Ruházat

A rabruhába öltöztetés célja — a büntetési jelleg mel­

lett — a letartóztatottak könnyű megkülönböztetésének lehetővé tétele a büntetőintézet falain belül és kívül egy­

aránt s ezáltal a f elismerés megkönnyítése és a szökés meg­

nehezítése. De a legtöbb elítéltnek érdeke is azt kívánja, hogy saját ruhája munkaközben megkíméltessék a ron­

gálástól.

A foglyok közül fogolyruha viselésére csak azok vannak kötelezve, akiknek fogházbüntetése két évet meghalad.

Akik tehát rövidebb időre vannak elítélve, valamint azok is, akik járásbírósági ítélet alapján járásbírósági fogházban vannak letartóztatva, saját ruhájukban töltik büntetésü­

ket ; kötelező azonban ezekre nézve is a fogolyruha, ha megfelelő saját ruhával nem rendelkeznek vagy ruháik oly rosszak és tisztátlanok, hogy szeméremsértést vagy undort okoznak. Szegényebb foglyoknak abban az esetben is ad­

ható fogolyruha, ha tartani lehet attól, hogy saját ruhájuk a büntetés ideje alatt használhatatlanná válik. (Foghr. 29.,

105., 106. §.)

A rabok és a fegyencek kivétel nélkül rab- illetve fe­

gyencruhát tartoznak viselni. (Btk. 29. és 37. § ; börtönr.

és fegyhr. 6. §.)

A fogoly-, rab- és fegyencruha között különbség nincsen.

Férfiletartóztatottak ruhaneműi : télen darócból, nyá­

ron csinvatból készült sapka, ujjas, mellény és nadrág^

továbbá bakancs, (kórházban papucs), ing, gatya, kapca„

nyakkendő és zsebkendő.

Nőletartóztatottak ruhaneműi: fejkötő, daróc (nyáron csinvat) ujjas, barchent (nyáron vászon) szoknya, alsó­

szoknya, bakancs, kötény, ing, harisnya, nyakkendő és zsebkendő. (Foghr. 29. § 14.270/1907. sz. r. 57. § és a 32.420/1876. sz. r.-hez mellékelt kimutatás.)

A fehérneműt (zsebkendőt és kötényt is) hetenként, a kapcát hetenként kétszer tisztával kell felváltani.

A letartóztatottak maguk kötelesek ruháikat kija­

vítani ; a foltozáshoz szükséges anyagokat és eszközöket kellő útmutatás mellett kapják meg. (Foghr. 32. §.)

Az Igazságügyi orsz. megfigyelő és elmegyógyító inté­

zetben férfiletartóztatott — ha rabruha viselésére kötelezve van — nyáron kékcsíkos vászonkabátot és nadrágot, a nőletartóztatott nyáron fehérpettyes kék karton ujjast és szoknyát, télen kék barchent ujjast és szoknyát kap.

6. Élelmezés

I. Alapelv a rabélelmezés terén a letartóztatottak testi épségének és munkaerejének fenntartása, nehogy szaba­

dulásukkor leromlott szervezettel vagy csökkent munka­

képességgel kerüljenek ki a külső világba. Szükséges tehát, hogy táplálékuk mennyisége megfeleljen az orvostudo­

mányban elismert létminimumnak. Minthogy pedig egész­

séges munkásférfi napi energiaszükséglete 2500—3000 ka­

lóriára tehető, amit 11—12 dkg fehérje, 5.6—10 dkg zsír és 50 dkg szénhidrát tartalmaz s ezenfelül szüksége van vízre (mintegy 3 literre), sókra és vitaminokra is, ilyen mennyiségű és minőségű tápanyagokat tartalmazó étkek­

kel és itallal kell ellátni naponta a könnyebb-nehezebb munkát végző letartóztatottakat. Súlyt kell vetnünk emel­

lett az étkek változatosságára is, mint az egészségfenn­

tartás egyik fontos feltételére.

II. Foglyok az alább részletezett kivételekkel, rabok és fegyencek kivétel nélkül csak a megszabott állami élelmezésben részesülhetnek ; az utóbbiak tehát önmagukat egyáltalán nem élelmezhetik. (Btk. 29., 37., 40. § ; foghr.

