meg-á lla p o d meg-á sra sik erü lt volna benne jutnunk. A lelki életrő l v a llo tt bizonyos m etafizikai feltevések b e le já tsz a n a k ennek a k érd ésn ek a m egoldásába. A kik abban a m eggyőződésben vannak, hogy a lelki élet a fiziológiai é let függvénye, azok a testi jelenségek között k eresik azo k at az alap o k at, am elyeken a je l
lem alap fo rm ái is m egism erhetők v olnának a tu d o m ányos ex ak tság követelm ényei szerint. V iszont v an n ak o lyan tö rek v ések is, am elyek ezt a k é rd é st tisz tán a psychologia te rü le té n k ív á n já k m egoldani, m ert abban a vélem ényben élnek, hogy lelki jelen ség ek m a g y a rá z atá t testi jelenségekben keresn i annyi, m int egy ism eretlen h e ly e it két ism eretlen n el szám olni.
M ert sokszor a te ste t sem könnyebb m egism erni, m int a lelket. N ehéz m egm ondani, hogy mi m egy végbe az idegsejtekben, s még nehezebb m eg állap í
tan i azt, hogy e^ek az elv álto záso k m ily en ' össze
függésben v an n ak a lelki élm ényekkel. E n n él m in
d en esetre könnyebb m egm ondani azt, hogy v alak in ek az esze gyors-e vagy lassú, az a k a ra ta ingadozó-e vagy szilárd , s hogy az érzelm ei m élyek-e vagy fe l
színesek.
a) A jellem legrégibb m a g y a rá z atá t mégis a te sti oldal felől k ísérelte m eg H i p p o k r a t e s
(K r . e. V. sz.), aki a jellem et a v érm érsék lettel, a tem p eram en tu m m al h ozta összefüggésbe, ő az em pe- doklesi négy elem tan áb ó l indul ki, am ely szerin t m inden valóság a hideg levegőből, a m eleg tüzből, a száraz földből és a nedves vízből van. A z em beri te st is ezekből tevődik össze. A négy elem nek
meg-felelően az em beri életfolyarrtatokban négy nedv viszi a főszerepet: a m eleg vér, a hűvös n yálka, a m ájból kiváló sárg a epe és a lépből kiváló nedves fekete epe.
E nedvek helyes keveredése, illetv e arán y a ik n a k m egzavarodása a m a g y a rá z ata az egészségnek, ill. a betegségnek. H ip p o k ratesn ek e rre a ta n ítá s á ra t á m aszkodott G a l e n o s (Kr. u. II. sz.), m ikor meg-:
k ü lö n b ö ztetett vérm es vagy szangvinikus, hűvös vagy nyákos flegm atikus, száraz epés kolerikus és fekete epés m elankolikus tem peram entum ot.
Ez a tem p erarn en tu m -tan igen sokáig érvényben ta rto tta m agát még a zu tán is, hogy az a la p já u l szol
gáló hum oral-pathologia régen feledésbe m ent.
E nnek p ersze jórészt abban keresen d ő a m ag y arázata, hogy e tem peram entum ok lelki o ld a lá t G alenos és követői n ag y jáb an egészen ta láló an írtá k le. K ülönö
sen az érzelm i élet form áit, m int am elyeknek a testi jelenségekkel való k ap cso lata a legszem betűnőbb, igyekeztek ezzel a tan n al m egm agyarázni. Még K a n t is elv á la sz to tta a jellem et, am elyen a gondol
kodás m ó d já t é rte tte , a tem peram entum tól, azaz az érzelm i élet m ódjától. Joh. M ü l l e r , a nagy fizio- logus pedig a tem p eram entum ban m ár a lélek és a te st perm an en s á lla p o tá t lá tta.
