1-RÓZAFORDÍTŐI sTÍLUsA A ,,D1scURsUs==-BAN
A következőkben Szenci Molnár fordítói stílusát vizsgáljuk az egyes stilisztikai formák sorra vételével. Az elemzés alapja itt is az eredeti német szöveggel való összehasonlítás. Figyelmünket a szövegeltérésekre irányítjuk, mert Molnár Albert fordítói lele-ménye ezekben mutatkozik meg. Nem szolgaian fordított: az anyaghoz is és a magyar nyelv rendszeréhez is hűnek maradva tudott pontos, de egyszersmind hatásos is lenni. Látni fogjuk, hogy az általa önállóan alkalmazott stíluseszközök sok esetben meg-egyeznek a manierizmus kedvelte formai sajátságokkal. Hogy a fordítás ınanierista-e vagy sem, azt az egyes stílusjegyek sorra
vétele után tárgyaljuk.
Szóválasztás
Szenci Molnár rendkívüli stilisztikai érzékkel választotta meg szavait. Az eredeti pontos megfelelőit tartalmilag, hangulatilag (fgyaránt sikerült visszaadnia. Sokszor viszont az ő fogalmazása eppen azért nyújtott többet stílisztikailag, mert a tartalmat tekin-tette elsődlegesnek, s annak alapján szabadon választott nyelvünk szókészletéből.
Az igei állítmányok megválasztása igen fontos atmoszférateremtő eszköz. EıTe közlünk néhány példát, melyek az egyre szabadabb fordítás fokozatait képviselik:
47
Es hat zwar Gott der All-mechtig keinen Gefallen da-ran, _;dass die Menschen kin-der so gantz vnnd gar die Hen-de sincken lassen ..
(264) Gleich wie ein Rauch vom V1-ˇinde vertrieben vnnd verwe-het wirdt.
(323)
Seinen [Ooriolanus] Zorn konte die Stadt Rom, ob sie ihm Wol demütig zu Fuss fiel, we-der durch Geistliche, noch VVelt-licl1e Brechen.
(319)
NEM kedvelli bizonyára és nem javallya azt az Minden-ható Vr Isten, hogy az embe-reknek fiai csak lefitggeszszék csitggeszszék kezeket.
(171) Miképpen az füst hogy az szél-töl elüzettetik és elszéllezte-tik .
(209) Kinek haragiát Roma váro-sa, noha magát megalázván esealeznék néki, semmiképpen meg nem engesztelhette, sem az Lelkiek, sem az világi ren-den valók.
(207)
Szenci Molnár a ,,lábhoz esés” képe helyett a könyörög ,,esik”
igéből képzett szinonimáját használta.
Szerencsés kézzel alkalmazta Molnár Albert a hangutánzó és hangulatfestő igéket is:
. wircl . die Königin mit ihren Jungfrawen ins W'asser ges!-itrtzt.
(116) Viel Gclde vnd Gut zu-saınmen geschlagen vnnd reich geworden seyn
(295-298)
.és az Királyné az ö leányi-val az vízbe lotczannak.
(75.)
Sokan. . pénzt, jószágot 'va-karcsálnak, gyüytnek öszve, és ıneggazdagulnak
(191) Szinonimahasználat
Szenci Molnár tisztában volt a szinonimák jelentőségével. Szó-tárával bizonyította be a magyar nyelv gazdag lehetőségeit ugyan-azon fogalom különböző árnyalatainak kifejezésére. Fordításaiban a szinonimákat sikeresen hasznosította: sok esetben a német
egy-hangú szóismétléses előadásmód élénkítésére és atmoszfératereın-tésre:
„grosse Huncle keren sich nicht an der kleinen Huncle anbellen.
(318) stünden vnnd warten aber draussen für der Thür, die ihm das rote Purpurkleid zu vber-antworten in Befehlich hetten:
\Verden sie baldt eingefordert, die geben ihm ein solch Pur-purklcidt, dass er vber den gan-zen Leib geferbt, vnd in Stük-ken zerhawen wird.
(82483)
.amaz nagy komontlor nem gondol az kutyótska ugatásával.
(206.)
. .de az aytón kivül állanak és várakoznak, kiknek meg vagyon parancsolva, hogy az piros bíbor ruhát reá adgyák:
Ezek menten bé hivattatnak, kik nékie oly veress bibor ru-hát adnak, hogy mind az egész teste meg veres-sedik, és dara-bonként vagdaltatik.
