Kassáról, 1477 körül
Hársfa, festett, magassága 79 cm
Õrzési helye: Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyûjtemény ltsz.: 7183
A dalmáciai születésû Szent Jeromost (347k-419/20) 382 körül bízta meg Damasus püspök az evangéliumok latin fordításával, majd az egész Szentírás szövegrevíziójával. Munkájá-nak eredménye a Biblia teljes javított latin szövege, amelyet a XIII. századtól kezdve neveztek Vulgatának. Hosszú ideig ezt tekintette a Szentírás hiteles szövegének a ka-tolikus egyház.
A kassai dóm 1477-ben elkészült fõoltárának szekrényében a Madonna, bibliai Szent Erzsébet és magyarországi Szent Erzsébet életnagyságon felüli szobrait a gazdagon díszített oldalsó fülkékben négy egyházatya kisebb léptékû ábrázolása kísérte. Ezek közül kettõ, Szent Jeromos és párdarabja, Szent Gergely szobra maradt fenn, ere-deti helyükön ma XIX. századi pótlások láthatók. Jeromos a középkori ábrázolási tradíciónak megfelelõen bíborosi kalapot visel, jobb lábához felkapaszkodó orosz-lán simul. A betlehemi kolostorba, ahol Jeromos élete végén dolgozott, ugyanis egy napon egy sánta oroszlán baktatott be. Míg a barátok megrettenve húzódtak félre, a szent kedves vendégként fogadta a beteg állatot. Mancsából hatalmas tövist húzott ki, bekötözte, meggyógyította. Ettõl kezdve az oroszlán hû társává szegõdött. Stiláris szempontból a Nicolas Gerhaerts van Leyden mûveivel jelle-mezhetõ, Kassára az osztrák területekrõl, feltehetõen Budán keresztül érkezõ rea-lisztikus irányzathoz kapcsolható szobrunk. Stílus és tartalom kitûnõ minõségû egy-ségbe forrnak össze: a csontos, szikkadt arc, az összeszorított, keskeny száj, a kissé felvont szemöldök és a tágra nyílt szemek erõs akaratú, idõs tudósként jellemzik a Szentírást latinra fordító egyházatyát. Elveszett kezébõl talán a tövissel együtt -hiányzik az állandó attribútumaként szereplõ könyv.
Irodalom
RADOCSAY Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest 1967., 64., 179-180.
A Magyar Nemzeti Galéria Régi Gyûjteményei. Szerk.: MOJZER Miklós. Buda-pest 1984., 52. sz. (Török Gyöngyi)
TÖRÖK Gyöngyi: Zu Fragen der skulpturalen Ausstattung des Altars des heiligen Elisabeth in Kaschau. Hrsg.: Krohm, H., Oellermann, Eike. Berlin 1992., 157-166.
TÖRÖK Gyöngyi: Zur Problematik der stilistischen Wurzeln der Skulpturen des Kaschauer Elisabeth-Altares. In: Der Meister des Kefermarkter Altars.
Die Ergebnisse des Linzer Symposions. (Studien zur Kulturgeschichte von Oberösterreich 1.) Hrsg.: Schultes, L. Linz 1993., 103-106.
Gotika. Dejiny Slovenskeho výtvarného umenia. Kiállítási katalógus. Ed.: BURAN, Dušan a kolektiv. Bratislava 2002. Kat. 4.35. (Chamonikola, K.) TÖRÖK Gyöngyi: Die Ikonographie des Hochaltarretabel der Kirche St. Elisabeth in
Kaschau. In: Elisabeth von Thüringen – Eine europäische Heilge. 3.
Thüringer Landesausstellung Wartburg-Eisenach 2007. Aufsätze.
Hrsg.: Blume, D., Werner, M. Petersberg 2007., I. 397-412.
Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458-1490. Kiállítási katalógus. Szerk.: Szerk.: FARBAKY Péter, SPEKNER Eni-kõ, SZENDE Katalin, VÉGH András. Budapest 2008. 417-418. (Török Gyöngyi)
POSZLER GYÖRGYI
Szent Jeremos. Magyar Nemzeti Galéria.
