1. HELYZETELEMZÉS
1.2 G AZDASÁG
1.2.1 Ágazati fókuszú elemzés
Nógrád megye átfogó gazdasági helyzetértékelése
A 2010-es évek elején Nógrád megye minden gazdasági indikátorban az utolsó helyen szerepelt mely állapot mára semváltozott, a megye azonban minden mutatóját tekintve tudott fejlődni. Általánosságban elmondható, hogy a megye gazdasága az elmúlt tíz évben erősödött.
Az idei év gazdasági mutatóit 2020. I. félévében - elsősorban márciustól - jelentősen befolyásolta a koronavírus járvány és annak megfékezésére hozott intézkedések. Az egészségügyi vészhelyzet miatt a telephelyi adatok alapján az ipar teljesítménye 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 21%, a beruházások volumene 30%-kal csökkent.
Június végén 1,3 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk számottevően - 57%-kal - nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya 10%-ról 16%-ra emelkedett.
(Fókuszban a megyék - 2020. I. félév, Nógrád megye)
A megye ágazati sajátosságainak szempontjából külön kiemelhető a feldolgozóipar és a kereskedelem, hiszen olyan gazdasági teljesítménnyel bírnak, mely komoly hatással van a megye gazdaságának egészére.
Nógrád megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék kisebb megtorpanásokkal, de folyamatosan nőtt a vizsgált időszak alatt. Amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul, 2019-re az egy főre jutó GDP bővülésének nagysága megegyezik az országos növekedés mértékével (~60 %). Nógrád megye értékei a vizsgált időszak alatt 2012-ben távolodtak el legnagyobb mértékben az országos adatoktól, ekkor az országos egy főre jutó GDP csupán 45
%-át érte el. A 2012-es időszaktól kezdődően a megye bizonyos mértékben elkezdett felzárkózni az országos átlaghoz, de a folyamat nem egyenletes, visszaesés tapasztalható 2016-ban. Összességében elmondható, hogy a megyének 2018-ra sikerült visszakerülni a 2010-es pozíciójához: ekkor ismét 45 % közelébe került az egy főre jutó GDP az országos átlaghoz képest.
18
1.2.1 ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása (eFt) Nógrád megyében és az országos adatokhoz viszonyítva 2010-2018 között (%) (Forrás: KSH)
Nógrád megyében a vizsgált időszakban a 2015. évi kisebb mértékű csökkenéstől eltekintve általános tendenciaként megállapítható, hogy a regisztrált társas-, és önálló vállalkozások száma fokozatosan nőtt. Országos viszonylatban hasonló tendencia figyelhető meg, szintén a 2015-ös évben tapasztalható egy kisebb visszaesés, de ezt leszámítva a növekedés folyamatos és egyenletes. A megye társas vállalkozásai az országos gazdálkodói kör 1%-t képviselik.
1.2.2. ábra: Regisztrált (társas és önálló) vállalkozások száma Nógrád megyében 2011-2019 (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)
A megye gazdasági szerkezetére általánosságban jellemző a vizsgált időszak egészében a kisvállalkozások, és ezen belül is a mikrovállalkozások meghatározó szerepe. Részarányuk mindvégig 98% körül mozgott, így megállapítható, hogy a méretnagyság tekintetében a megyében a kisvállalkozások túlsúlya a jellemző. A közép-, és nagyvállalatok alacsony számuk ellenére azonban meghatározó szerepet töltenek be a megye gazdasági teljesítményében.
A mikro- és kisvállalkozói kör elsősorban a szolgáltató szektorban, azon belül is a kereskedelemben és az építőiparban végezte tevékenységét elsődlegesen, de kisebb arányban minden
0 500 1 000 1 500 2 000 2 500
41.50%
42.00%
42.50%
43.00%
43.50%
44.00%
44.50%
45.00%
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Nógrád (ország összesen=100%) Nógrád megye GDP/fő (eFt)
19
ágazatban jelen voltak. A közép-, és nagyvállalkozások alacsonyabb számuk miatt már nem voltak jelen minden ágazatban, elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedtek, de volt, aki szállítással, raktározással foglalkozott, ugyanakkor ide sorolható több mezőgazdasági és energiaszektorhoz tartozó szereplő is.
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Regisztrált
vállalkozások (társas,
önálló) Nógrád megye 22.999 23.050 23.351 23.404 23.207 23.497 23.757 24.189 24.681 Kisvállalkozás (0-49 fő) 22.934 22.990 23.295 23.355 23.156 23.456 23.717 24.149 24.638
Középvállalkozás
(50-249 fő) 53 50 47 40 40 32 29 30 35
Nagyvállalkozás (250 fő
és felette) 11 10 9 9 11 9 11 10 8
1.2.1. táblázat: Regisztrált vállalkozások (társas és önálló) Nógrád megyében méretnagyság szerinti bontásban 2011 – 2019 között (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)
A táblázat adataiból szembetűnik, hogy a vállalkozói kör összetételén belül számottevő átrendeződés nem történt, az induló vállalkozások többnyire a kisvállalkozások számát gyarapították.
