<M HARCZGÁTNOK IIAHDENBERG (KAROLY)
HARMONICA 1()9 történik, ha egy idő alatt 's felváltra több érzelmeket kell kifejezni, 's
következésképen az egy idejű hangsorok mindenikének kilVjezó meló
diája van; a' második eset akkor, ha a' harmónia csupán kísérő. A' hangsoroknak valamelly egyidejű egész kivitelére történt egyesülete a1 hangközök és intervallumok törvényein alapulnak, 's a' II a r m o n i c á riak, vagy harmónia tudományának kötelessége ezen egyesületnek törvényeit azzal együtt, mi ahoz főképen tartozik , előállítani. Előre megkívánja tehát a' hangok, intervallumok, hangnemek, 's hangzatne
mek tudományát, 's leginkább az accordok, ditsonantiák, consonantiák, és ezeknek különféle alakjaival, valamint is az accordok egymásra kö
vetkezésével, 's igy tehát az átmenetek 's eltérésekkel vagyon dolga.
(I. MODUI.ATIO). Per támadott a' felől, valljon a' Görögök esmerték-e a' harmóniát; de mivel valamelly szóhangnak másik által kísérete olly ter
mészetes , 's húros szereken a' hangok öszrehangzása magától is ajánl
kozik, tehát csak a' harmóniának mivészleges kimivelésén, meily a' hangszerek tökéletesedésétől függ, nem pedig annak átaljában a' Görö
göknél volt létezetén lehet kételkedni. Egyébiránt harmónia név alatt átaljában ók is a1 muzsikai hangok egymás közti egybehangzását, ki
vált azoknak egymás utáni következésére nézve, és Harmonica alatt a' hangviszonyok mathemat. tudományát értették. Valamint a' melódia inkább éneklés, ugy a'harmónia inkább hangszerek által fejlett ki, 's legújabban a' hangszeres muzsika kimivelése által fő uralkodóvá lett.
Eleinte a' harmónia csak consonantiákból állott, későbben mindig több több dissonantiák járultak hozzá , mellyeket az emberek feloldani tanul
tak ; a' legújabb időkben azokat szinte erőszakig halmozták egymásra.
(L. MUZSIKA). Harmóniának vagy is h a r m o n i á s m u z s i k á n a k leg
újabban 's igen szoros értelemben neveztetnek a' csupán csak fúvó szerek által előadott hangdarabok. A' harmónia nevet más mivészetek is köl-csönözék a' muzsikából, jelesen a' festés. Itt a' harmónia ideája több
féle alkalmaztatást lel. Ha valamelly képen valamennyi tár
gyak ugy vannak elrendelve, hogy azok a' felvett képzetet legvilágosb 's leghathatósb oldaláról matatják, 's azonnal ezen elrendelés segedel
mével a' nézőnek lelkébe könnyen 's mélyen hatnak: akkor azon mivda-rabnak elrendelése harmoniás. A' kifejezés harmóniája akkor érthetódik e l , ha az ugy nevezett kifejezések arra czéloznak, hngy könnyű foklaj
torján a' legalsóbbaktól a' legfelsőbbekre vezetnek, ha ezen kifejezé
sek sorában egy sincs, melly az egyszer felvett könnyű sort félbe sza
kasztaná, mások előtt mintegy kikiáltoznék, vagy azok közül hátra ma-radozna; ha a' megjelelés 's a' megjelelendő között legszorosabb egyet
értés uralkodik- A' kivitelben akkor uralkodik harmónia, ha a' képnek minden részeiben ugyan azon kéznek 's léleknek alkotmánya találkozik.
