FÜGGELÉKÉBEN
Nyéki Vörös Mátyás Tintinnabulum tripunalantium című művé-nek kiadásai két világosan elkülöníthető csoportot alkotnak, me-lyeket Jenei Ferenc protestáns és katolikus típusnak nevezett.115 A protestáns típusú kiadásokban a szöveget magyar címmel, pro-testáns szempontoknak megfelelően kihagyásokkal közölték. E kiadások végén pedig tizenhárom nem Nyékitől származó vers következik az alábbi megjegyzéssel: „Hogy ez Könyvnek utollya üressen ne maradna, tehát még-is a' kegyes Olvasónak egy nehány szép intö Verseket hozok elö.”
Waldapfel Imre 1934-ben az év nélkül megjelent XVII. századi lőcsei11° és az 1784-es budai kiadás alapján a versek egyikéről meg-állapította, hogy Horatius I. 1. szatírája egy részletének magyar fordítása, melyet az ismeretlen fordító a „barokk Sinnspruch”
szellemében erkölcsi célzattal tolmácsolt magyarul.117
E versek valamennyiének közvetlen forrását Szenci Molnár Disc-azrsus-fordításában találjuk meg. Mind Nyéki Vörös Mátyás, mind Szenci műve a földi élet helyett a túlvilágra irányítja a figyel-met. Viszont míg a Discursus-bali a való világ egyes javainak ta-gadásán van inkább a hangsúly, a Tintinnzabulnm a túlvilági életet már barokk szellemben hangsúlyozza és részletezi.
A Nyéki-kiadásokban szereplő Discursus-ból vett versek még nem szakadtak el teljesen az eredeti műben betöltött szerepüktől, ugyanis a Discursus 1I~-V fejezetének megfelelő tartalmi egy-ségeit summázó címek után következnek:
„A' Testi gyönyörüségben igaz Bóldogság, és valóságos öröın nem találtatik.” cíın alatt a Discursus 1630-as kiadásának 23.
lapján található Cicero- és Augustinus-idézet;
„E” Világi Szerentsében-is nintsen semmi igaz.” cím alatt az uo.
49. lapon található Publilius-, az 50. lapon levő Horatius-, Seneca-, Boëthius-, valamint az 51. lapon levő Cicero-idézet:
,,Továbbá, a' Gazdagságban-is nintsen semmi tellyesség.” cím után az uo. 129 --130. lapon található Horatius-, a 158. lapon levő
115 Péeseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei. Sajtó alá rendezte: Jenei Ferenc, Klaniczay Tibor, Kovács József és Stoll Béla. RMKT XVII/2. Akadémiai, Budapest 1962.
11° RMK I. 1597.
'17 Waldapfel Imre: XVII. századi fordítás-töredék Horatiusból. ItK 1934. 402. - Trencsényi-Waldapfel Imre: Klasszikus arcképek I. Horatius.
Akadémiai, Budapest 1964. 64--65.
Aristotelés-, a 156. lapon található Boëthius-, valamint a 167.
lapon található Bernát-idézet;
„Nem bizonyos e' Világi tisztelet és ditsöség.” cím után az uo.
182. lapon levő Seneca- és 184. lapon található Cicero-idézet követ-kezik.
Feltételezhetjük, hogy a nyomdász, ha lett volna még helye, tovább folytatta volna a Tintinnabnlfam-mal, különösen annak első részével párhuzamos gondolatokat tartalmazó Szenci-versek átvételét. Erre utal az is, hogy a Discursus-idézetek sorrend-jét a válogató lényegében nem módosította, csak kihagyásokkal élt.
Valószínűnek tartjuk, hogy a versek először a XVII. század máso-dik felében Lőcsén, a Brewer-nyomdában, a Discursus kiadási helyén jelentek meg. Szenci klasszikus fordításai részleteikben ez által a lőcsei kiadás által hatottak a XVIII. században.
