Ezen házassági nyilatkozatokat csak saját plébánia-lakjaikban fogadják el ;

2 ) Ezen házassági nyilatkozatoknál hosszú papi köntösben jelenjenek meg stóla és kar-ing nélkül, e' mellett a' nemvegyes kathol. házasságoknál a' me-gyei szertartáskönyvben (Diecesan- Agende) alkal-maztatni parancsolt minden liturgiái eeremoniát és

szertartást hagyjanak abban. Würzburg, december' 30kán 1835. Fridrik, püspök.

I l a m i o v e r a .

Lüpke Károly Antal, Isten' 's az apostoli szók' kegyéből anthedoni püspök 's jelenleg az osnabrüggi egyházi megye' apostoli administratora 'stb.

Minthogy kérdezték tőlünk : milly szokás van az osnabrüggi megyében olly házasságokra nézve, mely-lyekre különbféle keresztény vallású személyek lépnek, feleljük a' mint következik :

lször. A' házasság előtt a' kath. egyházban is mindig megtétetnek a' kihirdetések, hacsak valamelly törvényes akadály nem esik közbe.

2szor. A' közönséges vagy rendszerinti lelki-pásztorok (pastores vei priinarii animarum curatores) nem áldják meg, vagy adjéik össze az illy házas- •>

ságokat, hacsak nem adatik erkölcsi biztosíték valamennyi gyermeknek «" katholika hitben leendő neveltetéséről, "s a' kath. félnek vallásagyakor-lásábani szabadságáról. Ezen biztosíték rendsze-rint a' nemkathol. résznek írásba tett 's esküvel erősített nyilatkozványa által történik, ' s e z a ' kipásztori levéltárban föntartatik. Mivel pedig a' lel-kipásztoroknak polgári törvények által tiltva van eziránt a ' felekkel alkudozni, azért a' plébániájokbeli kathol.

féltől megkívánják, hogy maga szerezze meg és szol-gáltassa kézhez, mik ezen erkölcsi biztosítékhoz meg-kívántatnak ; mi ha nem történik, a' lelkipásztorok kiadják a' katholikus félnek a' történt kihirdetésekről szóló egyszerű bizonyítványt, 's akkor a' protestáns hitszolga (minister) által történik az összeadás; az illy személy pedig, melly az anyaszentegyház' törvé-nyei ellen vétkezik, elmozdittatik a' szentségektől, míg igazán eszére nem tér; noha az igy kötött házas-ság érvényesnek (validum) tartatik, föltéve, hogy valamelly törvényes akadály nem jött közbe.

3szor. Ha valamelly akadály esik közbe, melly-ben'.csak az apostoli szék ment föl, magától értődik, hogy a' szent székhez történik a' folyamodás, és azután megtartatnak a z o k , mik a' visszairat' vagy fölmentés' értelme szerint megtartatni parancsoltatnak.

4szer. Rendesen minden vegyes házassági eset-ben a' lelkipásztorok tartoznak a' megyés püspöknek (Ordinario) előbb az egész dolgot fölterjeszteni, 's annak rendeletét bevárni, mielőtt tovább mennének.

*

344

254-Mellyek' hitelére adtuk e z e n , saját kezünkkel aláirt 's főpapi pöcsétünkkel megerősített levelet Os-nabrüggben, augustus' 18kán 1841. Károly Antal anthed. püspök, 's jelenleg az osnabrüggi megye' a d -ministratora.

Hessen nagy lier ezegség.

Ezennel hitelesíttetik, hogy az itteni püspöki megyében a' különbféle vallásfelekezetbeliek' házassá-gára nézve a' fönálló egyháztörvények szerint történik az eljárás, megegyezőleg ő szentségének 8dik Pius pápának Poroszországban a' kölni érsekséghez intézett isméreles Brevejével; 's a' katholikus plébánosnak csak akkor szabad a' vegyes vallású házasulan-dókat egy házilag megáldani, havaiamennyi gyer-mek fog a kath. vallusban neveltetni. Mivel nálunk Hessen nagyherczegségben 's a' Rajnánál a' polgári törvény az, hogy a' vegyes házasságokból született gyermekek az atya' vallásában neveltessenek, hacsak az összeadás előtt törvényes módon valami más intéz-kedés nem történt : a' katholikus plébános, ha a' vőlegény protestáns, mielőtt a1 házasságot megáldja, tartozik magát biztosítani, hogy a"¹ jegyesek gyer-mekeik? kalh. neveltetéséről törvényes módon szer-ződésbeli megegyezésre léptek légyen.