A' rajzolat akkor neveztetik harmóniáinak, ha ugyan azon egy figurá
nak formáji viszontag' egyesülnek egymással, ha valamennyin ugyan azon évkort, temperamentumot, ugyan azon testi minémüséget fejezik ki. A' világos homálynak akkor van harmóniája, ha az árnyék 's vilá
gosság egymás iránt nem igen nagy ellentiséget képzenek , és helyes fo
kokra felosztott közszinezetek a' világosból könnyen vezetnek által a1 homályosba. Végtére, ha a' mivész csak ollyan színeket hoz fel képé
re, mellyek egymás között valamelly kellemes , nyájas játékra ugy egyesülnek, hogy azoknak mindenike valamelly viszonyban mindig részt vesz abban, melly utána következik, vagy őt megelőzi, ha még azok is , mellyek tőle messze feküsznek, a' könnyű fokonként haladó követ
kezés segedelmével az elsővel a' szinezési lépcsőnek szoros viszonyában állanak: akkor az ő sziuadása harmóniával bir.
H A R M O N I C A , mtntegy 3/4 hüvelyknyi vastagságú hengerből álló hangszer, melly egy faálláson nyugszik, arra t. i. mintegy 40. fél üveg golyóbisok vannak erősitetve, 's egymásba tolva ugy, hogy egyiknek széle a1 másiknak széle alól kevese kiáll a' nélkül, hogy egymáslio*
110 HARMONICA érnének ; a' mellyik legmélyebb hangu, az legnagyobb, a' legmagasabb hangú pedig a' legkisetbb szokott lenni. Ezen félgolyóbisok mindenike, mellyek egyébiránt hanglajtorja szerint vaunak igazítva, középben ke
resztül furatik, 's kéregtölgy fácskával az említett hengerhez erősitetik, melly az állásra alkalmazott tokban egy forgó kerék á l t a l , 's az alól lévő lábintó (Fusslrilt) segedelmével mozgásba hozatik. Minekelőtte játszani akarnánk, a1 harangok vagy is golyóbisok vizbe mártott spon-gyiával megnedvesítetnek, 's Beátán az ujjaknak a' szélekre tételével a' tengelyeik körül forgó harangokból a' hangok mintegy kicsalatnak.
Ezen hangszer hangjainak köre három, négy teljes octavára terjed. Azt mondják, hogy egy Puckeridge nevű Angol teremte ezen hangszernek első ideáját 's azt Delaval követte. Helytelenül állitatik tehát Fran
klin a'harmonica első feltalálój nak; az ő nagy, 's a' feltaláláshoz mél
tán egyirányba helyezendő érdune csak abban á l l , hogy annak egészen uj , 7s jobb elrendelkezést adott, lismertek t. i. már az előtt ollyan ha
rangjátékot, melly Verrillonnak neveztetett, 's bizonyos számú széles üvegekből állott, mellyek nagyságok szerint hangot a d t a k , 'g e' végre azokat posztóvá! bevont deszkára rakták, 's két, csúcsaikon selyemmel vagy posztóval bevont pálczácskával gyengéden verték az üvegeket.
Könnyen megfogható, hogy ezen játszás neme igen nyomorúságos lehe
tett. Későbben a' harrnonicán még több javítást igyekeztek tenni, ré
szint, hogy a1 harangok hangozhatása könnyítessék, részint hogy tasz-tatnrát is lehessen hozzá alkalmaztatni. Néinellyeknek megfontolásra méltó véleménye miatt t. i. a z i r á n t , hogy ezen haranghangoknak ká
ros befolyása van a1 játszónak idegrendszerére , olly próbákra akadtak, mellyeknél fogva ezután a1 harangokat nem kellett okvetetle
nül ujjakkal érinteni, hanem a' harmonieához alkalmazott tastaturán le
hetett azt, valamint a1 klavirt játszani. Hlyen tastatura mechanismusát némellyek szerint Berlinben Röllig, mások szerint a' pétervári Hessel találta fel; Görlitzben Nicolai is készített ollyant. Klein Henrik niuzs.
prof. Pozsonban egyébiránt a1 claviaturás harmonicát nagyon tökélete, sité. Másként ezen hangszert klavirharmonikának is nevezik. De mind ezen próbatételek épen nem felelnek meg a' kivánt czélnak ; mert olly tökéletesen, mint az elsőbb nemekben, ezen ujabbakon lehetetlen a' hangnak finomságát, duzzadását, 's kitartását kihozni. Egyébiránt nem tagadhatni, hogy bar mennyire tünteti is ki magát a'Harmonica hangjai
nak finomsága 's kitarthatása által minden egyéb hangszerek felett, de mégis csak lágy érzésekre szorított hangszer marad ő mindig, melly épen nem engedi magát más hangszerek öszveköttetésében használtatni.
