1 2 4 HATÁR HATÁRJÁRÁS, HATÁRLJ1TAS

seben a' hely színére kijött alispány által a¹ kérdéses tárgy [birtokába visszahelyeztetik, (L. VISS/.IHKI.Y/.KS) , és rendes per utján, melly sze­

rint a' vád, vagyis kereset, a'Hk. I. 6 8 ; 11.20, 8 2 ; 1609: 29'sat. tör-vényczikkelyekben alapíttatván, a' per mindenkor az alispány előtt mozdítta­

tik. A' törvények világos rendeléséhez képest, magában kell foglalnia a' vádlevélnek, az erőszakoskodás idejét, miként voltát, elkovettetése helyét, a' fel és alperes nevét, rangját, 's valljon ez egyedül vagy segé­

dekkel, 's személyesen-e vagy megbízottak által vitte legyen azt végbe.

Midőn a' törvényeiéibe állitatni kívánt segédek nevei elszamláltattak, he­

lyesen kapcsoltatik oda ezen zárlat: k i h a g y v á n a' t ö r v é n y s z e r i n t k i h a g y and ó k a t ; nehogy a'talán közöltök lévő nemes személy, becs te-lenségi büntetést követeljen. Ha javakra nézve forog fen az ügy, szükség hogy azoknak mennyisége, minősége és helyezete kijeleltessék, hozzáadván, s z ü k s é g e s e t é b e n a ' h e l y s z i n é n i s k i m u t a t a n d ó k n a k . — • Ha az alperes a' kereső fél nemességét tagadja (mit a' főhatalmasko-dásíban büntetlenül tehet), be kell azt ennek bizonyitni; mellyet ha végbe vitt, az alperest 200 forint büntetésben marasztaltatja el. Kunots.

H » T A R , bizonyos jel vagy vonat, melly által egyik lakvidék (terri­

tórium) más szomszéd lakvidékektől külön választatik. Erre pedig nem csupán e g y , hanem több jelek is használtatnak, mellyek vagy természe­

tiek vagy mesterségesek. Az elsők sorába tartoznak p. o. források, folyók, bérezek, hegylánczok, sziklák, völgyek 's a ' t . mellyek emberi kéz 's szorgalom hozzájárulása nélkül állanak fen; a' másodrendűek közé szám­

láltatnak a' gyepük , kerítések, hányt dombok, földhalmok, leásott kövek, oszlopok, fákra felvágott kereszt 's más egyéb esmertető jegyek. A' vo­

natok csupán csak mesterségesek lehetnek, millyenek a' barázdák, árkok, gödrök 'sat. Továbbá mind a' mesterségesek mind a' természeti határ vagy országokat választ el egymástól, vagy vármegyéket vármegyéktől, vagy helységeket helységektől, vagy egyes birtokos telkét a' másikétól, 's különösen ezen utolsó esetben a' határ nem ritkán m e g y e nek is mondatik.

—no—

H A T I Í R J A R X S ' , H A T Í K Ü I I T Í S . Nem lehetvén mindenütt ter­

mészeti határok, vagy olly erősen készitett mesterséges határjelek, mellyek az idő pusztító dühével századokig is állandóan daczolhatnának: gya­

korta megtörténik, hogy a¹ jelek és vonatok elenyészte miatt a' határ bi­

zonytalanná 's e' miatt a' jogok kétségessé lesznek. így támadnak a' gyakori h a t á r v i l l o n g á s o k . Ezeknek elkerülhetése végett szükséges a' h a t á r j á r á s , melly nem egyéb, mint a¹ jeleknek és vonatoknak puszta megtekintése, 's a' kitetszőknek, a¹ mennyire szükségesnek lát­

szik, minden változtatás nélkül való megjavítása. Ez az ország határai­

nálországos, vármegyeinél vármegyei, helységbelinél pedig helységbeli kiküldöttség, 's mind a' két, vagy csak egyik illető fél jelenlétében tör­

ténik. Magán ember szomszédjával, vagy egyedül viszi azt végbe. Mi­

dőn már valamelly határra nézve a' villongások elkezdődtek, 's az annak idejében megtörténni kellett határjárás elmulasztatván, a¹ jogok kétségessé lettek, az ügy határujitás által intéztethetik e l , melly : a' kérdéses jeleknek és vonatoknak törvényesen végrehajtandó nyomós meg­

