P E S T E * .
1 8 4 L
35. V A S Á R N A P . V
9«l
|i4szám.
A u g u s t u s '
A" „ R e l i g i o é s N e v e l é s " t á r s á v a l az „ E g y h á z i T u d ó s í t á s o k k a l " m e g j e l e n i k minden v a s á r n a p m á s f é l ivén. F é l é v i á r a mindkettőnek helyben kihordással 2 ft. 4 0 kr. ; p o s t á n n y o m t a t o t t boriték alatt 3 ft. 4 0 kr. e. p. Előfizethetni Budapesten a- „ R e l i g i o é s N e v e l é s " s z e r k e s z t ő s é g é n é l
T r a t t n e r - K á r o l y i h á z b a n , nri u t c z a 4 5 3 s z á m alatt, m á s o d i k udvarban é s emeletben ; másutt pedig minden e s . kir. p o s t a h i v a t a l n á l .
T A R T A L O M : I s m é t e g y s z ó a' v a l l á s i k o r s z e l l e m ' i s m é r t e t é s é i i l . különösen hazánkban ( ß z e n c i y Ferencz.) — S z i g e t h v á r r e -ligioi tekintetben. Illik k ö z l é s . (Hollók Imre.) — A" f r a n -c z i a királyné" l e v e l e D u p u -c h , algíri püspök úrhoz. — E l s ő Pál o r o s z c s á s z á r é s a" k a t h o l i k u s pap. - B ö l c s S o c r a t e s é s a' kérkedő A l c i b i a d e s . — Hurter' n y i l a t k o z a t a 1831ben. — H a l á s z a t a' s z e n t atyákból. — A ' hold.
Ismét egy szó a' vallási korszellem' ismertetéséül, különösen hazánkban.*)
Már néha magyar iratokban fis olvashatni a' keresztény vallást illető olly állításokat, mellyek jövendőre nem kis aggódásba hozzák az igazság' barátait; mert azok nem csak tizennyolcz századnak eddigi vallási meggyőződését és hitét igyekeznek gyanúsítani, hanem t. Fáy Andrástól annyira, 'spedig méltán, sürgetett kegyelet' (pietas) föntartását is-tagadhatlanul veszélyeztetik. — Lássunk pár példát : Eddig a' keresztény religio, isteni eredeténél 's tizennyolcz századi szembeszökő üdvös és népeket boldogító eredményeinél fogva nem csak hazánkban, hanem a' világ' minden civilisait nemzeténél böcsben, tiszteletben tartatott, és senkinek sem jutott eszébe állítani, hogy a' keresztény vallás dicső pályáját lefutva, a' hatékony előtérből ki 's hátra van szorítva; — 's ime az 1841 Athen, első félévi 5 l i k számában V. I.
ezeket mondja : „ a' keresztény vallás' befolyása a' polgárodásra már kétségkívül ( ! ? ) bevégzé nagy kezdeményi munkáját, 's az előtérből sokkal hátrább van szorítva, hogy sem ezentúl is vezetőként me-hessen elő; 's van okunk hinni, hogy criticus korunk' jobb elemeiből ( ? ) egy minden salaktól megtisztult uj hitphilosophia fog kifejlődni, melly józan é r -telmi és erkölcsi szabályai által a' legelmüveltebb népe-ket is képes lesz visszavezetni az egyszerű természe-tesség' tiszta forrásához " — Ugyan, legyen szabad kérdenem, mikor és hol végzé be a' keresztény val-lás a' civilisatiora nézve olly formán munkáját, mikép
*) L. az első félévi 20ik számot.
