e r : P s y c h o l o- g i e, S tu ttg art, 1914. W . J a m e s : P r i n c i p l e s o f P s y c h o l o g y , 1890. 2 köt, U. a.: T e x t b o o k o í P s y c h o l o g i e ném etül P s y c h o l o g i e címen D ü rr ford, Leipzig, 1909. W a r d : P s y c h o l o g i c a l P r i n c i p l e s , Cam bridge, 1918. H e n n i n g : P s y c h o l o g i e d e r G e g e n w a r t . Berlin, 1925. (Igen jó bibliográfiával).
h olyóiratokban a psychologiai irodalom igen gaz
dag, s ezekben a legkülönbözőbb irán y o k n ak megvan a m aguk orgánum a. É ppen a z ért lehetetlenség volna itt még csak a szem elvényes fölsorolásuk is. A fen tebb em lített nagyobb kézikönyvek ebben az irányban is kellő ú tm u ta tá st ad h a tn a k az elm élyedő ta n u lm á
nyozó szám ára.
->*
5. §. Az élmények természete.
A z élm ények, m int a legsajátosabb psychikai való ság o k , élesen e lv á la sz th a tó k a te rm é sz e ti (fizi
kai) jelenségektől- H ogy ezt az e lv á la sz tó h a tá rv o n a la t v ilág o san lássu k , h a so n lítsu n k össze n é h án y élm ényt, pl, a háro m szö g fogalm át, a b ű n tu d a t m a r- d o sását, s egy u ta z á s m e le n g e te tt v á g y á t n éh án y term észeti tünem énnyel, pl, a kő esésével, a p u sk a p o r ro b b a n á sá v a l és a szén égésével. E lső te k in te tr e is rö g tö n látju k , hogy:
1, A z élm én y ek csak e g y etlen tu d a tb a n lé te z n ek , te h á t ahhoz a szem ély h ez v a n n a k k ö tv e, aki á té li ő k e t. K ö zv etlen ü l ráeszm élés ú tjá n nem is is
m e rh e ti meg m ás valak i, s az é lm én y ek e z t a tu la j
d o n ság át az élm ény szem élyessége és k ö z v e tle n sé g e n év v el szo k ás jelölni. E zzel szem b en a fizikai tü n e m én y ek a sz em ély telen te rm é s z e t ré s z é t a lk o tjá k ,
■ s az e m b e r nem ráe sz m é lés ú tjá n k ö z v e tle n ü l, h a nem é rz é k sz e rv e in k k ö z v e títé sé v e l vesz ró lu k tu d o m ást, É p p en a z é rt a te rm é sz e ti jelenség még ha egyszeri, a k k o r sem egyéni: sz á m ta la n m egfigyelő szám ára h o z z á fé rh e tő k és egyform án k o n s ta tá lh a to k . K é t egyén élm énye pedig so h asem le h e t e g é szen egyform a, m ert — m int B ergson m eggyőzően
tu d a t (egyén) egész m ú ltjáv al a le g szo ro sab b ö ssz e függésben v an és az egyén sajáto s m ú ltja é lm én y ei
n ek is valam i sa játo s egyéni szín t ad, A n y elv ugyan sz e re t „k ö z v é le m én y é rő l beszélni, de ez sem más, m int valam i hom ályos lelki érték elés, am elynek ép pen. a hom ályossága m ia tt m in d en k i eg észen egyéni é rte lm e z é st s z o k o tt adni,
2. A te rm é sz e ti tü n e m é n y e k a té rn e k és az id ő n e k m e g h a tá ro z h a tó p o n tjaih o z rö g z íth e tő k , de az é lm én y ek h ely e a té rb e n m eg nem jelö lh ető ; v elü k sze m b e n csu p án az id ő m e g h a tá ro z ásn a k v an é r telm e, A z alany, ak i a z o k a t a m aga élm én y ein ek ism eri föl, sem m it sem tu d arró l, hogy bárm ely é l
m énye is ag y án ak valam ely ré sz é re volna lo k a liz á l
h a tó , M ég h a elism eri is, hogy k ell lenni bizonyos ö sszefü g g ésn ek te sti org an izm u sa és élm én y ei k ö zö tt, ez a tu d á s in k á b b k ö v e tk e z te té s e k e n nyugszik, sem m int k ö z v e tle n ta p a s z ta la ti a d o ttsá g rejle n é k b en n e. O rgan izm u su n k és élm én y ein k viszonya nem a ta rtó é és a ta rta lm a z o tté , s igazán az é rth e te tle n - ség te r ü le té r e té v e d n e , ak i a z t á llítan á, hogy pl, v a lam ely g o n d o lat egy id e g se jtb e n v ála sz tó d ik ki vagy o tt őrződik meg. V agyis: az élm ények úgy fogandók föl, m int tisz tá n időbeli jelenségek, am ely ek tö r e t
len te rm é sz e tű e k .
