HÁLYOGKÖVEK HALVÁNYSÁG 83
HAMBURG 5 7 ssa'rniazását drága pénzen vásárlót! hivatalos franczia levelekkel kellé
bebizonyítaniuk. A' hanover) rendeknek 2,125,000 márka bancot tolt Hamburg kölcsönözni kénytelen. A' lübecki ütközet után, Nov. 19. 1806 marsai Mortier Hamburgba nyomult, 's noha a' franczia seregek, a' tilsiti béke erejénél fogva a' városból kitakarodtak, 's ez még egy ideig függetlensége árnyékát megtartá : mindazáltal már ezen idő közben is mindenféle kényurak'tól 't minden módon zsaroltatott, 's kénytelen volt, a'többi hansa-városokkal együtt, postajogát Murát berezegnek engedni.
E/.en időbe esnek Napóleon azon végzetei, mellyek, a' mennyire ter
jedtek, a' müszorgalom 's kereskedés minden elevenségét elölték.
Ezeknél fogva Hamburg is kénytelen volt portékájit vagy kéz alatt pénz által megmenteni, vagy azoknak nyilvános elszedetését 's megsemmi-sittetését szemlélni. Végre pedig Hamburg , valamint az egész éjszak-nyngoti Németország, Francziaországhoz kapcsoltaték Dec. 13-kán 1810, '» főhelye lön az ujonan alkotott Elbetorkolati départementnak. Hanem Tettenborn közelgetése 1813 Mart. 13-kán szökésre kinszerité a' franczia kormányhivatalokat. Az felszólitá a' várost, elnyomatott szabad szerke
zetét ismét életbe lépetni, 's a' nagy viadalban való részvételre fegy
verkezni. Mind a1 kettő meglön. Tábori szolgálatra 2000-néI többen iratalt be magokat, a ' m á r hadi lábon állott Lübeckiekkel, 7s a' remény
lett Brémaiakkal hansa-légiót képezendők. Ezen kivUl polgári őrség alkottatott, eleinte önkénytesekbol, azután pedig tanácsi 's polgársági végzet erejénél fogva; mintegy 7000 ember jegyezteté fel nevét ezen szolgálatra. A' hansaiak egy része már Febr. táborba szált, 's lovassá
gok April. 22-kén Ottersbergnél jelesen viselé magát. Hanem segítséget kapván a' Franc/.iák, csak hamar visszanyomok a' szövetségesek gyen
gébb seregeit; elfoglalák az alsó Élbe bal p a r t j á t , bevevék Máj. 12-kén Wilhelmsburgot, a1 harburgi vár küzdés nélkül engedtetvén nekik, 's Maj. 20-kán éjjel, miután a' dán segédseregek előtte való nap eltakarod
tak volna, hubicza gránátokkal kezdek a' várost lövetni. A' Maj. 21-kén két svéd batalion bemenetele által ébresztetett felszabndittatási remény 25-kén már ismét elenyészett, mert a' Svédek visszavonultak, likkor egyenetlenség támadt a' hadi emberek és a' tanács k ö z ö t t , melly utóbbi, szükség esetére, a' Dánokat kére meg közbenjárás végett. Ez az eset már 29-kén beállott, midőn Tettenborn a'városból kivonult, 's Hesz u r , fővezére a' polgári őrségnek , ezt tüstént szétbocsátá. Mielőtt a' város hadi egyezségre lépett volna, belé nyomultak a' D á n o k , mint a' Fran-cziák szövetségesei, 's Eckmühl és Vandamme már 31-kén este követték őket számos franczia sereggel. Most kezdődék a' város szomorú sorsa.
Részint, hogy ez megerősíttessék, részint pedig, hogy ellentállásáért megfenyíttessék, a' legkeményebb rendszabások kíméletlenül hajtatának végre; 48 mii), frank hadi adó részenként szedetek be ; a' bank Nov.
