HEBEL HÉBERT 147
1 7 0 HEUOSCOP HELLAS, HELENEK, HELLENIKS palotát, hol magát 's ménjeit ambroziás étkekkel enyhiti meg, mielőtt a'
nyugoti partok körülevezéséhez fogna. Történeteiből azt emlitika' köl
tők, hogy a' korinthi földszorulatért hajdan Neptunnal perlekedett, hogy Mars és Venus titkos ölelkezéseit eláruld, 's hogy Ceresnek, leánya elrablóját megnerezé. Siciliában egy sereg szarvas marha szenteltetett neki, melly ott őrizet nélkül legelésze, 's mellynek szemlélésében ő örömét találá, midőn az égen keresztül kocsizott. Buszúja súlyosan éré Ulysses társait, kik azok közUl néhányat leöltek. Jupitert azzal fenyegeté Helios, hogy le fog szállani az Orcusba, a' halottaknak világítandó, ha azon vakmerőket meg nem bünteti, és — villám zuzá szélyel a' bűnösök hajóját, 'g hullámokba sülyeszté azt. Minthogy a' Titánok nemzetségé
ből származik, gyakran Titán nevet is visel. Tisztelete igen kiterjedett volt, összekapcsolva számos templomokkal és képszobrokkal, így p. o.
Korinth, Argos , Trözene, Elis és legkivált Khodusban, hol évenként 4 felszerzámozott ló is áldoztaték neki. Egyébként fejér bárányokat nyere áldozatul. Az állatok közül l ó , farkas, kakas ég sas szenteltettek neki.
Ugy festetik mint öltözött ifjú, kinek fejét sugarak övedzik; néha négy
lovas kocsiján vágtatva. 54.
H E Í J I O S C O P (napüveg) , egy messzelátócső, mellyel a' nap suga
rai egy egyenes (sik) táblára irányoztatnak , hogy ott a' nap képét raj
zolják le. Egy astronomiai vagy egy közönséges hollandi csőt valamivel jobban széljel kell húzni, mint sem arra szükséges , hogy a' tárgyakat világosan és tisztán mutassa. Az igy elkészített cső azután a1 napra igazittatik, és az akkor támadó kép megette egy setét helyen felfogatik.
Ezen czélra vagy egy szobát szoktak elsetétitni, vagy pediglen a' cső egy setét, tölcsérforma tokba tetetik, mellynek fenekén olajos papiros van kifeszítve, vagy egy fénytelenül kipallérozott üvegtábla fekszik, mellyen a' nap magát leképezi. A' papiroson vagy üvegen egy kör huzatik, mellyet a' nap képe épen megtölt, és a' mellynek áltmérője 12 hüvelykre osztatik. — Egy illy eszközzel a' napot foltjaival, valamint fogyatkozá
sait is szemrontás nélkül lehet vizsgálni; azonban minden megfeketi-tett Uvegdarab szint olly alkalmatos azon czélra. A. F.
11 K i. r, (Maximilián), a' cs. kir. bécsi egyetem csillagásza, a1 hallhiai és nidrosiai tudományok társaságának, és a' párisi kir. tudományok aka
démiájának tagja 1703 szül. Selmeczben Bars vármegyei kir. bányaváros
ban. Még gyenge korában jeles elmetehetségeket árult el. Mint tanitó Bécsbe tétetvén által, a' csillagvizsgálásban jártassága miatt annyira el-hiresedett, hogy Európa legtudósabb csillagászai közé számláltatnék. VII.
Keresztély Dánia 's Norvégia királya, Mária Theresia engedelmével, az éjszaki földsarkhoz menendő azon tudományos küldöttség fejévé tette őt, melly a' Venusnak a' nap előtt leendő átmenetelét fogná megvigyázni.
Hell megfelelt a' várakozásnak', mert tiszta égen mindent figyelemre vett, feljegyzett 's egy értekezésben 1770 Haffniában nyomtatva ki is adott.
Egész utazásának körülményes leirása, reménységen kivül, nem jött kö
zönség elibe. Számosabb, külföldön latin nyelven megjelent munkái, a' csillagtudomány körébe tartoznak, '» annak idejében jeleseknek
esmer-tettek. 54.
