Mldön az szent Ianos Evangelista ez Világot és annak örömét és kivánságit megszemlélte vólna, azt Ö, annak természet szerint való igaz szinéröl, ki irta és ki festötte, imez igékkel: Minden az mi ez Vilagban vagyon, az mind testnek kivansaga, .szemeknek bnialkodasa es elemek kevelysege. Es bizonyára ha ez* [8:]" világot meg tekintéllyük, mit találunk egyebet ö benne? Mert ez világ fiai kik az Ö Datfu/mokat, czéllyokat in corporis bona, az testnek javaiban helyheztették, azoknak min-den örömök, kivánságok az testnek minmin-denféle gyönyörködtetésében vagyon, azok minden vig-ságokat, öröınöket, az énekekben tánczolásban, kardoskodásbanfi játékban vadászásban, jóllakás-ban, bujálkodásjóllakás-ban, tisztátalankodásban etc, ke-resik. Szcretik az szép termetü személyeket, és az Ö cgéségekben, erejekben, ifiuságokban bizakod-nak. Egy summában, Cyclopsoka módgyára vad és rutalmas Sardanapalusi életet4 élnek, minden-féle bóldultságban, tobzódásban, kevélységben, pompáskodásban és nagyra vágyó felfuvalkodság-ban mennek el. Es ezeket tartyák magok menyor-szága gyanánt, és azt alittyák, hog csak Ök min-denkor vigságban és jóllakásban lehessenek, éyjel nappal dorbézolhassanak, czintalankodhassanak, és az Bacchus Ökleletinã vitézkedhessenek, tehát igen bódogok Ök, és mindenek elégségessen meg vagon és nem-is kivánnának magoknak jób és bodogságosb életet.
a Őrszó:
vilá-b A 8-9. lapon élőfej: l\-IASODIK RESZ Az Test-nek 55')/'t3nyÖı'iiségé1`Öl .
1. Ioh. 2. v
ESR.. 5. c iı
Aınos.
SHP
Esa.
Esai.
2. v. 6. 7. 8. 9
56. 11. 12
11. 12
Esai 29. v. 2.
Az mint ez illyen életet az Böleseségröl írott könyvnek mestere meg irja, miként nódicsák°
tudniillik egymást efféle vigadozo életre illyen igéckel: Nosza azért lakjunk az jelen való jokkal, és az örökséggel, mint az ifiusággal ugy éllyünk.
Ió borral és drága kenettel tellyünk meg. Ekessé-csük meg magunkat rósa koszorukkal, minekelötte megszáradna, senki közzülünk ne legyen az Ö bujálkodása nélkül, mindenüt hadgyuk jeleit az mi vigaságunknak, mert ugyan sincsen töb hasz-nunk benne.
Mert ez az régi dal, ének, mellyet ez mái napon-is é-°[9: ]nekelnek ez világfiai. Es szinte ezen éneket zenditették Esaiásnál amaz hizot atyafiak: és mos-tan-is igen mondga utánnok ez jelen való világ:
Iertek el, ugymondnak az néma és erös testü ebek; Hozassunk bort, részegedgyünk meg borral, hólnap-is ugy lakjunk mint ma, vagy sockal jób-ban. Es az 5. eap[fu,t] után, igen világos formáját irja ki ez illyen zabálódó életnek: Iay azoknak, ugymond, ãı kik jó reggel fel kelnek, hogy reszeges-kedgyenek, és mulatnak az bor mellett mind est-véig hogy az bor felgerjeszsze öket, kiknek lako-dalmokban vagyon hegedü, la-nt, dob, sip, és bor.
Az Vrnak dólgát pedig nem tekéntik meg, és nem gondollyák meg az Ö kezének cselekedetit. Es más helyen, mond ez illyen elázott társaságrol: Imé meg bodultanak ezek az bortol, és szédelgenek az erös italtól.
