képzeltetik a' lélek, 's kiválikép légi[ lénynek (ezért mondatott a' szel
lem a' régibb nyelvekben lehelletnek és légnek)! avagy árnyéknak, melly
»' testtől elválva, él a' halál után. Kbben az esetben a' halálutáni élet i s , mint a' (.'örögök mythologiája szerint, csak a'jelenvalónak árnyéka.
De ez már későbbi előterjesztés, melly előre felteszi az érzékiség ural
kodását. Midőn azonban a' lélek éleiét az elébbi, vagy vaiamelly n j , ha bár aetlieri testtel egybeköttetve is gondolták, szükség vala azt egy meghatározott, 's ezen élettől elválasztatott űrbe által tenni. A' láthat-lan pedig legközelebb földalatti gyanánt terjesztetik elő. Honnan az At—
Mi.iiiHi'u. (I. e.) , vagy holtak országáról való h i t , a' fenmaradásról va
ló hittel a' legszorosabb egyb.eköttetésben áll. Midőn már a' phántasia az állapotok változásit egy niá» életre is áitviszi, és a' természetnek különb
féle alakokban.való szakadatlan továbbképzését, vagy a' szellemnek kü
lönbféle lépcsőkön való elébbinenetelét veszi fel, kifejtőzik a' metenso-niatnsisról vagy rnetempsjchosisról való tudomány. (L. Liír.KKVÁ'Nnop.r.ís).
Továbbá egybefügg az alvilág hívesével a' lélekjélenések (kisértetek), halottidézések és a' megholtaknak az élőkre való munkálkodásának hivé
se i s , mellyek a' népeknél a' későbbi időkben kifejtőznek. Az emberek szükségeihez és képzéséhez képest, aT korábbi jdőkben érzékibb alakba öltöztették a' halálntáni állapotot, még pedig ugy, hogy az, a' mi itt e' földön elsőségnek és érdemn.k t a r t a t o t t , ottan is megtartotta a' maga jusát, mind az pedig, a' mi mint erőtlenség és tökéletlenség megvette
tett, a' siron tul is tökéletlen állapotot vont maga után. Természetes volt továbbá, hogy a' halálutáni fenmaradás egybeköttetésbe hozatott e' földi élettel, és e'ként a' halálntáni állapot arra nézve, a' mit az ember rendeltetésének tartottak , öszveköttetésbe lépett a' megjutalmaztatás fogatjával, melly erkölcsi eredetű. Abból fejtóztek ki a' halálntáni ju
talmakról 's büntetésekről, és az ezek számára rendelt különös helyek
ről (pokol 's mennyország) való előterjesztések , mellyeket a1 népek phan-tasiája különbféleképen felczifrázott. ügy látszik, hogy csak egy megju
talmazó állapot képzelésének feltétele alatt fejtőzött ki a1 feltámadásról (vagy az alap-anyagok megeleveniiléséről) való tudomány. Ezzel és a' lélekvándorlással öszvefüggésben Játszik lenni egy a' lélekálomnak elle
nébe tett tisztulási állapotról (purgatórium) való t u d o m á n y , valamint egy a' halálutáni itélőszéknek az alvilágban (mint az Oairisé, 's a' 3 biráké a' görög mythologiában) , vagy a' világ végével leendő ítéletnek , vagy a' felvilágra leendő visszatérésnek felvevése is. Így vala a' halhatatlan
ságról való tudomány részint határzottabb és durvább , részint szélesb terjedésű és szellemibb. A' szelleminek halálontuli fenmaradásáról való hitnek nyomait már a' megholt személyek régi vallásos tiszteletéhen is fellelhetni. A' halhatatlanságról való tisztább hit pedig csak a' keresztény vallás által lett uralkodóvá. Kz a-1 halhatatlanságról való keresztény hit részintazon bizodalom és bizonyosság által, mellyel magát kifejezi, ré
szint az emberben lévő vallásos és erkölcsi érzésre való viszony által különbözteti meg magát. Csak a'nemesebb 's létalaposabb része fog az embernek élni a' halál után. Ezen hit szerint kiköltözünk mi ezen elő
készületi életből egy másikba, mellynek küszöbénél elhagyjuk földi kön
tösünket, de szabad tetteink vigasztaló vagy gyötrő eszméletét áltvisz-szük magunkkal áldásul vagy büntetésül, lizen emberi szivet olly igen vonszó tárgyakról 2 olvasásra méltó munkája van Sintenisnek : .,Efpizon orier iiíer meine Fort dauer IIB, 2 W e " , és „Pislevon, oder iiber dm Da-teynGottes'-' (auch als Anhang zu ,,Elpizonli} ; továbbá: Jean Paul Vr.
