Szenci Molnár Albert _ a XVI. századi magyar humanisták hagyományát folytatva _ következetes harcot folytatott a ma-gyar nyelv győzelméért. Grafmmaticá-t, szótárt adott népének, s prózai és verses fordításai hosszú sorával bizonyította a magyar nyelv gazdagságát. Beletartozott tehát ő is abba a körbe, mely a XVI_XVII. század fordulóján a magyar nyelv uralkodóvá tételén fáradozottfil
Atérezte fordítói vállalkozásainak jelentőségét: ,,Annakokaért énis az masodic kiboczátáshoz, nem kezdettem bizonyara mosdatlan kézzel. .” _ vallotta a bibliafordítás második ki-adásának ajánlólevelében.
Elsősorban a pontosság és a szöveg hiteles megőrzésének igényét állította követelményként maga és kortársai elé: „Az elöbbi fordi-tast nagy igyekezettel megtartottam: ha-nem csac az szolasnac disztelen modgyát, mellyec az idegen nemzetböl valo corrector miat est-enec volt, azokat kitisztitottam."92
Medgyesi Pál is így emlékezik: „az Angliai Nyelvből fo1`dita-ná-m meg egészen a' könyvet szintén oly formán a' mint ott-vagyon "93 _ biztatta őt Molnár Albert.
Nagyon jól látta, hogy saját ékesszólása nem mindig bizonyul elég tökéletesnek: „Noha én az Magyar szónac olly ékessen folya-sával azt nem fordithattam, az mint Nemetül vagyon irva: Az mi-képpen hogy, az szönyegetis ha megfordittya ember, nem szinte olly ékes más felöl. De én az én vékony eröm szerint szolgáloc az egyigyü hive-knec."94
Zsoltárfordításának előszavában így összegezte mindazokat- a nehézségeket, amelyekkel meg kellett birkóznia: ,,Annakokáert meggondolhattya minden, minemö nagy munkával kellet enne-kem ez hoszszu Magyar igeket, az Franciai apro igékböl álló ver-sekre formálnom, holot egy syllabával sem tehettem többet hozzá, sem az sensustul nem kellet eltávoznom. Mert nagyob gondoın volt az fondamentombéli igaz értelemnec fordjtásara, hogy nem az verseknec ékesgétésére. Ha azert valaki én nálamnál modosban
91 Laskai János válogatott művei. Sajtó alá rendezte: Tarnóc Márton.
Akadémiai, Budapest 1970. Bevezetés l3_18.
92 L. a 90. jegyzetet! _ RMKT XVII/6. 468.
93 Medgyesi Pál: Praxis pietatis. Debrecen 1636. RMK I. 657. Ajánló-levél.
9*-' Szenci Molnár Albert: Postilla Scultetica. Oppenheim 1617. RMK I.
475. Ajánlólevél. _ RMKT XVII/6. 486.
forditangja, örülöc rayta,-es ezt félen téven énis azzal élec örömes-ben, az Istennec diczeretire.”“5
A fenti idézetek alapján megállapíthatjuk, hogy Szenci mind a prózában, mind pedig a versben való fordítás elvi nehézségeivel tisztában volt, s fordítói 'gyakorlatában tehetsége, nyelvtudása, kifejezésre, gyönyörködtetésre való tudatos törekvése követ-kez-tében le is küzdötte azokat.
A következőkben a Discursus prózáját, majd versbetéteit vizs-gálva Szenci Molnár Albert fordítói-írói-költői egyéniségére pró-bálunk fényt deríteni. Mind a próza-, mind pedig a versrészletek tanulmányozásakor két kérdésre kerestünk választ:
_ Az eredetitől való eltérések milyen fordítói törekvések alap-ján jöttek létre?
_ Milyen önálló nyelvi-stilisztikai formák és eszközök segít-ségével tolmácsolta anyanyelvén az eredeti német nyelvű művet?
SZENCI MOLNÁR ALBERT PRÓZAFORDÍTÖI TÖREKVÉSEI A „DISOURSUS”-BAN
Ebben a fejezetben a magyar és német változat egybevetésével mutatunk rá azokra a főbb szempontokra, melyeket Szenci Molnár alapul vett fordítása készítésekor.
.Egységes terminológia _ visszatérő form/alák
Molnár Albert a mű kulcsfogalmait következetesen, egyformán adta vissza. A következő szójegyzékben a leggyakrabban előfor-duló erkölcsi fogalmak német és magyar ınegfelelőit állítottuk egymás mellé. A korabeli szóhasználathoz viszonyítva azoktól eltérő, szokatlan kifejezést nem találunk köztük:
Dignitet méltóság
Freude öröın
Fürsichtigkeit elölellátottság
Gemüt Elme
Geschickligkeit mesterség Güter des Gemütes Elmének javai
Herrligkeit dicsöség
95 Szenci Molnár Albert: Psalterium Ungaricınrı Herborn 1607. RMK I. 407. Ajánlólevél. - RMKT XVII/6. 16.
41
Hertzleid
A mű koncepciózus egységére törekedve igyekezett Szenci Molnár szóhasználatban is visszaadni annak logikus szerkesztésmódját.
