Napirend. Érintkezés a letartóztatottakkal

I. Az emberi célok megvalósításának lényeges felté­

tele az életfunkciók megfelelő időbeli beosztása, vagyis a helyes életrend. Minden működést az arra legalkalma­

sabb időben kell kifejteni. Ennek az elvnek a börtönügyi funkciók és a letartóztatottak életbeosztása terén is érvé­

nyesülnie kell, annál is inkább, mert a rabnevelés egyik főfeladata az elítélteknek rendes életmódhoz szoktatása.

A^Joalyolc napirendjét, amennyiben az a fogházak mai viszonyaihoz képest megvalósítható, következőképpen ál­

lapítja meg a fogházrendtartás :

Hétköznapon a foglyok a nyári hónapokban 5%, télen pedig 6 órakor a meghatározott jeladásra felkelnek, megmosdanak, felöltöznek, ágyukat és holmijukat rendbe hozzák. Félóra múlva — a második jeladásra — sorakoznak s mihelyt az ajtók felnyittattak, egymásután lépkedve a munkatermekbe kísértetnek ; ott azután fej szám szerint átadatván a munkafelügyelőnek, elfoglalják kijelölt he­

lyüket és reggel 8 óráig dolgoznak. Ekkor félórai munka­

szünet következik, mely alatt reggeli kenyerüket fogyaszt­

ják el. 8 % órakor folytatják a munkát déli 12 óráig, amikor adott jelre másfélórai munkaszünet áll be s a foglyok zár­

káikba visszavezettetvén, kiosztott ebédjüket elköltik.

1% órakor újabb jeladásra visszakísérik őket a munka­

helyiségekbe, ahol délután 5 óráig dolgoznak; ekkor fél­

órai szünet következik, amely után folytatják a munkát este 8 óráig. Közben délelőtt és délután osztályonként fel­

váltva egy-egy órán át sétáltatni kell szabad levegőn a foglyokat. Reggel 8 % °^{r a} után azokat, akik kéréssel vagy

panasszal kívánnak a fogházügyészhez vagy a lelkészhez fordulni, kettenként, a fogházvezetőhöz vagy orvoshoz je­

lentkezőket pedig osztályonként az illetők elé kísérik.

Ezeknek az aktusoknak idején kívül az iskolai időt is le kell vonni a munkaidőből.

Szombaton délután a munka egy órával korábban, 7 órakor szűnik meg s ezt az órát a foglyoknak alaposabb mosakodásra, fürdésre és a lábbeliek megkenésére kell fordítaniuk.

Esti 8 órától 9-ig zárkáikban ágyukat megvetik, ru­

háikat tisztogatják, olvashatnak vagy valamely csöndes munkát végezhetnek maguk számára. A kilenc órai jel­

adásra mindenki lefekszik s a lámpák — azok kivételével, melyek a közös zárkák (hálótermek) világítására szüksé­

gesek — kioltatnak. Éjjel a beszélgetés tiltva van.

A vasárnapi és ünnepnapi életrend : Felkelés nyáron 6 y², télen 7 órakor. Kenyérkiosztás után elköltvén reggeli kenyerüket, a foglyok osztályonként sorba állíttatnak a folyosón vagy más alkalmas helyen s a fogház vezető az orvossal együtt megvizsgálja őket: tiszták-e, ruháik nem rongyosak-e s testi baj jelei nem látszanak-e rajtuk? A szemle után, ha istentiszteletet tartanak, a foglyok vallás­

felekezet szerint a kápolnába kísértetnek és ott osztályon­

ként helyeztetnek el. Istentisztelet után zárkáikba térnek s engedély alapján levelet írhatnak, illetve ruháikat és egyéb holmijukat javítják ki vagy olvasással foglalkoznak.

Akikre látogatás vár, azokat a látogató-szobába vezetik.

Délután valláserkölcsi oktatáson vagy felolvasáson vesznek részt, egyébként pedig úgy töltik idejüket, mint hétköz­

napon a munka után. (Foghr. 156. §.)