Ellenben ha a' jegyesek eltökélték magokat gyer-mekeik közül néhányat vagy mindnyáját nemkatho-likus vallásban neveltetni: akkor a' plébános csupán az egyházi kihirdetést tartozik megtenni, 's erről a' kathol. félnek bizonyítványt adni, mire a' protestáns fél' lelkipásztora az összeadást végrehajthatja.

Tehát az ugy nevezett passiva assistentia a' kath.

plébános' részéről nincs szokásban ; az azonban itt ott megtörténik, hogy a' jegyesek, kiknek minden gyer-meke a' kath. hitben leszen fölnevelve , mind a' két plébánosnál, a'katholikus és protestánsnál, adatják magokat össze.

Költ hitelesen saját kezünkkel tett nevünk' alá-írásával 's püspöki pöcsétünk' reányomásával. Mainz, augustus' 24kén 1841. f Kaiser Péter Leopold, inainzi püspök.

Szászország.

Kérdeztetik az alólirottól : milly szokás volt 's divatozik most is Szászországban a' vegyes házassá-gokra nézve ? A' felelet itt következik :

1827dikig, hogy vegyes házasság köttessék, hiteles (authentica) ígéret kívántatott a'

nemkatho-likus féltől mindkét' nemen lévő valamennyi gyermek-nek kathol. hitbeni neveltetésére.

Minthogy pedig a' fölülemlitett évben kihirdetett királyi parancs által ezen hiteles ígéret megtiltatott, szentséges pápánk 12dik Leo sept. 2dikán 1828ban költ iratában kegyesen megengedte, hogy az apostoli helyettes, h a j ó n a k gondolja, vegyes házasságokban fölmentést adhat az eskütől katholika hitben nevelni a' gyermekeket.

Mindazáltal ez iratban nyíltan meghagyatik, hogy megterheltetvén az apostoli helyettesnek lelkiismérete, a' plébánosok, kiknek tisztökben áll a' híveket az anyaszentegyház' tanjai- 's parancsaira oktatni, szor-gosan kifürkészszék: valljon a' katholikus rész követ-heti-e is szabadon vallását, vagy nincs-e kitéve az elcsábítás' veszélyének, 's valljon mind a ' k é t nemen lévő gyermekek kathol. hitben fognak-e neveltetni?

Ha a' plébánosoknak, atyai intéseik 's tanításaik után , nem adatik a' jegyesektől a' gyermekeknek kath. hitbeni neveltetéséről erkölcsi biztosíték , a' házasság előtt, hacsak valamelly egyházi akadály-nem jő közbe, a' kihirdetések a' kathol. szentegyház-ban történnek ugyan : de a' házasságra kelés az egyház' színe előtt nem engedtetik meg , hanem megtörténvén a' háromszori kihirdetés, kiadatik a' jegyeseknek a' történt kihirdetésekről szóló egyszerű bizonyítvány, hogy az összeadás protestáns minister által történhessék.

Mivel pedig az anyaszentegyház' törvényeinek fejet nem hajtók vétkeznek, a' szentségektől elmoz-dittatnak, míg meg nem józanodnak.

A' nemkatholikus minister' jetenlétében kötött házasságok érvényeseknek tartatnak.

Miknek hitelére az apostoli helyettessóg' laká-ban adám 's azon helyettesség' pöcsétével megerő-sittetém ezen levelet. Dresdában, augustus' 24dikén 1841. Mauermann P. Lőrincz, a' jelen nem lévő főt.

püspök' és apostoli helyettes ur' megbízásából a' szászországi consistorium' elnöke.

Török birodalom.

Mahmud szultánnak, a' múltkor meghalt török császárnak a' konstantinápolyi kath. patriarcha' k é -résére a' katholikusok' javára 1839ben kiadott 's a' közönséges újságnak ( a ' függelékben) ugyanazon évi 307 és 308dik, valamint az Oesterreich. Beobachter

346

254-1839diki november' Bikáról szóló 312dik számában 1544 lapon közlött pátensében ezek foglaltatnak :

7szer. Nem szabad a"1 papoknak az érsek' nyil-ványos engedelme nélkül egy házilag megáldani olly házasságokat, mellyek a' keresztény reliyio allai meg vágynák tiltva.

