HAJÓKÁZÁS HAJÓKÁZÁS MESTERSÉGE

H A J Ó K Á Z Á S . Ennek története a' népek kereskedésének és a' csí­

nosodás terjedésének történetével együtt jar. Feltalálójának a' Fhoeni-ciaiakat tartják ; legalább a' régi történetírás szerint legelőször; ezek mentek a' földközi tengeren Spanyolországig. A' kezdet hihetőleg csekély próbákból állott. A' folyókon 's tavakon áltmehetésre több darab fá­

kat kötözének öss/.e, 's igy lettek a' szálak v. talpak. A'Németek első sajkáji kivájt tuskók valának. Elejénte csak a' part körül evezgetének, 's ha ettől szélvész által elvettettek, a' nap és csillagok után igazodá-nak é l ; ha pedig ezek borulva valáigazodá-nak, madarakat tártáigazodá-nak készen, eze­

ket kirepítek 's ntjokat utánok irányzák , azt hivén, hogy ezek ter­

mészeti ösztönnél fogva honjok felé repülendenek. A' MÁGNESTŰ és KOM­

PASZ (I. e.) feltalálása után éjjel vagy borongós időben is tudhaták a' hajósok az égtájakat, 's a' nagy tengerre ereszkedhetének. Közép időben a' Velenczeiek leginkább jeleskedének a' hajókázásban. A' két India feltalálása, a' hajókázás nagyobb buzgalommal folytatására alkal-m a t n y u j t a , 's a' Spanyolok ^v Portugálok , Angolok, és Hollandiak azt szüntelen nagyobb tökélyre vinni iparkodának, 's ugy látszik, e' czél csaknem érve van. A' mindig feljebb emelkedő hajóépítés és hajókázás-niestersége az előbbi veszélyeket igen megritkította, 's igy az Európaiak a¹ föld más részeiben legfontosabb felfedezéseket és foglalásokat teheté-nek 's a' kereskedést legnagyobb virágzásra hozhaták. Enteheté-nek előmozdí­

tására több országokban a' folyamokat és tengereket csatornákkal köték össze. Most az Angolok derék kikötőjik , természeti fekvések , gazdag gyarmataik, 's jól gyakorlott tengeri erejeknél fogva, minden európai nemzetek k]özt a' legnagyobb 's legjövedelinesebb hajókázás , 's a' leg­

több kereskedő- és hadihajók birtokában vannak. Ellenben Holland, haj­

dan Britannia vágy társa, e'tekintetben nagyon hanyatlott. A'Francziák, kiknek mostani hajókázása más idókhez képest igen csekély , azon nagy érdemmel dicsekhetnek, hogy XIV. Lajos alatt a' tengeri tisztek képzé­

sére ők állítottak első oskolát, 's a' hajózás mesterségét legelőször ók szedek valódi szabályokra. A' hajókázás legfontosb kiterjesztését a' GŐZ­

HAJÓ (1. e.) feltalálása szülte. Yö. Benedict ,,í^/er». einer Gesc/i. der Schifffahrt und Handete der Altén'-' (Leipzig 1806); Heeren „IdeenüA.

Poíitik, Verhehr und Handel der altén IVelt." (Gó'tt. 1824. 4 r.) Az ujabbak hajókázásáról Busch „Handb.d.Erfind."- (4. kiad. Eisenach 1821)

elég esmereteket közöl. J.

H A J Ó K Á Z Á S M E S T E R S É G E , azon ut kivetésének mestersége, mel-lyet egy hajó valamelly bizonyos ponttól hátrahagyott, 's mellyen men­

nie kell, hogy más bizonyos pontra érhessen. Erre jeles ismeretek kí­

vántatnak a' számvetésben , trigonometriában , astronomiában , 's kivált a' nap és hold járásában, 's derék ügyesség a' geometriai Öszvetételek-ben (constructio). A' hajósnak kompaszra, logra, néhány magasságmé­

rő és egyéb rajzeszközökre van szüksége. — A' tengeri kompaszról I.

KOMPASZ. Kétféle kompaszt különböztetünk meg : éghajlatit és vezért.