36., börtönr. 27., fegyhr. 28. j}.)¹

1 Kétely merült fel aziránt, hogy a Btk. 29., 37. és 40. §-ában emlí­

tett fegyházi, börtön- és fogházi szabályok szerint való élelmezés kizáróan állami élelmezés lehet-e? A Btk. miniszteri javaslatának 29. $-a szerint a fegyenc a fegyházi szabályok szerint élelmeztetik; ezzel szemben a 41. § kimondta, hogy a fogházra ítéltek önmagukat élelmezhetik. A képviselő­

ház igazságügyi bizottsága azonban módosította ezt a 41. §-t (mely a tör­

vényben 40. § lett) akként, hogy a fogoly „élelem tekintetében a fogházi szabályoknak van alárendelve"; ennek indokolása az volt, hogy a „külön élelmezés rendszerinti megengedése megnehezíti a házi rend és fegyelem

A törvényszéki fogházakban elhelyezett egészséges le­

tartóztatottak élelmezése : Napi kenyéradag : 50 dkg.

Hetenként egy napon hús; a többi nap hústa­

lan.²

fenntartását s a büntetés is enyhébb volna azokra, kik olyan helyzetben vannak, hogy önmagukat élelmezhetik; oly esetről, melyben a körülmények a kivételt igazságosnak tüntetik fel, külön lehet intézkedni". Ez az intéz­

kedés meg is történt a 41. §-ban, amely szerint foglyoknak a bíróság íté­

letében megengedheti a saját költségen élelmezést. (Anyaggyüjtemény 308—

309. 1.) Minthogy ez csak foglyoknak engedhető meg, kétségtelen, hogy a törvény fegyházi stb. szabályok szerint való élelmezés alatt állami élel­

mezést ért. Kivételnek fegyencekre és rabokra nézve legfeljebb vis major esetében van helye: ha pl. ortodox izr. elítélt vallási meggyőződésből még élete kockáztatása árán sem hajlandó mást, mint rituális élelmet fogyasztani.

A háború utáni években a rabélelmezés rendkívüli nehézségei miatt a 8942/1920,, 43.003/1922. és 15.378/1923. sz. szükségrendeletek a Btk.

ellenére megengedték kivételesen, hogy a büntetésüket töltő elítéltek részére, tekintet nélkül büntetésük nemére és tartamára, hozzátartozóik és indokolt esetben idegenek is hetenként egyszer — a rendtartásokban nem tiltott —•

élelmiszereket, illetve azok beszerzésére pénzt adhassanak vagy küldhesse-nek be a letartóztató intézetekbe. Ez a vis major miatt elkerülhetetlen­

nek bizonyult intézkedés (szükségrendelet) számos inkonvenienciának lett a forrása. Egyfelől a tömegestől beadott csomagoknak felbontása, ellen­

őrzése, átkutatása, nagymértékben vette igénybe az őrszemélyzet munka­

erejét s a csempészés (kenyérbe sütött kés és levél stb.) így sem volt tel­

jesen megakadályozható; másfelől azok a letartóztatottak, akiknek támo­

gatására a hozzátartozóik nem voltak képesek, igazságtalannak érezték az egyenlőtlen elbánást. A kényszerhelyzet megszűntével — miután az igazság­

ügyminisztériumnak módjában volt a rabélelmezést annyira megjavítani, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye szerint az teljesen kielégítő lett — az 55.669/1927. sz. r. 1928. évi március hó 1. napjától hatályon kívül helyezte a fent említett rendeleteket.

2 A háború előtt 56 dkg volt a napi kenyéradag és hetenként két­

szer volt 105 gr főtt marhahús; viszont tészta hetenként csak egyszer volt.

Most sűrű leves és tészta pótolja a hiányzó húst. A napi táplálékmennyi­

ség 2600 kalóriát tartalmaz; kevesebbet, mint az orsz. büntétőintézetekben, mert a foglyok többnyire könnyebb munkát végeznek s büntetésük egyhar­

mad részének kitöltése után önmagukat élelmezhetik. Ehhez járul még a

„kiétkezés".

Húsnapon Reggel: 35 cl rántott leves.