H B I . F . A S , IIEr. r, K N E K , H E r,u E N I E S. Hellasnak , szorosabb értelemben a' mostani LIVADIA (I. e.) Középgörögország nyolcz tarto
mányával együtt neveztetett; tágásb értelemben Hellas, egész Görög
országot a' szigetekkel és gyarmatokkal együtt jelenti. Lakosai, a' Görögök, Hellén neveket hihetőleg egy hasonló nevű férjfiutól nyerek, ki az ország őslakosait a* Pelasgokat vadságokból kivetkezteté. Ennél fogva a' Hellének gyakran ellentételben állanak a' Pelasgokkal, Vakkor azon mivelt embertörzsök értetik alattok, melly Görögország lakosait Görögökké tette. A1 Prometheidák által, Thessaliából terjedett a' mive-lődés első sugara a' pelasgi vadonokba. Nem csudálhatni tehát, ha a' Hellén névhez e g y , finomabb életmódról, magasabb lelki
tehetsé-HELL.IS, HüLLENEK, HELLENIES 1 7 1
Í
;ekról, röviden — arról raló mellékképzelet szövetkezek, melyet mi görög t>zellemnek nevezünk. Az [a' kérdés támad már most:
hogyan 's mi által jutottak Görögország hajdan olly durva népcso
portjai, a' Hellének ezen jeles tulajdonához? Ennek okai gyanánt a'következők állíttatnak: 1) A' kedvező éghajlut befolyása. Olly or
szágban, hol a' természet különbféle bájai felváltva tűnnek elő, olly ég
hajlat alatt, nielly sem heve által el nem altat, sem fagya által össze nem szorít, hathatósan fejlődhetének ki a' lelki tehetségek. 2) A'Görögöknek eredetileg szerencsésebb miiszeri alkata. 3) Ez által támadt természeti ingerlékenysége, élénksége, kíváncsisága lengő képzelete, természe-ties érzése, a' szép és jó, a' mi vészét és tudomány iránt való Ízlése a' nemzetnek. A' kíváncsiság nemzé a' tudást. Annyi néptörzsöknek kö
zösülése , gyakrabbi vándorlása, hajózása s szelídebb nemzetekkel való összekapcsolódása, vágyaik kielégítésére sok alkalmat szolgáltata. 4) A1
sok apró köztársaságodra oszlott Görögországban virágzott politicai sza
badság és saját alkotmány. Ez által lehetséges volt minden egyes elmé
nek, magát természeti tehetsége és vonszódása szerint kinyilatkoztatni
*8 tökéletesitni. 5) A' tartomány fekvése, 's ez által történt más nem
zetekkel való gyakori érintődéi. 6) Kényelmüség és jóllét, a' társas élet szelleme. A' tartomány helyzete, a' szabad alkotmány, távol minden nyomástól, szaporitá a' tehetős birtokosuk számát, kik egyszerű élet mellett kevés szükséget érezvén, kényelmes állapotba helyezve láták magokat, melly lassanként a' becsesb gyönyörök szomját is felébreszté, a* társaságokban pedig az eszmének és értelemnek táplálatot nyujta. 7) A' Görögök nevelésmódja, melly szerint az ember nem csupa machinává serdüle fel, hanem tehetségei minden oldalról 's összehangzólng fejlőd
hetének ki. 8) A' szabad gondolkozás szelleme, távol minden vakitások-tól; innét származék azután ama' kinszeritlen ugyan , de képzelődésekben elannyira gazdag vallás, melly a' költészség által még jobban kimivel-tetett. Innét azon ábrándozásokkal teljes észfogat az ő isteneikről 's ezeknek mosolyogható történeteiről, mellyekből az idomító 's képző mi-velődés isten-ideálokat (leiképeket) alkota. Ennél fogva, ha a'Görö
gök valami idegent fogadtak is el, az itt mégis göröggé lön. A' képtelen fetischismiist finomítva, elsőben is emberi alakhoz hasonló lényeket ké-pezének magoknak, és így emberisitett istenfajt nyerének. 9) Az ez ál
tal eszközlött irányzat árra, a' mi az embert tulajdonképen emberré teszi. Emberekkel való gyakori érintődés által fejlék ki elsőben kőzöttök a'tettleges emberesmeret, ez pedig azon lelkes kémlelési szellemet léte-sité, mi a' görög mi vetődés nyomozásánál igen kevesek által vetetett te
kintetbe, noha méltán figyelmet érdemel, 's,a' melly bölcselkedöiket, szó
nokaikat 's költőiket elannyira kitünteti. Honnét is származhatott volna máshonnan olly korán az a' gazdag emberesmeret, a1 képzeleteknek azon lelkes fejlődése, az a' nyelvbeli helyes előadás 's ennek patheticns ábrázolata. Ez tehát egy főpont a' görög mivelődés és íinomulásra nézve, magyarázati alapja a'görög szellem legszebb jelenéseinek , melly épen az emberiségre visszavezetésben találá meg azon valódi mértéket, melly nélkül egy ábrázolat sem tetszhetik. 10) Egyes nagy lángelme, melly a7 tör
ténet kedvezése által virágzék ezen nemzet között. Hol szabad lelki fi
gyelem van a1 természeti érzéssel és ingerlett képzeleterővel összekap
csolva, ott van tehetség a' költésre és mivészetre, mellyek azonban csak a' természet különös kedvezése által nyerhetik el tökéletesedések főfokát.
