Azon élénk niozgalohi, mely a m u l t század v é -g é n Szászorszá-g n é p i s k o l a - ü -g y é t ú j j á t e r e m t e , c s a k h a m a r szükségessé tevé t ö b b tanítóképző i n -t é z e -t felállí-tásá-t. D e nem -t a l á l u n k a szász i s k o l a i t ö r v é n y e k k ö z ö t t sokáig oly p o n t o k a t , m e l y e k azok szervezetéről szólanának. V é g r e 1 8 5 9 - b e n F a l k e n s t e i n k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s t e r kiadta „A szász k i r á l y s á g e v a n g . t a n i t ó k é p e z d é i n e k r e n d -szabályait."*) N e m kevésbbé h í r h e d t e k e z e k , m i n t a porosz „regulativok." E r e n d s z a b á l y o k -n a k kell j ó r é s z b e -n t u l a j d o -n í t a -n i hogy a s z á s z s e m i n a r i u m o k * * ) a l e g ú j a b b i d ő k i g m e g ő r i z t é k
*) A bautzeni katli. seminarium 18tíl-ben nyerte szervezetét.
**) 'fc'}' nevezik egész Németországban és Schweiz-ban a tanítóképző intézeteket.
-HX 1 2 6 I klastromias nevelési rendszerüket, mely n e m a n n y i r a az értelmi felvilágosodottságra, mint i n k á b b a túlbuzgó vallásos életre fektette a f ő -súlyt, mely nem a teremtő t e h e t s é g előtt egyen-g e t é az útat, h a n e m inkább a m e m ó r i á t t e r h e l é m e g az ismeretek halmazával.
E rendszabályok a tanítóképző intézeteket e l -ső fokban a ministerium alá, másodikban a n é g y politikai kerület hatáskörébe helyezték. A k e -r ü l e t i igazgatóságok felügyeletüket a keblükben alkalmazott egyházi s iskolai tanácsosok á l t a l gyakorolták.
Továbbá e rendszabályok 4 é v i g tartó semi-n a r i u m i tasemi-nfolyamot ismertek, mely átlagosasemi-n a növendék 16—20 évét foglalta m a g á b a n ; a f e l -vételi vizsgánál megelégedtek j ó népiskolai előképzettséggel s n é m i zenei j á r t a s s á g g a l ; a t a n -tervben pedig e l ő t é r b e álliták a vallás és zenei o k t a t á s t , ugy h o g y az ismeret egyéb ágai, m é g a neveléstaniakaí, különösen a módszertaniakat sem véve ki, csak mostoha felkarolásban r é s z e sülhettek ; végre a benlakást n e m csak k ö t e l e -zővé tették, m é g azon növendékekre nézve is, k i k n e k szülői helyben lakók v o l t a k , hanem a p r ó -lékos háziszabályok által, melyek óráról ó r á r a meghatározák a növendék teendőjét, egészen zárdai életmódot h o z t a k be.
Azon szabadabb szellem, m e l y megdöntötte a porosz regulativokat, hadat i n d í t o t t a szász t a -nítóképzők rendszere ellen is, s midőn a szász népiskolák újjászervezése 1 8 7 3 - b a n k i m o n d a t o t t , m á r azok r e f o r m j a is m e g i n d u l t egyegy m i n i s teri rendelettel, melyeket 1 8 7 4 b e n az u j t a n -terv követett, m a j d az egész mozgalmat — m i n t m o n d j á k — egy teljes t a n í t ó k é p z ő intézeti szer-vezet f o g j a egyelőre bezárni. Ismertetésem az átmeneti évekre esvén, t e k i n t e t b e kellett v e n n e m a régit ugy, m i n t az ujat.
S é m i n a r i u m i h a t ó s á g o k s t a n i t ó k . Az 1873iki népiskolai t ö r v é n y f o g a n a t o s í t á -sával a szász tanítóképzők kivétettek a n é g y kerületi igazgatóság kebelében fennállott e g y -házi s iskolai consistoriumok hatósága alól s közvetlenül a közoktatásügyi ministerium r e s sortjában helyeztettek el. — A ministerium n e -vezi ki az i g a z g a t ó k a t s t a n á r o k a t , ellenőrzi azok tevékenységét, helyben h a g y j a az i g a z g a tók által elkészített ó r a t e r v e t s házirendet, k é p viselteti m a g á t a seminariumok vizsgáin, t u d o másul veszi az igazgatók jelentéseit, m e g s z a -vazza a f e n t a r t á s költségeit s ellenőrzi az igaz-gatók számadásait.
Az igazgató, ki egyedül a ministeriumuak felelős, a felügyelete a l a t t álló intézetnek, n e m -csak belső, lianeír külső, nem-csak szellemi ha-nem anyagi ügyeit, is vezeti. Az ő vállaira nehezednek a h á z t a r t á s dolgai ugy, mint az o k t a -tási s fegyelmi ügyek. A t a n á r i t e s t ü l e t e t az igazgatón kivül az u. n. „ f ő t a n i t ó k " s a „segéd-tanító " képezi.
