RELIGIO és NEVELÉS - Religio és Nevelés, 1841. 2. félév

Második félév. 1 8 4 1 » £

^{d i k}

szám.

P E S T E N . 3 0 . V A S Á R N A P . J u l i u s « 5 .

A' „ R e l i g i o é s N e v e l é s " t á r s á v a l az „ E g y h á z i T u d o s i t á s o k k a l " m e g j e l e n i k minden v a s á r n a p m á s f é l ivén. F é l é v i á r a mindkettőnek helyben k i h o r d á s s a l 1 ft. 4 0 kr. ; p o s t á n n y o m t a t o t t boríték alatt 3 ft. 4 0 kr. e. p. Előfizethetni Budapesten a1 „ R e l i g i o é s N e v e l é s " s z e r k e s z t ő s é g é n é l

T r a t t n e r - K á r o l y i h á z b a n , uri utcza 4 5 3 s z á m alatt, m á s o d i k udvarban é s emeletben ; másutt pedig minden e s . kir. p o s t a h i v a t a l n á l .

T A R T A L O M : A' b é k e v ö l g y i l e l k i p á s z t o r ' végórái hiv nyája" k ö -rében. (Kovúrh l'ál.~) — A z algiri p ü s p ö k s é g . — Az e n y é n g i templom. (Aú'reí János.')— A ' h é t főbűn.— Hitterjcsztöi e g y e -sület F r a n c z i a o r s z á g b a n . - A ' f o l y a m .

A¹ békevölgyi lelkipásztor' végórái liiv nyája' körében.

CBeszély.)

A' nap épen kibontakozik párnái közül, varázsfénynyel övedző Békevölgyét, a' regényes tájak' l e g -szebbikét. A' teremtő véghetlen tökélyeinek dicsősége magasztosan pompáz égen és földön, 's az egész t e r -mészet reggeli imára látszik olvadni. Csak Békevölgye' jámbor lakosit fonnyasztja aggály, és, mint mikor rablók' közeledtével nyugtalanul zsibong kas előtt a' fürge m é h r a j , sápadt arczczal gyülöngnek öregek, ifjak a' paplak körül, 's ezer kérdés intéztetik a' folytonos virasztástól csüggedező éltes cgyházfihoz.

Benn a' paplak' nyugotra néző egyik szobájában életremény nélkül, de keresztényi bajnoksággal küzdi végharczát a' helység' lelkipásztora. Hetvennyolcz év vonult el jót 's rosszat viselő idő' szárnyain a' tisztes aggastyán fölött. Negyvenötször tartatott alatta e g y -háznap, és aranymiséjét a' tisztelt nem régen tartotta meg. Hivei nem számosak, 's épen ez az oka, miért hogy a' kisded közönségtől elszakadni soha nem t u -dott, bölcsen számítván a r r a , miként kis testületben gyöngébb hatás is eléggé sikeres, míg nagyban a' feszitettebb erő is sokszor meghiusittatik.Mindazok, ki-ket ez életben vérség kötött egybe a' jó öreggel, immár örök létre szenderültek, és igy csak egyedül állt ő tiszta szivével, feddhetlen lelkületével Istentől nyert hiv nyája' körében. Ekkor történt az, hogy aggság' gyöngeségei, mellyek nála már eddigelé is nem rit-kán beálltak, a' kevés életerőt ujolag földulák, 's nyugodtan mondá orvosának a' beteg', hogy az elválás' órája még ma ütni fog.

Egymást váltották föl a' szenvedőnél tisztelői, hogy kezét, habár csak egyszer is még, barátilag

meg-szoríthassák. Am inert a1 környékbeliektől fölöttébb

»r

szerettetett. 0 pedig a' szeretetet hévvel viszonozta , 's repedezni érzé nemes szivét, midőn a' szobát hő részvét' zokogási tölték be.