Valódi görögösen mivelt magasan kitűnő lelkek léptek fel kőzöttök, 's tudva van, milly behatást eszközlöttek légyen ábrázolMuik által, llly kedvező körülmények egyesülése alatt fejlődék ki tehát a' görög szellem, melly ó Görögország lakosait iigy mutatja, mint Helléneket, 's nem csuda, ha ezen szónál, h e l l e n i e s , némellyek által valami jeles képzel
tetik a' literaturában és mivészetben, melly egyszersmind mivelt, szép ízlésű, és terniászeties tiszta igazságban ábrázoltatott. Valóban vaunak
172 H E L L E HELMERS
aestheticusok, kik a* „hellenies" szót az „örökbecsű" (classicus) szóra) egyértelműen használják , mások pedig, kik régi örökbecsű (antik-clas-sisch) helyett élnek vele. Mindazáltal ezen jelentések nem bírnak elegendő meghatározottsággal; mert helleniesnek tulajdonképen csak az nevezte
tik , a7 mi anyagjára, idomára és előadására nézve görög izlést, szel
lemet , egy szóval valami görögösét mutat. Megítélhetni tehát ebből, mennyire lehessen az ujjal a1 hellenieset ellentételbe helyezni.
—no—
H E U . B , Phryxus testvére 's Athamas és Nephele leánya. Hogy mostoha anyja Ino gyülölsége elől menekedjék, megszököttt testvérével, '» az Istenek parancsára, egy arany gyapjas kos vivé, szárazon és ten
geren áltsl, a' távol Colchisba. Ide azonban csak Phryxus é r t , mert a' szerencsétlen Helle a' tengerbe bukék, melly róla Hellespontnak —
Hel-le tengerének—-neveztetett. opq.
H K I , r. K N E K AZ U J A B B IDŐBEN. Az nj Hellének vagy Görögök lakják a1 régi Hellast, Peloponnesust, Macedónia és Thracia partjait, az Archipelagus kisebb szigeteit, 's a' nagyobb szigeteket, hol azonban csak felét teszik a' népességnek. Ezen kivül a' Törökbirodalom más ré
szeiben i s , nevezetesen a' Dunán túli részekben szerteszét számosan laknak. Nevezetesebb fajok : a ' M a i n o t t á k , a' H y d r i o t á k és S t a -c h i o t á k , kik Cretában laknak, 's a' régi Cretaiaknak és oda beván.
dorlott Helléneknek vegyitékei.
