Weszprémi bécsi ágense bátyjának adatközlései.
Szerentsésjó reggelt kívánok az Urnák Komám Uramnak.
1° Bruckernek Deák Munkájában215 in 4° el kezdvén vitam Baconis de Werulamio, ha négy Philosophus életét az ember el olvasná ottan tájon lenne. A’ mint rébzik előttem (mert még Bétsben (aktomban 1776dikbM olvastam) in forma provocationis ad Epistolam alicujus illyen formán van Michael Baro Gymesii.216
2° Van ennek a Molnárnak egy munkája a’ többek közt magyarul, a ’ melyben introducál ö hogy beszéllgetnek együtt egy papista theologus, egy pataki professor ur (a’ mint ö hiiában valóskodik) és talám még egy pataki theologus deák is.217 Ezt aligha meg nem kaphatom én, talám még ma is. E’ provocálja magát Pázmánra ebben a ’ dologban.
3° Inter epistolas Justi Lipsii ad diversos van egy ad Michaelem Baronem Forgáts.211 In reliquo maradok
Az Urnák Komám Uramnak
igaz köteles szolgája Kováts Pál mk.
68 Weszprémi István Kolosvári Zsigmondnak [Debrecen], 1770. április közepe[?].
Könyveket kér a Succincta hoz.
69 Kolosvári Zsigmond Weszprémi Istvánnak Nagyenyed, 1770. május 3.
Beszámol a rábízott bevásárlásokról.
Excellentissime Domine Doctor!
Domine mihi enixe colende.
Vévén az Ur Doctor Levelét, tartottam szerentsémnek ha szolgálhatnék; vettemis négy darabat a ’ committált könyvek közül, úgy mint Jesseniust. Marha dögről való rendtartást.219 Veberi ars heraldicát.220 Icones Illustrium Virorum,221 ennyi erővel már meg vehettem volna a’ többitis, de ezen okokra nézve nem lehetett: Dubraviust222 Tiszteletes Ajtai Uram223 vette meg Debretzeni commissiora, ’s midőn hajtattom, monda: haggyam el, mert ugyan tsak az Urnák mégyen. Lubienetiust224 pedig haszontalan hajtottam mivel a tupri committált volt egy Gróf. Faschingii Dáciájára225 pariter, úgy hogy nem ért korántis a ’ mit adtak érte. Deliciae poetarum Hungarorum,226 erant Germanorum, roszszul írták a Catalogusba, az Ur pedig Hun- garorumra committált. Páriz Papai Collectait227 a Thecank számára vették; nem lehetett meg venni. Huszti O és Ujj Daciaja228 hiijános és rut lévén nem Ítéltem arra méltónak, hogy még Magyar Országra ki vigyék. Studium Sanitatis229 el tévellyedett volt az ordobol, nem ve
hettem eszre mikor ment el. Különös szerentsémnek tartattam volna ha az úr Doctor Uram Commissiojának plenarie satisfaciálhattam volna, de a ’ sok Commissio, ’s fellyebbis említett okok miatt arra nem mehettem, azért meg engedjen nekem az Ur Doctor Uram. A meg vett könyveknek árrak Florenorum 2. denarorum 20. Már ha tettzik az Ur Doctor Uramnak, akár a debretzeni könyvekkel küldöm el, akár különös parantsolattya szerint fogok tselekedni. In reliquo magamat az Ur Doctor Uram fávoraba ajánlván maradok
az Ur Doctor Uramnak Nagyenyed, 3,ia Mai 1770.
alázatos szolgája Kolosvári Zsigmond mp.
[A külzeten:] Nagy Enyedröl Experientissimo Domino, Domino Stephano Weszpremi, Medicinae Doctori Excellentissimo, et ordinario Physico etc. etc. Domino Domino mihi fautori optimo, humillime colendo. Per Clausenburg a Debretzen.
[Pecséttel.]
70 Karl Büttinghausen Weszprémi Istvánnak Heidelberg, 1770. június 6.
Adatközlés a Succincta számára, kéri a vele közölt adatok pontosítását, ellenőrzését.