(54-55)
Példánkban a ,,piros-veres” szóváltás annál is inkább remek, mert az utolsó előtti tagmondat állítmánya: ,,veresedik”
A német ismétlést ıontosan követő fordít-ás1`a is van éldánk.
1 1 .. In- 1 1 1 - ~ r ..
Szeınelvenyunk a szoısmetles es szmonımahasznalat egyuttes clőfordulását mutatja:
Man list von einenı König, den man nimme1` hat lachen sehen. So lieblich, so lá-ckerlich hat man ihm nichts fürbringen können, dass man ihn zum lacken hette mügen bewegen.
(319)
Olvastatik egy Kiralyról, az kit soha nem láttak nevetni;
Hogy soha olly kedves, nevet-séges dólgot nem fordithattak, hozhattak eleiébe, hogy va-lami mosolyodásra indithattak vólna.
(330) Erősités _fokozás
Rengeteg olyan esetet találunk, amikor Szenci Molnár a német szöveghez képest nyomatékosabbá tette a fogalmazást, és mélyebb hatást tudott gyakorolni az olvasóra. Ezt többféle stilisztikai esz-közzel tudta elérni:
4 Szenci Molnár Albert 49
Alaki erősítés figura etimologicával . . . alle Herrligkeit dieser Welt,
Wechst so lang biss es auffs höhest kommen ist, darnach nim pt es wieder ab vnd zergehet.
(323)
. ez világnak minden dicsö-sége addig nevekedik, miglen legföbségére megyen, annak utánna osztán mind szálton száll, és elmulik.
( 209.) E példában Szenci önálló képalkotását is megfigyelhetjük, ez-által tűnik „nagyon szabad”-nak fordítása az eredetihez képest.
Tartalmi erősítés
Szenci Molnár sokszor erősebb tartalmú szavakkal fordította a német kifejezéseket, különösen a pejoratív szavak esetében. A negatív jelenségek túlzása a manierizmus egyik legfőbb jellemzője.
. .. ob er schon von jederman für einen Geitzhals darüber gescholten so fragt er nichts daran.
(197)
Dagegen aber hielt sich Dio-genes Cynicvs gantz vnsauber, kundisch vnd vnflátig .
(272)
. és ha szinte ötett azért minden ember somfánál fözö Sobráknak mondgya-is . . nem gondol ö semmit azzal.
(129) Ellenben Diogenes Oynicus igen rusnyán és moslékossan viselte magát .
(176) Erdekes, hogy a német ,,hundisch” a Hund kutya szót idézi az olvasó tudatába, Szenci pedig a disznóéhoz hasonló életmódot láttat a ,,moslékosan” kifejezéssel
(E jelenség általában halmozással együtt valósul meg, ott idé-zünk még további példákat.)
Képalkotás
A manierista stílus a ıneghökkentés, csodálkozás kiváltása cél-jából gyakran használt különleges szóképeket. Szenci Molnár Albert önállóan, mértékkel alkalmazta ezeket, és nem is annyira meghök-kentő célzattal, mint inkább a teljesebb kifejezés szándékával.
Vnnd der Keyser Vespasianvs 113,1-, seinem grossen vnnd herr-lichen Namen . . . nicht einen geringen Schimpff angehengt . . .
(179)
Ja dabey bleibts noch nicht . . .
(822)
Es az Vespasianus Császár, az ö nagy dicsöséges nevét, . . . nem kevés gyalázattal kormo-sitotta .
(1 16.) De még ez gonoszt nem elégli az Invidia az rutalmas kofa . . . (396)
Szenci Molnár a német hiányos mondatot alanyos szerkezettel egészítette ki, mely a metafora szép példája.
Gleich wie der Mensch kein Mensch mehr ist, sonder nur ein todter Cörper, vnd stink-kend Ass, wenn die Seele als das fürnembste am Men-schen von dem Cörper geschei-den ist. Also wenn die vom Adel sich der Tugend nicht befleissigen, haben sie nur den blossen Namen des Adels, vnnd wenn sie den Lastern sich ergeben, so ist nichts scheusslichers auff Erden.
(451)
Az mint hogy az ember nem ember osztán, hanem csak hólt test, és büdös dög, midön az lélek az föb rész, az test-öl eltávozik: azonképpen hogyha az Nemessek az jóságos csele-kedetre nem adgyák magokat, csak puszta nevét viselik az Nemességnek, és midön az gya-lázatos vétkekben fetrengenek, semmi náloknál utálatosb nin-csen ez földön.