V. 1. állítja ? dicső Pannoniánkban , hol ön vallomá-sunk szerint is még annyi a' salak , bizony nem ! A' legmiveltebb 's legvirágzóbb nemzeteknél a' keresztény vallást maiglan nem a' háttérbe szorítva, hanem a' megkezdett civilisatiot mennyei hatása által szüntelen élesztve, táplálva, tökéletesítve látjuk az előtérben munkálni, 's ha a' keresztény vallás, az ugy neve-zett fölvilágosodottaktól néha néha megelőztetik , 's azok' vak merényei által az emberiséget, 's innak valódi civilisatiojátveszély fenyegeti, akkora' keresz-tény vallás a' háttérből, mint hajdan a' triariusok, előlép, 's a' kártékony dulongásokat erős karral tönkre teszi. — A' „minden salaktól megtisztult uj hitphi-losophia'" minél előbbi kifejtésére criticus korunknak 's,e' kor' buzgó hősének V. urnák sok jó szerencsét kivánok ! E' nagy munkában már igen soknak, mikép a' közmondás tartja, kése bele törött, 's azért illye-tén salak-tiszta uj hitphilosophiának sem kecsegteté-sek elragadtatással nem várjuk , sem fenyegetéseitől nem rettegünk. Non audio verba, ubi facta loquuntur.
— Eddigi tapasztalásomból (pedig szunyátolva én sem éltem napjaimat) azon keserű eredményeket látám , hogy nyomorult embercsék' kezeiben, ha az ur' lelke nem őrködik, nem csaknem támadhat minden salak-tól megtisztult uj hitphilosophia, de a' legjózanabb értelmi 's erkölcsi szabályok is legocsmányabb salak-kal undokittatnak, 's az egyszerű természetesség' tisz-ta forrásai maszlagos iszapokká változnak. Igazán mondja 1841 Athen első félévi 56ik számában Erdélyi :
Az ember ember mindig, mindenütt, Országot épit avagy kalibát,
A' meddig Isten'fényes napja süt, Ejtett is , ejtend is szarvas hibát ! — És az illy szarvas hibáktól valamint eddig, ugy ezután is egyedül csak a' keresztény religio őrzentli meg az emberiséget, és nem a' philosophia; legke-vesebbé pedig az uj hitphilosophia, melly a' ker. religiot vagy háttérbe szorítani, vagy épen nélkülözni akarná.
8
m
132Lássunk a' vallási korszellem' ismertetéséül egy más példát. Ipolytáji ( 1 8 4 1 Athen 2ik félévi 3ik szá-mában) Könyves Tóth Mihálynak a' „Rationalismus és supernaturalismus' ügyében, adott válaszában" meg-említvén, „hogy a' (protestáns) papi jeleltek a' kül-földi egyetemeken rationalismust és nem supematu-ralismust tanulnak , ezt pedig itthon aligha használ-hatják, mert kötve hiszi, hogy volna hazánkban, ma-gában Debreczenben is közönség, mellyhez a' karékról ralionalismusi szellemben most még szólni lehetne, mit ha tehetnénk, a' népnevelésröl nem kellene most gondoskodnunk, 's népünk'neveletlenségeoka, miért nem használhatni nálunk a' rationalismust, " válaszá-nak vége felé pedig ismétli meggyőződését, hogy „ha-zánkban a' rationalismus, nem lévén az egy házi kö-zönség egyenlő tudományu \ miveltségü, most méi) csak privát tudományul szolgálhat, s nép-oktatáskor egyedül a supernaturalismust hasz-na!halni. " — Milly szép vallomások ezek egy rövid ozikkelyben ? ! Tehát 1. szerint valóban igaz, mit s o kan eddig csak gyanitának, t. i. hogy nálunk a' p r o -testáns papi jeleltek mást tanulnak külföldön, minta' mit honn a' népnek hirdetnek ; — igaz továbbá : hogy a' supernaturalismust eddigelé követő 's pártoló Pro-testantismus a' népnevelést elő nem mozditá, mert ezt I. szerint csak a' rationalismustól lehet okszerűen reménylenünk, ( ! ? ) 's azért helytelen volt az eddigi vád, mellyel a' catholicismus terheltetett, mintha a' keresztény vallások közül egyedül csak ez akadályozná a' népnevelést; — de igaz