Es bizonyára igyenes7 példa, az mellyel tetezet az szent Léleknek, hogy ez illyen ostoba társaságot szem eleiébe irassa. Mert nyilvánsággal ha ez széless elmeiü ittass társaságot meg tekentyük, mit látunk egyebet Ö bennek, szörnyü, útálatos, iszonyu, és az mellett szánandó szomoru Specia-culfu/mnál; jáczodás nézésnél, Cyclopsi vad zordon társaságnál, söt emberi formában öltözött eggyütt ülö, és környül szökdösö eleven ördögöknéll Mit hallasz ott egyebet, hanem hogy az el része-gült bodult Bacchus fiai röhögnek mint az disznók ! Bögnek mint az tehenek, orditnak mint az
far-c Őrszó:
nekel-kasok. Az melly éktelen életröl az Esaias Proféta viszontag örök Iayt kiált: Iay az kevélységnek koronáianak, az Ephraim részeginek, és az ö dicsö-Séges ékességének elhullo viragának, kik az bortúl tántorganak.
Söt esudálkozván nézed ez esudas társaságnak csudad [10:]° erkölcsöket, pepecseléseketfff' gyes-talásokat.° Némellyek nevetnek, mások sírnak, eggyik aluszik, az másik vigyáz, némelljek énekel-nek és tombolnak. Némellyek üldögélénekel-nek, és nagy terhes dolgokról disputálnak. Láthatnál vagy kettöt bennek, kik mint atyafiak egymást ugy szeretik, legottan egyszó miatt fegyvert rántnak és egymáshoz ütnek, vágnak. Söt az kik iméntfi az szeretetnek miatta egymást Ölelték, esókolták, egyszempillantásban egy mással Özveharagusznak, egymast ölik, foytogattyák. Vgyhogy efféle zabá-lódó életröl igazán mondgya az Bölcs Salamon:
Kinek jay ! kinek ohaytas? kinek haborgás? kinek oknélkül való sebek? kinek szeıneknek veressége?
Tudniillik az bornál mulatóknak, az kik mennek az jo bor korcsomáknak keresésére, és az tölt-Ött bor-nak megivásara.
Mint az bölcs Sirak-is mond: Az bor sok embe-reket elveszt. Mint az kemence” meg probállya az fegyver élit; ugy a bor ãı kevélyeknek szivöket, mikor meg részegednek.
Micsoda szemmel nézheti azért az kegyes Isten ez illyen részeg csapokat és haragnak büdös edé-nyeit? Minémü szemmel láthattyák ezeket az szent Angyalok? Mint fogják Ök nézni az utolsó napon ez illyen dühösködö ördögöket?
Illyen életet élt Balthasar Királyll az Ö udvari Nemesseivel és Palotás Aszszony népével, és nem iszonyodot az arany és ezüst edényekböl, az mely-lyeket Nabuchodonozor az Ö attya az Ierusalemi templombol el prédált, az Mindenhato Istennek
ıčl Őrszó:
erköl-e A 10-11. - 14-15. lapon élőferköl-ej: Második Rész, Az Testnek gyönyörüségéröl.
f Discursus: epecseléseket g Discursus: innént h Discursus: kemencse
Esa. 28. v. 1.
Prev. 23. v. 29. 30.
Syraeh. 31. v. 30. 31.”
Dan. 5. Balthasar.
105
Luc. 16. Az Gazdag.
Tekozló fiu.
Alexancl. M. Pluta.rc.h.
Ourtius.
Persepolis Sandortul meg égetetik.
nagy gyalázattyára és csufolására, innia, és minden istentelenséget üznie cselekednie, miglen egy kéz a falon az Ö életének és egész Csaszárságának végét, változását fel irná.' [11:]
Az gazdag ember szent Lukacsnál, minden n apon djesöségessen és örvendetesen lakozott, és drága biborba-n bársonba öltözött. Azonképpen az té-kozló fiu minden javáit az kurváekal és latrockal költi el.12
Igaz példáiát mutattyák ez illyen életnek az Historia irok, az Nagy Sandorbanrli* az melly egyébkint ieles vitéz kegyes Monarcha vólt, mindenféle jószágos cselekedeteckel fel ékesitetett, és Királyok eleibe adott kiváltképpen való példáia és tükörc az bölcseségnek, vitézlö bátorságnak, iószerencsési jó hadviselönek, igasságnak és tisz-taságnak ; az mennyire az lehetséges vólt az pogány emberben: De mihelt az részegeskedésre és testi gyönyörüségre adta magát, az Ö joszágos dolgaiban menten haió törést szenyvedett, és rut, vad és fertelınes emberré lött. Altal verte, ölte vagdalta az legiób és ncmesseb barátit és tanácsosit. Fel-gyuytotta és meg égette az Napkeleten való jeles és leg hatalmasb Persepolis várost,14 az melyben nagy Királyok neveltettek és mellyböl sok nepek jó törvényeket hoztanak: Az melly város egyszers-mind tiz ezer hajót egyszers-minden szerszámival elkészít-hctett. Kedvezett vólna bizonyára annak józan-koraban, de egy részeg kurvátul el hitettetvén, részegségében véghez kellett menni az szörnyü dolognak.
