P E S T E N .
1 8 4 L
41. M S Á K M P .
l $d i k szám.
October' 31.
A' „ R e l i g i o e s N e v e l é s " t á r s á v a l az „ E g y h á z i T u d o s i t á s o k k a l " m e g j e l e n i k minden v a s á r n a p m á s f é l iven. F é l é v i á r a mindkettőnek helyben kihordással 2 f t 4 0 k r . ; p o s t á n n y o m t a t o t t boríték alatt 3 f t . 4 0 k r . e. p. Előfizethetni Budapesten a' „ R e l i g i o é s N e v e l é s " s z e r k e s z t ő s é g é n é l
T r a t t n e r - K á r o l y i h á z b a n , uri utcza 4 5 3 s z á m alatt, m á s o d i k udvarban é s emeletben ; másutt pedig minden e s . kir p o s t a h i v a t a l n á l .
T A R T A L O M : Gondolatok a' n é p n e v e l é s r ő l . V é g e . (Somogyi Ká-roly.) — S z ó z a t az o r o s z - o l á h unió" ü g y é b e n . (Lucskay Mihály.') — A z e g y h á z i j a v a k r ó l . — A z eltört kard. — A z á l -taltett határkő. — A ' k a t h o l i k u s o k ' k ö t e l é k e i .
Gondolatok a' népnevelésröl.
( V é g e . ) III.
Valamint egyedül a' vallás lehet üdvös és tartó s alapja bármilly nevelésnek, ugy a' népnevelés' ohaj-tott sikerét is csak az egyháznak hatásteljes közre-munkálásától reménylhetni. A' vallástanitók itt soha sem lesznek nélkülözhetők ; de a' nép'javát, 's a' köz-boldogságot igazán szivén viselő hazafi nem is akar-hatja őket illyenekké tenni : sőt inkább azon leend, hogy az egyházzal kezet fogva, ennek a' népnevelés körül tett fáradozásait gyámolitsa, boldogító tanításait illő fenyítékkel sikeresitse, 's az akadályokat minden hatalmában álló eszközök által elháritni törekedjék.
Mert ha háládatlanoknak nem i s , legalább szerfölött feledékenyeknek kellene lennünk, ha tagadni vagy nem-tudni akarnók, miszerint egyedül az egyháznak, 's ezen egyház' kitűnőbb tagjainak, ezek' bőkezűsé-gének köszönjük legtöbb tanitó-intézeteinket. És nekik köszönjük azt i s , hogy ez intézetek tanítókkal foly-tonosan ellátva vannak, 's voltak már századok ó t a , olly körülmények közt i s , midőn tanítói hivatalra másoknak, mint egyháziaknak, csak készülni is alig jutott eszökbe. Milly áldozatokkal 's kik által
alapít-tattak legtöbb főiskoláink , a' történetírás beszéli, 's Nagy-Szombat és Pest, Eger és Pécs, Temesvár és honunk' több városai állandó tanúi leendnek azon buz-góságnak, mellyre az iskolák' ügye mindenkor talált az egyház' férfiainál. Azonban alsóbb iskolákat nem említve, a' legalsóbbak közül is hány van falvainkon, meliynek 's tanítójának egyetlen gyámola az egyház?
Mondhatnók talán, hogy illyen a' nagyobb rész ; mert hiszen e' néptanítók' tömege, bátor itt ott elég
szű-ken , de csak igy is nem tanítói hivatalából é l , hanem azon szolgálatjából, mellyért őtet az egyház jutalmazza.
Mindazáltal igen természetes, hogy az egyház maga iránt h ű , 'st igy vallásos népet akar nevelni.
Meg lévén győződve, hogy azt boldoggá is csak igy nevelheti. 'S valamint illy elvből indult ki nevelő intézeteinek alapításában, ugy ehhez tartja magát azok' föntartásában és pártolásában is. Máskép ö nem is tehet. A' reája bizott isteni religio iránt hitszegést követne el ellenkezőt cselekedve. Egyedül vallásos irányban munká.hat annakokáért, 's csak illy czélra törekvés mellett számolhatni részéről áldozatokra: de ekkor lehet is azokra számolni, bizvást és csalhatat-lanul, mint a' történetek tanúsítják.
