1. HELYZETELEMZÉS
1.1 T ÁRSADALOM
1.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép
A munkaerőpiac kínálati oldalának vonatkozásában elmondható, hogy Nógrád megyében a munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) száma 2019-ben 123.721 fő volt a KSH Tájékoztatási adatbázisa alapján. A 2019-es adatok alapján megállapítható, hogy a megyében a 15-59 évesek lakónépességen belüli aránya illeszkedik az országos átlaghoz: Nógrád megyében ezen korcsoport részesedése 65,36 %-os, míg az országos átlag 66,11 %. Az idősoros adatok vonatkozásában elmondható, hogy a munkaképes korúak számának
0.00% 10.00% 20.00% 30.00% 40.00%
általános iskola első évfolyamát sem végezte el
általános iskola 1-7. évfolyam általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül,
szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel
összesen% nő% férfi%
30%
4%
3% 26%
16%
6%
8%
6%
1% Oktatás
Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok
Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdaság és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások
Ismeretlen
4
változása, illeszkedve az országos trendhez, csökkenő tendenciával jellemezhető, Nógrád megye arányszámai minden vizsgált évben az országosak alatt maradnak.
1.1.6 ábra. A munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) számának alakulása Nógrád megyében (fő) és lakossághoz viszonyított arányának alakulása országos összehasonlításban (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, TEIR)
Nógrád megyében a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül alul marad az országos átlaghoz képest: a megyében a mutató értéke 48,49 % volt 2010-ben, az országos átlag 54,30 %. Tendenciáit tekintve azonban pozitív változásról beszélhetünk: a vizsgált időszak vonatkozásában a foglalkoztatottak arányának növekedése az országos mértékét is felülmúlta: Nógrád megyében a foglalkoztatottak aránya amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul közel 17 %-kal emelkedett 2019-re, országos szinten a növekedés mértéke 15,54 %-os.
Amennyiben megvizsgáljuk a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását 2016-ban, megállapíthatjuk, hogy a megyében a foglalkoztatottak több, mint fele az alábbi négy területen dolgozik: feldolgozóipar (25,32 %), közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (7,10 %), kereskedelem és gépjárműjavítás (10,72 %), valamint oktatás (6,51 %). Összevetve az országos adatokkal, elmondható, hogy Nógrád megyében a feldolgozóipar az országos értéket meghaladó mértékben foglalkoztat munkaerőt (országos érték: 19,64 %). A 2011-es évhez képest jelentősebb változás a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában nem tapasztalható.
2020 során Nógrád megye esetében a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója tekintetében az országoshoz hasonló tendenciát figyelhetünk meg. Míg január hónapban megyei szinten 11,7%, országos szinten pedig 5,4%
volt a mutató, június hónapra 16% illetve 8,1 százalékra emelkedett.
115000 120000 125000 130000 135000 140000
63.00%
64.00%
65.00%
66.00%
67.00%
68.00%
69.00%
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Nógrád megye - Munkaképes korúak aránya
Országos adatok - Munkaképes korúak aránya
Nógrád megye - Lakónépességből a 15-64 évesek száma (fő)
5
1.1.7 ábra A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója Nógrád megyei és országos szinten 2020-ban (Forrás: NFSZ idősoros adatai)
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójának emelkedése hátterében a koronavírus járvány hatásai állhatnak, a mutató júniusi tetőzését követően országosan csökkenő, Nógrád megyében pedig stagnáló, majd júliustól szeptemberig szintén csökkenő tendencia figyelhető meg, mely a járvánnyal kapcsolatos intézkedések enyhítésének tudható be.
A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy mindegyik korcsport esetén a férfiak vannak többségben: a legnagyobb különbség a nemek között a munkaképes kor elején, az első két kategória esetén tapasztalható. A legnagyobb foglalkoztatotti létszám a 40-49-es korcsoporthoz kötődik.
A foglalkoztatottak átlagéletkora Nógrád megyében növekszik – illeszkedve az országos tendenciához: míg 2011-ben 41,2 év volt a foglalkoztatottak átlagéletkora, addig 2016-ban már 42,2.
1.1.8 ábra: A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Nógrád megyében (Forrás: KSH) 8 553
10 457
12 294 9 935
3 500
5 424
7 649
11 307 9 515
2 214
0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000
15–29 30–39 40–49 50–59 60–
Nők - Nógrád megye - 2016 Férfiak - Nógrád megye - 2016
6
Amennyiben megvizsgáljuk a 15–74 éves foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását, megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb csoportja középiskolai végzettséggel rendelkezik Magyarországon. Ha kismértékben is, de az értettségi nélkül, szakmai végzettséggel és érettségivel, szakmai végzettséggel rendelkezők aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak alatt. Ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettséggel és az érettségivel, szakmai végzettség nélkül rendelkezők aránya nő.
Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019
8 általánosnál kevesebb 0,35% 0,45% 0,44% 0,43%
Általános iskola 8 osztálya 11,08% 11,17% 11,02% 10,74%
Középfokú végzettség
érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 29,89% 27,42% 28,08% 27,55%
érettségivel 34,40% 33,98% 33,60% 33,72%
Ebből:
szakmai végzettség nélkül 26,19% 33,05% 35,78% 37,03%
szakmai végzettséggel 73,81% 66,95% 64,22% 62,97%
Felsőfokú végzettség 24,27% 26,98% 26,87% 27,56%
Ebből:
főiskola vagy alapképzés 59,69% 58,53% 54,73% 54,46%
egyetem vagy mesterképzés 40,31% 41,47% 45,27% 45,54%
1.1.1. táblázat. A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon (Forrás: Lakossági munkaerő-felmérés, KSH)
Nógrád megyében az alkalmazásban állók száma 29.981 fő volt 2020 I. negyedévében. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 288.724 Ft volt, ami az országos bruttó átlagbér 75,14 %-a. Az alkalmazásban állók között nagyobb arányban vannak a fizikai foglalkozásúak (55,79 %) a szellemi foglalkozásúakhoz képest (44,15 %). A teljes munkaidőben állók között a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete közel 59 %-kal magasabb (363.141 Ft), mint a fizikai foglalkozásúaké (228.212 Ft). Amennyiben összevetjük ezen adatokat az előző év azonos időszakával, megállapíthatjuk, hogy mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete zsugorodott: a fizikai foglalkozásúak esetén közel 4 %-kal, míg a szellemiek esetén ~ 2 %-kal.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közigazgatás, védelem;
kötelező társadalombiztosítás kategóriában a legmagasabb, ezt az ipar és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak követik. A legnagyobb különbségek a szellemi és fizikai foglalkozásúak között a humán-egészségügyi, szociális ellátás, az ipar, valamint az információ, kommunikáció területeken tapasztalhatók.
7
1.1.9 ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként (közfoglalkoztatottakkal együtt) Nógrád megyében 2020. I. negyedévében (Forrás: KSH )
A foglalkoztatottak rész- vagy teljes munkaidős foglalkozásuk szerinti megoszlása alapján elmondhatjuk, hogy Magyarországon a részmunkaidős foglalkozásúak aránya alacsony: 2019-ben arányuk 6,64 % volt. A vizsgált időszak alatt a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya szinte folyamatosan növekedett 2015-ig, utána viszont arányuk csökkenésnek indult. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy részmunkaidős foglalkozást jellemzően nők vállalnak, arányuk minden vizsgált évben 62 % feletti, a teljes munkaidős állásúak között férfitöbblet jellemző, arányuk átlagosan ~55 % a 2011-2019-es időszak vonatkozásában.
1.1.10 ábra: A részmunkaidőben alkalmazásban állók arányának változása Magyarországon 2011 és 2019 között (Forrás:
KSH)
A munkanélküliségi ráta a 2010-2019-es időszak vonatkozásában csökkenő tendenciát mutatott a 2014-es évig, onnantól viszont kismértékű emelkedés jellemezte az adatokat. A 2017-es évben ismét csökkent a munkanélküliségi ráta, 2019-ben értéke 7,03 %, ami jelentősen meghaladja az országos adatot (3,41 %). Általánosságban megállapítható, hogy Nógrád megye adatai a vizsgált időszakban meghaladták az országos adatok értékeit,
0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, …
IPAR ÉPÍTŐIPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, …
INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG INGATLANÜGYLETEK SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI … ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST … KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ …
OKTATÁS HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABAD IDŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁS
szellemi foglalkozású fizikai foglalkozású összesen
6.60%
6.70%
6.80%
6.90%
7.00%
7.10%
7.20%
7.30%
7.40%
2 0 1 1 2 0 1 2 2 0 1 3 2 0 1 4 2 0 1 5 2 0 1 6 2 0 1 7 2 0 1 8 2 0 1 9
8
látható, hogy 2010 és 2014 között a megyének egyre jobban sikerült „felzárkózni” az országos értékekhez, utána viszont megfordult a pozitív irányú folyamat.