9szer. Ha valamelly katholikus egy más feletke-zethez tartozó nöt akar elvenni, a papok «' szer-tartásokat ne teljesítsék , és semmi hatáséig ne szoríthassa őket illy hazassayoA' megáldására.

lOszer. Ha katholikusok között, legyen az h á -zasság, vagy elválás, vagy más akármi eset, pör támad: terjesztessék az bírálat végett az érsek', vagy t/iás az érsek által az iigy' megvizsgálásara talán kijelelt személy' elébe, 's a' viszálkodás az igazság' szabályaihoz, 's az eset' minőségéhez illő

módon döntessék el.

Éjszakamerika.

Legnyíltabb bizonyság itt a' baltimorei zsinatban 1840. majusban együttvolt éjszakamerikai tizenhárom püspök' levele, mellyet a' székeikből kitiltott Kele-men Auguszt kölni, és Dunin Márton poseni érse-kekhez hitbeli megegyeztöknek az egész világ előtti nyilványitásául következő szavakba foglaltak:

Krisztusban tisztelendő atyákfiainak 's a' hit' dicső vallóinak vischeringi Droste Kelemen Auguszt báró kölni és Danin Márton poseni 's gneseni, érse-keknek a' baltimorei tartomány' érsekétől 's hozzá tar-tozó püspökeitől (suffraganei) , 's Baltimoreben a' zsinaton összegyűlt valamennyi püspököktől üdvözlet, kegy, dicséret, tisztelet és dicsőség !

Ugyanazon egy titkos test' tagjai, ugyanazon egy szellemtől indítva, ugyanazon egy fő' éltető b e -folyása által kapcsoltatva lévén, noha messze föld és tenger választ bennünket : nem lehete nem éreznünk, miket szenvedtetek dicső hitvallók. Mert Krisztus' szeretetétől ösztönöztetvén, sírnunk kellett a' sírókkal, örülni az örülőkkel. Jeles tetteitek' hire egészen hoz-zánk elhatott 'stb. * )

*) Midőn az amerikai püspökök mint hit' bajnokait ma-gasztalják a'vegyes házasságok'ügyébeni eljárásukért szenvedő kölni és poseni érsekeket: egyszersmind ta-núbizonyságot tesznek arról, hogy a' vegyes

házas-• ságokra nézve ők is ugy éreznek , mint a' kölni 's po-seni érsekek, mint a' többi katholika anyaszentegyház.

Szerk.

Kegyeskedjetek elfogadnia' szeretet', csodálat' és tisztelet' tanújelét, mellyet sziveikből fakasztanak a' titeket tartományi zsinatban összegyűlt igen szerető atyafiak Krisztusban. Baltimore, május' 20dikán 1840.

•j- Samu, baltimorei érsek.; f B. I. bardeni püsp. ; f János, carop. pk.; f József sz. lajosi pk.; f Bene-dek , bostoni pk. ; f Károly Aug. M. nancei és tull.

pk.; f Mihály, mobili pk. ; f Patr. Ferencz, arath.

pk. ; philad. coadj. ; f Kereszt. János cincinn. pk. ; f Antal, ujorleansi pk. ; f Mátyás, dubuqui pk. ; f Richárd naschvilli pk., f Czelestin, vincenn. pk.

(Ágostai Sión folyóiratból. Augsburg, 1 8 4 0 , julius' 31. 92 szám. a' függelékben 15dik szám alatt, a' 8 7 4 és 875dik lapokon.)

Mi Olasz- és Spanyolországot, Portugáliát, Délamerikát, Poroszország' rajnai 's lengyel tartomá-nyait, végre magának az Austriai Birodalomnak

örö-!i kös tartományait illeti, nincs kétség, hogy azok i s ,

! valamint az azokban lakó katholikusok, a' katholika I anyaszentegyház'tanjához és szokásához, törvényeihez

és szabályaihoz ragaszkodnak.

A' vasárnapok és ünnepek.

( V é g e . )

II.

