1 2 0 HAST1NGS (WARREN)

H A S T I N O S (Warren), Worcestershireben Daylesford mellett lévő Churchill nevű* faluban szili. 1732, hol atyja lelki tanitó volt. Ennek halála után Westminsterben nevelteté a' vagyontalan árvát öregatyja Hastings Howard -, de minekutána ez is kimúlt, egészen idegen segede­

lemre szorult a' gyámoltalan ifjú. D. Nichols, a' westminsteri oskolák igazgatója tartá ki őt az oxfordi egyetemen , és Creswick H . , ki öreg­

atyja végrendeletének sikeresitője volt, Írnoki helyet szerze neki Indiá­

ban, hova 1749 költözött. Itt a' persa nyelvet, 's mind azt szorgalma­

tosan tanulá, a' mi a' brittus üggyel Indiára nézve érintésben volt. Kö­

vetkezve mint szabad kényil szolgált Clive ezredes seregében , midőn az Calcuttát újra meghóditá. 1761 a' bengáli országlás tagja lön, négy év múlva pedig Angliába visszatért, hol magát a' tudományoknak szentelé 'a elmetehetségei általa' kormány figyelmét magára vonván, madrasi országos tanácsnokká neveztetett. 1771 bengáli kormányzó, 1773 pedig lord North által, brittus keletindiai főkormányzóvá tétetett. Ezen hiva­

talát 13 évig viselé veszélyes körülményekben-, a'társaság hatalmát meg-erősité 's kiterjeszté. Azonban ez mind a' keletindiai fejedelmek rová­

sára történt, 's erőszak és igazságtalanság nélkül meg nem eshetett. A' mivé8zségek 's tudományok előmozdítójának mutatkozott, 's u' társaság jövedelmét 3 millióról 5 mill. font st-re tudá emelni. De lord Northnak 17S2 a' ministeriumból történt kiszorittatása után, ellenségei, kcdven-czét is meg akarák buktatni. Oundas ajánlatára visszahivatott Hastings 1785 , 's majdnem kilábolhatlan vádkelepczékbe zavartatott. Az oppositio legjelesebb szónokai, F o x , Bnrke, Sheridan 'sat. keltek ki ellene. Ar­

ról vádoltaték , hogy Keletindiában zsarnoki önkénnyel uralkodott, te­

mérdek pénzt kicsikart, több fejedelmek lehanyatlását eszközlé '» min­

dennemű nyomorgatásokat követett el. Febr. 17. 1786 meginditá Bürke a' panaszt az alsó ház előtt, azzal 1787 a' felső házhoz utasíttatott, 's a1 statusper Febr. 13. 1788 kezdódék a'westminsteri csarnokban. A'sze­

mélyes befogatást csak kezesek állítása és óvás mellett keiülheté el.

Azon innepélyek, mellyek az ügy folytatására a' felső ház előtt megkí­

vántatnak 's a' perfolyamatnak gyakorta való félben szakasztása, késlel­

tetek a'végső ítéletet. Némelly vádpontok megkivánák a'keletindiai Ügyek szoros vizsgálatát-, tanukat keleti kihallgatni, kik e' végre Keletindiából Londonba hivattak. A' vádolók beszédei gyakran több napokig is eltar­

tottak, 's 1794 Apr. 15. már a' 120 ülés tartaték e' tárgy iránt a' felső házban, a' nélkül hogy végeztethetett volna. A'közvélemény, bárha azt eleinte a' nagy elme tehetségű vádló szónokok részekre hódították i s , egészen Hastings részére nyilatkozott ki, 's lord Cornwallisnak Keletin­

diából visszatérte határozá el ügyét. Ezen férjfiu, ki magában az or­

szágban is szoros nyomozódásokat tett, egészen kedvezőleg beszélt a' vádlottról 's figyelmet gerjeszte annak azon érdemei iránt, hogy Kelet­

indiát , rendszabásai által olly időben tartá meg, mellyékben az arae­

rikai tartományok elszakadása, minden más gyarmatokra nézve veszedel­

mes példa volt. Gentil fr. ezredesnek , kit Hastings Indiából száműzött, részrehajlatlan tanuvallása is mentőleg hatott perbeli viszonyaira. Végre 1795 év kezdetével azon indítványt tévé lord Thurlow, hogy a' felső háznak minden tagja név szerint felszólittassék : mondaná ki mindenik, hivatala 's leikiesmerete szerint, a' vádoltatottnak vétkességéről vagy ártatlanságáról ítéletét. Ez megtörtént, 's Hastings, ki az ítéletet tér­

