HARMATTAN HARMINCZAD 105

éghajlatban nem esik sok harmat, mivel itt az eső gyakoribb 's a' leve­

gőben is sürüdt nedvesség van, a' hév alatt pedig a' levegő tisztább, a' nedvek inkább légidomba mennek át. Ezen okból van Olaszországban, Afrikában 's áltáljában a' hév vidékeken naponként olly nagy harmat, mintha eső esnék, és az pótolója is a' kimaradni szokott esőnek. Lásd clubétól: „lieier die Ausdünslung und ihre IVirkungen in dir Athmoi-pkare." (Leipzig 1790).

H A R M A T T A N , egy bizonyos, eleinte erős, metszve hideg szél, melly időszakaszonként Afrika belsejéből az atlaszi oczeán felé fuj. Leg­

inkább December, Jan. és Febr. hónapokban uralkodik, tehát az ottani száraz évszakban, és közönségesen süni gőztől és ködtől kisértetik, melly a' napot gyakran napokig elrejti. Legnagyobb hőség és szárazság kiséri ő t , a' növények elhervadnak fuvallatától 's az ember maga is veszedelemben forog. Hosszú tartásánál lefoszlik az arcz és kezek bőre, a' lélekzet pedig megnehezül. Ellenben meggyógyítja a' régi, ó feké­

lyeket és bőrkiütéseket, valamint a' félbehagyólázt és hasmenést; csak akkor nem , ha rothadt párolgásu tavakon megy keresztül. Mig ezen szél fíij, nem venni harmatot vagy nedves levegőt észre. Az egész mező fon­

nyadt és száraz lesz, minden gyümölcs korán érik, minden faeszköz megreped, minden nedvtartó edényt meg kell öntözni, különben folyat.

A1 harmattan után mindig metsző hidegség áll be. —j—a . H A K M I N C Z A O . Ez honunkban egy ágát teszi azon köz jövedelmek­

nek, mellyek az országlás által, az uralkodó királyi háznak 's fényének fentartására , 's más nemzeti szükségek kielégítésére fordítandók. Azon jog, melly ennek beszedését vagy beszedetési szabadságát tárgyazza, koronainak mondatik, azért, minthogy őstől fogva össze van azzal kap­

csolva, ugy, hogy tőle semmi szin alatt el nem szakasztathatik , 's ma­

gán emberre, sem örökösen sem időközileg át nem ruháztathatik. Tu­

lajdonkép pedig a' harminczad alatt bizonyos mennyiségű vámnein ér­

tetik, mellyet az e' teher alól ki nem vett 's az országon által, az országba be, vagy belőle kiviendő tárgyaktól , mind azoknak fizet-niek kell, kik ezen tartozástól törvény által felmentve nincsenek. Álta­

lában pedig minden nagyobb mennyiségű kereskedésbeli czikkelyek alája vannak ezen tehernek vetve, ha egyébként azoknak adása vevése nem tilalmas. Kivétetnek ellenben alóla az öszvesen egy forintot nem érő bármi nemű anyagok -, a' felkelt nemesség táborába szállítandó élelem;

és a¹ horvát és ráczországi határszélek szükségeire uti levél mellett be­

hozatandó posztó. Törvény által mentve tartatnak ennek fizetésétől a' következő személyek: minden rangú nemesek, egyháziak és világiak, azon tárgyakra nézve, mellyeket házi szükségeikre hoznak be, vagy mellyeket önnön birtokaikban termesztettek \s ezeket az országból ki­

vinni szándékoznak; mert ha valamit nyerekedés végett hoznak b e , vagy idegenektől összevásároltakat visznek ki, ók is köteleztetnek har-minczadot fizetni. Mentesek továbbá a' most érintett esetekben a1 királyi városok, mint egyenként véve nemesek ; a' Jászok és Kunok ; a' hajdú városok, a' papi nemesek, és mind azok, kik alóla különös kegylevél [privilégium) által feloldoztattak. Ugyanazon tárgytól csak egyszer fi­