„Hagyjatok édesim magamra, szólt végre a' beteg, hadd térjek magamba, mielőtt a' számadást Istenemmel megtenném. "

Minden a' mellékterembe takarodék. Most az enyészet' útjára készülő szigorú szemlét tarta leélt napjai fölött. Gyermeki korának tündérképei, valamint nyíltabb szakának jelenetei reggeli liarmatfelhőkként húzódtak el képzelődése' varázstükrében. Majd felejt—

hetlen szüleinek, majd ismét hű barátjának árnyékai léptek az ágyhoz. — „Jövök, igenis, jövök," kiálta föl tört hangon, 's örömkönyü merülvén föl szemei-ben, bágyadtan tárta ki reszkető karjait a' kedves lények után.

De valóját a' tisztes öregnek leginkább m e g i a -gadá azon tekintet, mellyellelkipásztorkodása' éveire visszavetett. Itt nyúlt el ezen korszak előtte, mint vé-getlen terjedelmű kert, mcllyben dús áldás tenyészik.

Amott a' gazdag gabna, mellet ő vetett, mellynek kikelését, növekedését, hullámzását, virágzását és érlelését gondos szemekkel kisérte. Es mindenegy jó útra téritett bűnös, mindenegy a' jóban megerősített igaz, mindenegy fájdalmiban fölényhifett özvegy és árva teljes kalászként állott a' haldokló' szemei előtt.

Jobbról szemlélte a'csemetetárt, az ifjúságot, a ' k e r t ' díszét és hivatása' szemefényét, mellyet szorgalmas kertészként ő ápolgatott, és mondhatlan gyönyörrel látott abban olly növendékcsemetét i s , melly szép r e -ménynyel biztatva nem sokára áltültetendő vala. A' fenékszint illatozó virágok tölték ki, hű jelképei a ' j ó cselekedeteknek, mellyekkel hiveit elárasztá. Minden hiány ellenben, minden eljárás, mellyet lelke' sugralma szerint buzgóbban lehet vala végezni, minden erkölcsi üszög, melly itt olt mutatkozék, és mit kiirtani csak későbben lehetendett, keblét fenékig megrázták ; —

52 102

de győzött az érdem, az öntudat, és fölemelkedve mondá: „ iparkodtam, mennyire tőlem lehetett; azon-ban nem é n , hanem Isten' kegyelme működött álta-lam. Én ültettem és öntöztem, Isten pedig adott tenyé-sző és érlelő erőt !" — Ennyire ment a ' beteg szám-vetésével, midőn a'csöngetyünek ezüsthangja őt föl-ébresztvén arra figyelmezteté, hogy az ur hajlékához közelit. 'S ime ! az ajtó nyílik, és a' szomszéd hely-ségbeli plébános békeséget hirdetve tér be az oltári szentséggel.

A' bánat' és töredelmesség' könyözönében tárta föl a' beteg lelki sérveit az ur' helytartójának, ki azokat a' hit' vigasztaló csöppeivel behegeszté. A' föloldó szavakat fölötte elmondván, ugy látszott, mintha a' betegnek arczulata megdicsőíttetett volna.

És midőn imígy mindketten Istenhez fölemelkedve, áhítatos fohásziknak szabad folyást engednének, és a' teremben ünnepélyes csönd uralkodnék, fölnyittatik az a j t ó , 's ez által fölséges látvány idéztetik szem elébe, melly a' legközönyösebb keresztényre nézve is szivemelő leendett volna. Ott hever térden, búsko-moly arczczal, csillogó szemekkel csaknem az egész közönség, és tanuja azon lelki elragadtatásnak,azon több mint emberi megnyugvásnak, melly az elváló' egész valóján elömlik, midőn a' mennyei táplálékot, az Istentől rendelt útravalót magához veszi, és a' b e -tegek' sz. olajával megkenetik. Még egyszer megáldja az ur' szolgája betegünket, és testvéri csókot, az elválás'csókját függeszti annak mindinkább halványuló ajkira.