Igazgatókul s főtanitókul ujabb idő ó t a csak akadeniia-végzett s állami vizsgát tett egyének
a l k a l m a z t a t n a k . Előbb jeles néptanítók is felvi-hették a seminariumi t a n á r s á g i g ; most csak az történhetik meg, hogy a seminariumi t a n á r a k a -démiai t a n u l m á n y á t nem előzi meg a teljes gymnasium, hanem csak a tanítóképző intézet kitűnő absolválása. Az előretörekvő i f j a k előtt az 1865-iki rendelet inegnyitá a lipcsei egyetem kapuit. — A segédtanító többnyire
semiuariu-: mot végzett fiatal ember, k i r e a gyakorló isko-lában való oktatáson kivül, mechanikai szako-kat szoktak bizni.
Egy-egy intézetnél az i g a z g a t ó n kivül 8 — 1 0 főtanitó s egy segéd van alkalmazva. Az igaz-gató 1 2 — 1 4 , a főtanitók s a segéd 2 2 — 2 6 heti órát szoktak adni. Az i g a z g a t ó fizetése (lakáson kívül, mely az intézet épületében van) 1 3 0 0 — 1 4 0 0 tallér, a f ő t a n i t ó k - é 1 0 5 0 — 1 5 5 0 , a segéd-é la-káson kivül 300 tallér.
A t a n í t ó k é p z ő i n t é z e t e k s z e r v e z e t e . Szászország tanítóképzőinek szervezete feltü-nőleg különbözik más országok hasonló intéze-teinek szervezetétől. Mig ezeknél csaknem álta-lános az, h o g y a 3 évre t e r j e d ő t a n f o l y a m o t a gymnasium, vagy real iskola 4 alsó osztályára alapitja, a d d i g a szász seminariumok — kivéve a t a n i t ó n ő k é p z ő t — 6 éves cursusa csak is a népiskola 8 osztályát t e k i n t i előkészítőül. Ezek hatásköre t e h á t az i f j ú 1 4 — 2 0 - i k évére terjesz-kedik k i ; m i g azok-é a 16 — 19 éveket foglalja magában. — Az állami t a n í t ó n ő k é p z ő tanfolya-ma 3 évi, s a lányokat 17 éves k o r u k b a n veszi fel; a z o n b a n a felvételnél a népiskolai képzett-ségnél t ö b b e t vár.
Midőn a szász országgyűlésen néhány év előtt a tanítóképző intézetek ü g y e t á r g y a l t a t o t t , szó-ba j ö t t az is, vajon n e m jobb-e a többi európai á l l a m o k b a n divatos 3 éves tanfolyam középtanodai előképzettséggel, m i n t a szász 6 éves t a n -folyam népiskolai előképzettséggel ? Igen helye-sen m o n d o t t á k akkor ki a rendek, hogy nem.
Miért? M e r t (nem említve azt, hogy több me-chanikai ügyességet igénylő t á r g y számára kevés 3 év) n e m áll a tanítóképző intézettel sem az algymnasium, sem az alreáliskola szerves kapcso-latban ; más a célja — s kell hogy más legyen
— e n n e k is, annak i s : az egyik a polytechni-kumot, a másik az egyetemet t a r t j a szeme előtt, a n n a k i r á n y a túlnyomólag reális, ezé ideális.
A mi seminariumainknak az előképzettségben e két i r á n y egységét, az ismeretek általánosságát, a z o k n a k dióhéjban való bírását kellene keres-niük ; azt pedig csak is egy, félig középtanodai tekintélyre emelt népiskola adhatná meg, egy oly intézet, minővel a züricliiek secundáriskolája bír, minőt sok tekintetben a mi polgári iskoláink t a n t e r v e igér. Mig ily intézet nem szolgáltathat s z á m u n k r a növendékeket, addig t ö r e k e d j ü n k t a -nítóképző intézeteinket m e g f e l e l ő előkészítő osztályokkal látni el.
A szász hatosztályu szervezet csak a leg-utóbbi évek müve. Az 1859-iki törvény még csak 4 osztályú seminariumokról szól, de a
felvétel—«ö 127 l O -nél a népiskolát meghaladd előismereteket, főleg
zenei képzettséget tételez fel.
E végre megengedi a semínariumi i g a z g a t ó k -nak s t a n á r o k n a k , h o g y magánvállalatképeli kétosztályu proseminariumokat állithassanak fél.
Idő folytán e magánvállalatok, melyeket a k o r m á n y évenkint 1 3 0 0 — 1 4 0 0 tallérral segélye-zett, nyilvános intézetekké fejlődtek ki s mint ilyenek szerves egységben csatoltattak a négy-osztályu seminariumokboz.