Amabból rendszerint kettő van a' kormányos előtt, egy almáriumban , niellynek éjeli ház a' neve, 's ugy vagyon készítve, hogy éjei a' két kompasz közt gyertyát lehessen gyújtani. A' vezérkonipasz arra való, hogy általa a¹ távol fekvő tárgyak vagy égi tettek helyezetét a' világvi-dékékre nézve, 's a' magnestő hajlatját meg lehessen tudni. Ha vizsgá­

latra , azaz: a' n a p , hold, vagy valamelly csillag azimuthjának ki­

találására van készítve a¹ vezérkonipasz , akkor azimuthkompasznak neveztetik. — A' log 6—7 ujjnyi magasságú fa háromszeglet, niellynek egyik csúcsára csomókkal elosztott kötél, logkötél, van megerősítve.

Ez a' log a' vizbe eresztetik , hol az említett csúccsal áltellenben lévő részébe öntött ón miatt függőlegesen áll Hogy azonban a' háromszeg a' víz ellen széles oldalát fordítsa , alól még egy darabka fa van reá kötve erős zsineggel ; egy másik kisebb zsineg pedig a'Ingkötélból van kieresztve, 'a egyesül az előbb érintett zsineggel, a1 darabka fának

lyu-HAJÓKÁZÁS MESTERSÉGE 31 kába tűzött czÖrckne'l fogva. Mig a* vitorlázó hajóból a' logköte'I ki

va-gyon eresztve , addig a' háromszegnek szeles leié fordul a1 viz ellen, a1 hajó irányában; mihelyt pedig, a' vizsgalat megtétele u t á n , a1 kor­

mányos a'logot ismét be akarja venni, magafelé lntzza a' kötelet, melly-re a1 czövek a' darabka fából kiszabadul, 's a1 háromszeg keskeny ol­

dalát fordítja a' hajó felé. Ezen eszközzel mérik a' hajó sebességét.

Felteszik ugyanis , hogy a' háromszeg a' vízben mozdulatlanul á l l , 's a' legömbölyödött zsineg hosszaságáról 's az idő mennyiségéről a' ha­

jó sebességét következtetik, de nem tökéletes biztossággal, mert a' log nem áll feszesen. A' hadi hajókon minden órában , a' kereskedő hajókon pedig minden második órában szokás a¹ logot használni. A' vitorlázó ha­

jó gerincze és futása az irányzatra nézve eltávoznak egymástól. Ezen eltávozást kiváltképen az okozza , ha a' szél oldalvást fit a' vitorlákba.

Szükség t e h á t , hogy a' kormányos a' kompasz mutatását, melly a' ha-jógerincz szerint van alkalmaztatva, megigazítani törekedjék. A' hajósok az égi testek magasságának mérésére most főképen az angol hajóqua-dranst és Iladley reflexiooctansát használják. Azon fUdabroszok , íuel-lyeket a' hajósok használnak , vagy laposak , vagy reducaltattak. Ama­

zok a' földszinnek egy darabját, mint síkságot, ábrázolják, 's csík ki­

csiny vidékeknél, nevezetesen öblöknél 's a' tengerpartok csekélyebb részei­

nél használhatók. Csak a'redncált vagy kerek földabroszok használtathatnak a' tengeren általánosan. Hlyen abroszon csak a' tartományok tengerpartjai, kikötóji, a' folyóvizek torkolatjai, 's a' mit e/.en kivtil a' hajósnak a' tengeren tudni szükség, nevezetesen a' szigetek, sziklák, homokpadok, tengerfolyamok, a' víz mélysége 'sat. vannak feljegyezve. Kitétetik raj­

ta több helyen a' kompasz 32 vidéke, hogy a' hajós, ha valamelly hely­

től lineát von , mellyen útját folytatni akarja, a' legközelebbi szélrózsá­

val egy parallela által könnyen kitalálhassa azon vidéket, melly felé ha­

jóját intéznie kell, vagy hogy a' megtett utat könnyen az abroszra je­

gyezhesse, ha az addig tartott irányt tudja. Az abroszon való geogra-phiai munkálatot tüzködésnek hivják a' hajósok. — A ' h a j ó , ha nem is az egész utón, legalább annak nagy részén, egyenlő futást követ. Az il-lyen egy futást követő hajó útját loxodromiai lineának nevezik, melly-nek kiszámolása (loxodromia) a' hajósnak igen szükséges; a' miért loxo­

