2. ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS
2.3. A Z EURÓPAI HELYI ADÓRENDSZER - MODELLEK
2.3.2. Skandináv modell
A skandináv modellben a nagyméretű helyi önkormányzatok széles felelősségi és hatásköre a jellemző. Az önkormányzatok nagyfokú pénzügyi és gazdasági önállósággal rendelkez-nek. A kisebb településeket összevonták, hogy a mérethatékony egységek létrehozásával megpróbálják elkerülni a települések nagyságrendbeli eltéréséből adódó problémákat. A magas lakosságszámú települési önkormányzatok az alapfeladatok összességét ellátják. A modellben a helyi bevételek döntő szerepet játszanak a feladatellátás finanszírozásában, mi-vel a közjavak előállítása és az előállítás finanszírozási feltételeinek megteremtése a helyi önkormányzati szektorra épül (Vigvári, 2011a). A megye nyújtja a középfokú szolgáltatá-sokat, főként az egészségügyi, közoktatási és tömegközlekedési feladatok terén. A központi kormányzat feladatai pedig szinte csak a központi közjavak biztosítását és a területi különb-ségek kezelését foglalják magukba. A kormányzati szintek közti feladatmegosztás ezen ará-nyait támasztja alá az is, hogy európai összehasonlításban a skandináv országokban mesz-szemenően a legmagasabb a helyi adóbevételek GDP arányos értéke (3. ábra). A modellben a személyi jövedelemadó pótadóztatása teremti meg az önkormányzati adóbevételeket.
Svédország alkotmányos monarchia, parlamentáris rendszerrel és fejlett gazdasággal.
Az önkormányzatiságnak Svédországban sok éves hagyománya van, az önkormányzatok az 1960-as években alakultak, a közigazgatási rendszer mai formája viszont az 1992-es tör-vénymódosítások révén alakult ki. A Svéd Alkotmányban (Grundlagar) fektették le az ön-kormányzás alapjait. Az alkotmány négy külön alaptörvényből17 áll, melyek közül a Kor-mányzati Okirat 14. fejezete rendelkezik a helyi szervekről, miszerint a választott helyi (te-lepülési) és megyei testületek felelnek a helyi és regionális önkormányzásért. Az állam felel azért, hogy a közszolgáltatások a társadalmi és gazdasági egyensúlynak megfelelően mű-ködjenek és fejlődjenek. Ám a megyei és helyi önkormányzatok felelősek a közszolgáltatá-sok java részéért, így területi szinten kap hangsúlyt a közjólét biztosítása.
17 A négy svéd alaptörvény: Kormányzati Okirat 1974 (regeringsformen RF), Törvény a Sikerességről 1810 (successionsordningen SO), Törvény a Sajtószabadságról 1949 (tryckfrihetsförordningen TF) és a Törvény a Szólás Szabadságáról 1991 (yttrandefrihetsgrundlagen YGL).
3. ábra: Európa területi és helyi önkormányzatainak adóbevétele az országos GDP arányában, 2018
Forrás: saját szerkesztés Eurostat (2020a) adatai alapján
Jelenleg 290 helyi önkormányzat (kommuner) működik az alig kevesebb, mint 10 millió fő lakosságú országban, valamint 21 megyei önkormányzat (landsting), beleértve Skåne, Gotland, Halland és Västra Götaland régiókat. A svéd települések átlagos lakosságszáma több mint 30000 fő, így a svéd államban találhatók a világ legnagyobb önkormányzatai.18 Érdekesség, hogy az önkormányzatok alacsony száma ellenére a közigazgatásban több, mint 1 millió fő, a svéd munkaerő körülbelül 25%-a dolgozik, illetve a választott tisztségviselők száma is magas, közel 50000 fő, ami azt jelenti, hogy a felnőtt svéd lakosság 1%-ának va-lamilyen politikai kinevezése van a helyi és megyei önkormányzatoknál.19
A svéd önkormányzatok magas autonómiát élveznek nemzetközi összehasonlításban.
Az alaptörvény 14. fejezetének 4. §-a rendelkezik a helyi önkormányzás egyik legfontosabb aspektusáról, az adókivetési jogról, ami biztosítja az önkormányzatok feladatainak ellátását.
Az 1992-ben hatályba lépett, több ízben módosított helyi önkormányzatokról szóló törvény (Kommunallag 1991:900) rendelkezik az önkormányzatokról, mind a települési, mind a me-gyei önkormányzatokról, és meghatározza a működésüket az ország közigazgatási
18 OECD (2018a)
19 Svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Szövetségének hivatalos honlapja:
http://skl.se/tjanster/englishpages/municipalitiescountycouncilsandregions.1088.html (utoljára megte-kintve: 2020.03.12.)
egységekre történő felosztásától kezdve, a döntési jogkörök és finanszírozási feladatok ki-jelölésén át egészen a képviselőtestületek (városi tanácsok) és bizottságok (helyi önkor-mányzati társulások) munkafeladatainak kijelöléséig. A megyei önkormányzatok feladata az állami politika helyi érvényre juttatása, a választott testületi szerve a közgyűlés (landstingskommun), amely a nagyobb jelentőségű ügyekben dönt.