(286.)
Példánkban az eredetinek megfelelő, de túlzott képet és egy önálló képet láthattunk.
Halmozás
Az azonos mondatrészek, szerkezetek halmozását különösen a mgnierista stílus kedveli. Az enyhén manierista stílusú Betuleius-mu ıs bővelkedik e jelenségben. Szenci Molnár azonban még inkább kıdomborította a manierista jelleget, növelte az egymás mellé rendelt mondatrészek, szerkezetek számát.
4* 51
Egy--mondaton belül csak egyfajta -mondatrészt halmoz:
-- igei ëálılítmány:
Darumb trieb er die sache mit Brieffen an Salome vnnd an den Vat-ter, darin er die beyden je longer je mehr ver-leumbdet, als wenn er so sehr sorgfeltig für des Vatern Wol-fart, auch abwesend were.
(580)
Was hat diesem heiligen vnnd fürtrefflichen Lehrer Fraw Invidia nicht zugefitgt?
(623)
Annakokáért levelei által moz-gattya dolgát Saloménál és az attyánál; az mellyekben mind két attyafiait keményen ruttollya, gyalázza, szidalmazza, szörnyiti, mintha oly nagy szorgalma-tos gongya vólna az attyá-nak bodog állapattyára még távól létében-is.
(368) Mit nem szöt font, kent, vont erre az sze[n]t emberre az mord Invidia?
(397.)
A retorikus kérdés felháboroçlott hangulatát négy egy szótagú, rímelő, páronként egy-egy magas és mély lıangrendű igei állít-mánnyal fokozta.
_ névszóix állítınány:
Nachdem der Berg zur Kunst vnnd Tugend, gar einen en-gen \Veg hat, vnd derselbe gehet gar hrumb herumb, ist gantz schlipfferick, rauch, wild, vnnd mit allerley Dorn vnnd Disteln bewachsen.
(619) _ alany:
Sondern . muss leiden, dass ihn Wurme vnd Motten, die kleinsten geringsten Thierlein verzehren.
(249 . )
Mivel az tudományok és jo-ságok ınagas Hegyének igen szoros és szellyel meszsze ke-rengö uta vagyon, az mely igen csuszamékony, sikamló, ltátalıo-porjás, kietlen, vad, mindeféle tövissel, kóroval bé nöt.
(394)
Hanem el kell szenvedni, hog a moly, szú, féreg, az apró állatocskák, bogárotskák meg-emészszék.
(162)
4- tárgy:
Soltestu ihm aber in sein Hertz-grüblein hinnein sehen, da wür-destu tausenterley Schmertz vnd Trawrigkeit finden, die ihm die Kleider nicht benemmen
kön-nen. (356)
határozó:
Es schemete sich nicht der Keyser Oaligvla . sich auff die Rãuberey vnd Sckinderey zu begeben
(175 176) jelző:
Alexander ist ein wild! vnd Mister Mensch worden.
(17.)
. .de ha az ö szüvöknek bar-langocskáiban bétekinthetnél, nézhetnél ezerféle szomoruságot, but, bánatot, keseritséget, sérel-met, fáydalmat találnál __bennek, az mellyeket az ö ékes öl-tözetek el nem vehetnek:
-(230)
Nem szégyenlette az Oaligu-la Császár magát dulásra, fosztásra, nyuzásra adni .
(114)
Nagy Sandor rut, vad és fertelmes emberré 1öt_t.
' (11.) (E jelenségre a jelzők tárgyalásakor még .k`itérünk;.)
Egy ınondaton belül több mondatrészt halmoz:
_ alany. állitıná.ny:
. .da wir sehen das viel lıerr- Midön láttyuk, hogy jeles liche Gesehlechte vntergelzen, nagy familiák, nemzetek elfogy-vnd zusehens verde1`ben. .
(219) tárgy, állítınány:
nak, fogyatkoznak és szemlá-tomást elenyésznek.
(143)
.also haben wol die Lüs- .. azonképpen az gyönyörü-te eınen schönen Glantz vnnd ségeknek szép fényességek és 53
lieblichen Schein, aber sie ver-wunden, stechen vnd brennen die Seele jemmerlich.
(30.)