végre az i s , hogy a ' n é p -nevelésre nézve kecsegtetőbb jövendő nem is reményl-hető, mert „ az egyházi közönség egyenlő tudományu 's miveltségü " soha nem lehetvén, a' rationalismus' fölfogására is, mellyhez I. szerint minden népnevelési üdv csatolva van , soha alkalmatos nem leend. — De más szempontból is ügyelőmre méltók az érintett val-lomások. — Eddig a' keresztények, ha különböző osztályokra szakadozva, egymást kölcsönösen vallási tévelygésekről vádolák is : de kik magokat valamelly egyház' tagjainak vallák, egy lélekkel igaznak ismé-rék sz. Pál apostol' tanítását : egy az Isten, egy a' hit, egy a' keresztség; 's nem lehete hallani azon elvet : hogy nem lévén az egyházi közönség egyenlő tudományu 's miveltségü, más vallásának kell lenni a' népnek, más az ugy nevezett tanult embernek. Cso-dálatos vélemény! 's egyike azon paradoxiáknak, inellyeket századunk olly bőven terem. Polgári alkot
-mányban majd nem tűzzel vassal sürgetjük a' törvény előtti egyenlőséget, noha polgári tekintetben kimond-hatlan különbség van köztünk vagyonra, szabadsági 's egyenlőségi fogékonyságra, sőt kölcsönös viszo-nyokra nézve: ellenben vallásban, noha mindnyájunk-nak, mint ugyanazon mennyei atya' gyermekeinek, egyenlő viszonyaink vannak teremtőnkhöz, ' s u g y a n -azon egy végczélra teremtettünk, ön magunk szeretnénk ember 's ember közöttelkülönző közfalat emelni, 's mivel Isten' kegyelméből magunknak egy kis tudományos iniveltségetszerezheténk, vagy nyíltabban szólva, da-gályos pöffeszkedéssel religio dolgában magunkat» a' nép fölé szeretnők emelni, már azt gondoljuk , hogy
„ a' rationalismus most még csak privát tudományul szolgálhat, a' népoktatáskor pedig egyedül a' superna-turalismus használható." — Ugyan mutasson akárki csak egyetlenegy alkalmas helyet az egész sz. Írásban, hol a' tudósok' 's a' nép' religioja között különbség tétetnék? nem kötelez-e Jézus'religiója mindnyájun-kat egyiránt? nem mondja-e sz. Pál: „irva vagyon:
elvesztem a' bölcsek' bölcseségét, és az okosok' okos-ságát megvetem. Hol a' bölcs? hol az írástudó? hol e' világnak tudakozója? nem bolonddá tette-e Isten e'világ'bölcseségét 1. Korinth. 1, 19. 2 0 . ? " A' p o -gányoknál állott ugyané' vallási különbség, de Jézus' intézetében ez a' mi fölvilágosodott korunkig hallatlan volt. — De különben is lehet-e a' leglealacsonyitóbb tettetés' vádja alól fölmenteni azon papi jelelteket, kik mást hisznek lelkökben , 's mást hirdetnek a' nép-nek ? nem lehet-e e' szerint az israeliták' zsinagógájában keresztény, 's viszont a' keresztény egyházokban is-raelita, vagy istentagadó a' hivatalos tanitó, a'nélkül, hogy ötet a' morál' szabályai szerint vádolhatnók ? nem fog-e a' vallási tanitók' tettetését csak távolról gyanitó nép a' legveszedelmesebb vallástalanság' ör-vényébe sodortatni ; 's Epicurus' tanítványaival végre imigy szólani : imposuistis cervicibus nostris sempter-num domisempter-num, quem dies et n o d e s timeremus ? vagy tán azon külföldi tudós' véleményében osztozzunk, ki a' rationalismust hirdető tanitót, ha a' nép ellene nyil -ván ki nem kel, a' nép titkos megegyezése' ürügye alatt, följogosítja a' további h a l a d á s r a ? * ) elhallga-tom ar többi szomorú következményeket, mellyek illy nemű tettetésből szükségkép erednek, 's megvallom , szivemből fájlalom, hogy honunkban Ipolytáji' tollából
*) L.Emil. Ferd. Vogel der kirchliche Symbol-Zwang in sei-ner Unverträglichkeit mit dem wahren Geiste des Pro-testantismus. Leipzig. 1841. 39. 40. 1.