vizsgálása , az esmérhető régieknek helyre állilása, az elromlottaknak megjavítása, a' hol szükség ujaknak készítése, és az elszakasztott részek*

nek az egész taghoz való visszakapcsolása. Ez az illető bíróság előtt mind a' két villongó félnek jelenlétében történik ; az ugyanis, bizonyos meg­

rendelt 's a1 feleknek tudtára adott határnapon a' hely színére kimegy, szemügyes vizsgálat alá vesz mindent, mind a' két rész tanúit kihall­

gatja, a' láttákat és mondottakat a1 vidék földrajzával — mellyet illy alkalommal mindenkor kell készíttetni —• összehasonlítja, 's azt meghi-telesiti, egyszóval, mind azokat törvényesen végbeviszi, mellyeket igazságosan a' határujitásnál, a' felébb mondottak szerint cselekednie kell. Illető bíróságok pedig erre nézve: az ország rendes biráji,

ezek-HATÁRNAP HATÁltŐUVIDÉK 1 2 5 nek helytarlóji ét itélőmesterei, vagy a' meghívott királyi, nádori és

báni ember, az illető káptalan vagy szetzetes gyülekezet tanúbizonysá­

gával együtt. Azonban a' határvillongások a' felek kölcsönös megegye-zése, örökbevallás vagy peralku (transactio) által és választott bíróság előtt is elintéztethetnek, vagy pedig a' rendes perutra hagyathatnak. De magának a' határujitásnak mindenkor alattomosság, titok és csalárdság nélkül, nyilván, mindenek előtt, a'szomszédok és megyések jelenlétében kell megtörténni, kiknek hibátlan nevei az illy alkalommal készült ha­

tárlevélben hasznosan jegyeztetnek fel. Ha az ügy a' mondottak szerint meg nem szüntethetik: per által kell eldöntetnie, melly kétfélekép tör­

ténhetik, u. m. 1) ideigleni összeegyeztetést eszközlő rövid per által; ez igy megyén végbe: A' bíró, — ki itt az egy vármegyebeli kérdéses ha­

tárokra nézve az alispány és segédei, a1 különböző vármegyebeliekre nézve pedig a' nádor vagy bán által rendelt 's kiküldött személy, — va-lamellyik félnek felkérésére vagy a1 tiszti ügyész jelentése következésé­

ben bizonyos határnapra maga eleibe idézi a' feleket, 's minekutána őket kihallgatta volna, az ügyet elintézi 's szükséges határjeleket állíttat;

mellyet ő azon esetben is végrehajt, ha egyik vagy másik fél meg nem jelenik i s ; munkálatairól pedig az illető helyre tudósítást nyújt be, a¹ levéltárba tétetendőt. Az elégedetlennek nyíltan áll még a¹ használat­

vagy jogbeli perlekedés útja; de a' foglalatoskodó birót ön hatalmával onnét eltiltani vagy munkájában akadályozni, a' felállított határjeleket le­

dönteni, betemetni vagy széthányni nem szabad, mert a' határujitás csak­

ugyan hajdukar (brachium) által is teljesíttetik, 's azon félj ül az aka­

dályozó ellen tisztügyészi vád indíttatik, sőt még erőszakoskodási perbe is sikeresen idéztethetik za. 2-ik per, a'használatbeli határper ugyan azon vármegyében, melly a'lik. I. 84 's köv. czimeiben és az 1635: 20 t czben alapul, az alispány előtt foly, 's vagy a' kérdéses teleknek két egyenlő részre osztásával végződik, vagy különben. Elmulhatlanul szükséges ennek lefolytában'a' jól készült földrajz. A' per felebbvitele birtokon kí­

vül történik. 3-ik per, a'két vármegye, két kerület vagy egy vármegye és egy kerület közötti használatbeli határper, melly vagy az országgyű­

lésen, vagy a' király által kinevezett megbizottság előtt egyenlittetik ki.

Ha pedig a' dolog valósággal perre jut, ugy intéztetik el, mint fenébb a' magán személyekéről mondatott. Végre 4-ik per a' jogbeli határper, melly a' használatbeli pert elvesztett vagy két egyenlő részre osztást szen­

vedett fél, vagy egyébként jogában bizakodó által, a' királyi vagy báni

tábla előtt mozdíttatik. . Kurwtt.