IV.
Azt hiszem én a' katholika egyház' érdekében,
— és sokan kezdik ugyanezt hinni a' nem egészen hozzátartozók közül is — hogy korunk' nevelés-módjában itt ott van még tetemesb és károsabb hiány is, mint az, melly az oktatók' tudományosan kinemmi-veltségéből, v a g y a'tanítási tárgyak'elégtelen 's g y a -korlatilag kevésbbé alkalmazható voltából származik.
'S e' hiány abban á l l , hogy a' nevelés' alapjául nem a' vallásos érzés' kifejtése, nem a' religio tétetik ha-tározottan és álta/ánosan : s ő t , a' mi még rosszabb, több adatok 's hallott javaslatok azt látszanak jósolni, mikép ezt jövendőre, meglehet puszta philanthro-piából, vagy a' türödelmesség' elvéből, ( d e csak a' rosszul értettből), sokaknak még kevesbbé van szán-dékuk tenni. — linlwer Anglia' 's angolok1 ábrázo-lásában panaszkodva emliti, hogy a' religio nem taníttatik a' főiskolákban, ( ' s illy panasz sokat jelent ott, hol a'vasárnap'megülését olly szigorú törvények sürgetik jelenleg i s , hol még a ' parlamenti ülések is nyilványos könyörgéssel kezdetnek); hogy az e r -kölcstan' egyes elvei nem elég mélyen nyomatnak a' növendékek' szivébe, — mert : „ a' nevelés' czélja "
szerinte is „az embereket értelmesekké tenni és jókká : 18
.11
276
254-nálunk mégis a' religioi' tanításokat, a' vallás' buzgó 's nyilványos gyakorlatát nem csak a' f ő , de a' l e g -alsóbb népiskolában is mellőzhetőknek tartották már némellyek! A' vallási buzgóság' élesztését pedig, hódolva a' divatnak, milly sokan mellőzik el tettleg, tapasztalásból tudva van. — Illy gondolkodás, illy
gyakorlat mellett amaz ugy nevezett pietások' csök-kenésén, de még végképeni kihalásán is nincs mit csodálkoznunk, hanem csak annál nagyobb okunk a r r a , hogy azokkal, kik kétes jövendő'küszöbén vélik magokat állni, e' fölötti aggódásunkat minél élénkeb-ben kifejezzük. Bizonyára olly kebelélénkeb-ben, mellyből az Isten és isteniek iránti buzgóság' lángja kialudt, emberek iránti kegyességet — pietast — nem kereshe-tünk. — Cousin, a' francziaországi tanítási rendszer' javítása körül olly nagy érdemeket szerzett férli, mondja,
hogy : „minden nemzet' nyilványos iskoláinak ugyanazon nemzet' vallásos szellemétől szükség egészen á t -hatottaknaklenmek. — „Valljon," kérdi, „a'franczia nép' vallása a' keresztény religio-e, vagy nem az ? Nem tagadhatjuk, ugy mond, hogy i g e n . . . De ha i g y , akkor gyermekeinket szorgalmaznunk kell azon vallás' megtartására, melly által őseink polgáriso-(lásukat nyerték. — A' religio az én szemeimben, legjobb alapja a' népnevelésnek... Sehol sem akadtam jó népiskolákra, hol keresztény vallás nem taníttatott."
Eddig Cousin.