5-kén kiüríttetek (7,489,343 márka, banco yolt benne); 's az esztendő vége felé apródonként 40,000 minden nemű 's korn ember üzeték ki a' városból, 's martalékul adaték a' tél szigorúságának. Szinte ezen idő tájban mintegy 8000 ember lakása , a' város szomszédságában , olly hirtelen égettetek hamuvá, hogy az emberek csak életeket menthetek meg. Minthogy azon seregek, mellyek Walmoden, 's utóbb Benningsep alatt Hamburg körül állottak, ostromlásra igen gyengék voltak: azért ezen város csak a1 franczia háhoru befejeztével szabadulhatott meg kin-íóji igája alól. 1814 Máj. utolsó napjaiban takarodtak ki a' már kir.
franczia seregek Hamburg falai közül, 's magokkal vivék a' requisitio rendszere által gyűjtött zsákmányt. Csekélység volt az , a' mit Fran-cziaország, a' városban és kívüle tett iszonyú pusztításokból megtérített.
A1 Francziak után az Oroszok nyomultak a1 városba, Benningsen alatt, 's ott maradtak azon esztendő végéig. Csak ekkor szabadnia fel IJan^.
burg 's adaték vissza a' német hazának. L. „Xeife Ckrowih von Ham-.
58 HAMILTON burg" Zimmermanntól (1820) és „Handbuch der hamburg, Ferfastung
und Verwaltung" Burktól (Hamburg, 1828.) opq.
J I A M I L T O N (Antony , g r ó f ) , az e' nevű régi skót nemzetségből, Irlandban 1046 szül., 's II. Károlyt Francziaországba kiséré. Midőn ezen fejedelem őseinek királyi székére ismét fellépett, Hamilton is vissza-tére AngHába. Ekkor tanulá ismerni Grammont gróf az ő testvérét, egy, szeretetre méltó tulajdonokkal ékeskedő dámát, '» megvallván szerelmét, házasságot igéit neki. Azonban, állhatatlanságból vagy másoknál fogva elutazott Londonból, a' nélkül, hogy igéretét teljesüli!. Hamilton, e' sérelemért haragra gerjedve, utána ment, erősen eltökélve, őt párvi
adalra hivni, ha igéretét teljesitni vonakodnék. Londontól néhány mért
földnyire utol éri. Az első üdvözlés után hidegen kérdezi: ha nem fe
l e j t e t t - e valamit a' fővárosban? „Igen Í Í , " válaszolá a' gróf, ki az ő szándékát áltlátta, „ e l f e l e j t e t t e m a1 g r ó f t e s t v é r é t e l v e n n i , "
's erre visszatért 's meglön a' házasság. Azután Francziaországba vivé feleségét, a" hol Hamilton gróf gyakran meglátogatá őket. Midőn II.
J a k a b , statusai elvesztése után, Francziaországban letelepedett, II. is ott maradt, '» St. - Germain-en -Eayeban halt meg 1720, 74 éves korában.
H. igen ügyes eszű, élénk phantasiáju, helyes itéletü 's szép izlésü em
ber rolt. Különbféle t á r g y ú , elmésen és kellemesen irt franczia mun
kákat h a g y o t t , inellyek közt „ G r a m m o n t g r ó f e m l é k k ö n y v e "
élénk és kellemes stylja, 5s egyszersmind erkölcstelensége által nagyon megkülönbözteti magát. , , T ü n d ér re g é j i" a' legjelesebb e' nemű munkák közé tartoznak. Minden munkáji Parisban 1812, 4 köt. 's
1813-ban 5 köt. jelentek meg. Zs.