H 8 r, u E s i s T Á K. így neveztetnek a' régi görög nyelv és literatu-r a , valamint a' göliteratu-rög literatu-régiségek tudós esmeliteratu-rőji,
H e i , i . E N I S T Á S E G Y I P T O M B A N . Így neveztetnek azon zsidóte
lepek , kik legelőször Judaországnak elbomlása után 600 esztendővel Krisztus urunk születése előtt Egyiptomba mentek, 's azután Nagy Sán
dor által 336 K. e. midőn az Alexandriát építette, e' város megnépesité-se végett még inkább szaporittattak. Ptolemaeus Lagi is (320—310 K. e.) számos telepeket hozván újra Asiábol, annyira megnevekedett a' Zsidó
ság Egyiptomban, hogy száma Augustus romai caesar idejében közel egy milliomra ment. A' Zsidó és más egyiptomi lakosok nemzeti chara-cterének öszveelegyedése, más részről az i s , hogy a'Zsidók görög nyel-vet és philosophiát fogadtak el, egy uj epochát szült a' görögös Zsidók pallérozottságában, mellyet a' rajta elterjedt főszintől hellrnisticai cultn-rának neveztek. A' Pythagorismus és Platonisnius csudálatosan öszve-olvadtak ebben, ama' phantasticus orientalismussal, melly különösen Egyiptomban rendszerbe szedetett, 's még a' Gnosticusok niysticai böl
cselkedésében is nyilvánosan kitűnt. Az alexandriai Philo legnevezetesebb volt az egyiptomi Hellenisták philosophusai közt, 's az ó testamentum lefordítása a' 70 fordító á l t a l , nevezetes emléke az alexandriai zsidó
tudósok fáradozásának. K.
- H S I . I . K S P O N T U S J Európa és Asia közti tengerszorulat, most a' Dardanellák útja. Neve eredetéről I. H K M . E . Partjai kellemes halmok
k a l , városukkal és falukkal diszeskednek. Itt volt hajdanában Lampsa-cns városa, szép szőlőhegyeivel, az Aegos Potamos torkolatja, melly Lysandernek az athenéi had-seregen vett győzedelme álíal örök nevet n y e r e , és Sectos városa Európában 's Abydos Asiában , mind a1 kettő hi-res Musaeiisnak Hero és Leander szerelméről irt költeménye által. Itt a' tengerszoros 7 stádium volt, és Xerxes ezen helyen kettős hidon jött által Asiábol Görögországba. Lord Byron a' Hellespontot 1811 1 óra 's 10 perez alatt úszta á t , 's igy Ebenhead hadnagy és mások is. B.
H n r , M K R 8 fJános F r i d i i k ) , hollandi k ö l t ő , Amsterdamban szüle
tett 1767. Kereskedésre volt szánva, 's leginkább az nj nyeltekben tö-kéletesité magát; de nem sokára sokkal jobban magához vonszák őt a'
* német, f r a n c i a 's angol költők munkái, és a' tudományok. A' külföld példaképei által lelkesittetve, 19 évében egy ódát költe Helmers ,,Az é j h e z * ' , mellynek szépsége 's emelkedése, elmetehetségeit a1
közönség-HELMINTHOLITÁK HELOISE 173 gel megesmerteté. Ezután nem sokára többeket is készite , mellyek szin
te kedvességgel fogadtattak; de hirét ezen ódája alapitámeg : ,,A' k ö l t ő . " Ezentúl egészen belső vohszódásának szentelve m a g á t , I7Ü0 egy nagyobb költeményt ada k i , „S o c i a t e s ' M 3 énekb,, mellyneki nem
zete költőinek sorában fényes helyet szerze. Ellenben ,,D i n o m a k , vagy A t h é n é m e g s z a b a d í t á s a " kevés tetszést nyere, 's a' költő elég szerény volt darabja hibáit elesmerni, mellyben egyébiránt sok szép foglaltatik. Mivel azonközben a' játékszini mivészet igen magához vona, egy dramaturgiai újság Kiadására határozá magát. Noha pedig egy más időszaki irás sem foglalatoskodott játékszini bírálótokkal s llelmers vállalkozása még sem lelt a' hollandi közönségnél gyámolitást, mellyaz . illyes tárgyra nézve felette egykedvű volt, 's ennél fogva H. iíjságát a' 6 számnál tovább nem íolytatá. Ezóta elméjét lyrai 's epicusi költeme'-nyekben gyakorlá. Munkáinak gyűjteménye 1810 jelent meg Am
sterdamban , mellyel e g y , közönségesen bámulva fogadtatott költeménye
„ H o l l a n d " követett (6 én. Amsterd. 1812). Ebben nemzetét 's hónát éneklé. Meghalt Febr. 20, 1813. Hátrahagyott munkái ezen czim alatt jelentek meg: „Xazeling pan Gedicklen" Harlemben (2 k. 1814 és 1815) s egy más gondosabb kiadása majdnem ugyan akkor Amsterdamban. 54.
