Adatközlés a SuccinctcMoz.
Bizodalmas, nagy jó akaró Doctor és Collega Uram.
Sub dato l mac Decembris múlt Esztendőnek, hozzám bocsátót kedves levelét vettem külö
nös consideratioval: köszönöm rólam való emlékezését, és valamint ditsirem, hogy hazánk
nak díszére némelly tett, és teendő munkáival magát impendálni, ’s azzal, a’ Publicumnak használni, nem sajnál, úgy igenis aprobálom, hogy mind ennek előtte, mind most, ezen há- ládatlan hazánkban fáradozó Medicusoknak emlékezetit, felejdékenségbül ki vonni, ’s ne
veinknek fent tartásában munkálkodni méltosztatott; Írtam a végre azonnan Beszterczére, Sógoromnak Doctor Möller Gottfridt Urnák20 mellynek válasz adásigis, az én mostani válasz adásomat suspendáltam.
Néhai m éltóságos Baro Hellenbach Urnák21 maradéki, távul laknak; azértis Életirul és Circum stantiáirul, igen késun fogunk informáltathatni. Ha Czviftingernek Hungária Literata,22 valamit nem contineál, mint hogy kurutzságba, úgy, mint akkori magyarok Bánya Városi Cammergroff, Lengyel Országba recipialta magát; ’s az alatt Bibliothecajat, és minde
nét el vesztette (ámbár annak előtte meritumi voltak, mivel Leopoldus Császárt in Nephritide calculosa curálta, ’s azértis Báróvá lett) nem tudom, honnán vészük csak egynéhány eszten
deig practicált Medica Actairul való, informatiókat.
Néhai ipám, Carolus Otto Möller felül, hasonloképen keveset irhatok, mivel ennek előtte egynéhány esztendővel, anno 1761 die 2 Augusti tortényt fatalis Incendiumban, Biblio- thecajának egy része megégett, Dissertatiói és Írásai, többire, hamuvá lettek. Mint hogy igen számos Praxissá volt, azokon kívül, a mit in deren Bresslauer Natur und Kunst Geschichten,23 forma observationum practicarum, inseráltatta, igen keveset irt, akkori időben, 3 Medicusnál több nem lévén az országba (D[ominus] Spilenberger24 és utána, D[ominus] Schvab,25 Lötsén:
D[ominus] Rayger,26 Posonyba, és D[ominus] Lang,27 Selmetzen) majd nem az egész ország, szerentsés és hellyes praxissára nézve hozzá recurrált és igy sokat nem Írhatott. Született Anno 1670 die 10 Januarii, ’s midőn akkori Tőkölyi világban, az Triviális Magyar Osko
láit, jó formán az országba nem végezhetett, anno 1686 Német országba, Altdorffiumba, recipiálta magát az Édes Attya Egytestvérihez, Professor Moherhez,28 ugyan ott, 4 esztendeig Medicinára applicálván, ’s Doctoráltatván magát: cum subseqva Dissertatione Inaugurali:
de eo, qvod divinum est in morbis anno 1691. Meg tsendessedvén az ország, hazajött, és a’ posonyi pátriáját, Beszterczével cserélte, ugyan ott, practicalván anno 1702 mégis háza
sodott, Catharina Fiebinger nevű Leány asszonyt (azután napamat) el jegyezvén magának.