Clarissimo ac Eruditissimo Domino Domino Stephano Weszpremi, amico mihi plurimum colendo
Salutem Plurimam Dicit Carolus Büttinghausen
Historiae Ecclesiasticae et Eloquentiae Professor Publicus et Ordinarius.
Novorum Jenensium particulam, quam die 9. Septembris petiisti, non quidem typis excusam, sed tamen accurate descriptam, statim misi per publicum cursorem.
Quod 2. Varjas Titulum Bibliorum Oppenhemiorum230 mittere dignatus sit, gratissimum fuit. In eo adhuc haereo; tu ipse Vir Clarissime quondam indicasti, in titulo praeter annum MDCXII. et occurrere haec verba: cum gratia et Privilegio: MDXIX. et sic quoque legitur in bibliotheca Viadrina, ut mihi novissim e iterum affirm avit C larissim us a Steinwehr, bibliothecarius Viadrinus. Et tamen venerandus Varjas affirmat, de anno MDCXIX. nihil extare. Quo igitur anno Biblia edita sunt? Anno 1612. an anno 1619?
An senior vester Deáki Tigurinos visitaverit, nescio. Nihil adhuc de illis, quae secum porta
turus erat, ut Vir Clarissime promisisti in iisdem diei 9. Septembris litteris, accepi.
Hachenbergii ex Hungária, dissertationem231 jam mitto altera in Saxonia edita jam non est ad manus.
Vale vir clarissime, meque amare perge. Heidelbergae, die 6. Junii 1770.
P. S. Nihil ulterius accepi de Catechesi Claudiopoli 1566. edita.232 Jam invenio quoque Dissertationem Wittenbergensem, quam mitto.
Miscellanea de Medicis Hungaricis.
I. In Orationibus anno 1767. editis Tubingae in 4. et coram Rectore Magnificentissimo, Carolo, duce Wurtembergensi habitis occcurrit paginis 277-288. oratio Germanica Pauli Fayt[?]233 aus Ungam, von Palota Veszprimer Gespanschaft, ubi pagina 277. in nota haec leguntur: „Crusius234 meldet in seiner Schwäbischen Chronik, edit[ionis] Latinae Dedacis III.
Libro X. pagina 578. editio Germanica tomi III. libri X. capite X. pagina 202. a. daß im Jahr 1523. - - Johann Antonius a Caschau, (ist die Hauptstadt in Oberungam, und liegt in der Aba- ujwárer Gespanschaft) Medicinae Doctor auf der hohen Schule zu Tübingen sich inscribiret habe, unter dem Rectorat Doctoris Cunradi Braun.”
Nota bene: istae orationes Tubingenses sunt rarissimae, exemplaria enim non sunt vendita, et nisi Paulus Fayt, qui exemplar ex dono Academiae Tubingensis acceperat, mortuus fuisset, vix apud nos tale exemplar occurreret.
II. Joannes Jessenius, Medicus Hungarus. De eo memorabilia varia leguntur in Synopsi Historica Persecutionum Ecclesiae Bohemicae, Lugduni Batavorum 1647. in 12. edita, capite LXXIV. paginis 261-266. Si libellus Tibi est ignotus, pericopam istam exscribere possum.
Sed non opus erit, nam haec jam ex libello citato descripta sunt in Historia Ecclesiastica Hungarica et Transylvanica per Lampium edita,235 paginis 359-361.
71 Weszprémi István Dobai Székely Sámuelnek Debrecen, 1770. augusztus 15 körül.
Mutimius szepesi prépostról, Spiclemberg Sámuelról és a Lőcsei krónikáról kér adatokat.
Ajánlom mindenkor kész Kötelességgel való szolgalatomat az Urnák!