Ha a' mondottak szerint valamint minden magány ájtatosságban, ugy főleg minden nyilványos isteni szolgálatban 's ünneplésben a' túlvilági örök ünnepély-nek kell viszhangzani 's mutatkozni ; ezt pedig akkor érhetjük el legbiztosabban, ha Istennek a'világ' vált-ságában kitüntetett nagy szeretetéről, csodatetteiről, Krisztus' történeteiről vasárnapokon 's ünnepeken buz-gón elmélkedve a' történteket önkeblünkben is némi-leg megújítani 's valósítani lelkesülünk : ugy önkényt következik :

lször. Hogy minden lelkipásztornak 's hitszó-noknak nélkülözhetlen kötelessége mind nyilványos isteni szolgálat és szertartás, mind egyházi beszéd által az ünnep' történetét 's igazságát a' népnek v i -lágosan 's lelkesen előadni : hogy a' nép az isteni szolgálatot tevő papnak ájtatosságából, 's a' predi-kálónak lelkes beszédéből azon szent történetet 's hit-beli igazságot, mellyet ünnepel, szinte maga előtt elevenen képzelhesse 's önkeblében ugyanazon t ö r -ténet'valósítására buzduljon; mikép a'dicső jövendőt, azon sz. titok' örök ünneplését ő is bizton várhassa.

Nagyon eltávoznék tehát az ünnep' szellemétől azon lelkipásztor, ki az isteni szolgálatot az ünnep okozta

347 254-lelkesülés 's buzgóság nélkül végezné, és azon

hit-szónok, ki az ünnep'történetét's hitigazságát egészen mellőzve csupa erkölcsi beszéddel oktatná a' hiveket.

Az ollyan erkölcsi beszédek, mellyek nem az ünnep' történetéből meritvék, 's mellyeket sem a' hitágazatok nem támogatnak, sem az isteni Ígéretek nem lelke-sitnek , többnyire foganatlanok, és czélszerütlenek.

Következik :

2szor. Hogy vasárnapokon és ünnepeken a' szol-gai munkától, zajos mulatságtól, 's minden egyedül világi haszonra vagy gyönyörködésre czélzó dologtól, sőt a' léleknek az isteniekre irányzatát gátló szellemi foglalkozástól is magunkat megtartóztassuk a' végre, hogy magunkba szállhassunk, elménket és szivünket Istenhez emelhessük 's a' napot lelki foglalatosságra szentelhessük. Mert senki két ellenkező urnák Isten-nek és a' világnak ugyanegy időben nem szolgálhat;

szivét kétfelé nem oszthatja; hol az e m b e r ' k i n c s e , ott a' szive is. Míg tehát keblünket a' földi g o n d o k , javak és hiúságok foglalják e l , addig ez az isteni d o l -gokat érteni, kedvelni és követni nem birja. M i t , fájdalom ! korunkban bőven tapasztalunk. Mert hol a' vasárnapokat és ünnepeket dologtevő , vagy épen zajosan mulató napokká változtatják, ott az ember' legfőbb 's legfontosb dolga, a' vallás' és üdvösség' dolga háttérbe szorul, a' religioi tudatlanság terjedez;

a' gondolkozásmódpogánynyá, istentelenné, az élet erkölcstelenné 's elfajulná válik; a' családokban 's polgári életben a' szeretet' lánczai, az üdvös rend' kapcsai megszakadoznak 's a' fejetlenség' szörnyetegi jelentkeznek. Ha igaz a z , hogy a' kormány' és haza' boldogsága egyedül vallásosságon 's erkölcsiségen 's ezekből önkényt folyó igazságon alapul: ugy kétséget nem szenved, hogy a' kormánynak szinte, mint a' megyei törvényhatóságoknak érdékökben fekszik a' vasárnapok' és ünnepek' könnyelmű sértőit büntetlen nem hagyni, és a' honi törvényeket (sz. István Decr.