3. E bből k ö v e tk e z ik , hogy h a az élm én y ek n in c se n e k a té rb e n , a k k o r nem is m é rh e tő k . M e rt b á r m ily p a ra d o x n a k hangzik, m égis igaz, hogy mi so h a sem az időt, han em a te r e t m érjük csupán. M inden
m érés ugyanis v alam ely hosszú ság eg y ség n ek egy m ásik hosszú ság ra, te h á t té rré s z re v aló rá h e ly e z é se á lta l tö rté n ik . H iszen k ö z v e tle n ü l n em m érjü k pl.
a h ő m é rs é k le te t sem , han em k ö v e tk e z te tü n k e rre a h ig an y o szlo p n ak a h ő m érő b en való m agasságából.
S nem m ag át az ele k tro m o s á ram o t, hanem a g alv a
n o m e te r tű jé n e k egy fo k o zato s sk á lá n való k ile n g é sét m érjük. H a so n ló k é p e n nem az id ő t m érjü k ó rá n kon, h an em az ó ra lap ján az e g y e n le te se n m ozgó m u ta tó á lta l b e fu to tt te re t. A tu d o m án y b an , s á lta láb an a fogalm i v ilág b an szerep lő idő m indig a té r funkciója. De élm é n y e in k b e n m egélünk egy eg észen m ás jellegű, ú. n. tisz ta időt, am ely n ek azo n b a n n in csen ily en m é rté k e . E rrő l nem tu d u n k m ennyiségi, hanem csupán minőségi m egjelölést n y ú jtan i. Ez az idő h a m a r vagy lassan m úlik, bizonyos élm én y ek előbb v a n n a k b enne, m ások k éső b b , — s ha hosz- sz a b b n a k vagy rö v id e b b n e k m ondom , e b b e n a m eg
jelö lésb en nincs tö b b m a th e m a tik a , m int h a az ö rö m em et vagy a fájd alm am at k ise b b n e k vagy n ag y o b b n a k m ondom . A z élm én y ek egy szer g y o rsan ű n k egym ást, m á sk o r pedig szin te m eg álln ak vagy ólom láb o n já rn a k , s e z é rt egy ó ra a lelki élm én y ek szem p o n tjáb ó l nem egyform a: eg y szer rövid, m á sk o r p e dig örökkévalóságnak tetszik. E z é rt állítju k , hogy az élm ények, n o h a az idő b en folynak le, m égsem m é rh e tő k : a m ennyiség fogalm a c ső d ö t m ond e z e k k el a tis z ta m in ő ség ek k el szem ben.
4.. Egy to v á b b i fontos tu lajd o n ság u k az é lm é
n y ek n ek , hogy sajáto s m ódon m indig v a la m ire irá -
lén y szám ára. N em csak a fizikai v ilágot re p re z e n tá ló k é p z e te k , hanem a m agam á lla p o tá t jelző é rz e l
m ek is hirül ad n a k nekem valam it, ,.értem “ és nem tu d a to sa n „ á lta la m “ v an n ak jelen. V alam ennyi psychi- kai jelenségnek teh át van valam i tárgya, am ely re vo
natkozik, s am it — k ép letesen szólva — m integy áthoz a tud atu n k b a. A lelki jelenségeknek ezt a vonását A risto te le s nyom án a sch o la sz tik a „m en talis in ex is- te n tia “ n é v e n ism e rte . E g o n d o lato t a m o d ern psy- ch o lo g iáb an F r. B re n ta n o e le v e n íte tte föl a m últ század m ásodik felében, m int az élm én y ek ín ten cio - n a litá s á n a k ta n á t. E v v el a fogalom m al a p sy ch ik ai jelenségeknek azt a s a já tsá g á t jelöljük, hogy a tu d a t v ilág áb an m inden csu p a v o n a tk o z á s, reláció ; itt semmi sincs önm agában, hanem m inden utal valam i m ás jelen ség re. A z a közöm bösség, a m ely b en a t e r m észeti tá rg y a k á lln a k egym ás m e lle tt vagy k ö v e t
k e z n e k egym ás u tán , h iányzik az élm én y ek v ilág á
ból. A v o n a tk o z á sb a jutás, a re lá c ió b a n állás e z e k n ek an n y ira a lén y eg ü k h ö z ta rto z ik , hogy a tu d a t egysége és összefüggése m ár e z é rt is so k k a l világ o sab b e lő ttü n k , m int a fizikai világ egysége.