Tekentetes Kapitány Uram! Az Urnák egynéhány rendbeli hozzám botsátott Levelét vet
tem egész szívességgel. Méltoztassék engemet data occasione arról informálni bizonyossan, hogy midőn Mutimius a ’ Szepesi Prépost in Diplomate Stephani V. Regis vocatur Ducis Ladislai Doctor, Medicinae Doctort kellessék-e rajta érteni? vagy pedig inkább talám csak informátora volt olly formán mint a ’ Debreczeni Oskolában járó gyermekek az ö privatus Praeceptorikat Doktorjoknak hívják. Erről való informatioját midőn elvárnám az Urnák, edgyszer ’s mind azt is kedvessen vészem, ha edgy szóval meg írja az Ur, hogy Doctor Spielenberger Sámuelnek az attya hova való prédikátor volt, maga pedig a Doctor mellyik esztendőben tétetett Lötsei Bíróvá es hány esztendőkig viselte a’ Bíróságot, és mikor halha
tott meg. Mitsoda Könyv légyen a’ Lötsei Krónika236 nem tudom, kézírásban vagyon-e? vagy pedig nyomtatásban? Ha nyomtatásban? vallyon meglehetne-e énnékem azt valamelly utón és módón láthatnom? En magamat továbra is tapasztalt úri favoriba ajánlván maradok
Az Urnák Kapitány Uramnak Debreczen ad diem [...?] Augusti 1770.
igaz köteles szolgája Weszprémi István m. k.
[P. S.] Vallyon meg vagynak-e Annales Vratislavienses237 in Catalogo Raymanniano? Négy vagy öt pár Csemo verkable Diószegi dohánnyal udvariok, a’ feleségem pedig az Aszszony- nak, kit alázatosson revereálunk, edgy darab Debreczenj szappannal kedveskedik.
[Címzés:] Tekentetes, Nemes, Nemzetes, Vitézlö Kapitány Székelly Sámuel nagy jóakaró Uramnak Eperjessen.
[Dobai Székely Sámuel feljegyzése:] percepi 20. Augusti 1770.
[Pecséttel.]
[Dobai Székely Sámuel fogalmazványa:]
Anno 1595. Erat in uno ex XIII oppidis Scepusiensibus Olaszi alias Villa Latinorum quod nunc WallendortT vocatur pastor David Spillenberger qui Dominico Quinquagesimae copu
lavit Joachimum Lajbitzerum (auctorem Diarii quod possideo)238 cum Martha filia Circum
specti Viri Alberti König. Filius Davidis Spillenberger erat Samuel, qui sumptibus Magistra
tus Leutschoviensis cum Stephano Holtzmann (qui Xylander scribi et dici voluit) prius Pastor Waralliensis expost Leutschoviensis ac Senior Fraternitatis XXIV. Regalium Scepusiensis Spillenberg - - factus Judex Leutschoviensis 1670. Vide Leutschauer Chronick.
72 Weszprémi István Kollár Ádám Ferencnek [Debrecen], 1770. október 2.
A Succinctu első kötetét küldi.
73 Kollár Ádám Ferenc Weszprémi Istvánnak Bécs, 1770. november-19.
Köszönetét mond és kedvező bírálatot ír a hozzá eljuttatott Succincta /. kötetével kapcsolatban. Kíváncsian várja a II. kötetet. Közli, hogy az újonnan megjelent Realzeitung der Wissenschaften und Künste című hetilapban rövid előzetes ismertetés lát majd napvilágot a Succincta /. kötetéről.
Doctissimo et Excellentissimo Viro
Stephano Weszprémi Debreczinensium Medico Celeberrimo Salutem Plurimam Dicit Adam Franciscus Kollar.
Quoad ad humanissimas literas Tuas, Vir Doctissime, die 2. Octobris ad me datas, sero admodum respondeam, tarditati huic meae veniam concedi, ignoscique oro; quum non ne
gligentia qvadam, studio literarum nostrarum prorsus indigna, neque avaritia temporis aut desidia; sed multitudine laborum meorum, quibus nunquam non occupatus ac districtus sum, factum sit, ut tam diu tamque pertinaciter siluerim.
Primam medicorum Hungariae et Transilvaniae Centuriam Tuam, Vir Excellentissime, ea cum voluptate legi, qva legere solemus scripta, quae ad artes nostras pertinent, et in qvibus multa nobis adhuc ignota passim occurrere laeti conspicimus.
