Vita Fortunâ., non sapientiâ. regitur.
(Cicero: Tusculanae disputationes V. 25.) Das Glück die Weissheit hindert sehr,
Dass sie nicht kan fortkom[m]en mehr.
(88.)
Az Szerencse bölcseseget ugy meg veszt, Hogy abban elömenetre nem ereszt.
(45.)
A Cicero-idézetben az életet kormányozza Fortuna, Betuleius verse szerint a bölcsességet akadályozza a Szerencse, Szenci for-dításában azonban az ember áll középpontban, őt „veszti meg” a Szerencse a bölcsességben való előmenetelben.
Ludit in humanis divina potentia rebus.
(Ovidius: Ex Ponto IV. 3. 49.) Das Glück treibt gar ein seltsaın Spiel,
Mit grossen Herrn offt vnd viel.
(93.) Az emberek dólgában ez világon,
Az Szerencsének sok játéka vagyon.
(81)
Szenci Molnár a „nagy urak” említése helyett visszatért az általá-nos latin kifejezéshez: „in humanis rebus”.
A latin és német idézetek összeötvözésével tömören, költ-őien fejezi ki a gondolatot:
„Magnum est divitiarum contubernio non corrumpi, et affluenti-bus divitiis, vitiorum fomitiaffluenti-bus, animum servare inconcussum.”
(Seneca 20. Epistola 90).
Es ist ein gross nun merek mich eben, Also nach Gut vnd Reichthumb streben.
Dass du sein weist zu brauchen recht,
Vnd dabey bleybest from[m] vnd schlecht.
Vnd es dich nicht thue stürtzen bhendt, In Sünd, Noth, Schandt vnnd all Elendt.
(184.)
5 szenei Meınaı- Aıbeı-ız 65
Nagy dolog az gazdagsággal ugy birni, Hogy azzal ember szentül tudgyon élni, Es azok mellet tökélletességben
Megmaradni, bün és gyalázat ellen.
(107)
Ezeket a fordítói ,,fogásokat” általában nem nyelvi akadályok miatt, hanem szándékosan, fordítói programja tudatos megvaló-sítása során alkalmazta Szenci Molnár Albert.
A SENTENTIA-FOR DÍTASOK VEB-STANI VIZSGAL ATA
Verselés
Molnár Albertet a versek megalkotásában nem kötötte a dallam.
mint a zsoltárok fordításában. Mint a német fordító, ő is hang-súlyosan verselt, de versformáit szabadon választotta meg a 65 idézet fordít-ásakoı`.
61 esetben alkalmazott két-, ill. hároınütemíi tizenegyesekből álló versforınát. Ezek német ınegfelelői 55 esetben főleg nyolcasok-ból állnak, de hclyenként- hét vagy kilenc szótagú sorokat- is tar-talmaznak. A fennmaradó hat német vers iiteınbeosztása: 1- l esetben 6-os, ill. 10/11-es; két-két esetben pedig 10,'9-es és 4/4/7-cs.
Szenci Molnár 4 esetben tért el a tizenegyes sortól. Kétszer alkal-mazott nyolcas sorokat: ezek egyikének 9-esekből, másikának 4/3/ /4/4 sorokból álló német vers felel ıncg. Egy esetben találunk tízes sorokból álló verset a német 8/ˇ6-os forma fordításaként.
Végül megemlítjük Szenci Molnár legfigyelemreméltóbb formai megoldását: egy Balassi-versszakot (l. később).
A magyar változatok tehát általában hosszabb sorokból állnak, mint a német versek. A szót-agszámnövekedés sok esetben lehetővé tette, hogy Szenci a mondanivalót kevesebb sorban fejtse ki. Mind-ez találkozott tömörítő szándékával is, melyet már említettünk.
Nemcsak hosszúságuk, hanem jellegük is más a német verseknek:
ütemesek, kopogósabbak, indulószerűek, a szó és ütemkezdet nagyrészt egybeesik bennük; Szenci Molnár versei hömpölygőbbek, lassúbbak, csak néha döccen kicsit a sor.
Az oly sokszor használt tizenegyes formát már a zsoltárfordítások során is alkalma-zta:1°1 pl. „O felséges Ur mi kegyes Istenünrf”
191 Gáldi László: Szenci Molnár Albert zsoltár\'e1'sı`e. Akadémiai, Budapest-1958. 62 63, 86 87.
(8 1); „Az Istenben bizom jo reménséggel” (11 1); ,,Te benned biztunc eleitöl fogva” (90 : 1) stb. Ez a jellegzetes sorfajta hazánk-ban a XVI- XVII. századhazánk-ban egyre inkább elterjedt, s a korszak uralkodó versformájának mondhatjuk. Megtalálható már a XVI.
századi históriás énekekben: Tinódi legállandóbb verstípusa;1°2 használta llosvai, Sztárai, Balassi (Az Szentháromságnak első személye), s számos egyházi népéneknek is ez a formája (Vásárhelyi András, Batizi András).'°3
Mint említettük, tízes szótagú sorokból egyetlen Cicero-sententia fm°dít.ása áll. E vers sorai négy ütemre osztható középınetszetes tízesek: 3/2/ /3/2 (23). Bár a német- versikét gondolatilag pontosan igyekszik visszaadni, a formai Változással együtt tartalmilag is más, imzılagabb, gördülékenyebb vonalvezetésű verset alkotott a fordító.