Mi tehát, a' népnevelést illetőleg, fő szüksége korunknak ? Bizonynyal nem a z , hogy minden föld-mives és napszámos olvasni és irni t u d j o n , — bár-inilly hasznosnak ismerjük is a' miveltség' ezen ágát;
nem is annyira a' tanitási tárgyak' szaporítása, vagy ezeknek gyakorlatiabbakkal leendő fölváltatása, — jóllehet ez is egy talán a'legsürgetősebbekből; sőt még
a' tanítók' tudományosabb kiképeztetése sem; ámbátor ez egyike kétségkívül a'legelőször teendőknek: hanem az, hogy a'nevelésnek átalában, 's különösen a ' s z o -ros értelemben vett népnevelésnek olly irány adassék
mindenütt és minden fokozaton á t , mellynél fogva az erkölcsi és vallási miveltséget fő czél gyanánt tekintse a' nevelő 's tanitó, és mindenek előtt jó és boldog embert akarjon képezni, — a' nélkül, hogy azt egy-szersmind értelmessé, ügyessé, 's a'gyakorlati élet-ben használhatóvá tenni kevésbbé törekednék. — Mond-hatatlan kár és kipótolMond-hatatlan veszteség volna, ha csupán, anyagi jólét után sóvárgó korunk e' szempontot elvesztve szemei elől, arra a' népnevelés körül
fára-dozó honfiakat sem engedné figyelmezni; 's ha azon materialis miveltséget tartanok a' népboldogság' egyet-len föltételének, mellyel egy párisi kannibal-csoport ismer dicsekedni/s mellyel egy Fieschi, egy LalTarge, 's több hozzájok hasonlók is képesek magok körül tisztelgőket gyűjteni össze ! — A' miveltség' e' kétes értékű neme egyes, a' nép' akármelly osztályából ki-emelkedett egyéneket sem elegendő boldog és hasz-nos polgárokká képezni ; de még kevésbbé leend képes egy egész néposztályt, az alsóbbat, a' nemzet' legnagyobb részét olly állapotba helyezni, melly ma-gára nézve kielégítő 's boldogító, egyebekre nézve pedig megnyugtató's bátorságos lenne a' polgári t á r -saságban. E' néposztály nagy részint szegény, ' s n a g y részint miveletlen ott is, mind a' mellett, hogy hona olly temérdek népnevelési eszközökkel, annyi fölvilá-gosodott férfiakkal 's tudósokkal b ő v e l k e d i k : — m e r t a' valódi miveltség' alapja 's gyökere, a' vallásos
ne-r
velés, hibázik. Epen e' köznyomor, e' miveltség mel-lett tenyésző romlottság volt az, mi Rousseaubanazon eszmét felköltó , miszerint a' miveltség egyedül vesz-rr tére van az emberiségnek. 0 hibázott, de itt csupán abban, hogy azt «/-miveltségnek nem nevezé. Ez azon miveltség, melly megelégszik azzal, ha a' pórból is újság- és regény-olvasót, vallás és kormány, törvé-nyek és felsőségek felől merészen Ítélni tudó politicust formált, ha „Volney'és Voltaire'" olvasóit a' kézmű-vesek' ezereivel szaporitolta, 's igy számtalan, és szá-zados rosszak' magvát egy könnyenhivő, tudományra szegény, Ítéletében gyönge 's épen azért állhatatlan közönségben elhinthette. Illy miveltség a z , melly fő-városainkban az alsóbb néposztályt kiemelve állapot-jából olly könnyen önhitté, fényűzővé, nyugtalanná 's kéjvadászóvá teszi, melly erkölcsiséget tanulni — színházba megy, (hol talán épen a' franczia drama-turgiának valamelly ujabb rémletes szüleménye adatik;) elveinek szilárdítására Kotzebuet olvassa, (ollykor Rinaldo', Zöld Marczi' 's hőstársai' történeteit is figye-lemmel kisérve,) 's az Istenről, a' gondviselésről, a' természet' müveirőli tisztább képzetek' szerzése végett az arab regéket, Pokolkői Vendelt lovagi rokonaival, vagy a' minden esetre practicusabb álmoskönyvet és Sibyllát veszi stúdiumának tárgyául! — 's mellette lenézi a' jámbor földmives' tudatlanságát és mivelet-lenségét, ki még csak olvasni sem tud! E' mivelt-ségnek még tovább, a' falukra is kiterjedésétől ment-sen az ég.
278
254-V.