Ha kíséretre használtatik, az énekszót elhomályosítja, ha pedig concer-tálásra vétetik, akkor az őt kisérő hangszerek sokat vesztenek, mint
hogy amannak hangjaitól igen messze 'g hátra állanak. Legtanácsosabb tehát őt egyedül használni, 's bizonyos romantos viszonyok és tekinte
tek közben, varázsló foganatu lehet. — Legjelesebb harmonicajátszók-nak mondatharmonicajátszók-nak: Neumann, Schmittbauer, és a' világtalan Kirengessner asszonyság. — A' tulajdonképi harmonieához csak hangjai hasonlíta
nak az ugy nevezett S z e g h a r m o n i c á n a k (Stift-Nagelharmonica) mellynek aczél, 's félkörbe állított szegei hurvonóval súroltatnak.
H A R H O N I C A (Harmonik). Ezen név alatt az előtt mindannak tu
dományát értették, mi a' hangok, intervallumok, systemák, hangzat és hangnemek, változatok és melódiákra tartozott. C-íörög irók a' harmo
nicát ugy határozzák meg, mint a? hangok nagyságának magasságok '»
mélységekre nézve érezhetését eszközlő, jól elrendelt rendszert's ügyes
séget, mint olly tudományt, mellynél fogva a' muzsikai hangok ter
mészetét gyakoroltatásokra nézve megvizsgálhatjuk 'sat. Azon ideák, mellyeket a' mai muzsikában a' harmonicával egybe kötünk, nagyobb részt még a'régiekhez hasonlítanak, 's többnyire a1 hangzat theoriáját, a'jelenleges systema minémüsrgét, 's abban előforduló viszonyokat, a'
HARMONITÁK HÁROMSÁG I l i hangok, hangnemek, accordok, dissonantiák, consonantiák helyes hasz
nálását, és czélirányos modulatiói élést tárgyazzák 'tat.
I I A U J I O M T U , vallási rajoskodók, kiket egy Kapp nevű wilrtem-hergi vive be az éjszakanierikai egyesült statusokba, 's ugyan ott házas
ság és tulajdont nem esmérő gyarmatot állita belőlük, mellyet ő az Ohio mellyékén, mint egyházi 's világi fő, több évig iga/.gata. 1819 Indiana statusba, a' Wabasch mellyékére szálitá e1 g y a r m a t o t , mellynek Har-mony a' neve. — Egy más, szinte UarHar-mony neviV gyarmathelyet Pensyl-vaniában OVVKES (I. e.) egy angol philanthrop vásárla meg, hogy rajta
erkölcsi 's szorgalmi gyarmatitó tervét kivigye. rpg.
fi Á R M O S K Ö N Y V (Hármos törvénykönyv) nevet visel azon ősi tör
vénykezésben szokásokat 's jogokfőket magában foglaló munka, mellyet Verbőczy István, II. Ulászló király parancsára nagy szorgalommal készített, 's az 1514-ki országgyűlésen a' királynak benyújtott; ki azt az ország
rendeknek, ezek pedig egy — magok közül jeles törvénytudó férjfiakból választott kiküldöttségnek adák át megvizsgálás végett. Kz helyesnek találá a' munkát , mellyet a' király , oklevelével ugyan következve mege
rősített, de közbe jött országos gondjai miatt megpecsételni 's kihirdet
tetni elmulasztott. Hogy azonban a' munka el ne hányódjék, a' szerző azt Bécsben kinyomatá. Mivel pedig az ügyvédek és birák, a1 törvény
kezésnek akkori ingatag és zavart állapotjában, bizonyos rendszabásokat óhajtottak: csak hamar használni kezdek ezen könyvet, mellyet ősi szo
kásaikkal 's a' nemzet természetével jobbadán megegyezőnek találtak.
