THE BLACK HAWTHORN SCRUBS OF THE LOWER DANUBE REGION IN HUNGARY
7. The significance of the Black hawthorn scrubs in nature conservation
The Black hawthorn scrub is a local endemic association of the lower Danube region, since its distribution is determined by the range of its characteristic species, Black hawthorn, which is an endemic species. As such, it represents perhaps the greatest natural treasure along the Danube. This association occurs along the Danube in Croatia and perhaps the lower reaches of the Danube in Romania. This association also harbors a number of rare and threatened species, now under protection, such as Carpesium abrotanoides, Crataegus ×degeni, Crataegus nigra, Gentiana pneumonanthe, Lathyrus palustris, Leucojum aestivum, Ophioglossum vulgatum, Senecio paludosus, Vitis sylvestris.
Acknowledgements
I thank Róbert PÁL for his help in preparing the electronic version of the vegetation profile figures, and Gábor LENDVAI a for the translation of the original text. This research was supported by OTKA Grant No. T 037632.
Abbreviations
A1: upper canopy; A2: lower canopy; Agi: Alnenion glutinosae-incanae; Ai:
Alnion incanae; Alo: Alopecurion pratensis; Ape: Aperetalia; AQ: Aceri tatarici-Quercion;
AR: Agropyro-Rumicion crispi; Ar: Artemisietea; Ara: Arrhenatheretea; Arn: Arrhenatherion elatioris; Ate: Alnetea glutinosae; B1: upper shrub layer; B2: lower shrub layer (saplings); C: herb layer; Bec: Beckmannion eruciformis; Bia: Bidentetea; Bin: Bidention tripartiti; Bol: Bolboschoenetalia; Cal: Calystegion sepium; Cau: Caucalidion platycarpos; CeF:
Cephalanthero-Fagenion; Cgr: Caricenion gracilis; Che: Chenopodietea; Chr: Chenopodion rubri; ChS: Chenopodio-Scleranthea; Cp: Carpinenion betuli; Cry: Crypsidetalia aculeatae;
CyF: Cynodonto-Festucenion; Des: Deschampsion caespitosae; Epa: Epilobietea angustifolii;
Epn: Epilobion angustifolii; F: Fagetalia sylvaticae; FB: Festuco-Bromea; FBt: Festuco-Brometea; FiC: Filipendulo-Cirsion oleracei; FPe: Festuco-Puccinellietea; FPi: Festuco-Puccinellietalia; Fru: Festucion rupicolae; Fvg: Festucetea vaginatae; Fvl: Festucetalia valesiacae;
GA: Galio-Alliarion; GU: Galio-Urticetea; HyL: Hydrochari-Lemnetea; ined.: ineditum (unpublished), KC: Koelerio-Corynephoretea; Le: Lemnion minoris; LeP: Lemno-Potamea;
Mag: Magnocaricetalia; Moa: Molinietalia coeruleae; MoA: Molinio-Arrhenatherea; MoJ:
Molinio-Juncetea; Nc: Nanocyperion flavescentis; NC: Nardo-Callunetea; NG: Nasturtio-Glycerietalia; OCn: Orno-Cotinion; Ona: Onopordetalia; Ory: Oryzetea sativae; Pa: Populion albae; Pea: Potametea; Pia: Potametalia; Pla: Plantaginetea; Pli: Phragmitetalia; Pol:
Polygonion avicularis; PQ: Pino-Quercetalia; Pru: Prunetalia spinosae; Pte: Phragmitetea; Qc:
Quercetalia cerris; QF: Querco-Fagetea; Qpp: Quercetea pubescentis-petraeae; Qr: Quercetalia roboris; Qrp: Quercion robori-petraeae; S: summa (sum); Sal: Salicion albae; Sci: Salicion cinereae; SCn: Scheuchzerio-Caricetea nigrae; Sea: Secalietea; Sia: Secalietalia; Sio: Sisymbrion officinalis; Spu: Salicetea purpureae; SS: Sedo-Scleranthetea; Str: Salicion triandrae; TA: Tilio platyphyllae-Acerenion pseudoplatani; Tli: Thero-Salicornietalia; Ulm: Ulmenion; US: Urtico-Sambucetea.