109 134 illy nyilatkozásokat olvasni kénytelenitlctem; mert
sze-retem hazámat, szesze-retem nemzetemet, 's azt minél előbb igen boldognak óhajtanám látni, de korunknak czélba vett vallási törekedései által hazám- 's nemze-temre nézve üdvös eredményeket épen nem remény-lek. — A7égre hogy Ipolytáji tudós protestáns létére a' rationalismust a' supernaturalismussal a' fön érin-tett válaszban, protestáns szempontból összhangzásba hozni nem t u d j a , előttem legalább igen világos;
mert egy részről téteményes isteni vallást állítani, más részről pedig azon vallás' hiteles magyarázójává mindenkit fölhatalmazni, mi egyéb, mint, szoros k ö
-vetkezetesség' utján, a' supernaturalismustól elfordulva, a' rationalismus' karjaiba dőlni ; de a' vallását ismérő 's tisztelő katholikus illy helyzetbe nem jöhetvén, a' józan ész és isteni tekintet között mindenkor a ' l e g -szebb harmóniát találja, 's a' supernaturalismus alá rendezett rationalismust is vallásának erősbitésére I használni tudja , mert azon iránytűtől, mellyet Jézus vallás' dolgában a' híveknek kimutatott, szemeit 's fi-gyelmét soha el nem fordítja. Szenczy Ferencz.
Szigetlivár religioi tekintetben.
(IIldik közlés.j
Krisztus' isteni hitének, 's igy a' kath. egyházénak is egyik legragyogóbb bélyege a' szeretet. E n -nek gyakorlati oldalát tekintve nagy a' terjedelme 's hatása. Tartozunk ezzel legelői az Istennek olly
mér-tékben, hogy mindenki sz. Pállal elmondhassa: „Bi-zonyos vagyok, hogy sem a'halál, sem az élet, sem a' jelenvalók, sem a' jövendők, sem az erősség, sem más valami teremtett állat nem választhat el en-gemet az isteni szeretettől." Az isteni szeretettel azonos a' felebaráti szeretet i s , mellyet a' katholika hit nem kevésbbé parancsol, mintáz előbbenit. Emez embertársainkhoz viseltető szeretet kiterjed nem csak azokra, kiket barátinknak, jótévőinknek nevezünk, hanem kiterjed azokra is, kiket ellenségeinknek, rossz akaróinknak tartunk; kiterjed tehát a' velünk erköl-csileg , vallásilag nem egyetértőkre is. Illy hatású szeretet megkívánja tőlünk, hogy valamiképen segí-tünk minmagunkon 's keressük üdvösségünket : azon-kép segítsünk ellenzőinken és a' velünk nem rokon érzetfleken is. Imádság, böjtölés, alamizsnálkodás, az irgalmasság' lelki, testi cselekedetei, 's egyéb erényes tétemények, az engesztelő sz. mise áldozat azon érdemeszközök, mellyekkel saját boldogságunkat keressük, és magunboldogságunkat Krisztus' érdemében r é
-szesítjük. Ugyanazon segélylyel kell hatni azon lel-kekre, kik már átestek azon a' borzasztó órán, melly a' mulandóságból az örökkévalóságra h í , kik tapasz-talták egy részint az isteni ítélet' rettenetességét, és ott laknak, hol csak hajszálokat hasogató komolyság uralkodik ugyan, de a' honnét később vagy hamarább bizonyosan kiszabadulhatnak, 's e' miattideigleniszen-vedéseikbeni segédkezünket óhajtják. Illyen közép helynek létezése a' kath. hit' egyik egészítő része.
Ennek alapja a' sz. írásban, hagyományban, sőt n é -mileg a' haladó észben is nyugszik. Szabad légyen tehát nekem ezt itt mint bizonyost föltenni. Igy annak fölösleges további mutatását mellőzve, a' megpendített tárgyat folytatólag kérdem : a' felebaráti szeretetből folyó ama' tisztet, melly parancsolja, hogy ellensé-geinkért 's igy az eretnekekért is imádkozzunk , velek jót tegyünk, — teljesité-e valaha a' kath.
anyaszent-egyház ? Feleljen erre a'história. Ennek világánál fogva bizonyos : hogy már az első keresztények megváltónkat követve, ki üldözőiért azonkép imádkozott: „Atyám!
bocsáss meg nekik, mert nem tudják : mit cseleksze-nek ," az üldözések' idejében a' császárért, királyért, vagy akármincmii fejedelmekért, még azután i s , mikor ezek eretnekek voltak, a' mindenhatóhoz könyörög-tek. Ide alkalmazható Tertulliannak eme' mondása :
f
„ Áldozatot mutatunk be a' császárnak üdvösségéért."