den állva hallgatá, 1795 Apr. 13. a' többség által a' vádpontok alól fel-oldoztaték '» csupán a' perköltségekben (71,080 ft. st.) marasztaltaték el;

azon feljttl magának a' kormánynak is 100,000 tt. st-jébe került ezen ügy. Hastings azonközben mezei magányban élt 's védelmét szorgalmas ügyvédekre bizá. A' keletindiai társaság kipótlá pénzbeli veszteségét 28 évig fizetendő évenkénti 4000 frankot rendelvén neki; sőt az egész sqmmából 42,000 ft. előre kezéhez is adott, 50,000-et pedig kölcsönöz­

ni rendelt. Aas évpénz 1813, haláláig fizetendőnek határoztatott, melly

HASTINGS (FRANCIS RAWDON) HASZNÁLAT 1 2 1 1818 Sept. 22. Daylesfordhouse nevű mezei jószágán 68 éves korában történt. Hastings sok drágaságokat hozott magával Indiából, mellyek a' tartomány háborgásai közben jutottak birtokába. A' legkiválogatottab-bak azonban a' királynak nyújtattak be, 's általában H. nem volt olly felette gazdag, minta1 millyennek tartaték. Az Indusokkal való kemé­

nyen bánás vádjától nem lehet őt egészen felmenteni. írásai közül ezek neveztetnek meg: ,,A' b e n a r e s i l á z a d á s o k r ó l s z ó l ó t u d ó s í ­ t á s " 1782; „ T u d ó s í t á s , B e n g a l a 1785 é v i ál 1 ap o t j á r ó I"

1785; ,,E m i é k i r a t o k I n d i a ál l a p o t j á r ó l " mellyeket 1786 ada

ki, \s több apró iratai. 5 4 . H A S T I N G S (Francis Rawdon) , a1 térrtkötő rend vitéze, 1815 óta

marquis , az előtt lord Moira, Irlandhan szül. Dec. 7., 1754. Jeles ne­

velést nyert, 's mivelődését Európában tett utazásai által tökéletesité.

Az Amerikaiakkal volt háborúban annyira kitünteté magát, hogy 23 éves kordban alezredes, kevéssel azután pedig a' britt sereg hadvezéré­

nek, Clintonnak, tábornoksegédje lön. Akkor lord Rawdon nevet vi­

selt. 1782 visszatért Angliába, hol nagybritanniai pairré 's a' király se­

gédtisztjévé neveztetett, és öregatyja gróf Huntingdon javait örökölvén, egyszersmind ennek nevét is viselé, szinte atyjának gróf Mohának halá­

láig. Ezentúl ismét több táborozásokban részesült a' franczia kivándnr-lottak javára. Ellenzé 1799 Irlandnak Angolhonnal való összekapcsolását 's folyvást az oppositioval tartván megnyeré a'walesi herczeg(IV. Uyörgy) bizodalmát "s barátságát, megbékélteté őt 1805 atyjával a' királlyal, 's irlandi Iordlieutenanttá neveztetett. Fox ministel innia alatt 1807 a'néger rabszolgakereskedés eltörléséért 's a' catholicusok felszabadittatásáért sza­

valt. 1814 a' britt Keletindia főkormányzójává tétetett, hol 1816 a' Pin-dareesekkel 's Scindiahval a' Marattok fejedelmével hadakozott, ki­

ket legyőzvén , NEPAUÍ.T (1. e.) is meghóditá. 1823 visszatért Indiá­

ból Angolhonba. Itt, kormányzása iránt jó 's egyszersmind bal vélemé­

nyek is nyilatkozának ; de az uralkodás helyesnek találá kormányzása következményeit, 's 1824 máltai kormányzóvá nevezte ki, hol e z , azon évi Júniustól fogva tartózkodik. Mint igazságos, felvilágosodott, nagy­

lelkű férjfiu 's kormányfi mindenek által tiszteltetik. A' felső házban ékesszólásának is adá némelly bizonyságait,'s Illand állapotjárói mondott

néhány beszédét kinyomatá. 54.