1. II. c. 7. sz. László Deci ct. 1. I. c. 1 2 , 1 5 , 1 6 , 2 5 , 26. Kálmán 1. II. c. 13. I. Mátyás Deer. I. ar. 25. és 1790 art. 26. §. 17.) legalább szellemök szerint f o -ganatba hozni Mert hol a' sz. napok világi foglala-tosságok' vagy mulatságok' napjaivá aljasodnak, ott többnyire szabadalmas bünnapokká is fajulnak. Kö-vetkezik :

3szor. Hogy minden tudós vagy tudatlan k e -resztény, ha házi szükség és őrizet, vagy betegség 's nyavalygók' ápolása vagy más irgalmassági

cse-lekedetek őt nem akadályozzák, vasárnapokon 's ünnepeken tartozik a' sz. egyházban nyilványos isteni szolgálatra megjelenni ; dél előtt ugyan sz. miseál-dozatot ájtatosan 's Isten' igéjét figyelmetesen hall-g a t n i , dél után pedihall-g a' keresztény tanításra vahall-gy könyörgésre megjelenni, vagy otthon az üres időt istenes könyvek' olvasásában , sz. elmélkedésben vagy épületes beszélgetésekben tölteni; sőt a' sza->

badban járva k e l v e , a' gazdaságot vizsgálva min-denben a' természet' alkotóját 's u r á t , a' gondviselő mennyei atyát áldani 's dicsőíteni.

Hogy a' müveitek és tudósok i s , ugy mint a' tudatlanok , tartoznak nyilványos isteni szolgálaton megjelenni, azt több okok kétségen tul helyezik.

Ugyanis ők szinte mint a' tudatlanok Isten' teremt-ményi, kinek éltöket 's minden javukat köszönhetik, kitől minden pillanatban függenek. Maga a' józan ész és szabad akarat, mellyel Isten őket fölruházá, s ü r -geti a' tudósokat még inkább mint a' tudatlanokat:

hogy a' legfőbb valóságot, az alkotót, a' legnagyobb jótevőt, az ember' egyedüli főjavát 's boldogságát—

az Istent megismerjék, iránta hálával, bizodalommal és szeretettel viseltessenek, irántai alázatos hódolatukat, buzgó tiszteletöket 's tőle függésöket e m -b e r - 's főleg keresztény-társaik előtt a' nyilványos isteni szolgálatokon kijelentsék; hitökről vallást tegye-nek 's vallástételökkel keresztény-társaikat Krisztus' hitében megerősíteni, őket az isteni félelemre buzdí-tani törekedjenek. Már pedig mindez rendszerint csak ugy mehet véghez, ha vasárnapokon 's ünnepeken a' sz. egyházban isteni szolgálatra megjelennek. Men-nyire hibáznak tehát a z o k , k i k , hogy fölvilágosultaknak láttassanak, önmagokat száműzik a' sz. e g y -házból és szinte szégyenlenek a' néppel Isten' imá-dására megjelenni ! Ezek hitöket cselekedettel meg-tagadják , a' hiveket botránkoztatják 's bizonyos lelki veszélynek teszik ki magokat; mert az ur mondja:

Valaki rólam és tanításomról vallást tenni szégyenei, azt az ember' liais szégyenleni fogja magáénak v a l -lani, midőn dicsőségében eljövend (Luk. 9, 26.).

Továbbá, az embernek legfőbb, sőt egyetlen kö-telessége az üdvösség' megszerzése, melly után kiolthatlan vágyat érez magában ; tartozik tehát a' t u -dós is üdvéről gondoskodni 's minden módot hasz-nálni , mi őtet az üdvösség' pályáján támogatja 's elő-segíti. 'S mi segítheti a' gyarló és annyi lelki veszé-lyektől környezett embert előbbre az üdvösség'

dol-350

254-gában, mint vasárnapokon és ünnepeken az isteni szolgálaton megjelenés? Ott hitéről, Istentőli függé-séről nyilván vallást t e h e t , lelki szükségeit Istennek bizodalmasan előadhatja , az elvett jókért hálákat a d h a t , az Urat dicsőitheti, buzgóságával épiti a ' h í v e ket, 's viszont mások' ájtatosságán ő is épül; az I s -ten' igéjének hirdetéséből nem csak megtanulhatja ker. kötelességeit, hanem azok' hü teljesítésére föl is buzdittatik; hibáira 's tévedésire figyelmetessé lesz, 's azok' megutálására, kerülésére hathatósan serken-tetik ; mások' jó példája megindítja szivét ; a' hivek' buzgó imádságiban 's anyaszentegyház' áldásiban r é -szesül ; 's igy a' vasárnapi 's ünnepi isteni szolgála-ton szinte egész hétre u j erőt 's lelket nyer, hogy hétköznapokban is az isteni félelemben 's erényes életben állhatatos legyen.