dromiai vagy vidéktáblákat is készítetlek, mell vek a' kompasz negyed-jei 8 vidékének számára, az egyenlítőtől minden mértföldre kimutatják nz oda tartozó hosszaságot és szélességet. }gy tehát a' hajós az irány­

ból, mellyet t a r t o t t , 's az útból, — ha az egyik végpont hosszaságát 's szélességét tudja, a' másik >égpont hosszasági 's szélességi különbö­

zését kitalálhatja. Szükséges még a' hajósnak a' délvonali részek táblá­

ja is, mellyen a'szélességi körök nevekedett hosszasága az egyenlítőtől fogva, valamint a' kerek löldabroszokon, ki vagyon jegyezve. Ezen tábi Iával a' vidéktábla nélkül is ellehet. Tegyük fel: a'hajós tudja a' hát­

ra hagyott utat és a' futást, ugy hajója állásának az abroszon feljegy­

zett utolsó helyétől fogva, az ut irányját a' futás szerint feljegyezheti, 's nnnak hosszát, — a' hol van, a' szélesség paralleláji közti dél fokok nagy­

ságához képest megtudhatja. Ez által kitanulja , mennyit változtatott le­

gyen a' hosszaság-'s szélességre nézve. Utjának ezen feljegyzését tehetsé­

gig gyakran szükség ismételnie. Az a' szeglet, mellyet a1 hajó iránya a' dél-vonallal, a' kompasz mutatása szerint csinál, vitorlázott futásnak nevez­

tetik ; a' magnestó távozása miatt kijavított igazi szegletnek pedig , a' mint az t. i. a' hajószániolásban használtatik vagy az abroszt a jegyezte­

tik, megtartott futás a' neve. A' hajósnak nem csak elindulása pontját kell szorosan feljegyeznie, haneiu szükség egyszersmind, kevéssel az előtt, hogy a' tengerpartot szemei elől elveszti, ha csak lehet, k é t , az abro­

szon kijegyzett, hely fektét a' vezérkompasszal felvennie, 's a' megvis-gált vonalt az abroszon mind a' két helyen keresztül húznia. F.kkor a' két ronal áltmeUzésu azon helyet mutatja , hol a' hajó a' vizsgálat

al-32 HAJÓKÁZÁS MESTERSÉGE

kai mával volt. Ha a' hajós a' szemmérésben j á r t a s , akkor csak az egyik pont irányját kell neki az abroszon megtudnia, a' távolságot pedig szem­

mel megmernie. Az első mód, az elindulás pontja keresztvonalai kive-tése'nek , a' második egyszerű kiszámolásnak neveztetik. Hlyen vizsgá­

latot minden ismeretes tengerpartnál tesz a' hajós, hogy jegyzéseit meg­

igazíthassa. Kz a' mód, a' hajó állása helyét az ut hossza 's az irány becsülése által meghatározni, h a j ó s z á m o l á s n a k neveztetik. Áll pe­

dig e z , azon. egyenes háromszeg feloldásából, mellyet a' hajó útja, 's a' szélesség és a' hosszaság változása valamelly parallela körön ké­

peznek , melly szárak közül a' két utolsó zárja az egyenes szegletet, az első pedig a' másodikat (a' szélesség változását) hegyes szegletben met­

szi keresztül, melly a' futás. Kettő ezen pontok közül (kivévén az egye­

nes szegletet) rendszerint tudva van; leggyakrabban a' futás és az u t , vagy a5 futás 's a' szélesség változása, vagy néha az ut 's a' szélesség változása. A' mint ezen háromszeglet a1 lapos vagy a' kerek abroszon ábrázoltatik, ahoz képest lapos vagy kerek abrosz szerinti vitorlázás kü­

lönböztetik meg a' hajókázás mesterségében. E' kettő közt áll a' közép­

szélesség szerinti vitorlázás. — Minthogy a1 hajószámolás mindig bizony­

talan marad , szükség , hogy a' hajós , állása hosszát 's szélességét, va­

lahányszor teheti, astronomiai észrevételekből megtudni törekedjék. A' szélesség nem okoz nehézséget, kiváltba a' nap déli magasságát, vagy valamelly csillagét a' délvonalon áltmentekor, megvizsgálni van alkalom.