— Alexandriai Dénes irja (ap. Eus. Hist. Eccl. L. VII C. 1 1 . ) : „hogy szünteleni könyörgésekkel kérik az Istent, hogy a' császárok' birodalma állandó és föl—
dulhatatlan maradjon. — Athanasius is védiratában tanúsítja : hogy Constantius császárért , ki arianus vala, a' liturgiában, az az : misében imádkoztak. Ezt tettel bizonyítja mainap is a' kath. egyház , midőn nem csak nagy pénteken az eretnekekért, vele nem egyesültekért, hitetlenekért nyilván imádkozik ; h a -nem a' sz. mise-áldozatot is mind ezekért bemutatja-Miként viseltetik anyaszentegyházunk az élők iránt, azon indulattal vagyon ő a'megholtakhoz i s ; minthogy a' szeretet szünet nélkül működő ; kiterjed tehát ez a' már kiszólított atyánkfiaira is ; következő-leg valamint e' szeretetnek tekintetéből imádkozunk és szent misét szolgáltatunk a' még élő jóakaróinkért, sőt ellenzőinkért, ugy imádkozhatunk, szent misét szolgáltathatunk a' megholt pártolóinkért, vagy üldö-zőinkért. Ide mutat azon bemohosodott szokás, mihez képest az áldozó pap az ur' fölmutatása után nem sokára a' holtakat is az Isten' kegyelmébe ajánlja, és nekik
%
109 136 az enyhülés', világosság', és békoség' helyét kéri a'
minden jónak urától. Erre nézve a' hajdani anyaszent-egyházban egész a' XII. századig a' holtak' nevei dia-conus által a' szent táblákról vagy dyptiehákról leol-vastattak.
Ha ezen a' kath. sz. egyházban mindenkor diva-tozott holtakérti könyörgésekről eddig általam kifejtett általános elveket a' kérdésben levő szigethvári ájtatos-ságra alkalmaztatjuk, azt amazok minden bizonynyal megerösitik, jóváhagyják; találkozhatnak mind e' mellett ollyanok, kik azon elvek' tisztaságát csak az egyedül üdvözítő hitben lévőkre 's az abban kimultakra mondják illeszthetőnek; minek könyörögne az ember a' m e g -holt eretnekekért? holott azoknak siron tuli kárhoz-tatásuk bizonyos, azokon többé nem segíthetni. IIa tehát csakugyan Zrinyi Miklós a' reformationak áldo-zatja lett, a' szigethváriak' rólai megemlékezése, kö-nyörgése haszontalan. Kik ekként gondolkodnak 's igy szólanak, nincs azoknak helyes fogalmok a' kath.
anyaszentegyház' alkotmányáról, ők abban egy elve-temedett, kegyetlen dajkát, nem pedig ön kisdedeit karöltve magához szoritó anyát képzelnek magoknak.
A' katholikus vallásos elveinél fogva megkülönbözteti az eretnekségben sínylődő embertársait egymástól. Né-mellyek akaratlanul, ön hibájok nélkül kerülnek annak hálójába, nincs annyi elmebeli tehetségök, hogy annak hínárjából meneküljenek, 's igy győzhetetlen tudat-lanságuk miatt abban holtokiglan tespednek. Azok
fö-lött anyaszentegyházunk soha sem törő kárhoztató pálezáját; az illyen kimultakértvalóban könyöröghet, miséztethet minden katholikus. Sz. Pál apostol kedves növendékének Timolheusnak (I. lev. 2. r. 1. v.) azt irja : „ Kérlek, hogy mindenek előtt könyörgések le-gyenek, imádságok, kérések, háladások minden em-berekért." IIa minden emberekért hagyott imádkozni a' nagy apostol, tehát az eretnekekért, pogányokért, i s -tentelenekért is. Teljesiti ezt az áldozópap, midőn az evangélium után a' többi között kéri az Isteni : hogy minden megholtaknak lelkeit szabadítsa ki „de poenis infemi, de profundo lacu, de oreleonis, ne absorbeat eas tartarus, ne cadanl in obseurum." El-lenben ha ki tudva korcs elvhez, hibás véleményhez makacsul ragaszkodik, 's az igazsághoz jutni ismere-tes tehetségeivel nem törekszik, azt tartja a' katho-likus vétkes, valódi eretneknek, 's mint illyenre kár-hoztató átkot szór az anyaszentegyház, nem is imád-kozik érette; mert készakarva ön kárhoztatja magát.