El kezdvén a kurutzság, anno 1703. eléb említett Doctor Lang (néhai fejedelemnek Rákóczi Ferentznek medicusa) eötet, tábori Medicusnak maga mellé vette, ugyan Baro Hellenbach Urnak recommendatiojábul, melly tisztséget egész 7 esztendeig ditsiretessen viselvén, mint hogy efféle nagy concursussokban, majd nem az egész Magyar országi statussokkal meg esmerkedett, nem csuda, ha azután (kivált midőn anno 1710 felül említett Doctor Lang a maga fejedelmével Rákóczi Ferentzel, az országbul ki, és Lengyel országba, ’s azután, Dantzkatul, Frantzia országban, ’s onnan, Constantinopolyban ment) az egész Magyarországi Státusok hozzá recurráltak úgy, hogy, valamint sine adulatione, erga pios manes mei qvondam soceri, írhatom, sem ennek előtte, sem ennek utána, ollyan Medicus az országba nemis volt, nemis
lesz, a’ kinek ollyan nagy számú, ’s a mellett, olly szerencsés praxissá volt, mivel (a’ mint de divino in morbis disputáit) úgy specialis directióval és illuminatióval, az Isten eötet meg áldotta, hogy de historia morborum et subjectorum, sokszor homállyossan, informáltatván, mégis, tsekély eszközökkel, mindnyájunk csudájára, ad distantiam 20-30-40 milliarium, Le
vél általis, nagy Curákot vitt véghez, és a hol nemis reménlettunk, csak hamar jött válasz, hogy jobban van, vagy meg gyógyult, a patiens. Revera divinum in morbis. Egész Hippocrates vala: mellyis, néha, hármat négyet, az academiakrúl visszajövő fiatal doctorokbúl (kivált, nem sufficiálván a correspondentiákkal) maga házánál tartotta, applicálta; sőt, azokkal, az or
szágot, és a ’ Vármegyéket provideált vala. Azon idő alatt, mint hogy illyen áldott praxis alatt, maga oeconomiájára sem gondolván, minden jövedelmit publicumra, és Deákokra fordította (a mintis, minden esztendőben nem csak medicusokbul egyet, kettőt, de theologusokbul is hármat, négyet, Halai Academiákba tartotta, költséggel secundálta, azután visza jövőket, Praeceptorságra, maga mellett való adjunctuságra, Physicuságokra, Rectorságokra, Papsá
gokra promoveálta, úgy, hogy az egész országba, alig volt egy Oskola, ecclesia, és Physicatus, a ’ hói Cliensei vagy Creaturai nem voltak volna. Pédaúl lehetnek, azon hires Bél Mattyas, Herrmann,29 Knogler,30 Kochlats,31 Institoris,32 Simonides,33Severini,34 Hajnoczi,35 ’s több Uraimék, mellyek több sokakkal együtt, applicatiójokat, néhai öreg Mollernek köszönhet
ték. A meddig jó egésséggel birt, szokott volt minden esztendőbe, Májusba, Júniusba, az
után őszei Septemberbe, Octoberbe, az Magyar országi hévizekben, Itinera Medica subeálni, úgymint nemes Honth, Thurocz, Bars, Nitra, Trentsény, Szepes, Gömör, Nográd, Borsod, Pesth, Bihar, ’s több Vármegyékben: ott láthatott az ember, az concurráló sok magnas és ne
mes Patiensekbul álló, egész octavákot, anyira, hogy szép hire, ’s neve, néhai Felséges császár Carolus VI-nakis esmeretségben essett, és sokszor az néhai Ersebeth, császárné,36 egéssége iránt, Becsben is invitáltatott, és, ad invidiam Archiatrorum Caesareorum, ottan sok heteket töltött: Magyar országi Nemességelis meg ajandékoztatott; Pesthi Tábláknak Medicusságra is invitaltatott, mellyet mindazáltal, deprecált. Liberalis volt, ad Dispendium usqve facultatum, a’ mintis eo Felsége aerariumat secundalni kívánván, 60 ezer forintnál többet, az bányákra költött, mellybenis az egész passiója volt, úgy, hogy Gyermekeinek is nem sokat hagyhatott, abban meg nyugodván, qvod sibi et suis, thesauros qvaesiverit in coelis. Egéssége mindenkor volt gyenge, úgy, hogy, a mint 40 esztendeig