Ugyanott megrendelhető a mostanában elhíresült köszvényszesz (Gichtgeist) mely még idült köszvény ellen is basznál 1 frt. 20 kr. Elárusítók ajánlata elfogadtatik.
2 - 2
Calderoni és társánál
B u d a p e s t e n m i a t y á n k - u t e z a , k a p h a t « :
Szíkviz készülékek teljesen felszerelve :
Tartalom Liter 1 l
1/« 2
Ára cso nagoláss il 8 f r t — kr. 9 frt 50 kr. 1 1 frt 50 kr.
Budapest, 1870. Nyomatott a magy. kir. egyetemi nyomdában.
IX. évfolyam. 10. szám. Budapest, 1876. május 31.
Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium
az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára.
A szerkesztőség és a kiadó-hivatal a vall., és közoktatásügyi m.
A „Néptanítók lapját" megkaphatja minden magyarországi nép-oktatási intézet ingyen és pedig: azon intézetek, melyekben egy vagy két, legfölebb három tanitó működik egy példányban; azon k. minisztériumnál az ' intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik, országházban van
Bu-dapesten a várban. két példányban ; azok pedig, metyekben hatnál több tanitó mű-ködik, három példányban.
Minden küldeményt a szerkesztőséghez
ké-rünk czimezni.
Előfizetési á r : egész évre 3 frt, félévre
1 frt 50 k r .
I baromfi s v a d ; — h ú s e v ő állatok csak nagy
Az alkotmánytani oktatás köréből.*)
' szükség esetében szolgálnak eledelül.) Az élet fősziikségletei: Eleiem, ruházat, lakút.A földmüvelés föladata. Földmüvelés és állatte-nyésztés támogatják és kiegészítik egymást. Az ipar föladata: 1) használhatóbbá 2) értékesebbé teszi a nyersterményt. — Kézműipar, gyáripar, háziipar.
Ezeknek jellemzése. A munkaföl osztás nagy haszna.
A heveskedő foglalkozása. A kereskedés emeli a földművelést és az ipart viszont. Minden embernek van szüksége bizonyos életmódra. „ Üszögös a koldus kenyereA kereskedés nem csalás. A kereskedő midőn magának használ, a vevőnek is használ. A portéka ára a kínálat és kereslet közötti aránytól függ. A kereskedő aránylag gyors meggazdagodásá-nak okai. Egy gyakorlott példa az (Jetből. „Szemese a világ, vaké a koldustarizsnya.u
Mire van minden embernek szüksége, hogy megéljen ? mire, hogy testét a hideg idő ellen megvédhesse ? mire való a lakás ?
E l e i e m , r u h á z a t és l a k á s t e h á t az em-ber é l e t s z ü k s é g l e t e i t képezik.
A természet mely országai szolgáltatják neki az eledelt? (növény és állatország) melyek a ruházatot? melyek a lakás épitésére szükséges anyagokat (ásvány és növény.)
Eledelét az ember tehát a növény és állator-szágból nyeri. Mivel l á t j a el asztalát a növény-ország? (főképen gabonákkal és gyümölcsökkel) mivel az állatország ? (Hússal). Melyek a gabo-nák leginkább elterjedt nemei ? (buza, zab, árpa, rozs, köles és tengeri) melyek nálunk a leg-gyakrabban előforduló gyümölcsök ? (alma, körtve, cseresznye stb.).
Mely állatok húsával szoktunk közönségesen élni ? (szarvas marha, juh, kecske, disznó, —
*) Mutatva,ny síjtó alatt lévő ily czimü munkám-ból : Vezérkönyv az alkotmánytan oktatásához Tani-tók és képezdei növendékek számára.