6. §. Az élményegész mint tudatfolyamat.
1. A m o d ern psychologia nagy k ritik u sa in a k , E. v. H a rtm a n n -n a k , W . J a m e s -n e k és H. B erg so n n ak a m u n k ásság a nyom án egy g o ndolat nyom ult különös erő v el e lő té rb e , n e v e z e te s e n az, hogy a psy- chologiai v izsg áló d ásn ak az élm én y ek egészéből
k ell kiindulni, nem pedig elev e k o n s tru á lt elem ek ö ssz e ra k á sá b ó l k ell u to lé rn ie az élm én y eg észt: a tu d a to t. A z élm én y ek in te n c io n a litá sa m ár s e jte tte velünk, hogy a lelki é let nem psychikai atom ok egym ás m ellé h ely ezése, han em valam i nagy és cso d álato s egység, am elynek m inden részét csakis az egészből, az eg észre való v o n a tk o z ta tá s á lta l é rth e tjü k meg.
S v aló b an , ha élm én y eim re eszm élek, o tt nem e lsz ig e te lt á lla p o to k széth u lló s o ro z a tá t találom , h an em valam i nagy egységre b u k k a n o k , am ely en sehol sem lá to k s z a k a d á st. De m ennél k ö z e le b b j u
to k hozzá, az elem zés an n ál v á lto z a to s a b b n a k és g azdagabbnak m u ta tja ezt az egységes töm eget. A z e lő b b m ég összefolyó ta rta lo m b a n v á lto z a to s ta g o zó d ást ism e re k föl és g o n dolkodásom m al egyes r é s z e k e t k i is s z a k íth a to k m ost m á r a nagy egészből.
D e ez a k is z a k íto tt ré sz nem lesz tö b b é oly eleven, m e rt fu n k ció ját csak is az egész k e re té b e n tö lth e tte be. A lelk i elem zés f ö ltá rta élm é n y ré sz ek m ind ily en e rő sz a k o sa n k ité p e tt ré sz e k , a m e ly e k e t hiába p ró b á lu n k újra ö sszerak n i, az elev en lelk i é le t so h a sem tá m a d b elő lü k é le tre , m int ahogy a fö ld a ra b o lt te s t a leg ü g y eseb b an ató m u s k e z é n sem lesz ú jra élő em b e rré .
K ü lö n ö sen W . Ja m e s n e k sik e rü lt v ilág o san k i
fejeznie az élm én y v ilág n ak e z t az élő egységét, s a k ö v e tk e z ő k b e n az ő nyom án k isé re ljü k m eg mi is m e g é re z tetn i, hogy m it é rtü n k a lelk i é le t egységén.
J a m e s ó ta tu d ju k , hogy a p sy ch o lo g ián ak szin te fo rd íto tt u ta t k ell k ö v e tn ie , m int am it a tu d ó s ku-
ta tá s m eg szo k o tt, m e rt itt a b o n y o lu lt m egelőzi az eg y szerű t, az ö s s z e te tte b b a k e v é sb é ö s s z e te tte t, s az eg észen eg y szerű elem : az é rz e t v a ló jáb an nem is lé tezik , m e rt nem egyéb tu d o m án y o s segéd fo g a
lom nál.
H a le a k a rju k írni ezt az élm én y eg észet, a k k o r nagy zav arb a jövünk, m ert rögtön m egérezzük hogy a fizikai világ je lö lésére sz á n t szav ain k nem fe je z h e tik ki en n ek a lelki v ilág n ak igazi v o n ásait.
K é n y te le n e k vagyunk te h á t h aso n lato k h o z, m e ta fo rá k h o z fordulni, a m e ly e k e n á t az egyéni eszm él- k e d é s ta lá n rá ta lá lh a t az igazi v aló ság ra. Ja m e s és B ergson k ü lö n ö sen nagy m e s te re k a m e ta fo rá k a l
k a lm a z á sá b an , am ely ek k özül nem egy m a m ár a p sy ch o lo g ia k ö z k e le tű kifejezései k ö zé ta rto z ik .