Jordánszky-kódex
Magyar nyelvû bibliafordítás 1516-1519-bõl Papír, 194 fol., 285x215 mm, gótikus, kurzív írás, egy kéz munkája. Vörös felirattal, vörös fejcímekkel.
A két hasábba másolt szöveg melletti 7 lapszél-díszítést és a 25 iniciálét a reneszánsz és népi stílus keveredése jellemzi. Felsõtáblája XIX. századi restaurált világosbarna bõr, préselt díszítéssel, két eredeti sarokverettel, hátsó táblája XVI. századi sötétbarna bõrkötésû, préselt díszítésû, két sarok és egy köldök rézverettel.
Õrzési helye: Esztergom, Fõszékesegyházi Könyvtár Jelzete: Ms. II. 1
Kinyitva János evangéliumának kezdeténél. A szöveg élén a latin nyelvû summa, alatta a magyar fordítás.
A kódex egyike a legterjedelmesebb és legfontosabb magyar nyelvemlékeinknek. Az Ószövetségbõl Mózes öt könyvét, Józsué könyvét és a Bírák könyvét tartalmazza, az Újszövet-ségbõl a négy evangéliumot, az Apostolok cselekedeteit, a Jelenések könyvét és az apostolok néhány levelét. Eredetije, amelyrõl másolták, a XV. században készült, valószínûleg ko-rábbi magyar szövegek felhasználásával. Ismeretlen fordítója a magyar nyelv szókészletével fölényes biztonsággal élõ szerzetes lehetett. Egyes fejezetei a Margit-szigeti domonkos Érsekújvá-ri-kódexszel rokonítják, írása, díszítése a Karthauzi Névtelen Érdy-kódexéhez áll közel. A Jordánszky-kódexet vagy a kó-dexben megjelenõ középkori magyar bibliai szöveghagyo-mányt Káldi György is felhasználta az elsõ nyomtatott ma-gyar nyelvû katolikus Biblia (1626) fordítása során.
A kódexet három darabban fedezték fel. Fõ része a nagyszom-bati klarissza kolostor feloszlatásakor 1782-ben Fába Mátyás-nak, az esztergomi káptalan akkori jegyzõjének birtokába ju-tott, aki 1820-ban Jordánszky Elek esztergomi kanonoknak ajándékozta, akirõl a kódex a nevét is kapta. Legelõször 1833-ban írta le a töredéket Gyurkovics György, a Tudományos Gyûj-temény címû folyóirat XII. kötetének 102. lapján. Késõbb Jankovich Miklós még két levélnek jutott a birtokába, ame-lyeket róla Jankovich-töredéknek nevezünk. E töredék Nagy-szombat városára vonatkozó régi oklevelek közül került elõ.
Végül 1880-ban Csemez József fõigazgatósági írnok birtoká-ban Szombathy Ignác felfedezte a nyelvemlék harmadik részét is, az úgynevezett Csemez-töredéket, amelyet Simor János esz-tergomi érsek megvásárolt, s egybekötött a Jordánszky-kódex-szel. Ez ma az Esztergomi Fõszékesegyházi Könyvtár
tulajdo-na, a Jankovich-töredéket az Országos Széchényi Könyvtár õrzi. János evangéliumának kezdete latin nyelvû summával. Jordánszky-kódex.135v-136r.
128
Irodalom
ÁCS Pál: A Jordánszky-kódex és töredéke. In Pannonia Regia, Mûvészet a Dunántúlon.
1000-1541, szerk. Mikó Árpád, Takács Imre, Bp., 1994.
DIENES Erzsébet: A Jordánszky-kódex eredetérõl. In Magyar Nyelv, 1982, 440-453.
Jordánszky-kódex. Hasonmás kiadás, Csapody Csaba tanulmányával. Bp., 1974.
TÖRÖKNÉ DOBÓ JUDIT