Rabok és fegyencek napirendje: Hétköznapon felkelés a nyári hónapokban 5, télen 5 Y² órakor ; mosakodás, öltöz­

ködés, ágyvetés ; félórával később az ajtók felnyitása után sorakozás a folyosón és indulás a munkatermekbe, ahol a kísérő őrök átadják őket a munkafelügyelőnek; mindenki elfoglalja kijelölt helyét és dolgozik 8 óráig. Ekkor

negyed-órai munkaszünet, miközben a kenyeret és a reggeli levest kiosztják és elköltik. Szünet után munka déli 12 óráig, amikor adott jelre egy órai munkaszünet következik, mely alatt az elítélteket zárkájukba kísérik ebédjük elköltése végett, a műhelyeket pedig kiszellőztetik. Az ebédutáni időt imával, olvasással, az iskolai feladatok kidolgozásával tölthetik az elítéltek; lefeküdni és elaludni tilos. Egy órakor ismét megkezdődik a munka, mely nyáron 8%, télen 8 óráig tart. Ekkor az elítéltek munkáikat adott jelre a kijelölt helyekre teszik, egyenként számba vétetnek s a munkafelügyelő átadja őket az őröknek, akiit mind­

egyiket hálózárkájukba kísérik.

A megjelölt munkaidő annyiban szenved félbeszakí­

tást, amennyiben reggeli után az igazgatóhoz és orvoshoz jelentkező rabok osztályonként, a lelkész elé kívánkozók egyenként az illetőkhöz, — az iskolába járó rabok és fe­

gyencek pedig együttesen az iskolába vezettetnek s a rabok délelőtt és délután egy-egy órán át, a fegyencek pedig lehetőén délelőtt egy órán át csoportonként sétál­

tatnak. (Fegyencek jelentkezésükre nem vezethetők a munkateremből sem az orvos, sem a lelkész elé, hanem az utóbbiaknak terem-látogatásai alkalmával terjeszthetik elő kérelmeiket és panaszaikat. 34.732/1887.)

Szombaton délután a munka 7% (télen 7) órakor szűnik meg s ekkor egy órán át mosdás, fürdés és lábbeli­

kenés következik.

Este hálózárkáikba vezettetvén, az elítéltek megva­

csoráznak s azután tanulhatnak, iskolai feladataikat ké­

szíthetik el, olvashatnak vagy csendes munkát végezhetnek.

A kilenc órakor történő jeladásra minden elítélt el­

végzi esti imáját, megveti az ágyát, levetkőzik, ruháját megtisztítva ágya mellett rendbe rakja és lefekszik ; fel­

öltözve feküdni tilos. 9 % órakor eloltják a lámpákat, csak a közös zárkákban kell egy-egy éjjeli lámpát égve hagyni.

(Házsz. III. r. 40. §.)

Rabok és fegyencek vasár- és ünnepnapi életrendje :

Felkelés nyáron 6, télen 6 % órakor. Mihelyt a vilá­

gosság megengedi, az elítéltek osztályonként sétára bo­

csáttatnak ; a 30 évesnél fiatalabbak a közös sétaudvarokon katonai gyakorlatokat végeznek. Ezután a kenyér és reg­

geli leves kiosztása következik. 9 órakor a folyosón osztá­

lyonként sorba állíttatnak az elítéltek s az igazgató vagy helyettese megvizsgálja: tiszták-e és ruháik nem ron­

gyosak-e? A szemlén az orvos is jelen van az általános egészségi állapot megvizsgálása végett. 10 órakor vallás­

felekezet szerint egymásután a templomba vezetik az el­

ítélteket ; istentisztelet után zárkáikban olvashatnak s en­

gedély esetén levelet is írhatnak. Délután 2 órakor ismét istentisztelet és vallási oktatás van, mely után az igazgató, lelkész, tanító vagy az igazgató által fölkért előadó ismeretterjesztő és morális irányú előadást tart az egyes osztályoknak. Egyébként az elítéltek úgy töltik idejüket, mint hétköznapon a munka után, de a zárkák — az őrsze­

mélyzet ünnepére tekintettel — délután 5 órakor lelakatol­

hatok. Lefekvésre esti 8 órakor kell jelt adni.

Ezek a szabályok az időbeosztást illetően a magán­

elzárásban levőkre is kötelezők. (Börtönr. 21—23. §, fegyhr. 22—24. §.)

