SÜTÖRINÉ DIÓSZEGI Magdolna – STEINER Márk – SZABÓ Veronika – MAGYAR Lajos – HONFI Péter
Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
1118 Budapest, Villányi út 29-43., e-mail: disz@uni-corvinus.hu
Abstract. Hawthorns of Arboretum of Buda. Arboretum of Buda has got rich collection of hawthorns. 32 specimens from Crataegus genus can be found in arboretum.
The oldest hawthorns were planted by Mihály Nádasi in 1953, which are the follows:
Crataegus ×media ‘Paul’s Scarlet’, C. laevigata ‘Xanthocarpa’. The setting of recent species, cultivars were attached to also Mihály NÁDASI. These plants were set in area predetermined for Rosaceae genus, in Top Garden between 1962 and 1980. The later set taxa can be found in area of Down Garden, their setting was guided by Gábor SCHMIDT. In this trial state of hawthorns in Arboretum of Buda were estimated. This trial aim was to characterize generally the state of plants. However all of the set plants are alive, there are more and more sign of ageing: dry and dead branches in crown. Cleaning pruning is necessary to protect vitality of hawthorns.
Összefoglalás. A Budai Arborétum gazdag galagonyagyűjteménnyel rendelkezik, területén a Crataegus nemzetség 32 egyede található meg. A gyűjtemény legidősebb képviselőit 1953-ban telepítette Nádasi Mihály, ezek például a következők: Crataegus ×media
’Paul's Scarlet’, C. laevigata ’Xanthocarpa’. Később - 1962 és 1970 között - újabb galagonya fajok, fajták telepítése történt, mely ugyancsak NÁDASI nevéhez fűződik. Ezek a növények még valamennyien a Felső Kertben kaptak helyet, a Rosaceae család számára kijelölt helyen. A legújabb galagonya taxonokat már az Alsó Kertben helyezték el, telepítésüket SCHMIDT Gábor irányította. Munkánk során állapotfelmérést végeztünk a Budai Arborétum galagonyáinak körében, arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen általános jellemzőkkel rendelkeznek a növények. Az eredetileg telepített növények szinte mindegyike él még, sokuknál viszont az öregedés jelei mutatkoznak már, koronájukban számos száraz ág található. Életképességük megőrzése érdekében a száraz ágak eltávolítása, s az ifjító metszésük nagyon fontos feladat.
Kulcsszavak: Crataegus nemzetég, Budapesti Corvinus Egyetem, Budai Arborétum
Bevezetés és célkitűzés
A Budai Arborétum galagonyagyűjteményének telepítése négy nagy szakaszban történt. Az első fajokat, fajtákat NÁDASI Mihály vezetésével 1953-ban ültették el a Felső Kertben, köztük például: a Crataegus ×media
’Paul's Scarlet’, C. laevigata ’Xanthocarpa’ fajtákat, mára ezek a növények csaknem 65–70 évesek. A következő telepítési időszak 1962 és 1970 között szintén Nádasi Mihály nevéhez fűződik, ekkor az újabb taxonok egy részét már az Alsó Kertben helyezték el. 1980 körül néhány újabb egyed került a kertbe, majd a legutóbbi gyűjteményfejlesztésre pedig néhány esztendővel ezelőtt, 2012-ben került sor, a tervezést és a telepítési munkák kivitelezését
SCHMIDT Gábor irányította. E fiatal növények is - egy kivételével - az Alsó Kertben kaptak helyet. Jelenleg a Budai Arborétum területén a Crataegus nemzetség 31 egyede található meg.
Munkánk során állapotfelmérést végeztünk a Budai Arborétum galagonyáinak körében, arra kerestük a választ, hogy milyen méretekkel, általános egészségi állapottal rendelkeznek, milyen ápolási munkák szükségesek díszítő értékük és egészségi állapotuk megőrzése érdekében.