A' sz. szertartások' végivel egybegyűjteti bete-günk a' helység' elöljáróit, 's azokhoz ekként intézi hattyúdalát : „ Kedvesim ! negyvenöt é v e , hogy lei-keitek' javát 's üdvösségteket tehetségem szerint esz-közlöttem , 's itt az idő, hogy sáfárkodásomról a' mennyei bíró előtt számot adjak. ígérjétek meg nekem végperczeimbcn, hogy hittisztaságban és erkölcsiség-ben fogtok ezentúl is józanul előhaladni, 's azon ös-vényen maradni, mellyet nektek valamint e d d i g , ugy végintézetemben is lelki javatokra , egyszersmind p e -dig e' helység' külső díszére is kimutattam. Azon le-gyetek tehát íiaim ! hogy Békcvölgye' lakosi minden-kinek a' magáét zúgolódás nélkül megadván , Istentől áldást és békeséget nyerjenek, mit én nektek ezúttal szóval ugyan utoljára kívánok, de oda fön reátok le-kérni meg nem szűnöm.a

Könyzáporral válaszolt a' megilletődött elöljáró-s á g , éelöljáró-s görcelöljáró-söelöljáró-s zokogáelöljáró-sok közt menének búcelöljáró-súzó atyjoknak kezeit, melly őket annyiszor megáldotta, csókokkal elhalmozni.

„ Kedvesim ! úgymond mindinkább lágyuló hangon betegünk, nekem igen kevés időm vagyon hátra, azért engedjetek szólnom KristólTal is halálom előtt. " —

„Kristóf! folytatá az elővonulóhoz, te vagy hí-veim közül az egyetlenegy, kit a' részegség' kárhoza-tos fertőjéből ki nem ragadhattam. Ezerszer kértelek nemde, hogy bűnös szokásodból kivetkőzzél, de e d -dig siker nélkül, — ám márma utolszor szólhatok veled édes fiam ! utolszor kérlek, — avagy haldokló atyádnak végső kívánságát is szélnek ereszted ? — Te sirsz Kristóf, te már boldog vagy ! "

„Istenemre n e m , mert megrögzött vétkemben mélyen elmerültem" —

„Azon légy tehát, hogy mi nem vagy e d d i g , ezentúl lehess. ígérd meg most nekem, hogy a' v é -tek' karjai közül ki fogsz bontakozni;— ime Kristóf!

mielőtt egy óra elmúlnék, én az örökkévaló' trónja előtt állok , ott fogom Ígéretedet nyilván Istennél beszámolni, ne cselekedd kérlek , hogy ott is hite-szegettnek találtassál. "

„ígérem atyám, jobbulásomat. "

Helyt adott most Kristóf a' bezajongó tanuló i f j ú -s á g n a k , mellyet az ő-sz me-ster jótékony nemtöként vezérlett. „ Atyánk ! rebegék a' siró gyermekek, add reánk áldásodat ! "

És az öreg' szava elakadt. Körültekinte ő szive' kedvenczinek sorain, és elérzékenyült. Még egyszer öszpontositá tünedező életerejét. „ Szivem kedveltjei ! úgymond, ti éltemnek öröme és gyönyörűsége, ti, kiknek ápolására szenteltem életem' minden napjait, v a j h a , mint alattam, ezentúl is föntartsátok szivetek' ártat-lanságát, Isten' és emberek' szeretetét, hogy ama' nagy napon dicsőségesen léphessünk együtt a' kis-dedszerető Jézus elébe."

De ismét elalélt a' b e t e g , és e' percztől hangja mindinkább gyöngült, szemei mindinkább homályo-sodtak. Halk imába merengve áldá meg jobbjával az ártatlan gyermekkoszorut, baljában tartván az öreg mester' kezét. Ekkor ellankadva a' mester' keblére hamatlék feje. Lélekzete rövidült. Feje lejebb és lejebb sülyedt, 's a' mint ezt a' tanító fölemelné, már lelke a' földieken tul lebegett, elhunyva az urban kedveseinek buzgó fohászokkal élesztett körében. H a r

-53 54 madnapra kisórék földi részeit a' megdicsőitettnek

szo-morú hivei a' nyugalom'helyére, o t t , hol a' feszület áll, nyertek enyhhelyet, fölhantolák időről időre a' feledhetlen atyának sírját kedvesei, ákász és nefelejts árnyéklik fölötte, és még Békevölgye fönáll, hantja a' földdel egyenlő nem leszen.