Nógrád megye ágazati szerkezetében jellemzően nem történt jelentős változás az utóbbi években, a feldolgozóipar és azon túl a tercier szektoron belül a kereskedelem dominált. A megye gazdasági teljesítményében a feldolgozóiparnak, azon belül is a gépiparnak és a kohászatnak volt meghatározó szerepe az elmúlt időszakban, ezek húzóágazatnak tekinthetők.
2010 és 2018 között Magyarországon területenként eltérő ütemű fejlődés jellemezte a beruházásokat, a legjelentősebb beruházások az észak-magyarországi és észak-alföldi megyéket érintették, a Nógrád megyei adatokat a nemzetgazdasági adatokkal összevetve azonban láthatjuk, hogy a megye csak csekély részarányt képviselt ebből, utolsó helyen áll a megyék rangsorában. (2018. évi nemzetgazdasági beruházások Nógrád megyében 50.849 millió forint, nemzetgazdaság összesen: 8.746.212 millió forint)
A vizsgált időszak elején Nógrád megyében a legjelentősebb, egy milliárd forintot meghaladó beruházások öt ágazatban valósultak meg: gépipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés és nem anyagi ágak, melyek a 2011. évi megyei beruházási érték több, mint 70%-t tették ki. A két legnagyobb volumenű beruházás a gépiparban és a kereskedelemben valósult meg.
1.2.3 ábra: Tárgyévi beruházási értékek ágazati megoszlása Nógrád megyében 2011-ben (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
20
A későbbi években az előbbiekben kiemelt két ágazat beruházási értékeinek volumene csökkent és a nem anyagi ágak mellett előtérbe kerültek az “egyéb ágazatok” (bányászat, textilipar, fa-, papír-, bútor-, nyomdaipar, nemfém ásványi termékek gyártása, egyéb feldolgozóipar, vendéglátás). A megyébe áramló külföldi tőke jelentős részét - több, mint háromnegyedét - a gépipar mellett, a kohászatba, vegyiparba fektették be.
A nem anyagi ágak továbbra is élen jártak a beruházások tekintetében, 2013-ban a legnagyobb volumenű, - több, mint 7 milliárd Ft értékű - beruházások ezen ágazatokban valósultak meg.
A vizsgált időszak egészét tekintve elmondhatjuk, hogy míg 2010-ben Nógrád megye gazdasági-infrastrukturális elmaradottsága miatt kevésbé volt vonzó a befektetők számára - a gazdálkodók ebben az évben 15.866 millió Ft-ot fordítottak beruházási célra, - a Nógrád megyei nemzetgazdasági beruházási érték 2018-ra 50.849 millió Ft-ra növekedett a megyében, ezzel a 2013. évi 25.717 millió Ft tárgyévi beruházási érték 2018-ra 5 év alatt közel a duplájára nőtt.
A Nógrád megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2020. I. félévében 19 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, a koronavírus járvány által előidézett kedvezőtlen gazdasági helyzet hatására 30%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A csökkenés mértéke alapján Nógrád a nagyobb visszaesést mutató megyék közé tartozott, a II. negyedévi teljesítmény volumene 36%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától.
A beruházásokról elmondhatjuk, hogy koncentráltak voltak, a fejlesztési források 51%-t a feldolgozóiparban, de 9%-t a mezőgazdaságban használták fel. Az agrárium beruházásainak volumene 38%-kal bővült, mely alapján fejlődő ágazatként tekinthetünk rá. A feldolgozóiparé igaz ugyan, hogy 44%-kal visszaesett, de még így is a feldolgozóiparon belül valósultak meg a gép-, berendezés gyártása területén, illetve a gumi-, műanyag-, és építőanyag-iparban a legnagyobb értékű beruházások. A belföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke 49%-kal esett vissza.
Az ipari értékesítés volumene a termeléshez hasonlóan 22%-kal esett vissza, a teljesítménycsökkenéshez a gépipar egyes ágazatainak, valamint a fémfeldolgozás és kohászat termeléskiesése járult hozzá. A belföldi eladások elmaradásához többek között a járműgyártás szűkülő értékesítési lehetőségei járultak hozzá leginkább, az export volumene szintén 22%-ot zuhant, itt szintén a gépipar, melyen belül főként a járműipar játszott meghatározó szerepet.