Anyag és módszer
A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétuma a Gellért-hegy déli oldalán fekszik, a Villányi út – Szüret utca, Somlói utak által körbezártan.
Területét a Ménesi út két részre osztja, a Felső és Alsó Kertre. Az arborétum jelenlegi területe 7,5 ha. Természetföldrajzi jellemzőit tekintve, bár a 2014.
esztendő csapadékos volt, általánosan száraz és légköri aszállyal sújtott viszonyok uralkodnak a kertben, az éves csapadékmennyiség 600–620 mm, a vegetációs időszakban feltétlenül öntözni kell. Az alapkőzet mészkő és dolomit, melyre vályogos, agyagos, meszes üledékes kőzet rakódott, legjellemzőbb a budai márga, melyen humuszkarbonát talaj, helyenként – főleg a Felső Kert területén – barna erdőtalaj alakult ki. A területen történt építkezések nyomán, például a Szüret utcai oldalon erodálódott a talaj, építési törmelék, hajdani üvegházak alapja is megtalálható. A ’K’ épület körül számos helyen töltötték fel a talajt. Az arborétum talaja közepesen vagy erősen meszes, pH 8,0 körüli kémhatású, humuszban szegény.
Munkánk során a Budai Arborétum galagonyagyűjteményének egyedeit vizuális állapot-felvételezési módszerrel vettük számba. Megmértük mérőszalaggal a törzs-körméretüket a talajszint felett 1 méter magasságban, Leica DISTO D510 típusú lézeres távolságmérővel pedig a koronaszélességet és a növények magasságát.
Az állapotfelmérésnél a Magyar Faápolók Egyesületének (MFE, 2013) faállapot-felvételezési módszerét alkalmaztuk, amelynek alapja az Európai Unió Erdészeti és Fagazdálkodási Bizottsága által 1984-ben elfogadott ötlépcsős modell, ezt hazai viszonyokra Radó ültette át (RADÓ, 1999). Az ötlépcsős modell lényege, hogy 1–5-ig adott osztályzattal értékelik a vizsgált faegyedek gyökérzetének törzsének, koronájának, lombozatának állapotát, valamint az ápolás mértékét, a fák életképességét, ahol az 5-ös jelenti a legjobb értéket (1. táblázat). Ezen értékek számtani átlagából számítják az egyedek általános állapotát.
1. táblázat: A faállapot-felmérés osztályozási kategóriái (Magyar Faápolók Egyesülete, 2013)
Értékelés Osztályzat
A gyökérzet és a termőhely állapotának osztályozása
Láthatóan fejlett gyökérzet, optimális termőhelyen, ép gyökérnyak 5 A gyökérzet fejlődése kismértékben gátolt, elfogadható termőhelyen, a gyökérnyak nem sérült 4 A gyökérzeten és/vagy a gyökérnyakon látható kisebb károsodások (sebek és korhadások), csekély hibákkal rendelkező termőhelyen
3 A gyökérzeten és/vagy a gyökérnyakon látható erős felszíni károsodás, jelentősen kedvezőtlen termőhelyen
Kisméretű károsodás (néhány felszíni seb) 4
A törzs egyértelmű károsodása (néhány felszíni seb és korhadási helyek) 3 A törzs erős károsodása (több nagyfelületű seb, mély bekorhadások) 2 A törzs előrehaladottan károsult, elhalt, korhadt (a törzs oly mértékben károsult, hogy statikai vagy tápanyag-ellátási funkcióját nem képes ellátni)
1 A korona állapotának osztályozása
A korona formája (a fajra jellemzően) ép, a lombveszteség nem haladja meg a 10%-ot 5
A lombveszteség 11–25 % közötti 4
A fa kismértékű ápoláshiányt mutat 4
A fa közepes mértékű ápoláshiányt mutat 3
A fa jelentős mértékű ápoláshiányt mutat 2
A fa elhanyagolt állapotban van (rajta ápolási munkát nem, vagy nagyon hosszú ideje nem végeztek)
1 A fák életképességének osztályozása
A fa kitűnő egészségi állapotú 5
Beavatkozással a fa élettartama a termőhely által meghatározott maximális életkort megközelíti 4
A fa a termőhely által meghatározott életkor előtt lecserélendő 3
Egy évtizeden belül lecserélendő 2
Sürgősen lecserélendő az állapota vagy károkozás veszélye miatt (a károkozás veszélye csak a fa kivágásával kerülhető el)
1
Eredmények és értékelésük
A Budai Arborétum galagonyáinak állapot felvételezése nyomán az 2.