Szászország tanítóképzői mind b i r n a k i n t e r -natussal, csakhogy azt az u j a b b s z a b j d a b b szel-lem tetemes átalakuláson vezeté k e r e s z t ü l ; de a házirendet közelebbről meghatározó oly törvény még nem lévén, mely az 1859-iki helyébe lép-hetne, az igazgatók e t e k i n t e t b e n meglehetősen s a j á t belátásuk szerint intézkednek. E g y 1870-beu kiadott kormányi rendelet ez ü g y b e n csak annyit mond, hogy a k é t felső osztálybeli, valamint egyéb helyben lakó növendékeknek m e g -e n g -e d t -e t i k a k ii n 1 a k á s. A többir-e nézv-e i t t - o t t m e g t a r t j á k az 1859-iki törvényt, m á s u t t módosítják azt szabadabb, h u m á n u s a b b szellem-ben. Ama t ö r v é n y 15-ik § - a szerint a benlakás s az egész házirend f e l a d a t a : a növendék szi-vét s g o n d o l a t á t korán istenre és s a j á t életfel-adatára irányozni s őt jövendőbeli hivatásához, a keresztényi hit és meggyőződés a l a p j á n lehe-tőleg kiváló erkölcsi s értelmi jelesse'ggel ruházni fel. E § e l m o n d j a : hogy a felkelés ideje n y á r o n 5 órakor, télen 572-kor a lefekvés 9Vs órakor, illetőleg 1 0 - k o r történjék, hogy az i n t é z e t e t csak az i g a z g a t ó engedelmével szabad e l h a g y n i ; hogy privát ó r á k a t kivételesen csak a k é t felső osztály növendékei t a r t h a t n a k , de nem t ö b b e t hetenkiut 4 - n é l ; hogy reggel s este közös fo-hászkodás tartassék, mely énekből, imából s egy bibliai hely felolvasásából á l l j o n ; végre, h o g y a rendet az igazgatón kivül az inspectiót sorban viselő t a n á r o k t a r t j á k fen. A benlakásért s ok-tatásért a növendékek n e m fizetnek semmit.
Gyakorló iskolája van m i n d e n seminariumnak, mely szintén az igazgató felügyelete a l a t t áll.
A gyakorló iskolák 1874-ig i t t - o t t négy, — má-sutt csak két osztályúak voltak. Az uj t a n t e r v elrendeli, hogy a gyakorló iskola 8 évfolyam mellett 4 osztálylyal b i r j o n , s hogy egy osztály-ban ne legyen több 20 növendéknél. T a n d í j a gyakorló iskolában nincs. Sajátságos intézkedés az, hogy az egyes t a n t á r g y a k népiskolai m ó d -szertanát á t v e n n i , minta-előadásokat t a r t a n i s a növendékek próbaelőadásait vezetni a s z a k t a n á -rok kötelessége, ugy hogy ezek mindegyike egy-szersmind gyakorlóiskolai t a n i t ó . Nem j ö h e t n e k - e ily intézkedés mellett összeütközésbe a s z a k t a nárok részint egymással részint a methodika r e n -des tanárával ? E helyett sokkal a j á n l a t o s a b b azon módozat, mely szerint a gyakorló iskola tanítója kezébe van letéve u g y az elméleti mód-szertan teljesen, m i n t a g y a k o r l ó iskola vezetése s a semináristák próba-előadásai.
Az i n t e r n á t u s m i n d e n ü t t köztartással van egybekötve és pedig többnyire ugy, hogy az i n
-tézet kebelébe egy g a z d a ( „ S e m i n a r o e k o n o m " ) alkalmaztatik, k i n e k f e l a d a t a : k ö t ö t t szerződés a l a p j á n részint élelemmel l á t n i el a növendéke-ket, részint segédjeivel a rendet s tisztaságot t é n t a r t a n i . A k ö z t a r t á s é r t j á r ó dij 1874-ig csak 4 0 — 5 2 tallér volt s a hiányzó részletet az állam f'edezé; 1874 óta a teljes d i j a t (mintegy 10 tallérral több, m i n t az előbbi) a növendékek fizetik s az állani csak a szegényebb i t j a k a t se-gélyezi az által, h o g y minden tanítóképző inté-zetnél 10—10 ingyen helyet rendez be, s hogy a dijpénzeket, melyeket k ö z t a r t á s fejében vissza s z o k t a k tartani, n a g y o b b í t j a .
A tanév, mint Szászország egyéb tanintézeteinél, húsvétkor kezdődik. Megelőzőleg t a r t a t -nak m e g a felvételi vizsgák, melyeknél a fősúlyt az anyanyelvre szokták fektetni s megkiváuják a t a n i t ó - n ö v e n d é k k é lenni akarótól, hogy a he-lyesírásban otthonos legyen, valamely k ö n n y ű t h e m á r ó l nyevtanilag hibátlanul t u d j o n szólani s irni.