_ határozó, állítmá-ny:
O ihr elenden Menschen, sehet mit welcher müke, Arbeidt vnnd Gefakr, schlaget ihr die zeit-lichen Güter zusammen.
\Vie man denn erfaren, dass der Sathan denen so sich ihm ergeben, glüende Kolen zu es-sen fürgesetzt, welche jnen so lieblich geschmeckt, als sonst keine Kost auff Erden, etc.
(191.)
_ jelzőkkel erősített határozó:
Oder ihn nochmaln mit ih-ren Threnen bewegen konte, dass er daheim bliebe .
(243)
kedves láttattyok vagyon, de kegyetlenül sertegetik, sebhetik, gyakdossák és furdallyák az sziveket és lelkeket.
(20.)
O nyomoruságos emberek, ihon mely nagy munkával, gondal, fáradsággal és veszedelemben forgással, horgollyátok vondozzá-tok õszve az idö szerint v aló jókat.
(160.
példa a leleményes
szóhaszná-Az mint meg tapasztaltatot, hogy az Sátán azoknak, az kik ö néki adták magokat, eleven szenet, izzó tüzet adot eleik-be enniek, mely nékik oly igen édesnek és jó izitnek tet-zett, mint akar mely drága étek ez földön, etc.
(124)
.hanem nagy zokogásokkal, sitrö könyves szemmel kéri hogy hon maradna .
(158)
Nem tartoznak viszont a stilisztikai halmozások közé azok az alakzatok, melyeket szemmel láthatóan a megértetés céljából al-kalmazott a fordító:
Denn die Weltkinder . .. ihr Datum auff die Corporis bona, auff die Güter des Leibes ge-setztet .
(11.)
Mert ez világ fiai. az ö Datumokat, czéllyokat in cor-poris bona, az testnek javai-ban helyhezt-ették.
(3-)
Az erősítés céljából alkalmazott stíluseszközök felsorolását egy olyan szövegrész idézésével zárjuk, melyben halmozott, meta-forikus és erős kifejezés egyaránt szerepel, s bár a német is nagyon szemléletes kép, Szenci fogalmazása még meghökkentőbb, még el-borzasztóbb:
Darumb auch der löbliche Key-ser Augustus, die Heuchler nicht hat leyden können, hat . . eine schädtliche Pest aller wol-bestelten Regiment vnnd Her-ren Höfe genennet.
(285)
Annakokáért az dicseretes Augustus Császár-is, nem szeny-vedhette az képmutató hizel-kedöket . . . Minden jól ren-delt közsegi rendnek és Vrak udvarinak, ártalmas mételyének és dögletinek nevezte azokat.
(184.)
Szenci Molnár Albert jelzőkasználata
Az irodalmi alkotásokban a mondatrészek közül a jelzőnek van a legfontosabb szerepe. Írók, költők egy-egy találó jelzői determi-náns megválasztásával egyszerre teljesítik a kifejezés és a gyönyör-ködtetés esztétikai parancsát.
Szenci Molnár már a zsoltárfordításokban megmutatta, milyen gazdag költői invenciója van e téren is. Aki egyszer is hallotta vagy olvasta a „szép híves patak”, „szép kies mező” kifejezéseket, bi-gonnyal rácsodálkozott találó, könnyed, kifejező művésziségükre es keresetlen, egyszerű voltukra.
,A jelzők szempontjából vizsgálva a Discursus prózáját, megálla-Pftllatjuk, hogy e mondatrészt itt is a legnagyobb gonddal és esz-tetikai igénnyel választotta meg.
„A német jelzőket pontosan, a tartalomnak megfelelő jobb jel-zokkel fordította;
55
Der verstand nimpt ab die Gedáchtnuss vergehet, die Lieb zur Tugent vnnd Gottseligkeit, Zucht vnnd Erbarkeit erkal-tet in dieser alten vnd kalten Welt.
(631)
Az értelem kissebbedig, az emlekezö elme meg fogjátko-zik; Az jósághoz, Istenesség-höz, tisztasághoz e tisztesség-höz való szeretet meg hidegül ez avult meg hidegült világban . . .
(402)
Figyelemre méltó, hogy Szenci Molnár a következő mondat for-dításakor a modern költészetre jellemző szinesztéziás változtatást végzett: a németben a füstnek csak a szemmel érzékelhető tulaj-donsága jelenik meg, Szenci fordításában más érzékszerv is szerep-hez jut:
Dieser [Vetronius Thurinus]
war gewöhnet den Leuten ei-nen blairen Dunst für die Augen zu machen.