esmertem, ritka volt egy nap, hogy orvosságai nem élt volna; maga sem reménlette, hogy valaha 77 esztendőt el érje. Constitutioja volt cachectico-macilenta physica: gyermekségitul fogva, az torkának jobb oldalán, strumája volt, post periculum suffocationis sub aqva, in juventute. Utolsó 12 esztendőkben, se hova sem ment, hanem Levelek által Consiliumokat adott ex magna experientia, többire szerencséssen, úgy, hogy Morvábul, Silesiabul, Austriábul, Styriábul, Erdélybul, és Lengyel országbul is consultálták eötet. A nagy Tudományain, és Istentul vett, chrisma seu, donum sanandi felül, igen példás keresztény volt, a világi gazdagságokat semminek állitván. Nyavalyáskodni kez
dett, halála előtt 10 esztendővel, ex anomaliis haemorrhoidum, eleinten gyakorta Colikákban, azután, épen vesei és hólyagi calculusban esvén, a ’ mintis, maga magán tett, helyes orvos
lása után, egy egész skatulával, különös nagyságú calculusokat, gyuitot, de, sectióra, avagy Lithotomiára, öregségire nézve, soha sem akarta resolválni magat: utollyára, ugyan azon calculus vesicae, (mellyis ex conjectura praeputii retracti, egy Szilva nagyságú lehetet) hó
lyagban való inflammatoria febris, cum subseqva gangraena et Sphacelo partium vicinarum, életitul meg fosztotta; minek utána, 5 gyermekeinek adott példás instructio és áldás után, cum tali constantia et exemplari resolutione, mint ha egy szobabul másikba menne, ezen utolso
szavaival gutte Nacht! el alutt, és lelkit, nagy tsendessen Teremtoinek visza atta die 9 April 1747. eletinek 77dik 1/4 esztendőben.
Engemet, a’ mi illett, hogy már 62dik esztendőre menő Életemnek históriáját, Pregrinatióimat, munkáimat, és rész szerint kinyomtatott, rész szerint pedig, kéz alatt lévő, Irásimat rövid stylusban vehessem, sok utazásimra nézve, nem lévén időm, ime, Ifiságimnak históriáját, születésem napjátul fogva, ab anno 1705 usqve ad annum 1729, ezen Academiakrul lett visza jövetelemkor, nékem egy néhai pajtasom és patiensem által, congratulált, Carment küldöt
tem. Hogy ennek memóriája el ne vészén tálán lehetne egészlen, collega urnák jövendőbeli munkájában leg inkab az olvasóknak nagyobb kedvekért, inseralni. Említett esztendőben lett, be jövedelemiül fogva, minému maradásim, változásim, és foglalatoságim voltának, azon Carmennek végiben, rövideden fel jedzettem ,17 sőt, most, ittis az Academica Diplo
máimnak valóságos mását, ime megküldöm. Tudni illik, midőn anno 1727. die 17. Octobris Wittebergaba magister philosophiae lettem, és ott maradni, és magamot pro futuro professore, készíteni, és, qva Adjunctus Facultatis Philosophicae némelly, sub praesidio meo ventilalt;
dissertatiokkal, mellyekrul az Wittebergai Testimonium szól, habilitálni kívánván, publice et privatim, Physicat és Mathesist tanítani kezdettem, történyt, hogy, kedvem érkezvén, több országoknak, Academiaknak látásara, ’s tudós emberekkel való ösmerkedésre, Impérium- béli Academiákban lett mulatásóm, és experientiam után, anno 1728. Wittebergabul, die 3. Octobris 1728 indulván, Magdeburg, Braunschveig, Lauenburgon által, Hamburgba érkez