Literature
BARKMAN,J.–MORAVEC,J.–RAUSCHERT,S. (1986): Code of phytosociological nomenclature. – Vegetatio 67:
145–195.
BECKING, R. W. (1957): The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488.
BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai.
Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
BORHIDI A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
BORHIDI A. – KEVEY, B. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Critical revision of the Hungarian plant communities (ed. BORHIDI A.). – Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
BORHIDI A. – KEVEY, B. – LENDVAI G. (2012): Plant communities of Hungary. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
ČARNI, A. – FRANJIĆ, J. – ŠKVORC, Ž (2004): Crataegus nigra WALDST. et KIT. dominated community in he flooded Danube river area in Croatia. – Hacquetia 3(2): 81–90.
FERENCZ L. (1994): Fekete galagonya előfordulások az Alsó-Duna-ártéren. – Diplomamunka (kézirat). Erdészeti és Faipari Egyetem, Környezetvédelmi Tanszék, Sopron, 53 pp. + 22 pp. melléklet.
HORVÁTH F. – DOBOLYI Z. K. – MORSCHHAUSER T. – LŐKÖS L. – KARAS L. – SZERDAHELYI T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. – Vácrátót, 267 pp.
KÁRPÁTI, I. – TÓTH, I. (1962a): Die Auenwaldtypen Ungarns. Acta Agronomica Hungarica 11 (1961-1962): 421–
452.
KÁRPÁTI, I. – TÓTH, I. (1962b): Az ártéri nyárasok erdőtípusai. In: A magyar nyárfatermesztés (ed.: KERESZTESI
B.) – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 150–168.
KEVEY, B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés tézisei.
Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 9 pp.
Kevey, B. (1997): A Nyugati-Mecsek szurdokerdei [Scutellario altissimae-Aceretum (HORVÁT, A. O. 1958) SOÓ et BORHIDI in SOÓ 1962]. Schluchtwälder des Westlichen Mecsek-Gebirges [Scutellario altissimae-Aceretum (HORVÁT, A. O. 1958) SOÓ et BORHIDI in SOÓ 1962]. In: Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in anniversario nonagesimo nativitatis 1907–1997 (ed.: BORHIDI, A. et SZABÓ, L. GY.). Pécs, 75–99.
KEVEY, B. (1998): A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. Sukzessionsverhältnisse der Wälder in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. – Kitaibelia 3: 47-63.
KEVEY, B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). – Tilia 14: 1-488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
KEVEY, B. (2010): Korrekció „KEVEY B.–FERENCZ L.–TÓTH I. (2010): A magyarországi Alsó-Duna ártér fekete galagonya cserjései (Leucojo aestivi-Crataegetum nigrae KEVEY, FERENCZ et TÓTH ass. nova)” című tanulmányhoz [Kanitzia – Botanikai folyóirat (2006) 14: 207–239]. – Kanitzia 17: 1.
KEVEY,B.–FERENCZ,L.–TÓTH, I. (2006): A magyarországi Alsó-Duna-ártér fekete galagonya-cserjései (Leucojo aestivi-Crataegetum nigrae KEVEY, FERENCZ et TÓTH ass. nova). – Kanitzia 14: 207–239.
KEVEY, B. – HIRMANN, A. (2002): „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
KEVEY,B.–O.KOVÁCS,ZS.–TÓTH,I.–BORHIDI,A. (1992): Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet flórájához. – Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 6: 13–25.
KEVEY, B. –TÓTH,I. (1992): A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori-Carpinetum).
Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 6: 27–40.
KEVEY,B. –TÓTH,I. (2000a): Adatok a hazai Alsó-Duna-ártér flórájához. Angaben zur Flora des Donau-Überschwämmungsraumes von Süd-Ungarn. Kitaibelia 5(1): 131–143.