A tanítóképzés t a n f o l y a m á t a t a n í t ój e -1 ö -1 t s é g i vizsga (Schiilanistkaudidaten-prü-f u u g ) zárja b e ; de ez még csak segédtanítói állomásra jogosítja fel a tanítójelöltet. Hogy va-laki rendes tanítóvá lehessen, m e g k í v á n t a t i k , hogy 2 évi g y a k o r l a t u t á n t a n i t ó k é p e s s é -g i vizs-gát ( W a h l f ä h i -g k e i t s p r ü f u n -g ) t e -g y e n e-gy D r e s d á b a n e végett szervezett állami bizottság előtt. Azoknak, kik e vizsgát k i t ű n ő e n állották meg, az állani megengedi, (söt segélyezi őket,) hogy m a g u k a t az egyetem hallgatói közé Íras-sák s 2 — 3 évi t a n u l m á n y után uj vizsga által valamely magasabb iskolai tanítóságra k é p e s í -tessenek.
Szászországnak j e l e n l e g 16 állami s 2 magán tanítóképző intézete van, nevezetesen : A n n a -bergben, Bautzenben k e t t ő (evang. s kath.) B o n n i b a n , Callnbergben (nők számára) Dresdá-ban k e t t ő (a friedrichstadti és a Fletsckerféle), Grinimában, Lőbauban, Nossenban, Oschatzban, P i r n á b a n , Plauenbau, Schneebergben, W a i d e n -b u r g -b a n , és Z s c h o p a u -b a n ; m a g á n intézete van Grainbachban s D r e s d á b a n (kapcsolatban a sza-badkőművesek leány nevelő- intézetével.)
A szász közoktatásügyi m i n i s t e r i u m n a k ugy látszik mindig elve v o l t : a tanítóképző intéze-teket lehetőleg az ország kisebb, de szép s egész-séges vidékén fekvő városaiban helyezni el, azok számára díszes épületeket emeltetni s megadni mindazt, m i t az egészség, rend s j ó z a n comfort megkíván. Az épületek, melyek rendesen kerttel körülvéve, a városon kivül valamely m a g a s a b b helyen állanak, akkorák hogy b e n n ü k 100—150 növendék az igazgatóval, a ház gondnokával s egy segédtanítóval kényelmesen m e g f é r , pedig a n ö v e n d é k e k számára m i n d e n ü t t külön lakó, külön h á l ó termek s mosdó szobák v a n n a k be-rendezve. Egészségi szempontból megbecsülhet-len intézkedés!
1 8 2 2 b e n (ujabb hiteles adatokhoz n e m j u t -hattam) Szászország tanítóképző intézeteiben 129 t a n e r ő működött ; a növendékek száma 1555 volt. Az összes költségek 154,733 tallért
~*f> 128 <J»~
t e t t e k , melyből 1 2 , 0 9 7 tallér díj p é n z e k f e j é b e n a d a t o t t ki.
Az összes k ö l t s é g e k h e z az á l l a m 142,807 t a l l é r r a l j á r u l t . E g y e g y intézet évi k ö l t s é g v e -tése — a dijpe'nzeken kivül á t l a g o s a n 1 2 , 0 0 0 t a l l é r s z o k o t t l e n n i , m e l y b e n a t a n á r o k fizetése á t l a g o s a n 8000 t a l l é r r a l van b e t u d v a .
K A P I GYULA.
V á z l a t o k
a z e n e t ö r t é n e l m é b ő l .
(Folytatás.)
A dóriai n é p v á n d o r l á s után, K r i s z t u s előtt m i n t -egy 1000 évvel, e g y u j a b b , m é g p e d i g t ö r t é n e l m i k o r s z a k veszi k e z d e t é t . Jellemző e k o r s z a k b a n , h o g y a sző és zeneköltészet még f o l y t o n e g y m á s -t ó l elválha-tlan u g y a n , vagy, a szóköl-tő személyéb e n kell k e r e s n ü n k a zeneköltőt, d e a zene is t ö -r e k s z i k m á -r b i z o n y o s önállóság-ra. I t t kezdődnek a különböző v e r s e n y e k ; t ö k é l y e s b ü l n e k a m ü e s z k ö -z ö k ; s -z a b á l y o -z t a t n a k a h a n g n e m e k ; i d o m u l n a k a vers és d a l f o r m á k ; szóval i t t e m e l k e d n e k ö n t u d a t r a ama művészek, kikre az u t ó k o r h á l á s t i s z t e -lettel szokott e m l é k e z n i A h ő s ö k idejében az é n e k l é s művészete csak egyes családok a t y á r ó l fiúra m a r a d t ö r ö k s é g e ; vagy f e j e d e l m e k u d v a r á b a n tartozkodó a ő d ö k ( d a l n o k o k ) éneklik ü n n e p e k a l a t t az i s t e n e k és herósok t e t t e i t . I t t e l l e n -b e n a művészet általánossá kezd v á l n i ; egyesek h e l y é r e nagy t e s t ü l e t e k á l l a n a k , m e l y e k m i n d e -n i k e