II. A letartóztatottak kötelességeikről és jogaikról a börtönügyi alkalmazottak közlései, utasításai és intézke­

déseiből szereznek tudomást s azokhoz alkalmazkodni, vagyis a tisztviselőknek és őröknek feltétlenül engedel­

meskedni tartoznak. (Foghr. 157. § 1.)

A kötelességeiket feltüntető „Házszabályok"-&b be­

fogadásuk alkalmával fel kell olvasni előttük s azoknak egy-egy nyomtatott példányát minden zárkában és munka­

teremben ki kell függeszteni. (Foghr. 158. §, börtönr. 73. §, fegyhr. 74. §•)

Jogaik érvényesítése végett a letartóztatottak kérdé­

seikkel, kérelmükkel vagy panaszaikkal az erre kijelölt időben a fogházfelügyelőhöz, kir. ügyészhez (járásbíróhoz), illetve az igazgatóhoz, továbbá az orvos és a lelkész elé is

járulhatnak, de ebbeli szándékukat be kell előbb jelen­

teniük annak az őrnek, akinek közvetlen felügyelete alatt állanak. Egyik rab vagy fegyenc a másik nevében kérelmet nem adhat elő. Fogoly különösen sürgős esetekben a ki­

jelölt időn kívül is jelentkezhetik. (Foghr. 157. § 2. p., börtönr. 72. § 3. és 4. p., fegyhr. 73. § 3. és 4. p.)

A börtön és a fegyintézet minden osztályán felső nyílással ellátott kérelmi szekrényt kell kifüggeszteni, melybe a rab és a fegyenc, ha elővezettetését mellőzhetőnek tartja, az igazgatósághoz intézett írásbeli kérelmét sajátkezűleg behelyezheti; a kérvény megírásához szükséges írószert az osztályfelügyelő börtönőrmester, illetve főfegyőr szolgál­

tatja k i ; a szekrényeket — a kérelmilapok kivétele végett

— hetenként kétszer az igazgatósághoz viszik. (Börtönr.

26. §, fegyhr. 27. §.)

A foglyok és a büntetésüket fogházban töltő rabok kegyelmi kérvényét rendszerint a kir. ügyész veszi át s ha az méltánylást érdemel, a kir. főügyész útján az igazság­

ügyminiszterhez terjeszti fel. (Fogházr. 160. §.)

A többi rab személyes kegyelmi kérvényeit az igazgató veszi át és kellően felszerelve, véleménynyilvánítással ter­

jeszti fel a minisztériumhoz ; egyazon rab részéről azonban évenként egynél több kegyelmi kérvény nem terjeszthető fel. (Börtönr. 71. §.)

A fegyencek személyes kegyelmi kérvényeit csak az igazságügyminiszter kiküldött biztosa veheti át akkor, midőn a fegyintézet megvizsgálása végett abban meg­

jelenik. Ha a kérelmet méltánylást érdemlőnek tartja a miniszteri biztos, az. igazgató és a házitanács meghall­

gatása után az igazságügy miniszter elé terjeszti azt.¹

1 Ez a rendelkezés a fegyenceket illetően nyilván abban a feltevésben történt, hogy a fegyházrendtartás 90. 5-a, mely szerint a miniszter éven­

ként megvizsgáltatja az intézeteket kiküldött biztosa útján, pontosan végre lesz hajtható. Minthogy azonban erre alig van mód s egy-egy fegyintézet több éven át is vizsgálatlan marad, a kegyelmi kérvények tekintetében a fegyencekkel szemben a rabokéval azonos eljárást kellene követni. A „Nem­

zetközi büntető jogi és börtönügyi bizottság" Bernben 1929-ben kiadott

Az igazságügyminiszter részéről szabályszerű tárgyalás végett leküldött kegyelmi kérvények iránt az igazgatóság a házitanács meghallgatása után nyilatkozik : javasolja-e a kérelem teljesítését vagy sem?

A kegyelmezés rendszerint csak oly büntetlen előéletű rabra és fegyencre hozható javaslatba, aki büntetésének legalább felét már kiállótta s javulása és munkássága által biztos reményt nyújt arra, hogy a társadalomnak hasznos tagja lesz, továbbá, akinek érdekében az igazgatóság egyéb különös méltánylást érdemlő körülményt is felhozhat.