Olly igen el merült- vólt az nagy ivásban, hogy az kik legkeményebben ihatnának azoknak országo-kat, népeket és sok ezer forintot adna. mellyért sokan az ö udvarában az nagy itallal meg ölték magokat. Mert mint ö maga élt, ugy élt az Ö egész hadi népe-is. Az hol ök mezöre kimentek, nem látott ember ott fcgyvc-1`ben öltözött vitezlö se-'*[12:]rc-geket, mint annak -elötte. Fegyver dorék,15 sisak,
i Őrszó: Az
j])iseursus: iószeı-enese k Őrszó: regeket
pánczél, pais féh'e tétettenek, kiki mind kannát, tálat, csészét, pohárt, üveget, borral tele palaszkot, hordozot kezében, és feiében rósa koszorút. önnön maga az Király magass folyosós padlásra vitetett fel mint az Bacchust szokták ki pingálni, kiirni.
Koszorukkal, kannákkal, boros vvegpohárokkal felékesitetvén. Az illyen bolondult és dösölö élettel hamar idön nem csak életét vesztette el, hanem az egész Monarchiát, mellyet nagy munká-val és jószágos cselekedetivel nyeret- vólt.
Mayd hasonló példáia vagyon ez illyen dösölésnek az rutalmas disznódi életnek az HeliOgabalns,'*1°
Romai császár udvarában, és sockal az elöt nem külömb tükör láttatot az Assyriai Monarehának Sarflanapazlus udvarában-is. Adta vólna Isten, hogy ez illyen élet azoknál maradot vólna, és egyéb Keresztyén Vraknak, Feiedelmeknek udva-rokban-is bé ne csuszot, omlot vólna: az holot efféle részegeskedö élet és zabálódás mayd ugyan szü netlenül gyakoroltatik.
Ez az csapás és nyavalya mint egy özönviz ki rohant mind ez egész világra. Német országra kiváltképpen és az mellet egynéhány' Királyos országokra. Holot az népek ez illyen dösölésre és d.isztelen részegsegre annyira reá édesedtek, hogy nagy része azt alittya, hogy Ö nékik ez légyen ki-váltképpen az Ö örömök és menyországok.
Olaszország, Spaniolország, és egyéb neınzetsé-gek, utálatos paráznaságot üznek, és Sodomai"
gyalázatban élnek. Es nagyob része ez világnak ez utólsó idökben, minden ÖDat'wmát, tzéllyát minde-nestöl ez testi gyönyörüségben helyhezteti.'“ [13:]
Az ki mostan keményen ihatik, az dólgot való-ban megálhattya, és egyebeket italával ki gyözhet.
nagy jeles vitézi erös embernek tartatik. Ez illye-nek közzül néha nag tisztességre, méltóságra emel-tetnek némellyek; Királyok, Feiedelemek, és Vrak környül kell naponként lenniek, fö tisztekben állattatnak, igazgattyák az udvarokat, tarto-mányokat és az népeket. Nincsenek-is az
Császa-Í Discursus: Haliogabalus IT! Őrszó: Az ki
Heliogabalus.
Sardanapalus
Németország
'l`iL0ı`iuB
ı .öreg Ország.
Italia.
Xégj bolondok borivá-sa. Olasz országban.
rokhoz, Királyokhoz és Feiedelmekhöz való Lega-tiókban, követségekben, és nagy dólgoknak véghez vitelére alkolmatossabbak, mint az kik jól ihatnak, sokat el emészthetnek, avagy az mint Ök szoktak szólni, igen jól értnek az italhoz. Ezek lehetnek gazdagocká, értekesekké és hatalmasoeká. Ezek nyernek pénzt, gazdagságot, Tartományokat, né-peket. Nem külömben mint régenten Tiberius Csá-szár,13 az ki ez okon Biberiusnaklf' hivattatott;
mely midön két nap és éyjel mind ivot vólna Pomponius Flaccussal,2° és Lucius Pisóval,21 az eggyiknek az egész Syria országot, az másiknak az Roma városán való Praefecturát- és Tisztartóságot aiánlotta és adta.