valamelyik r é g i ze-nehős -n e v é t viseli, pl. a s z á i n o s z i K r e o p h y l i d á k . A t h é n é b e n az E u n i d á k ; K h i o s z b a n a H o m e r i d á k , mely t e s t ü l e t b e csak a H o m é r h a g y o m á n y o s énekeiben t e l j e s e n j á r t a s o k v é t e t t e k fel, stb. Az a ö d ö k k e l szemben a r h a p s z ó d o k szintén n a g y o b b t é r t k e z d e n e k elfoglalni. E két művészi csoport k ö z t az volt a k ü l ö n b s é g , hogy az a ö d czíterával k i -s é r t előadá-sa közelebb á l l o t t az éneklé-shez ; a r h a p s z o d é e l l e n b e n m i n d e n kisérő h a n g s z e r n é l k ü l m e g k ö z e l í t e t t e a szavalást. E m e z e k végre a f ő t á r g y a i k u l szolgáló H o m é r i k ö l t e m é n y e k e t t e l j e s drámai h a t á s s a l adták elő, sőt e czélra ö l t ö -z é k ö k s-zine is m e g s -z a b a t o t t , pl. a-z 11 i á s -z-lio-z veres, az O d y s s z e á h o z viola szin. V a l a m i n t ezek egymástól f ü g g e t l e n e k k é l e t t e k , ugy a h a n g szeres zenész is t ö n kise'rleteket a d a l n o k k a l s z e m -ben kivívni ö n á l l ó s á g á t . A p y t h i a i v e r s e n y e k e n á r g o s z í S z a k a d á s z ö n á l l ó f u v o l a d a l l a m o k a t játszott, s u g y a n e z t t e t t e k h i o s z i A r i s z -t o n i k ó s z c z i -t e r á j á v a l . A z o n b a n az önálló hangszerzenét P l á t ó idejében m é g nem t a r t o t t á k egyen j o g ú n a k az é n e k k e l ; sőt A r i s z t o t e l é s z is a fuvolát i n k á b b orgiái h a n g s z e r n e k m o n d j a , mely a szenvedélyeket m i n d e n i r á n y n é l k ü l k o r l á t -lanul fel szokta zuditni. M i n t kiséret e l v á l h a t l a n u l a z élégiához c s a t l a k o z o t t , mely m ű f a j á t m e n e t ü l szolgált az elbeszélő épószi e g y h a n g ú f o r m á t ó l az érzés k ü l ö n f é l e á r n y a l a t ú kifejezéséig, vagy, a változatos a l a k ú l i r a i költészetig. Az elégia szoros
é r t e l e m b e n b ú s o n g ó érzések kifejezésére szolgált, s e minőségében valószínűleg Kisázsiából j ö t t G ö -r ö g o -r s z á g b a ; de u t ó b b más t a -r t a l m ú é-rzemények is p á r o s u l t á l e f o r m á v a l , sőt a t á r s a s l a k o m á k sem n é l k ü l ö z t é k , a m e n n y i b e n a dalnok f e l a d a t a a jó, a n e m e s és m é r s é k e l t öröm dicsérete volt. Ily é r -t e l e m b e n is s z i n -t é n a fuvolá-t v á l a s z -t o -t -t á k kíséret ü l ; ellenben a kíséret r é f á s csopongó, g ú n y o s kíséret a r kíséret a l m ú -a k n e m t ű r t é k -az élégi-ai verselést, s kiséretökbe is i n k á b b a h ú r o s h a n g s z e r e k e t f o g a d t á k . E d a l o k -n a k leghívebbe-n megfeleltek a s z i -n t é -n egyházi e r e d e t ű j á m b u s i és trochaeusi versek. E g y h á z i e r e -d e t ü k e t a mitliósz következőleg a -d j a e l é :. Céreszt l é á n y a elvesztése f e l e t t i g y á s z á b a n e g y J a m b e n e -vű nőcseléde v i g a s z t a l t a tréfás dalaival E z é r t a n e v e z e t t i s t e n n ő m e g e n g e d t e , h o g y ü n n e p e i n is vig és t r é f á s d a l o k a t énekeljenek, melyek a z t á n J á m b é r ó l a j á m b ó s z n e v e t m e g t a r t o t t á k . A j ó k e d v s s z a t í r a t e r é n először pároszi A r c h i l o c h o s z l é p e t t fel K r i s z t u s e l ő t t 688. A j u n i b u s o k kíséretéül szolgált — m i n t neve is m u t a t j a — a j á m b y k e és k l e p s i á i n b o s z , m i n d k e t t ő h á r o m -szögű h ú r o s h a n g s z e r . E versek előadói a z o n b a n közelebb á l l o t t a k a r h a p s z ó d o k h o z , m i n t a d a l u o -koklioz, vagy is, i n k á b b szavaltak, m i n t é n e k e l t e k . A nyelv későbbi tökélyesültével e versnemek t r a -g é d i á b a n is f e l h a s z n á l t a t t a k . Arcliilochosz idejében m á r szintén k i f e j l ő d ö t t a d i t