Bichtertől „Selina, oder iiber die liiisterblicfileit1-' (2 rész., Stuttgart J827, nincs bevégezve); „Alfianasia, oder Griinde fiir die Cnslerb/iil-leit der Seele" (Sulzbach 1827), és I. H. P. v. Autenrieth „í'ier den.
Wíenscfien und leine Hoffnung einer Forl dauer vom Standpunlfe dcs Ka.
lurforsckers atu" (Tübingen 1815> A.fí.S.
4 4 MAUCARNASSUS HALLE
H t r , i C i R s i 8 8 B S , a' cariai királyok fő és lak városa , hires azon inausoleiimról (sírboltról), mellyet ARTENISIA (1. e.) királyné férje tisz
teletére épitetett, de a' mellynek ma már csak bizonytalan nyomai van
nak fen. — Itt született Herodot 's a' halicarnassusi Dioriysius. Z í . H v r, i, o R o K 1. H A r. r. E.
H U . I F I X , Ujscotia fővárosa a' Chebucto öböl mellett, 1200 ház
zal '• 15,000 lakossal; nevezetes hely a' britt kereskedésre nézve Ejszak-ameiikában. Szabad kikötőjében megfér 1000 a' legnagyobb hajók kö
zül. Bevitele 000,000 ft. sterlingnyire becsültetik. Kivivő kereskedést leg
inkább Nyugotindiába ü z , hallal. Zs.
H A I . I Í ' A X , mv.Yorkshireben Angliában, a' Calder folyó mellett, 9000-nél több lakossal. Vannak gyapjú, és pamut ktzmivei, 's fővására a' finom gyapjú szöveteknek , mellyek a' körüle fekvő falukban készít
tetnek. Ezek árulására szombaton két tornácz áll nyitva. Hengervaka-rók is készíttetnek itten gépelyek által, 's legjobb gyapjufésilk. Zt.
H A I . I. Áv, azon érzék, melly által az állatok a'levegőnek azon moz
gásait és rezgéseit megérezik, mellyet mi hangnak nevezünk; azon ér
zék tehát, melly által az embernél az akarat más emberrel legkönnyeb
ben közöltetik, melly nyelv és hangérzékké emeltetett. A1 hallás eszkö
ze a' F ü l , egy igen összetett alkatú és mesterséges része a' testnek.
Felosztatik külső, középső és belső fülre. A' két első rész leginkább ar
ra látszik készülve lenni , hogy a' hangot felfogja és tovább vezesse, mig a' hangok tulajdon megcsendülése és tovább folytatása a' belsőben lát
szik történni. A' külsőhez a' csiga és a1 porezos halljárat tartozik. Ez a' halljárat csőjével egyesül, a' dobhártyáig terjedővel. A' dobhártya be-lőlre domború, igen rugékony, és a' dobüreget fedezi. Ezen üregben vannak a1 hallcsontok, t. i. a' pőröly (malleus), üllő (incus) és kengyel (stapes). A' külső fül igen czélirányosan van alkatva a' levegő hullám
mozgásainak felfogására, a' csigába 's onnét a' járatba való vezetésére.
Mivel ezen utolsónak felülete p. o. az embernél 50-szer kisebb, Mint a' külfülé , itt a' hangnak 50-szer kell erősebbnek lennie, mintha a' külső fül nélkül jött volna a' hadjáratba. A' dobüregben képződnek ki a1 han
gok 7s tovább terjednek a' megfeszült dobhártya 's a' hallcsontok által.