KEVEY,B.–TÓTH,I. (2000b): A hazai Alsó-Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum). Die Eichen-Hainbuchenwälder (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum) des Donau-Überschwämmungsraumes von Süd-Ungarn. – Tilia 9: 128–162.
MUCINA,L.–GRABHERR,G.–WALLNÖFER,S. (1993): Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena–Stuttgart–New York, 353 pp.
OBERDORFER, E. (1992): Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena–
Stuttgart–New York, 282 pp.
PARABUĆSKI, S. (1972): The forest vegetation of the Kovilj marsh (ПАРАБУЋСКИ, С.: Шумска вегетациjа Ковиљског рита). Зборник Матицe cрпскa зa природнe наукe Нови Сад 42: 5–88.
PODANI, J. (2001): SYN-TAX 2000 Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. – Scientia, Budapest, 53 pp.
SOÓ, R. (1962): Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften V. Die Gebirgswälder I. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 8: 335–366.
SOÓ, R. (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
TÓTH, I. (1957): Az alsó-dunaártéri nyárfagazdálkodás. In: Nyárfakonferencia 1956 (ed.: BAKKAY, L.) –Országos Erdészeti Igazgatóság, Budapest, pp. 10–15.
TÓTH, I. (1958): Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása a termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. – Erdészeti Kutatások 1958(1–2): 77–160.
TÓTH, I. (1959): Ártéri nyár erdőtípusok egyes erdőművelési vonatkozásai. – Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei 15: 315–320.
TÓTH, I. (1962): Nyárasok telepítése és felújítása az ártereken. In: A magyar nyárfatermesztés (ed.: KERESZTESI B.), – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 229–242.
TÓTH, I. (1992): Az ártéri erdőkről és az Alsó-Duna-ártéri erdők erdőgazdálkodásáról. – Egyetemi doktori értekezés (kézirat), Sopron.
TÓTH,I.–KÁRPÁTI,I. (1959): Ártéri erdeink tipológiai beosztása. – Az Erdő 8: 481–483.
WEBER, H. E. – MORAVEC,J.–THEURILLAT, J. P. (2000): International Code of Phytosociological Nomenclature.
3rd edition. – Journal of Vegetation Science 11: 739–768.
Figure 1.: Vegetation cross-section of the floodplain at Decs „Holt-Duna” (KEVEY et al. 2006): 1:
floating vegetation (Lemno–Potamea); 2: marsh vegetation (Phragmitetea); 3: willow scrubs (Polygono hydropiperi–Salicetum triandrae); 4: white willow gallery forest (Leucojo aestivi–Salicetum albae); 5: Black hawthorn scrub (Leucojo aestivi–Crataegetum nigrae); 6: white poplar gallery forest (Senecioni sarracenici–
Populetum albae); 7: oak-elm-ash hardwoods (Scillo vindobonensis–Ulmetum). Open water; sandy mud
Figure 2.: Vegetation cross-section of the floodplain at Kölked „Szúnyog-sziget” (KEVEY et al. 2006):
1: marsh vegetation (Phragmitetea); 2: Black hawthorn scrub (Leucojo aestivi–Crataegetum nigrae); 3: white poplar gallery forest (Senecioni sarracenici–Populetum albae); 4: oak-elm-ash hardwoods (Scillo vindobonensis–
Ulmetum).
Figure 3.: Binary dendrogram of the Black hawthorn scrub and related associations (KEVEY et al. 2006): 1: willow scrub (Polygono hydropiperi–Salicetum triandrae); 2: white willow gallery
forest (Leucojo aestivi–Salicetum albae); 3: Black hawthorn scrub (Leucojo aestivi–Crataegetum nigrae); 4: white poplar gallery forest (Senecioni sarracenici–Populetum albae).
Figure 4.: Black hawthorn scrub (Euphorbio palustris–Crataegetum nigrae) near Báta in
„Gyűrűsalj” (Foto: KEVEY)
THE GENUS CRATAEGUS L. (ROSACEAE) IN GERMANY: A SHORT