h y r á m b ó s z a Bachószi lelkesedés d a l a i b a n . E m ű f a j m i n d e n n a g y szenve-dély kifejező eszköze lett. A b o r ü n n e p e k dalai, m i d ő n az u j b o r t megcsapolták, a l e g r a k o n c z á t l a n a b b a k voltak ; ilyenek a Bachószi j á r d a l a t o k a l kalmával, m i d ő n a kiállott tél u t á n Márczius h a v á b a n a nevezett i s t e n f'ake'pét Eleutlierából A t h é -n é b e v i t t é k ; v a g y szüret u t á -n , m i d ő -n az o l t á r o -n k e c s k e b a k k a l á l d o z t a k , s o l a j j a l k e n t t ö m l ő k ö n tánczolva v e r s e n y e z t e k , győztes l e v é n az, ki a sík t ö m l ő r ő l le n e m csúszik. K r i s z t u s előtt (576 évvel leszboszi T e r p á n d e r müvésziebben szabályoz-t a a dalnok világ addigi v í v m á n y a i szabályoz-t . Azon k i v ü l , h o g y a n o m ó s z o k törvényeit p o n t o s a b b a n m e g h a t á r o z t a , k e t t ő á l t a l szerzett h a l h a t a t l a n é r d e m e -k e t : a v e r s e n y e -k e n s s z e r t a r t á s o -k o n é n e -k e l t e t n i szokott d a l l a m o k a t ö s s z e g y ű j t ö t t e , m e g r o s t á l t a ; s az igy k i j a v í t o t t g y ű j t e m é n y m e g ó v á s á r a h a u g -i r á s t t a l á l t fel, u-iely előtte n e m h a s z n á l t a t o t t . T e r p a n d e r n y o m d o k a i r a t ö b b n a g y t e h e t s é g lép e t t . T h a l e t á s z a zenei t a l á l m á n y o k b a n n e m a n y n y i r a k i t ű n ő , m i n t a szép és j ó b e f o g a d á s á r a e l é g g é f o g é k o n y S p á r t á b a n egyebek k ö z t m e g h o n o s í -t o -t -t a a k h o r á l é n e k l é s -t . U g y a n i -t -t ir-ta A 1 k m a n a P á r t h e n i á k a t , vagy D i á n a k a r o k a t a n ő k számára. A p y t h i a i versenyeken h á r o m ízben m e g -koszorúzott S z a k a d á s z , kinek f u v o l á j a k a r k i s é r e t ü l lön elfogadva, a s p á r t a i k a r é n e k l é s t még n a g y o b b tökélyre vitte, v e r s s z a k o n k é n t v á l t a k o z t a t v á n b e n -n ö k a doriai, f r i g i a i , s lidiai h a -n g -n e m e k e t . E szer i n t a liszerai k ö l t é s z e t m á szer e k k o szer k é t k ü l ö n i szer á n y -b a n i n d u l t : e g y i k az a e o 1 i a i, mely-ben a m a g á n d a l n o k a h a l l g a t ó közönség e l ő t t s a j á t egyéni é r -zeményeit a d t a e l ő ; másik a d ó r i a i k a r é n e k , m e l y n e k t a r t a l m a , miután t ö b b egyén k ö z r e n i ü k ö -i déséből állott, -i n k á b b á l t a l á n o s volt. U t ó b b -i -i r á n y
k a r d a l n o k a i n a k s zenészeinek kötelessége v o l t a
129 IC szorosau ide t a r t o z ó táuczmozdulatokat is b e t a
-nulni. A l i c e o s z (Kr. előtt 580) és S a p p h ó (kr. e. 560) főleg m i n t szóköltők szerepeltek, de költészetükkel a zenét is p á r o s í t o t t á k , mi o n n a n gondolható, hogy mindketten használták a b a r bitoszt, söt a g ö r ö g hagyományok e hangszer f e l talását most az egyiknek, m a j d a másiknak t u l a j -d o n í t j á k ; s viszont, hogy a vegyes li-diai (rnixoli-diai) h a n g n e m e t széntén S a p p h ó nevével hozzák kapcsolatba. A f e n emiitett versenyek helyein k i vül a városok m e g a n n y i k ö z é p p o n t j a i lettek a m ű vészetnek. T h é b é városa k i t ü n t e t t e . m a g á t a f u -volaművészet pártfogásában, m i n e k folytán i n n e n t á m a d t a k Görögország legnagyobb fuvolaművé-szei. Egy vonás elég e város műszeretetének kie-melésére: midőn elpusztulása u t á n a polgárok romjaiból ú j r a épít ni kezdték, a nyilvános emlé-kek közül csak M e r k u r oszlopát állították helyre ; mert e fölirat volt r a j t a olvasható : „ G ö r ö g o r -s z á g m e g j u t a l m a z t a T h é b é t a f u v o l a m ű v é s z e t é r t . " L e s z b o s z szigete Olimposz hegyével egész Görögország fölé emelkedett. L a -kói annyira k i t ű n t e k , hogy zenei