A' fül legbelső üregét tömkelegnek (Labyrynthus) nevezik. Ez a' dob-Ureg felett valamennyire hátra fekszik a' halántékcsont legerősebb töme
gében, és a' tornáczból, 3 félkörös csatornából, kagylóból és belső hali-járatból áll. Itt teljed el a' hallás idegje, itt van a' hangoknak csuda
hazája, mellyból az agy hangérzéseit nyeri. Némellyek akarták ezen miveletet magyarázgatni, de a' titoklepelt nem lehete még ellebbente-*
. n i ; a' természet, mint sok helyen, itt is homályban munkálkodik. Éles vizsgálatokat közöl a' hallásról 's annak műszeréről az állatok különb
féle osztályaiban Chladni „Akustik" cziniü munkájában. A' muzsikás (hangász) fül kimiveléséről és nemesítéséről lásd Weber értekezését a':
„ L e i p z i g i m u z s i k a ú j s á g b a n " 1801. —j—a.
H A I V I , Á S T U D O M Á N Y , 1 . A c U S T I C A .
H A T . I , Á S T U D O M Á N Y I , 1 . A c u s T i C A r .
I Í A M . E , szászországbeli , vagy Saale melletti város, Szászor
szág porosz tartományaihoz való; Cílaucha 's Neumarkt külvárosaival együtt 2152 házat 's 25,873 lakost számlál; a' Saale job partján fekszik;
I. Fridrik porosz király által alapíttatott 's 1694 felszentelt egyetemmel diszeskedik. Halle *) 806 említtetik először, midőn itt nagy Károly egy várt épite a' Vendek ellen. Nagy Ottó ezen v á r t a ' magdeburgi templom
nak ajándékozás II. Ottó pedig városi jogokat ada neki. A' reformatio idejekor Halié V. Albrecht cardinálnak engedelmeskedett, ki itt az uj vallás leküzdése végett egyetemet akara allapitni, 's tanuja volt azon megaláztatásoknak, mellyeket a' mUhlhergi csata után a' nagylelkű
Fi-*) Sváliorszápoan . Tirolban 'a Braliantljan vannak Hasonlóan „TTaMen" nevii helyek vag«r tátiknak. A' haliéi lóakna kilünőleg ma ii Vialle-nek neveztetik.
H.VLLE 45 lepnek V. Károlytól kellett szenvednie. J081 a' nagy választó fejedelem
Fridrik "Vilhelmnek hódolt e' város, ki benne 1688 egy lovag - academiát alkota, inelly J094 egyetemmé' változtatott át. Erre legközelebbi okot ada Thomasius törvénytudónak Leipzigból kiköltözködése, kit temérdek tanuló ifjnság követett. ítészint a' most uralkodó király gazdag gyámo-litásai, részint jeles tanitók, mint.* Meckel, Keil, "Wolf F. A., Kberhard I. A., 's más még élük által, virágzásának legmngasb fokára jma ezen egyetem a' jelen évszázad elején , midőn Napóleon állal , ki a' jenai csa
ta után olly számos őt nem kedvelő ifjúságnak együttlé'telétól tartott, hirtelen eloszlatott. Visszaállíttatott ugyan a' tilsiti béke u t á n , leg
inkább a' cancellariussá neveztetett I). Niemeyer munkássága által a' westfaleni uralkodástól, és a' helmstádti 's rintelni egyetem feloldoz-tatása után jeles tagakkal gazdagittatott , 's a' köztanitás akkori fő
igazgatójától Leiit statustanácsnektól gondosan 's értelmesen is vezérel
tetett: de a' tanulók száma mégsem emelkedett300—400-on feliií. 1813 másodszor szüntetett meg Napóleon által, ki a1 tanulóknak a'porosz se
reghez átmeneteiét helytelenítette ; a' tanitók fele fizetésekre szálittat-tak alá, azon ígéret mellett, hogy más westfeleni egyetemekbe fognak áttétetni, ha policziai vádak nem támadandnak ellenek. Már rendelé
sek tétettek a1 tanitók elszélesztésére, midőn a' lipsiai csata az egye
tem esetének más irányi adott, 's a' nemes király, noha azonközben annak helyébe a' berlini uj egyetemet alkota, nem csak fentartását ha-tiirozá e l , hanem 1SI5 Apr. 12 költ cabineti rendelésénél fogva, a' há
ború folyta alatt maga szerint felbomlott wittenbergi egyetemet is össze
kapcsold vele. Az egybe olvadt egyetem: e g y e s ű i t h a l l é - W i t t e n b e r g i F r i d i i k e g y e t e m e nevet kapott Kzóta gyors léptekkel emel
kedett az intézet, úgyannyira, hogy a1 tanulók számát általánosan csak a' berlini, müncheni, göttingai és lipsiai egyetemeké, a' hittndományt tanulókra nézve pedig egy német egyi lem sem múlja felül. Számát a1 külföldről érkezeitek sokasága szaporítja, kiket a' szorgalmi jutalnmpén-zeken (stipendiumokon) kivül, a'minden tudományos osztálybeli tanitók jelessége édesget oöa. Az uralkodásnak köszöni ujabb időkben a1 könyv
tár (melly 50,000 kötetnyi) épülete nevezetes megnagyobbittatását a' pénz és rézmetszet gyűjtemény befogadására , továbbá az elenyészett régi academiai szokások behozatalát, 's az ujonan érkezett falusi gyer-mekek , vagy tanítói hivatalra menendő ifjak tudományos megvizsgálására rendelt biztosság felállítását. Egy academiai épületre 1827 , 40,000 tal
lért rendele a' király , hogy az által Niemeyer jubileumát meginnepelje.