A' nap hájlatját astronomiai kalendáriomból vagy ephemerisekből, a'csilla­

gokét pedig csillaglajstroinokbol láthatni. A' magasság és hajlat különbözése vagy summája az egyenlítő magasságát mutatja, mellynek teléke (cofnple-mentum) a' hajó állásának sarkmagassága vagy szélessége. Azon időt, mellyben a' csillag a' délvonalon van , könnyű e' végre a' kompasz által elég pontosan kitalálni. De ha a' napnak vagy valamelly csillagnak ált-menetelét a' délvonalon, észrevenni nem lehet, még akkor is három ma­

gasságból, kivill a' délronal sikán, de annak közelében, 's a' vizsgálat időközeiből, kivehetni a' délvonal magasságát, legkönnyebben, ha az időközök egyenlők. Az igazi időt, mellynek pontos tudása, kivált a¹ hosz-szaság kitanulására, felette szükséges, legbiztosabban tudja meg a ' h a ­ jós , ha állása helyének szélességéből, 's a' nap és magassága távozásá­

ból, annak távolságát a' délvonaltól, avagy az óraszegletet kiszámítja, 's ezt az óra idejével öszvehasonliíja. Más mód erre , a' nap költenek 's lementének vizsgálata , a' mit a' hely ismeretes szélességéből is kivet­

h e t n i , vagy a' kiszámított táblákból is megtudhatni. A'' kivetett és meg­

vizsgált idő különbözése teszi az óra hajlatát; e' részben mindazáltal a' sugártörésre is szUkséí figyelmezni. Legfontosabb 'í legnehezebb a' ten­

geren a' Hossz (l.e.) kitudása ; azonban ma már még is könnyebb mind a' szélességet mind a' hosszat megtudni. A' hajós a' hosszaság segítségé­

vel pontosan kimutathatja állását az abroszon , a' hajószámolást ezzel öszvehasonlithatja 's megigazíthatja, 's a' hajó további futását elintéz­

heti. — A' tulajdonképi astronomiai ismereteken 's ügyességen kivül szükség még, hogy a' hajós jó rajzoló és számvető legyen, a' tengerfo-l y a m a k a t , szetengerfo-leket, tengerpartokat és métengerfo-lységeket, az áradás és apadás minőségét 'sat. ismerje 's megítélni tudja. — Röhl ^Steuermanntkunttⁱⁱ -ja (Greifswald 1778) és Robeitson .,Elements of n<migation<-'-\a. (1796) olta , hajózási oskolák használatára, 's a' kezdő hajósok öntanitására leg­

jobb munka a z , mellyet a' mathemat. ismeretek terjesztését tárgyazó hamburgi társaság, Hamburgban 1819 illy czim alatt adott ki: „Hand-buch der Schifffahrtikunde, mit einer vollittindigeti Sammlung der un-entbehrlichslen Seemarinstitfeln, neb.it 15 K. und 2 Seecharten."" Ezen ki­

vül KRUSENSTERN (l.e.) munkája („Beilrage zur Hydrographie dergrüs-sern Oceane-', Leipzig 1819, 4) is mulhatlanul szükséges a' hajózás ta­

nulására. Fontos észrevételek vannak benne a' tengeri légmérőről, '« mel­

lette egy derék tengerabrosz.