Délben : 35 cl húsleves darával, 10 dkg főtt marhahús.

Este : 35 cl sűrű leves.

Hústalan napokon

Reggel: 35 cl rántott leves.

Délben : 35 cl sűrű leves (bab-, borsó-, lencse-, burgonya- stb. leves), 35 cl főzelék vagy tészta (heten­

ként 4-szer főzelék, 2-szer főtt tészta).

Este : 35 cl sűrű leves.

Járásbírósági jogházban az egészséges letartóztatottak napi étekrendje : 50 dkg kenyér, 35 cl leves, 35 cl főzelék és hetenként egyszer 10 dkg hús.

Az orsz. büntetőintézetekben letartóztatott rabok és fegyencek élelmezése :

Napi kenyéradag : 65 dkg.

Hetenként két húsnap és öt hústalan nap.³ Húsnapokon Reggel: 52 cl rántott leves.

Délben : 52 cl marhahúsleves,

8.75 dkg főtt marhahús vagy gu­

lyáshús (az utóbbi lével és burgo­

nyával 100 cl),

52 cl főzelék (gulyáshúsnapon a leves és főzelék elmarad).

Este : 52 cl sűrű leves.

3 A háború előtt napi 84 dkg kenyér és hetenként három húsnap volt rendszeresítve; hústalan napon pedig reggel vagy este tejet, szalonnát, túrót, vagy héjában főtt burgonyát kaptak a letartóztatottak; azonban hús­

napon reggeli vagy vacsora nem volt. Most minden nap van reggeli és vacsora; a hiányzó húst, tejet stb. sűrű leves és főzelék pótolja. A napi táplálékmennyiség átlag 3000 kalóriát tartalmaz, tehát meghaladja a lét­

minimumot, mert a rabok és fegyencek nagy része nehéz munkát végez.

A munkajutalomból és letétpénzük egy részéből ők is kiegészíthetik az élelmezésüket.

Hústalan napokon Reggel:

Délben :

52 cl rántott leves.

52 cl sűrű leves,

52 cl főzelék vagy tészta (heten­

ként 3-szor főzelék, 2-szer főtt tészta).

Este : 52 cl sűrű leves vagy 52 cl főzelék (hetenként 3-szor leves, 2-szer fő­

zelék).⁴

A kenyér: szikkadt, legalább két és legfeljebb öt napos barna cipó, melyet minden étkezéshez külön, vagyis három adagban kell kiadni. (A gyakorlat azonban az, hogy a letartóztatottak reggel egyszerre kapják meg egész napi kenyér adagjukat cipó alakjában; a cipók feldarabolása, a harmadrész adagok pontos lemérése és napi háromszori szétosztása ugyanis túlnagy munkaterhét róna a személy­

zetre.) A nehéz testimunkát végzők napi 15 dkg pótkenyér­

adagban részesülnek (a fogházban tehát 65 dkg, az orsz.

büntetőintézetekben 80 dkg kenyeret), délben és este pedig kettős adag főzeléket, illetve tésztát kapnak.

Főzelékül hüvelyesek, burgonya, sárgarépa, kalarábé, fehérrépa, savanyúkáposzta, kelkáposzta s nyáron egyéb zöld főzelék (tök, saláta, paraj) szerepel a rabélelmezés­

ben.

Az étkek elkészítéséhez havonként és fejenként (azaz egy-egy letartóztatott részére) a törvényszéki fogházakban 65 dkg sertészsírt és 16.32 kg lisztet, — az orsz. büntető-intézetekben 1 kg sertészsírt és 19.32 kg lisztet kell fel­

használni. (A lisztből 1.32 kg jut a heti kétszeri tésztára.) A kenyér 35%-ban 6-os számú búzalisztből és 65%-ban

4 A magánelzárás elején rabok 2 hétig (visszaesők 3 hétig), fegyen­

cek 3 hétig (visszaesők 4 hétig) csak % részét kapják az étekilletmények­

nek. (Lásd „ A letartóztatottak elhelyezése" c. fej.-et) Ezt a büntetésszigorí­

tást azonban, tekintettel az 1931. évben bekövetkezett kényszerű élelem­

csökkentésre, a 11.637/1933. sz. r. további intézkedésig felfüggesztette.