H A S Z N Á L A T (usus) alatt törvényeink szerint azon viszony értetik, mellynek következésében a' birtokos személy, v.ilamelly tárgynak nem csak állományához tartja jogát, hanem annak gyümölcsét is magáévá teszi 's gyarapulására fordítja. A' használat a' polgári birtokkal nincs elvá-laszthatlantil összekapcsolva, 's az életben számtalan esetek vannak, mellyekben a' dolog polgári birtoka vagyis sajátsága, 's ugyan annak használata, két külön személyt illet. Ez leginkább az egyezség utján szokott megtörténni. Minthogy továbbá a' birtok törvényes és törvény­

telen lehet, ugyan ezen felosztást fogadja el a' használat i s ; 's noha a' második esetben, ha t. i. törvénytelen , senkinek valódi sajátságot nem tulajdonithat, kivévén ha elidősités (1. inőiwur.TA) járul hozzá; mégis igen nagy kedvezéssel ran a' törvény a' használattal birokra nézve. A*

használat ugyanis 1) a' mindenkivel vele születetett becsületjognál fogva, igazságos bírás jeléül tekintetik, ugy, hogy egyenlő kétes esetben, a' használattal biróé a' győzedelem. 2) Felmenti a' birtokost annak kinyi­

latkoztatásától 's bebizonyítása terhétől: valljon micsoda czim alatt, 's helyesen birja- e a' tárgyat, 's ezt mindaddig, mignem ellenfele a' bir­

tok igazságos voltát egészen kétségbe hozza. 3) Jogot tulajdonit arra, hogy birtokát erőhatalommal is védelmezhesse, 's ha az tőle elragadtat­

nék, egy év lefolyta előtt ön hatalmával is megszerezhesse , az év el­

multával pedigper utján, a' törvényes büntetések megrendeltetése mellett, visszakövetelhesse; — feltévén azonban, hogy a' használatnak legalább is egy esztendeig háborítatlan '» köztudomású gyakorlatában lett légyen.

122 HASZONBÉR HATALMASKODÁS

4) Lehetségessé teszi az elidősitést. 5) Annyira megkívántató a¹ privilé­

giumuk és más egyéb oklevelek erős létére nézve, hogy ezek, nélküle elavulnak , sikeretlenekké lesznek. 6) Alapjául szolgál különbféle indítan­

dó pereknek. (Vö. Vissz IHEI.VZÉS).

H * s z o \ H K R. A' haszonbérlés név szerint való terhes egyezet, mellynél ingva valamelly emészthetlen dolognak használása, vagy testi erőt kívánó munka adatik át valakinek bizonyos időre, meghatározott fizetésért. A¹ mint a' határzatból (definitioj kitetszik, ezen egyezet által csak emészthetlen állományú dolgok adathatnak át más birtokába, millye-nek p. o. h á z , föld, r é t , 'sat. mert azoknak, a' használásra kisza­

bott idő elmultával, a¹ mennyire a'szükséges haszonvétel következésé­

ben nem változtak , ugyanazon nemben 's minőségben kell sajátosaiknak visszaadatniok, millyenben azokat a' haszonbérlők az egyezés szerint ke­

zekhez revek. Minthogy pedig a' dolog sajátsága a' haszonbér ideje alatt is a¹ tulajdonosé marad, ez köteleztetik elviselni a¹ sajátsággal együtt járó terheket, p. o. az adót, szükséges javításokat, 'sat.; vagy ha ezt, annak elmulasztása esetében a' haszonbérlő tette meg, méltán levonja azt a' fizetendő bérből. De egyébiránt szoros kötelességében áll ennek, a' megállapított bért annak idejében , minden hijány nélkül lefizetni, habár a' dolgot ön személyes körülményei miatt nem használhatta volna is, (csak az magában vévé használható volt légyen); mit ha elmulasztana, sikere­

sen szoríttatnék a' tulajdonos által az egyezség teljesítésére. Joga van pedig a' haszonbérlőnek a' kibérlett dolgot az egyezés szerint 's a' ki­

szabott idő lefolytáig lehető legjobban használni, habár azt netalán a' tulajdonos, előre nem látott szüksége miatt, időnek előtte visszaohajtaná is. Ha pedig általa a' dolog használatából törvénytelenül kiűzetnék; abba az alispány által, az ügy egyszerű megvizsgálása után visszahelyeztetnék.