H \ H i ( . T O N (Emma Lyon , későbben l a d y ) , sok tekintetben ne
vezetessé lett asszony. Születése idejét és helyét bizonyosan nem tud
hatni. A'neve alatt kijött Memoirokban az á l l , hogy édes anyja szegény szolgálóleány volt, 's gyermekét 1761 karján vitte a' chesteri megyéből szülőföldjére' Walesbe. Maga Hamilton lady azt állította későbben, hogy Halifax lord atyai módon gondoskodott neveléséről. Az emiitett Me-moirok szerint 14 esztendős korában szolgált kis gyermekek körül , két esztendő múlva pedig Londonba ment, hol elébb egy szatócsnál szolgált, majd valamelly dumának lett szobaleánya, a' kinél nem lévén sok dolga, román olvasásra adta magát. Későbben játékdarabokat kedvelt m e g , "s nagy figyelemmel lévén a1 színjátszók testállására, actiojára, azoknak megítélésében és az indulatok kiadásában vagy elnyomásában, kivált a' mimicában nem kis jártasságot szerzett magának. K' lön első alapja későbbi remek pantomimicai előadásainak, mell \ ékkel hirt nevet ter
jesztett mindenütt maga felől. Kiesvén a' szolgálatból tanulgatasa miatt, egy fogadóba állott be szolgálónak, hol színjátszók, hangászok, festők 's más mivészek szoktak volt egybe gyülekezni. Kevéssel azután esmerctséget kötött John Willet Payne kapitánnyal, ki későbben admirál l e t t , 's kihez valamelly attyafiju kiszabadításáért könyörögni járt volt. Ez az ur maga költségén taníttatta ő t , hogy természeti szép tehetségei jobban kifejtessenek. Más uj tisztelője akadt cbevalier Feather-stonhaughban, ki előbbi szeretőjének engedelmével mezei lakására vitte ki magával a1 szép l a d y t , de tőle részszerint makacs viseletéért, rész-szerint famíliái tekintetekből nem sokára megvált, ugy hogy az most régi szegénységébe újra visszaesett , 's neme alacsonyságának legmé
lyebb fokára süllyedt. Ekkor doctor Grahamnak, egy kontárorvosnak tünék szemébe, ki ő t a z ő az egészség-istenasszonyává (Hygieájává) tévé 's vékony fátyolba burkolva mutogatá. Ezen uj istenné oltárján nem sokára mindenféle mivészek áldoztak; a1 többek közt Komney, egy hires festő halálosan bele szeretett, ki iránt mindazáltal visszatartózkodót 's erényest j átszőtt a' szép alak. Nagyobb hajlandósággal volt Greville Károlyhoz , ki a' régi Warwick famíliából vette származását, 's vele három gy érmeket nemzett; ez már feleségül is vette volna, ha 1789-btn
HAMILTON (SIR WÍLIAM)
51)
hirtelen meg nem bukik, 's minden hivatalaitól meg nem íosztatik. Nem lévén módja kedvese tovább t a r t á s á r a , Nápolyba küldötte bátyjához, sir William Hainiltonhoz, ki akkor ott követséget viselt. Ez annyira belé szeretett a' szép nőbe, hogy öccsétől alku szerint örökre átvette, ki
fizetvén ennek minden adósságait. Ez időtől fogva uri tisztes életet folytatott a' lady, 's mivészi tehetségeinek hijányait kezdette mind in
kább kipótolgatni Nápolyban. Mindenféle mivészek seregelvén a' követnél öszve, bámulni kezdették talentumait; ő pedig a' testforgatás (attitűdé) rendszerét fejté ki azoknak társaságában. Egy darab szövet elég volt neki, hogy Levi leányát, romai matronát, Helénát, vagy Aspásiát ala-kozzon öltözetében. A' csábitó Shawltánozoí ő találta fel ; a' kövét mind inkább inkább hódolván kecseinek, 1791-ben forma szerint is fele
ségül vette, 's Londonban megesküdt vele. Rövid idő múlva visszatérvén a' követ követsége h e l y é r e , az udvarnál bemutatta feleségét, hol ez megtetszvén a' királynénak, minden innepes pompákban részt vett, sőt a' királyné titkos mulatságaiba is beavattatott, gyakran ennek szó-bajiban hált, mikor ez Actonnal mulatott. Ez a' nagy kegyelem a' többi udvari dámákat irigyeivé t e t t e , kik boszuságokat nem tudván magokba zárni, közülök néhányan meg is büntettettek , 's az udvarból kitiltattak.