3-as számú rozslisztből, a főtt tészta 50%-ban 4-es számú és 50%-ban 6-os számú búzalisztből készül.⁵

A betegek élelmezése tekintetében több fokozatú ét­

kezési rend irányadó (üres étrend, harmad-, fél-, egész adag, külön orvosi rendelvény) ; az egyes fokozatokat az intézeti orvos minden betegre nézve naponként határozza meg.

Rendelhet azonban az orvos más étkeket és italokat is, mint amelyek az étekrendben megállapítva vannak, ha azok múlhatatlanul szükségesek a beteg egészségének helyreállításához.

A betegek barna helyett 4-es számú búzalisztből sütött fehér kenyeret kapnak. Ennek napi egész adagja 45.5 dkg.⁶

Azok a letartóztatottak, akiket betegápolókul alkal­

maznak, kórházi élelmezésben éspedig naponként egész étadagban részesíthetők.

Kivételesen meg lehet engedni, hogy azok a letartóz­

tatottak, akik az intézet orvosának véleménye szerint testi szervezetüknél és előbbi életmódjuknál fogva az egészséges

5 Ausztriában a törvényszéki fogházakban és a női büntetőintézetek-ben napi 45 dkg, a férfi, büntetőintézetekbüntetőintézetek-ben napi 55 dkg kenyeret s heten­

ként 10 dkg főtt húst kapnak a letartóztatottak; lisztből 15 dkg, zsírból 3 dkg és cukorból 2 gr fordítható naponként és fejenként rábélelmezésre.

A nehéz munkát végzők pótadagokban részesülnek. (Bumke: „Deutsehes Gefángniswesen" 498. 1.)

6 A törvényszéki fogházi élelmezésre vonatkozó 31.315/1894. sz. r.

mellékleteit (Marschalkó V I . k. 244., 245. és 248., 249. 1.) több rendelet módosította (1. a „Börtönügyi jogszabályaink" e. fejezetet). A z orsz. bün­

tetőintézeti élelmezést szabályozó 43.050/1889. sz. alaprendelet A) és B) mellékleteit ugyancsak módosította számos későbbi rendelet (lásd ugyanott.)

Az alaprendeletekhez mellékletül csatolt — egészséges és beteg letar­

tóztatottak részére készült — éteklapok (étkezési rendek) megállapítják tüzetesen a leves, hús, főzelék és tészta különböző nemeit (marhahús-leves rizzsel, tarhonyával stb., suhantott-tésztaleves, borsóleves stb.; gulyáshús;

paprikásburgonya, káposzta paradicsommal stb., lekváros, darás, hagy­

más tészta stb.), melyeket felváltva kell készíteni; meghatározzák továbbá az egyes étkekhez felhasználható nyersanyagok (rántás, liszt, zsír, hagyma, só, paprika, cukor, túró stb.) mennyiségét.

A járásbírósági fogházi élelmezést a 26.128/1922. és 12.166/1927.

számú rendeletek szabályozzák.

letartóztatottak étekrendje szerinti élelmezést el nem bírják, betegélelemben részesüljenek.

Járásbírósági fogházban a bejáró orvos beteg-ét ada­

gokat ugyanoly keretek közt rendelhet, mint a fogház­

orvos a törvényszéki fogházban. (14.270/907. sz. r. 33.

és 37. §.)⁷

III. Élvezeti cikkek. Szeszesitalok élvezete, épúgy, mint a dohányzás és bagózás, általában tilos. (Foghr. 37., bör­

tönr. 36., fegyhr. 38. §.)

Azok a házimunkás letartóztatottak azonban, akik rendkívül nehéz vagy kellemetlen munkát (pl. favágást, csatorna- vagy pöcegödör-tisztítást) végeznek, úgyszintén a mezei munkások is, az ellátmányból munkanapokon reg­

gel és este — pékek hetenként kétszer — fejenként 2—2 deciliter (foglyok 1 % — l ^ deci) borban részesíthetők.

(24.363/1876. és 14.270/1907. sz. r. 35. §.)