tem, s onnan, Tengeren die 14. Octobris Amstelodamba, és Hollandiába jöttem, ’s ugyan ott, Trajectumban, die 19 Novembris, habita, sine praeside, dissertatione, de naturarum humanarum indagine medica, sub schemate Systematis diversarum machinarum inter se connexarum, feliciter instituenda, magamot Doctoráltattam. (N. B. Ezen Dissertatio, ennek utána, egy uj Tactatusomra alkalmatosságot adott, de medicina comparativa. Midőn Hollandiát és Academiait, peragráltam volna, Anno 1730, Brabantiába által mentem, ’s azon Acadedmiáinak tekintete után, Bruxellába, 2 holnapig, subsistaltam, a ’ Császári akkori Hollandiában levő követnek Sintzendorffnak38 (mellynek a dissertatiomat dedicaltam) recommendatiojábul, ott való első minister, Viscontitúl, detineáltatván, (mellyis, ha a religio nem obstált volna, engemet először magánál, azutan, az ertzhertzegnénél) Carolus VI nényénél, Elisabethánál) engemet accommodalni akart a’ mintis 6 hétig ott mulattam. Ennek recommendatiojával azután die 1. Januarii anno 1729 Namur, Luxenburg, Lotharingiat, ’s Frantzia ország egy részit, meg jártam, Tudósokkal, és Espitályokban való Medicussokkal, chirurgussokkal, operátorokkal meg ösmerkedvén. Egy fertall esztendeig való Bujdosásom után, midőn Parisba 2 hétig, Metzbe 4 hétig, mulattam volna, visza felé indulván, említett esztendőnek 29 martiusban Strasburgba érkeztem, ’s ugyan ott való Professorokkal, Medicussokkal, ’s kivált Frantzia és Német Espitályokban Lithotomiában excelláló, Operátorokkal, ösmerkedvén, 6 hétig ott való mulatasom után, onnan die 12 Maii indultam, és Landau, Speyer, Wormson áltál, Francofurtumban ad Moenum érkeztem. Onnan, az hatra lévő Impériumbéli Academiáknak meg tekintetésére, Giess, és Marburg felé, vettem utamot, ezen utolso hellyen, azon híres Wolffius™ mellett, egész 6 hétig mulattam. Onnan, Cassel, Eisenach, Gotha, Erford, Weimaron áltál, die 30. Julii Jenában ékezvén, mint hogy egy esztendővel előtte, egy itten tanító, Physices és Matheseos professor, Doctor Hamberger40 ellen, in praefatione Theoriae meae Caloris mathematicae, nova methodo Medicinae applicatae, némelly dubiumokat, contra leges adhaesionis duorum corporum sese contingentium, moveáltam,41 eöis nekem in uberiori Legum duarum Adhaesionis dilucidatione felelt vóna, útban lévén időm sem vala controversiákra, ott
való nemelly physicusok előtt, csak szóval replicáltam, és tett objectióimnak inhaerealtam.
Azután, Szegény Atyámnak beteges vóltárul informaltatván, ’s Academiakrul búcsúzván,
’s huzamban sietvén, Lipsia, Hala, Dessau, Witteberga, Dresda, és Silesiai Baraslo felé, vet
tem utamot, a 10 Augusti ad 29, Septembris, mindenütt egynéhány napig, és hétig mulatván, azután Ohlau, Brega, Oppeln, Teschen és Jablunka felé, haza indulván, hat esztendeig tartó bujdossasim után, Zolna, Rosenbergan áltál Anno 1729. die 11 Novembris szerentséssen Szepességi Késmárkra érkeztem. Itten, azonnan, rész szerint medica praxisra, rész szerint M athematica Consultatiókra, kivált, circa meliorationem machinarum metállurgicarum, Bánya vásosokban invitáltatván, midőn néhai Báró Hellenbach és Möller uraimek által (mellyekhez Anno 1727. Wittebeigai Dissertatioimat, de Hyeroscopio, instrumento mensurandae pluviae,42 és, de Drososcopio, instrumento mensurando, rore apto,43 dedicaltam vala) persvadeál- tattam, hogy tudományimat, és lakásomot, Selmetzre transferállyam, töltényt, hogy, minek utána az Prussiai berlini scientiarum societasra, némelly scriptumimat, és uj inventiokrül való Dissertatioim at, tudni illik de M achinis novis Architectonicis: item de M oletrina nova militari, expeditionibus bellicis accommodata: item, de machina nova Contusoria, comminuendis metallorum mineris apta, el küldöttem, és onnan, nékem küldött Diploma által qva Membrum ejusdem Societatis in classe Mathematica bé vétettem44 volna, lakáso
mat Selmetzre Anno 1730. transferáltam, és ugyan ottan, második esztendőre, A. 1731. d.