Így nyert a' munka lassanként köz hitelességet és tekintetet, mellyet némelly ellenségei hijában igyekeztek tőle megtagadni a z é r t , mivel az sem a' királyi pecséttel meg nem erósittetett, sem az országban törvény gyanánt ki nem hirdettetett. A' közönséges veleélés, a' későbbi törvé
nyek gyakori reá hivatkozása, mind meg annyi bizonyságai tartalma helyes voltának 's erős létének. A1 munka Élőbeszédből's három Kész
ből áll; az előbeszéd viszont 16, az első rész 134, a' második 8 0 , a' harmadik pedig 36 czimből. Magyarra (mert a' miut tu'ijuk, eredetileg latin nyelven készült, akkor tájban törvényeink sem anyanyelven hozat
ván) többek által lefordíttatott, u. m. Vörös Balázs, Heltay Gáspár, l.askay János, Szentpály Ferencz (versekbe foglalva) és legújabban (1830)
Nagybányai Perger János által. Kunosa.
H Á R O M N Y O M Á S vagy U G A R S Z E R . A' földmivelésnek legré
gibb neme, melly még a' Romaiak alatt is divatban volt, 's az olta máig is szokásban v a n , ámbár népesebb országokban már vagy egészen fel
hagytak vele, vagy pedig jobb használat móddal egybekötötték, mint
hogy régi formájában a' földmivelés virágzását mindenütt akadályoztatja.
Ezen régi földmivelési mód szerint minden határ három részre os/.tatik fel, u. m. ugarra, vagy is pihenő földre, téli és nyári vetés alá. Min
den harmadik esztendőben tehát egy része a' határnak ugarban máskép nyomásban marad, 's ez a1 rendszeres felváltása a' határ három részének, mellyek sorban pihentetnek, T u r n u s n a k neveztetik a' gazdasági tudo
mányban. Már a1 hol több szükség van a' földre,, 's a1 legelő is meg
engedi, az ugarföldeket is használni szokták kapa alá való veteményekre, vagy más olly termesztményekre, mellyek nem szorosan gabona neműek, p. o. pityokára, (krumpli) répa minden nemeire, káposztára, dohányra, lenre, borsóra, lencsére, hajdinára vagy haricskára sat., mellyek azután ugar veteményeknek neveztetnek , vagy minthogy nyárra használtatnak a' földek, nyári veteményeknek is hivatnak. Az ugarföldnek ez a' hasz
nálat módja egybe van kötve Németországban a' vonó és igás marhák istállóban tartásával. Kúllay F.
H Á R O M S Á G (szent), a' keresztyén vallás tanításában az isteni lény*
azon tulajdonsága, mellynél fogva egy ugyan az Isten, de három sze
mélyből álló. Ez a' kifejezés K. u. a1 4-dik században vetetett fel a1 ke
resztyén vallás tanításába (Vö. ANTITRINITARIUSOK).