Szabadságában áll végre a' haszonbérlőnek , a' kibérlet dolgot, a' meg­

határozott idő lefolyta közben ismét bérbe adni másnak , csakhogy az ezzel kötendő egyezségben , a' neki engedtetett használati feltételeken tul ne lépjen, 's a' tulajdonosnak károkat ne okozzon. — A¹ testi erőt

kívánó munka haszonbérlte adásáról 1. SZOLGAI,vr. Kunos, H \ T A r. o M (Potentia) 1. K A N O.

H v T A i .ni » s K o D Á s alatt olly magán vétek értetik, melly által va­

laki, személyében vagy javaiban, igazságtalanul megséi tetetik, vagjis, személy és d»Iogkörüli jogaiban csorbulást szenved. Honi törvényeink szerint a'hatalmaskodás két felé ágozik, u. m. fő- és al-hatalmaskodásra.

F ő n at a l m a s k ó d á s alatt olly magán (privát) vétek értetik, melly szerint valaki , nyomosabb 's a' törvények által ide számlált esetekben , mástól erőhatalommal megsértetik. Hlyének 1} a1 nemesi házak megtámadtatása, 2) a' birtoknak , haszonvételeinek 's hozzátartozandóságainak elfoglalása, 3) valamelly nemes személynek törvényes ok nélkül való letartóztatása, 4) niegsebesitetése vagy megveretése, és 5) ugyan annak elemésztetése. Kzeu esetek a' méltóságos királyi udvar végzései által igy magyaráztatnak, fejtegettetnek : A'megtámadtatás esetében, a' sértetettnek sajátsága iránt kérdés nem támasztathatik. A' ki egyedül csak valamelly hozzátartozan-dóságot támad meg, nem követ el főbatalmaskodást. A'bírói.hatalomnak mértéken tul gyakorlása miatt nem követelhetni főhatalmaskodási bünte­

t é s t , hanemha az illyes tett véghevitelére, a' bírói hivatal csupán ürügy gyanánt szolgálna. Büntetetlenül veretik, meg a' nemes személy is, ha másokat javaikban vagy személyekben igazságtalanul támad meg; azonban az önvédelmen tul haladó 's boszuállásba elfajzó viszontorlás, nem ma­

radhat fenyítés nélkül. Végre az özvegy, e' részben is férje rangját vi­

seli, 's annak sorsában osztozik. — Az 1723: 10 törvényczikkely szerint továbbá főbatalmaskodást követ el 1) ki az ország rendes birájit vagy azoknak helytartójit és itélőmestereit, a'hétszemélyes és vármegyei tör­

vényszék, a' királyi, báni és kerületi táblák birájit, továbbá a1 káptalan vagy szerzetes gyülekezetben, királyi és nádori embert, az ország

zász-HATALMASKODÁS 1 2 3 lósuit, főispánynkat, a' kir. kamara tanácsnokait, 's a⁹ hivatalos fogla­

latosságban fáradozó fő e's aligazgatóját a' királyi ügyeknek, letartóztatja, tömlöczűzi, megveri, sebesiti , vagy elemészti. Ugy szinte főhatalmas-kodási bűnbe esik 2) a z , ki az országgyűlésen panaszkodókkal, helyben vagy másutt, továbbá az országos vagy vármegyei gyűlésekre és tör­

vényszékekre utazókkal , a1 szökött jobbágyok és szolgák iránt teendő tanuvallatásokra, a' katonák kicsapongásainak megzabolázására, vélek teendő számolásokra 'sat. menőkkel , vagy onnét visszatérőkkel , a1

fenébb mondottak szerint bánik. 3) Ki a' védlevelet (salvus conductus) megsérti. Végre 4) Ki testvéreit vagy rokonait megcsonkítja, vagy sze­

meitől megfosztja. — A' főhatalmaskodó, ön részére esendő ingó és in­

gatlan javainak elvesztésével 's egész dijának megfizetésével lakol. Az asszonyok azon férjül, jegybéreket 's jó.zágnegyedjeket is elvesztik. A' segédek, küldöttek és megbízottak, a' fóvétkessel egyiránt büntettetnek.

