Oktatás

Óvoda, általános iskola, gimnázium

Nógrád megyében 2010 és 2018 között az óvodai feladatellátási helyek száma nagyon minimális változást mutat, a vizsgált 8 évben összességében eggyel csökkent. Ennek köszönhetően a férőhelyek száma sem változott érdemben.

1.1.18 ábra: Óvodai és általános iskolai feladatellátási helyek száma Nógrád megyében 2010-2018 között (forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)

2010 óta a megyében mintegy 30 fővel csökkent az óvodapedagógusok létszáma. Jelenleg a 135 intézmény, 7368 férőhelyére 569 óvodapedagógus jut.

1.1.19 ábra: Óvodapedagógusok és általános iskolai főállású pedagógusok 2010-2018 között Nógrád megyében (Forrás:

KSH tájékoztatási adatbázis)

Az általános iskolai feladatellátási helyek száma 2012-ig csökken, majd 2017-ig növekszik.

2010-hez képest jelenleg nyolccal több általános iskola van Nógrád megyében. Az általános

0 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db)

0

14

iskolai oktatásban résztvevők száma azonban ellentétes trendet mutat, a vizsgált nyolc év alatt több mint 2500-zal kevesebben járnak az intézményekbe. A főállású pedagógusok száma, a 2013-2015-ös időszakot leszámítva, szintén csökkent, 2010-hez képest közel 90 fővel.

Jelenleg a 109 általános iskolai feladatellátási helyen 1390 főállású pedagógus dolgozik, az intézményekbe 13550 tanuló jár.

A gimnáziumi feladatellátási helyek száma 2014-ig mutat növekedést. A 2014-es csúcshoz (22) képest 2018-ra a gimnáziumok száma néggyel csökkent. A gimnáziumokban tanító főállású pedagógusok számáról a KSH csak 2016-tól közöl adatokat. Nógrád megyében a számuk a vizsgált három év adatai alapján fokozatosan növekszik. A kollégiumi feladatellátási helyek tekintetében nem történt jelentős változás a vizsgált időszak alatt, jelenleg 8 ilyen intézmény működik a megyében.

1.1.20 ábra: Óvodai férőhelyek és általános iskolai tanulók száma 2010-2018 között Nógrád megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)

Felsőoktatás

Nógrád megye felsőoktatási helyzete az elmúlt 10 évben jelentős változásokon ment át.

2013-ban bezárt a salgótarjáni főiskola, amely a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kihelyezett tagozataként negyven éven át működött, így Nógrád megye felsőoktatási hozzáférés nélkül maradt. Az új felsőoktatási stratégia keretein belül azonban, a megyei felsőoktatási elérés elősegítése érdekében az Óbudai Egyetem Salgótarjánban kihelyezett központot hozott létre Salgótarjáni Képzési Központ és Kutatóhely néven. A központ oktatási portfóliója jelenleg két képzést tartalmaz: Műszaki Felsőoktatási Szakképzés, valamint mérnökinformatikus alapképzés. Ezeken belül az alábbi specializációk jelennek meg:

Műszaki Felsőoktatási Szakképzés:

• Gépészet

• Elektrotechnika-elektronika

• Könnyűipar

• Nyomdaipar

• Környezetvédelem és vízgazdálkodás

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 18000

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

(fő)

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év

15 Mérnökinformatikus alapképzés:

• Big Data és üzleti intelligencia

A képzési struktúra kialakításánál a központ figyelembe vette a helyi vállalkozások igényeit, ennek ellenére tényleges oktatás minimális létszámmal az informatika területén folyik.

Szakképzés

A Nógrád megyében 8 darab működő szakképzőhely a Nógrád Megyei Szakképzési Centrum tagintézményeiként üzemel. A szakképzési centrum fő feladataként szakiskolai és szakközépiskolai nevelést-oktatást, HÍD programok keretében folyó képzést folytat, esti, levelező formájú felnőttoktatást, valamint kollégiumi nevelést és gimnáziumi képzést is ellát.

Intézmény neve Település

Nógrád Megyei SZC Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Salgótarján Salgótarjáni SZC Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Salgótarján Salgótarjáni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma,

Szakközépiskolája és Szakiskolája

Salgótarján Salgótarjáni SZC Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája,

Szakiskolája és Kollégiuma Salgótarján

Salgótarjáni SZC Fáy András Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma

Bátonyterenye Nógrád Megyei SZC

Szondi György Technikum és Szakképző Iskola

Balassagyarmat

Salgótarjáni SZC Szent-Györgyi Albert Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája Balassagyarmat

Salgótarjáni SZC Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma,

Szakközépiskolája és Szakiskolája Balassagyarmat

1.1.4.táblázat A Nógrád Megyei Szakképzési Centrum tagintézményei (Forrás: http://www.sszc.hu/)

A szakképzési centrum salgótarjáni, balassagyarmati és bátonyterenyei tagintézményeiben mintegy 45 szakmát oktatnak. A képzési portfólió jól illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez, a 21/2019. (II. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján meghatározott Nógrád Megyei hiányszakmák 78 %-a megszerezhető a szakképzési centrum valamelyik tagintézményében.

A hiányszakmák közül az alábbiak nem szerezhetők meg a megyében: ipari gépész, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, autószerelő.

16 Összegzés

Nógrád megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképes korúak csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet. Éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra.

Munkanélküliség terén a megye szintén az országos átlagnál rosszabbul teljesít.

Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a munkanélküliség, csökkenő tendenciát mutat, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás pedig növekszik régiós szinten. A régiós bruttó átlagkereset az országos átlagkereset 90%-a.

Az általános iskolai, óvodai és gimnáziumi ellátás esetében csökkenés figyelhető meg. A szakképzési portfóliót tekintve a megye jó ellátottságú, azonban egyes hiányszakmák képzésének bevezetése még javasolt. A felsőoktatási képzés csak kihelyezett képzési központ útján valósul meg, a megye felsőoktatási elérése fejlesztésre szorul.

17