i Hajdanában, mikor a földön még sokkal ke-vesebb ember é l t : akkor az emberek a f ö l d csak azon részeit foglalták el, melyek a l e g t e r m é k e nyebbek voltak, s igy ö n k é n t annyi n ö v é n y e -ket nyújtottak, amennyiből az emberek állatcsor-dáikkal e g y ü t t megélhettek. Terem-e a föld még most is magától e l e g e t ? E hiányon t e h á t a f ö l d m ű v e l é s által kell segíteni. Miből áll a földművelő foglalkozása ? (szántás, vetés ara-tás, trágyázás stb. .) A trágyázás t e h á t szükséges, különben a föld k i é l i magát s idővel semmit sem teremhet; a t r á g y á t pedig f ő k é -pen a házi állatoktól n y e r j ü k . A szántás, — be-takarítás, — nyomtatás (cséplés) is házi állatok nélkül bajosan eszközölhetők; a földművelőnek tehát némely házi állatokra (lovakra s z a r v a s marhára) okvetetlenül szüksége van. Ezeket n e -velnie, ápolnia, — szóval t e n y é s z t e n i e kell.
Miből élnek a lovak, a szarvasmarhák? T e h á t a földművelés t a r t j a el a házi állatokat, s ezek visszont t á p o t szolgáltatnak a földnek, s igy földmüvelés és állattenyésztés egymás nélkül el nem lehetnek. Egyik r e n d s z e r i n t a másikkal sülyed és emelkedik. Azért a j ó gazda m i n d a -kettőre e g y a r á n t fordítja figyelmét.
De a buza, rozs, kukoricza, a mint ezeket a föld megtermi (a n y e r s t e r m é n y e k ) nem a l k a l -masak táplálkozásunkra, m e r t a búzát m a g á t meg nem eszsziik, hanem a kenyeret. Mit t e szünk tehát a búzával, a liszttel ? A gabna m e g -őrlése a m a l o m b a n történik, a m o 1 n á r végzi azt. Földművelő-e a m o l n á r is? N e m a molnár iparos (mesterember). A pék, ki a liszt-ből kenyeret süt, az is iparos vagy mesterember.
Miért őrli m e g a molnár a b ú z á t ? A m e g ő r -lés következtében a buza t e h á t lisztté lesz, azaz o l y a n k é p o n a l a k í t t a t i k á t , hogy k e n y e -r e t lehessen belőle sütni, v a g y tésztát főzni, a z a z : hogy az ember azt táplálkozására f ő i -h a s z n á l -h a s s a .
10
-«ö! 154
K>Nevezzetek m é g néhány m e s t e r e m b e r t ! — T e -h á t a tímár, a czizmadia, az asztalos, a lakatos stb. szintén mesteremberek vag)- iparosok. — Mit végez a t í m á r , a csizmadia ? miből áll az asztalos, a kovács mestersége ?
Az állatország n y e r s bőröket szolgáltat, de nyers bőröket mi n e m használunk öltözetül. A tímár tehát azokat kikészíti, a kikészített b ő r már nem nyerstermény, h a n e m i p a r c z i k k , m e r t az iparos m u n k á j a által j ö t t létre. E z e n iparczikket átveszi a csizmadia és készít belőle lábravalót. A jól elkészített l á b r a v a l ó sokkal a l -kalmasabb l á b a i n k a t a nedvességtől s h i d e g t ő l megóvni, mint a nyers bőr, t e h á t a timár és a csizmadia h a s z n á l h a t ó b b á teszik a n y e r s t e r m é n y t .
A növény o r s z á g fát szolgáltat. Ez n y e r s termény. De egy fatörzsök alkalmatlan a r r a , hogy abban r u h á i n k a t s e g y e t m á s u n k a t e l t e -g y ü k s b e z á r h a s s u k : ehhez szekrény szüksé-ges.
Ki készíti a s z e k r é n y t ?
Az asztalos t e h á t a fából — a nyers t e r -ményből — s z e k r é n y t (iparczikket) készit, s i g y s a j á t h a s z n á l a t u n k r a alkalmasabbá teszi. D e a szekrény keveset ér, ha azt b e z á r n i nem l e h e t . Ki készíti a z á r t ? miből készítik azt? A v a s ércz a földben v a n (nyers t e r m é n y ) s a b á n y á szok hozzák a föld színére, olvasztás által m e g tisztítják stb. . . . de még ezt sem lehet n e -k ü n -k zárul h a s z n á l n u n -k ; a la-katos m u n -k á j a teszi azzá, teszi használhatóvá . . .