H A T I Í R K I P alatt közönségesen olly bizonyos idő értetik, melly nek bekövetkeztével valaminek történni kell. A' határnap kétféle tekintetben vetethetik, úgymint: t ö r v é n y e s - b e n (1. IDÉZÉS és MEGJELENÉS) , és p o l g á r i - b a n , melly szerint a' kölcsönös egyezéseknél felette nagy sze­

repet játszik. Ugyanis a9 terhes egyezetek valósulása 's feltételeiknek teljesedése, rendszerint bizonyos határnapra köttetik, melly ha eljött, az egyezéseknek szükségkép vagy sikeresülniek kell vagy elmulniok.

— no—

H A T Á R Ő R V I D É K alatt azon keskeny földdarab értetik, melly az Adriatenger partjaitól fogva , Bosnyákország, Servia, Oláhország és Moldva széleivel érintésbe jőve, egészen a' Kárpátokig, név szerint pe­

dig a' Galaczi hegyig 227 mföldnyi hosszúságra terjed, 's mintegy köz­

falat képez a' két Magyarhaza és Törökbirodalom között. Szélessége nem mindenütt egyenlő, legtetemesebb Dnbiczától éjszaknak a¹ Drá­

váig, és ismét Progurnál a' Szávától, a' Tisza mentében majdnem a' Ferenczcsatornáig. Kiterjedése 863 ^üJ's nsz. mföld, mellyen 3 várerős­

ségben, 12 városban (közüiök némellyek erősséggel birnak) 24 niváros-ban és 1995 faluniváros-ban, mintegy 1,010,800 magyar, szláv és oláh szárma­

zású lélek számláltatik. Az egész határőrvidék négy főosztályból áll, azon tartománytól kölcsönözve nevét , mellyhez tiilajdonképen

(szoro-126 HATÁRÓRVONAL HATÁROZÓ

sabb értelemben véve) tartozik. Az első az e r d é l y o r s z á g i , mellynek helységei a' polgári alkotmányuakkal nagyobb részint vegyítve vannak.

A' határőrség száma mintegy 147,21 I-re tétetik. Főbb helyei: Petrász, B r a s s ó , Kezdi-Vásárhely, Szepsi sz. György, Csik-Szereda és Tölgyes.

Második a ' m a g y a r o r s z á g i vagyis b á n s á g i h a t á r ő r v i d é k 204,835 lakossal. Nevezetesebb helyei : Panqsova, Uj-Palánka, Ó-Orsova j(Uj-avagy Török-Orsovával átellenest), Karansebes és a' ferdőiről hires MKHÁ-DIA (I. e.). Harmadik a' t ó t o r s z á g i , a' Csajkások vidékével együtt.

Lakosainak száma 223,929. Jelesebb városai: Pétervárad, Tittel, Zem-lin (Zimony), Karlovicz, Brod , 0- és Uj-Gradiska. Végre negyedik ha­

tárőrvidéki főosztály a' h o r v á t o r s z á g i , mellynek 434,825 lélekből álló népessége v a n , 's városai között a1 következők emlékezetesebbek:

Carlonago, Zengő, Petrinia, Kostanícza és Belovár. — Az őrvidékosz­

tályok lakosainak, vagyis a? h a t á r ő r s é g n e k önnön katonai alkotmá­

n y a v a n , melly szerint a' földmives egyszersmind fegyverviselő hadi em­

ber i s , 'a ennélfogva haszonbéres földjétől más egyéb adózást keveset szolgáltat az országnak. Azt azonban tagadni nem lehet, hogy—különö­

sen a' török háborúkban, nagy védelmére volt a' hazának, sőt mint ha-tárőrvonal , mind a'lakosok bátorsága, mind pedig az egészség fentar-t á s á , vagyis inkább a¹ szomszéd török birodalomban néha dühösködő ra­

gadós nyavalyák megakadályozása tekintetéből, naponként hasznos szol­

gálatot tesz. A' fegyverhordozók száma 1815 mintegy 63,000-re m e n t ; békeség idején 40—42,000 áll katonai lábon. -* A' fő felvigyázatot a' bécsi udvari hadi tanácstól függő katonai kormányok viszik, millyenek a' péterváradi, z á g r á b i , temesvári, szebeni és zárai főhadvezérségek.