Kotách Pál,

váczi s z . széki j e g y z ő .

Az algíri püspökség.

Akármelly része legyen az a' földnek, mellyet a' keresztény hit' jótékony világossága által földerit-tetni, 's az ezt híven követő miveltség és polgáro-sodás által boldogittatni hallunk, mindenkor örven-detes benyomást tesz az emberre és keresztényre nézve : de kétszeresen örvendetes, ha olly tartományt látunk e' jótéteményben részesülni, melly egykor maga is hatalmas terjesztője volt az igazság- és világosságnak, 's egykori fénye miatt több tekintetben emlékezetessé vált. Illy része a' földnek Afrika , különösen ennek a' francziák által elfoglalt algíri vidéke. Sz. Cyprian', sz. Ágoston' 's több nagynevű püspököknek eme' h a -zája egész évezreden keresztül a' halál' sötétségében ült! 'S a' tartomány, melly egykor egyetlen zsina-tában i 14 püspököt látott egybegyűlve ( a ' karthagoi 4dik zsinatb. 398. e . ) , örvend ma, hogy püspököt nyert, ha csak egyet i s , ki neki az élet' kenyerét megtörje.

Mint kezd az annyi viszontagságokon átesett országban a' keresztény hitujra gyökeret verni, é r -dekes lesz magának az uj püspöknek — Dupnch Ant.

Adolfnak — apostoli szellemben irt leveléből tanulni ; mellyet ő a' francziaországi hitterjesztő egyesület' középponti tanácsának tagjaihoz intézett Bonából 1839iki apr. 22én ; mellyben többi között ezeket írja:

„Magában Algír városában mintegy 10,000 kath. hívem van , az őrizethez tartozó katonaságot ide nem számlálván. Az egész elfoglaló-sereg mint-egy 50,000 főre mmint-egy, kik csaknem mind katho-likusok. "

„Az egész regensségbeli katholikusok' számát, e' Fondouktól Belidáig, — ama' hires narancs-ligetekig kiterjedő messze földön, még eddig nem tudom. Mind az a' mit tudok, annyiból áll, hogy legalább is négy templomra vagy kápolnára volna szükség, hogy a' religio' vigaszlalásait akár a'

gyar-matosoknak, akár a' környékben szétszórt 2 5 , 0 0 0 fegyveresnek, vagy az utcsinálásnál büntetésből a l -kalmazott 1,200 katonai egyénnek illőleg lehessen nyújtani. Delhy Ibrahim nevű faluban sz. titkainkat is alig ülhetjük meg, egy hajlékban, melly nem csak a' katholikusoknak szolgál egyházul, hanem templo-mul még Luther' és Calvin' követőinek i s , több fele-kezetű hitszónokok használván azt oliykor saját szol-gálataikra. EJ szomorú helyezeten mindeddig hiában igyekeztem segíteni. De nem csak templomokra van szükség, hanem, és mindenek előtt, a' megkívántató segédeszközökre i s , hogy három négy missionariust tarthassak. Elbiarbm, Algírtól két órányi távolságra lakó kitűnő család egy szobát engede á t , mellyben mintegy 60 személy elfér, 's azt föl is készítette mind -járt kápolnának. Oltárt, ékesitvényeket 's mindent t">

szerzett b e ; mi reánk nézve, kik szegények va-gyunk, s o k . "

