Nógrád megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképes korúak csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet. Éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra.
Munkanélküliség terén a megye szintén az országos átlagnál rosszabbul teljesít.
Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a munkanélküliség, csökkenő tendenciát mutat, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás pedig növekszik régiós szinten. A régiós bruttó átlagkereset az országos átlagkereset 90%-a.
Az általános iskolai, óvodai és gimnáziumi ellátás esetében csökkenés figyelhető meg. A szakképzési portfóliót tekintve a megye jó ellátottságú, azonban egyes hiányszakmák képzésének bevezetése még javasolt. A felsőoktatási képzés csak kihelyezett képzési központ útján valósul meg, a megye felsőoktatási elérése fejlesztésre szorul.
Nógrád megye gazdasági teljesítményéről a 2010-2019 közötti vizsgált időszakban általánosságban elmondhatjuk, hogy a megyék rangsorában szinte minden indikátor alapján az utolsók között szerepel, de a vizsgált időszak kezdetéhez képest az eltelt időszak alatt javítani tudott eredményein, a kisebb-nagyobb visszalépések és megtorpanások ellenére fejlődni tudott.
A megye gazdasági teljesítményéről a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi vizsgált szempontok szerint a következő megállapításokat tehetjük: az egy főre jutó bruttó hazai termék kisebb megtorpanásokkal, de folyamatosan nőtt, a regisztrált önálló és társas vállalkozások száma szintén növekedett az elmúlt időszakban. A beruházások értéke a 2020. I. féléves koronavírus járvány okozta visszaeséstől eltekintve a 2010-2018 közötti időszakot vizsgálva szintén növekedett, az export volumene szintén folyamatosan gyarapodott, mely bevételek legnagyobb részben a megye húzóágazatiban, azon belül is elsősorban a gépiparban, járműparban realizálódtak. A megye adóbevételeinek alakulását szintén ez a tendencia jellemzi, legnagyobb hányadát a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, járulékok teszik ki.
A megye legnagyobb árbevétellel és foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalatainak 80%-a a legfőbb húzóágazatban, a feldolgozóiparban végzik tevékenységüket, a fennmaradó 20%-ban pedig a fejlődő pályán álló élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalatokkal is találkozhatunk.
A nemzetgazdasági ágazatok vizsgálatakor a húzó, fejlődő és kihívásokkal küzdő, ugyanakkor potenciállal rendelkező felosztást használtuk. A megye húzóágazatai egyértelműen a feldolgozóipar és a kereskedelem, hiszen a megye nettó árbevételének, exportbevételének legnagyobb hányada ezen ágazatok tevékenységének köszönhetően realizálódik és a megyében a legnagyobb beruházások is ezen ágazatokban valósulnak meg, különös tekintettel a feldolgozóiparon belül a gépiparban és járműiparban. Mivel a 2010-2019 közötti időszak második felében a vegyiparba is jelentős mennyiségű külföldi tőke áramlott, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság mellett fejlődő ágazatoknak tekinthetjük, utóbb említett esetében azonban a vizsgált időszakban hullámzó teljesítményt tapasztalhattunk, így annak ellenére, hogy potenciállal rendelkezik, kihívásokkal is küzdött a vizsgált időszakban. A legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás ágazatban szűnt meg.Az ágazatok vizsgálata között ki kell emelnünk a turizmus jelentőségét
77
a megye esetében, hiszen természeti szépségeinek köszönhetően ezen ágazat is megannyi potenciállal rendelkezik.
A K+F+I tevékenységét tekintve a megye országos viszonylatban az utolsó helyen áll.
Rendelkezésre álló K+F+I erőforrásai erősen korlátozottak, a K+F+I beruházások aránya és az összes K+F+I ráfordítás értéke csekélynek mondható.
A befektetői környezet vizsgálatakor az ipari parkokat vizsgáltuk. Nógrád megyében négy ipari park működik. A befektetési környezetet azonban nem csak a befektetési területek nagysága, hanem a munkavállalók lakhatási és életkörülményei is meghatározzák. Nógrád megye lakásállománya az elmúlt húsz évet tekintve a 2010. évi visszaesés ellenére az időszak végére növekedett. A lakásépítések száma sem mutatott egyenletes képet, a visszaesés már a 2005-ös évben bekövetkezett, s csak 2016-tól fordult ismét emelkedővé.
A gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy az ágazati együttműködéseket alapvetően a klaszterek határozzák meg. Nógrád megyében két jelentősebb klasztert tarthatunk számon, melyek a húzóágazatokhoz köthetők.