'S ezek nem csupán a' katonai, hanem egyszersmind a' politicai, gaz­

dasági és törvényes ügyeket is elintézik. A' nép általában földmivelés-sel, marhatenyésztésföldmivelés-sel, bor, gyümölcs, kender, és dohánytermesztés­

sel, fonással, szövéssel, 's különbféle faeszközök készítésével foglala­

toskodik. Közönségesen bátor lelkű, hadra termett, 's hazájához hiv;

de a' testi gyakorlatok között, az elmei miveltség szükséges voltáról

meg-feledkezettnek látszik. 54.

H A T * RŐ R V O N * r , . tígy szakadatlan láncza a' határőrségnek a' szomszéd határos tartományok ellen, melly kisebb vagy na/yobb szám­

ban állíttatik fel az egészség, közbátorság és békeség állapotjához ké­

pest. Magyar és Erdélyországokat a' török birodalomtól illyen határőr­

vonal választja. (I. HATÁRŐRVIDÉK).

H A T Á R O Z Á S (metatio), a' telkek sajátságának biztosítására, 'g kiterjedéseknek csonkulatlanul megtarthatására szolgáló foglalatosság;

melly vagy barátságosan és a' tulajdonosok köz megegyezésével vitetik végbe , vagy , ha már a' sajátság iránt elintézhetetlen kétségek 's bizony­

talanságok támadtak volna, az illető bíróság által eszközöltetik. L. H A ­

TÁRJÁRÁS, HATÁRUJITÁS. —n o—

H A T Á R O Z A T L A N M é-n , nyelvtudományban az ige azon formája, mellyben a z , minden subjectum nélkül, önlétüleg képzeltetik. Az ige ugyanis, a' mint állapotot vagy hatást j e l e n t , névhez tartozik, melly­

nek állapotját kifejezze, p o. Antal olvas. Ha már ezen állapot magá­

ban véve fogatik fel, ez által az ige ismét közelit a' névhez, 's ennél fogva használtatik is g y a k r a n , mint illyen, p. o. dolgozni kötelesség.

Mivel pedig az ige állapotot és hatást jelent, melly időviszonyban á l l : azért lehet jelenvaló, múlt vagy jövő , habár ezen viszonyokat nem min­

den nyelv fejezi ki. — A' magyar nyelvben a1 határozatlan módnak csak egyetlen egy n i végzete van; melly mindig jelenre mutat elannyira, hogy vele magánosan, multat vagy jövendőt kifejezni lehetlen. opg.

H A T Á R O Z Ó . AZ igének és melléknévnek tulajdonságát és minemü-ségét határozza meg; latin neve Adverbium. A magyar határozók vagy gyökérszavak vagy származottak. Gyökér határozók p. o. ezek: m a , most, hol, itt, ott, nem, ugy, oda, ide 'stb. Származásokra nézve

a'határo-HATÁRTALAN 127 zóU jöhetnek főnevektől, melléknevektől, névmásoktól, igéktől ,

részt-vevőktiíl. A' főnevektől ezen végzetek által származnak: a n , e n , o n p.o. n y a k o n , agy-on, orr-on -, a t t e t t, o 1t, ö t t, p. o. vég-ett, hely­

e t t , köz-fitt; b a, be p. o. f e j b e , melly-be ; b a n , b e n p. o. napszám­

ban, bérben; k o r p. o. hajnalkor, aratáskor, vetéskor, szüretkor-, n i , ül p. o. ajándék-ul, példa ul, kezes-iil ; v á , vé p. o. apá-vá , anyá-vá, magyar-rá, vitéz-zé ; v a l , v e i p.o. hajnal-lal, esté-vei; v a s t , v é s t , á s t , é s t p.o. oldal-vást, mellék-est. Melléknevektől e' végezetek szár­

maztatják: a n , e n , o n , ö n , p.o. magyaros-an , kevély-en , s z a b a d o n ; áu, p.o. igaz-án ; bé (bet) p.o. töh-bé, keves-bé, (kevesebbé), t ö b b e t ; d o n,'p. o. uj-don; i n t, p.o. alkalmas-int; k o r , p o. jó-kor, egykor; l a g , l e g , p.o. uj-lag, mellékes-leg ; I á n , l e n , t a l á n , t e l é n p . o . egész­

len, t i s z t á t a l a n , (itt az u l , ül végzet hagyaték ki inkább); s z ó r , s z e r , s z ő r , p.o. sók-szor, tiz-szer, öt-s/.ör; t ó i , t ő i p . o , fias-tól, gyermekes-tői ; u l , ül p.o. rossz-ul, vitéz-ül; v á , v é, p.o. jó-vá , fe-keté-vé , okos-sá, szép-pé. Névmásoktól ezen végzetek származtatják:

k é p e n , p.o. mi-képen, a'képen; k i n t , p.o. mi-kint, ek-kint; k o r , p.o.