Ezeket tekinté sz. Ágoston ( L . IV. de symb. ad Cat.
C. 13.) mondván: „ S i q u i s absque Ecclesia inventus fuerit, alienus erit a numero filiorum, nec habebit Deum patrem, qui noluerit Ecclesiam habere matrem."
Ezekből értődik, hogy az illynemü eretnekekért, kiket az anyaszentegyház' átka nem nyom, könyöröghetni, miseáldozatokat mutathatni. De kik azok az eretneki egyének, kikel a'kárhozat' súlya terhel? azokat meg-határozni az emberi Ítéletnek bírálatán tul vagyon. — A' sz. írásban mondatik: hogy Isten a' veséket ( 7 . zs. 10.), a' sziveket bírálja ; hogy Isten a' szivet tekinti, az ember pedig csak az ábrázatot látja. Ezek igy lévén, állit-hatni-e : hogy Zrinyi Miklós a' kath. hitnek megis-mért igazságait vakmerően tagadá, 's az ujdon szü-lemlett roformationak eltéréseit konokul védte ? Ha históriai bizonyossággal nem mutathatni meg : hogy tisztelt hősünk a' keletkező reformationak zászlója alá valóban szegődött, miről az előbbeni közlésben é r t e -keztem ; annál kevesebbet hihetni : hogy ő a' mondott reformationak egyes czikkeihez makacsul ragaszkodók, 's igy bízvást ki nem mondhatni róla: hogy katho-likus értelemben eretnek lett volna. Ezt felőle annál inkább nem tehetni föl, ha visszapillantunk azon bo-nyolódott időre, mellyben élte' virányát élvezé. Nemde akkor egy részről a' dicsőült I . Ferdinánd király, és Zápolyiak közt folyt vérbe mártott politikai kérdés' megoldása foglalá el a' magasb hazafiak' kebleit ? más részről a' hazánkban eláradott törökhad minden honfit fegyverfogásra riaszta föl? Ezen nehezkésküz-dések miatt országnagyjaink az időből kifogyván a' vallási dolgok' kellő belmeghányására elégtelenek voltak; akkor viszhangra talált azon honos mondás:
maradjunk a' régiek mellett, az a z : a' katholika hit mellett. Mit eleve megfontolva hiszek, ha Zrínyink csakugyan reformatiot pártolni, 's annak némi téte-leit elfogadni látszatéit, azt egyedül vaktában, mél-tányos meggondolás nélkül , nem meggyőződésből tehette. Illy helyeztetésben pedig őt mint az a n y a -szentegyházból kilépett tagot nem tekinthetem, 's mint katholikus ezen akaratlanul eshető botlása miatt az örök vészre nem kárhoztathatom ugyan, mindaz-által a' gyarló ember' gyöngéire ügyelvén hajlandó vagyok elhinni : hogy őtet az isteni igazság némelly kisebb vétkei' következésében ideigleni biinhödésnek elviselésére Ítélte ; de meddig maradandó ott, a ' l e g m é -lyebb 's emberek által soha ki nem puhatolható vég-zések' sorába tartozik. Ki nem látja itt azon alapos
109 138 szempontot, mellyből indulva hálás maradéki,
név-szerint pedig a' szigethváriak arra tökélék el mago-k a t , hogy a' városumago-k' oltalma mago-közt dicsőségesen el-esett hós' nagy lelkének megszabadulásáért az isteni irgalomhoz évenkint buzgóan járuljanak.