Non ego hic auribus Tuis, Vir praestantissime, inservio, nihil ad gratiam scribo; quum Tibi qvoqve fortasse, fama saltim, erit notum, qvam male ego in perdiscenda subparasitandi arte oleum et operam perdiderim, et ob veritatis studium qvibus hactenus tempestatibus fuerim jactatus: centuriam, inqvam, Tuam maxima mea cum voluptate legi, et profecto dignissimam esse censeo, qvae preli officio juris qvam primum fiat publici, ac Te non medicorum solum, inter qvos jam pridem merito Tuo principem locum obtines, sed contribulium qvoqve meorum, Philologorum, inqvam, Hungarorum inserat numero, maximo nobis decori et ornamento fii- turum. Haec de prima Centuriae editione Tua.
Scribis vero in altera epistola Tua, Vir Excellentissime, eandem Centuriam secundis abs Te curis locupletatam, et plerisqve locis fuisse emendatam, ac diligentia qvidem qva fieri potuit maxima, iisdemqve ubiqve observatis, ut ante fecisti, scriptoris Historici legibus: qvod enimvero consilium Tuum ut vehementer probo laudoqve, ita jam nunc cura angor vereorqve, ne limae Tuae, Vir praestantissime, subirasci cogar; utpote parum fortasse catae providaeqve futurae, et de opusculo, diligenter elaborato, ea pariter abrasurae, qvae auctori fortasse nota vulgo ac superflua esse videbantur, at lectoribus tamen plerisqve omnibus erant futura longe gratissima.
Alteram hanc Centuriae Tuae editionem avidissime acerrimeqve praestolor, ac simul Tibi sancte polliceor, curaturum me esse perqvam diligenter, ut eam brevi typis Vindobonensibus exscriptam in Bibliothecam Tuam inferre possis. Id autem Te etiam atqve etiam oro, ut si fidei eam meae curaeqve credere decreveris, bino exemplo descriptam ad me transmittas, qvo Censorum Collegio celerius fieri possit satis; hic enim librariis, qvi scripta nostrorum emendate exscribere qveant omnino caremus, qvorum vos copia laboratis. Adtestatur istud exemplar alterum a nescio qvo librario, curante Pazmandio, scriptum, ex qvo, si redditum fuisset a Censoribus prelo committendum, aegerrime sane certe emendata editio adornari potuisset.
Sed de C larissim o Pazmandio, Dissertationem ejus de Natro H ungarico239 legistin?
eqvidem patriae nostrae de hoc Viro juvene ex animo gratulor; nulla enimvero is, specimine
hoc suo, promittit Opera vulgaria popularibus suis, modo illi eum amore suo complectantur ac foveant.
Duabus ab hinc hebdomadibus edi hic Vindobonae coeptum est quoddam scriptum, ut vocant, hebdomadarium, cui epigraphe: Realzeitung der Wissenschaften und Künste.240 In hoc scripto brevi prodibit Pazmandii Dissertationis Recensio, a me conscripta, in qva non meritis solum laudibus opusculum illud ornavi, sed omnium etiam bonorum et in primis bonas literas amantium civium gratiam auctori conciliare studui. In eodem Scripto, qvod tamen pace hic Tua, Vir praestantissime, a me dictum esto, brevi pariter legetur praevia notitia Centuriae primae medicorum Hungariae et Transilvaniae, a Clarissimo ac Doctissimo Weszprémi iam conscripta et propediem prelum subitura, ubi lecturus es, formulam destillandae praecelebris aqvae, qvam Galli L’eau de la Reine d ’Hongrie adpellant, in Bibliotheca Augusta, Hoyeri indicio,241 diu multumqve frustra, esse qvaesitam. Sed de his alias opportuniori tempore fabulabimur jucundius. Interim Deum Optimum Maximumqve veneror, precorqve ut Te nobis, Vir Excellentissime, qvam diutissime salvum praestet atqve incolumem. Vale! vir doctissime, et me TUI amantissimum redama! Iterum vale! Scribebam in Augusta Bibliotheca ad diem XII. Kalendas Decembris MDCCLXX.