Megemlíthetni még a' Mariakönyvtárt, a' Franké intézet könyvtárát, a1
természetvizsgáló társaságot * ) , a1 (hajdan j e n a i , 's 1804 Haliéba átté
tetett) literatúrai újságot.—Ezen kivül még két gymnasiuma '• egy leány
intézete van a' városnak, melly egyszersmind a fő bányahivatal helye.
Az itteni sóbánya, melly a' németországi legrégiebbek közül való's éven
ként 7—8000 teher sót szolgáltat, de szükség esetében fél Németországot is elláthatná, részint Pfannerschaft nevű magán társaságé, részint pedig királyi. Munkásai a' I l a l l o r - o k , kik a' vend őslakosok közül valók, 's arczvonásaikra , nemzeti viseletekre és szokásaikra nézve magok it még most is megkülönböztetik másoktól, és sófőzési főfoglalatosságok mellett az úszni tanítással , halászattal 's pacsirta fogással foglalatoskodnak.
Minden fejedelemnek országlásra léptekor kapnak ők egy fejér lovat, egy lobogót és egy ezüst billikomot. Hajdan a' sóaknának a' várostól függet
len ön törvényhatósága és sok egyél) előjoga (Vorrecht) volt. — A1 Franké intézeten 's a' sóbányászaton kivül nevezést érdemel a' HeiI ferdóintézete, mellyhez a' westfali időben az egyetem templomából építtetett színház
*) A' königsoergi tanítónak Sehweiggernck 1821 Siciliában törten* szerencséden halála fldo'l okot a' király álla] megerősíttetett 's egész Némethonhan elterjedő Laliéi i:itézet (..Eiyesiilef a' természeti esmerclek és fől)l) igazságok terjesztésére") megböviléséra. A' hazai régiségeket kémlő thüring-szász egyesület bolyé is itt van.
Ti
4fl HAL Mi IN HALLEfl (ALBERT)
is tartozik: a' Móriczvár (a' 30 észt. háborúban lerontatott); a' tébo-Jyodottak háza., és még különösen a' Giebichenstein vár és falu.
Ennek vidékén sok részint elhalt részint még életben lévő Írókra 's mi-vészekre emlékezhetnek Laf'ontaine és Eberhard mezei lakjai , Reichard mezei jószága, Reil bánya- 7s ferdőintézete és Hölty bankja. Vö. „C/iro-nik des Saalkreises"-; Hofbauer „Gesc/t. der Univ. Halló'-; Niemeyer ,,/íi'e unit, Halle irt ikrem crslen Jahrhundert"; és Hesekiel „ÍJesc/ir.
von Halle-' [Halle 1824). 54.