Itt jegyezzük meg, hogy 1701-ben Tótfalusi Kis Miklós is ki-adta a protestáns változatú Nyéki-ınűvet, azonban az eredeti köl-temény után Nyéki Vörös egy katolikus típusú kiadásából egy Nyéki-vers szövegét közölte. Tótfalusi nyomdájában ugyanebben az évben megjelent a Discursus teljes szövege is.
6 szeıızzi Molnar Alba-c 31
osszEFoeLALÁs
A Discursus de summo bono a XVI-XVII. századi csalódott, megtorpant ember sorsproblémáit és kiútkeresését fejezi ki. A kiút illúziójaként a hit Legfőbb bonummá emelése a barokk felé közelíti a művet, a reneszánszban központi, evilági javak meg-bukása pedig a reneszánsz kor kritikáját, az azon való túlhaladást jelentim -- a protestáns humanista etika síkján és nem a barokk etika nevében.
A Discursus koncepciója Boëthiusnak a Oonsolatio Philosophiae-ban kifejtett sztoikus otikáján alapul, s a mű nagy részét elfoglaló sok bibliai és világi idézet és történet mögül is előtűnik e filozófiai-etikai háttér.
A Discursus-fordítás a hazatért Szenci Molnár Albert életművé-nek méltó összefoglalása. Mint minden fordítása, ez is a magyar közönség igényének kielégítését szolgálta. Molnár Albert mindig a hasznos és aktuális művek tolmácsolója volt, korábban a nyelv-tudomány, zsoltárok, teológia terén, utolsó korszakában pedig az erkölcsfilozófia területén. Discursus-fordításával a magyarokat is bekapcsolta azoknak az európai nemzeteknek a sorába, amelyek körében ez a Boëthiusig visszanyúló újsztoicizmus a XVII. szá-zad folyamán elterjedt és hatott. Fordítása beleillik az újsztoikus etikai álláspontot magyarul publikáló művek sorába, melyek közül Thordai János 1630 körül készült Epiktétos-fordításalm és az 1641-ben megjelent, Laskai Jánostól származó Lipsius-fordítás12° a leg-jelentősebb.
Szcnci Molnár, a Diiscfu-rsus-fordításban előző prózai, illetve ver-ses fordításainak eredményeit szintetizálta: mind. a prózai, mind pedig a verses részek tolmácsolásakor a hűség és költői szabadság
"Ü Ko-mlovszki Tibor: Egy manierista „theatrum Europaeum" és szer-zőjc. ltK 1966. 85.
ˇ '_'9 Keserű Bálint .` Epiktétosz magyarul - a XVII. század elején. Acta Iıııx--eı-sit-at-is Szegediensis. Sect-io Litteraria 1963. 3--44.
N _12° Laskai János válogatott művei. Magyar Iustus Lipsius. RMPE II.
hajtó alá rendezte: Tarnóc Mó-rton. Akadémiai, Budapest 1970.
6* 83'
díalektikáját juttatva érvényre. Nem volt idegen számára a mű problematikája, a legteljesebb mértékig átélte korának, a „meg-hidegült” világnak a sorsfordulóit, ezért tudta olyan őszintén át-érezni és közvetíteni e sztoikus koncepciót, mely saját bevallása szerint vigaszt nyújtott neki megpróbáltatásai idején.121
A fordítás ízes magyarságáról, a fordító nyelvtudásának mély-ségéről és gazdagságáról a példák ıneggyőzhettek bennünket.122
„Szép rend, methodus, világos értelem”122 s ,,dictionis Vngaricae elegantia”121 - voltak legfőbb esztétikai követelményei. Utolsó művében ezeket a lehető legınagasabb szinten valósította meg.
=l=
Végezetül szeretnék köszönetet mondani Bán Imre professzor úrnak rendkívül nagy segítséget jelentő lektori véleınényéért-, Tolnai Gábor professzor úrnak munkám önzetlen támogatásáért, valamint Bónis Györgynek. Dán Róbertnek, Kovács Sándor Ivánnak, P. Mayer Erikának és Vizkelety Andrásnak készséges segítségükért.