Nógrád megyében a gazdasági szervezetek teljesítményértéke növekvő tendenciát mutat, a vizsgált időszakban a megyében a beruházásérték két és félszeresére növekedett. Fontos azonban kiemelni, hogy a beruházások nagy mértékben elmaradnak az országos és régiós átlagtól, bár egyértelműen felzárkózás mutatható ki, az érték még mindig mintegy 60 %-kal alacsonyabb, mint a Heves megyei.
A gazdaság helyzet vizsgálatának összefoglalásakor elmondható, hogy Nógrád megye fejlődő pályán mozog ugyan, de a mutatók alapján még mindig sereghajtóként szerepel a megyék közötti rangsorban. A koronavírus járvány hatására 2020-ban visszaesést tapasztalhattunk, mely nemzetgazdasági szinten is egyértelműen kimutatható. A hozott intézkedéseknek köszönhetően azonban a gazdaság stabilizálódni látszik.
Mivel a megye a külső periférián fekszik, ezért célszerű Szlovákiával egyeztetve meghatározni a közlekedésfejlesztés prioritásait és lehetőségeit, esetlegesen közös infrastruktúrákban gondolkodva. Ez alatt nem csak „pontszerű” fejlesztéseket értünk (mint például hidak, új határátlépési pontok), hanem az Európai Unió Schengeni Egyezménye által biztosított mozgásszabadságot kihasználva közös használatú, országhatárt akár többször átlépő pályák ki-, illetve visszaépítése. A megye területén az Ipoly völgye erre a legalkalmasabb, az Ipolyság – Balassagyarmat – Losonc viszonylatban visszaállítható lenne az egykori vasút, valamint gyorsforgalmi út is épülhetne (elkerülendő a folyó két oldalán a duplázódást). Még az olyan, inkább hazai érdekeket szolgáló fejlesztéseknél is lehet olyan ajánlatokat tenni, mely a szlovák fél számára is előnyös: például az egykor (a második világháború) után egy ideig létező Salgótarján – Fülek – Ózd (vagy Miskolc) vasúti összeköttetés felújítása. A jelenlegi fejlesztési tervek viszont inkább a dél-észak irányú, közúti hálózatok fejlesztését preferálják (21-es főút 2x2 sávossá alakítása, M2-es gyorsforgalmi út tervezett folytatása), így jelenleg is gyenge transzverzális összeköttetések továbbra sem fognak erősödni, előrevetítve a periférikus, leszakadó pozíció tartós konzerválódását. Az úthálózat minőségi fejlesztése is elvárható, s egyes esetekben hiányzó összekötő útszakaszok megépítése is szükséges lehet: a zsáktelepüléseknél az elzártság megszüntetésével a közösségi közlekedés átszervezhető, bekapcsolhatók a megye „vérkeringésébe”, más helyen tehermentesítést szolgálhat.
Az aktuális közlekedésfejlesztési koncepció (ITM KPFÁT 2020) 2020-ig prioritásként jelöli meg a 21-es főút kapacitásbővítését, mely a 2x2 sávosra történő bővítés által Hatvantól Salgótarjánig megtörtént. Tervezés alatt áll a Salgótarjánt keletről elkerülő szakasz tervezése, mely Szlovákia felé könnyítené meg a tranzitforgalmat, tehermentesítve a szűk völgyben fekvő belvárost. A 23-as út korszerűsítése is előkészítés alatt áll. A határmenti kapcsolatok
78
javítását két új Ipoly-híd fogja szolgálni Őrhalom és Ipolyvarbó, valamint Drégelypalánk és Ipolyhídvég között.
A telekommunikáció paraméterei nagymértékben elmaradnak a kívánatostól, így jelentős fejlesztése indokolt, a megfelelő gerinchálózat kiépítésével nagymértékben javítható az elérés – ugyanakkor ennek akadálya a megye jelentős részén a kis népesség, a fizetőképes kereslet nem megfelelő volumene.
A közműhálózatban a teljes lefedettség lehet csak a cél, amihez legfontosabb a közműolló zárása.
79
Irodalomjegyzék
• Statisztikai évkönyv (2019). KSH
• TOP 50 - Nógrád megye (2011-2019)
• KSH Tájékoztatási adatbázis
• KSH Területi statisztika 2013
• Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal KFI Tükör 2013
• Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Megyei Helyzetkép
• KSH Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2019
• KSH Fókuszban a megyék - 2020. I. félév, Nógrád megye
• Nógrád Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)
• Nógrád Megyei Stratégiai Program 2014-2020 területi hatásvizsgálata
• www.utazzitthon.hu
• ÉITM KPFÁT (2020): Északkelet-Magyarország közlekedés fejlesztési térképe