Ihon ez mái napon-is illyen az állapot. Görög-ország-is, Italia, és Francia Ország, mely nemzetek egyébkor, hogy az részegséget gyölölték, az szabad tudományokra és nyelvek tanulására adták ınago-kat, nagy dicséretesek vóltanak, ez gyalázattól most-is mint régenten olly kevessé mentségessek.
Mert még Plinius-is” azt iria felöllök, hogy az Ö ideiében nem csak Ö magokat részegitették, bolon-ditották a nagy itallal meg, hanem még az oktalan barmot-is az részegitö italra kénszeritett-ék.
Es az Paulus Diaconus Historiáiából” tudván vagyon;“ [1-4:] Hogy Olaszországban 4 vén bolon-dok egymás közöt nem emberséges italt kezdette-nek. Mert mivel az elsö és az véneb 95. esztendös vólna, az másik hozzá közelb 87. az harmadik 66.
és közzülök az ifiabbik 58.° esztendöbe járna:
az véneb az ifiabbal ketten, az két közbölsöre annyi pohárbort köszöntek, az mennyi esztendeit az Ö életeknek vethetnék öszve, ugy mint tudni-illik 153.? és amazok ezeknek meg feleltek az ital-ban, és mivel hogy Ök-is szinte annyi esztendöket ugy mint 153. hoztak öszve, ök-is ezeknek viszon-tag annyi pohárt offeraltak és it-attak meg vélek.
Az melly otromba italnak módgya még Német Országban, álig hallatott.
n Őrszó: Hogy
0 Discursus: ifiabbik. 58 p Discursus: 151
Az mint azért hogy ezek minden Ö Datfmnokat, tzillyokat, az italban, dösölésben helyheztették, azonképpen vadnak ollyak, kik az bujálkodásra, avagy egyéb testi gyönyörüségre, világi örömre és csufságokra legjenek haylandók, minden kiván-ságok, kedvek és vigasságok czak azokban vagyon.
Eyjel nappal, minden szorgalmatossággal csak azt üzik, keresik. Xerxesnek” az Persiai hatalmas Királynak seınıniböl nem volt fogyatkozása, az mi ez világi gyönyörüségre szólgálna, és esufsági játékra, de mégis parancsolatot bocsátot ki, az mellyben nagy jutalmat ígér annak, az ki csak valami uy esufságos jatékot és tréfát gondolhatna és találhatna. Plutarehus irja, Az Antoniusról,25 hogy ez egy Szakácsnak, ki egy vacsorát szépen rendelt vólt, és az ét-keket jól el készítette vólt, egy Gazdag pólgár jószágát aiándékozta. Olly igen az testnek gyönyörüségére adta vólt magát ez az Antonius, azonképpen az ö Felesége az Cleopatra-ís,2° az ki egykor fel fogad-'l[15:]ta az Ö Vrával, hogy Ö eggyetlen egy lakodalomban harmadfél tonna aranyat elköltene. Lehetetlennek látzot ez az Ant-oniusnak, helyén hadgya azért az foga-dást, és eltellyesit-eti, itélö biróiúl fogiák erre az Lucius Plancust. Az Cleopatra, az mint szokása vólt elkésziteti az drága lákodalmat. Az historiák bizonyittyák hogy ezek ketten mindenkor nagy pompáskodásban éltenek, és egymásnak az Királyi vendégség szerzésben semmit nem engedtenek, hanem míndenik azon vólt hogy övé légyen az gyözedelem. Midön azért meglett vólna az lako-dalom, mond Antoníus, hogy még közel sem költ vólna arra harmadfél tonna arany. Igaz és ugy vagyon, mond az Királyné aszszony; mert eddig még csak az meg szerzés és hozza adás vólt, ez után következnék az legjób.” Erös etzetet hozat azért egy tálba. Csudállya az Király mit akarna azzal eselekedni. Az Királyné ottan nyul az füléhöz, az mellyen olly Orientalisf drága gyöngy függet, az mellyhez hasonlót, az mint Plinius23 iria, az
q Őrszó: ta az I' napkeleti
Xerxes.