Véleményem szerint legálább, nem azon kellene a'népnevelés körül teendő javításokat kezdeni, hogy az egyháznak az erkölcsiségre 's vallásos oktatásra egyenes vagy közvetett befolyását, mindenesetre hi-telét 's tekintetét a' népnél, reája nézve sérelmes határozatokkal csonkítsuk; vagy hogy a' neki szintolly örökösen, mint más polgároknak, vagy testületeknek adott, 's általa szintolly joggal birt, javak' elvételével szavának 's parancsolatainak hatását gyöngítsük, az illy eljárást a m a ' j o g o k ' és javak' eredeti rendelteté-sökre fordításának nevezvén; mert az épen az utóbbiak' eredeti rendeltetése, hogy a' keresztény, még pedig katholika vallást, mint minden polgárisodás' és szel-lemi miveltség' alapját honunkban épen, 's egész ere-jében föntartsák, annak külső diszét és méltóságát is
megóni segítvén. Milly rendeltetésűk van ezen javak-nak , bizonyosan az adományok' szavaiból tanuljuk legjobban; 's ki ezt tanulni akarja, csak néhány ke-gyes királyaink' adományleveleit, vagyis inkább csak ezeknek bevezető szavait szükség megolvasnia. 6 ) Igenis , az egyház' javai az ország' lakóinak nevelé-sére vannak utoljára is szánva; cíe minőre? keresz-tény nevelésére ; azon hitbeni nevelésére, mellyet az alapítók 'sadómányzók igaznak hittek 's az egész haza' boldogsága' előmozdítójának tartottak. Csak ha a' kath.
clerus megszünendik e' hitet vallani, 's abban nevelni honfitársait, — csak akkor lesz ideje föllépni azon javaslattal, hogy a' neki adott javak elvétessenek tőle : de míg ebbeli kötelességének megfelel, míg az egyháziak hü őrei leendnek a' keresztény kath. vallás-nak, addig egyedül a' polgári jog' 's egyenesség' 6) L. több. közölt : Cod. Diplom. Georg. Fejér Tom- I- p.
280. 285. 289. 296. 304. 312- 'stb., hol efféle ado-mányok tisztán vallásos czélokra, Isten' dicsőségére, az anyaszentegyház', és ker. vallás' javára, 's leg-tőbbnyire „ob animae remedium,"— „inomnibus regni — partibus veram et unicam saluliferam Jesu Christi fidem stabilire" kívánván az egyház' könyörgé-seibeni részesülés végeit : „ad supernas anhelantes de-votiones," . . . „pro spirituali salute mea, conjugis, ac prolium mearum et patriae t o t i u s m i n t a' kegyes István mondá — történtek. Vesd össze Tom. III. Vol.
II. p. 88. 91. 'stb hol megholtak iránti kegyes meg-emlékezés' és az azokérti könyörgések' nyomára talá-lunk , mint efféle alapítványok' okaira. De e' tárgy bővebb kifejtésre méltó ; itt elég volt azt megérinteni.
romlásával fog hasonló rendszabás foganatba mehetni.
A' papságnak egyedül a'végett adattak e' j a v a k , hogy sz. hivatásának, a' népet ker. kath. módon nevelni, megfelelhessen, ' s a z egyháziak azon tekintetet, mely-lyel mint vallás' szolgái, mint néptanítók, 's egy külön kitűnő statust alkotó személyek — az ország' egyéb statusaihoz méltólag, birni tartoznak, megőrizhessék.
'S míg a' keresztény vallást az országok' boldogsága' ' s a ' közjólét' alapjának hitték, e' tanitás elegendő érdem gyanánt is tekintetett, 's az illy vallást hirde-tők' adományzása soha pazarlásnak nem tartatott : csak a' legújabb nézetek, mellyek szerint a'ker. val-lásnál valami jobbra 's hasznosabbra is lehet a' népet
oktatni, — csak ezek tolták némellyeknél a' ker.
vallás' érdemét háttérbe , ezek csökkentették meg t e -kintetét is azon rendnek, melly e' vallás' tanításával megbízatott. Ugy látszik, némellyeknek fölöslegessé vált a' h i t , 's vele annak szónokai is: ezért lön pénz-vesztegetéssé azok' tartásáról gondoskodni, vagy csak az általok régen birtat is meghagyni nekik — igaz-ságtalansággá !