Ha a ' j ó z a n ész sürget bennünket, hogy minden hasznos és szükséges foglalatosságra, p. o. életünk' 's egészségünk' föntartására bizonyos időt szánjunk ; mennyivel inkább köteleztetünk illy figyelemmel lenni lelkünk' üdvössége iránt? Milly balgatagság volna minden időnket a' múlékony javak"s gyönyörök'meg-szerzésére vagy éldeletére fordítani, 's arra mi az egész emberiségre néz/e legfőbb 's legszentebb — a ' halhatatlan lélek' üdvére semmi időt sem szánni ? T á -vol legyen tőlünk illy kábaság. „Ugyan is mit használ embernek, ha az egész világot megnyeri i s , lelkének pedig kárát vallja? Avagy micsoda váltságot adhat ember az ő lelkéért?" igy szól az ur (Mát. 16, 2 6 . ) .

Sz.'; co Az elégedetlenek.

Az elégedetlenek' legnagyobb száma i ) képzelt tudósokból á l l , kik számolásukban csalatva látják ma-gokat; 2 ) ollyanokból, kik nem tervezhetnek eléggé böcsvágyuk'kielégítésére ; 3 ) restekből, kik minden erőfeszítést kerülnek , minden kötelességteljesitést igaztalan zsarolásnak tekintenek; 4 ) mindig önaka-ratjokat követő nyakasokból; 5 ) kik minden fölött izetlenkednek ; 6 ) békegyülölőkből, mert a' zavar-okozás mennyországuk; 7 ) azokból, kik az égre nem tekintenek föl, honnét jönne szivökbe a' megelégedés de a' földiekhez túlzón tapadnak.

A' bűnbánó.

Hieronymus a' sz. egyházatya következőt ir Paula előkelő romai nő' életében : „Paula szünet nélkül bű-neit siratta, és midőn kéretnék, kimélené arczát,

igy felelt: „ J ó l e s i k , haelrutitom azon arczot,mely-lyet bűnös végből kendőztem; ha testemet szigorú bánás alá vetem, mert féken nem tartottam azelőtt;

csak könyüim tehetik jóvá , mit nemtelen örömök-kel vétettem. Eddig a' világnak igyekeztem tetszeni, de ezentúl egyedül üdvözítőmnek."

Különbféle

mentségek-Egy fiatal ember barátjának jó szándékú óvá-saira válaszolá: „Mit? illy parányi örömet akarsz megvonni tőlem? ajtaja előtt se menjek e l , rá se pillantsak többé? Illy egyszerű ártatlan dolgot is olly nagyra vészsz ? Hagyd ezt barátom, már ebben nem követlek , illyesben nem akarom , 's nem is fogom magamat tartóztatni ; minthogy nem vélem méltónak. Ellenben miután néhány hónap múlva a' szenvedély egészen elragadta, 's viseletét minden ember illetlennek 's botránkoztatónak találta, barát-jának adott felelete, ki őt ismét inté, egészen máskép hangzott: „Mit? mondá, 's még kívánhatod tőlem, hogy az e' személylyeli összejövetet kerüljem, ki nekem olly annyira szükségessé vált, kit jobban sze-retek életemnél, kihez ezer gyémánt-lánczok fűznek ? Az fölülmúlja erőmet, 's a' méltányosan gondolkozó ember, ki helyezetemet ismeri, tőlem illyest nem kí-vánhat ; ezt nem tehetem." Nézd itt a' mentegetések' két egymással ellenkező nemét. Először az mondatik : a'dolog rám nézve nagyon könnyű, csekély, parányi fontosságú, nem akarom elhagyni; másodszor pedig : ez reám nézve lehetetlen, föl nem hagyhatok e' szokással.

Bár csak annak, ki az előbbivel menti magát, vala-melly varázstükörben elejébe lehetne mindig tartani a'jövendőnek háttérét, hol ama': „nem bírom" r e t -tentőleg eltorzított vad alakjával leskelődik: talán ma-gához térne, 's a' szikrát, melly olly pusztító égéssel fenyeget, inkább azonnal elnyomná. (Németből.) W. K.

Europa' politikájának fordulat-pontja.