Legszebb része volt Hamilton lady életének , Nelsonnal való esmeretsé-ge, ki akkor még hajóskapitány volt. A' követ, nője, és a' hős vitéz lelkes gyönyörűséget érzének egymás társaságában; melly barátságos öszveköttetésnél fogva csak hamar hiriil ment az angol igazgatáshoz, hogy Spanyolország hadat akar indítani Anglia ellen, mellyre ez azon merész eszközök elővételét parancsolta, mellyek a' világot bámu
lásra biríák. Az abukiri győzedelem után örömrobajjal fogadták Nelsont Nápolyban. Hamilton lady volt a1 sokaság hősnéje, Nelsont pedig szaba
dító Istennek tartották. Több hónapig folytak az inneplések, mignem a'franczia sereg előnyomultával kénytelen vala a' királyi família Nápolyt elhagyni, 's az admiral hajón Siciliába átevezni (1798). De kevés idő imilva győzvén az austriai-orosz sereg a' Francziákon, megszabadította Nápolyt is ezektől, 's az elfutott királyi família újra visszatért főváro
sába Hamilton lady Nelsonnak társaságában, ki szépségeinek hódolt, visszajött az udvarral, 's nem minden ok nélkül gondolták, hogy a' Franoziákkal tartók megbüntetésében az ő titkos haragja is némelly irigyeire nagy befolyással volt. Kevéssel azután visszahivatván férje a' követségből, 's Nelson is letévén vezérséget ; e' kettőnek társaságában érkezett meg Hamilton lady is Londonban, hol Nelsonnal való szoros barátsága kitudódván, mindenektől megvettetett. Egy leányt szült ke
véssel visszatérte u t á n , kit Nelson nevére kereszteltek. Meghalván rövid idő múlva sir Hamilton , özvegye Merton-Place kis falusi jószágba ment lakni, mellyet számára Nelson! vett vala, kinek 1805 történt halála után minden istáp nélkül maradt, 's újra szegénységbe esett vissza. Egy kevés nyugpénzből élvén, oda hagyta Angliát, 's Misz Nelsonnal Ca
lais mellé vévé m a g á t ; hol 1815 kimúlt a' világból. Nagy elmemi-veltséggel soha sem birt , de természeti ékeit cselmesterségei által nagy keletüekké tette. Minden hirét 's nevét annak köszönheti , hogy szép volt, 's természeti kellemeit színjátszói Iegingerlőbb helyezetekkel ne
velni tudta. Erkölcstelenné alacsonyította le magát főképen az által, hogy Nelsonnak hozzá irt biztos leveleit eladta, 's közönségessé tette, mi által jóltévőjének emlékét néminémüképen meggyalázta.
Kállny Ferencz.
H A M I L T O N (Sir William) természetes regiség-visgáló, szül. 1730, mint angol követ 1764-ben Nápolyba ment, hol Ízlését a' tudományok iránt kimivelé 's esmereteit a1 mivekben bővité. Nápolyba jötte azon idő
be esik, midőn az eltemetett Herculanum és Pompeji városok feltalál
tattak, mellyeknek czélirányos felásását ő is nagyon előmozditá. Eleinte csak középszerű birtokkal b i r t , de szép mivizlésével olly szorgalmat
60 I1AMMER kötött Sssse. melly azt jóval szaporitá. A1 régiségeket és mivdarabokat a' legnagyobb gondolható hívvel gyujtögeté 's nem ritkán jó nyereség
gel adá el. Sok éven ált gyülekező helyek volt az ű szobája Nápolyban az éjszakeuropai tudós utazóknak. Itt nevezetes régiségi és természeti gyűjteményt lehete látni. H. beutazá az Aetnát és Vesuvot és szoros visgálatokat tön rólok, 's a' tűzokádók tudománya fontos gyarapodást köszön neki. Visgáló lelkét jelesen mutatják e' munkái; „Oiservalion*
nn tnount Vetuvius" és Campi phlaegrai'*'. Követségi foglalalosságit is buzgón folytatá. A' Francziák bemenvén Nápolyba, visszatért honjába.
Minden mivdarabjait magával v i t t e , de szerencsétlen volt, mert Bri
tannia partjain hajtótörést szenvedve annak egy részét elveszte. Most ké/.iratival foglalatoskodott, de bele halt Aprilisben 1803. 55.
I I A W M K R (Jósef), egyik a' legnagyobb orientalisták közül, a,' felséces atistriai háznak udvari tolmácsa a' napkeleti nyelvekben, és a' titkos udvari és status canczellaria'tanácsosa, több tudományos társaságok tagja, a' szent Annarend vitéze, szülelett 1774-ben Jnnius 9-kén Styria'főváro
sában Griitzben, hol édes atyja kormányszéki tanácsos s a' status fekvő javainak igazgatója volt, 's Il-dik Jósef által különösen kedvelletett.