VI.
Az eddiginél jobb 's tökéletesebb népnevelésről gondolkozunk ? Igen dicséretes szándék : de ha a' népboldogság' előcsarnokát uj oszlopokkal akarjuk gyámolítani, nem azon kellene, gondolatom szerint, kezdeni a' munkát, hogy halomra döntsük a' régie-ket; mert igen félő, nehogy a' reánk szakadt száza-dos épület' romjai alá temettessünk. IIa a' népnevelés' körül fáradozó egyének' illőbb jutalmáról gondosko-dunk, igen is helyesen cselekszünk; de illő talán, sőt igazságos az i s , hogy e' jutalmat sajátunkból adjuk, 's ne másokat foszszunk meg attól, mivel némellyeket boldogítani oha.itunk. Egy minden jót 's hasznosat buzgón ölelő, 's erre örömmel áldozó nemzethez csu-pán csak illy módoni jutalmazás illik. Illy nemzet,higyük azt, mindig elegendő erővel fog birni arra, hogy a' szükségeseknek látszó javításokat közös segedelemmel, egyesek' vagy épen egész országrend' sérelme nélkül, 's ősi alkotmányának megrenditését kerülve tegye meg.
Ezen egyetlen segédforrás a z , melly kimerithctlen, melly ama' temérdek és folytonos szükségek' fedezé-sére is, minőket a' népnevelés közül indítványozott változtatások igényelnek, elegendő. Egyesek fölös-lege soha e' czélnak meg nem felelcnd. Szomorú bi-zonyságot szolgáltatnak erre akár a' régiebb franczia-,
279 280
*
akár az ujabb spanyolországi történetek. Tudjuk, milly hamar kiürült mindkét helyen az igazságtalanul elkobzottjavakkal egy időre megtöltött kincstár; még n a -gyobb éhséget és vágyat hagyva maga u t á n , mint minőnek csillapítására némelly vakbuzgó ujitok a' két-ségbeesett eszközhöz kevéssel előbb nyúltak. — Nem is lehet ez máskép. Mert hol nem mindenik hazafi 's polgár saját erejével 's tehetsége szerint, és folyto-nosan támogatja a' közügyet, hol mindenki csak szom-szédja' kezére 's erszényére tekint, fölmentve hivén magát a' köz szükség' fedezéséhezi járulás' kötelessé-gétől: ott csakhamar be kell a'bukásnak következnie.
Illy bánásmód a' fölött, hogy siralmas következésü idegenkedés' és félelmes zavarok' anyja szokott lenni, a' veszedelmes példák' adásával egyenesen 's
közvetet-lenül is íalá ássa a' népnek valamint erkölcsiségét és jogérzetét, ugy boldogságát i s , mellynek eszköz-lésére a' népnevelés körüli javításoknak olly hathatósan közremunkálniok kellett volna. ^-Egyébiránt föltéve, hogy csakugyan hasznos vofha az efféle intézkedés, a' körül forogna mégis e' tárgyban minden : ha vall-jon törvényszerű, 's jogos-e az egyszersmind ? 's e' kérdésre megfeleltek már többen , de fognak reá, nem kétlem, még mások is felelni. •
Somogyi Károly, Szózat az orosz-oláh unió' ügyében. '•-)
Az állíttatik egyik hírlapban, hogy a' hitnek középalapja az evangeliom, és ez egyedül az ész' szabad használata mellett a' szeretet', hit' és remény' kútfeje. —Ezen elv szerint semmi hit nem létezhetik;
inert a' mit én eszemmel fölfoghatok, az nem hit, h a -nem tudás, tudomány. Egész polemico - dogmaticai értekezést lehetne ez iránt irni, de tartalma csak az lenne, hogy sokkal több kívántatik a' hithez, mint-sem az evangeliomnak szabad ész szerinti használása.