H A f . r . E i N , austriai város Salzburg herczegségben (000 h. 's 6000 lak.), a' Salzach folyó mellett, 's a1 Dürren hegy tövében, mellynek, va
lamint a' szomszéd BKRCHI KSGÁOES (I. e.) sóhegyének, igen sok sós for
rásai vannak. Ezekből aj sóviz csők által vezettetik a' főző házba, a' hol évenként 400—-450,000 mázsa só főzetik. A' halleini gombostő-gyár esz
tendőnként 11,000 csomót készít. A'pamutgyár, melly távol közel 12,000 embert foglalatoskodtat, 225,000 forintot tesz évenként forgásba. A'Dür-renbejg oldalán van egy falutska, melly ben legnagyobb részint csak bá
nyászok laknak, 's tükörsima veres márványból épített temploma van.
nprj.
H A i r . E t . i l j j , magasztaljatok Istent! A' biblia forditóji ezen tele hangú zsidó formulában valami innepélyeset vélvén találni, felvevék ezt fordításokba is. A' halleluja a' 15 század olta minden innep és vasárna
pokon énekeltetett az isteni tisztelet előtt, de utóbb a' romai egyház ál
tal a' böjti vasárnapon , hogy a' szent gyász félbe ne szakasztassék , el
hagyatni, V mint öröm-ének csak húsvét napján rendeltetett ismét zen
gedeztetni. A' Zsiuók a1 117 és 118 Zsoltárt nevezik nagy Hallelujának, mert ezekben Istennek ó irántok mutatott különös jótéteményei ma
gasztaltatnak , 's e' magasztaló éneket húsvétkor és a' sátoros innepek
alkalmával zengedezik. opri.
H í r , I . E R (Albert) boncz-, élet- és fi'tvésztudományi, literátor! és költői érdemeiért a ' n a gy-nak neveztetett, szül. Bernben Oct. 16.1708.
Gyermek korában gyenge és rósz kedvű, volt, de annál hajlandóbb a' ta
nulásra. Hat éves korában latinul tanult, 8 és 9-ben görögül és zsidóid.
Már ekkor le szokta irni, a' mit nevezetesnek vélt. Uayle és Moreri szó
táraiból 2000 életleirásnál többet vont ki. A' latin költők korán ébresz
tek fel, Atyja halála után a' berni gymnasiumban folytatá tanulását, 14-dik évében Bielbe ment, hol egy orvos beavatá Cartesius bölcselke
désébe. Egy év után Xübingába, azután 1725 ben Leidenbe ment, hol Boerhave és Albinus lettek ^anitói; itt 1725-ben gyógyász lön 's reá Angol- és Francziaországot beutazta. Jövő évben Baselbe ment, hol Bernoulli a' magasabb analysisbe beavatta. Gyengült egészsége miatt a' havasokat kezdé beutazni. T á r s a , G e s s n e r , a ' növényekre igazitá haj
landóságát, és ez elkezde gyűjteni 's alapot vete remek — h a v a s i n ö v é n y e k l e í r á s á h o z . Itt éneklé a' „ h a v a s ok'-'-at (Die Alpen), 1s Baselbe visszatérve ezen dolgozott: „Gedanken Mer Verninifi , Af/er-glau/ien und L'nglauíe7i.ii 1720-ben mint gyakorló orvos telepedett le
hazavárosában ; az lnsel-kói házban nem lehete orvos, mivel költő vala.
Azon felül évenként minden nyáron a' havasokra ment növényeket gyűj
teni 's szándoka volt Helvetia növényeiről egy teljes munkát adni ki. Té
len a' boncztudomáunyal foglalatoskodik , 's belőle 1734 ingyen ada ta
nítást. Az ékesen szólás tanítójává sem lehetett, hanem 1735-ben .a' könyvtár felvigyázása bizaték reá. 1736-ban mint a' boncz és növénytu-domány tanítója Göttingába m e n t , hol 17 évig munkálkodott és sok mun
kát ada k i , mellyek közül nevezetesbek: ,,Flóra der Schteeiti' (2 köt.