Az iparos t e h á t nyersterményekből i p a r c z i k keket készít; ezeket az ember jobban h a s z n á l -h a t j a , mint amazokat. A z i p a r o s t e -h á t a n y e r s t e r m é n y e k e t h a s z n á l a t u n k r a a l k a l m a s a b b a k k á t e s z i .
A kikészített állatbőr t ö b b e t ér, mint a n y e r s ; egy pár csizma többet, m i n t egy megfelelő d a -r a b hö-r, egy alma-rium többet, m i n t egy f a , és egy zárért vagy lakatért s z i n t é n többet fizetünk m i n t egy hasonló nagyságú d a r a b vasért. A z i p a r c z i k k é r t é k e s e b b , m i n t a n y e r s t e r -m é n y é s a z i p a r o s -m u n k á j a e -m e l i a n y e r s t e r m é n y e k é r t é k é t , tehát n a g y hasznára van a földművelésnek, állattenyésztésnek, az erdészetállattenyésztésnek, b á n y á s z a t n a k , szóval m i n dazon foglalkozásoknak, melyek a n y e r s t e r m é -n y e k előállítására hivatva v a -n -n a k .
De mit készítsen ki a t i m á r , ha nincs n y e r s bőr, miből készítsen asztalt, székit az asztalos, ha fa nincs, miből lakatot a lakatos, h a vas n i n c s ? Nyers termények n é l k ü l tehát az i p a r lehetetlen. H a n e m a nyers termények Í3 keveset érnének, ha az iparosok a z o k a t föl nem d o l g o z -nák. Minél t ö b b e t dolgoznak az iparosok, a n n á l több nyers termények kellenek, annál jol bnn szoktak ezek elkelni.
Mire van az asztalosnak — a n y e r s t e r m é -nyen kivül — még szüksége m u n k á j á h o z ? Mire a kovácsnak? stb. (szerszámokra).
Az iparosok tehát néni puszta k é z z e l dol-goznak, h a n e m a m ü s z e r s z á m o k segítségé-vel, azért k é z m ti í p a r o s o k íi n k n e v e z t e t n e k .
A kézműiparos rendesen csak m e g r e n d e
-l e ' s r e do-lgozik. Megkérdezi a megrende-lőtő-l, hogy a készítendő iparczikk milyen legyen, pl.
a szabó m é r t é k e t vesz, k é r d e z i hogy milyen le-gyen a k a b á t béllése, gallérja, gombja, s ugy készíti el, amint a megrendelő k í v á n j a .
De mivel egy maga keveset végezhet, azért szokott m a g a mellé s e g é d e k e t (legényeket) s t a n o n e z o k a t (inasokat) is fogadni.
De volna b á r pl. egy lakatosnak 10 v a g y 20 segédje s inasa, ha egy millió l a k a t r a m e g -rendelést k a p n a : nem v o l n a képes azokat a ki-tűzött időre elkészíteni.
Az iparczikkek g y o r s a b b elkészítésére a g é -p e k s z o l g á l n a k s olyan műhely, ahol főké-pen gépek segélyével dolgoznak — g y á r n a k neveztetik. T u l a j d o n o s a a g y á r o s . Ez nagy m e n n y i -ségben g y á r t j a az iparczikkeket, s a z é r t nem kérdezheti mindegyik vevőtől, hogy milyen kell, csak olyat gyárt, a m i l y e n t a közönség többsé-ge kiván. De d a r a b o n k i n t nem is szokta az ipazezikkeket eladni, h a n e m csak nagy m e n n y i -ségben. Mily iparczikkeket szoktak f ő k é p e n gyá-rakban elkészíteni ? (papirost, szeget, varró t-s g o m b o s t ű t stb.)