mi-kor; n t^i.o. mi-nt; r a , r e , p.o.ar-ra, er-re; v á , vé, p. o. f á v á , kő-vé. Igéktől igy származnak : á s t , é s t, p. o. vágtat-ást, üget-ést; v a, v e , p.o. hall-va, jár-va, keres-ve ; v a n , v é n , p.o. szalad-ván, vérez­

vén. Kés/, tv evők tői ezen végezetek származtatják: l a g , l e g , p n. tiltó-lag, szenvedő-leg; a n , en ( t a n , ten} p.o. halmozot-tin, kifejlődten. A' határozókról azt lehet még megjegyezni, hogy nagy számokat hason­

lítani vagy emelni lehet, m i n t : bátran, bátrabban, legbátrabban ; vité­

zül, vitézebbül, legvitézebbül. —j—a.

H i T í R r A i, AN (infinitum), közönségesen a'végetlennel egyértel­

műnek tartatik. De az én véleményem szerint ezen két szó csak tága­

sabb értelemben egyenlő egymáshoz, szorosabban nem. Végetlent vagy­

is véghetetlenséget jelent ugyan mind a' kettő ; de az első (határtalan) végetlenséget a¹ térben , a' másik (végetlen) végetlenséget az időben. Ha­

tártalannak tehát helyesen csak olly dolgot lehet nevezni, melly a' tér­

ben végetlenséggel bir; végetlennek pedig csak ollyant, melly ugyan az az időtartásra nézve. Mi azonban itt mind a¹ két szót közönséges szo­

kás szerint vévén, csak azt fogjuk megmutatni, mikép használtatik az általuk kifejezett fogat (notio) a' mathesisben , a' nélkül hogy itt ar­

ról sokat akarnánk vetekedni, ha egy áltálján helyes vagy helytelen e a' határtalan szónak a' mathesisben való használása, jól tudván, hogy az számos könyvben előforduló vetekedés mellett is mindeddig bizonytalan maradt. A' mathesis a' határtalan vagy végetlen szavak által kifejezett észfugatot főképen a' felsőbb analysisben, nevezetesen némelly szám­

rendek öszveadásánál használja. Hogy itt ezen észfogatnak használása az egész operatiot nagyon könnyebbíti, az tagadhatatlan ; de mennyire lehet ezen észfogat a' felsőbb analysisnek alapja, a' megint nem ide való kérdés. A' mathesis határtalan nagy és határtalan kis nagyságokat es­

mér. Mind a' kettőnek tökéletes értelme e¹ következő példákból ki fog tetszeni. Vegyük fel a¹ következő számrend volna előadva:

i i 3 4 £. , 6 7 8 9

a T " T" f s T " "T" Tö" 'sat.

A' t ö r v é n y , mellyet ezen számrend folytában követ, látni való, valamint az i s , hogy minden egyes tag ——— közönséges forma által kifejezhető, 's hogy ezen kifejezés szerint a' rendet végellenül folytatni, és a¹ ta­

gok öszvesszáinbecsét az egységhez szünet nélkül közelittetní lehet De mindazáltal azt tökéletesen csak akkor fogjuk elérni, ha a' fen felállí­

tott kifejezés —• —é , azaz egyé válik; a ' m i csak ugy történhetik meg, ha x annyira megnő, hogy az Egység hozzá képest semmivé válik.

Ha most azt (az Egységet) mint valamennyi határok közé szorított

nagy-1 2 8 HATÁS HÁTGERINCZ GÖRÜBLÉSE

ságnak képviselőjet tekintjük, ugy a' határtalan nagy nagyságokról (ma-thematicai értelemben) igen világos megfogást nyerünk. Határtalan nagy nagyság (mellyet c© jellel szokás kifejezni) t. i. ollyan, mellyhez ké­

pest minden határok közé szorított nagyság, bár milly nagy legyen is, semmivé válik. — Hogy a' határtalan kis nagyságokról is igaz esmeret-re jöhessünk, tekintsük meg a' következő számesmeret-rendet: %

3 ~ 5 ^ 4 ^ 5 ^ 6 7 ~ 8 ~ 9 sat.