félrét), „Hoerhavesche Vorlesungen' ; „Anatowisc/ie Tafeln" „ / ' % -siolngie" Készt vön 1745-ben a' „(?ö7lingi.tr/ie gelehrte Anzeigen"- mnn-lákhan '« két évvel utóbb azok igazgatója lön. Most egész Európa hir-deté Haller érdemeit; a1 legnevezetesebb academiák tevék tagjokká;
I"49-ben 1. Ferencz császár birodalmi nemessé tette, az angol király pedig
HALLER (KÁROLY LAJOS) 47 titoknokká. Anyavárosa is felvéve a' nagy tanácsba 1745. Tanitó társai
nak ellenségeskedése megkeserítvén götlingai életét, h a z a t é r t 1753-bari, minekutána a' tudományok kir. társaságának alapításában nagy részt»ön, 's annak állandó elölülőjévé választaték. — Megjavitá a' bcxi és aiglei só-miveket, niellyeknek feje volt, a' lausannei academia intézeteit 's aíí orvosi policzia a l k o t m á n y t ; a' földmivelést előmozditá, tervet készite egy árvaházra 's Bern és Walüs határ-czivódásit elegyengeté. jVegjelent fiivészi, sebészi vagy chirurgiciis, 's boncztudományi könyvtára 's egy része a' gyakorlati orvosinak. Irt három politicus románt i s V kényuras, egy-urasés népuras igazgatásról ; minden európai inivelt nyelven levelezett távol országokba. 1777-ben 11. Jósef meglátogatá; nem sokára elkezde bete
geskedni 's Dec. 17. 1777 elvégzé munkás életét. Haller híres a' termé
szeti 's orvosi tudományokban. Az ingerlésről irt tanítása ma is alapja a' dynainicus (erői) elméletnek. — A' nemzés elméletét gondos figyelés által akará megalapítani. A' sziv első nyomát az tilt tojásban ő lelte elő
szűr a' 38-dik órában 's a' 41-dikben a' vér első nyoínát. Költő is jeles volt. Versei közt említjük: ,,/)í'e Jlpen"; „/.Vrgie avf den Tod It'íariu-neits" elégiái közül-, „Schueizerisc/ie Gedickteí( (2. kiad. Bern. 1770).
—/— «•
H K r, t, K n (Károly Lajos). Klete nevezetesebb környülálláaaii maga előadta némelly Irataiban , különösen famíliájához intézett levelében, mellyel 1S2I Apr. 13. irt Parisból, mcllyben számat ád okairól, miért tért vissza a' catbolica anyaszentegyház kebelébe. Szül. 17(18 Aug. 7.
Bernben Helvetiában , hol édes atyja Haller Gottlieb Emánuel a' berni főigazgató tanácsnak tagja volt, 's mint íré, esmeretes a' helvetiai töi le
netek könyvtáráról, lfjui nevelését maga Haller nem legjobbnak nevezte,
"s ezt irja a' többek k ö z t , hogy még 1800 is más vallása nem íolt a'.
természeti valláson kivül , mint azt magának kiképezte. A' politica vitte azután más vallásra. Mint berni patríciusnak nem esett inyje szerint oa uristocratiának átváltoztatása respliblicai formára; azért kiköltözött ha
zájából , és politizált a' maga módja szerint. Fejébe vévén Barmel és mások idétlen állításai u t á n , hogy Német- és Franeziaországok pezseg
nek titkos revolutióra vágyó társaságokkal, feltette magában, hogy lel
kes ellenszövetkezés által vegye elejét a' rosznak. Istentől adatott gon
dolatnak tartván a z t , hogy az ur elébb való szolgáinál, a' fejedelem alattvalóinál: erre rendszert kívánt építeni, feledvén, hogy ezek az ide
ák csak correlativumok , 's egyik a' másikkal lép ki a' valóságba. Ezen politicai vonszódásának szüleménye ama'nagy munkája t,Beilavration e'er Stnatsnisse/iscliaft, otler T/teorie des nutürlichen geselíigeti íinlaiides, der Vhimaere des hiínttlieh biirgerlithen entgegenge.ietztít (4 köt. W in-terthur 1810—J821), mellyhen ámítva állítja, hogy hajdan , mikor még földünkbe/, mindenkinek szabad jtisa volt, abból okos és erős íérjfiak ma
gok szamára szép szakaszokat foglaltak el , 's az elfoglalás által azoknak birtokához örökös, másokat kirekesztő, törvé.nyes jnst is szereztek. ISa már most m á s , nem olly okos emberek, mint az elfoglalók voltak, él