A legelső m eglepő b en y o m ásu n k e rrő l az é l
m én y eg észrő l az, hogy az élm én y ek ö rö k ö s á ta la k u lá sb a n v a n n a k . T u d a té le tü k so h asem m o zd u latlan : élm én y élm ényt, g o ndolat g o n d o lato t űz b enne, s am i m ost felszínen volt, az a k ö v e tk e z ő p illa n a tb a n elm erü l a m élyben: nem tu d u n k tö b b é róla. D e eg y sz e r c sak újra fö lb u k k a n eg észen m ás szín b en és m ás k ö rn y e z e tb e n : a je le n b e n o tt k is é rt a m últ. H a élm én y ein k eg észét tu d a tn a k n ev ezzü k , a k k o r J a m es ezt a tu d a to t fo ly am n ak m ondja, m e rt evvel a szó v al tu d ja legkifejezőbb, m ódon m eg elev en íten i azt, am it m indegyikünk a m aga lelki életérő l ta p a sz ta l.
M ily n eh éz v o ln a egy h a ta lm a s a n höm pölygő folyam v ízét v íz c se p p e k re, sőt ta lá n vegyi elem eire
szedni szét! Pedig a psychologus nem k e v é sb é n e h éz fe la d a tra v á llak o zik . B izonyos, h ogy a tu d o m án y n ak az eg y szerű tő l az ö s s z e te tt felé v e z e tő u ta t k ell k ö v e tn ie , de n e k ü n k nem sz a b a d e lfe le jte nünk, hogy ez a tu d o m á n y n a k és nem a v alóságos é le tn e k az útja. M ie lő tt te h á t a p sychologia e lju t
h a tn a a konstrukció stádium ába, meg kell já rn ia a z t az u ta t is, am ely a tu d a t egészéből v e z e t le a tu d a t k ie le m e z h ető ré szeih ez. M e rt a le lk i é le tb e n a b o n y o lu lt jelen ség nem m ásodlagos k ép ző d m én y , h a nem e re d e ti ad o ttsá g , am ely rég ib b a p sychologia m egjelölte elem ek m inden m eg k ü lö n b ö z te té sé n él.
2. A z élm én y ek folyam a oly, v á lto z a to s, hogy ta lá n sohasem éljük á t k é ts z e r u g y a n a z t a le lk i á lla potot. G ondolkodásunk, m ely a világ fo ly am atb an is lé n y e g e k e t és tö rv é n y e k e t, te h á t á lla n d ó sá g o k a t k e res, tilta k o z á sra h ajlik ez állítá ssa l szem ben és az új élm ényt is úgy szereti fölfogni, m int a régi elem ek új k o m b in áció ját. S m ivel a c se le k v é sh e z k a p cso ló d ó m inden é rd e k ü n k m ia tt is az á lla n d ó sá g o k ra figye
lünk, elh an y ag o lju k az élm én y ek a m a finom k ü lö n b ségeit, a m ely ek m ássá te sz ik m ég az ism étlő d ő je le n sé g e k e t is. E z é rt h ajlan d ó k v ag y u n k a z t állíta n i, hogy h a k é ts z e r láto m u g y an azt a k ö n y v e t, k é ts z e r élem á t u g y a n a z t az é rz e tk o m p le x u m o t; h a k é ts z e r szagolom u g y an azt a p arfő m ö t, k é ts z e r é rzem u g y an azt az illa to t; s ha k é ts z e r ü tö m le a zongorán u g y an azt a b ille n ty ű t, k é ts z e r Jhallom u g y an azt a han g o t. ,,E zt tag ad n i, — m ondja W . Ja m e s — m éltó v o ln a egy szo fistáh o z.“ S m égis a k é rd é s figyelm e-
seb b v iz sg á la ta a rró l győz meg, hogy sem m i bizo n y íté k u n k sincs afelől, hogy u g y a n a z t é ltü k volna á t m ind a k é t ízben. C sak a tá rg y v o lt m ind a k é t e se tb e n ugyanaz, am elyik az élm én y t k e lte tte . Ú jra m eg ú jra halljuk u g y a n a z t a hangjegyet, látju k ugy an azt a zöld m inőséget, szagoljuk u g y an azt a p arfő m ö t, é rezzü k u g y an azt a fajta fájd alm at. E z e k ről a k o n k ré t és a b s z tra k t, fizikai és id eális tá r - . g yakról, m e ly e k e t á lla n d ó a n lé te z ő k n e k ta rtu n k ,
fo lyton új meg új k é p e k e t k ap u n k , de m ivel nem igen figyelünk rájuk, h ajlan d ó k v ag y u n k a z t hinni, hogy e k é p e k is u gyanazok, m int a ré g e b b i b en y o m ások, m ivelhogy m aguk a tá rg y a k u g y an azo k . H i