Egyébként élvezeti cikkek — épúgy, mint a munka­

jutalomból, szorgalomdíjból és a letartóztatott saját pén­

zéből való pótélelmezés („kiétkezés") — csak kedvez­

ményként engedélyezhetők. (Lásd a „Jutalmazás" c. fe­

jezetet.)

IV. Különös tekintetre méltó okoknál fogva a bíróság a fogházra ítélteknek megengedheti az ítéletben, hogy ma­

gukat saját költségükön élelmezzék. (Btk. 41. §.)

Ezenfelül megengedhető az önélelmezés büntetésük egész tartamára azoknak is, akiket kir. járásbíróság ítélt szabadságvesztésbüntetésre.

7 Az 1931. évben beállott súlyos pénzügyi helyzet folytán a 41.549—

1931. sz. rendelettel az egészséges letartóztatottak részére megállapított egyes étekadagokat, illetőleg az azok elkészítéséhez szükséges nyersanyag­

mennyiséget ideiglenesen csökkentették és pedig:

a tvszéki fogházakban a napi kenyéradagot 40 dkg-ra, a havi zsír-fejadagot 55 dkg-ra;

az orsz. büntető-intézetekben a napi kenyéradagot 55 dkg-ra, a havi zsírfejadagot 80 dkg-ra szállították le és a heti két húsnap közül az egyiket megszüntették. Hartán azonban a 42.953/1932. sz. rendelet visszaállította a két húsnapot.

Végül a kir. törvényszék által /o^Mz-büntetésre el­

ítélteknek, ha kiválóan jó viseletet tanúsítanak, büntetés­

idejük két utolsó harmadrészében kedvezményként szintén megengedhető az önélelmezés. (Foghr. 36. §.)

Mindezek természetben küldethetik vagy a fogház­

vezető tiszt útján készpénzért szereztethetik be maguknak az élelmet.

A kívülről való élelmezés joga azonban korántsem jelenti azt, mintha a kedvezményezett tetszésszerinti idő­

pontban, mennyiségben és minőségben küldethetne vagy szereztethetne be magának étkeket és italokat. Korlátot szab ennek a fogházi rend és a büntetés végrehajtás komoly­

sága. A mennyiséget és minőséget illetően a legegyszerűbb polgári étkezés szabályai irányadók. (27.001/1897.) A sze­

szes italokra vonatkozó korlátozások (lásd fent) az önmagu­

kat élelmezőkre is kiterjednek.

Azokat a foglyokat, akik saját költségükön nem képe­

sek élelmezni magukat, természetesen állami élelmezésben kell részesíteni ; viszont azok, akik állami élelmezést vesz­

nek igénybe, nem élelmezhetik magukat egyidejűen pót­

lásként sem kívülről (68.662/1928.), mert egyazon személy­

nek ilyetén két irányú ellátása zavaróan hatna a fogházi rendre. Saját pénzükből azonban bizonyos összeget ked­

vezményképpen a vezetőség útján ezek is felhasználhat­

nak pótélelmezésre. (Lásd a „Jutalmazás" c. fejezetet.) V. Izraelita vallású rabok és fegyencek húsvéti ünne­

peiken — és pedig az ünnep négy főnapján, négy félünnep­

napján és az első főnapot megelőző napon (Niszán hó 14—22. napjain) összesen tehát kilenc napon át — külön-főzetű (rituális) étkekben részesülhetnek, ha azok ingye­

nes beszolgáltatására hitközségük önként vállalkozik.

Foglyok ezeken a napokon saját költségükön, illetve hozzátartozóik útján is részesülhetnek rituális élelmezés­

ben. (Börtönr. 25., fegyhr. 26. § ; 19.806/1928.)⁸

8 Abban az esetben, ha valamelyik letartóztatott vallási meggyőződés­

ből nem hajlandó a rendes rabélelmet fogyasztani s megállapítható, hogy

VI. A fogház vezető tiszt — illetve az igazgatósága hozzájárulásával az intézeti gondnok — készíti el a heti étlapot és számítja vagy számíttatja ki naponként a le­

tartóztatottak számához képest szükséges élelmiszerek mennyiségét; az erre vonatkozó jegyzéket átadja a konyha­

őrizettel megbízott őrnek; ugyanő ellenőrzi is az étkek el­

készítését. (Házsz. II. 51—53. §.)