121 Discursus: Ajánlólevél. 3.
122 Erdélyi János: A bölcsészet Magyarországon. Budapest 1885. 88. -Bán Imre: Apáczai Csere János. Akadémiai, Budapest 1958. 62. - U6.:
A magyar manierista irodalom. ItK 1970. 4. 463.
123 Szenci Molnár Albert: Postilla Scultetica. Oppenheim 1617. RMK I.
475. Ajánlólevél. - RMKT XVII/6. 486.
124 Szenci Molnár Albert: Dietionarium Ungarico-Latinum. Nürnberg 1604. RMK I. 393. Ajánlólevél. - RMKT XVII/6. 464.
DISCVRSVS DE SVMMO
BONO
AZ LEGFÖB IOROL,
MELLYRE EZ VILAG MIDEN-koron serényen és válóban vágyódik.
Az Bibliai és Világi sokféle Historiákért és Példákért olvasásra kedves és
hasznos.
Ennekelőtte IOSQ VIN VS BET VLEI VS által Hanoviaban boesattatot ki.
Mellyet mostan némellyeknek kérésekré Magyarrá forditot
Sz[enci] M[olnár_] A[lbert/
LÖCSEN Nyomtattat ot , Brevver Lörintz által, 1630.
AZ NEMES ES VITEZLÖ DARHOLTZ FERENTZNEK,1 FIN-tának2 és Hyllyónak2 &c. örökös Vranakfi, Istenének igaz hittel, Fejedelmének tiszta hiv-séggel kedves Szólgájának; nékem szeretettel tisztelcndö Patronusomnakb és jó tévö Vramnak, kivánok az Vr Istentöl minden lelki testi°
áldá-sokat.
AZ igaz bölcseséget-, Vitezlö Nemes Vrám, soha senki igazzábban nem commendáltafl és jóbban°
meg nem dicsérte az Salomon Királynál,1 kit az Isten önnön maga ez világon minden embereknél legbölcsebnek bizonyít. Mert igaz közmondás imez;
Hogy akarkijs arrolf túd igazab itiletet tenni, az milıöz Ö legjobban ért, és az ıniben ö tudos. Az Nicostratus fö Pictor, az mint Elianusf' irja, midön az hires neves Zeuxis'1 képiró munkajat-, az Görög Ilonának1' egy táblára irot képét almélkodván sokáig szemlélne; hozza járulván egy ember, azt kerdi töle; mit csudálna ö ot ollyan igen? Kinek mond Nicostratus: Nem kérdenéd ezt, ha az én szemeimmel látnál. Mely mondásával kimutatta azt, hogy az tanult és tudos emberek, akar mely dologrol igazán, az tudatlanok pedig sockal kü-lömben értsenek és ityllyenek.
a. Discursus: Vranak.
b pártfogómnak c Discursus: teszti d ajánlotta
e Discursus: jókban f Discursus: arröl
Az jó bölcseségnek eredetiröl, tulaydonságárol, hasznáról és dicséretiröl az Proféták-is; Moses, Iób, és az többi bizonnyal itiletet tesznek. Lukács Evangelista, Iakab Apostallal, Isten adományának bizonyittyák azt és tölle könyörgéssel nyerendönek.
Ezent árnyékoztákfi az Poëták-is, az Minervá-nak,° bölcseség Isten aszszonyának az Iupiter agya velejéböl való származásán, az mint egykori praefatiombanë arról Deakul1° bovebben irtam.