szen az a szo k ásu n k , hogy b e n y o m á sa in k a t nem igen te k in tjü k szu b jek tív v aló ság u k b an , h an em t á r g y ak ró l s z e rz e tt is m e re te k e t k e re s ü n k b en n ü k , s ra jtu k túl a tá rg y a k o b jek tiv tu la jd o n sá g a it látju k b en n ü k . P edig a fű, m ely et ab lak o m b ó l láto k , ugyanaz n ap fé n y b e n és á rn y é k b a n , s m égis, ha egy festő le fe ste n é , m ás színt h asz n á ln a a n ap fén y es és m ást az á rn y é k o s rész á b rá z o lá s á ra . . . H elm holz k isz á m íto tta , hogy a k é p e n f e s te tt fe h é r m árvány, m ely v a lam ely sz o b ro t h o ld fén y b en á b rázo l, m ivel e k é p e t világos n a p p a l n ézzük, 20.000-szer v ilágo
sabb, m int az igazi m árv án y v o ln a a h o ldfénynél. H a e z e k e t a d o lg o k at m eggondoljuk, b izo n y o san h a jla n d ó b b a k leszü n k elfogadni élm én y ein k rő l a fe n te b b i h irte le n p a ra d o x n a k te tsz ő á llítá st. Egy k ö n y v olv a
sásakor é rz e tt gyönyörűségünket nem tu d ju k ú jra átéln i, h a u g y an azt a k ö n y v e t m ég eg y szer elo lv as-
i
suk; azt a v arázst, am ely et először éltü n k át V e
le n c e m eg p illa n tá sa k o r, eg y etlen k é ső b b i ú t sem tu d ja tö b b é v isszahozni; a k ed v es, a k ié rt eg y k o r he- v ü ltü n k , közöm bös ism erő ssé v á lh a t szám u n k ra, stb.
stb . A z é lm é n y e k re gondolva csak u g y a n ig azat k ell a d n u n k H é ra k le ito sn a k , hogy „nem lé p h e tü n k k é t
sz e r u g y a n a b b a a fo ly ó v ízb e“ . A szó m egm arad, de az élm ény eltű n ik és m ég e m lé k é b e n is m eg v álto zik .
3. A z élm én y ek á ra m lá sá n a k fo ly to n o sság áv al szem b en fel le h e tn e hozni, hogy ez a folytonosság c sak látszó lag o s, m e rt hézagok, sz a k a d á so k v a n n a k b en n e. A k i alszik vagy a k i elv e sz ti ö n tu d a tá t, a n n ak nincsenek élm ényei. A zonban ez csupán a k ív ü l
álló szem lélő szem p o n tjáb ó l v a n így. Én, a k i a lu d ta m v agy elájultam , tudom , hogy alu d tam , hogy e l
á ju lta m v o lt és élm ényeim fo n a lá t egész te rm é s z e tesség g el k ap cso lo m az e z t m egelőző szálak h o z.
T e h á t az á té lő sz á m á ra a fo lytonosság nem sz a k a d m eg, s álm om ból fö lé b red v e u g y a n a n n a k a sz e m é ly n e k tudom m ag am at, a k i elalv áso m e lő tt v o ltam . S ő t az élm ényegész, a tu d a t egyik legjellem zőbb s a játo sság a, hogy b en n e az egyik p illa n a t to v á b b él a m ásik b an , úgy, hogy tudni, an n y i m int em lékezni.
T o v á b b m egyek: B erg so n m eggyőzően k im u ta tta , hogy az é le t m aga is em lék ezés, te h á t a tu d a t s z á m ára, am íg él, e g y e tle n élm ény sem vész el n y o m talan u l, h an em folyam a s z a k a d a tla n u l g y a ra p sz ik m indazzal, am it m ag áb a fogad. A z é le t ritm u sa nem a k in e m a to g rá fé, am ely m egáll, hogy a k ö v e tk e z ő p illa n a tb a n ú jra m ozogjon: az é le t nem születés, ha-
ra p o d á s. E c so d álato s fo ly am atn ak hü tü k re a tu d a t, a m ely b en n in csen ek sz a k a d á so k , s ahol m inden e g y b eáram lik . E lm énk ugyan itt is k ü lö n b sé g e k e t te re m t, elv á la sz tó v o n a la k a t húz, sőt a tu d a t bizo
nyos h irte le n , ro b b a n á ssz e rű á tv á lto z á sa iró l (m eg
é rtés, iste n i m egvilágosodás, e k stasis) is s z e re t b e szélni, am ik o r „ m ássá“ leszünk, m int a k ik v o ltu n k . A zo n b an a figyelm es vizsgálódás ily e n k o r is m eg- 1 győz b ennünket arról, hogy e v áltozások csirái rég
ó ta b ennünk érnek s legfeljebb arró l lehet szó, hogy a m élyből a felszínre érve e lá ra s z tjá k a tu d atfo ly am felszínét és s a já t színükkel v o n ják be az egészet.