A lelki egyéniségnek e fiziológiai m ag y arázatai közt a tem p eram en tu m -tan le g elterjed teb b a la k já t W. W u n d t a d ta meg, aki szerin t a tem p eram en tu mok a lélek sajáto s egyéni h ajlam ai k ed ély m o zg al
m ak k eletk ezésére. A k ed élym ozgalm akat erősségük és idői lefolyásuk szerin t különbözteti meg, s ezek
kom binációjából ju t a hagyom ányos négy csoportra, így a tem peram entum ok
e r ő s e k : g y e n g é k
g y o r s a k : epés (kolerikus) vérmes (szangvinikus) l a s s ú a k : mélabús (melankolikus) hűvös (flegmatikus)
A tem p eram en tu m -tan fo ly ta tá sá n a k tek in th ető n a p ja in k b a n P e n d e m essinai orvosprofesszor k í
sérlete, aki az endokrin-m irigyek m a oly nagy re m é n y ek k el k ecsegtető k u ta tá s á ra tám aszkodik. A zt á llítja ugyanis, hogy az egyén te sti-lelk i a lk a ta az egyes endokrin-m irigyek tú lsú ly á v a l v an összefüggés
ben, illetve ezek túlságos vagy hiányos m űködésével van k ap cso latb an . E n n ek az a la p já n a következő kilenc tem p eram en tu m o t különbözteti meg:
1. H y p erth y reo id , azaz p ajzsm irig y tú lten g éses tem p eram en tu m . E z t a lelki o ld alo n is a túlságos ingerlékenység, a szellem i reakciók gyors lefolyása jellem zi. L elki á llh a ta tla n s á g és fokozott intelligencia az ism ertető jelei.
2. H ypothyreoid, azaz pajzsm irigyszegény te m peram entum . Lassú, nehézkes reakciók, szellem i k ö zöm bösség és a közepesnél is kisebb intelligencia.
3. H ypop h y sistú lten g éses tem peram entum . I n te l
ligens, de n y u g talan szellem i élet.
4. H ypophysisszegény (hypopituitarius) te m p e ram entum . L elki tom paság, naivság, szórakozottság.
S zellem i közöm bösség és az erkölcsi érzék hiánya.
N ehezen fejlő d ő intelligencia és szeszélyes jellem . 5. H ypergenitális,. azaz iv arilag tú lten g ő tem
pe-ram entum . Szellem i túlizgékonyság, derűs kedély, m érsék elt intelligencia.
6. H ypogenitális, azaz ivargyenge tem p eram en tum. L elki nyom ottság, különcködő és m agábavonuló kedély, erkölcsi önzés és ennek m egfelelő fejlett, de é rté k te le n intelligencia.
7. H y p ersu p raren alis, azaz m ellékvesetúltengéses tem peram entum . E nergikus szellem i és erkölcsi élet, D erűs kedély.
8. H y p o su p raren ális, azaz m ellékvesegyenge tem peram entum . L ehangolódásra és pesszim izm usra való hajlam . T úlérzékenység. N orm ális vagy annál nagyobb értelm esség.
9. M ellékpajzsm irigygyenge (tetanoid, ill. hypo- p arath y reo id ) tem peram entum . E zt a tip u st P en d e csupán testi reakcióban jellem zi, s lelki jellem voná
sairól nem szól.
M agától értetődő, hogy a valóságban ezek a tisz ta tem peram entum -tipusok nem fo rd u ln ak elő, hiszen a különböző endokrinm irigyek funkcionális összefüggésben v an n ak egym ással, s így m inden egyén több tipus jellem ző sa já tsá g a it m u tatja.
A típusfogalom nem a rra való, hogy e lh a tá ro lju k vele egym ástól az egyes egyéneket, hanem inkább a rra szolgál, hogy átm en etet terem tsü n k vele az egyének között, s így egyének c so p o rtja it hozhassuk létre.