Dietionar[io] Norib[ er]g[ae] edito.11
Az bölcséség megszerzésére pedig és terjeszté-sére igen szükséges ezközökh az Iskolák és az szép tudományokrol irot könyvek. Mert nem olvasunk az egy Nestornál,12 az Pylíus népek fejedelménél többet, az ki az írások tudományanélkül bölcse-ségre szert tehetet vólna de ennek-is arra egyni-hány száz esztendöt tulaydonitottanak. Erröl kíván kiki Deak baráttyának13 Nesto-1[2b:]lreos annos, Hoszszu életet. Az Scholaknakk pedig és könyveknek szükséges és hasznos vóltát az böl-cseseg tanulására, tanitasára, igen ertötték min-den idöbeli sze[n]t és tudos emberek. Mert Sz[ent]
Markus Evangelistárol azt írják Philo és Hiero-nymus,14 hogy tanuló coetustl és disputalom sereget gyüytöt, az kik nap estig mind az Szfent]
Irásnak, és egyeb hasznos tudományoknak tanu-lasalıan, forgatasaban vólnának foglalatosok Egyptusnak nevezetes városában Alexandriában, nıelyben Ptolomeus Philadelphus király,15 annak elötte három száz harmintz esztendöekel köny-veckel igen meg rakot Bibliothekat, könyves palo-tákatn készitetet vólt; az melyben bététetvén voltak az szent könyvek-is mellyeket az hetvenkét Tolmácsok Sidobol Görög nyelvre forditottanak.”
Minden kétsegnélkül Isteni gondviselesnek
ren-g elöljáró beszédemben h Discursus: ez közök i_ Orszó: reos annos,
J A [2b]-[3b] lapon élőfej: DEDICATIO. (=Ajánlás) k iskoláknak
1 gyülekezetet, társaságot mértekező, vitatkozó n Discursus: paloták
Dent. 4. v. 6.
Iob. 28. v. 20. Luc.
21. v. 15.
Iae. 1. v. 5.
87
deleseböl lett, hogy annyi száz esztendöekel az elöt az bölcseségnek és hasznos t-udományoknak anyi sok eszközei, az sok jó könyvek odagyüytet-nének, az holot" az Keresztyéneknek, á pogányok közöt elsö és dicséretes Scholajok fundaltatnék.°
Az melyböl nem sok idö mulva, sok hires bölcs Tanitók származtanak, ugy mint Pantaenus,13 Clemens,19 Origenes,2° Tryphon,21 Dionysius,22 Ana-tolius,23 Pierius,2'1 Theon,25 Athanasius,2“ Didymus,27 Ambrosius Alexandrinus,22 Maximus Philosophus211 Constancinapoli pispok, és többek szántalan sokan, kik osztán az EeclesiakatP és Respublicakatq az ö bölcseségeckel és tudományockal hasznossan és dicseretessen igazgatták.
De az után következendö idökben-is sokan voltanak, kik Sz[ent] Markus Evangelista példaja által meg indulván Scholakat fundaltanak az igaz tudományoknak terjesztésére. Mert ınayd minden tartományokba[n] találtatnak városok..
az mellyekben még most-is nagy Seholaknak és Collegiumoknak láttatnak régi jelenségi. Mint Olasz országban legrégiebnek dicsértetik az Bo-noniai,' az mely ottan hamar éppitetet Sz[ent]
Agoston halála után Theodosius II. Imp[erator]
idejében.3° Francia Ország az Lugdunumitsf 21 á Rhodanus1 viz mellet; Brittania Bannoehorait;“~32 Nemet Ország az Trevirisbelitv tarttyák legrégib Academiaknak.33 De soha nem olvasuk töb, jelesb, föb Seholaknak fundalását, mint Carolus Magnus Imperato1`ságában.“'-24 Mert ennek indi-tasábol, kezdéséböl eppitetet vagy uyitatot az Papiai* és Padvai Olasz országban, Parisi és To-losaifi' Franciaban: Pragai Czeh országban. Ezeknek
O alapíttatnék p itt: gyülekezeteket q itt: közösségeket r bolognai
s lyonit t Rhône
u bangorit (Wa1esben) v trierit
wNagy Károly uralkodásakor x paviai
y toulouse-i
utánna való idökben-is, mind az mi idönkig Nemet Országnak föfö helyein, mind nevekedet számok az Gyınnasiumoknak és Academiáknak; mellyek-böl sok tudos mellyek-bölcs emberek származtanak, és számtalan hasznos könyvek bocsáttattak ki. Es mi Országunkban-is vóltanak kegyes Fejedelmek, kik igen jól értvén az Seholaknak és könyveknek az igaz bölcseség szerzésre használatos vóltokat, igyekeztenek hasonló dolgokra: ugy mint Matyas Király:35 ki Budan az királyi Collegiumnak már fundamentomat-is” felrakatta vólt; és az ackor romlani kezdet Görög országbol2° és egyébünnet szántalan szép drága könyveket” [3a:] hordatot az ot való Bibliothekaba 1480. esztend[öben].