„Itt, Algírban magában, függetlenül a'sz.Fülöp kisded székesegyháztól — melly, ha a' nekem Párisban tett ígéretek teljesedésbe mennek , csinos templom-má válhatik— a' cassaubai külső mecsetben, mellyet maj. 3kán fölszentelni 's a' sz. keresztről elnevezni szándékom, rövid időn igen hasznos administraturá-val fogok birni ; melly az ezen város-rész', administraturá- vala-lamint a' császár-erősség' 's a' két szomszéd község' lakosira nézve i s , csaknem nélkülözhetetlen. — Kedves és fáradhatatlan munkatársnéim, a' sz. József' apá-czái, itteni főintézetökben szinte készítenek föl egy egy kápolnát. ígérik, hogy a' polgári kórházban 's a' collegiumban is fognak hasonlót építeni ; sőt még ahhoz is nyújtottak, reményt, hogy az esztendő' vége előtt a' liab-el-Onedi kapunál egy másik segéd-egy-házat is szentelhetek föl , tudniillik az eddig raktá-rul használt mecsetet. Már is van egy szépen virágzó leányiskolám, van óvó-intézet száz kisded' számára, van műterem, van olly jótékony egyesület, melly száz nőből á l l , 's a' népnek szükségin segit, mellyek s e -hol nem olly nyomasztók, mint itt. De a' készülendő egyházakhoz, a' fogházak mellé, hol ezer meg ezer nyomorult van összehalmozva , 's a' nagy kiterjedésű kórházakhoz mindössze is csak két papom v a n , kik fejenkint 1800 frank fizetést húznak. Három kanonok ' jövedelméből kell föntartanom a' székes- és

segéd-egyházakat , a' megyei titoknoki-hivatalt, a' helytartó-sági személyzetet — és káptalanomé! ; ennyi munkához összesen öt személyt ! "

55 102

w Kisebb papnevelő-intézetem még nincs. Csak terveket készitgetek, mint építőmester , hogy alapot készíthessek előbb neki. Tizenkét ezer fr. jövedelem

mellett, minden egyéb segedelemtől megfosztva, még néhány papnak alapításával kell, akár itt Algírban akár egyebütt a' megyében, ezen intézetet fölsegél-nem; mert a' kormány, Gener. Vicariusokat és káp-talant bele véve, csak 11 papot akar elismerni az egész regensség' számára, 's nem is fizet többnek ; mell y szám szembeszökőleg csekély. Miként lehet az-után illy mérsékleti összegből nyújtani valamit a' szegényeknek , különösen a' minket szüntelen ostromló bennszülött szegényeknek; főleg olly tartományban, hol minden éltékén fölül kél?"

„ Oran , Mostaganem 's ezen egész tartomány felöl igen tökéletlen tudósításokkal birok. Néhány hét alatt magam szemügyre fogok venni mindent. Két oda küldött papnak eddigi jelentései szivemet szaggatják.

Templomuk nincs ; egy terem vagy inkább egy egé-i / e n közönséges szoba megé-indaz, megé-it a' nevezett váro-sok' elsejében eddig bírhatnak, holott az mintegy 5,000 kath. lakost számlál, a' tetemes őrizetet oda nem véve. Mostaganem, Arzén- 's Mars-el-Kebirben, mindjárt Oran közelében, még csak kápolna sincs-Hangosan kérik mindenütt az apáczákat, iskolákat, még egy lelkipásztort, templomi ékességeket, köny-v e k e t . . . „Messis quidem multa, operariiautempauci!"

(Az aratás ugyan sok, de a' munkások kevesen van-nak.) Több mint száz papi személy kért meg az utóbbi hónapban, hogy szerencsésitném őket ezen apostoli hivatallal. De vissza kelle utasítanom őket, míg leg-alább eleimet és ruházatot (alimenta et quibus te-gantur) nem adhatok. "

„ A' bonai és constantinei tartományokról, ugy llugia? vidékéről is már bővebb tudósítást adhatok.

Később más tájakról is fogok önöknek írni, mellyek mód nélkül kiterjedt megyém' részeit teszik, vala-mint azon pusztaságról i s , melly azt a' maroccoi külvárostól kezdvén egész Tunisig, mintegy három-száz ötven órányi távolságra kerili."