A g y á r berendezése s a gépek megszerzése sok pénzbe kerül, s m i n t h o g y ott sok iparczikk készül, s o k nyersterményt is kell a gyárosnak egyszerre beszerezni. A gyáriparhoz t e h á t nagy pénzösszeg (tőke) szükséges, holott a kézműipa-ros kisebb tőkével is beéri. (Miért?).
A n ő k sok vidéken m a g u k f o n n a k , szőnek házuk szükségletére, a férfiak egyszerű liázi-butort s földművelési eszközöket készítenek. Ez is iparfoglalkozás. De m i u t á n a házban (különös műhely nélkül) és a ház számára t ö r t é n i k , azért házi i p a r n a k neveztetik. Abban, hogy az egyik ember földművelő, a m á s i k asztalos, a harmadik csizmadia stb. az a n a g y előny is rejlik, hogy minden e m b e r a sok g y a k o r l a t következtében a maga m u n k á j á t tökéletesen m e g t a n u l h a t j a , job-ban és gyorsabjob-ban dolgozik.
Mily g y a r l ó lenne az az öltözet, melyet pél-dául az asztalos m a g á n a k megvárná, s viszont milyen bárdolatlan az a szekrény, m i t a szabó készitene!
H o g y t e h á t az emberek a m u n k á t maguk k özt fel osztották, — a m u n k a f e l o s z t á s igen czélszerü, s l e g i n k á b b alkalmaztatik az a g y á r i p a r b a n . A m u n k a f e l o s z t á s h a s z n a m e g m u t a t á s á r a példát hoz fel S m i t h Ádám (jeles angol menzetgazdász) egy gombostű gyár-ról, hol tíz munkás, k i k a tücsinálára kívántató m u n k á k a t maguk k ö z t helyesen felosztották, n a p o n k é n t 48000 g o m b o s t ű t készítettek, holott m á s k é n t , ha mindenik munkásnak külön kel-lett v o l n a egész g o n b o s t ü t késziteni, a legszor-galmatosabb aligha készíthetett volna 20-at. — Az óracsinálás Angolországban és G e n f b e n szám-talan m u n k á k r a oszlik, melyek külön munkások által vitetnek véghez, és azért fejlődött az a tökély n a g y fokára, n o h a alig van munkás, ki az összes munkához értene. A szellemi m u n k á k -nál is előmozdittatik a munkának hathatósága a munkafölosztás á l t a l . ( K a r v a s y l. K. 44. l.(
- O l 155
K>-Mert ennél a gépek mellett igen sok ember (munkás) talál foglalkozást. Mindegyik m u n k á s éveken á t mindig egy és ugyanazt dolgozza, amiben aztán rendkívüli ügyességet nyer.
A nyerstermények v a l a m i n t az iparezikkek egy része ott használtatik föl (fogyasztatik el), n h f l termelik s illetőleg, ahol készítik. De mi történik a fölösleggel ? H a például, valamely gazda 1000 H/l. búzát terme], de m a g a házára nem kell több mint 2 0 0 ?
T e h á t a f ö n n m a r a d t 800 H/1, eladja, hogy azok á r á n többi szükségleteit megszerezhesse, s adóját megfizethesse s — ha lehet — valamit fi r e g n a p j a i r a i s f é l r e t e h e s s e n .
Az asztalos sem készíti el maga számára a sok b ú t o r t , a szabó nem m a g á n a k a sok ruhát, hanem másoknak.
Aki a földművestől a búzát megveszi, azért veszi meg, mert m a g á n a k kell, avagy hogy is-mét másoknak eladhassa. H o g y a n nevezzük az olyan embert, ki a nyersterményeket vagy ipar-czikkeket azért veszi, hogy ismét e l a d j a ? (ke-reskedő).
A kereskedő mestersége tehát a vevés és az eladás. Minél több p o r t é k á t (nyers vagy ipar-terményeket) vásárol, a n n á l jobb ezeknek a ke-lendősége, annál jobb dolga van a földművelő-nek és az iparosnak.