H e r , MINTHOI.ITÁK (kőférgek v. féregkövek) a'férgek kővé vált házai; H K T , M I N T H I A S I S (féregkór, féregbetegség) a' férgek okozta nyavalya; H E r, M I N TH A GO GA (féreghajtók) a' belférgeket vagy gilisz
tákat eliiző gyógyszerek ; HE r, M i N T H o f, o G i A (féregtudomány, féreg
tan) a' férgekről szóló tudomány. —-j—a.
H E i. M O N T (Ker. Ján.) Merode, Royenborch 'stb. u r a , szili. Brüs-selben 1577, a' természet-tudományt, természetirást 's a' gyógytudo
mányt tanulá 's olly szép előmenetellel, hogy 17-dik évében közönséges oktatást ada a'sebészségből Löwenben. A'régieket tanulván, hamar meg
győződött sok elméletek alaptalanságáról a' betegségek természetére 's gyógyítására nézve; Galenus tudománya különösen sok gyengeséget mu-t a mu-t a n é k i ; ujimu-tási szándokámu-t mu-tudamu-ta. De egy liil.mu-t meg nem mu-tudván gyó
gyítani, annyira megboszonkodott az orvoslásra, hogy azt bizonytalan tudománynak hirdeté 's egészen felhagyott vele. Még hazáját is elhagyá, mind azt elajándékozván, a' mit gyógy-gyakorlása által n y e r t , 's tíz évig bolygott a' világban, mígnem egy elemésszel (rhemicussal) meges-merkedve az .elemtudományt megkedvelé. Okfejeiben Paracelsussal meg
egyezve a' chemiában általános gyógyszert reménylett, Kégi szerelme a' gyógytaniránt újra felébrede , de ezen gyógytudomány uj volt, tőle alkatva, 's maga is tüz-orrosnak (medicus per ignem) nevezel magát, gyógyszereinek kútfejeire irányozva. Megházasodva Vilvorde városkába vonult Brűssel mellett. Itt holtáig elem-miveletekkel foglalatoskodélc, az élet meghosszabbítása szerének feltalálásával dicsekedék , dagáljos el
méleteket irt az ember testi 's elmebeli neveléséről, 's a' bet-egségek okairól, gyógyításáról. Noha akkor még első bölcsőjében feküdt az elem-tudomány , ő mégis szép előmenetelt tön benne, felfedezé Paracelsus laiidaniimát, a' szarvszeszt 'stb. Most az egész oskolai gyógy tudományt el akará dönteni; de okfejei helyébe ő sem teve állandókat. Szerinte az élet egy alapelvtől igazgattatik, inellyet ő Archaeusnak neveze, melly-nek a' gyomorban kell laknia. Vannak tőle függő archaeusok is. Azon
ban Ifclmont rendszere világosabb és tudományosabb Paracelsuséná). Hel-mont Vilvordeben 30év alatt nem hagyta el műhelyét, 's mégis dicsekvék, hogy évenként több ezer embert gyógyita meg. II. Rudolf, Mátyás és II. Ferdinánd császárok gazdagság, cziriiek Ígérete mellett hivák őt Bécsbe, de ő független műhelyét nem hagyá el. Dec. 30 kán halt meg 1644; írásait kevéssel holta előtt Ujának adá által, kiadás végett, ha
megérdemlenék. Utóbb ki is jöttek Elzevirnél. —_;'—a.
H K I , oi S E . Ez, az elméje, de sokkal inkább Abelardhoz vonszó sze
relme által bitessé lett asszony, elsőben az aigenteuili klastrom
fejedé-174 HBLSINGFOBS IIELTAI
lemasszonya roll, de jobban csak a' tudományokra add magát, mint apá-czái rezérlésére, kik régre 1129 féktelenségeik miatt elkergettettek.