P en d én él még nagyobb sik errel k u ta to tt ezen a hom ályos te rü le te n E. K r e t s c h m e r tübingai p sy h ciater (K örperbau und C h arak ter, 1921. M edizi
nische Psychologie, 1922.), aki a testi jelleg n ek és a
jellem n ek az összefüggését k ereste. S zerin te a jellem , vagyis az egyén érzelm i és a k a ra tsz e rű reakciós leh e
tőségeinek összessége az egyéni ö ssz te sta lk a tta l van a legszorosabb k ap csolatban. A z a lk a t pedig m indazon egyéni tu lajd o n ság o k foglalata, am elyekhez öröklés ú tjá n ju t az egyén. így ebben nem csak testi, hanem lelki elem ek is e g y arán t ben n fo g laltatn ak . K re tsc h m er az em ber te ste fö lép ítettség én ek ritm u sá t figyeli meg, s ezzel p árh u zam o san tan u lm án y o zza a lelki é le t m ozgásának a ritm u sá t is. S azt keresi, hogy a fej, a törzs és a végtagok k ü lö n-külön és a m aguk egészében való k ö rvonalai és élezete hogyan feleln ek m eg a lelki visszahatások elevenségének vagy lom ha
ságának, az érzelm ek lom ha hűvösségének vagy lobogó m elegségének, stb. stb. K retsch m er az elm e
beteg ek testi a lk a tá n a k m egfigyeléséből in d u lt ki, s a z t a m eglepő felfed ezést te tte, hogy bizonyos lelki h abitusok ren d e se n bizonyos m eg h atáro zo tt testi a lk a tta l já rn a k együtt. „L épésről lép ésre tovább szővén — m o n d ja — a testi szerk ezet és lelki a lk at k özötti v onatkozások fo n alát s ezzel egyre távolabb k erü lv én az elm ezavaroktól, m int vizsg álatain k kiin
d u lási p o n tjá tó l, h irtelen éb en az egészséges em berek között, csu p a ism erős arc k ö zep ette ta lá lju k m agun
k at. Jó l ism ert norm ális v e re t g y anánt ezekben m eg ta lá lju k ugyanazon vonásokat, m ely ek et am ott to rz u lt form áb an ta n u ltu n k m egism erni. M e g ta lá lju k az a rc sz e rk e z et ugyanazon tip u sait, a te s ta lk a t ugyanazon jellem ző jegyeit és úgy látju k , hogy egyazon külső a rc h ite k tú ra m ögött azonos lelki h a jtó e rő k is
lakoz-n a k . . . így aztálakoz-n a psychozisok csak ritk a kiélező- j dései a norm álisok nagy a lk a ti c so p o rtja in a k .“ 1
K retschm er k u ta tá sa in a k ered m én y ek ép en két fő alk ati tip u st különböztet meg, s ezeket s c h i z o- I h y m, illetve c i k l o t h y m tem p eram en tu m o k n ak nevezi. A z egészséges és a beteg közt ta lá lh a tó á t m eneti form ákra pedig s c h i z o i d és c i k l o i d . elnevezést h aszn álja. A ciklothym tem peram entum a piknikus, azaz a töm zsi te s ta lk a tta l van egybekötve, ahol „ará n y la g keskeny váll, e rő te lje s nagy körfogatú m ellk as és has, rövid végtagok“ ta lá lh a tó k . ,,A fej rövid, vaskos nyakon kissé előrehajlik, az agykoponya tip u so s esetekben alacsony és m ély, a fali b oltozat lapos, a n y ak szirti görbület k erek d ed en fejlett, az arc puha, széles és kerek, az arcéi lágy és gyengén h a j
lott, az o rr húsos. A z arc frontális körvonala sem ati
zálva ötszögletü, avagy széles p a jzsalak ú . A kéz rövid, széles és puha, de finom vonalú. A h a jz a t puha, vékony, hátraszökő, korai nagyfokú kopaszo d ásra hajló, míg a szakáll és a te stsző rzet egyenletesen dús.*'2 A schizothym lelki h ab itu sn ak nincs ilyen s a já tosan m egfelelő testa lk a t, de leginkább vagy az e rő t
len, asth en iás vagy pedig a d aliás a th lé ta te s ta lk a tta l szokott eg y ü ttjárn i. A rcukon a szögletes profil k ü lö nösen jellem ző.
A ciklothym tem peram entum ot ta lá lja meg 1 Idézve Ranschburg: Az emberi elme, II. kötet, 195. lap fordítása után.
a Ranschburg i. m. 193. lap.
K retsch m er a vidám fecsegőknél, a csendes hum oris
ták n ál, ezeknél a nép szerű ,,b ác sik n á l“ , v alam in t a k e d é ly (G em üt) csendes öröm einek és az ínyenc élv ezetek n ek élő n y ársp o lg áro k n ál, de azoknál az ön zetlen ü l m in d en ü tt tev ék en y p ra k tik u so k n ál is, akik n élk ü l a jótékony és egyéb eg y letek et el sem tu d n á n k képzelni. A schizothym típus a lá so ro lja az előkelőén finom érzésű egyéneket, a d ek ad en s e sz té tá k at, a hűvös in te lle k tü e le k e t és a világtól idegen id eá listá k a t, v alam in t a hűvös úri term észetű egois
ták at. A geniális em berek közül K retsch m er vizsgá
lódásai szerin t cíklothym jelleg ű ek a re a lista és h u m orista költők, az em pirikus k u tató k , valam in t azok a vezetők, akik a nyers ra jta ü té sb e n , a gyors és ü gyes szervezésben vagy az értelm es közvetítésben m u ta t
koznak kiválóknak. V iszont schizothym jelleg ű ek a k ö ltő k közül a pathetikusok, a rom antikusok, a tisz ta form ák m űvészei és a klasszicisták. A k u ta tó tu d ó so k közül id e ta rto z n a k az e x a k t logikus elm ék, a sy ste- m atikusok és m etafizikusok. De itt ta lá lju k a te tt em berei közül is a tisz ta id e álisták at, a d e sp o tá k a t és a fan atik u so k at, v alam in t a hideg szám ítókat.