Sz. Ágoston egy helyen mondja: „Nec Evangelio c r e -derem , nisi me Ecclesîae convinceret auctoritas. "
Azért igaza volt azon angol hittanárnak, midőn ezen kérdésre: Quid est Fides? felelt: quod non vides.
Et quid est spes ? quod non habes. Nincs ott h i t , nincs remény , hol csupán szabad ész munkálkodik, és azért valósul azon hittanár' felelete : Quid est Cha-ritas? in mundo raritas. Régi közmondás : Quot capita,
*) Dogmaticai, statistical 's kivált történeti adatai miatt ez érdekes nyilatkozatot átvettük a' Jelenkor' 82dik
számából. Szerk.
tot sensus. Már most határozza el nekem valaki, hol létezik azon emberi lángész, mellynek szabad hasz-nálása hitágozatok gyanánt mindenkinek szolgálhatna?
De még az is következik ezen elvből, hogy a' két protestáns félnek, vagy csak legalább az uniótkivánó egyedeinek semmi hitök nincs, és azért az unió nálok igen könnyű — vacuum facile occupatur, könnyű a1 kopaszt borotválni ; de a' többi, észszel nem dolgozó hivek (massa populi) mit fognak mivelni ? Megma-radnak hivek. De kihez? az evangeliomhoz nem; mert olvasni sem tudnak, 's nem használják sem eszöket, sem az evangeliomot. Tehát kihez ? Megmaradnak hivei az uniót kieszközlő egyedeknek. Tehát ezen tisztes egyedek teszik, és fogják tenni a' protestáns egyházi auctoritast! Hogy dogmaticai polémiában akaratom' ellenére ne veszítsem el magamat, egyedül a' mun-kácsi orosz-oláh megyét érdeklő (azon hírlapban köz-lött) történeti hibákra vetek rövid pillanatot. Még ed-dig nincs megmutatva, hogy a' munkácsi megye nem egyesült lett volna : de vannak bizonyos adatok, mik szerint mindig kath. volt. Sz. István 1011 évben ala-pított Veszprémben görög (orosz) apáczákat. Katona hist, critic, ad a n i ^ l O l l . Minden bizonynyal azok készitteték számára azon arany erszényt, mell czyrill betűkkel, orosz nyelvű fölírással és tűzéssel a' es. kir.
kincstárban a' bécsi kapuezinus kolostorban őriztetik.
Rézre metszett mintáját lásd Kaprossy 1815 évben sz. István' ünnepére mondott, és kinyomatott egyházi beszédéhez kapcsolva. Imre királyunk a' romai pápától engedelmet k é r t , hogy görög rituson lévő hivek'szá-mára a' latin ritusu püspököktől független püspökséget alapiihasson. Lásd Katona, Bárdossy. Világismérelü dolog, hogy a' kegyetlen Olgerd, lithvaniai uralkodó, unokáját, Kyriatovics Theodort, podoliai herczeget, a' nem fizetett adó miatt hónából kiűzte, Robert Ká-roly pedig 1339ben elfogadván Kyriatovicsot, a' mun-kácsi várral 's 3 0 0 faluval ajándékozta meg. Lásd Bazilovics, Balajthy, Korabinszky, Engel Gesch. v.