„ liougia kisded város mór, spanyol és genuai romokból álló. Fekvése a' legkellemesebb, termékeny vidéken: még csak most kezd franczia birtokká lenni,

s talán az egész többi Algírnál nagyobb szüksége van a' hit' világára 's a' keresztény polgárosodás' jótéteményeire. Az őrsereg ott alig megy 500 főre ; gyarmatosa 300 van. E' gyögyörii, gyümölcskertektől

körülövedzelt, 's ezen olly sok urat ismért parton, hajdan nevezetes kisded város 1800 házból állott. Az ostromlás alatt 's után 1200nál több lerontatott; n é -hány közülök csak most emelkedik föl újra. A' franczia kormány nem ismer még egy papot is e l , ki ezen kisded községet lelkiekben elláthatná; csupán a' városi hatóság, melly mint mindenütt, ugy itt is csodálandó vallásos buzgóságot és föláldozást tanusit, biztosított egy kápolna 's egy szerény paplak felől. A' kápolna, melly valójában nem egyéb, mint gondosan kifejéri-lett viskó, néhány hónap előtt még színház gyanánt használtatott!... Egy igen jeles alsatiai papot hagyék o t t , ki az idegen-legio' katonáira 's a' gyermekekre nézve igazi gondviselő. Ő plébános és iskolai tanító egyszersmind. Csak a' legszükségesebbeket adtam neki, míg majd a' gondviselés engedni fogja, hogy azon múlhatatlanul megkívántatokkal elláthassam őtet, mellyek nélkül Francziaországban a' legszorultabb és szegényebb plébánia sem szűkölködik. Az anyai gond-viselés nem fog elhagyni minket. Oranból visszatér-tem után legalább egy hetet szándékozom e' városban tölteni : csak nyolezvan órányi az ut oda és vissza ; 's a' középtenger is nem olly szeszélyes nyáron mint az év' hanyatlásakor."

„Bougiatól 3 0 — 4 0 órányira a' part'mentében a' Storni tengeröböl' (Sinus numidicus) hátvégében létezik egy város' bölcsője, melly mint valamelly v a -rázsütésre emelkedik. Tavai octoberbcn még csak Russicatla' messzeterülő romjai hevertek ott, annak kikötőivel, színházaival, vizvezctéseivel 's romai épí-tésre mutató víztartóival; — most pedig ott áll Phi-lippeville a' maga Fort - Francejaval, Orleans-bástyájával 's ezerre telő gyarmatosival, kik hamar-jában összeütött deszka bódékban laknak, munkásak

mindnyájan, fáradoznak's feszülve néznek a' jövendő elejbe, melly valóban igazán rendkívüli lehet, ha Francziaország Constantine' birtokában marad; — egyébiránt Constantine' odahagyása Algir' vesztét vonná maga után. "

„ Van itt szükség : p a p r a , tanítóra , követko-zöleg templomra 's iskolára is; és a' lakosok mindezt sürgetve kérik. Azon ötletem támadt, hogy a' jövő hónapban legalább annak végével, ha kivált önöknél segedelemre találnánk, egy nagy d e s z k a s z i n t — b o -csássanak meg a' kitételért, mellyet mellőznöm lehe-tetlen — építtessek , melly nem csak a' papnak la-kásul, hanem egyszersmind két deszka-vagy vászonfal

58 102 által osztályokra különözve, kápolna 's iskola gyanánt

is szolgálna; minthogy a' plébánosnak szükség egy-úttal iskolamesternek is lennie; mi ez uj országban máskép nem lehet , bármilly alkalmatlansággal van is az egybekötve. Egy derék papnak a' katona-kórház, melly különösen megkívánja szorgoskodását, 's melly-b e n , mint általámelly-ban egész Afrikámelly-ban, vigasztaló jeleit adja a' katonaság vallás iránti részvétének, a'

gyermekek 's a' naponként növekedő népesség igenis e l e -gendő foglalatosságot nyújtanak , ha kötelességének megfelelni 's munkás életet akar folytatni. Ezen kiviil időnként a' constantinei országutat védő két legköze-lebbi tábort is meg kellene neki látogatnia."