Az után 1570. esztendö táyban ifiu Ianos király37 vólt ill_ven szándékban. Ki amaz hires Philosophust Petrus Ra1nustis3'1 hivatta Párisbol Fejérvárrá. De az .Blandrat-a29 orvosnak doha,1° eliszonyitotta az bölcseket az oda ıneneteltöl. Annakutánna Batori Ist-van-is41 hivatta idebé Pádvából Iacobus Zabarellat42 tanitasnak okaért de szándekának Lengyel Országi királyságában szakat vége 1586.
esztend[öben]21'. De ez dolgot azok közzul senki elöl) nem mozditotta. az fejedeleıni bölcseséggel, igaz religióvalac és az jó könyveknek szeretetivel felékesitetct és az Istenben már bódogul elnyugot Bet-len Gabor Vrunknál:13 Ki Testamentomában-is2'1 az fejedelemi Gymnasiumnak fundalására illendö jövedelmet rendelt és költseget hagyot.'14 Mellynek Felseges Fejedelem Aszszonyunk és Nagyságos Gubernatorae Vrunk által való eltellye-sedes és véghez vitele felöl, Isten után, igen jó re-ıncnségben vagyunk.”
Immár pedig hogy ez kezünkben lévö könyvnek credetihöz közelb járullyak, az mi idökben Livoniá-nak fö városában, Rigában, midön az becsületes Tanácz, az fen béhozot peldakra nézvé, az
ot-z alapját is aa Őrszó: hordatot ab Discursus: észend ac vallásossággal ad végrendeletében is ac kormányzó
való Scholát bölcs Tanitoknak hozatásával öreg-bitené; és az nevezetes tudos Georgius Cieglerustfi ot immár XI. esztendeieaf vólt volna az Tanito tiszten, az nemes Tanácsnak és Scholarchaknak”
gratulalvan és kédveskedvén bocsátá ki ez könyvet Deákul illyen titulussal:
DE INOERTITVDINE RERVM HV-manarum Discursus Theologicus, Ethicus et
Historic'as.“11
MEllyct ottán hamar Német nyelvre forditotta-nak, és világ tükörének neveztenek. Ez könyv az külömbkülömb Materiakért*11 oly kedves vólt és nagy hamar ugy elkölt, hogy ritkán találtatnának elado exemplárok.2l Ez Német editiot“11 azért Iosquinus Betulejus megöregbitvén,*17 és titulussát változtatván másodszor bocsátta ki Hanoviaban, Anno 1609.21 De hog ez Hanoviai editio-is ugy elfogyna, hogy az távulb való tartományokban nagy árron sem kaphatnák, az Nemes és fö embert, Cramerus Antalt^12 találták meg Löcsén, némelly jó könyveket szeretö emberek, hogy ez Discnrsnst de Summo Bono,2111 költségével ujobban ki nyom-tattatná és közönséges haszonra az ólvasockal közléneje. Ez könyvnek azért kedves vóltat és keletit látván az könyvnyomtatók hárman-is kértek engemet, hogy Magyarul forditanám, re-ménlvén azt, hogy az Magyar Olvasoknal-is kedves fogna lenni ez Discursus. Midön azért az Lõcsei becsületes Bruno Braier ötcse, az tisztelendö Lörintz Brevver” Könyvnyomtato kérését ujétaná, és munkámnak jutalmát-is igérné, megforditam ez elmult nyáron, egy keserüség vigaztalo és egy af Discursus: esztendeik
ag középfokú tagozat igazgatóinak
ah Teológiai, etikai és történelmi értekezés az emberi dolgok bizonytalanságáról.