A kenyér és az étkek kiosztásánál egy fogházőrmester (főfegyőr) gyakorol felügyeletet.

Az ügyészség (járásbíróság) vezetője és a fogházorvos köteles a fogházi étkek mennyiségét és minőségét heten­

ként legalább kétszer váratlanul ellenőrizni. (3063/1921.) Az orsz. büntetőintézetekben az orvos időnként a konyhában megjelenni, az étkeket megízlelni, a tisztaság­

ról meggyőződést szerezni köteles és kifogásait vagy észre­

vételeit intézkedés végett az igazgatóságnak jelenteni tartozik ; a kenyeret naponként ízleli meg s az élelmirak­

tárakat is meg kell olykor szemlélnie. (Házsz. II. 88. §.)

letartóztatása előtt is állandóan vallásának megfelelő (rituális) élelemmel élt, az ig. miniszter kivételesen megengedi, hogy az illetőt saját hitköz­

sége rituális élelemben részesítse. Erről a hitközséget az esetleg szüksé­

gessé váló mesterséges táplálás megkezdése előtt értesíteni kell. (42.782—

1931.)

7. Egészségügy

I. Ha a szabadságvesztés veszélyeztethetné az elítélt egészségét, akkor a büntetésnek ez a neme is testi bünte­

téssé és „száraz nyaktiló"-vá fajulhatna el.

Az egészség fenntartása és a megrongált egészség helyreállítása tehát fontos börtönügyi feladat, mely hatás­

sal van a többi funkcióra és a büntetés céljának megvaló­

sítására is. Beteg emberen nem fognak a kény szernevelés eszközei s ilyen egyén szabadulása után inkább terhére, mint hasznára van a társadalomnak.

Az egészség fenntartás legfőbb kellékei a megfelelő táplálékon kívül: a tisztaság, friss levegő és a kellő hő­

mérséklet.

A testi tisztaságot közvetlenül a mosdás, fürdés, haj-nyírás, borotválás, közvetve a helyiségek, valamint a ruha-és fehérneműek tisztántartása biztosítja.

A letartóztatottak kötelesek reggelenként — felkelés után — poros munkával foglalkozók este lefekvés előtt is — tisztára mosni arcukat és kezüket és kiöblíteni a szá­

jukat. Nyáron a foglyok minden hónapban legalább egyszer, rabok és fegyencek hetenként hideg vízben, a többi évszak­

ban pedig foglyok negyedévenként legalább egyszer, rabok és fegyencek kéthetenként meleg vízben fürödni tartoz­

nak. Poros munkával foglalkozó rabok és fegyencek télen is hetenként fürdenek.

Rabnak és fegyencnek kivétel nélkül, fogolynak pe­

dig abban az esetben, ha a kellő tisztaságot elhanyagolja, hetenként le kell borotválni a szakállát és minden

kéthó-napban rövidre kell nyírni a haját. (Foghr. 26., 27.,bör­

tönr. 6. és 50., fegyhr. 6. és 53. §.)¹

A tisztaság fenntartása végett a zárkákat és munka­

termeket naponként kiseprik, a szükséghez képest felsúrol­

ják és a folyosókkal együtt minden évben kimeszelik.

Az ürülékcsebreket, árnyékszékeket és kórházhelyi­

ségeket rendszeresen fertőtleníteni, a pöcegödröket tisztí­

tani kell. (Foghr. 23., 14.270/1907. sz. r. 59. §, börtönr.

47., fegyhr. 50. §.)

A ruha- és ágyneműek mosatását a szükséghez képest teljesítik ; a betegek ruháit különös gonddal és az egészsé­

gesekétől elkülönítve kell tisztítani.

Szabad levegőn a foglyok és rabok naponként két, a fegyencek egy órát töltenek. A fegyenceknek ez a sétaideje egészségi tekintetből az intézeti orvos véleménye alapján egy órával meghosszabbítható. A rabok két órai sétaideje csupán fegyelmi büntetésképpen szállítható le naponként egy órára ; ez a megszorítás azonban félbeszakítás nélkül két napnál hosszabb időre nem terjedhet. (Btk. 31. és 38. §.) A sétáitatás akként történik, hogy fegyencek dél­

előtt, rabok és foglyok — „ha a fogház szerkezete és egyéb körülmények megengedik" —- délután is egy órán át osz­

tályonként bocsáttatnak sétára. Az intézet területén belül és köralakban járva egyenként, mérsékelt gyorsasággal és hallgatagon lépkednek egymás után, mintegy öt lé­

pésnyi távolságban. Akinek a járás nehezére esik (agg, nyomorék), ülve is szellőztetheti magát a sétaudvarban.