1 1 2 HÁROM SZAVÚ TÉTEL HÁROMSZEGMÉRÉS H Á R O M S Z A V Ú T K T K I . , a' muzsikai szerzésnek olly neme, melly szerint ralamelly hangdarab három különböző szóhangra, akár énekesek számára [Terzett) , akár hangszerekre {Trió), vagy e'pen nem előadás végett, hanem csak tételi, szerzési gyakorlás fejében készítetik. Közön
ségesen, de nem szükségképen, a' partitura három systemából áll. A' mi a' három szóhang viszonyát illeti, a' három szavú tétel egy felső, egy közép, 's egy alaphangból áll. Ezek közül vagy J) az utóbbi, vagy a' két utóbbi, csak kisérő, az első pedig f ő , vagy is cou-certáló szóhang; vagy 2) mind a' hárman felváltják egymást, 's többet vagy kevesebbet concertálnak, vagy is valamennyin fő szó
hangok. Üzen utóbbi esetben a' hangmiv, ha hangszerekre van téve, szoros értelmű T r i o - n a k neveztetik. A' hangszerek számát azonban ezen nevezet meg nem határozza; mert az ollyan hangdarabot három, két instrumentumon, söt egyetlen egyen is (p. o. klaviron) elő lehet ad
ni. A' szóhangok kivitelére rendelt többszörözött mivészek s/.ámasem változ
tatja el legkevésbé is a' há:oinszavu tétel belső mivoltát. Mivel pedig iiszve-kötött muzsikai partiák is lehetnek, azaz: több *zóhangokat foglalhatnak magokban (p. o. klavir darabokban a' felső partia), tehát a' háiomszavu hangmiv nem nyer mindig háromszavu tételt. Az utóbbinak azon kívül saját rendszabásai vannak, mivel itt egy vagy több dissonantiák accord-jában mindenkor ki kell hagyni az intervallumokat, és igy azon kérdés támad, az előforduló esetekben a' legközelebb következendő hangokra nézve melly intervallumokat kell kihagyni? mellyek szükségesek
eikerül-hetlenül, 's mellyek nem?
H Á R O M S Z K G (Trigonon). így nevez a' terjedtségméréstu'lomány egy három vonal által bekerített figurát. A' bekerítő vonatok oldalak
nak neveztetnek, és a' keresztbevágo pontokon három szegletet képez
nek , a' honnan az egész figura nevét vette. A' háromszegeknél számos elválasztások vannak szokásban, mellyeket itt röviden fogunk egymás után említeni. Kzen figurák legelőször térjekre nézve kUiönbö/.tetnek meg egymástól, minthogy ezek vagy laposak, vagy görbék lehetnek;
mellyre nézve a' hároms/.egek laposokra és meggörbítettekre oszlanak. A' meggörbittetett háromszegek közönségesen csak gömbön vagy legfeljebb sphaeroidákon látszatnak, és az azokat bekerítő oldalak rendesen legna
gyobb köri ivek (Arcus circuli maximi). — A' lapos háromszegek pedig még az oldalok idomjára , vagy azoknak képesleg való {relatív) hosszok
ra, vagy szegletekre nézve lehetnek megkülönböztetve egymástól. Ha egy lapos háromszegnek mind a' három oldala egyenes vonal, ugy az e g y e n e s v o n a l ú — ha mind görbe vonal: g ö r b e v o n a l u , ha pedig részint egyenes, részint görbe vonalú: v e g y e s v o n a l u n a k neveztetik. Ha továbbá az oldalak mind egyenlő hosszúak, akkor e g y e n lő o l d a l ú — hacsak kettő egyenlő hosszú: e g y e n l ő s z á r ú , ha pedig mind különböző hosszúak: k ü l ö n bo ld alu na k mondatik a' háromszeg. Szegleteire nézve utoljára a' háromszeg d e r é k s z e g i e-tii * ) , ha egy derék, és tom p a s z egl etil, ha egy tompa szeglet talál
tatik a' három szeglet közt. Különben pedig, ha mind a* három csucs-szeglet, a' háromszeg c s ú c s s z e g l e t ü n e k neveztetik. — A z oldalak és szegletek egy háromszegben, egymással olly szoros öszveköttetésben vannak, hogy ha 3 közülök esmeretes, a1 többi 3 amazokból bizonyos számvetés mód- által kitaláltathatik ; a' mint azt a' Trigonometria ta
nítja. Albert F.
If í R0 MS Z B<; Ü F K N Y , 1. A s P K C T U S ,
H Á R O M S Z K O M K R K S , vagy Trigonometria. Kzen fogat széles kiterjedésű, 's valamelly tér minden pontjainak fekvése 's távolsága meghatározását kívánja , ha közülök némelly pontoknak távolsága 's fekvése tudva vagyon. A' földmérő néhány áll.ísvonatokat 's
szeglete-*) i'i itiigulum reeUngulura.
HÁUOMSZEGÜ SZÁMOK HARPEGGIO 1 1 3