Főhatalmaskodási per a' hatalmaskodó különböző rangja szerint, a' ki­

rályi v. báni tábla, a' városi tanács és urszéke előtt mozdíttatik. Meg-kivánatait (alkalmazólag) lásd alább az erőszakoskodás) pernél.—Az a 1 h a-t a l m a s k o d á s vagy e r ő s z a k o s k o d á s olly magán véa-tek, in e Ily ála-tal valaki, a' főhatalmaskodás esetein kivül, személyében, vagyonában, vagy jogaiban sérelmet szenved. Az erőszakoskodó nemes, az elfoglalt tárgynak

visszaadásán kivül, az okozott károknak, költségeknek és elmaradt nye­

reségnek megtérítésére, 's a¹ sértetett és biró között egyenlően megosz­

tandó 100 forintra büntettetik. így lakolnak a' polgárok is magok között, valamint szinte a' szabadosok i s , ha anyai vagy hitvesi jószágaikból kö­

vetnek el erőszakoskodást. Egyébiránt általában a' nemtelenek vagy csu­

pán kárpótlással kénytelenittetnek megelégedni, vagy legfeljebb is 40 forintnyi dijt kapnak. De ha a' földes n r , jobbágya megsértetése eseté­

ben, törvényhatóságának megsértetése miatt indít keresetet: a' sértő vesztes fél, az erőszakoskodás egész büntetésében marasztalta tik ei. A' segédek , küldöttek é» megbízottak , ha nemesek , polgárok , vagy sza­

badosok , — saját büntetéseiket szenvedik; mások diját, a' parancsoló fizeti meg. A' káptalanok, szerzetes gyülekezetek, szabad királyi váro­

sok 's más kegyleveles (privilegialis) községek, egy nemes személy gyanánt részesülnek az erőszakoskodás büntetésében. A' maga indításá­

ból hatalmaskodó jobbágyért vagy cselédért, ura szolgáltat igazságot.

(L.j IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS). AZ uradalmi tisztviselő, ha hivatolos ügyek­

ben kövnt el hatalmaskodást, mint nemes személy marasztaltatik el ugyan, de a1 végrehajtási elégtétel az uraság javaiból történik, akár bízta légyen meg azon cselekedetre ő t , akár nem; '« ezen utóbbi esetben, a' tisztre viszontlátása (regressusa) van az uraságnak. Ha pedig tisztjét a' csele­

kedetre megbizá , 's ezt a ' s é r t e t e t t bevalósithatja: az uraság fővétkes, a' tiszt pedig megbízott gyanánt tekintetik. Egyébiránt annyi büntetésnek van helye , mennyi az erőszakoskodás ; de ha a' hatalmaskodási cseleke­

detek ugyanazon egy czélra irányzódnak, csak egy büntetést vonnak ma­

gok után. Ha az erőszakoskodók külön javakat birnak , fejenként büntet­

t e t n e k ; 's külön jogú sérelmesek , egyenként nyernek elégtételt. Azon­

ban a' férj és n ő , az osztatlan testvérek, 's a' káptalannal vagy gyüle­

kezettel egy jószágu főpapok , egyes személy gyanánt tekintetnek. — Mentesek a' büntetéstől azok, kik 1) jogaikkal élve erőszakoskodnak ; in­

nét azon közmondás: sajátján senki sem erőszakos; 2) kik nem rósz lel-kiesmerettel 's nem ártani kívánásból viszik azt végbe ; 3) kik más vagyo­

nát igazságos czim alatt vélik magoknál tartani. De a' valamelly tárgyat egy évig köz tudomásul, békésen és kirekesztőleg használó ellen végbevitt erőszakoskodást, nem helyesiti vagy igazolja a' sajátság ü r ü g y e ; 's ha az ollyan használattal biró az erőszakoskodót visszaveri, ez nem mozdíthat ellene erőszakoskodás! p e r t , különben HELYI-KLEN VÁD BÜNTETÉSE (1. e.) szál reá. A' sérelmet szenvedett, kétfélekép szerezhet magának törvé­

nyes elégtételt, u. m. rövideden, midőn egyszerű folyamodása

In document HATODIK KÖTET (Pldal 126-130)