Heloise elfogadá ARKLARD (1. e.) meghívását, 's néhány apáczájáral együtt a' Paraclet imádságházba költözött, hol uj klastromot alapita. Itt élt ő példás buzgókodásban, a' püspököktől mint ön leányok, az apátoktól mint testvér , 's a' rilágiak által mint anya szeretteire. Abelard szabályokat ira ezen klastromnak az ő kívánságára, mellyeket II. Inno-centius megerősített. Meghalt H. 1163. Az egykorú irók igen kedrezóen emlékeznek Heloise elmetehetségeiröl. Ő érté a' latin, görög és zsidó nyelveket; esmeré a' régi írókat 's behatott a' bölcselkedés és hittudomány mélyébe. Abelard levelei között három övéi találtatnak, tele tűzzel , lélekkel és ábrándozással; nyelvre 's érzeményre nézve, csudás vegyü
letei a' gyengédségnek 's erénynek. — n o — H t ; r , o r Á K, rabszolgák hajdan Spartában. A'nevezet közönségesen
ITelos városától származtatik, mellynek lakosai a' Heraclidák által Kr.e.
mintegy 1000 é r r e l , rabszolgaságra aláztattak. Ezek abban különböztek más görög rabszolgáktól, hogy nem egyes u r é , hanem az egész statu
séi voltak , 's csupán ennek volt hatalma életek és szabadságok ügyében.
Ők különös osztályát tevék a' lakosoknak , és hasonló sorsok volt , a' némelly európai tartományban lévő rabszolgai parasztságéhoz. A' status által, mellynek ók sajátjai voltak, felosztattak bizonyos polgárok között, kik azután őket dolgaik végbevitelére használták ugyan, de nem kizá
rólag, mert a' status is foglalatoskodtatá erejeket. A' földmivelés, vala
mint szinte más mesterségek és kézi mirek is , a' Heloták kezei közt voltak, minthogy Lycurg törrénye, a' szabad Spártainak minden ke-resményi foglalatosságot tilalmaza. A' status részéről köteleztettek a' Heloták szükség esetében fegyvert is ragadni. Azon kegyetlen bánás
mód, mellynek kitétetve voltak , gyakori zendiilésre birá őket. Öltözet-j e k , melly által magokat a' szabad Spártaiaktól csúfosan különböztetek meg, macska bőrből és egy különös idomú bőrsipkából állott. Érdemek
"s néha pénz által , szabadságot is szerezhetének magoknak.
—n o— H E T . S I N G F O R S , tengeri és kereskedő város Finnland nagyher
cegségében a1 finn öböl mellett, nagyon erős és derék kikötővel, vitor
la- és más vászon-gyárokkal, 's 9000 1. A' nagyherczegség Oroszország
nak engedtetése olta, alkalmasabb helyzete 's Peteraburghoz közelebb fekte miatt a' tartomány fővárosává t e t e t e k , 's 1819 Oct 1-iője olta he
lye a' fő kormány- és törvényszéknek. Az aboi egyetem (most Sándor
egyetem Pinnlandban) 1827 Oct. 21-ke'n tetetett ide által. Most a' város tetemesen nevekedik, 's munkában van nagy plán szerint történendő egé
szen újra építtetése. opq.
H K L S T (Bartholom van der) képiró, szül. Harlemben 1613. |A'nél
kül hogy az olasz oskola nagy mestereit esmérte volna, mint arczkép-festő a' mivészetben messze haladt. ,,Mig e' képiró miveit nem láttam — igy szól Falconet — n e h e z e n hihetek azoknak, kik őt Rembrandt, van Dyk és hasonló mesterek felett felemelték. Láttam azokat, pontosan és gyakran l á t t a m , 's azt t a r t o m , ha az ember minden előítélettől ment, tapasztalni fogja, hogy Helst némelly tekintetekben ama' nagy képírókat meghaladja, mert 'sat." Minden miveiben nagy nemű mód uralkodik.
Ruházatai teljesek, alakjai szépen rajzolnak ; mellesleg a' természetet álmélkodásra méltókig követi. Mikor halt m e g , bizonytalan; csak an
nyit tudunk róla, hogy Amsterdamban élt, 's fija is jó arczfestő volt. J.
H E F , T A I Gáspár, megmagyarosodott erdélyi Szász, 1543 körül Vit-tenbergben Űzte az egyházi tudományokat; azután Kolnsváratt a' Lu-t h e r Lu-t k ö r e Lu-t ő felekezeLu-tegyházi Lu-taníLu-tója vala; vénségében pedig az egység
hitre tért által. Lakházában nyomtató műhelyt állított fel, és abból bocsátgatá közre a' maga dolgozmányait, mellyek közül egyebek felett említendők e' magyar nyelven készültek: 1) A' s z e n t í r á s m u g y a r i
-HELVET1AI SZÖVETSÉG 175 t á s a , mellyben segédtársai valának : Gyulai István , Vízaknai Gergely
és Ozorai István, éa a' melly kijött Kolosváiatt 1551—öl V, darabban 4 . — 2 ) A ' F e j d r v á r i t í z n a p i D i s p u t a t i o a z I s t e n r ő l a ' k i r á l y e l ő t t . Kolosv. 156S. •—3) A ' M a g y a r o k D e c r e t o m o k . Kolosv. 1571. Ez Verbficzi István munkájának fordítása, mellyet Veres Bálás készített és 1565 Debreczenben kiadott vala, 's a'mellyet Heltai javítani kívánt. — 4) C h r o n i k a a' M a g y a r o k d o l g a i r ó l . Kolosv.