zettetik ezen teher, a' meghatározott árszabás szerint, melhet a' ma­

gyar kir. kamara készit; egybiránt pedig mindegy , akármellyik har-minczadbeli tisztviselőségnél rovassék le a' tartozás. A' harminczadok számának szaporittatása több honi törvényeink által tilalmaztatik, nem pedig annak keresittetése, vagy egyik helyről másikra áttétele, hol a' földes in- a' szükséges épületeknek még telket is tartozik kimutatni , azonban csak időközileg birathatót, melly azonközben , nemes házhellyé nem tétethetik, '» rajta a' nemestelki haszonvételek, mint bor és hus-mérés 'sat. a' földes ur sérelmével nem gyakoroltathatnak, A' harminczad-beli zsarolások hatalmaskodási büntetéssel fenyíttetnek meg; de ellenben a' harminczadot megcsaló , elmellőző vagy megtagadó is keményen

la-106 HARMINC/ ESZTENDŐS HÁBOIlü

kol, mert minden rítt vagy hozott vagyona elkótyáltatik. Aa e ' t á r g y , beii ügyek a' királyi kamara által ítéltetnek meg. A' harminczad valója h-jdan megfelelt nevének, mert a¹ fizetendő v á m , a' tárgy har­

minczad részét tévé-, de mai időben igen gyakran változik árszabása.

Kimoss.

I l u a i s c j K S Í T K N D Í S H Á B O R Ú (1018—48). üzen háború legtávolabbi oka a' 10 századbeli reformutio és az uugsburgi (1555) vallási béke volt. Németországban a' oathoücttsok és protestánsok már régolta egyenlő féltékenységgel tartották egymást szemmel , 's csak a' viszonyos félelem tarthatá vissza az ellenségeskedés kiütését. A1 protestáns fejedel­

mek 1008 kötött uniója által, niellynek a' caiholicus részről 1009 a ' l i g a tétetett ellenébe, uj táplálást nyert a' szunnyadozó t ü z , mig végre Cseh­

országban lángra lobbant. Itt az evangelica vallás, melly lassanként az austriai örökös tartományokban is elterjedt, nagyobb szabadságot és jogot nyert a' 11. Rudolftól 1009 kicsikartatott fejedelmi levél által. En­

nél fogva a' városoknak és a' lovagrendnek szabad volt templomokat 's oskolákat épiteni. Erre Klostergrab kis városában és rlraunauban, Mátyás császár uralkodása s l a t t , a¹ protestánsok uraságaik akaratja ellen is építettek templomokat. A' klosiergrabi, császári parancsra leszaggattaték, a' braupaui pedig bezáraték. A' protestánsok, kik e' miatt a¹ császárhoz folyamodtanak, fenyegetést nyertek feleletül. Azt hirlelték azonban, hogy a' császár semmit sem tud ezen feleletről, 's hogy ezt csak Prágában szerkezteitek. Midőn 1618 Maj. 23-kán a' császári tanácsnokok Prága várában együtt voltak, fegyverkezve nyomulának a' protestáns ország­

rendek követei (gróf Thurn , Lobkovitz W. , gróf Schlick, Kinsky TJIrik és mások) a ' t e r e m b e , azt kívánván megtudni, vett-e a' tanácsnokok kö­

zül valaki részt a' csász. válaszban. Midőn pedig erre két tanácsnok, kik már ugy is utáltattak a' protestánsoktól, Martinitz ugyan is és Slawata, Fabricius titoknokkal e g y ü t t , keményen feleltek volna, levettettek a' vár száraz árkába, de nem igen sértettek meg. Most a1 protestánsok el­

fogtalak a ' v á r t , elüzék a' Jesuitákat, kik a' cseh rendektől azzal vá­

doltattak, hogy ők a' nyomás okai, 's fegyvert ragadtak a' dicsvágyó gróf Thurn vezérlése alatt. Az unió a' csehországi protestánsoknak se­

géd csapatot külde, vezéreltetve gróf Mansfeld Emészt hires bajnok által.