K retsch m er n agy k ö rü ltek in téssel végezte vizs
gálódásait, de egyik legszem beötlőbb fogyatkozása mégis, hogy szinte k izáró lag férfiak v o ltak k u ta tá s a i
n ak tárgyai. A női lélek és a női te s ta lk a t irán y áb an a z é rt ezek a m eg állap ításo k k iegészítésre szorulnak.
K ülönben p rak tik u s érték e m indennek még alig van, m ert oly finom m e g á llap ításo k at té te le z n ek föl a te s t
a lk a t v izsgálatában, s oly sok variáció leh etség es
ezen a téren, hogy igen nehéz a te sta lk a tró l bizo
nyossággal a lé le k a ik a tra következtetni. E z é rt még m indig legbiztosabbnak m utatkozik, ha a tiszta lelki ta p a s z ta la t körében m egm aradva p ró b á lju k m eg álla
p ítan i a jellem legfontosabb tipusait.
b) A z em ber ren d es k ö rülm ények között nem a te stalk atb ó l, hanem a külső viselkedésből, a lá th ató cselekvésből szokott köv etk eztetn i a rra a lé le k aik a tra , am elynek k ifejezéséü l tek in ti ezt a v iselk e
dést. F ro eb es em líti a z t a ta p a sz ta la ti m egfigyelést, hogy pl. m ár abból a tényből, hogy hogyan viseli v alak i a k a la p já t, követk eztetn i szoktunk az illető jellem ére. A ki egyenesen teszi a fejére, az v a ló színűleg derék, de p edáns em ber; aki ferdén viseli, az érd ek es és szere te trem é ltó jellem ; akinek a feje b ú b já ra van csapva a k a la p ja , az gondtalan, k e lle mes em ber, — akinek pedig le van húzva a hom lo
k ára, a z t rossz kedvű, sötét k ed ély ű em bernek se jtjü k .
É rth ető tehát, h a a lelki jellem tipusok k ia la k u lásában szinte ö n tu d a tla n ta p a sz ta la ta in k vesznek részt. De nagy szerep ju t itten a költő k n ek és az író k n ak is, akik a la k ja ik a t re n d esen sokkal inkább tipikus form ában alk o tjá k meg, m int am ilyenekkel a való életb en találkozunk. A risto teles E th ik á ja tele van lelki típusok elem zésével, s az ő nyom ait követte tan ítv án y a, T heophrastos, m ikor a jellem ek tipikus form áit önálló m űben á llíto tta elénk. A renaissance id e jé n B. C astiglione h a lh a ta tla n típ u sb an ra jz o lta m eg az u dvari em ber (II C ortegiano) lelki tip u sáb
Nairv I : A Dsvcholoiria főkérdései
S L a B ruyére, Saint-B euve és m ások m unkái a je l
lem eknek m ily gazdag v á lto z a ta it r e jtik m agukban!
S a n agy regényírók, egy B alzac, F la u b e rt, Dickens, T olsztoj és K em ény Zsigm ond nem a lk o tta k -e oly fe le d h e te tlen jellem eket, akik a való é let em b erei
n e k a m egism eréséhez is közelebb v itte k b en n ü n k et?
N em is szólva S h ak esp earerő l, akinek em b eráb rázo lásáv al a v alóság is alig versenyezhet. A tö rté n e t
írók, egy R an k e és M acaulay, szintén igen nagy é rd e m ek et szerztek a lelki egyéniségek finom és m egértő elem zése által.
J ó részb en a tö rté n e ti és m űvészi valóság irán t való érd e k lő d é sn e k kell tu la jd o n íta n i a m ai psycho- logiának azt a törekvését, hogy m indinkább elő térb e nyom ul az egyéniségkutatás. A z angol G alto n és a fran cia B inet k u ta tá sa i nyom án a ném et W . S te m m ár nevet is a d o tt en n ek a tu d om ánynak, m ikor
„ d ifferenciális psychologia“ néven a p ro g ram m ját és a k u ta tá si m enetét is m eg állap íto tta. M ost pedig E.