Antonius.
Cleopatra
Az gyõnyöı'i:'isegbe[n]
nincsen igaz bódógság és öröm.
Napkelet soha nem hozott, és harmadfél tonna aranyra beesültetett, ezt ö leszakasztya, az erös etzetbe mártya, és hogy az, az Ö természeti szerint hamar el olvadna, száiához viszi az tálat és egy itallal felhörpenti a harmadfél tonna aranyat.
Emeli kezét az másik füléhez-is, az másik drága gyöngyöt-is le akaria szakaszt-ani és el nyelni, Lucius Plancus menten az karjára esik, és nye-rettessé hadgya, és igy menti meg hogy az másik-is oda ne kellyen.” Oh világ fiainak nagy bódultsága;
z`=ı kik azt alittyák hogy csak arra születtettenek és arra heljheztettenek az Isten földének színére, hogy csak gabona eınésztö férgek legyenek, és az lstennek drága nemes aíándékit olly oktalanul és haszontalanul kellyen el pázárlaniok, és meg E-ınészt-eníek. []6:]S
I.
Hogy ha azért ez illyen gyönyörüzségelcbe-n igaz Bóldog.-ság, és 'valóságos Öröm találtassélcé ? N Oha ez ınostaní idöben nagy részént az embe-rek az Testi gyönyörüségekben keresik az Sfuzmzmfu/m bOn*umot, az az, az Legföb jót, és azt alittyák hog' azokban talállyanak igaz és allandó örömet: és az gyönyörűségek magokban ollyanok, hogy szép kedves külsö színét mutassák az igaz, tellyes és állandó örömnek, és bódogságnak, és így az Világ fiainak szíveket és elméieket meg indítyák és elfoglallyák; Mi ıníndazonáltal okos értelmü, bizo-nyos és álhatatos fundaınentomokból az ellen-kezöt nıutattyuk meg. Elöször hogy az Gyönyö-rüségekben semıní igazságos; Másodszor semmi tellyességes; Harmadszor hogy semmi álhatatos nincs; és annakokáért- azokban semmi igaz, tellyes-séges és ál hat atos Bódogság és Öröm nem találtatik.
Elsöben, az testi gyönyörüségnek álorezáiát ha-mís színét az mellyel pompáskodjk, vonnyuk le, és mutassuk meg hogy semmi bizonyos abban nincs,
s A 16-17. lapon élőfej: Második Rész, Az Gyönyörüsó-gekben nincsen igaz öröm.
és hogy az semmi igaz örömet nem nemzhet.
Mert midön ez megbizonyítatik Ö magától-is a következik, hog á Summum bonu-na, avagy az Leg-föb jó az Gyönyörüségekben nem találtatik.
Onnan kezdgyük pedíglen el, az honnan legínkáb illik, és lássuk meg melly kedves légyen az Min-denhaténál ez illyen gyönyörüségbe vesztek, az halandó embereknek. Ha annakokáért az Isteni szlent] Irásban eltekintélünk,3° ınindgyárt azt talállyuk, hogy az Isten szent és tiszta valóság légyen, minden tisztátalanságnak valóban gyülö-löíe, és ez* [1"ı':] illyen barbaros és zavaros dólgát, ez veszet gonosz világnak rettenetessen meg-tünteti. Iay azoknak, ugymond Esaiásnál, az kik jó reggel fel kelnek, hogy részegeskedgyenek, és mulat-nak az bor mellet mind estvéig, hogy az bor öket felgeríeszsze, elhevitse. Annakokáért elkel vitettetni az én népeınnek véletlen, és az Ö tisz-teletes embereinek, és köznépnek szomiuságot kell Azenvedniek. Ennekokáért az koporsó-is igen ki teríesztette az Ö hasát, és az pokol az Ö torkát lclötte igen feltátotta, hogy az én népemnek mind tíszteletessi, ınind közönséges sokasága abba le szálja-nak, és az kik ez földön gyönyörüségben éltek, ınind gazdagok s-örvendezök, hogy mínde-nek le ılyoınattassanak, és az kevélyekmínde-nek szemei ıneg aláztassanak. Iay azoknak az kik serények az nagy italra, és erös vitézek az részegségre. Annak-okáért- miképpen meg emészti az pozdoríát az lang, és az polyva semmivé lészen az lang elött, azon-képpen ezeknek gyükerek meg rothad, és ezeknek virágok mint az por elmulik. Mert az Vrnak, a Seregeknek Vrának törvényét meg utálták: és az Izraélnek szent Istenének beszédét ınegkárom-lott-ák. Annakokáért geriedet fel az Vrnak haragja az Ö népe ellen, és fel huzván az Ö kezét annyira meg verte azt, hogy az hegyek-is meg rendülnének, és az Ö hólt testek elvettetvén hevernének az utzákon. Es ınind ezekkel-is nem múlt még el az Ö haragja.