A' franczia forradalom' kezdete óta félszázadig a' fejedelmek' és népek' érzetei- 's érdekeivel nyilványos ellenszegülésben állott Francziaország ; mivel újra nyíltan kimondá, hogy előtte a' kölcsönösség' j o g a , a' független politikai elemek' együttlakásának békés con-servativ alapja gyűlöletes, és hogy egyetlen politikai föladata azon tulhatóság' gyakorlatában á l l , melly szerint az időszaki politikai franczia állapotoknak ma-gokat az egész civilizált világ' szabályául és

szolgá-351 254-latául kellene kiképezniük. Az 1840dik év azonban

egyszersmind kijeleli a' forradalom' fordulatpontját, minthogy egyrészről a' népek között az erkölcsi

hatá-rokat visszaállitá, a' hasznos és korszerű reformok' 's a' sükertelen forradalmi mozgalmak'mibenlétét nap-fényre hozá, a' társaság' valódi érdekének jogát az elméleti elvontságok szerinti hívatlan kísérletek ellen megszerző , a' conservativ elemnek mindenütt tért nyitott, és nyilványosan felötlő eredmények által az utópiáknak és programmoknak, mellyeket a' juliusi forradalom uj kiadásban az 1789dikieknek utánok b o csátott , üdvtelen szemfényvesztéseiről az álarczát l e -vonta. Ha azon ötven esztendő, melly 1789tőlegész

1841 ig lefolyt, a' régi Európának 's a' régi szoká-soknak egész politikai 's társasági viszonyait a' forra-dalmi örvénybesodorták: nyilványos, hogy uj Europa képződött, mellyben nagy anyagi haladások 's a' tár-saság' lényeges nagy elemeinek isméti megerősitése tettleg előttünk fekszenek. 1789 és 1841 közepette van az 1815dik é v , mellyben Europa' politikai állo-mányának a' határok elébe szabattak, mellyek az előbbi 25 esztendő'nagy mozgalmai 's változásai után a' tar-talompontot 's rámát képezék, mellyben a' társaságnak további megnyugtatása és szilárdítása magát kifejten-denó. Huszonöt évi politikai béke—hosszabb korszak, mint mellyet Europa' ujabb történetében valaha lát-tunk — volt eredménye az érzelemnek 's az ebből származott szerződéseknek , melly eket a' gondviselés Europa fölött elárasztott, mikor a' fejedelmek' 's n é -pek' nagy szorongatója, a'személylyé vált forrada-lom, számkivetésbe küldetett. Ha azóta pártok mago-kat elhasználták a' már megnemélhető régit vagy az idétlen ujat a' politikai világba behozni, 's a' hazug-ságnak ama'két alakú szelleméből azon nyugtalannem practicus sürgés támadott, melly előkelőleg Francziaországot választá küzdhelyéül: ugy az élet más o r -szágokban igazság' szelleme szerint járá útjait, régi sérvek behegedtek, uj viszonyok honolták be

1841 ig lefolyt, a' régi Európának 's a' régi szoká-soknak egész politikai 's társasági viszonyait a' forra-dalmi örvénybesodorták: nyilványos, hogy uj Europa képződött, mellyben nagy anyagi haladások 's a' tár-saság' lényeges nagy elemeinek isméti megerősitése tettleg előttünk fekszenek. 1789 és 1841 közepette van az 1815dik é v , mellyben Europa' politikai állo-mányának a' határok elébe szabattak, mellyek az előbbi 25 esztendő'nagy mozgalmai 's változásai után a' tar-talompontot 's rámát képezék, mellyben a' társaságnak további megnyugtatása és szilárdítása magát kifejten-denó. Huszonöt évi politikai béke—hosszabb korszak, mint mellyet Europa' ujabb történetében valaha lát-tunk — volt eredménye az érzelemnek 's az ebből származott szerződéseknek , melly eket a' gondviselés Europa fölött elárasztott, mikor a' fejedelmek' 's n é -pek' nagy szorongatója, a'személylyé vált forrada-lom, számkivetésbe küldetett. Ha azóta pártok mago-kat elhasználták a' már megnemélhető régit vagy az idétlen ujat a' politikai világba behozni, 's a' hazug-ságnak ama'két alakú szelleméből azon nyugtalannem practicus sürgés támadott, melly előkelőleg Francziaországot választá küzdhelyéül: ugy az élet más o r -szágokban igazság' szelleme szerint járá útjait, régi sérvek behegedtek, uj viszonyok honolták be

In document Religio és Nevelés, 1841. 2. félév (Pldal 177-199)