(Fegyhr. 72. §.)

III. A letartóztatottakkal való érintkezésben min­

denkor komoly és szigorú, de emberies és igazságos bánás­

módot kell tanúsítani.² Egyesek zaklatása és bántalmazása, gúnyolása, ingerlése, szidalmazása és bűneiknek felhány-torgatása épúgy tilos, mint másoknak feltűnő előtérbe állítása. A megszólítás rendszerint harmadik személyben történik. (Foghr. 9. §, börtönr. 19. §, fegyhr. 20. §.)

Hivatalos személynek letartóztatottól vagy annak érdekében másoktól bármit elfogadni, velük magánössze­

köttetésbe lépni s magáncéljaira a szabályok keretén kívül vagy felsőbb engedély nélkül valamely megbízatást elvál­

lalni szigorúan tilos. (694/1874. sz. r. II. 209. § 6. p., 211. § 15. p. foghr. 11. § ; Házszab. III. r. 18. és 23. §.)

IV. Idegeneknek, akik hivatásuk és társadalmi állásuk­

nál fogva méltán érdeklődhetnek a letartóztató intézet iránt, a kir. ügyész (járásbíró), illetve az igazgató megen­

gedheti, hogy azt börtönügyi tisztviselő kalauzolása mellett és a szabályok figyelemben tartásával megszemlélhessék.

börtönszabályzatának 42. §-a: Lehetővé kell tenni, hogy a letartóztatottak panaszaikkal a rendes szolgálati úton a letartóztató intézeten kívül álló felsőbb hatósághoz is fordulhassanak.

2 Plutarchos: „Nincsen olyan fenevad, mely jó bánásmóddal meg ne szelídülne."

Goethe: „Ha javítani akarjuk az embert, hitessük el vele, hogy olyan­

nak tartjuk őt, amilyennek lennie kellene."

A letartóztatottak azonban puszta kíváncsiság tárgyává nem tehetők.³

Minthogy pedig idegeneknek nagy tömegben az in­

tézet területén megjelenése az intézet rendjére és fegyel­

mére hátrányos, a csempészkedésre alkalmat nyújthat és a letartóztatottakban káros izgalmat kelthet, ötnél több tagból álló társaság az intézetet csak az igazságügymi­

niszter írásbeli engedélyével szemlélheti meg. Kivételnek csak azokra a főiskolai hallgatókra nézve van helye, akik tanulmány céljából, tanáruk vezetése mellett jelentkeznek az intézet megszemlélésére ; erre az igazgatóság maga is adhat engedélyt; de a látogatók száma ebben az esetben sem haladhatja meg a harmincat.

A márianosztrai intézetet idegenek egyáltalában csak a miniszter írásbeli engedélye alapján tekinthetik meg.⁴ Nőknek férfi-büntetőintézetbe bebocsátása tiltva van.

Idegenek a letartóztatottakkal nem érintkezhetnek, tehát meg sem szólíthatják őket. Fogollyal való érintkezésre azonban a kir. ügyész (járásbíró) kivételesen és indokolt esetben idegennek is adhat engedélyt. (Foghr. 15—18. §, Börtönr. 68. §, fegyhr. 70. § és 21.480/1912. sz. r.)

3 A holland és egyes francia börtönökben, ahol a letartóztatottak ma­

gánzárkáikon kívül maszkot viselnek, hogy még társaik előtt is ismeret­

lenek maradjanak, — idegen látogatók csak maszkban láthatják az elítél­

teket. (Hacker; „Börtönügyi jog a gyakorlatban" 8. 1.)

4 Az igazságügyminiszter több esetben engedélyt adott idegeneknek büntetőintézet belső és külső helyiségeinek, berendezéseinek s az őrszemély­

zetnek lefényképezésére tudományos vagy irodalmi célból (időszaki lapban vagy könyvben megjelent közlemény illusztrálásául). IIy esetben azonban elítéltek csak beleegyezésükkel, különben pedig csak hátulról fényképez­

hető!?: le.

In document MAGYAR BÖRTÖNÜGY (Pldal 151-159)