Ezt azáltal érte el, hogy a különböző helyeken előforduló azonos, fő következtetéseket mindíg azonos módon mondta magyarul, bár a német szövegben ezek megfogalmazása különböző volt.
. . . werden wier auch keine Voll- . . . semmi tellyességet, avagy kommenheit, oder vollkommene tellyes bódogságot és örömet Seligkeit vnnd Frewde darin abban nem találhatunk.
finden.
(36.)
(24.)
A következő két példában más igealakok helyett is a talál igével alkotott kifejezést használta Szenci:
. in den Gütern des Lei-bes, kein Summum bonum, vnnd höchstes Gut zu sachen.
(85.)
Also ist nun aussführlich ge-macht, dass kein Vollkommene, kein Bestandige Frewd, vnd recht selig Leben beym Glück ist znerwasrten
(143)
. . . az Testnek javaiban, semmi Summum bonum, és Legföb jó nem találtathatik.
(23-) Immár azért bövségessen meg-mutattatot, hogy semmi tel-lyességes, semmi álhatatos öröm és igaz bóldog élet az Szerencsében nem találtatik . . (93.) A szöveg aclaptálása magyar eiszonyokra
Annak érdekében, hogy a magyar olvasók magukénak érezzék a könyvet, Szenci Molnár bizonyos változtatásokat hajtott végre az eredeti szöveghez képest. Ilyenkor nem fordításról, hanem adap-tálásról van szó.
A példák az eredeti művekben előforduló speciálisan rigai vagy német környezetre utaló kifejezések megınásítását mutatják.
. . . muss als denn der elende Mensch mit Cõlnischer Gewicht alles bezahlen, was er in der Jugendt auff geborgt . . .
(54.) Er kan sich nicht ersettigen, wen schon Elb vnnd Rhein ihme mit Goldt zuflüssen.
(172J . . . ihnen das grosse Erbgut . . . möchten wünschen dass es auff dem Rigischen Bodem oder da das MeeT am tieffsten ge-blieben were.
(218.)
. . . sich also wissen zu acco-modiren, dass sie bey den Latei-nischen gut Lateinisch, bey den Teutschen gut Teutsch seyn.
(488)
Akkor kel osztán az nyavalyás embernek az Budai mértékkel meg fizetni mindent, valami kölcsönt ifiúságában vött . . .
(86.)
Nem elégétheti meg magát ha szinte mind Duna, Tisza arannyal folyna reá-is . . .
(112.)
. . . és kivánhatnák hogy az pesti mezön, vagy az Duna fenekén veszet vólna minden gazdagságok.
(142)
. . . ugy tudgyák magokat acco-modalni és szabni; hogy az Latinusoknál, jó Latinusok, az Magyaroknál jó Magyar laittön 'valók legyenek.
(sea)
Molnár Albert hasonlóan adaptálta a német szólásokat is. Hangu-latilag az eredetieknek megfelelő, de magyaros jellegű képekkel, leleményesen adta vissza azokat:
Wie er diesen betrogen, jen-nen vbersetzt, diesen auffs Eiss geleitet, jennen auffs Aug ge-druckt, einem andern einen Ha-sen redlich an den Sattel ge-bunden, vnnd ihn auffs Narren-seil gelátteti.
(297)
Mint tréfálta, játzodtatta meg amazt, miként tolta ki imen-nek szemét, mint rántotta nya-kába az keleptzét. Ezt- mint eytette ki az nyeregböl, amazt mint ültet-te az két- szék közzé.
(l92.)
43
.Fontosság a „pontatlanság”-ban
A pontosság és hűség _ mint láttuk _ Szenci Molnár Albert legfőb.b követclménye volt önmagával szemben. A szó szerinti teljes megfelelés egy-egy tartalmi egységen belül azonban jóformán csak a címekben valósult meg. Nem is azt jelentette számára a pontosság igénye, hanem ahogy Zsoltárfordításának előszavában kifejtette: „az fondamentombéli igaz értelemnec forditását”.9°
Prózájában is a kifejezések lényegének, velejének a tolmácsolásá-val igyekezett a tartalmi hűség igényének eleget tenni. Eltávolo-dott ugyan az eredeti szövegtől, de csak azért, hogy pontosítva, egyértelműen, a magyarok számára ismert kifejezéssel közvetítse azt. Ezt a törokvését szolgálták kiegészítései és tömörítései.
Kiegészítések - tartalmi kiegészítések:
Darumb auss diesen allen genug-sam zu verstehen, dass schöne vnd prechtige Kleider kein recht selig Leben wircken, noch Ware Frewde in dem Hertzen erwecken können.
(355)
Mind ezekböl azért eléggé megérthetni, hogy az szép friss drága öltözet-ekben semmi igaz bódogságu élet nincsen, sem az szívben nem szerezhet igaz örömet az ékes öltözet és Tu-házat.
(229) A megértetés érdekében Szenci Molnár a hosszabb okfejtés után még egyszer kitette az alanyt, az egyhangúság veszélyét a jelzők változatos alkalmazásával kerülve ki.