Virágzó kereskedelem tehát nagy szerencse valamely országra nézve, m e r t csak igy boldo-gulhat a földmüvelés és az ipar, mert mi haszn á t vehasznhaszné az előbbi sok buzajáhasznak, utóbbi k é -s z í t m é n y e i n e k , ka ninc-s, aki azokat m e g v e g y e ?
De a kereskedő is csak o t t vehet, ahol van, mert . a h o l nincs, ott ne keress*.
A kereskedés tehát csak oly országban virá-gozhat fői, ahol már szorgalmas földmivelők és iparosok l a k n a k , s ahol egyes vidékek többet termelnek, m i n t amennyi az odavaló lakos-ságnak kell.
Minden ember azért dolgozik, hogy szorgal-mának h a s z n á t lássa, s így a kereskedő is áru-czikkein n y e r n i akar, hisz ebből él, ez az ö é l e t m ó d j a.
Mi a t e ' a t y á d életmódja N ? Gr? F ? Mi élet-módja van az orvosnak, a t a n í t ó n a k stb. ?
J a j a n n a k , akinek semmi életmódja n i n c s ! m e r t embertársai semmi h a s z n á t nem vehetik, s előbb-utóbb is koldusbotra j u t . — Pedig a kol-dustarisnya nehezen n y o m j a az ember v á l l á t ;
— üszögös a koldus kenyere.
A kereskedő tehát nyereségből e'1; t. i. olcsób-ban veszi m e g a portékát attól, kinek az nem kell, s a n n a k drágábban a d j a el, kinek reá szük-sége van.
Sokan azt hiszik, hogy ez c s a l á s , p e d i g v a l ó b a n n e m a z .
Mert a vásárlásnál a kereskedő idejét vesz-tegeti. az eladásnál ismét. Ezen idő alatt — ha például mesterember volna — pénzt kereshetne, mert a m u n k á s és ügyes emberre nézve az „idő pénz" ; t e h á t csak méltányos dolog, hogy a ve-vők e l t ö l t ö t t idejét megfizessék. A p o r t é k á k beszerzése, becsomagolása (bepakolása) az e l s z á l
-l i t á z stb. is sokba kerii-l, s mé-ltányos, hogy a vevők ezt is megtérítsék.
S utóvégre csalásnak nevezhető az, melyben m i n d a k e t t ö nyer a kereskedő is, a vevő is?
M e r t teszem azt az esetet, h o g y valamely c s a l á d n a k éven á t szüksége van 100 kilogramm sóra, megveszi a kereskedőtől. Ez m i n d e n kilo-g r a m m o n nyer p é l d á u l 4 kr. 100 kilokilo-grammon t e h á t 4 irtot.
De ha l a k h e l y ü n k ö n meg nem k a p h a t j u k , s e g y á l t a l á b a n sókereskedő nem v o l n a : akkor egyenesen a sóbányából kellene f z t megszerez-n ü megszerez-n k . Hol vamegszerez-nmegszerez-nak hazámegszerez-nkbamegszerez-n s ó b á megszerez-n y á k (Rómegszerez-na- (Róna-szék, A k n a - S u h a t a g Mármaros megyében, Deés.
M a r o s - U j v á r , V i z a k n a Erdélyben). M á r most képzeljük, ha a D u n a vagy Tisza melléki em-b e r n e k Marmaros megyéem-be vagy E r d é l y em-b e kel-lene utazni 100 kilogramm sóért, mennyire m e n n e csak utazási költsége! M e n n y i r e a só hazaszállítás? Igen keveset m o n d u n k ha azt például 20 f r t r a teszszük. A kereskedő, ki nekünk azt 4 f r t — n y e r e s é g mellett eladja, való-ban j ó t tesz velünk, m e r t azáltal 16 f r t a zse-b ü n k zse-b e n marad, k ö z zse-b e n j á r á s a f o l y t á n ő 4 frtot, de mi 16 f r t o t n y e r t ü n k t e h á t c s a k u g y a n n y e r t ü n k m i n d a k e t t e n . A becsületes kereskedés n e m csalás.