táblázatban foglaltuk össze a növények jellemző adatait. ’A’ és ’F’ betűk utalnak arra, hogy a növények az Alsó vagy Felső Kertben találhatók.
2. táblázat: A Budai Arborétumban megtalálható Crataegus fajok és fajták fafelvételi adatai (*A= Alsó Kert, F=Felső Kert)
№
Elhelyezkedés (A,F)*
Latin név
Fa magassága (m) Törzskörméret (cm) Telepítés éve Koronaátmérő (m) Gyökér állapota (1-5) Törzs állapota (1-5) Korona állapota (1-5)
Kórokozók, kártevők
Ápoltság mértéke (1-5) Életképesség (1-5) Általános állapot (1-5)
1. F C. × lavallei 6,5 97 (50 cm
A Budai Arborétum galagonya taxonjainkra vonatkozó egyéb tudnivalókat az alábbiakban, betűrendben foglaljuk össze:
Crataegus arnoldiana
SARG. (syn. C. mollis var. arnoldiana? egyesek szerint: C. intricata × mollis?)A faj az USA északkeleti vidékein honos, 7–10 m magas, hosszú, rendszerint kissé görbe tövisekkel rendelkező kisebb fává fejlődik. 4-5 cm hosszú levelei széles tojásdadok, 3–5 karéja élesen fogazott szélű. A hosszúhajtásokon a levelek jóval nagyobbak. Hófehér, közel 2 cm széles virágai laza, szőrös bogernyőkben, májusban nyílnak. A portokok sárgák. A világos kárminpiros, mintegy 1,5 cm átmérőjű, gömbölyded termések világosan pontozottak, mindkét végükön molyhosan szőrösek, húsuk lisztes, 3–5 csontármagot tartalmaznak. A Felső Kert területén található idős egyed megközelítően 60 esztendős, többtörzsű, magassága mintegy 4 méter, Spiraea
×vanhouttei cserjecsoportban, platánok árnyékában áll. Egészségi állapota közepesnek mondható, idős ágait már ifjítani kellett. Májusi virágzása, őszi termésdísze és skarlátvörös őszi lombszíne nagyon látványos.
Crataegus coccinea
L. (Crataegus pedicellata SARG.)Az ugyancsak Észak-Amerika keleti részén honos növény 5–7 méteres, gömbölyded koronájú kis fává vagy terebélyes cserjévé fejlődik, megjelenése hasonló az előző fajhoz, ágai ugyancsak görbe vagy egyenes hosszú tövisekkel díszítettek. 4–5 karéjú levelei nagyobbak, 5–10 cm hosszúak, szélük gyakran kétszeresen élesen fűrészes. Fehér virágai 1,5–2 cm szélesek, szőrös bogernyőkben májusban nyílnak. A portokok rózsaszínűek. Tojásdad vagy körte alakú, 1,5-2 cm átmérőjű almatermései fényes kárminpirosak.
Húsuk lisztes, 4–5 csontármagvúak. A Felső Kert idős egyede mintegy 60 esztendős, többtörzsű, magassága 7 méter feletti. Spiraea ×vanhouttei cserjecsoportban, platánok árnyékában áll. Egészségi állapota közepes, idős ágait ugyancsak ifjítani kellett már. Májusi virágzása és fénylő piros őszi termésdísze különösen látványos.