U t i t z m indezt egy ch arak tero lo g iáv á igyekszik k i
bővíteni, s ennek a k iép ítésére sz á n ta ,,C h a ra k te ro lo g ie“ c. k önyvét (1925) és a szerk esztéséb en m egjelenő J a h r b u c h d e r C h a r a k t e r o l o g i e köteteit.
M in d ezek egy tisz tá n lelki tipológia k id olgozására tö rekszenek, ahol a tipus azt a psychikai vagy psycho- fizikai jelleg ű u ralk o d ó diszpozíciót jelenti, am ely egy em bercsoport ta g ja it egym ással ö sszeh aso n líth ató k k á teszi anélkül, hogy a z é rt ez a csoport m ás cso p o rto k tól m ereven el v olna h atáro lv a. A tipus fogalm a teh át nem m eríti ki az em bert, hanem csu p án jellem zi azon
o ld a l felől, am ely m ás egyénekkel közös benne. M in
d en típus ennélfogva egy fikció, ill. helyesebben egy konstrukció; s itt találk o zik a psychologus m u n k ája a m űvészével, aki szintén k o n stru á lja a m aga a la k jait. Id eális valam ik te h á t a típusok, am elyeknek nem is kell, hogy élő em berek m arad ék nélkül m eg
feleljen ek . A lényeges az, hogy ezekkel az ideális k o nstrukciókkal közelebb férkőzünk a valóságban élő egyének lelki a lk a tá n a k a m egértéséhez.
A z eg y éniségkutatással párh u zam o san fejlő d ik ki n a p ja in k b a n a hivatások lé le k ta n a is, am ely az egyén lelki diszpozícióit azzal a szán d ék k al vizsgálja, hogy ennek az a la p já n m eg jelö lje azt a foglalkozást, am elyben az illető egyén a legnagyobb teljesítm én y p ro d u k á lá sá ra m utatkozik képesnek. Ebben különösen az am erikai psychologusok jelesk ed tek (M ünster
berg, T h orndike,3 H ollingw orth4 5 és a jap án Ioteyko.
N álu n k W eszely Ödön te re lte ezirán y b a a figyelm et) ,B akik a racionális életm ódot és m u n k ateljesítm én y t (Taylorism ) legjobban tu d já k érték eln i
S m ilyen jellem típ u so k k ü lö nböztethetők meg ilyen közvetlen psychologiai ta p a sz ta lá s a la p já n ? H a a lelki jelenségek szokásos hárm as felo sztására gondolunk, h ajlan d ó k leszünk az egyén jellem én azt
3 Educational Psychology. New-York, 1918.
1 Vocational Psychology. New-York, 1918.
5 A modern paedagogia útjain. Budapest, 1909. Beveze
s s a neveléstudományba. Budapest, 1923.
n*
a m ódot érteni, ahogyan érez, gondolkodik és a k a r.
S a szerint, hogy e lelki tevékenységcsoportok közül m elyik a d ja meg az egész lelki egyéniség színét, h a j lan d ó k leszünk három fő je llem típ u st elism erni: az é r z e l m e s t (sensitiv), az i n t e l l e k t u á l i s t és a v c 1 u n t á r i s t, E zeken túl lehetne szó még egy negyedik, t. i. a h a r m o n i k u s típ u sró l, am ely e három irán y ú aktivitás összhangja á lta l volna je lle m ezhető. E típusok lehetséges kom binációjából a z tá n igen v álto zato s variációk ép íth ető k ki, am elyek seg ít
ségével a tudom ány egészen közel férk ő zh etn ék a valóságos egyéniségekhez.