74 Serviszky Gyurkovich Márk Weszprémi Istvánnak Újvidék, 1771. április 14.
Adatközlés három szerb nemzetiségű XVIII. századi orvosdoktorról: Apostolovics Jánosról. Milloradovics Gabrielov Péterről és Paszhall (Sztanko) Sámuelről.
Perillustris ac Generose Domine, Domine mihi colendissime!
Secundus annus labitur, qvod promisso per me Debreczini Anno 1769"° mense Aprili, ratione mittendae Synopsis Vitarum, duorum e Natione Nostra Illyrica Medicinae Doctorum, facto, Perillustri Dominationi Vestrae tenear. Pridem illud absque ullo dubio solvissem, nisi domestici mei, iique privati, sed sat graves Processus ab hoc proposito me aliquantulum abduxissent. Qvibus per Dei gratiam finitis, cupiens tam promisso meo satisfacere, qvam etiam duorum e Natione Nostra Medicinae Doctorum Nomina ad seram posteritatem trans
mittere, hisce literis breviter eorumdem vitam delineaturus sum.
Primus est ex incluta Gente Nostra, Illyrico Serbica (cujus Privilegia, per divos Reges Hungariae et modernam qvoque Imperatricem clementer elargita, Illustri Bibliothecae De- breczinensi donavi) Joanikic, seu Joannes Apostolovics, qvi positis in ludo literario Posoniensi Lingvae latinae et scientiarum praeliminarium fundamentis, animum ad artem medicam applicuit. Natus est Budae 1733. 15/4 Novembris patre Damjan Apostolovics, alias Cive Liberae Regiaeqve Civitatis Budensis. Studuit Budae et Comaromii apud Societatem Jesu.
Anno 1750. contulit se Posonium, ubi in Gymnasio Augustanae Confessioni addicto, sub Rectoratu Celeberrimi viri, Joannis Tomka Szászky, per qvadriennium, non sine exiguo fructu, Literas mansvetiores excoluit. Inde Halam profectus, ubi triennio philosophicas et medicas scientias omni industria coluit, medio tempore autem in Berolinensi Collegio anató
miám et chyrurgiam audivit. Qvibus dein absolutis, anno 1757. Dissertationem Inauguralem Medico-Philosophicam, qva modum, qvo affectus animi in Corpus humanum agunt generatim
exhibuit. Qvam dum publice cum laude propugnasset, Medicinae Doctoris gradum, Privilegia et Immunitates 17™ Octobris 1757mo est consecutus.
Consecuto gradu Doctoris, rediit eodem anno adhuc Budam, ad patrios lares, ubi, postea- qvam usqve 1759num annum Praxim Medicam summa cum felicitate exercuisset, Neo-Plantam, Liberam Regiamqve Civitatem, pro Physico Ordinario Civitatis hujus vocatus est. Hic pariter acumen ingenii sui in propugnando summum Corporis inimicum incolis Civitatis hujus detexit. Sed qvum sentiret transitum morbi sui haereditarii, febris nempe lentae, in hecticam brevi jam imminere, munus Physicatus resignavit, anno 1765. Mense Augusto, Budamqve ad fratrem et Cognatos suos reversus est. Anno 1776. Mense Aprili ascendit Viennam, consiliaqve a gratiosa Facultate Medica ratione protrahendae vitae suae impetravit. Cum autem indicationes illas, qvas ipsi ordinarunt, ille a longo tempore incassum jam adhibuerit, spe frustratus Budam rediit, ubi anno 1767™ 20/9 Maji Aetatis suae anno 35‘° mortuus est.