1575, fol. Többnyire Bonfin szerint, de találtatnak benne saját tudósit-mányok is. — Deák dolgozmányai közül pedig : 1) Adventit Stanca-rum confetsio de medialure generis humani, Jetii Chritto, verő Den et homine. Vittenb. 1555 — 2) História Inclyti Matthiae Hunyadis, Re
git Hungáriáé Avgutti.isimi. Kolosv. 1565, fol. Fábri l'ál.
H e r . V E T I A I S Z Ö V E T S É G . Európának e'jszakja 'a déli része csu
dalatosképen öszvetalálkoznak Helvetiában, mellyet az alpesi magas hegyek mintegy kétfelé vágnak. A' napnyugoti romai császárság meg-bukása előtt a' F r a n k o k bírták Helvetia felső részét, mellyen A 1 e-ni a n n n k laktak; a' J u r a hegy körül uralkodtak a' B u r g u n d i a k , és Rhaetiában a' napkeleti G o t h o k , melly három német eredeti! nemzet
ség lerázta a' romai igát 450-dik esztendő táján Kr. sz. u. Az Alemannok és Burgundiak felosztották egymás közt az elfoglalt földet; minden ka
tonának egy udvar j u t o t t , 's 100udvar tett egy kerületet (Cent névvel), mellynek a' Centgróf (százados) volt birája ; több illy Centek egy nagy megyét (Gan) formáltak, mintp.o. A a r ga u, T h u r g a u 'sat. mellyek-nek külön főbirájok volt grófi névvel, egy herczeg alatt. A' népek ván
dorlása idejében Helvetiának régi, már Koma által alapított és ápolga
tott virágzása is megcsökkent. Napkeleti Gothok, Longobárdok 's még Hunnok is telepedtek itt ott meg, mig nem a' Frankok egészen elfoglal
ták, 's Francziaország egy részévé tették Helvetiát is. Azonban a' kü
lönbféle nemzetségeknek's régi lakosoknak meghagyták törvényeiket, ere
deti szokásaikat, 's mikor a' Merovingok alatt Francziaország két rész
re oszlott, Helvetiának is két fejedelme l e t t ; az egyik az alemann , a' másik a' burgundi Helvetiát, máskép kis Burgundiát igazgatta. Pipin új
ra mind a' két részt egyesitette, '» nagy Károly császár alatt njra el
kezdett virágozni Helvetia, de annak gyáva maradékai nem tudván a' gyeplőt kezekben tartani, egymás után lassanként független dynastiákat formál
tak a' grófok, mikor minden kis birtokos ur akarván lenni, az egymás
rarohanásnak kezdete 's vége nem volt, vagy mint Müller János irja: „ H á b o r ú v o l t a ' n e m e s s é g f o g l a l a t o s s á g a , z ű r z a v a r a z o r s z á g k é p e , n y o m o r ú s á g a ' l a k o s o k t ö r t é n e t e . " A ' belső zűr
zavar századokon keresztül folyt, egyszerFranczia mászorNémetország császárjai 's királyai tették kezeket Helvetiára, 's az örökösödésbeü jus felett mind a' nagyobb mind a' kisebb dynastiák, valamint a' hatalmas vazallok között is véres háborúk folytak l e , mignem Rudolf habsburgi gróf 1273-ban német császárrá választatván, Helvetiában is igyekezett igazságot szolgáltatni. De már utána Albrecht császár nagyon visszaél
vén hatalmával, az e l s ő h e l v e t i a i s z ö v e t s é g r e okot szolgáltatott,
vén hatalmával, az e l s ő h e l v e t i a i s z ö v e t s é g r e okot szolgáltatott,