Bizonyos, hogy ezen számrend, ha végetlenül folytattatik, egy olly da­

rabszámra fog vezetni, mellynek nevezője határtalan nagysággá nő, ugy, hogy ama' darabszám minden határtalan közé szoritott nagyságnál kisebb.

Határtalan kis nagyság tehát ollyan, melly valamennyi határok közé szoritott nagysághoz képest, bár milly kicsiny legyen is a z , semmivé válik. — Ezen észfogásokat és tételeket (propositio, sententia) a' mathe-sis a' régetlen tagú számrendek öszveadáiában igen sikeresen használja;

mint a' mathesist tárgyazó könyvekben lathatni. Albert Ferencz.

H A T Á S (Wirkung), ok által előhozott változás, vagy változásra va­

ló törekedés , mi a' physicában testi okoknál fogva esik meg. Minden ha­

tásnak okának kell lenni e' példabeszéd szerint „cessanle' causa ces-sat efftctut", 's a' hatásnak nagysága az azt eszközló oknak mekko-raságával illendő arányban áll.

H Á T G E R I N C Z G Ö R K Ü I , K S E , a' gerinczoszlopnak természetel­

leni hajlásai, meliyek a' törzsöknek 's még a' végtagoknak is többé vagy kevésbé roszidomu (kinőtt) tekintetei adnak 's innét ferde nya­

kat , magas vallókat, hátpupot, félre vonult melyet, egyenetlen csípő­

k e t , sántitást 's több e' féle bajt nemzenek. Ezen hiba nem ritka a ' m i korunkban, különösen a' fentebb rangúak között, és a' nőszemélyeknél ; innét nem lesz felesleges róla bővebben szólani. Az egész testnek szép ál­

lása különösen a' gerinczoszlop természeti jó alkotásától függ, melly a' medencz hátulján fellép, 's tetején a' főt hordozza, a' melytájon pedig a' bordákat. Ezen oszlopnak oldalvást nem szabad az egyenes vonaltól el­

távoznia, de előre és hátra természetes görbüléseket tesz, a' nyakon elő, a' mellnél hátra, a' lágyékoknál előre, a' medenczben viszont hátra 's alsó végén ismét nagyon előre hajolva. Ezen rendes alkotás a' gerincz-csontok egészséges alkata, az izporcznk, kötelékek, a' mozgató és tartó izmok épsége által okoztatik. Ha a' gerinczek csontbetegségben szenved­

nek (mint p. o. az ugy nevezett angol nyavalyában), a' gerinczoszlop nem képes a' fejet emelni 's a' testet egyenesen tartani; egyik oldalra elhajol, melly hajlás egyre nevekszik, 's ha hathatós segedelem nem nyujtatik, a' gyógyulás lehetetlenné lesz. Ha a' porczok és kötelékek természetelleni lazasággal birnak, nem egyenesedik a' gerinczoszlop minden mozgás után természeti helyére vissza, 's könnyen megesik, hogy egyes gerincz kilép természeti köttetéséből , tökélyetlenül kificzamodik 's ezzel alkalmatos­

ság adatik a' meggörbülésre, minthogy a' felette lévő gerincznek erős alapja nem lévén, egyik vagy másik oldalra hajlik. A¹ hátizmok is, meliyek mindenik oldalon egyenlő számban és erővel vannak, a' hátgnrbUlés okai­

vá lehetnek, és pedig vagy elgyengülve, midőn a' magára hagyatott ge­

rinczoszlop gyenge lesz, egyenest nem bír állani 's azért meggörbül, vagy egyik oldalon erősebben, tartósabban munkálkodva, melly állás neki tu­

lajdonává válhat. A1 hátgerincz görbülésének o k a i t betegségekre és szoktatásra húzhatni össze. Az ezt szülő betegségek közül nerezetesb a' gyermekeknél a' mirigykór, az angol nyavalya 's a' beteges gyengeség, mellyeknek leginkább egészséges, könnyen emészthető eledelek, tiszta l é g , kemény, nem igen meleg á g y , gyakori mozgás, nagy tisztaság, sokszori ferdés, bőrmosás és dörsölés által lehet elejéket venni. A' hát­

izmok beteges gyengesége igen gyakran azon alapul, hogy a' gyermeke­

k e t , különösen ha még gyengék is, igen korán kinszeritik az egyene­

sen ü l é s r e , vagy hogy a' gyermekeknek igen kevés szabadon mozgást

HÁTGERINCZ CŐKBÜLÉSE 129 és izomgyakorlást engednek, 's egy húzómban csendesen Illésre és tanu­