ni akarnak az igy elfoglalt földrészeken, tartoznak is azon feltételeklit2 szabni magokat, mellyeket a' messzebb látó elfoglalók földjeikre nézve nyilván vagy vélhetőleg kiszabtak. Miből önkéntesen folyik, hogy az első szabad akaratú elfoglalás által szerzett birtoki jus határtalan uradalmat jogilag is ad az illy birtokosnak. A1 szerzőnek egész theoriája , mell) tői a' társasági törvényesség igaz ideájinak kibontakozását és legalább Kmo-pában elterjedését várja, ezen hypoibesisen nyugszik, ,,hogy azon <"s eredeti időben, mikor a' földnek nagyobb részét még senki bizonyos bir
tok alá nem vette, egyeseknek hatalmában állott, csupa akaratjoknál fog
va is több részt magános birtokokká tenni , mint a' mennyit meg mixel
hettek, vagy használhattak, 's másokat illy akarati jel által azoknak mivelésétól és használásától elzárni." üzen állitásnak nincs alapja; mert, ha csupa akarat szülhetett birtoki és uralkodói just, olly időién, mikor
4$ HALLER (KÁROLY LAJOS)
mindenkinek egyenlő jusa volt, elfoglalás által hasonló tetteket véghez vinni, 's akaratnál fogva többet elfoglalni, mint a' minek használásá
hoz és miveléséhez ereje lett volna: látni való, hogy csak az akaratbeli elsőbbség határozott volna el mindent; miből azután önkényt következik, hogy egy magános személy is csupa foglalói szándék vagy akarat által, egy szempillantat alatt, a' föld minden még nem mivelt része birto
kosának és urának adhatta volna ki magát, sőt ma is sok környiilmények között ezt vihetne végbe. Jaj volna igy a' törvénynek és jusnak, ha azok nem kötelességen alapulnának, millyen p.o. az ön m e g t a r t á s , a' r e n d s z e r f e l á l l í t á s a , a z e m b e r i é s t e r m é s z e t i e r ő k t ö k é l e t e s í t é s e . Az akaratbeli erőszak teljeséggel nem szülhet törvényes
séget és kinszeritó erőt mások ellen. — A' világi hatalom eredete mellett okoskodott a' papi hatalom származásáról i s , mellyet maga sem mert csupa akaraton alapítani, hanem azt mondja, hogy vallástudomány és meggyőződés egyesitette annak követőit társaságba; melly társaság azu
tán!, ciéljának elérése végett, szabályokat rendelt, 's eszközökéi vett kezébe. Az elrendelőnek függetlenségben kellett lenni. Ugyan azért meg is kellett neki engedni, hogy lassanként föld birtokosi jnsokra te
hessen szert. A' lelki esmeret oktatójából ugy leve vallási hatalmat gya
korló uralkodó, mint szülte a' foglaló akarat a'világon uralkodást. Amaz általányos uralkodó azon oknál fogva, hogy lelkiesmeret és vallás min
denütt egy dolog, emez csak részes uralkodó, a' meddig tudniillik fog
lalása kiterjed. Az utolsónak teljes hstalma vagyon ugyan alattvalóira, szabadakaratu törvényeinél és feltételeinél fogva, mint a/.okat lelki es-merete vagy az örökkév.iló beléje adta; de az ecclesiai fejedelmi hatalom kiterjedvén a' részes uralkodók alattvalóira is , ez által egyenlítésbe jő-nek a'jelen és jövendő élet irányai; 's mivel ezen talisinannal a' catho-lica anyaszentegyház b í r , Haller ezen okníl fogva annak szükségképen valóságát, törvényességét és helyességét , maga vallomása szerint, meg
lalása kiterjed. Az utolsónak teljes hstalma vagyon ugyan alattvalóira, szabadakaratu törvényeinél és feltételeinél fogva, mint a/.okat lelki es-merete vagy az örökkév.iló beléje adta; de az ecclesiai fejedelmi hatalom kiterjedvén a' részes uralkodók alattvalóira is , ez által egyenlítésbe jő-nek a'jelen és jövendő élet irányai; 's mivel ezen talisinannal a' catho-lica anyaszentegyház b í r , Haller ezen okníl fogva annak szükségképen valóságát, törvényességét és helyességét , maga vallomása szerint, meg