Gallicien, és Ivaramzin. Már most ki teheti föl, hogy sz. István nem egyesült apáczákat alapított? (Caeru-larius még nem élt akkor), 's Imre király nem egye-sült püspökséget akart föléleszteni, és arra a' romai pápától engedelmet kért volna?? Ki teheti f ö l , hogy Robert Károly 's fia nagy Lajos nem egyesült hercze-get olly nagy jószággal ajándékozott volna m e g ? Kyriatovics 1 3 6 0 b a n a ' munkácsi várat már fölépítvén, Latorcza' jobb partján a' cserneki hegyen sz. Bazil
281 254-rendű barátoknak kolostort épített, és alapított. Lásd
Schmidt Epp. Agr. et Bazilovics. 'S kétség nincs, hogy ezen kolostorban püspök is létezett. De nem czélom a' megye' összes történeteit előszámlálni, mert ezekről külön munka van már készülőben. Zápolya, Bocskay, és Bethlen Gábor, ha ki nem irthatták i s , de meg-rendítették az orosz-oláhok'katholicitását, minélfogva 1646ban 62 orosz lelkész Ungvárott összegyűlvén, Jakusich György egri püspök' kezébe kathol. hitvallá-sukat megújították. 1689ben Kolonich Leopold bibor-nok és prímás Romából püspököt hozott Munkácsra, Dccamelis Józsefet, ki csakugyan katholikus volt. Ez nemcsak a' munkácsi megyében erősítette meg az uniót, hanem Benkovics püspök' és főispán' pártfogása által Biharmegyében is előhaladott, (lásd Keresztury Hist.
Epp. Warad.) 's Debreczenben és Egerben lelkészeket rendelt. (L. Archiv. Dioec.) És igy a' bihari és szom-széd oláhok már Decamelis' idejében ( 1 6 8 9 — 1 7 0 7 ) katholikusok voltak. 1708ban Hodermárszky József munkácsi püspöknek neveztetett ugyan k i , de propter irregularitatem a' romai sz'. széktől bullákat nem nyer-hetvén , mint a' bizanczi György püspök' helyettese Mármarosmegyéf, a' mennyire szükség volt, az unióra visszahozta, ( 1 7 1 6 — 1 7 2 7 ) Mármaros még akkor Erdélyhez tartozott. (L. Archiv. Dioeces.) Már most, hogy állíthatni, mikép az oláhok 1753ban , az oroszok j pedig két évvel később vették föl az uniót ? ? Non-nunquam etiam bonus dormitat Homerus. 1644benaz erdélyi és szathmári oláhok fölzudultak az uniót kiirtani akaró kóborló (Sarabaita) barátok ellen; a' v é -rengzés és mozgás Bécsig hatott. Mária Theresia kir.
biztost küldött oda Olsavszky Manó munkácsi püspök' személyében. Ez jelentést ád 1746ban. (Lásd Archiv.
Dioeces., et apud Bazilovics Oratio Manuelis Olsavszky de Unione.)Igaz u g y a n , hogy még később is, egész
1761ig imitt amott az oláhok nyugtalanok voltak; de az oroszok sohasem. Olsavszky, mint biztos, lecsön-desitette, és canonice visitálta őket. (Archiv. Dioec.) Azon hírlapban hiányos és hibás tehát az unió felöli fogalom. — Ezen értelemben az unió érvény nélküli puszta szó leend, ha a' dogmákban különböző érzé-sek és vélekedéérzé-sek maradnak fön. Ez színlett unió lesz, melly erkölcsi érdekre nézve jobb ha elmarad.
Az állítás, hogy az orosz-oláhok' romai egyházzali egyesülése csak a' pápa' primátusának elismérésében áll, hibás és hiányos. — — Lucskav Mihály, lukai udv. prépost, és ungvári lelkész.
Az egyházi javakról. «') I.
/Is egyházi javak' keletkezése.
Minden egyházi javak a' status' javai ; tehát ren-delkezhetik is azokról mint neki tetszik; mondják az egyházi javak' ellenségei.
De törvényeink a' királyt nevezik világosan
„supremum ecclesiarum patronum, " a ) — nem nevet-séges, árnyék — umbratilis — patronatus-e e z , ha az egyház' javai a' status' tulajdona ?
Azonban nagyobb világosság' okáért tekintsünk röviden vissza az egyháziak'javainak keletkezése módjára. Ezek hajdan egyes személyek' adakozásiból k e
Azonban nagyobb világosság' okáért tekintsünk röviden vissza az egyháziak'javainak keletkezése módjára. Ezek hajdan egyes személyek' adakozásiból k e