A svéd jóléti államnak az egyik legfontosabb alappillérét jelentik a helyi önkormány-zatok, amelyek a közfeladatok széles körét ellátják, kötelező feladatkörükön belül biztosít-ják többek közt a szociális szolgáltatásokat, az oktatást, az építésügyet, könyvtárfenntartást, víz- és csatornarendszer működtetését, szemétszállítást és kezelést. Önként vállalt feladat-ként elláthatják a kulturális, technikai szolgáltatásokat, felelhetnek az energiaellátásért, köz-utak fenntartásáért és gazdaságfejlesztésért. A feladatokhoz kapcsolódóan helyi szinten az önkormányzatok az összes kormányzati kiadás 50,4%-át költötték el Svédországban 2018-ban,20 ami jelentős arány európai összehasonlításban, ugyanis a svéd gyakorlathoz hason-lóan csak Dániában (63,6%) és Finnországban (40,1%) ilyen magas ez az érték. A kormány-zati kiadásokból való magas helyi részesedés is mutatja, hogy a skandináv önkormánykormány-zati modell államaiban a helyi szervek felelőssége a közfeladatok ellátásáért rendkívül magas.
A jövedelemadóról szóló svéd törvény (Inkomstskattelag (1999:1229)) rendelkezik a nemzeti és a helyi jövedelemadóról. A törvény átfogóan tartalmazza a magánszemélyekre és jogi személyekre kivetett jövedelmi adóra vonatkozó szabályokat, akár korlátlan, akár korlátozott az adófizetési kötelezettségük. A svéd illetékességű magánszemélyeket a világ-jövedelmük, vagyis az összes jövedelmük után terheli adófizetési kötelezettség, a külföldi illetékességű magánszemélyek a Svédországban végzett munka után kapott jövedelmük, egyes nyugdíjjövedelmek és a svéd telephelyük útján megszerzett jövedelmük után adókö-telesek. A magánszemélyek jövedelemadójának alapja három forrásból származik: a mun-kából, üzleti tevékenységből és a tőkejövedelmekből származó bevételekből.21 A nemzeti és a helyi jövedelemadót a munkából és üzleti tevékenységekből származó bevételek után együttesen vetik ki. A tőkejövedelmeket külön kezelik, ugyanis azokat helyi szinten nem adóztatják, rájuk 30%-os nemzeti szinten kivetett adómérték vonatkozik.22
A helyi jövedelemadót illetően a központi kormány határozza meg az adóalapot és szedi be az adót, helyi szinten, zárt listás módon csak az adómértékről dönthetnek az önkor-mányzatok. A helyi adó tehát önkormányzatonként eltérő, mértéke az adóalany lakóhelyétől
20 OECD (2020b)
21 Inkomstskattelag (1999:1229) 1. fejezet 3. §
22 Inkomstskattelag (1999:1229) 65. fejezet 7. §
függ. 2020-ban az adó átlagos mértéke 33,17%23, amelyet minden adóalanynak a havi jöve-delme után kell fizetnie. Az adómérték a helyi önkormányzatok és a megyei önkormányza-tok által kivetett adómértéket is magában foglalja. A helyi önkormányzaönkormányza-tokra az adómér-téknek körülbelül 65%-a esik, ami 2020-ban 21,56%-os átlagos helyi önkormányzati adó-mértéket jelent. Az adómértékekben eltérés mutatkozik abból a szempontból, hogy mekkora az önkormányzatok lakosságszáma, ugyanis a kevesebb lélekszámú önkormányzatok némi-leg magasabb adómértékeket állapítanak meg, mint a magasabb lakosságszámú önkormány-zatok, abból a célból, hogy kiadásaik fedezésére elegendő adóbevételt tudjanak realizálni a kevesebb adóalany ellenére. A jövedelemadó a helyi önkormányzati bevételek fontos kom-ponense. Az adóbevételek az összes önkormányzati bevételnek több, mint 65%-át (2018-ban 66,5%-át)24 biztosítják.
Svédországban vagyonadót csak nemzeti szinten vetettek ki az ingatlanokra, azonban az önkormányzatok az illetékességi területükön fekvő ingatlanok (különálló házak, ikerhá-zak, társasháikerhá-zak, lakóépületek, valamint mezőgazdasági épületek) tekintetében úgynevezett ingatlan díjat (local government charge on real estate) szednek.25
A bevételi struktúra alapján elmondható, hogy a svéd önkormányzatok magas auto-nómiát élveznek a költségvetésük kialakításakor, hiszen a bevételeik legnagyobb hányadát a helyi adóbevétel teszi ki, melynek mértékéről maguk dönthetnek. Ráadásul ezáltal vi-szonylag csekély mértékben függnek a központi költségvetési támogatások volatilitásától.
A svéd helyi adóbevételek stabilak abból a szempontból, hogy kiszámíthatóvá teszik az ön-kormányzati költségvetés alakulását. Viszont csak egyetlen adónemet vethetnek ki és annál is csupán az adómértékről dönthetnek, adóbevételeik növelését csak a jövedelemadó helyi kulcsának emelésével érhetik el.