tehetségűkről, m i n t rendkívüli égi adományról, a inithosz is megemlékszik. Orpheoszt a B a c h á n s n ő k széttép-vén a fejét és l a n t j á t a Hebrosz vizébe dobták. A folyó mindkettőt M e t h y m n a város partjához vitte, miközben a fej panaszos h a n g o k a t dalolt, melyhez a szelek a lant h ú r j a i kíséretet j á t s z t a k . A város lakói e jelenet által meghatva, Orplieosz fejét ü n nepélyesen eltemették, l a n t j á t p e d i g Apolló t e m -plomába függesztették. Apolló a z t á n a szép t e t t viszonzásául a sziget népét ama k i t ű n ő zenei t e h e t séggel ajándékozta meg, mely az egész görög n e m -zet legnagyobb művészeit t e r e m t e t t e . Jellemzi e korszakot az is, h o g y nemcsak férfiak csoporto-sultak a nagy művészek iskoláiba, luiuem az elő-kelő családok hölgyei kitűnő művésznők, m i n t Sapphó, Andróméda, Gorgó, vezetése alatt nevelkedtek. Így lett általánossá a görög művészet, n e m -zedékről nemzedékre szélesebb k ö r ö k b e n fejlesztet-vén. Míg a görög szárazföld keleti részén, s Lesz-bosz és Számosz szigetein ezek virágzásnak indultak, az alatt n y u g a t o n is hasonló mozgalmak t á -m a d t a k a görög uralo-mhoz tartozó alsó Italiában és Sziczilia szigetén. E mozgalmak élén említen-dők : T i z i á s z (S z t e z i k h o r o s z), I b y k o s z és Á r i o n , kik közül utóbbi Leszbosz fia ugyan, de i n k á b b nyugaton tartózkodván, az itt keletke-zett sajátságos iskola hive lett. Mindamellett, hogy e h á r o m művészi egyéniségről h a t á r o z o t t törté-nelmi adataink v a u n a k , de egyszersmind bizonyos mitliosz által is örökitvék. F é l d : Tiziász megvakul, m e r t egy g ú n y d a l t énekelt H e l é n á r ó l ; de d a -lát visszavonván, l á t á s á t ú j r a visszanyeri. Ibykosz gyilkosait a darvak hozzák nyilvánosságra. A rab-ló matrózok elől a t e n g e r hullámai közé menekülő Ariont pedig egy delfin veszi a h á t á r a , s szállitja p a r t r a teljes épségben. Tiziász kr. előtt 6-10 évvel született, s többet élt 8 0 évnél. A k a r é n e k e t sajátságosan szervezte, mi a költészetre s zenére h a t á -rozott befolyást g y a k o r o l t . A kar tánczmozdula-tait u g y rendezte, h o g y a táuczosok az egymással váltakozó versszakok (strófák és á n t i s t r o f á k )
sze-rint most az egyik, m a j d a másik oldalra vonuljanak, a z á r é n e k alatt pedig (epode) állva m a r a d j a nak. Ez újításáról nevezték aztán S z t é z i k l i o r o s z n a k, vagy k á r á l l i t ó n a k . A k a r t á n c z -nak ily h á r o m részre osztása maga u t á n v o n t a a szóköltemények hasonló beosztását, s i n n e n viszont önként következett az ének s zenekíséret alkal-mazkodása. A karok e h a t á r o z o t t alakú szerke-I zete aztán általános és változhatlan t ö r v é n y n y é
emelkedett, melyet kivétel nélkül minden d r á m a író meg is t a r t o t t . Sztezíkhoroszt főleg az jellemzi hogy épikai a n y a g o t v e t t fel anyagul. K h o -rusaiban m á r felismerhetők A e s c h y l o s z és So p h o k 1 e s t r a g é d i á i n a k c s i r á i ; s á l t a l j á b a u ő tette az első lépést Dionyzosz gyászos eseményének addig egyedül dívó előadásán kivül más t á r -gyakat is k h o r u s o k r a alkalmazni. — Ibykósz s főleg Á r i o n tovább fejlesztették e kezdeményt, mely valószínűleg aztán h a s o n l í t o t t a mai oratoriumhoz, de a melynek később T l i e s z p i s z d r á -mai szinezetet adott. V é g r e utóbbit Pizisztratósz Athenébe hiván, itt kr. előtt 536 évvel kezdte müveit előadni Dionizosz oltár helyiségén. Ily mozgalmak u t á n S z i m o n i d e s z , P i n d a r és mások előkészítették az u t a t egy Aeskhyloszuak és S o p h o k l e s z n e k ; a t r a g é d i a felvirágzott, azon helyre, liol azelőtt Tlieszpisz működött f é n y -iizéses színház emelkedvén. Ezek f o l y a m á n a k azonban a K r . előtt 431 évvel kitört 27 éves pe-loponézusi h á b o r ú ujabb i r á n y t adott.