Már gyermekségében különös tehetségeket vettek észre benne , 's 1787-ben Bécsbe küldöttek tanulni, hol a' következő esztendő1787-ben a1 Kaunitz által felállitatott napkeleti academiába felvétetett. A' későbben mini-sterré lett báró Thugut különösen becsülte Hammert, Jenisch pedig, a1 külügyek ministeriuma napkeleti osztályának referense, az általa kiada
tott 's Meninszky név alatt esmerctes arab - török 's persa szótár át
nézésében munkás társnak vévé fel. Végezvén oskoláit, 1796-ban szol
gálatba lépett, mint titoknok báró Jenisch mellett. Miilier Jánossal nagy barátságban é l t , a' mint levelezései bizonyítják. 1799 Konstantinopolba m e n t , az akkori követ báró Herbert Péter mellé nyelvsegédnek, ki Esrylpl -.mba küldötte az ottani consulsági ügyek végett, egyszersmind a' régiségekben búvárkodást szivére kötvén, a' mit nem is mulatott ő e l , mert több régiségekkel p. o. Ibismumiákkal, arab levelekkel, Anthar több kötetü arab románnal, melly napkeleten is ritkaság, 's más a1 saknrai temetőhelyeken talált hieroglyphákkal gazdagította azután a' bécsi császári könyvtárt. Midőn az el - arischi szerződés felbomlott, Hutchin-son , Sidney Smitli és Jussuf basa alatt Menőn franczia hadvezér ellen folytatott háború idejében titoknok és tolmács volt a' tábornál; annak vé';e után ISOI -ben Angliába ment, innét 1802 Apr. Bécsbe, Augiistusbaii pedig mint követségi titoknok Konstantinopolba. 1806-ban moldvai eonsnlaris Ágens lett, hol a' hospodárnál volt franczia tudós köveitel Beinliardtal esmeretségbe jött; de már a' következő esztendőben visszament Bécsbe. Nem kis érdemet szerzett az által is magának, hogy 1809-ben egy nagy részét a' császári könyvtárnak és napkeleti kézi
ratoknak meg tudta menteni, mellyeket a' Francziák Parisba akartak szá-litani. Világot látott könyvei közül nevezetesebbek: „ U t a z á s i r a j z o k B é c s b ő l T r i e s t b e ' s V e l e n e z é h e ' s i n n e n T i r o l o n k e r e s z t ü l Sa I z b u r g b a " (1798) ; továbbá ,,A' n a p k e l e t i t u d ó m í -n y o W e -n o y c I o p ae d i a i á t -n é z é s e I í a d s c h i K h a l f a u t á -n "
(1801); . . A h m e d B en A b H b e k r B e n V V a s b i e a r a b n y e l v e n i r t m u n k á j á n a k a' r é g i e g y i p t o m i h i e ro gl y p há k r ó 1, a n g o l n y e l v r e f o r d í t á s a , " mellvet még konstantinopoli követ
ségi tjt >knnkiágában végezett el (London 1 8 0 5 ) ; ,,A' S z e n t h a d t r o m b i t á i *" (kiadta Müller János 1806); , , I t e s m i A h m e d E f-f e n d i k ö v e t s é g e i r ő l t e t t j e l e n t é s e i B é c s b ő l é s B e r l i n b ő l 1751 és 1763" (18091; „S c, h i ri n4 í — persiai 's török kútfők iitán készült költemény (1809); „ L e v a n t e l U t a z á s b a n t e t t t o p o -g r a p h i a i r a j z o k f i 8 1 1 ) ; , , H a f i a D i v a n j a , " „ N a p k e l e t i R e g é k " Í I 8 I 5 ) ; .,'!"<« r ö k O r s z á g ' a I k o t m án y a" . (1810); ..A' p e r s i a i é k e s s z ó l á s t ö r t é n B t e i" (1818); , , N a p k e l e t i h á
r-HÁMOR HANAKOK 61 m a i h a n g " (1819). Egeken kivlll vágynak még sok értekezései több
tudományos velős időszaki írásokban. Neveli Hammer érdemeit az általa, gróf Rzewusky segedelmével felállított, napkeletiségeket tárgyassá tu
dományos újság ,,J)ie Fundgruben des Orünls.<-' Oeslnerrel megvívott a' tudományos" pályán ezen jutalom kérdés fi-lett: „ a z lslamismus befo
lyásáról a'pallérozódásra" inelly, úttal a'fr. Nemzeti Intézettől access tet nyert. Legújabb, legjelesebb munkáját „GeachicAte dei osmanisclien BeicAi1 Hartleben K. A. adá ki. Káltay F.