18 Aprilis megházassottam, említett doctor Möller, úgymint néhai Ipámnak idösbik Leányát, Anna Katalint, Feleségül magamnak el jedjezvén, mellyelis Selmetzen, Lossontzon, és mos
tani Jószágomban, Apatfalván, egész 33 esztendeig, 2 holnapig és 24 napig, Istenes házas
ságban éltem, 7 gyermeket neveltem, mellyek közzül mindazáltal, feleségem 1764,3 fiú és 2 Leány örök életre előre mentek, úgy, hogy azokból csak 2 Leány, még életben vagyon.
Ezen esztendők alatt való foglalatosságim circa praxin Medicam voltának, eleitül fogva N. Nógrád Vármegyébe néhai Ipám Uram által, itt való Sok Patienseihez el kuldettetven,
’s midőn rész szerint, az 8 mélyfoldnyire való, gyakortai excursiókat el úntam, ’s az alatt pedig, itt való statusoktól, pro acceptando physicatu Neogradiensi requiráltattam volna, A. 1731. d. 29. Decembris, Lakásomat Lossontzra, ottan pro Medico et Apotheca épített uj házba, transferáltam, melly Physicatustis, egész 23 esztendeig viseltem, a ’ N. Vármegyét minden sanitásbéli praesidiumokkal provideáltam, Apotékát erigáltam, Pestisben, az expo
nált Chirurgusokkal correspndealtam, azokat, és Bábákot dirigáltam, examináltam, sőt, köz haszonra való három magyar konyvetskéketis írtam, ’s ki bocsátottam. Ezen hivatalbéli mun
káimon kívül, sokféle observatiokat, és Dissertatiokat, pro Societate Scientiarum Berolinensi, tum et pro Academia Naturae Curiosorum (mellynek hasonlóképpen Membruma A. 1742 lettem) elaboraltam, és rész szerint, ki küldöttem, rész szerint, kéz alatt, és munkába van
nak, tudni illik, 1/ Casus et Curationes medicae selectae, ex Praxi 40 Annorum, et Actorum Praxeos Hungaricae Tomis XX, erutae, et excerptae. 2/ Miscellanea physico medico-curiosa, qvibus continentur: a. Thermographia Hungariae comparativa. B. de aere, aquis, et locis Neogradiensibus, c. de curis morborum Sympatheticis, merito, vel falso, suspectis, d. de Thermis artificialibus vaporariis. E. de medicina virorum. F. de Rei medicae pharmaceuticae, et Chirurgicae in Hungária, in melius formatione, Consilium et Projectum ad Excelsam Cancellariam. 3/ Miscellanea Physico-mathematica qvibus continentur a. Hyetometria et Droso- metria curiosa, cum appendice machinarum et aquaeductuum Hietotechnicorum. B. Pyrometria physico-mechanica, cum appendice de machinis pyro-aero stathmicis. C. de nova machina pneumathico hydraulica. 4/ Meteorologia Medica, fundamentis recentioribus astronomicis
superstructa. 5/ Filum Ariadneum Praxeos Medicae, seu Problemata practica, ad historias, morborum et subjectorum, felicius concinnandas, necessaria.45 6/ Marsilii Ficini Opusculum anno 1481 regi qvondam Hungariae Matthiae Corvino dedicatum, de valetudine coelitus comparanda, seu de recto astrologiae medicae usu, cum praefatione mea, de attractionibus et repulsionibus astrorum: in natura non impossibilibus ut et notis perpetuis ad idem opusculum, ex modernis principis, textui accommodatis.46 7/ Christiani Kortholti chymici Dantiscani Epistolae chymicae ineditae, ad defunctum qvondam socerum meum, Carolum Ottonem Mollerum datae, et notis meis illustratae.47 8/ De habitu legum Hungaricarum ad Medicinam forensem, seu Sacra Themidos Hungaricae, ex medicina illustrata, opus novum, sub incude existens.48 9/ De differentia climatis Terrestris a coelesti, fundamento tam morborum Ende- miorum, qvam et variae diversorum regnorum, sub eodem climate coelesti existentium fertilitatis.49 10/ Medicina Comparativa, seu de Indagine Naturarum humanarum, in statu tam sano qvam morboso ad praxin accommodanda.50 Több efféléket is kezdettem és ha pro impressione valami patronusokat, vagy bibliopolakot kaphatok, Isten éltetvén, ’s erőt és időt adván, kiis bocsátani akarnám: másként per partes qvoqve kijöhetnek ezen munkáim, in Actis, tam Naturae Curiosorum,51 qvam et Societatis Berolinensis,52 jóllehet alkalmatlan hellyen, ’s bé sem veszik, ha nagyobb a munka, mivel csak rövid observatiokat szeretik, azértis ezeknek ki adása bizonytalan, és halalom után könnyen a moly meg eheti: az alatt, nem bánom, ha munkáim innotescalnak.