• Á' császár meginditá seregét Csehország ellen. Mátyás ezen nyugtalan­

ságok közepette 1619 Mart. 10. megholt. A' Csehek az ő felváltójat az austriai monarchiában, a' ki II. Ferdinánd név alatt 1019 Aug. 28. romai császárrá választatott, esmérvén ennek a' protestantismns iránti gyűlöl­

séget, nvír Aug. 17. csehkorona vesztettnek nyilatkoztaták, 's a' pfalzi reform, választó fejedelmet V. Fridriket kinálák meg a' királysággal, a' ki ezt egy kis megfontolás u t á n , leginkább dicsvágyó nője Erzsébet I.

Jakab angol király leánya unszolására el is fogadta. De már a' követ­

kező esztendőben véget vete a' ligás csapatok nagy győzödelme Prága mellett a' Fejérhegyen (1020 Nov. 3) a¹ csehországi lázadásnak, mellyre a' király megszökék, a' protestánsok pedig egészen elnyoniatának. Most Ferdinánd V. Fridrik ellen birodalmi száműzést hirdete's elkeriilhetlen volt ennek végveszélye, mivel az unió az ulmi egyezségnél fogva (1020 Jttl. 3.) felbomlott. A' Pfalzot bajor és spanyol seregek elfoglalták, ámbár kél bajnok férjfí, gróf Mansfeld Emészt és Kerestély braunschweigi herczeg, siettek segítségére , zsákmányozásból élő csapatjaikkal. Azonban a'pfalzi választó fejedelmi méltóság (16-3) a' császárt segítő bajor Maximiliánra ruháztatván, ez által a' catholicus felekezet a' választó fejedelmek ta­

nácsában felsóbbséget nyert. Ezen kivül Tilly bajor generál az alsó szász kerület határán előnyomult, 's noha 1624 semmi ellenség sem volt meg­

vívandó, ugyanott fenyegetve állott a* császári sereggel, a' protestánsok templomait elszedé, a1 lutheránusokat elüzé, 's más erőszakoskodásokat vive végbe. Mind ezek felébresztették szunnyadásokból ezen kerület feje­

delmeit, kik most a ' d á n királlyal és IV. Kerestély holsteini herczeggel

' HAUM1NCZ ESZTENDŐS HÁBORÚ 107 egyesülvén fegyvert ragadtanak. Ellenben a1 császár hatalma nagyra

nevekedett Wallenstein, utóbb friedlandi heiczeg tulajdon költségén g) iij-tött serege által, melly mindenütt borzasztó nyomait hagyta pusztítá­

sának. Midőn ezek után a' dán király 1626 Lutternél a' Barenhegyén Tillytől végképen megveretvén, az 1029 lübecki békében azon gyaláza­

tos ígéretre kinszerittetett, hogy soha sem fog Németország ügyeibe avatkozni: a k k o r a ' császár legfőbb pontjára lépé gyózödelmének, 's így a' protestánsok ügyei legnagyobb veszedelemben forogtuk. Világos bi­

zonysága volt ennek az 1029-ki visszaállitási edictum , mellynél fogva minden az 1555-ki vallásbéke olta a' protestánsok által elszedetett egy­

házi jószágokat vissza kellett adni, 's a'közvetlenül birt egyházi uradal­

makat catholicusoknak engedni. Most megjelent Gusztáv Adolf, a' svéd király, kinek oltalmába Stralsund, niellyet Wallenstein 100,000 katonája tárta ostrom a l a t t , már 1628 ajánlotta magát, 's kinél a' megrettent protestánsok segítséget kerestek. Ez a' császártól sokfélekép megsértet­