Az országos tendenciához hasonlóan a Nógrád megyei építőipari szervezetek megrendelései is csökkentek, 2020. I. félévében az előző év azonos időszakához képest volumenében 23%-kal kevesebb új szerződést kötöttek. (Fókuszban a megyék - 2020. I. félév, Nógrád megye) A 2010-2018-as időszakot tekintve Nógrád megye exporttevékenységéről megállapítható, hogy a 2013-as év kisebb és a 2018-as év számottevőbb csökkenésétől eltekintve a megyében realizált exportbevételek folyamatosan emelkedő tendenciát követtek. Az országos trendekkel összevetve az általános növekvő tendencia párhuzamba állítható, viszont míg a megyei viszonylatban két alkalommal is visszaesés volt tapasztalható, nemzetgazdasági szinten egy 2016. évi visszaeséstől eltekintve az exportbevételek növekedése folyamatos.
21
1.2.4 ábra. Nógrád megyei exportbevételek millió forintban 2010-2018 között (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
Nógrád megyében a 2010-2017 időszakot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az exportbevételek túlnyomó hányadát a gépipar adta. Jelentősnek mondhatjuk még emellett a kohászatból és az úgynevezett “egyéb ágazatokból” (bányászat, textilipar, fa-, papír-, bútor-, nyomdaipar, nemfém ásványi termékek gyártása, egyéb feldolgozóipar, vendéglátás) származó bevételeket összességében, de a megfigyelt időszak végére jelentős emelkedést tapasztalhatunk a vegyiparban, közlekedésben és a nem anyagi ágakban is.
1.2.2 táblázat: Nógrád megyei exportbevételek millió forintban ágazati bontásban 2010-2017 között (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
A 2018-as exportbevételek ágazati megoszlásának szemléltetését az alábbi ábra szolgálja, melyből jól látható a feldolgozóipar kimagasló aránya a többi ágazathoz képest.
22
1.2.5 ábra: Nógrád megye exportbevétele ágazati bontásban a 2018-as évben (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
Az egészségügyi vészhelyzet 2020. I. félévében (elsősorban márciustól) az export folyamatokra is hatással volt, az export volumene 22%-t zuhant, melyben a gépipar és ezen belül főként a járműipar játszott meghatározó szerepet. (Fókuszban a megyék - 2020. I. félév, Nógrád megye)
Nógrád megye ágazati sajátosságait megfigyelve kiemelhetjük a feldolgozóipar és a kereskedelem, mint húzóágazatok elsődleges szerepét, mely a TOP 50 gazdálkodói körben még koncentráltabban van jelen. A 2018-as évben a kiemelt vállalatok közül 34 a feldolgozóiparban, 6 cég pedig a kereskedelem területén folytatta tevékenységét, mely vállalkozások a TOP 50 gazdálkodói kör 80%-t alkotják.
Sorszám Név Nettó árbevétel
millió FT
1. MAHLE COMPRESSORS HUNGARY KFT. 44.189
2. MITSUBA AUTOMOTIVE SYSTEMS OF EUROPE AUTÓALKATRÉSZ GYÁRTÓ KFT.
28.713
3. HI-LEX HUNGARY KÁBELRENDSZER GYÁRTÓ KFT. n.a.
4. MAGNA CAR TOP SYSTEMS KFT. n.a.
5. OUTKUMPU DISTRIBUTION HUNGARY KFT. n.a.
6. TREDEGAR FILM PRODUCTS TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT.
n.a.
7. SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a.
8. NIDEC GPM HUNGARY KFT. n.a.
9. PARAT UNGARN KFT. n.a.
10. BABLENA TRADE KERESKEDELMI KFT. 7.767
11. WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
6.742 12. "CSÉPE ÉS TÁRSAI" ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRUFORGALMAZÓ
KFT.
6.694
13. BALOBAU NAGYKERESKEDELMI KFT. 6.640
14. REINING TRANSPORT LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KFT.
n.a.
23
Sorszám Név Nettó árbevétel
millió FT
15. U ÉS U ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ KFT. n.a.
16. ZENTIS HUNGÁRIA GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ BT. n.a.
17. HUNGARY ENBI KFT. n.a.
18. HANON SYSTEMS AUTO PARTS HUNGARY KFT. n.a.
19. SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT. 3.288
20. IPOLY ERDŐ ZRT. 3.256
21. POWER WASHING KFT. n.a.
22. ALUTECH IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
23. COM AGRO-SARDO MEZŐGAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KFT. 2.702
24. DELTA-TECH MÉRNÖKI IRODA KFT. n.a.
25. AFT-HUNGARY KFT. n.a.
26. ELIN METAL KFT. n.a.
27. STRAUTMANN GÉPGYÁRTÓ HUNGÁRIA KFT. n.a.
28. NUOVI PRODOTTI FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉKEKET GYÁRTÓ KFT.
n.a.