1.1.11 ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Nógrád megyében és Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
Amennyiben megvizsgáljuk a munkanélküliek számát korcsoportonként, megállapíthatjuk, hogy Nógrád megyében az életkor előrehaladtával alapvetően egyre alacsonyabb a munkanélküliek aránya. A nemek között azonban különbségek vannak ezen mutató tekintetében: a 30-39-es korcsoport kivételével mindegyik korcsoportban a nők munkanélküliek nagyobb arányban. Tehát általánosságban elmondhatjuk, hogy a munkanélküliség Nógrád megyében a nők körében jellemzőbb. A megye adatsorait összevetve az országos adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlása hasonlóan alakul.
1.1.12 ábra: A munkanélküliek korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Nógrád megyében (Forrás: KSH, Mikrocenzus)
A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek legnagyobb része általános iskolai 8. osztályos végzettséggel és érettségi nélkül, szakmai végzettséggel rendelkezett a vizsgált időszakban
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Munkanélküliségi ráta (%) - Nógrád megye Munkanélküliségi ráta (%) - országos adatok
0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00% 30.00% 35.00% 40.00%
15–29 30–39 40–49 50–59
60-munkanélküli összesen munkanélüli nő munkanélküli férfi
9
Magyarországon. A tendenciákat tekintve megállapítható, hogy az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya növekedő tendenciát mutat, hasonlóan a felsőfokú végzettségűekéhez. Az adatokból kiolvasható, hogy szakmai végzettséggel egyre kisebb az esély a munkanélkülivé válásra.
Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019
8 általánosnál kevesebb 2,18% 2,66% 3,11% 2,91%
Általános iskola 8 osztálya 28,22% 30,79% 31,10% 31,01%
Középfokú végzettség
érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 33,37% 29,74% 26,95% 26,51%
érettségivel 26,97% 27,68% 28,49% 27,36%
Ebből:
szakmai végzettség nélkül 29,87% 38,25% 44,31% 45,66%
szakmai végzettséggel 70,13% 61,75% 55,69% 54,34%
Felsőfokú végzettség 9,27% 9,14% 10,34% 12,21%
Ebből:
főiskola vagy alapképzés 68,13% 66,87% 56,95% 51,06%
egyetem vagy mesterképzés 31,87% 33,13% 43,05% 48,94%
1.1.2. táblázat: A 15–74 éves munkanélküliek létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: Lakossági munkaerő-felmérés, KSH)
A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak vonatkozásában, míg arányuk 2010-ben 14 % felett volt, 2019-re a 8,23 %-ot. Amennyiben megvizsgáljuk az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét, elmondható, hogy a legtöbb álláskereső általános iskolai végzettséggel rendelkezett a 2019-es évben. Őket a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűek, illetőleg a szakmunkás végzettségűek követik. Az álláskeresők között a legkevesebben azok vannak, akik egyetemi (1,60 %), avagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek (1,93 %).
Amennyiben a tendenciákat is elemezni szeretnénk, megállapíthatjuk, hogy a 2010-es évhez képest az álláskeresők között egyre kisebb mértékben találunk szakmunkás végzettségűeket, szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűeket, illetve főiskolával rendelkezőket. A többi kategóriára növekedő tendencia jellemző. Ezek a tendenciák illeszkednek az országos folyamatokhoz.
1.1.13 ábra: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Nógrád megyében 2019-ben (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázisa)
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők
Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők
Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők
Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők
Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők
10
Érdemes megvizsgálni a pályakezdő fialatok elhelyezkedési lehetőségeit is: 2014-től a pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya folyamatosan nőtt 2014-ig (9,36 ról 12,63 %-ra), ezután arányuk folyamatosan csökken. Ez a tendencia alapvetően igazodik az országos folyamatokhoz, annyi különbséggel, hogy országos szinten 2013-ban tetőzött a pályakezdő fiatalok álláskeresőkön beüli aránya.
1.1.14 ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők arányának változása Nógrád megyében és országos szinten 2010-2019 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
A Magyar Közlöny 164. számában megjelent a Kormány 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelete a 2017/2018. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2017/2018. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről. Ez alapján a 2017/2018-as tanévben induló képzésekben tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések Nógrád megyében a következők: ács, épület- és szerkezetlakatos, gépgyártástechnológiai technikus, gépi forgácsoló, gyakorló ápoló, hegesztő, ipari gépész, kőműves, környezetvédelmi technikus, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépésztechnikus, műanyag feldolgozó, női szabó, pék, szerszámkészítő, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, vízgazdálkodó technikus, vízügyi szakmunkás (https://www.nkik.hu/).