Collimant multi ipsum adeo in re medica versatum fuisse, ut et ultimam mortis suae horam cum omnium stupore praesagire potuerit. Ope Artis Medicae vitam suam aliqvot annis longiorem fecit; vixit namqve coelebs. Caeterum, Perillustris Domine! Vir hic eruditissimus fuit, cujus ingenii et animi dotes hodienum Budenses et Pesthienses Doctores, qvibuscum saepius consilia ratione aegrotorum servavit, admirantur, et morti ejus praematurae adhuc ingemiscunt: hujus testis esse potest Dissertatio ejusdem Inauguratis. Collitigantes cum ipso de rebus scientificis innuunt ipsum Summum Philosophum fuisse.
Secundus est, ex Natione Nostra Vir doctissimus, Dominus Petrus Gabrielow Millorado- vics, Liberae Regiaeqve Civitatis Zomboriensis Physicus Ordinarius. Hic natus est Belgrá
dira 1739no 29/18 Junii. Humaniora studia Neo-Plantae, dein vero Posonii apud Augustanae Confessioni addictos excoluit. Unde redux juratum Cancellistam in Libera Regiaqve Civitate hac Neo-Plantensi usqve ad annum 1763,ium IS*1“11 Februarii egit. Hinc in Russiam, Petroburgum videlicet, ad consangvineos suos profectus, unde 1764*° 9™ Februarii auxilio Comitis ab Orlow, Halam movit, ubi ad Medicinae studium se applicuit. Hic anno 1765‘° ob rem domi angustam, cogebatur svasu amicorum suorum typis edere Dogmata Ecclesiae Nostrae Graecanae,242 ut ab episcopo Neo-Plantensi, cui etiam dedicavit, subsidium qvoddam pecuniarium fine promovendorum studiorum suorum obtineret. Et licet ipsi fuerit sat curta supellex, attamen cepta studia Medica diligenter continuavit, et Dissertationem de innocenti infectione venerea edidit,241 qvam praeside Domino Joanne Christlieb Kemme, Medicinae Doctore et Professore Extraordinario, Praeceptore suo longe honoratissimo, die 1 l ma Januarii 1763. publice dispu
tavit et Halae Magdeburgicae in 4‘° dedicavit hanc Disputationem Excellentissimo Domino Volodimir Grigorievits de Orlow, Russiaci Imperii Comiti, Academiae Scientiarum Petropo- litanae praesidi. Constat 3*™ phyleris.
Anno 1768. lOma Aprilis ex gratuito Regis Borussiae stipendio venit Berolinum, ubi Anatómiám et Chyrurgiam excoluit. Dein reversus Halam, examen subiit, atqve Gradum Doctoris 20™ Septembris 1769"' consecutus est, edita prius tamen Dissertatione Inaugurati, de surdita ex retropulsa Crusta lactea orta, qvam pro Gradu Doctoris, summisqve in Me
dicina honoribus legitime impetrandis, anno 1769°° die 20™ Septembris publice defendet Petrus Gabrielow Milloradovits, Neo-Planta-Serbus. Halae Magdebuigicae. Constat duabus et media Phy lira. Dedicavit eandem duobus Episcopis Nostris, Bacsiensi Mosi de Putnik, et alteri Temesvariensi Domino Vincentio Joannovics de Widak.
Qvibus feliciter terminatis, patriae suae servire volens, Neo-Plantam 1769"° mense Octobri venit, unde non multo post a Zomboriensi Libera Regiaqve Civitate pro Ordinario Physico
vocationem habuit, qvorsum se etiam I770mo 13lia Junii contulit, et actu summa cum omnium laude et felicitate munere suo fungitur. Vir hic pariter est lectissimus et omnem operam in componendo Libello Diaethetico, et qvidem patrio, id est Rasciano idiomate, navat, qvem puto hoc anno adhuc prelo submissurum.
Caeterum utramqve Dissertationem Domini Milleradowics, Dominationi Vestrae Perillustri hac occasione lubens transmisissem, si ipsum Auctorem qvoqve plura Exemplaria, praeter duo propria, non deficerent. Interim pollicitus est mihi, se operam daturum, ut ab amicis suis recipere possit. Qvas ego Dominationi Vestrae Perillustri futuris nundinis Debreczinensibus, qvae Festo Laurentii erunt, etiam certo transmittam.