ai anya-gért aj példányok ak kiadást
al Hanauban, az 1609. évben am Legfőbb jóról szóló értekezést
igaz szeretetre oktató könyvecskéckel egyetemben:
mellyeckel vigaztaltam-is magamat némellyecknek szomoritó és kártévö rágalmazások ellen.2“ [3b:]
Hogy pedig ez töllem Magyará forditot köny-vecskét, nemes és vitézlö Darholtz” Ferentz Vram, nékem kedves Patronusom, az kegyelmed neve alat bocsassam ki, egyik oka ez, hogy miolta én, Petrus Budaeus Praedikator által, nékem az Christusban szerelmes atyamfia által, kegyelmed-nek*1P esmeretségeben jutottam, sokszor nyil-vansággal. vöttem azt eszembe, hogy kegyelmed mind Deak és Magyar könyveknek olvasásában gyönyörködgyék, azokat meg-is tudgya választani, és az én efféle munkácskaimról-is itiletet tudgyon tenni, és az rágalmazók ellen-is meg tudgya otal-mazni, amaz bölcs Zeno5° peldáját követvén:
Ki ınidön hallaná egy magahit embernek azzal kérkedését, hogy ö az Antisthencsben51 sokakat nem jovallana, azt kérdette tölle, Ha alittyaé hogy valami jó-is vólna abban? Ki azt felelte hogy ö nem tudgya. Legottan keményen megfeddi azt Zeno ezt mondván: Te szemtelen azokat mered az Antisthenesben rongyolni és rágalmazni az mellyek roszszak, az mellyek pedig jók, azokat csak tudni sein kívánod.
Továbbá dedicalasomnak legnagyob oka ez, hogy mennél hamaréb lehetne, háláadó szívemet akarnam kegelmekhöz jelenteni mindekori velünk tet jótétemcnyiért, es hogy ez elmult esztendőben szükölködö allapatomat megszánván oly segedel-mét és annyi költségét nyuytotta, táplálásunkra, mellyel ez elöt való jób idökben,52 Neınet Országi fö Academiaban-is egy tanulo ifiat tisztességessen tanitathatot vólna. Mely kegyelmed kedves ajan-dekával it való adossagimbol-is ki menekedtem, és még mostan-is azzal élek az enyimeckel; annak-felötte jegybe adot leanyunkat-is ugyan azonbol rövid nap ki házasittyuk Isten[n]ek kegyelme velünk lévén.” Mind ezekert mondom hogy igy
an Őrszó: Hogy 8-0 Discursus: Darholoz ap Discursus: kegyelmenek
akartam elsöben halaado szolgálatra kötelessége-ınet mindenek elöt kegyelmednek meg vallani, és az enyimeket-is arra kötelezni. Azonközben kerjük az Vr Istent szívünk szerint, hogy kegyel-medet tartsa meg sok idökig jó egésségbeııafl és bodog állapatban mind az kegyelmed szerelmes Házastársaval, Monaki Ersebeth54 aszszonyoınmál az kegyelıned kedves fiaivál, leányival, rokon-ságival nemes sogorivál Mariási Vraiméckal,55 és Istenfelö szomszédival egyetemben. Irtam Colosvarat, Ianuáriusnak XX. napján, 1630.
esz tendöben .21 K egyelmednek
H ivséggel szeretettel mindenkor kész szolgálni
Szenci Jllolnár Albert.”
aq egessegben _.
ar Dıseursus: eszteııdokcıı IIS Őrszó: David
[4a:] David Chytraeus Theologiae Doctor-111 Georgio Oieglero S[alutem] D[icit]
IlEverende et dcctissime vir, amice colende; Gra-vissimo catarrho totfam mensem I'anium laboravi, nt noctes aliqnot insomnes tasciendi necessitate daxer-im, et de suffocatione non leviter periclitarer.