A következő példában a met-aforikusan használt szavak konkrét megfelelőjét is beillesztette a magyar fordító a mondatba:
Es ist billich dass der im Rauch vnnd Dampff erstricke, der nur eitcl Windt, Rauch vnnd Dampff für Geldt verkaufft hat.
(286)
°“L. az előző jegyzetet.
Meltó és alkolmas dolog, hogy füstel ha-llyon meg, az ki csak füstöt párát, s-hiába 'való szót adot penzen el az embereknek.
(18õ.)
_ esztétikai jellegű kiegészítések:
Molnár Albert gondot fordított a magyar szöveg kifejező szép-ségére, élvezhetőségére is. Ezt láthatjuk a következő példán is, amelyben a szórend és mondatszerkesztés megváltoztatásával, önálló igehasználattal remekül kihasználta a német tényközlésben rejlő esztetikai lehetósegeket:
[Cyrus] . in sonderheit das Gewelb mit Golde vnterzogen, vnd darin mit Edlensteincn den gantzen Lauff des Himmels, an statt der Sternen formiret.
(388.)
Cyrus . de kiváltképpen az bólthaytásokat vonyatta meg arannyal, és az égnek egész forgását ugy formáltatta ki, hogy az csillagok helyett drá-ga kövek csillag módra tün-döklenének.
(247)
Tömörítés
Különösen a történetek elmesélésekor sok esetben a koncepció feszesebb, összefogottabb volta érdekében rövidített Szenci:
In Cyro dem gewaltigen Per-sen König eusserte sich eine gut Zeit ein hohes Gemüt, dass nach grossen dingen trachten würde.
(262)
Also seyn viel andere fürtreff-liche Männer ihrer Güter wegen in Leib vnd Lebens Not vnd Gefahr kommen.
(24O.)
Oyrusban az Persiai hatal-mas Királyban, jó ideién ki-ınutatódott, hogy nagyra vá-gyó elméie vólna
(170)
Igy estenek sok jeles om-berek az ö gazdagságok mi-att halálos veszedeleınbe.
(1õ8.)
Szenci Molnár Albert korábbi munkásságának hatása a fordításra A zsoltárfordítások vizsgálatakor kiderült, hogy Szenci Molnár az általa „megjobbított” magyar bibliafordítást nagymértékben felhasználta a magyar versek készítésekor.” Ugyanez történt e
97 Császár Elemér Szenci Molnár Albert zsolt-árai. ItK 1914. l5'?_,
279-. 403_.
45
fordításában is. A koncepciónak megfelelően sűrűn idézték a szer-zők a Bibliát, s Molnár a Károli-fordítást vette alapul a bibliai helyek közvetítésekor. Ez természetes, hisz talán önkéntelenül választott egy-egy jól ismert fordulatot, s egészen bizonyos, hogy a Discursus Bibliát olvasó közönsége is könnyebben fogadhatta be új, „épületes” olvasmányát a már ismert idézetek révén.
Ich gab mein Hertz drauff, dass ich Vlfeissheit vnnd Thor-heit vnnd Klugheit lernete.
Ich Ward aber gewar, dass solches auch Mühe ist. Denn wo viel Weissheit ist, da ist viel gremens, vnnd wer viel lehren muss, der muss viel leyden.
(621)
Adtam annak felötte az én elmémet az bölcseségnek tu-dására, és minden esztelenség-nek és bolondságnak megtu-dására, de megesmerem ezt-is lenni az léleknek nyomorusá-gának, mivelhogy az bölcse-ségnek sokságában sok busu-las vagyon, és valaki öreg-biti az bölcseséget, öregbiti az gyötrelmet.
(395--396.)
A megfelelő bibliai hely: Salamon Prédikátor 1:17, 2:18:99 Adtam annakfelötte az én elmémet
az bölczeségnec tudására, és min-den esztelenségnec és bolondságnac ınegtudására, de megesmerém eztis lenni az leleknec nyomoruságánac.
Anakut-anna mivelhogy az bölczeség-nec sokságában soc busulás vagyon, és valaki öregbiti az bölczeséget, öregbiti az gyötrelmet.
. die Töchter Sion stoltz seyn, vnnd gehen mit auffgerichtem Halse, mit geschmincketen Angesichten, tretten einher vnnd schwentzen, vnnd haben
(887)
. . az Sionnak leáııyi kevé-lyek, és felemelt nyakkal jár-nak, festet ortzáiokkal, fényes, szemekkel idestova pillogat-nak, tétova poroszkálván
jár-9“ A Biblia-idézetekı-i Szeııci kiadása alapján közöljük _ l. a 90. jegyzetet.
köstliche Schuh an ihren Füs- nak, és az ö lábokkal nagy
sen, zengést bongást szereznek.
(374.) (239)
Ésaiás 3:16: az Sion leánnyi felfuvalkotta-nac, és felemelt nyackal járfelfuvalkotta-nac, és szemeckel pillognac idestova poroszkalván járnac, és az ö lá-bockal nagy zengést bongást sze-reznek.
(704. )