Ez uj á r a m l a t a görög művészet h a r m a d i k , s egyszersmind utolsó korszakát képzi. Itt emelke-dik a zene amaz időkhöz m é r v e a legmagasabb f o k r a ; s egyszersmind itt kezdődnek a ferdeségek, mint a n a g y virágzásnak természetes következ-ményei. M e r t minden idők jellemzésére elmond-hatjuk L u t h e r n e k az emberi dolgok alapos megfigyeléséből m e r i t e t t b ö l c s m o n d a t á t : „ O t t t a -p o d j á k s á r b a a m ű v é s z e t e k e t , h o l a z o k l é g i n k á b b v i r á g z a n a k." E virágzó korszakban P y t h a g o r á s n a k valószínűleg E g y i p -tomtól e l t a n u l t száraz s z á m t a n i h a n g r e n d s z e r é n sokat módositnak. A h a n g s z e r z e n é n e k sikerül egészen k ü l ö n válni a szóköltészettől. Az ad-digi egyszerűség helyét pompa, fényűzés váltja fel. Virtuozok lépnek előtérbe, kiket Arisztoteles technikusoknak nevez, neui m i n t eszközei a m ü -vészetuek, h a n e m m i n t a kik a művészetet eszkö-zül használják s a j á t személyök érdekében. Szinio-nidesz és P i n d a r csak h a m a r elévülnek a régi merev törvényekkel e g y ü t t ; de nyomdokaikba a m ű -vészi k o r l á t l a n s á g mellett sem m i n d i g lépnek il-letékesek, elannyira, hogy ez u j irány a r é g i n e k inkább ellentéte, m i n t folytatása, melyet a műből csek a régi egyszerűség m a g a s z t a l á s a által i g y e -keznek korlátozni.
Ez rövid k é p e a görög művészetnek, melynek terjedtségéről, s virágzásáról eléggé t a n ú s k o d n a k különböző időszakokban élt dalnokaik, művészeik s virtuózaik, k i k n e k számát Porkel t ö r t é n e l m e nyomán 163-ra sőt ennél t ö b b r e tehetjük.
A görög zenei életre közreműködött, s a b b a n öszpontosulva felvirágzott az egész ókor zenei élete. így m e n t át végre a r ó m a i a k r a . I t t azonban,
~«e> 130 o
-n o h a ez u j és mi-nde-nt fölemésztő világhatalom zenei életéről sokat lehetne szólni, u j a b b vívmá-nyokat, h a l a d á s t nem találunk. Róma hasonlít a dúsgazdag örököshöz, ki vagyonát fényesen t u d j a élvezni; el nem vesztegeti, de nem is g y a r a p í t j a .
A z e n e ni i u t p a e d a g o g i a i a n y a g . A ínüveszek és közönség közt keletkezett t á r -sasviszonyok eddig a l i g é r i n t e t t oldalai az ókor zenei életének. Ezek rövid szemléjével a kép váz-latát befejezzük.
Fenebb m á r említettük, hogy az ókor népei m ü -vészetök minden nemét vallásaikban központosí-tották, s hogy a vallásos érzések egyedüli kifeje-zője a zene volt. Ó n k é n t következik innen, hogy a zene és szóköltészet legelőször a vallások élén álló férfiak személyében központosuljon ; hogy ily kiváló tulajdonságaiknál fogva ők legyenek a n é -peknek első tanítói, nevelői, prófétái, vezérei és főnökei; vagy is, hogy a vallás és nevelés m á r kezdet óta egymásnak kiegészítői levén, a vallásos érzések általános nyelve, a zene, az összes emberi-ség művelődési fejlődésében nevelői segéd eszkö-zül szolgáljon.
De n e m tekintve e kezdetlegességeket, a neve-lészet kérdésének fontossága o t t kezdődik, hol az ember ismeretköre m á r szélesebb; hol g y a k o r l a t i téren szerzett tapasztalatait elméleti f o r m á k b a kezdi ö n t e n i ; hol a művészeteket bizonyos böleselem veszi gyámsága alá. S végre ama kérdés m e g -vitatása o t t válik égető szükséggé, liol egymással ellenkező irányok k e l e t k e z n e k ; hol az elágozó utak közül meg kell választani a biztosabbat, k i -m u t a t n i a j ó t és roszszat, szóval, hol az e -m b e r nemcsak a maga körében, a m a g a felekezetében él ö n m a g á n a k s csekély számú felekezetének, h a -nem egyszersmind közre működő t a g j a egv szer-vezett államéletnek.
Nem levén adataink a fokozatos fejlődés t ö r t é n e l mi kimutatására, általánosságban csak azt b o c s á t -j u k etőre, hogy az ókor népei a zenének nagy lior-derőt, az ember m i n d e n körülményére nagy, és sok esetben csodás befolyást t u l a j d o n í t o t t a k . Mel-lőzvén ama csodás események hosszú sorát, melye-ket a legtekintélyesebb régi irók komolyan előso-rolnak, legyen elég n é h á n y vonás amaz idők szí-nezésére l'olybiosz, görög törtéuelmész, n y o m á n , ki Á r k á d i á n a k C i n o e t h a nevű városát össze-hasonlítván szomszédaival, egyszersmind l á t t a t j a : minő mérvben, s minő eredménynyel k a r o l t á k fel a zenét a görög államférfiak a nevelés segédeszközeül.
(Folytatása következik.)
BAKTALUS ISTVÁN.