Csak akkor válik azzá, ha rosz v a g y hami-sított p o r t é k á t árul, s kétségtelen, h o g y vannak kereskedők kik ezt t e s z i k ; de hisz rosz emberek, csalók akadnak az iparosok, föidmüvelők. szóval m i n d e n n e m ű foglalkozású emberek között. De hát, mire vau a vevőnek ép két szeme ? Nemde, hogy „macskát a z s á k b a n " ne vegyen, hanem a mit v e n n i akar, előbb j ó l megnézze.
„De ha a kereskedés nem csalás, m i é r t ta-p a s z t a l j u k , hogy némely kereskedő aránylag sokkal rövidebb idő a l a t t meggazdagodik, mint akár a földművelő, a k á r a k é z m ű i p a r o s ? "
Első oka ennek a b b a n rejlik, hogy üzletében több pénzt, nagyobb t ő k é t f e k t e t , mint amazok, a töke pedig — ha pusztán k a m a t r a kiadná is — meghozná a maga gyümölcsét.
H á t m é g ha ügyes kereskedő ü g y e s e n f o r -g a t j a.
De m i b e n áll ezen ügyes pénzforgatás ? Röviden csak abból, hogy a kereskedő áru-czikkeit o t t és akkor vásárolja be, ahol azokat olcsón megkapja, s o t t és akkor a d j a el, ahol értök t ö b b e t adnak, a m i k o r és ahol n a g y o b b az á r u k.
T e g y ü n k föl egy esetet. Magyarország sok sertést nevel, sokkal többet, mint az o r s z á g ma-ga fogyaszt. A többlet k ü l f ö l d i embereknek adatik el s igy a sertés jelentékeny k i v i t e l i c z i k k e t képez m i n á l u n k ; de főképen csak hí-zott disznók vitetnek ki, m e r t — a zsír m i a t t
— a külföldiek főképen csak ilyeneket szeretnek megvenni. Kőbánya (mely Budapesthez t a r -tozik) lőhelye a m a g y a r sertéskereskedésnek ; ide h a j t j a vagy viteti vasúton a magyar sertés-kereskedő portékáját, s ide j ő a küllöldi is, ki-nek sertés kell.
A sertéskereskedö — rendszerint — n e m n e -10*
s£X 156 Kje veli m a g a ÍI sertéseket, hanem megveszi ezeket
soványan kiliizlalja s eladja. Így l á t j u k ebben is a munkafölosztást.
Tegyük már most föl, hogy egy s z e g e d i sertéskereskedő elmegy B-Gyulára sovány ser-tést vásárolni. De azt látja, hogy ott sokan vannak hasonló j á r a t b a n mint ő, az eladó ser-tések száma pedig nem épen nagy. Sok a vevő kevés a portéka, sok a k e r e s l e t , k e v é s a k í n á l a t , a s e r t é s t e h á t d r á g a , és az ügyesen számitó kereskedő nem f o g j a Gyulán megvenni, s nem vesztegeti ott idejét, hanent tovább utazik például N a g y - V á r a d r a , ahol szintén nagy sertésvásár szokott lenni.
Nagyváradon például épen az ellenkezőt t a -pasztalja. Sok ott az oly gazda, ki sertését kí-nálja, n a g y a k í n á l a t , de kevés a kereskedő, ki keresi, kevés a kereslet, minél fogva ott a sertés o l c s ó . M e r t m i n d e n p o r t é k á n a k a z á r a a t t ó l f ü g g , h o g y m i l y a r á n y -b a n á l l a k e r e s l e t a k í n á l a t h o z .
Nagyváradon, ahol olcsók, megvesz tehát a mi kereskedőnk egy 100 dbból álló sertésfalkát, p á r j á t 50 írtjával. Mennyire megy a vételár?
(2500 frt.) Szépen h a z a h a j t a t j a hol az ól befo-gadásukra, és a kukoricza (tengeri) hizlalásukra már készen áll; m e r t ezt sem h a g y j a az ügyes kereskedő az utolsó perezre, hanem akkor vásá-rolja be, mikor legolcsóbb.