Ez az idézetgyűjtemény egyik legszebb darabja. A felező tízes sor-fajta a tizenegyesek mellett a zsoltárfordításokban központi helyet foglal el a zsoltárok magyaros jellegűvé tételében mint ezt Gáldi László megállapítot-ta,1°4 s a verstani kutatások szerint zı. korban indult meg a felező tízes „hatalmas térhódítása", mely régebbi irodalmunkban is előfordult (Szent László-h-imnussz, ]lIáfg;á.s~ halálát .- írrı.ı'ó vers) . 1 05
Tehát Szenci Molnár korában elterjedt, és általa a zsoltárokban és eredeti költeményeiben, illetve más versfordításaiban (tízesre példa: a 172. Vers, tizenegyesre: a. 171. Vers a RMKT XVII/6.
kötetében) használt versformáklíıan alkotta meg a Dfiscfm`.m.9
vers-lıt`^'[.éÍ.6Í1Í.
Formailag az Discursus legérdekesebb fordítása Horatius Lici-nius-ódája befejező strófájának Balassi-verssızakban való tolmá-ı-solása. (84--85.) A 12 soros német vers formája is emlékez-tet zi Balassi-strófára a belső rímek elhelyezése szempontjából:
4,z*`4i7j /4/4/'U /3/3/*U /3/3/7 :izıb ('01) (lde ffe
Wenn vher dier, Mit gross Begier,
.Das Glück freundlich thut sclıweilıeıı.
So soltu nicht, Merck mein Bericht, Dich gar zu hoch erheben.
'“jz\`:.cı.bolc8_ı`._ Bence .` A mag`_yaı` zene évszázaflai. 'I`aııulmányok a közép-kortol a XVII. százaılig. Zeneınűkiadó Vállalat, Budapest 1959. ll8-132.
'°"' 110:--ıfcith Ju?-nO8.` Magyar vers. Akadémiai, Buılnpest 1948. 218.
'°f(Fálf.'li.` i.m. 83.
'°"H0rı:(íth_ Já-no8.` m. 113.
67
Wenn Wiederumb, .Mit Vngestüm,
Vnglück einher Will breclıen.
Stell ein dein Klag, Mit nicht verzag,
~Kanst dich nicht besser rechen.
(130 - 1 3 1.) Szenci Molnár átköltése:
Ha Szerencséd raytad, valamint akartad, oly kedvessen tündöklik,
Ö hozzá ne bizzál, fel se fuvalkodgyál, mert hirtelen változik.
Ha ellened támad, bátoricsad magad, mint eröss szühöz illik.
Molnár Albert Zsoltárfordításának előszavában a „legszebp”
magyar zsoltárforditásnak Balassiét tekintette (Boczásd meg Istenem, ifjuiságomnac fvétlcét),1°6 s maga is alkalmazta zsoltárai között a 6/6/ 7-es periodikus alapegységet, de vagy két periódusból (79. zs.), vagy kétszer két periódusból (3. zs.) alkotott egy szakaszt a Marot~, Lobwasser-féle eredetiknek megfelelően. Dengelegi köny-véhez írott, időben a Discursus-forditáshoz igen közel álló verse is négy periódusból áll.1°7 Rímelhelyezése a Balassi-strófáénak meg-felelő: aab/ccb/ddb/eeb. Hatott tehát rá a kordivat, mely nagy elő-szeretettel alkalmazta a Balassi-strófát (pl. Prágai András).1°3 Igazi Balassi-strófát, három periódusból állót azonban csak itt, a Discursus-ban írt. A vers különös érdekessége rímképlete: aab/
ecb/aab azaz az első periódus és a harmadik első két sorának az összecsendítését figyelhetjük meg.
A Tímelc
Az említett Balassi-versszak sajátos és érdekes rímelését kivéve mindenhol páros rímet találunk, egyetlen esetben csoportríınet
(278).
1°“ L. a 95. jegyzetet.
1"? RMKT XVII/6. 367.
10"-1 Prágai András: Fejedelmek serkentö órája. Bártfa 1628. RMK I.
566. A 21. lapon Propertiust fordít Balassi-strófával.
Nyomuk sincs a zsoltárfordításokban- alkalmazott ölelkező és keresztrímeknek, amelyeket Horváth János1°° szerint Szenci Molnár Albert honosított meg irodalmunkban. A páros rímek uralkodó voltának Oka az, hogy Szenci a sententiák magyar meg-fogalmazása során arra törekedett, hogy a hosszabb sententiák két-két soronként fejezzék ki a kifejtendő gondolat részleteit.
Egy lezárt kerek egységet alkot általában a két sor, s a páros rím a két sor szorosabb összetartozásának formai kifejeződése.
A rímek eléggé kezdetlegesek. Túlnyomórészt egy szótagú szuf-fixu mok rímelnek össze:
azonos igeragok: virágzik Előfordul, hogy azonos vagy hasonló alakú igei és névszói szuf-fixumok asszonánc rímeivel csendül össze a két sor:
készitet - keserüséget emberek - gerjednek R-it-kábban tőszóval rímel a szuffixum
Szerencse Szerepel egy esetben szórím is:
nevetnek-is A prózában is találunk néhol rímelő részleteket. Példánk egy Ššlyet mutat, mely lényegében két nyolcas, páros rímű verssort tesz
l
1°° Horváth János: Rendszeres magyar verstan. Akadémiai, Budapest 1951. 182.
69
Hamis keresménnek kincse, nem szál harmad örökösre.
(142.)