T a g a d h a ta tla n , hogy a lelk i é le t folyam a h ih e te tle n ü l v á lto z a to s: szen v ed ek , ö rülök, a k a ro k , h a ragszom , félek, szeretek, gyűlölök, gondolkodom , stb. S e sz a v a k m ind n agyon re á lis k ü lö n b sé g e k e t fejeznek ki, am ely ek el sem ta g a d h a to k . De el k ell ism erni a z t is, hogy nem é re z h e te k g y ű lö letet a s z e re te t u tá n anélkül, hogy g yűlöletem ne k a p n a valam i sa já to s színt a szeretettő l, m ely m egelőzte élm ényeim ren d jéb en ; s ha valam i igazságtalanságról hallok, a sz e rin t ingerlődöm föl tö b b é vagy k ev ésb é, hogy m ilyen lelk i álla p o tb a n , m ilyen é lm én y ek k el te lte n ta lá lt a hír. M ély csen d u tá n n ag y o b b n ak h a l
lom a h irtelen robbanás z a já t, s a k ellem etlen b e
nyom ás annál tűrhetetlenebb, m inél inkább élvez
tem e lő tte a csönd k e llem esség ét. T e h á t az á té lt e lle n té t a k e llem etlen , s ez az élm ényem lé tre sem jö h etn e, ha élm ényeim nem v o ln án ak egym ással összefüggésben.
n y e k n e k egy igen nagyszám ú, de r itk á n m egfigyelt c so p o rtjá ra , m e ly e k n e k b e h a tó e le m z é sé t W . Ja m e s- n e k k ö szö n h etjü k : a viszony- vagy k a p c s o la té lm é n y e k re . A lelki é le t fo ly am áb an ugyanis bizonyos ritm u st, h u llám zást figyelhetünk m eg. V an ak oly r é szei, a m e ly ek n él á ra m lá s a m integy h o ssz a b b a n id ő zik, szinte m egállapodik, m ás részek n él viszont el- sik lik , g y o rsan to v a h a la d . ,,S z u b sta n c iá lis“ és ,,t r a n z itív “ ré sz e k k ö v e tk e z n e k b en n e eg ym ásra. P sy ch o - logiai n y e lv e n am azo k a sze m lé le te k és k é p z e te k , em ezek pedig az ily en ek k ö z ö tt á té lt v iszo n y lato k , azo k az alig é szlelh ető u g ráso k , am e ly e k e n á t gon
d o lk o d ásu n k a b e n n ü n k e t érdeklő' k ö v e tk e z te té s e k felé h alad . ,,Ninfcs egy k ö tő szó vagy egy n év elő , — m ondja Ja m e s — egy h a tá ro z ó s fo rd u lat, egy m on
d a tta n i form a, a h an g n ak egy elh ajlása az em b eri n y elv b en , am ely nem valam i v is z o n y á rn y a la to t fejez ki, am it g o n d o lk o d ásu n k lá th a tó b b tá rg y a i k ö z t é r zünk m e g . . . V an É S-élm ény, H A -élm ény, DE- élm ény ép p úgy, m int aho g y an b eszélü n k a K ÉK és a H ID E G k e lte tte é lm é n y e k rő l.“
E zek m e lle tt a v iszo n y élm én y ek m e lle tt v a n n a k m ég irá n y élm én y ek , te n d e n c ia b en y o m á so k is. T e gyük föl pl., hogy h áro m k ü lö n b ö ző egyén a z t m ondja v a la m e ly ik ü n k n e k : „V árj c s a k !“ — „H a ll
gass c s a k !“ — „N ézd c sa k !“ A z illető m eg szó líto tt m ind a h áro m e s e tb e n figyelni fog. De egy fo rm án ? Óh nem! E ltek in tv e a különböző testi a ttitu d e ö k - tő l, a sz a v a k á lta l k ife je z e tt külö n b ö ző h an g so rtó l,
egyik e s e tb e n jönni k ell a v á r t b en y o m ásn ak , s ezt á té ljü k m ár ak k o r, am ik o r m ég sem m i b enyom ás sincs jelen.