HAJÓLOBOGÓ HAJÓZÁSI ACTA 33 11A J Ó L OBOO ó , a' hajónak nagy, közönségesen négyszegű, könnyít

gyapot szövetből készült zászlója , niellyet egyik árbocz hegyére vagy a1

hajó hátuljára tűzni szokás , 's a' többi hajózászlóktól szélesség és nagy­

ság által különbözik. Minden hajónak szabad elől hátul lobogót felszín--n i , de csak az admiral hordja a ' m a g á é t a' felszín--nagy árboczofelszín--n, az aladmi-rál az elürudon, a' contreadmialadmi-rál a'keresztrudon, 's csak akkor a ' n a g y rúdon, ha egy különös hajóosztályt vezet. Az admiralok a' nagy lobogó alatt egy kisebb, vitorlazás/.lót is hordanak. A'lobogó czimere és szine bélyeg-, zi a' nemzetet, a' tisztek rangját, a' rendkívüli alkalmakat, mellyeknél a' ha­

jó hátulján külön nemű zászlókat használnak , millyenek a' halotti zász­

ló, midőn a' hajón előkelő halott van; a' segitséghivó zászló, melly ál­

tal más hajók segítségre szólittatnak, a¹ békezászló , melly csaknem minden nemzetnél fejér. A' lobogónak lebocsátása a' legnagyobb tisztelet, niellyet egy hajó a' másiknak adhat, annak karon tartása már kisebb.

Aⁱ királyi lobogó, niellyet királyi hajó visz.«senki előtt meg nem hajol.

Ütközetben a¹ lobogó lebocsátása azt jelenti, hogy a' hajó magát meg­

adja. — L o b o g ó s h a j ó a z , mellyen a'főtiszt (admiral vagy aladmiral) van, ki zászlóját lobogtatja. L o b o g ó s t i s z t e k az előkelő tengeri tisz­

t e k , kiknek mindenike saját hajóján zászlót vihet. A' hajósereg lő kor-ínányozója ideiglen minden megürült tiszthelyeket betölt. A' hajósereg haditanácsában csak a' lobogós tisztek 's az első kapitány vesznek részt;

de ha ezek legalább hárman nincsenek, ugy az admiral a¹ kapitányokat gyűjti össze, 's vélek tanácskozik. Minden lobogós tiszt, ki egy hajóra lép, dobbal, 's fegyveres őrrel fogadtatik. A' fő kormányozó előtt mar-sot veinek. A' dobütés száma a1 rang szerint különbözik. J.

H A J Ó M A L O M , olly vizi malom, melly lapos hajókra épittetik, 's a' folyamokon egyik helyről másra vitethetik. Az illy malom a' növő vagy apadó vi/.zel emelkedik vagy s/.áll, 'a azt erős kötelekkel és lánczokkal vagy

a' parthoz kell kötni, vagy derekasan lehorgonyozni. J H A J Ó Z Á . S I u n . E z angol hajózási é s tengeri kereskedési tör­

vényt, 1051 a1 parlamentben Cionnvell vitte keresztül. Okot szolgáltata rá a' tengeren egyedül uralkodás ötlete , mellyhez a' keleti tengerre já­

rás elkeriilhetlen feltétel volt, erre pedig a' Hollandiak Angliába 's a' gyarmatokba hajózásának eltörlése kivántatott , 's igy, Cromwellnek , a' Hollandiak ellen a' Stuartokért mutatott részvétel miatti személyes gyű­

lölete is hozzájárulván, ezek ellen készíttetett a'Navigations acta. Eb­

ben rendeltetett Íj hogy semmi idegen hajó ne hozhasson Angliába m á i arukat, mint azon ország termesztményeit, honnan maga jő. 2) hogy az olly hajó az angol birodalomban készült, 's legénységének legalább kétharmada született vagy nemzetisedéit britt legyen. 3) Hogy Angliá­

ból semmi idegen hajó ne vihessen vissza t e r h e t , az angol hajó ellenben más országokban kettős terhet rakhasson fel. E' töltény a' Hollandiak kereskedésében kipótolhatlaii veszteséget okozott, de Cromwell nagyobb hatalmának engedni, 's a' vele. 1Ö54 kötött békében magokat mind e ' , mind más köteleztetések alá vetni kénytelenittetének. 11. Károly az atyai királyszékre 10ÖO ismét fellépvén, a' Hollandiak elleni gyűlöletből leg­

elsőben is a' hajózási actát njitá meg. A* három liansa városok, Lübeck, Hamburg 's Bréma, valamint Danzigra nézve is az acta ere­