lásra szorítják (melly a' legbiztosabb ut a' testi 's lelki törpék készíté­

sére) ; végre a' korán használt válszoritók is megteszik a¹ magokét, és pedig nem kis mértékben, a' hátizmok gyengítésére 's igy a¹ görbülések szármoztatására. Ha t. i. váiszoritó által a' vállak mindig mesterséges támaszt nyernek 's a' test beszorilatik, igen könnyen megszokja a1 test ezen segedelmet's a'gerinczoszlopot igazgató izmok lomhák, tehetetlenek lesznek ; utána a' lest épen nem lehet el váiszoritó nélkül 's mihelyt ez elvétetik, mindjárt neki hajlik. Ha pedig még a' fenyegető intés is hozzá járul, hogy az illy gyermek egyenesen tartsa testét , — a' mi neki mar lehetetlen, — semmi egyéb nem eszközöltetik, mint a' hátgerincz meg-görbülése. Innét világos , miért görbülnek olly gyakran meg a' magasabb rangú leányok h á t a i , inig férj fi testvéreik egyenes testüek. A' görbülés -második oka, t. i. a' rósz szokás, sem ritka az emberek között, '« ez különösen megkívánja a/, okos nevelő figyelmét, ki e' részben gyakran kimondhatlan hasznára lehet nevendékének. Először ide tartozik az, hogy némelly hordozó dajkák a' gyermeket mindig ugyan azon karokon tart­

ják , a' mi által az egyoldalúvá lesz, egy oldalra szók hajlongani, egy oldalon szók aludni, melly hibából utóbb hátgörbülés fog kifejlődni. Ide tartózik a' testnek rósz tartása némelly játéknál és foglalatosságnál, millyen p. o. a' babajálék, irás, olvasás, rajzolás, varrás, himezés, fuvo/ázás, hegedülés, hárfa és guitár-játszás, a'lábaknak keresztbe ra­

kása állás alatt, egy lábon állás, sántikálás, a' mindenkori görbén fek­

vés; a' huzomos ön-hajfonás 'stb. Minden egyoldalú, gyakran ismételt vagy soká folytatott mozgás hajlaudósággá lehet a' hátgörbülésre, 's mi­

helyt ez létez , a' baj napról napra nevekszik. A' hátgerincznek rósz következései számosak; néhányat megemlítünk, hiúi áll a¹ test elrutu-lása, melly a' férjliut némelly hivatalra alkalmatlanná teszi, leányoknál pedig az egész élet boldogságát elronthatja; utána következnek: rövid lélekzés, mely szorulás, melyvizkóraág, tüdősorvadás, guta, vagy áltálja*

ban az egészség háborodása, kora halál. Nőknél a' hátgerincz meggör-bülése gyakran nehéz szülést okoz, néha a1 szülést lehetetlenné teszi, 'a véres élethalálos miveletet tesz szükségessé. V é d s z e r - ü l szolgálnak a' fentebb emiitett szabályok az eledelekre, á g y r a , levegőre, mozgásra, test tisztaságára nézve, a' hordozó dajkákra és a' gyermekekre való gondos felvigyázás, hogy minden rósz szokásnak idején eleje vetessék, 's végre ezen fontos szabály: a' test egyenes tartását sem szorítóval sem ügyetlen feszes tartás által nem kell mesterkélni, erőltetni, mivel min­

denik szemlátomást az ellenkezőt szüli 's a' gerinczoszlop meggörbülését vonja maga után. Különös fontosságú pedig az, hogy ezen gerinczgör-bülés mindjárt kezdetekor megesmertessék. Innét kötelességek a'szülők­

nek és nevelőknek a' gyermekek testét e' végre gyakrabban meg'visgálni.

Ez ruharetve történik: a' gyermeket ugy kell állítani, hogy a' hátát egészen lehessen látni; a' fej és az arcz egyenesen irányoztassanak , a⁴ karok egyidomulag függjenek alá 's az egész állás — a¹ mennyire csak le­

Ez ruharetve történik: a' gyermeket ugy kell állítani, hogy a' hátát egészen lehessen látni; a' fej és az arcz egyenesen irányoztassanak , a⁴ karok egyidomulag függjenek alá 's az egész állás — a¹ mennyire csak le­

In document HATODIK KÖTET (Pldal 130-149)