V agy teg y ü k föl, hogy valam i e lfe le d e tt n e v e t k u ta tu n k a tu d a tu n k b a n . M ég nincs m eg a név, s v a
lam i hiányt, ü rességet érzünk. De ez az üresség ak tiv . B enne v an m integy a k e r e s e tt n év fantom ja, am ely irá n y it b e n n ü n k e t és m e g é re z te ti velünk, m i
k o r já ru n k közel a k e r e s e tt n év h ez és m inden m ás n e v e t e ld o b a t v elünk. E nn élfo g v a b á tra n m o n d h a
tom, hogy egészben más élm ényem van .ha a ,,J á n o s “ n e v e t k e resem , m int ha a ,,P é te r“-t a k a ro m m eg
találn i.
Mégis, — m ondhatná valaki —- hogyan k ü lö n bözhet egy üresség egy m ásik ürességtől, valam inek a tá v o llé te m ásn ak a tá v o llé té tő l, az egyik n e m ié t a m ásik n e m lé ttő l? A tá v o lié t élm énye, feleli fino
m an W . Jam es, te lje se n kü lö n b ö zik az élm ény tá - v o llé té tő l. M inden élm én y n ek tá v o llé te hiány, m eg
sza k a d á s volna a tu d a t folyam ában: a hiány élm é
n y e pedig valam i valóságos dolog, am ely h e ly re á l
lítja a fo ly to n o sság o t a ,,szu b stan ciális r é s z e k “ k ö z ö tt, a fe la d o tt k é rd é s és a m e g ta lá lt fe le le t k ö z ö tt.
A p sychologusok sokáig nem m é lta ttá k figyel
m ü k re e z e k e t az á tm e n e té lm é n y e k e t, han em csu p án a m arkánsabb rész e k e t lá ttá k meg. így jö h etett lé tre a p sy ch ik aí ato m izálás leh ető ség e, am it az asszo ciáció s psychologusok ta n íto tta k . B e rk e le y n e k és H uniénak ezért nem m ás a tu d a t, m int benyom á-
sok (im pression) és id e á k so ro z a ta , „ k ö te g e “ . T e d ig m in d ezek m e ste rsé g e s szig etek a tu d a t folyam ában, am ik m it sem v á lto z ta tn a k a folyam h u llám ain ak ö ssz e ta rto z á sá n . A folyam csillogó, tü k re is v á lto z a to s an n ak , a k i figyelem m el nézi: az élm én y ek fo
lyam a ennél m ég so k k a l v á lto z a to sa b b . A p sycholo- gus e csillogó tü k ö r m e g rö g zítésére v ág y ak o zik , s fo to g ráflem ezére felveszi a höm pölygő folyam egy- egy kis ré s z le té t. E h h ez te rm é s z e te s e n joga van, s a tu d o m án y é rd e k é b e n m eg is k ell k ü lö n b ö z te tn ie a k ü lö n b ö ző p sy ch ik ai fu n k c ió k a t és á lla p o to k a t, de nem sz ab ad elfelejten ie, hogy m e ts z e te it h iáb a ra k ja egym ás m ellé, hiányozni fog b elő le az á tm e n e t, az ö sszek ap cso ló k ö d p á rá s ré sz e k , am ely ek az igazi folyó é le té h e z h o z z á ta rto z n a k , s am ik m ia tt a v a ló ság sohasem oly éles h a tá rv o n a la k a t m u tat, m int a tu dom ány.
4. A z élm ények atom izálása jó részt a fizikai világ re fle x e k é n t ju to tt b ele az élm én y eg észrő l való gon
d o lk o d á su n k b a . M ár az in te n c io n a litá s ta n á n á l lá t
tu k ugyanis, hogy a p sy ch ik ai jelen ség ek m indig v a lam i tá rg y a t je le n te n e k n e k ü n k . E zen az a la p o n v a gyunk a b b a n a m eggyőződésben, hogy élm ényeink m eg feleln ek egy k ülső v ilág n ak . Á m de ez a k ülső világ a té rb e n e lh e ly e z e tt kü lö n álló tá rg y a k b ó l á lló n ak látszik. E nnélfogva egészen term észetes a k é r
dés, hogy lelk i é le tü n k , m ikor e tá rg y a k a t szem lél
jük, nem ré sz e sü l-e az ő te rm é sz e tü k b e n , azaz n in cs-e épp úgy d a ra b o k ra tag o lv a, m int a té r b e n lévő és összeszám lálh ató tá rg y a k ? N agy te h á t a ki-
fo g lalatán ak ta rto m , a g o n d o lk o d ást is ilyen kü lö n ré sz e k k a p c s o la tá n a k higyjem , E sz e rin t a gondol
k o d á s úgy jönne lé tre , hogy fo g alm ak at ra k n á n k b e n n e egym ás m ellé, m int ahogyan k ifejezéséb en s z a v a k a t ra k u n k egym ás mellé- Ez azo n b an nagy té v e d é s, am ely k ö n n y en m e g b o n th a tn á a lelki é le t im ént h a n g o z ta to tt eg y ség én ek igazságát- A rra k ell itt gondolnunk, hogy a le lk i é le t re n d e z e tt so k féle
ség, ahol a tá rg y le h e t sok és a g o ndolat m égis egy, m ég pedig m e g b o n th a ta tla n egység, am ely n ek m in
den m eg b o n tása eg észen m ás je le n té st adna.