Te gyük fői, hogy egy darab sertésnek a ki-hizlalására 7 H/1. ( 1 1 ' 2 pozs. mérő) kukoricza szükséges, 1 liectolitert 4 forintjával számítva, teszen 1 db. sertésnél 7 X 4 = 2 8 frtot, 100 d b n á l pedig 2800 f r t o t . Ol és kanászbért szin-tén 200 frtra lehet tenni, valamint egyéb apró költségeket mintegy 100 frta.
T e h á t :
Vételár 2500 frt.
Kukoricza 2 8 0 0 „ Ól s kanászbér . . . . 2 0 0 , Apró költségek . . . . 100 ,
5 6 0 0 frtot tesz a befektetett tőke. H a ezt a kereskedő pusztán csak kamatokra a d n á ki, 1 0 % o t könnyen k a p -h a t ; üzletben is kell te-hát neki tőkéjének leg-alább 10°/o-os k a m a t j á t hozzászámolni, s pedig
— miután a disznóhizlalás körülbelül 4 hó alatt befejeztetik, csak erre a négy hónapra 5600 í r t n a k 10%-a . . . 1 évre 560 frt, Vs é v r e :
5 6 0 : 3 — 186-66 kr.
26 20
2
t e h á t összes költség 5600 - f 186T.6 = 5786 f r t 66 kr. Tapasztalás szerint egy hizott sertés á l -talán véve 168 k / g - o t (3 mázsát) nyom, t e h á t :
100 db hizott sertés . . . 16800 k / g r . Azonban az élő á l l a t t mindig nehezebbet m u t a t , m i n t leölt (h o 1t.) pedig csak ennek a súlyát lehet a vevőnek megfizetni Eletsulyra szoktak tapasztalás szerint minden darab súlyából á l t a
-2240 k/gr. = 14560 k/gr.
Ián véve körölbelül 40 fontot (22'4 k/gr.), t e h á t : 100 db sertés életsulya . . . 2240 k/gr, mely a 16800 k/gr. összes súlyról leszámítandó, mivel ezt a vevő meg nem fizeti.
16800 — mely eladható.
1 k/gr. kedvező körülmények között 54 kron kel (1 U körülbelül 30 kr.) t e h á t :
14560 k/gr. X 54 = 7862 frt 40 kr.
miből leszámítva az összes
költség 5786 „ 66 „ 2075 frt 74 ki-marad 2075 frt 74 kr. tiszta nyereség.
Már most hány százaléka ez az 5786 f r t 66 k r n y i termelési összes költségnek ?
% = 100 k a m a t osztva tőke és idővel, Kamat — 2075 f r t 74 kr.
Tőke = : 5786 f r t 66 kr.
Idő = Vs év.
2 0 7 5 - 7 4 X 1 0 0 = 207574, 207574 — 2 0 7 5 7 4 0 0 : 5 7 8 6 6 6 = 34.14 ennyi százalé-k o t hozna, ha a tőszázalé-ke egy egész évre volna be-fektetve, Vs évre természetesen a % háromszor nagyobb, tehát 3 4 * 1 4 X 3 = 102-42%, mi any-n y i t tesz, hogy az ügyes sertés kereskedő töké-j é t kedvező körülmények közt megkettőztetheti
s még marad marad azon felül is valami.
Ez sokkal több, mint rendszerint akár az iparos, akár a földmivelő kereshet, de mégis becsületes keresmény és nem csalás, mert a kereskedő először koczkáztatá pénzét, mert h á t ha a sertések legnagyobb része ledöglik, ki sem fizet neki egy krajezárt se másodszor pedig jószerencséje mellett csak a n n a k köszönheti, hogy a sovány sertést és a kukoriczát olcsón vette, hizott sertéseit pedig jó árban eladta, t e h á t a nagy haszon főképen szemességének !s ügyes-ségének meg szorgalmának eredménye, mert hisz régen t u d j u k már, hogy » s z e m e s é a v i -l á g , v a k é p e d i g a k o -l d u s t a r i s z n y a ! "
(Foly. követk.)
M A T E R MIKSA.