H Á M o R. így neveztetik minden olly fabrika vagy műhely, mellybeu kemény tüz mellett, viz által hajtatott nagy kalapácsokkal, éiezeket vernek és készítenek. A1 mint az éreznemek egymástól különböznek, a' mint azokat vékony botokban vagy rudakban készítik, vagy széles pléhekre avagy vékonyabb vagy vastagabb táblákra kikalapácsoJják és kiverik : a1 szerint a' hámorok is különböző módon neveztetnek e l , p, o.
vashámor a z , hol vasat és aczélt készítenek; rézhámor, hol rezet, czin-hánior, hol czint készítenek rudakban vagy táblákban, 's még a' kala
pácsok is szolgalatjuk természetéhez képest kapják külön nevezetjeiket.
, Kállay Fercncz.
H A M U , azon tllzet kiálló, többé vagy kevésbé fejérded vagy fejér-ded-szili ke anyag, melly a' műszeres testek teljes elégése után halra marad és többé nem képes a' tüzet táplálni. A' hamunak álló részei kü
lönbözők azon testek szerint, mellyekből erednek , különösen pedig össze
tételekre és tartalmukra nézve. A' növényhamu különösen föld és sú-részekből áll , melly utolsókat lugositás által el lehet választani "s nii-ttttykali-aaV nevezik. MinSI keményebb és tömöttebb a'fanem,'aunái több alkálit adj de uémelly fiivek többet adnak a' fáknál. Minél inkább kiszá
radtak a' növények, annál kevesebbet adnak. A' növénykali mindig szénsavanyat hord magúval. Tehát annál csipősebb, minél nagyobb volt a' hévség, midőn a' hamu támadt. Minden idegen anyagtól csak jegesi-tés (crystallisatio) által tisztittathatik meg (Vö. HAMUZSIR.) Egészen más tulajdonokkal bír az állati hamu, különösen a' csontokból nyert.
Valamennyire összeragadó marad ez; nem bir sórészekkel, hanem a' inészíöld mellett villósavanyat (acidum phosphoricum) hord. — A' faha-niii használása, a7 mint tudva van, igen nagy. Szappanosok, fejéritók stb. igen bőven használják. Igen jó trágyául is szolgál. . —j—a.
H A M U Z S I R 1 . N Ö V É N V I L K U . I .
H A M V A Z Ó S Z E R D A , első napja ama1 nagy 40 napi böjtnek, melly a7 romai szentegyházban húsvét előtt tartatik. Neve azon hajdani szo
kástól származik, melly szerint e' napon hamuval hinté be magát kiki, hogy ez által a' valóságos, igazán hamu és porban teendő, bunbánásra emlékezzék. A. F.
H A M V V K D E R , kerekded edény, melly a'régieknél részint ékesi-tésre részint a' megégetett halott hamvainak eltartására szolgait. Divat
ban lételének utolsó idejű szokása szerint, a'kriptákban vagy sírboltok
ban mellék fiókokba tétetek, avagy a' sarkaphagra illesztetek. Nagysága különböző volt, valamint szinte azon anyag is, mellyból készüle. Eicz, márvány, agyag, fa, egyirárit használtattak e' végre, 's a' belőlek ké
peztetett hamvvedrek kiálló vagy benülő metszésekkel, faragásokkal sőt festésekkel is diszesittettek. Voltak könymedenczék vagy vedrek i s , ki
csiny agyag vagy üveg edények, mellyekbe a' kihunytért hullatott könnye
ket szokták összegyűjteni, 7s berniek eltartani. A' hamvvedrek hajdanta jelképei voltak a' folyam- vagy forrásistennéknek is. — Montfaucon, egy tulajdonnemii jeles munkájában számos ábrázolatokat közöl rólok. A' mi időnkbeli sírköveken, ékesités gyanánt igen sokszor használtatik a?
hamvveder. 54.
<-. l l . i s . i K o t . egy népség, melly Morvának Hana nevű folyóvizétől, mellynek partjain lakik, vette nevezetét. Ok Morva legrégibb lakosais nak tartatnak, 's a' tartomány egyéb lakosaitól öltözet, henyeség, Cspr