(285.)
Vetronius Thu1`inus . . nagy remensegnek illatozó füstit ad-ta az emberek szemek eleibe.
(184.)
Molnár Albert sokszor használt jelzőt olyan esetekben, amikor a németben nem talált:
Was ists (lann für eine Vnsin-nigkeit .
(221)
Heliogabalus vnd Oaligula.
konten sie doch auff die Weiss, die Schwermut ihres Hertzen nicht wegnemmen.
(231 z-232)
Kein Laster, Sünd vnd Schand ist ihnen zu viel gewesen. . (303) Állandó jelzők:
. . . so schwere sie bey ihrem Gott der Sonnen .
(120 121)
Micsoda bóflulf esztelenség
(1 44. )
Heliogabalus és Caligula illyen módon sem távoztat-hatták el az ö szivöknek kese-rit kisértetit.
(131)
Semmi rie.tal-inas vétek, bün gyalázat nem vólt sok ö
né-kiek
(196)
. . . esküszik ö az ö Istenére az Fényes Napra .
(78.)
Da nun die Sonne auff das gül-dene Kleidt scheinete . . .
(357)
Midön azért az fényes nap az ö aranyas öltözetire tündök-lenék
(230 _ 231.) A következő példában a néınetben halmozott határozók mind-egyike jelzővel lett kiegészítve:
Kleidersehınuck aber vielmehr vnzüehtigen Mä-nnern vnd Wei-bern. Ehebrechern vnd Ehe-breclıerinneıı zustünde, als ehrli-then Mă.nne1°11, Gesellen, Fraw-en vnd JungfrawFraw-en.
(341)
Az öltözeti ékesség pedig sok-kal inkáb fáytalan férfiakhoz, buiálkodó aszszonyokhoz, kát-zér leányokhoz, parázna fériek-höz, házasság törö gazdasz-szonyokhoz, fertelmes leánzók-hoz illenék inkáb, hogy nem mint tisztességes férfiakhoz, asz-szonyokhoz és leányzókhoz.
(221) Szenci Molnár sokszor rendelt egymás mellé több jelzőt, mint a német szöveg, ezzel új meg új, őrá és korára jellemző momentummal gazdagitva a tartalmat:
1`c1`ınészeti képeket- gazdagító jelzők:
\-'nd wie die Nesseln einen lieblichen Schein haben
(30.) Dazu einen solchen grossen ebe-nen Plan zur Wahlstete erwelıet
(72.)
Es mint- az csalányok, hogy szép zöld szint mutatnak . (20.) Erre és nagy szép egyenes me-zöt Tábor helvnek
rendel-tem . .I
(48.) durvább, túlzó, ıneghökkentő jelzők:
eine vnflãtige Saw . moslékos rusnya disznó ..
(342) (222)
...solch ein grawsame Sün- . . . oly rettenetes szörnyû.
vét-(ÍG ket . .
(543) (345)
57
_ . . sie diesen Vbeltháter berau-bet .
(545)
. . . azért fosztották meg az illyen iszanyatos gonosztévö em-bert.
(346) Szenci Molnár a manierista stílusra jellemző hosszú szerkezetes jelzőket is alkalmazott, a németnek megfelelően, de a legtöbb eset-ben önállóan.
. . dieser glückselige Heldt . . . (243) Marcvs Coriolanvs sein Vatterlandt durch seine Mann-ligkeit errett-et.
(319)
ez igen jó szerencsés nagy ne-vezetes személy
( 1 58 .) Marcus Coriolanus-is .az ö hazáiát erös férfiui serény gondviselésével . . . szabaditotta
meg.
(208 _ 207.)
A következő példa a „Mannligkeit” értelemnek megfelelő, más-fajta szerkezettel való kifejtését mut-atja:
der [Demetrius] von mennig-lichen vmb seiner Tugendt vnd Mannligkeit wegen. geliebet wardt.
Demetrius az ö szép jósági-ért, vitezi módra indult bátorsá-gos elmejeért mindenektül.
szeretetnek.