Mint hogy pedig, felül emlitett 3 fiam között, az idösbiket, Károlyt, egész 26dik esztende
ig (mellyben, nagy szomorúságomra, úgy mint már derék Jurista, és Prókátor, idegen hellyen Anno 1761. die 2. Decembris in inflammtione hepatis meg halálozott) neveltem, és gyermek- ségitul fogva, privatim, magam nagy applicatiommal, tanítottam, minému uj methodust adhibealtam, és minemu munkakot elaboraltam nekie, méltó emliteni, mivel mindenik typust erdemelt, és nagy haszonnal az magyarországi oskolákbanis, lehetne introducálni: tudni illik, alig tudott Írni, 8 esztendős korában már (azokon kivül, hogy alphabetica kotzkákbul s kartyakbul, betűket esmemi, syllabákot componalni, olvasni, csak hamar tanult) általam nekie componalt arithmeticam et geometriam puerilem irt, sokféle képekbul, figurákbul, stereometrica, mechanica, optica, architectonica, ’s afféle kártyákbul, nekie csináltatott cor- pusokbul, modulusokbul, machinákbúl, az impura és sok abstractiot nem kivano mathematica disciplinakot, csak hamar capiált: globusokbúl, ’s világnak faragott Systémabul, sőt, halas
tóban úszó, ’s Spagáttal, vagy Leisznákkal kötött, Sphaerakbul, az Cosmographiát. Astrono- miát, Tsillagoknak ésmeretségit, Geographiat; malmoknak modulusokbul, statica instrumen- tumokbul, M echanicát; plehes Canalisokbul, hydraulikát; camera obscura és szemnek nagyobb modulusábul, és sokfele perspectivakbul, uvegekbul, Opticat; tovab, soféle kártyás,
’s papirosos házaknak ás fortificatioknak modellusokbul, mind a két architecturát és horogra- phiat, hamarab tutta, mind grammaticat. Mint hogy pedig, praecox ingeniumát, es szép talen- tumit látván, kolcségét nem szántam, az Informátoron kivül, három nyelvet tudó cselédet tartottam, ’s igy lett, hogy 8 esztendős korában már 3 nyelvet tudott a’ 4diket pedig, úgymint Deákot, az oskolában és privatus Informatorátul tanúit. Ekképen, puerilis mathesisben initiáltatván, eotet lassanként abstractiokra szoktattam; az Rhenii Donatusat53 és Grammaticat, privatim ex Ontológia metaphysica (melly úgyis mint egy philosophicum vocabulariumot consideralni kell) explicaltam: a mellett, valamint soha sem ditsirtem, sőt, minden rectoroknak exprobráltam, hogy azon híres és nagy érdemű Commeniusnak orbis pictust,54 méltatlanul, és csuppán, néhai posonyi Bél Mattyásnak passiójábul, az oskolákbul ki csapták,55 ugyan ebbül,
eotet ad cognitionem rerum Universi introducaltam, és a mellett, puerilis Physicat tanúit.