V együk p é ld á n a k e z t a m o n d ato t: ,,T eg n ap a M e csek en s é tá lta m “ . M ikor e g o ndolat tu d a to m b a n felb u k k an , nem gondolok külön a teg n ap i n a p ra , a M ecsekre és a sétálásra, hogy ezekből egyenkint ra k ja m össze ezt az élm én y em et. M indez oly egy
ség esen és eg y ü tt jelen ik meg, m intha nem is v o ln a egym ástól e lk ü lö n íth e tő . S csak u g y a n csu p án a k é sőbbi elem zés d a ra b o lja szét ezt az egy g o n d o la to t k ü lö n álló ré sz e k re .
5. A lelki é le tn e k ez a c so d álato s egysége o rg a n iz áció t jelent, s en n ek k ö sz ö n h e tő a tu d a t szem é
lyessége, am ely sz e rin t m inden élm ény az enyém , a tie d vagy az övé, s nem v ih ető á t v á lto z á s n élkül egyik tu d atb ó l a m ásikba. M ég h a k e ttő n k n e k ugyanaz a g o n d o lata is, — am i a szó szoros é r te l
m éb en le h e te tle n — a k k o r is m ind a k e ttő n k n e k k ü lö n -k ü lö n v a n egy gon d o latja s eg yikünk sem is-
N agy J.: A psychologia fők érd ései 3
m e rh e ti k ö z v e tle n ü l a m ásik g o n d o la tá t úgy, m int az ö n m ag áét. E z é rt nem le h e t eg észen tú lz o ttn a k ta rta n u n k a z t az á llítá st, hogy ha a Fizikus b e s z é l
h e t az anyag á th a tla n sá g á ró l, a psychologus viszont a tu d a to k á th a tla n s á g á ró l szó lh atn a.
A p sy ch o p ath o lo g ia szám os o ly an lelki b e te g ség e s e té t ism eri, a m e ly e k e t nem tu d u n k m á sk é p e n m eg m ag y arázn i csa k úgy, hogy ha feltesszü k , hogv élm én y ein k a tu d a tb a n n é h a új organizációs k ö z p o n to k k ö rü l jeg ecesed n ek , s ily m ódon áll elő az ú. n.
k e ttő s tu d a t jelensége. Ez e s e tb e n a b e te g n e k m in t
egy k é t énje van, a k ik le g tö b b szö r felv áltv a, de n é h a egy id ő b en s z e re p e lh e tn e k . Á lta lá b a n jogosan á llíth a tju k te h á t, hogy a lelk i é le t az élm én y ek or- g an izálása, s ha ez a szem élyes organ izáció b á r m ily h a tá s r a d eso rg an izáló d ik (pl. szuggesztió a lk a l
m ával), a desorganizált élm ények új szintézisben re- o rg a n ízáló d n ak .
6. E zzel az o rg an izáció s tö re k v é s s e l é rth e tő m eg a lelki é le tn e k v álo g ató jellege is. T u d a tu n k k ü szö b éig ugyanis nem m inden beny o m ás é r el: nem m inden h a tá s válik bennünk élm énnyé, csak azok, a m e ly e k n e k b e fo g a d á sá ra m in teg y elő k észü ltü n k . É rz é k sz e rv e in k a fizikai v ilág n ak nem m inden h a tá s á t fogják fel, h an em csak bizonyos szám ú re z g é se k irá n t é rz é k e n y e k . M ű szerein k se jte tik velünk, hogy m ily sok jelenség le h e t m ég a világon, am ik irá n t mi te lje se n é rz é k e tle n e k v agyunk. E nnélfogva m ár az é rz é k e k m ű k ö d ése a tu d a tn a k bizonyos v á lo g a tá s á t foglalja m agában, s ez nincs k ü lö n b en a k k o r