(354)
(559)
A mondatalkotás érdekessége
A Discursus mondatalkotási módjának legjellemzőbb sajátossá-ga az, hogy több esetben a mondatban egy szintagma ellentétes jelentéstartalmú szavakból egy pozitív és egy negatív tagból áll. Mindez a mondanivalóból adódik, hiszen az értekezés célja megmutatni, hogy az emberek tévesen hiszik pozitívnak, boldog-ságot hozónak az egyes földi javakat. Ez pedig tudattart-almuk hamisságának dialektikus bemutatásával lehetséges, vagyis azzal, hogy a két pólust együttesen vonultatják fel egy mondaton
bûlül.
Példák az ,,ellentétező” mondatalkotásra:
_- a németben, magyarban egyaránt megvan:
Den[n] so freund vnd lieblich die Wollust sich stellet, vnnd mit lieblichen Geberden an-lachet, wenn sie jemandts in ihre Stricke bringen wil, so feindtselig bitter vnnd hoch-schädlich ist sie wiederumb, wenn sie den armen Men-schen in ihre Stricke gebracht, vnd stehet ihme nach Gut vnd Blut, Leib vnd Leben, Ehr vnnd Glimpff beschweret sein Gewissen, vnd bringet ihn vmb die Seligkeit dazu.
(49-50)
Mert valamelly igen kedves-sen és szerelmeteskedves-sen az gyö-nyörüség magát mut-attya, és édes pepecseléssel mosolyodik kirekire, midön valakit az ö töriben akar hozni; meg olly kegyetlen keserü és felötte ár-talmas Ö viszontag, midön az szegény embert Töörébe akasz-talta, és annak jávaira, véré-re, testére életére, tisztessé-gére, hire nevére tör és vá-gyódik, meg nehezíti annak lelki esméretit, és végre id-vössegétöl-is megfosztya.
(33.)
A magyar részletben az önálló halmozások, jelzőhasználat és szó-választás folytán az ellentét még plasztikusabb.
Szenci Molnár Albert alkalmazza ezt az eljárást:
.. . haben sich dieser Zeit dem Sauffleben vnd der Schwer-merey so gar ergeben, dass der meiste Hauff vermeynt, ihr Frewd vnnd Himmelreich sey fürnemlich daran gelegen.
(18-19)
Holot az népek ez illyen dö-sölésre és disztelen részegsegre annyira reá édesedtek, hogy nagy része azt alittya, hogy ö nékik ez légyen kiváltképpen az ö örömök és menyországok.
(12.) Hosszú, több tagmondatos körmondatok is megjelennek a Dis-cursus-ban. Molnár Albert egy összetettebb gondolat apróbb lépé-seit sokszor csak vesszővel, pontosvesszővel választotta el egymás-1391, és így szinte lélegzetvétel nélkül hömpölyög a gondolat a konk-luzióig, a német megállásokkal megszakított szerkeszt-ésmódjával szemben:
59
Maımicher bawet ihın ein statt-lich Lusthauss. Bereitet ihm mit grosser Mühe einen schönen Garten. Er vermeinet sich da-rin wol zu ergetzen vnnd er-quicken, der Sorgfeltigkeit vnd mannicherley Gedancken loss zu werden. Befindet aber sich ınercklich betrogen, denn die Sorg vnnd Mühe folget ihn auff den Fuss, vnnd lest ihn auch nicht in seinem schönen Lust-garten, noch in seinem Ruhe-bettlein zu frieden.
(430.)
Némely csénáltat magának igen szép gyönyörüséges mulató há-zat, nagy szorgalmatoskodással készitett igen szép ékes kertet, azt reménli hogy abban ma-gát nagy kedvessen meg nyu-gottya, enyegeti, és meg úyit-tya, és az szorgalmatos gon-doktól megmenekedhetik: de veszi osztán eszébe hogy igen igen megcsalatott; mert az szor-galmatosság, gondolatos 11yug-hatatlan mindgyárt nyomába következik reáia, és ez ö szép kertében, söt még nyugodal-ınának ágyában sem hágy bé-két néki.
(272)
A mondat két ellentétes pólusból áll ebben az esetben is. Szenci Molnár az ideális boldogság festésekor jelzőkkel, halmozásokkal ékesíti stílusát, hogy annál meglepőbb legyen a mondat másik, az ideális világgal szemben való világot festő része, mely okfejtéssel bizonyítja be az ideák ellentétének megvalósulását. Mindez a német-ben három mondattal fejeződik ki, Szencinél egyetlen körınondat-ba-n.
Máskor viszont ınegrövidíti a mondatot: a konklúziót- amiért okfejtése elhangzott a némettel ellentétben külön mondatbaıı