A' szigethváriaknak ezen, kath. társulathoz illő eltökélésök még azon nem várt esetre is méltánylást érdemel, 's ájtatosságuk kikaczagásra méltatlan, ha e' vizsgálódásunk' tárgya, Zrinyi Miklós a' beszi-várgott reformationak szellemétől egészen elkábítva a' vralódi, vétkes eretnekek közé számítandó lenne is. Mert föl kell itt fedeznem, és t. cz. olvasóim' emlékezetébe visszahoznom : hogy azon sept. Sdiki á j -tatosság Szigethvárott nem csak Zrinyi Miklósért tar-tatik kirekesztőleg, hanem mind azokért, kik az ő hősi rendithetlen unszolására, bátorítására a' hitetle-nek által vég ínséggel fenyegetett Szigethhitetle-nek bástyái között a'hazáért, kereszténységért vértanúi ággal ko-szoruztattak. Ezeket hősünk az eldöntő csata előtt magához esküvel csatolá; a' kirohanás egy
közaka-ratu merénylet' szüleménye lön; közös tehát az ér-dem is. A' jelenvoltak' mennyisége nem egyformán jegyeztetett föl. Istvánfy (L.XXI1I. p. 2 9 5 . ) 2500 teszi azok' számát. Ezen fölfegyverzett öszveg magyar, horváth, rácz nemzetből alakult, a' mint Fessier (Die Ge-schichte der Ungarn. VII. T. 44. p.) említi. Szerinte a' főbbek közül Zrinyi után azonnal elestenek: Pap-rotowics Farkas, Otscharovvics Gyula, Kobák Mik-l ó s , Patatics Péter, Bajom János, Nóvák J á n o s , Istvánfy Pál, Csáky György, Kecskey György. Hogy ezen külön nemzetből elegyült néptömeg egészen a' vallás' újítóihoz csatlakozott volna , gondolom, az ellenfél sem akarná velünk elhitetni; de viszont bát-ran föltehetni : hogy azon harczosok közül többen, ha nem mindnyájan i s , a' kath. anyaszentegyház' hü fiai maradtak. E' valószínű gondolatimban gyámolit engem egy azon időben hozott törvény' (Ferd. I. R.
deer. VI. Novisol. 1 5 4 2 : 4 1 . ) szerkezete, melly igy hangzik : „Teneantur igitur Monachi cujuscunque or-dinis, et professionis sínt, duos Fratres de singulis Monasteriis eorum mitlere ; — qui Evangelium Dei castrensibus praedicent, vitia corrigant, confessiones audiaut, et pro fide Christiana fideliter tuenda unum-quemque animent et confortent. " E' szerint szerzete-seket látunk e' korban a' táborban, és pedig azon okból, hogy nálok a' katonák fülgyónásukat elvégez-hessék , mit egyedül katholikus tesz. Nem puszta
képzelem szülte tehát azon hiedelmemet : hogy Zrínyi' seregei közül sokan katholikusok voltak, vagy leg-alább lehettek ; mint illyenek szerették hazájokat, de szerették egyszersmind a' kereszténység' szentségét is, és valamint a' hazánk' földulására irányzott Soliman' kedélyes törekvéseinek férfiasan ellenszegülének, ugy az Isten' oltárainak sértetlenségét óhajtván méltók találtattak azokért is véröket ontani. Minthogy p e -dig a' szeretet viszonyos, nem érdemlik - e meg a' védett nemzedéktől , hogy rólok megemlékez-zék, 's ha szükségük van , könyörgéseivel rajtok segítsen. E' keresztényi lépésre legelői a' szigethvá-riak ösztönöztettek azon kapocs által, melly őket az elestekkel összeköté ; nagyobb rugóul szolgált nekik a' kath. vallás, melly a' keresztényi szeretetet a' meg-holtakra is kiterjedhetendőnek vallja.
Miket eddig inondék, azokat immár mintegy dióhéjba szorítom. A' józan 's a'kath. hit' szellemével
Miket eddig inondék, azokat immár mintegy dióhéjba szorítom. A' józan 's a'kath. hit' szellemével