„Milly jövendője nyílik Francziaországnak 's a' vallásnak olly tartományban, hol csaknem álmodni képzelém magamat, midőn az egykori dicsőség'annyi nyomaira találtam, 's a' tisztelet' és szeretet' annyi jeleit vévén, olly bizodalommal láttam magamat az araboktól, ezek' főnökeitől 's a' marabutoktól f o -gadtatni . ' " . . .

„ Constantine csaknem 30,000 lakost számlál.

Az őt Storától 's Pftilippevilletől elválasztó pusz-taságot nagy számú néptörzsökök lakják, mellyek rövid időn keresztény hitre térnének, ha a' fővárosnak vagy akár a' nagy pusztának ama' lakóihoz hasonlítanának,

kiket nekem a' Scheik-el-Arabi bemutatott. "

„T. Suchet ut, ki a' constantinei missionarius-ságot olly nemcslelküleg kikérte magának, 's ott olly áldásthozólag munkált, egy szép templomot, p l é -bánia-házat 's az engemet kisérő apáczáknak is lakhelyet készített föl, melly be őket azonnal be is v e -zettem. A' tartomány'kormányzója egész befolyásával, melly pedig e' népnél igen tetemes, segedelmére van neki."

„Engem itt mint jóbarátot fogadtak 's vendé-geltek m e g , és akként tiszteltek, mint atyjokat és püspöküket. A ' bennszülöttek egész testőrséget alkot-tak számomra , 's kísérőim levének ; főnökeik hozzám tolakodtak, t e j e t , irósvajat, virágot, ételt hoztak ajándékul, részt vettek az isteni szolgálatban . . . egy-szóval arabok és keresztények keverve valának. A' templomot ünnepélyesen fölszenteltem, ugy a' temetőt is és egy hordozható oltárt. Továbbá hálaáldozatot mutattam be az elfoglalásért, 's a' Constantine' falai alatt elhullott bátrakért; végre ö t , általam megbérmált gyermeket az első áldozatban részesítettem. A' többi ajándékok közt nem feledkezhetem meg egy pompás

szószékről, mellyet mozlemck hoztak egy mecsetből

a' kereszteny templomba. Ok vágyódnak az evange-lium' tanításaival és szülőföldjük' atyáival megismer-kedni; én pedig azon leszek, hogy amaz atyákhoz méltó tanítványokat adjak nekik oktatókul. Milly öröm-mel járulnék hozzá a' magaméból, ha ezen óhajtáso-mat valósithatnám ! De hiszen csak kegyetek legyenek segítségemre. Algírnak ezen részében magában három papra volna szükség."

„ E l is feledém önöknek mondani, hogy Philip-pevilleben temetőt szenteltem b e , 's nagyszerű szer-tartás után magát a'várost i s , az araboktól körülvett táborban, trombita-harsogás és ágyuk'dörgése között A' sz. mise-áldozat után a' virágokkal ékesített 's fegyver - trophaeumoktól környezett gyöpoltár előtt néhány hathatós szót intéztem az örömittas seregek- és azok' vezéreihez, 'sreájokadám a'pápai áldást, melly buzgó tisztelettel fogadtatott."

CVége köveik.)

Az enyéiigi templom.

A' veszprémmegyei enyéngi templom' fölszentel-tetésérol az Egyházi Tudósítások' mult félévi 21 dik számában volt szó. E' gyönyörű épületnek rövid rajzát adni czélja a' jelen soroknak.

Nagy mélt. Batthyány Fülöp hg elhatározván ma-gát dicső emlékezetű eldődei' szándéka szerint Enyén-gen a' kath. hivek' számára templomát építeni, ahhoz

In document Religio és Nevelés, 1841. 2. félév (Pldal 31-39)