jét ugyan 1661 eltörlé, de már 1662. Lübeck e' szabadságtól ismét meg­

fosztatott, mivel (mint előbb Holland) a' Britteknek az által kezde ár­

talmas lenni, hogy a' keleti tengeren hajózásnak és kereskedésnek ne­

vezetes részét magáho*z vonta. Ha bár II. Károly felszabadító levele az angol alkotmány szerint, mivel azt a' király a1 parlament nélkül nem adhatta, erőtlen vala i s , még is a' III. Vilmos alatt 1689 tartott parla­

mentben azon határozással, hogy többé illyen kiváltságok ne adassanak^

megerősítetek , 's teljes erejében is maradt az , míg azon rendszabá­

sok, mellyekben Kagybritannia a" franczia zendülés kiütése után, ez or­

szág, 's jelesen ennek későbbi ugy nevezett szárazföldi rendszere (coti"

3

34 HAJSZÁLCSÓK HALAK

titiental system) ellen nyúlni ke'nytelen r a l a , e' kiváltságot is megsem­

misítek. De valamint előbb a' ryswicki kettős béke által (Sept. 20. e's Oct. 30. 1ÖÖ9) bevégzett 9 esztendős háborúban , a' szoros angol keres­

kedési tilalmak a' hajózási aclából folytak , ugy azt mind azon titkos ta­

nácsi híres lendeletek (orders of couucil) fő alapjának is tekinthetni, mel-lyeU az európai tengeren és szárazon kereskedés legújabb tört. netében oily mélyen ható szerepet játszanak. Vö. líüsch ,.Jlandlungs/>il>lintlielc^li és fingéi brecht „Corpus juris nautdci'- c/.itnü munkáiit. Az északameri-kai egyes, statusok gyűlése is hasonló hajózási actát hirdetett k i , melfy as angol szerbit szerkezteiéit. Ii)z Oct, 1. 1817 lépett foganatba. Ebben Anglia ellen némi ellenséges czéizást vehetni észre; de nem várhatni, hogy általa az egyesült státusok kereskedése nyerjen, mert most a'vásárok és vevők száma szaporodik, 's Anglia maga is a'kereskedés szabadságát a' kölcsönösség elve szerint nyilaikoziatá ki. A' kereskedés végre is oda hajlik, hol a' külföldivel legszabadabb ehnütn bánnak. Azért a'parlamen­

ti végzések is 1822 az angol 'gyarmatokkal való kereskedést

íelszabádi-t á k , de az egyesülíelszabádi-t síelszabádi-taíelszabádi-tusok kirekeszíelszabádi-tésével. J.

I l t i s z i r . c s Ú K , olly üveg csők, mellyeknek ürege egy hajszálnyi vagy valamivel nagyobb átmérőjű s mindenik végeken nyíltak (a' melly tulajdonság elntulh'ataílannl megkívántatik ^t mert ha a' cső nyitva nem volna, a¹ bezárt levegő ellentállana a' visgálaíoknak). Ha ezen csőt alsó nyilasánál fogva olly nedvbe eresztjük, melly az üvegen széljelfolyik, azon nedv abban fel fog szálni és a' külső nedv felületénél mugasbra fog emel­

kedni többé vagy kevésbé, a' mint a' cső vékonysága 's a' nedv termé­

szete hozza magával. De az üvegen széljel nem folyó nedvek , a1 csőbe sem emelkednek fel és a' kéneső (higany,) p.o. melly önrészeihez erőseb-ben ragad, mint az üveghez, abban alább áll, mint a' csőn kiviil. Okát ezen jelenésnek nehéz adni , mivel pedig az ember kétségben lenni ret­

t e g , feltétemények erednek, mint itt i s , hol okul adák a' gcndolhntat-lanul apró részetskék rokonságát magokhoz és az üveghez. Fejtegető visgálatokíft közöl erről Laplace, e' munkájában: ,,7'Aéoríe de Padion ca-pilíaire" (Paris 180Ö, 4). „Supplémeiif' hozzá (Paris 1807, 4 ) , 's

„JWc-canigiie célestclí-}e harmadik kötetének pótolékjában. —j—a.

H A j s z X t, K n K N y E K RBNOSltBit K. Vannak, kik kételkednek ezen rendszer lételén, mellynek munkálata abban állana, hogy összekötésül szolgáljon az üt- és vérerek között; hogy a' kemény és lágy, merő és hig részek képzése ő benne történjék. Világosítást az időtói és az em­

beri szorgalomtól várunk. —j—«-H A J T O G A T Á S 1 . I G E .