Továbbá, hogy eőtet lassanként ad philosophiam moralem et politicam licet puerilem, készítsem, az Aesopusnak fabuláit,56 uj methodussal, juxta ductum philosophiae moralis et politicae, in officia, erga Deum, se ipsum, et proximum, dispescaltam, és in usibus, dicta sapientum, és discursusra való, Benitzky magyar verseit,57 adjungáltam: Ki tölt minden moralis és politica matériához, 3. 4. 5. 8. 10. 15. fabulais, a mellett, in Editione Melanchto- niana,58 szép a latinitas, úgy hogy ezen, typusra kész opust, az oskoláknak hasznokra, méltán lenetne imprimáltatni, és introducálni. Úgy lassanként, verba cum rebus, mindenkor com- binalván, már 12 esztendős korába, syntaxist, mathesist, és Philosophiának, kivált morálisnak és Politicanak, első princípiumait, mind e játékkal imbibált. Mentem azutan továb: concin- náltam neki Logicam puerilem, ut discat prius recte cogitare et concludere, azután superad- daltam oratoriat és poesist, ut recte cogitata, et inventa, stylo soluto, vel ligato anuncialni tudhasson. Csudálkozott minden ember 13 erztendos korában való Profectusit, ’s nemellyek, praecox, extraordinaria Ingeniumának tulajdonították (holott, csak bona methodus et paterna diligentia, volt az oka, mivel, többi között, emlitett Commeniusnak Didacticát,59 és Morhof- fiusnak Polyhistort60 követtem, Librum II, caput 1.7.8.) Tizenhat esztendős korában mar álta
lam neki componált introductiot in praecognita eruditionis universae, irt, mellyet három sectioba neki tradaltam. 1. De linguis et eorum[!] cultura (NB. ebben foglaltatik omnium humaniorum, styli et authorum classicorum notitia.) II. De prudentia et methodo recte discendi et docendi (ebben foglaltatik, valamit csak emlitett Commeniusnál, Morhoffiusnál, és altala citált áuctoroknál, circa compendia et methodum Studiorum, szándékomra hasznos
nak tanáltam). III. De prudentia Studiorum realium, recte tractandorum (ebben vagyon az most emlitett, második sectionak praxissá, cum nucleo Encyclopaediae, et totius historiae literariae, in omni scibili, cum adjuncto appendice, de instruenda, ex omnibus, bibliothea compendiosa, politico Hungaro convenienti). Ezek után, tradáltam neki, a privatim totum cursum philosophiae theoreticae et practicae, nova methodo, ’s készen vagyon, historia Philosophica, logica, Methaphysica, Theologia Naturalis, Philosophia moralis, Politica, et antiqvitates Romanae, ’s minden nap, az mathematicus cursus combinalva. Ezekkel dimit- taltam eötet, 16 esztendős korába anno 1749 1750 Posonba, leg inkáb akkori diaetanak kedvéért és frantzia szónak tanulásáért, s írhatom, hogy vannak leveleim, néhai rector, Szaszky Urtúl,61 mellyben eruditioját almélkodva ditsirte, formalibus qvod non venerit, ut discat, sed ut doceat. Frantzia szóban, úgy peificialta magát, hogy horis privatis, egy szép, altalam neki disponált, moralis és politicus könyvet (Lucta rationis cum sensu Reprobo, seu,
nak tanáltam). III. De prudentia Studiorum realium, recte tractandorum (ebben vagyon az most emlitett, második sectionak praxissá, cum nucleo Encyclopaediae, et totius historiae literariae, in omni scibili, cum adjuncto appendice, de instruenda, ex omnibus, bibliothea compendiosa, politico Hungaro convenienti). Ezek után, tradáltam neki, a privatim totum cursum philosophiae theoreticae et practicae, nova methodo, ’s készen vagyon, historia Philosophica, logica, Methaphysica, Theologia Naturalis, Philosophia moralis, Politica, et antiqvitates Romanae, ’s minden nap, az mathematicus cursus combinalva. Ezekkel dimit- taltam eötet, 16 esztendős korába anno 1749 1750 Posonba, leg inkáb akkori diaetanak kedvéért és frantzia szónak tanulásáért, s írhatom, hogy vannak leveleim, néhai rector, Szaszky Urtúl,61 mellyben eruditioját almélkodva ditsirte, formalibus qvod non venerit, ut discat, sed ut doceat. Frantzia szóban, úgy peificialta magát, hogy horis privatis, egy szép, altalam neki disponált, moralis és politicus könyvet (Lucta rationis cum sensu Reprobo, seu,