Est tertius adhuc Medicinae Doctor, Graeci Ritus non Uniti, Dominus Sztanko seu Samuel Paszhall, ex Macedonia, loco Koschán oriundus, Vir praestantissimus, qvi Gradu Doctoris Halae circa annum 1760mum consecuto, jam ab undecim annis, Pesthini et in circumjacentibus locis praxim Medicam exercet, sed cujus Dissertationis Inauguralis Titulum recte indicare neqveo,244 qvia dum ipsi mentionem Pesthini intuitu Operis illius, qvod Dominatio Vestra Perillustris de Medicis Hungariae parat, fecissem, responsum tale obtinui, qvod ille ipse Debreczinum his nundinis proficisci velit, et Dominationem Vestram Perillustrem eatenus conveniet. Si autem iter ipsius Debreczinum non subseqveretur, ipse postea medio Postae vel futuris nundinis totam ejus vitam Dominationi Vestrae Perillustri transmittam.
Et haec sunt, qvae Perillustri Dominationi Vestrae hac occasione perscribenda esse duxi.
Dignetur jam selectum facere ex rebus memorabilioribus horum Doctorum, et sic eorum etiam nomina operi illi, qvod meditatur edere, inserere; aut si jam opus hocce sub incude vel prelo est, dignetur ad Appendicem pro necessitatis ratione apponere. Id etiam una humillime rogo, dignetur me breviter per Literas, an jam Opus hoc prodierit, et si non, qvando prodibit, et qvo ordine? certiorem reddere, et si placuerit, qvaepiam mecum, medio cursus publici communicare, dignetur literas easdem per Tokay, Budam, Essekinum et Petrovaradinum dirigere. Mihi gratulabor, si occasionem Perillustris Dominatio Vestra praebuerit, benevolum ac gratum animum meum contestandi. Qvod dum humillime praestolor, in omni veneratione persevero
Perillustris ac Generosae Dominationis Vestrae Neo-Plantae die 14la/3 Aprilis 1771mi
humillimus Servus Marcus Gyurkovich Serviszky mp.
75 Ernst Gottfried Baldinger Weszprémi Istvánnak Jéna, 1771. augusztus 25.
Adatközlés kísérőlevele a Jénában végzett magyarországi orvosdoktorokról.
Clarissimo atque Experientissimo Weszpremi
Salutem Emestus Gottffidus Baldinger Academae Naturae Curiosonim Adjunctus.
Nimis remotus a me viuis Optime Vir, hinc raro tantum ad Te scribere possum, et ex- pectanda est opportuna occasio. Mitto tibi dissertationem quae nuper meo sub praesidio defensa, et addidi schedulam, quae nomina eorum continet, qui ex gente Hungarica apud nos Gradum Doctoris obtinuerunt.
Hoc ipso tempore scribo Partem IV. libelli mei de vitis medicorum nostra aetate clarorum, in qua enarraui quae Tu laudabiliter fecisti, et simul ex vltima Tua epistola excerpsi sermones quos cum Imperatore habuisti,245 ut late pateat clementia Optimi Principis, a quo Germania felicitatem expectat, multaque sibi pollicetur. Et iusta est spes, quam de tanto Principe concepimus.
Occasione nundinarum Tecum communicabo librum in quo Tibi amicitiam meam probaui.
Vale Clarissime Vir, mihique faue. Scribebam Jenae die XXV. Augusti 1771.
[Weszprémi feljegyzése.] Accepi die 19. Januarii 1772. Debrecini.
76 Weszprémi István Bél Károly Andrásnak [Debrecen], 1771. december eleje.
A Succincta kinyomtatásának lehetőségéről érdeklődik.
77 Weszprémi István Dobai Székely Sámuelnek Debrecen, 1771. december 23.
Raymann János Eperjesen történt himlőoltásáról, a Rezik-Matthaeides-féle Gymnas iologiájának, továbbá Krmann
Raymann János Eperjesen történt himlőoltásáról, a Rezik-Matthaeides-féle Gymnas iologiájának, továbbá Krmann