KOVÁCS Szilvia – FENES Éva Anita – TÓTH Magdolna
BCE Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29–43. szilvia.kovacs@uni-corvinus.hu
A Gyümölcstermő Növények Tanszéken a kilencvenes évek közepén kezdtük meg gyümölcscélú csipkerózsa nemesítési munkánkat. Vizsgálatainkba a Magyarországon honos és gyűjthető rózsafajok mellett néhány hazánkban nem honos, de meghonosodott rózsafajt is bevontunk. A gyümölcstermesztési célra alkalmas rózsafajok kiválasztásánál a következők szempontokat vettük alapul: minél nagyobb gyümölcsméret, csészelevél nélküli beérés, alacsony aszmagtartalom; jó beltartalmi érték (sav, cukor), magas C-vitamin tartalom; egyszerre érés, bokron való átmeneti minőségmegőrzés; középerős növekedés, feltörő bokor habitus, jó megújuló képesség. Az értékesnek tűnő Rosa taxonokból génbanki gyűjteményt hoztunk létre a BCE Kísérleti Üzem és Tangazdaság Gyümölcstermesztési Ágazatában.
Vizsgálataink során legkiemelkedőbbnek a R. inodora FR. (syn. R. elliptica TAUSCH.) és a R. canina L. egyik nagygyümölcsű változata bizonyult. Viszonylag nagyméretű és kedvező beltartalmi értékekkel rendelkező gyümölcseik mellett bokorformájuk, termőképességük is megfelelő a termesztés számára. Vizsgálataink szerint figyelemre méltó még a nagy gyümölcshús-arányú és C-vitamin tartalmú R.
blanda AIT. és a R. villosa subsp. sancti-andreae DEG. et TRTM. ex JÁV., valamint a nagy C-vitamin tartalmú R. rubiginosa L. és a R. ×vetvičkae KLÁŠT. A R. canina L.
morfológiai és kisfaj értékű változatai, a R. zalana WIESB. és a R. corymbifera BORKH. szintén ígéretes nemesítési alapanyagok. Folyamatosan bővülő gyűjteményünkben újabb ígéretes taxonok kiemelése folyamatban van.
Az árugyümölcsösbe való alkalmasság megítéléséhez értékeljük a taxonok virágzási, terméshozási és növekedési sajátosságait. Az optimális szüreti időpont meghatározása céljából nyomon követjük a gyümölcsérés során bekövetkező fizikai és beltartalmi változásokat. Vizsgálataink szerint a gyümölcsök érése során a glükóz, fruktóz és C-vitamin tartalom taxononként eltérő ütemű változást mutat. Az irodalmi források szerint a csipkebogyó szüretének legideálisabb időpontja akkor van, amikor a gyümölcsök C-vitamin tartalma maximális. A C-vitamin tartalom változása az érés során egyes források szerint Gauss görbéhez (R. villosa) hasonlítható, míg mások lineális kapcsolatot mutattak ki (R. spinosissima).
Vizsgálataink szerint a R. canina morfológiai változatainak C-vitamin tartalma az érés során lényegesen nem változott, a R. inodora gyümölcseiben bekövetkező változás telítődési görbéhez hasonló, míg a R. corymbifera és a R. rubiginosa terméseiben az első C-vitamin maximum elérése után is tapasztaltunk növekedést.
Az érés során a különböző fajok eltérő ütemben halmozzák fel gyümölcseikben a szénhidrátokat. A fruktóz tartalom egy héttel korábban tetőzik, mint a glükóz tartalom. A változás üteme azonban a mi megfigyeléseink szerint nem lineáris,
hanem taxononként eltérő: a R. rubiginosa-nál telítődési, a R. inodora, R. corymbifera és a R. canina kevert tüskéjű változatánál Gauss görbére emlékeztető lefutású. A glükóz és a fruktóz mennyisége az egyes taxonok között eltérő, termőhelyenként is eltérést mutat, és a két szénhidrát mennyiségét az évjárat is befolyásolja.
Megfigyeléseink szerint a glükóz:fruktóz arány a taxonok rokonságával is összefüggésbe hozható.
A rózsa taxonok virágzás- és termékenyülésbiológiai sajátosságainak vizsgálatánál egyértelműen igazolható, hogy az időjárás a taxonok virágzásának kezdetére és a virágnyílás ütemére jelentős befolyással bír és az egyes taxonok a környezet ezen változásaira eltérő mértékben reagálnak. A vizsgálatok igazolták a R.
canina jó öntermékenyülő képességét, míg a R. inodora és a R. rubiginosa öntermékenyülése nem volt megfelelő. A két kései virágzású taxon (R. inodora és a R. rubiginosa) reciprok keresztezésével igyekeztünk tisztázni, hogy együttes telepítésük elősegítheti-e a virágok biztonságosabb termékenyülését. A keresztezés eredménye kedvező volt, a terméskötődés 90 % feletti értéket mutatott.