A magánelzárásban levők sétájukat a többiektől el­

különítve s ha a helyi viszonyok megengedik, egyenként végzik.

Akik szabadban dolgoznak, azoknak ilyetén sétálta­

tása szükségtelen.

1 A haj nyírást és borotválást letartóztatottal vagy őrrel kell végez­

tetni: ha ezek közt alkalmas egyén nem akad, előre kialkudott díjért más is alkalmazható. Az őr ilyen munkáért évi jutalomban részesül az ellátmány terhére. (14.270/1907. sz. r. 63. $.)

Vasárnap és ünnepnap délelőttjén a 30 évnél fiatalabb rabokkal és fegyencekkel az arra kirendelt őrök katonai testgyakorlatot végeztetnek. (Foghr. 43., börtönr. 21., fegyhr. 22. §.)

Az intézet helyiségeit (zárkákat, munkatermeket) na­

ponként szellőztetni kell; erre és a fűtendő helyiségek hő­

mérsékletére az orvos útmutatásai irányadók. (Foghr. 24., börtönr. 48., fegyhr. 51. §.)

Az egészség biztosítása érdekében kerülni kell az inté­

zetek és azok egyes helyiségeinek túlzsúfolását, ami levegő­

rontással és a ragályozás veszélyének növelésével jár.

II. Az intézeti orvos köteles minden letartóztatottat befogadása alkalmával testi és elmebeli állapotára nézve gondosan megvizsgálni és e vizsgálat eredményéről pontos jegyzéket vezetni. Ugyanakkor írásban nyilatkozik arról is : könnyű vagy nehéz munkára alkalmas-e az illető s különösen mely munkák volnának káros hatással az egész­

ségére.

Köteles az orvos hetenként egyszer bejárni az intézet összes helyiségeit; a magánelzárásban és sötét zárkában levőket gyakrabban kell látogatnia, a szükséges tisztaság­

ról és kellő szellőztetésről, a ruházat és ágynemű alkalmas­

ságáról, a rendes fürösztésről meggyőződést kell szereznie.

Az észlelt hiányokról orvoslás végett jelentést tesz az inté­

zet vezetőjének. A betegségre gyanúsakat megvizsgálja és a betegekre nézve azonnal megteszi a szükséges intéz­

kedést. Meg kell jelennie a vasárnapi ruhaszemlén is (lásd a „Napirend" c. f.-et), az általános egészségi állapot meg­

figyelése végett. (Börtönr. 22., fegyhr. 23. §.)

Azokat a letartóztatottakat, akik himlő ellen beoltva nem voltak vagy a legutóbb eltelt 5 év alatt valóságos him­

lőt ki nem állottak, az intézeti orvosnak be kell oltania.

(1887 : X X I I . tc. 6. §.)

A teherben levő nők szülésének közeledtekor gondos­

kodik az orvos, hogy azok állapotukhoz mért bánásmód­

ban, ellátásban és annak idején bábasegélyben

részesülje-nek. A csecsemő elválasztására nézve is az orvos véleménye irányadó. (Házszab. II. 104. §.)

Ha valamely letartóztatott a táplálkozást jogos ok nélkül megtagadja (éhségsztrájk), egy-két nap után az or­

vos személyes ellenőrzése mellett kényszertáplálásnak kell őt alávetni. (15.943/1928.)² Ha azonban kedvezmények engedélyezésének vagy fegyelmi büntetés elengedésének kierőszakolása céljából fog éhségsztrájkba, akkor mester­

séges táplálásnak csak attól az időponttól kell őt alávetni,

séges táplálásnak csak attól az időponttól kell őt alávetni,

In document MAGYAR BÖRTÖNÜGY (Pldal 169-189)