Nihilominus aliquid temporis, ernditae et gravissi-mae dispntationi tnae de Incertitudine rerum hama-naram tribai. Qnae non modo argumentam, guod tractandfuzm snscepit methodo perspicaá explicat:
vernm etiam illecebr-is variarnm historiaram, exem-plornm, sententiarum, dictornm, allasionum ita con-ditnr ac exornatnr, nt mirifico lectorum an-izmos amore sui inflammet nec nnquam discedere satiatum patiatur. Haec si vivam et valebo in epistola qnadam ad te copiosias exponam, qnae adiangi operi tulo poterit. Nanc petitioni mae, qaá statim re-mitti librum volebas, sat-isfacio. Bene et feliciter vale.
Rostoch z`.o.21
at David Chytraeus teológiai doktor üdvözletét küldi Georgius Cieglernek. Tiszteletre méltó és igen tudós férfiú, nagyra becsült barátom; egész júniusban súlyos hurutban szenvedtem, olyannyira, hogy a köhögés miatt néhány éj-szakát álmatlanul töltöttem és majd megfulladtam. Mind-azonáltal kis időt szenteltem a te Emberi dolgok bizony-talanságáról szóló, igen gazdag anyagú és igen komoly fejtegetésednek. Amely nemcsak a választott témát adja elő világosan, hanem különböző lebilincselő történettel, példázattal, sententiával és közmondással, célzással tele van rakva, és azoktól olyan ékes, hogy olvasójának a lelkét csodálatos szeretetre gerjeszti, és nem engedi soha-sem, hogy az betelve elforduljon tőle. Mindezt, ha élek és egészséges leszek, levélben bővebben is kifejtem, ezt csatolni lehet majd művedhez. Most eleget teszek kérésed-nek, hogy rögtön küldjem vissza a könyvet. Élj jól és boldogan. Kelt: Rostock.
David Hilken Regiáe Majestatis Poloniae per Livoniám Secretarij,” Elç °aya79o)3ı.é'n7Ta““
Domini Ciegleri
SI dubitas guaenam sit vita beata, libellum Hfu/nc velut ez multis, perlege, certus eris.
Certior ast factus, vitam simnl elige certam, Haec levis et brevis est, altera certa manet.
Autor honorandus: vacuam quia crimine vita/m Dncere demonstrat, qnágne seguenda viâ.“V~“"
au Discursus: El; ayaçoflıórnrrı
av David Hilken Lengyelország királyi fenségének livóniai titkára Ciegler Ur „Legfőbb Javához”. Ha nem tudod, mi a boldog élet-, ezt a könyvecskét olvasd el, oly biztosan fogod tudni, mintha sokat olvastál volna. Felvilágosítva válaszd egyszersmind á boldog életet, ez a [földi] élet jelentéktelen és rövid, a másik [túlvilági] biztosan megmarad. A szerzőt dicséret illeti: mert megmutatja, melyik utat kell válasz-tani,„hogy bűntelen életet éljünk.
aw Orszó: Nemo
[4b:] Nemo ante morteın beatus.
Solon.“
é:n:tyQa,u)ı.ıarızáiç°Y
M Agnus Alexander totv/in qui vicerat Orbem Letho vieta-s hami vermibns esca iacet.
Hae sunt divitiae nostrae, hic honor, haecgne volaptas .`
Qnae tria pro trino Numine mundus habet.
Summum crede Bonum vita si guaeris in ista In scirpo nodam qaaeris, in igne geln.
Summum crede Bonum vita si guaeris in ista In scirpo nodam qaaeris, in igne geln.