ve, 's vallása iránt buzgó szeretettel viseltetve, efogadá a' meghívást. 1630 Jun. 24. Pommernben 30,000 emberből álló seregével partra szált. Min­

denfelé űzőbe vévé a' császáriakat; nem gátolhatta ugyan meg Magdeburg elfoglaltatását 's feldulatását; de mintán-Francziaországgal és több német fejedelmekkel, kiket nagyobb részint, m i n t a ' brandenburgi és szász vá­

lasztó lejedelmeket, kinszeritenie kellé, szövetségre lépett, 's ez által magának nagyobb tekintetet szerzett, sőt Tilly seregét a'leipzigi üt­

közetben (1031 Sept. 7) egészen felkonczolta volna: a' császár és szö­

vetségesei legnagyobb szorultságra jutottak az éjszaki király sebes ha­

ladása 's vezérei és szövetségeseinek Alsószászországban és Westfalenben nyert győzödelmei, 's a' Szászok Csehországba nyomulása által. Gusztáv Adolf a' protestánsokat megszabadította. Frankenben a' császári sereg­

től Mainzot elfoglalván, meghóditá a ' P f a l z o t é s Bajorhonba nyomult.

Ugyan ezen időben foglalta el a' szász választó fejedelem Prágát. Mar­

iéit a1 császár, hogy Bécs is ostrom alá kerül. Tilly Bajorhonban leié halálát. így álltak a' protestánsok ügyei Németországban. Azonban mi­

vel Wallenstein, ki 1630 a' Regensburgban öszvegyült birodalmi rendek sürgető kívánatára, csikarásai és zsákmányozásai miatt seregével együtt elbocsáttatott, 's kinek hajthatatlan kevélysége most csak Ferdinánd esedezéseire hajlott, rettentő sereggel és határtalan tekintettel jelent meg a' harczmezón , Gusztáv Adolf kénytelen volt elhagyni Bajorországot.

Nürnbergnél találkozott össze a' két sereg: de Wallenstein nem véle ta­

nácsosnak a' Gusztáv Adolf ajánlta ütközwtbe ereszkedni, hanem állan­

dóan megmaradt bekerített táborában, niellyet a' Svédek híjában ostro­

moltak. Csak l.Utzennél Szászországban (1632 Nov. 6) jött a' dolog véres elhatározásra, hol a'király, győzödelméért életével fizetett. Halála legrosszabb következéseket vont volna a' protestánsokra, ha Oxenstierna, az ő nagy canczellárja, okos alkudozások álfal a' heilbronni szövetséget nem hozta vala létre a' német fejedelmek k ö z t , 's ha Bernhard a¹ vitéz;

weimari berezeg és Horn Gusztáv a' svéd fegyvereknek majdnem egész Németországban felsóséget nem szerzének vala, mihez még Wallenstein kétértelmű magaviselete is j á r u l t , a' ki 1634, miután Csehországba visszavonult volna , mint császáráruló megöletett. Azonban a'nordlingeni véres ütközet csak hamar megváltoztatá a' dolog állapotját. A' szász választófejedelem a' prágai békekötésben 1635 a1 császárral szövetségre lépé a' Svédek ellen (melly alkalommal Szászország Lausitzot kapta kár­

térítésül) 's több birodalmi rendek álltak ezen békéhez, annyira, hogy a' Svédek csak a' Francziákkal való szorosabb^ öszveköttetésben találhat­

tak menekedést. De V. Vilhelm , az állhatatos , hessen-kasseli landgróf megmaradt a'Svédekkel kötött protestáns szövetségnél; mellyért 1637-ben Áprilistól Augustusig meg is lakolt tartománya, 18 város, 47 nemesi lak és 300 falunál több égi ttetvén porrá a' császáriak által. Hanem weimari Bernhard győzödelmes táborozása á' felső Rajnánál, és Banner szerencsés