HA K I M , török orvos, Haltmbati, a' csás/ár orvosa.

H A L A K , tojást tojó csontvázos állatok, kettős vérkeringéssel, 's csupán viz által lélekzők. A' lélekzés végett (tüdői, helyeit) tulajdon mű­

szerek van , t. i. a' két kopótyu, melly sok lemezekből áll és véredények­

kel igen bővelkedik. A' hal benyelte viz érintésbe jön ezen lemezekkel és a' szükséges hatást megteszi a' v é r r e , a' benne lévő levegő által. A' vér, a' meleg vérii állatok szivének jobb pitvarához és gyomrához hason­

lító sziv állal hajtatik a' kopótyukboz , 's a' lélek/és után, egy lite­

res törzsökbe gyűl a1 hátszárny a l a t t , melly a1 balgyomnr miveletét té­

v e , azt az egész testbe elvezeti, honnan a' Vérerek által ujra visszatér.

A' halak egész aikatja annyira az úszásra van szánva, mint a¹ madaraké a' repülésre. IVlajdnem vélek egyenlő nehézségű higságban függve, nin­

csen hosszú szárnyra fentartózkodás végett szükségek. Számos fajnak van a¹ gerincz alatt levegő bólyagja, melly összeszoritódva vagy kiterjed­

ve különbözővé teszi a' viszonyos nehézséget, és a¹ halnak fel vagy alá menését vezérli. Az előre haladás a'fark mozgása által történik, melly váltva jobb és bal félen veri a' vizet; valamint talám a' kopótyuk által i s , a' vizet hátra lövellve. A' végtagok kevés basznuak lévén, igen rö­

videk; a¹ karnak éslábsaárnak megfelelő részek szörnyű aprók, vagy

egé-HALÁL v 35 szén hibáznak. Nevek halszárny. A' felső végtagoknak megfeleli szárny

inelszárny nevet nyere, az alsóknak megfelelő pedig hasszárny nevet*

Van azon leiül még hát-, seg- és fark-szárnyuk. A' halak feje, idomára nézve inkább különbözik , inint akarmelly mas oszlályi, és mégis ugyan annyi csontra osztatik fel, mint más tojóké. A' homlokesont^vö darabból tétetik öszve; a' falcsoní háromból, a' nyakszirtcsont ötből; az ikcsont darabjaiból öt 's mindenik halánték csontéiból kettő lép még a' koponya képzéséhez. Az agynak közönséges részein kivid , mellyek olly helye­

zetitek , mint a' maszóknál, a' halak a' szagideg tövénél csomók­

kal brinak. Orrlyukaik egyszerű árkocskák , az. orr tövénél igen reu-desen rede.zett takonyhártyával fedve. Szemek szarvhártyája igen la­

pos-, kev.:s viznedvek v a n , jéglencséjek majdnem gömbölyű és igen ke­

mény. ' hallás eszközei kevéssé vannak kifejlődve, noha ezen érzéket nem Jehet iólök megtagadni. Az izlés műszere még tökélyetlcnebbnek.

látszik, Nyelveken ideg szömőcsök nem l á t s z a n a k . — A ' halak az állatok sorában a' negyedik helyen állanak, az emlősök, madarak, mászok után, inellyeknél tökélyetlenebbek. Agyok rendkívül kicsiny, testekhez képest, a' czápáké 2500-szor, a' tinnhalaké P. (Scomber Tiimns L.) pedig 37,500-szer kisebb a' többi testnél, 's a' mellett nagyon lágy. A' kisagy, vagy a/, agyacs, nem egyéb egy kereszilapnál 's az életfájának nj omát seiu mutatja. Idegeik altaljában lágyabbak mint a¹ felsőbbekéi, 's némelly fa­

joknál hatalmas villanyvezetők, melly tulajdont azonban mindjárt elvesz­

joknál hatalmas villanyvezetők, melly tulajdont azonban mindjárt elvesz­

In document HATODIK KÖTET (Pldal 36-49)