A legtöbb psychologus azonban itt is két főtípust k ü lönböztet meg, am elyek lényegileg an n ak a v isel
k ed ésn ek a m egjelölései, hogy énünk hódító vagy védekező viszonyban kíván-e álln i a világgal. íg y B ergson ,,n y ilt“ és „ z á rt“ egyénekről (hőmmé ouvert, hőmmé clos), R ath en au ,,b á tra k “-ról és „félénkek ről (M utm ensch, Furchtm ensch) beszél, W . Ja m e s pedig a szerint különbözteti meg az egyéneket, hogy az é let és a szellem tú lá ra d á sá b a n o d a a d já k -e m agu
k a t a világnak vagy ere jü k csekélységének érzetében okos önuralom a jellem ző viselkedésük. A z első típ u s szereti a veszélyt, a m erész belevágást. tele van d u z
zadó ö n érzettel, s eszébe sem jut, hogy m agát m ások
kal kritik u s szem m el összehasonlítsa. K önnyen veszi az életet, nem gondol a h o ln ap p al és nem m ereng a tegnapon, s csak azt veszi kom olyan, ami valahogyan az ő szem élyével van érintkezésben. A z egész em ber egyetlen nagy önbizalom és é le tsz e rete t; bőkezű
min-denkivel szemben, aki a többi em bert is m agához öleli azért, m ert élnek, s nem nézi ra jtu k , hogy m i
csoda te ljesítm én y re képesek, A m ásodik típus ezzel szem ben bizalm atlan önm aga és a világ irán t egyaránt.
Ö rökké fél a holnaptól, m ert tele van a m aga cse
k é ly v ita litá sá n a k érzetével. Aggódó, k erü li a ve
szélyt, m ert fél a p u sztu lástó l. Örökös g o n d ja a m aga létén ek bizto sítása és e z é rt szeretn e a jövőbe látni A term észet folyam atainak előre való kiszám ítására törekszik.
3, H onnan szárm azik a jellem ? K ész és v á lto z a t
lan ado ttság a-e ez a létn ek vagy különböző h atáso k a la tt fejlő d ik ki? M a m ár senki sem v onja kétségbe, hogy a lelki egyéniség m aga is változó az em ber élete folyam án, de ez a v álto zás csak bizonyos k o r
lá to lt lehetőségek között mozog. A jellem nek ugyanis v an n ak ,,ö rö k lö tt1' elem ei a „szerzett* elem ek m ellett, s am azok k o rláto zzák em ezeknek az érvényesülését.
A lelki átöröklés tö rvényszerűségét R i b o t, aki v e z t a k é rd é st hasonló cím m el m agyarul is olvasható könyvében behatóan tanulm ányozta, oly m ódon fog
la lja össze, hogy m inden élő lényben m egvan az a ten dencia, hogy u tódaiban m egism étlődjék. E n n é l
fogva az átöröklés a fa jra nézve ugyanaz a jelenség am i az egyénre nézve szem élyes én jén ek egész életén á t m egm aradó azonossága. A z öröklés tehát, m int H offm ann m o n d ja (1922) „hajlam osságok, visszahatási no rm ák átv itele az u tó d o k ra “.
Hogy a lelki é let te rü le té n m ire te rje d ki az ö rö k lés h atása, azt különösen az angol G altoU nak a
m ult század 80-as éveiben k ezd em én y ezett biográfiai v izsgálódásai ó ta beható k u ta tá s tárg y áv á te tte a tu d o m ány. G alto n statisztik áv al világosan k im u tatta, hogy nagy em bereknek több a kiváló rokonuk, semhogy ezt a v életlen n ek lehetne tu la jd o n íta n i. Nem ta g a d h ató az a tén y sem, hogy a kiváló em berek fiai g yak
rab b an még kiválóbbak, m int az apáik, továbbá, hogy a férfiúi rokonsági vonalon jobban előfordul a szellem i kiválóságok á tsz á rm a zta tá sa , m int a női vonalon.
V annak, akik az átö rö k lésn ek e rre a té n y é re tám aszkodva a z t a k ö v etk eztetést v o n ják le, hogy az em ber mit sem te h e t a m aga egyénisége alkotásában,, m ert ben n ü n k m inden ezeknek az ö rö k lö tt csirák n ak a kifejlő d ése csupán. így S chopenhauer azt á llítja , hogy az élet sem m it sem teh et hozzá ehhez az örök
lött, velünk sz ü le te tt jellem hez. A z egoista azt fogja m egtanulni, hogyan elégítheti ki m inél teljeseb b en a m aga egoista h ajlam ait, — a jó em ber pedig ezer csaló d ás u tá n is jó fog m arad n i és tovább bízik az
lött, velünk sz ü le te tt jellem hez. A z egoista azt fogja m egtanulni, hogyan elégítheti ki m inél teljeseb b en a m aga egoista h ajlam ait, — a jó em ber pedig ezer csaló d ás u tá n is jó fog m arad n i és tovább bízik az