1 Iohanjnís] 2 vjersus] 15, 16.
Í Orszó: illyen
Em. õ. v. 11, 12, 18, 14, ıõ. sz, 28, aõ.
111
Ioh. 8. v. 44:
Ne szeressétek ez világot, se azokat az mellyek ez világban vadnak. Ha valaki szereti ez világot, nincsen abban az atyának szerelme, mert valami ez világban vagon (mint testnek kívánsága, sze-meknek bujálkodása, élet-“[18:]“nek kevélysége) nem az atyától vagyon, hanem ez világtól, és ez világ elmulik az Ö kivánságával eggyütt.
Innet én azt állatom; Az mi az Istentöl nem szár-mazik, az gonosz lélektöl kell annak származni;
nem-is lehet igasság, hanem merö gyílkosságnak és hazugságnak kell lenni. Mert az Satan, az testi gyönyörüségeknek fundálója, attya az hazugságnak és az gyílkosságnak, annakokáért nem származ-hatik Ö töle egyéb, hanem hazugság és hamisság, az igasságnak szine alatt; merö kedvetlenség az gyönyörüség szine alatt, merö kár és gyilkosság az haszonnak és kedvességnek szine alatt-.
Es mely igen utállya az Vr Isten ez illyen Epi-eurusí31 veszett életet és rutalmasságot, eléggé meg mutatta az vizözÖnben,32 és értésére adta ez egész világnak, midön az elsö zordon nyers világ, az Ist-ennek Lelkétöl nem akarna vezérelt-etni; és mind heába lenne, valamit az igasságnak praedicatora az Noé Ö nékíek az Isten igéjéböl jövendölne; és Ök mind csak öttek íttak; adtak s- vöttek, házasultak és házasit-ottak. Es semminek alit-ottak mindent, miglen szinte kezekbe adatnék az elhitel.33 Annak-felötte illyen panasz szék hallattanak az kegyes Istentölz Bánom én hogy az embert tereıntettem !34 Ha azért az Isten az vadonnan uy világnak nem kedvezett, hanem azt az Ö haragjában, szine elöl elvetötte, sokkal kevesbé fog kedvezni, ez mega-vult hideg világnak, az melly illy fölöttéb szerte-lenkedik: és nem eszik iszik mint az elsö világ;
Es mely igen utállya az Vr Isten ez illyen Epi-eurusí31 veszett életet és rutalmasságot, eléggé meg mutatta az vizözÖnben,32 és értésére adta ez egész világnak, midön az elsö zordon nyers világ, az Ist-ennek Lelkétöl nem akarna vezérelt-etni; és mind heába lenne, valamit az igasságnak praedicatora az Noé Ö nékíek az Isten igéjéböl jövendölne; és Ök mind csak öttek íttak; adtak s- vöttek, házasultak és házasit-ottak. Es semminek alit-ottak mindent, miglen szinte kezekbe adatnék az elhitel.33 Annak-felötte illyen panasz szék hallattanak az kegyes Istentölz Bánom én hogy az embert tereıntettem !34 Ha azért az Isten az vadonnan uy világnak nem kedvezett, hanem azt az Ö haragjában, szine elöl elvetötte, sokkal kevesbé fog kedvezni, ez mega-vult hideg világnak, az melly illy fölöttéb szerte-lenkedik: és nem eszik iszik mint az elsö világ;