A taxonok terméshozási sajátosságainak vizsgálata során igazolható volt, hogy a termések száma és a gyümölcsök mérete a vesszőkön a legkedvezőbb. A 2.
éves termőgallyakon közel felére, a 3. éves termőgallyakon harmadára, ill. negyedére csökken a termésszám a vesszők termésszámához viszonyítva. A különböző termésszám csökkenése mellett a magános termések arányának növekedése figyelhető meg. A 3. éves termőalapokon már megfigyelhető az áltermések átmérőjének, tömegének és húsarányának csökkenése is. A változás R. canina változatoknál a legszembetűnőbb.
Results of the rosehip breeding programme at the Department of Pomology of Corvinus University of Budapest
The breeding of rosehips as fruit was begun in the Department of Pomology in the mid-1990s. In addition to rose species native to Hungary, the investigations also included non-native species which had been introduced into the country.
When choosing rose species suitable for fruit production the following aspects were considered: large fruit size, ripening with no calyces, low achene content, good chemical quality (acid, sugar), high vitamin C content, synchronised ripening, retention of good quality on the bush, moderately vigorous growth, erect bush habit, and good regeneration ability. A gene bank collection was set up at the Experimental Farm of Corvinus University in order to preserve Rosa taxa that appeared to be valuable.
The species R. inodora FR. (syn. R. elliptica TAUSCH.) and a large-fruited variant of R. canina L. proved to be outstanding. In addition to having large fruit with favourable chemical quality, their bush shape and yield potential were also satisfactory. Other species worthy of attention were R. blanda AIT. and R. villosa subsp. sancti-andreae DEG. et TRTM. ex JÁV., which had high fruit flesh ratio and vitamin C content, and R. rubiginosa L. and R. × vetvičkae KLÁŠT, which also had high vitamin C content. Morphological varieties and microspecies of R. canina L.
and the species R. zalana WIESB. and R. corymbifera BORKH. were also promising
basic materials for breeding. The constantly expanding gene bank collection is likely to be the source of other promising taxa.
In order to judge the suitability of taxa for cultivation in commercial orchards, an evaluation was made of their flowering, fruiting and growth traits.
Physical and chemical changes taking place in the course of fruit ripening were monitored in order to determine the optimum harvesting date. Tests showed that changes in the glucose, fructose and vitamin C content during the ripening process occur at different rates in the individual taxa. Data in the literature suggest that the best harvesting date for rosehips is when the vitamin C content of the fruit reaches a maximum. Some authors reported that the change in vitamin C content during ripening followed a Gauss curve (R. villosa), while others demonstrated a linear relationship (R. spinosissima). The present experiments detected no significant change in the vitamin C content of the morphological variants of R. canina during ripening, while the changes in the fruit of R. inodora could be described with a saturation curve. In the case of R. corymbifera and R. rubiginosa a further increase in vitamin C content was observed after the first maximum was reached.
Carbohydrates were accumulated in the fruit of different species at varying rates in the course of ripening. The fructose content peaked a week earlier than the glucose content. The rate of change, however, was not linear but followed a characteristic course for each taxon, resembling a saturation curve in R. rubiginosa, and a Gauss curve in R. inodora, R. corymbifera and the mixed thorn variant of R. canina. The quantities of glucose and fructose differed for each taxon and differences were also observed between growing sites. The year also influenced the quantities of the two carbohydrates. The present observations suggested that the glucose:fructose ratio might be correlated with the degree of relationship between the taxa.
An analysis of the flowering and seed-setting traits of rose taxa made it clear that the weather had a significant influence on the beginning of flowering and the rate of flower opening, and that individual taxa responded differently to these changes in the environment. The experiments confirmed the good self-fertilisation ability of Rosa canina, while that of R. inodora and R. rubiginosa was not satisfactory.
The reciprocal crossing of these two late-flowering taxa was performed in order to determine whether the flowers would set seed more reliably if they were planted together. The results were favourable, as a seed set of over 90% was achieved.
Tests on the fruiting traits of the taxa showed that the number of hips and the fruit size were most favourable on 1st year shoots, declining to almost half on 2nd year branches and to a third or a quarter on 3rd year growth. In addition to the reduction in fruit number, there was an increase in the ratio of fruit growing singly.
The diameter, weight and flesh ratio of the hips also declined on 3rd year branches.
This was most pronounced in the case of R. canina variants.
A ROMÁNIAI NYUGATI-SÍKSÁGRÓL ISMERT VADON TERMŐ