29. MEFFERT HUNGÁRIA FESTÉKGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. n.a.
30. NÓGRÁDI VEGYIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 2.037 31. GRÁNIT PLUSZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1.861 32. AGRO-DIAMOND MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS
SZOLGÁLTATÓ KFT.
n.a.
33. R-CARNET SERVICE KFT. n.a.
34. PIRAZOL GYÁRTÓ-KERESKEDŐ SZOLGÁLTATÓ KFT. 1.775
35. ALUFLEX TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.688
36. REGY METAL IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
37. DI-CARE EGÉSZSÉGÜGYI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.
1.619 38. PALÓC-COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 1.610 39. SALGÓ VAGYON S.TARJÁNI ÖNKORMÁNYZATI
VAGYONKEZELŐ ÉS TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KFT.
1.444
40. BEPELOG LOGISZTIKAI ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.417
41. CAFÉ FREI VENDÉGLÁTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.413
42. BERKENYE FALUSZÖVETKEZET 1.409
43. FINI PLUS ÉLELMISZERIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.374
44. CAFÉ FREI CENTRAL EUROPE KFT. 1.344
45. PROFILPLAST MŰANYAGTERMÉKGYÁRTÓ KFT. n.a.
46. BÁTONY-METÁLL IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.299
47. NATURELAND EGÉSZSÉGCENTRUM
GYÓGYTERMÉKFORGALMAZÓ ZRT.
n.a.
48. VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. 1.281
49. KAMILLA-FŐTÉR GYÓGYSZERTÁR BT. n.a.
50. BUGYI FERENC SZÁLLÍTMÁNYOZÓ KFT. n.a.
1.2.3 táblázat: Nógrád megye 50 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozása 2018-ban (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
A Nógrád megyei munkavállalók több, mint 40%-a a TOP 50 vállalkozás egyikében állt alkalmazásban. Az 50 legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalat közül 3 olyan vállalkozás volt, mely több mint 500 főt foglalkoztatott, ezek mindegyike a feldolgozóiparban végezte tevékenységét.
24
Sorszám Név állományi Átlagos
létszám fő
1. MAHLE COMPRESSORS HUNGARY KFT. 792
2. WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
633
3. SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a.
4. MITSUBA AUTOMOTIVE SYSTEMS OF EUROPE AUTÓALKATRÉSZ GYÁRTÓ KFT.
474
5. HI-LEX HUNGARY KÁBELRENDSZER GYÁRTÓ KFT. n.a.
6. REINING TRANSPORT LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KFT. n.a.
7. IPOLY ERDŐ ZRT. 259
8. SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT. 238
9. NIDEC GPM HUNGARY KFT. n.a.
10. MAGNA CAR TOP SYSTEMS KFT. n.a.
11. VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. 204
12. LAHA FACILITY LTD. MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE n.a.
13. HUNGARY ENBI KFT. n.a.
14. PARAT UNGARN KFT. n.a.
15. AFT-HUNGARY KFT. n.a.
16. ELIN METAL KFT. n.a.
17. ALUTECH IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
18. TREDEGAR FILM PRODUCTS TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI FT. n.a.
19. STRAUTMANN GÉPGYÁRTÓ HUNGÁRIA KFT. n.a.
20. HANON SYSTEMS AUTO PARTS HUNGARY KFT. n.a.
21. AXAMO RUHÁZATI KFT. n.a.
22. PALÓC-COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 105
23. RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT. 102
24. ZENTIS HUNGÁRIA GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ BT. n.a.
25. DELTA-TECH MÉRNÖKI IRODA KFT. n.a.
26. "CSÉPE ÉS TÁRSAI" ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRUFORGALMAZÓ KFT. 87
27. CAFÉ FREI CENTRAL EUROPE KFT. 86
28. SALGÓ VAGYON S.TARJÁNI ÖNKORMÁNYZATI VAGYONKEZELŐ ÉS TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KFT.
81
29. AGROMÉRA MEZŐGAZDASÁGI ZRT. 78
30. COM AGRO-SARDO MEZŐGAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KFT. 77
31. LEBOL BERUHÁZÁS-SZERVEZŐ ÉS -LEBONYOLÍTÓ KFT. 75
32. BALOBAU NAGYKERESKEDELMI KFT. 74
33. MNG ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRU NAGY ÉS KISKERESKEDELMI KFT. n.a.
34. ALUFLEX TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. 68
35. BÁTONY-METÁLL IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 67
36. U ÉS U ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ KFT. n.a.
37. VASSZER-RAKTÁRTECHNIKA RAKTÁRTECHNIKAI KFT. 57
38. ALFA 333 GROUP KFT. 57
39. PIRAZOL GYÁRTÓ-KERESKEDŐ SZOLGÁLTATÓ KFT. 51
40. DEEPCLEAN KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
41. "K & K ENERGY SERVICE" KÖRNYEZETVÉDELMI, ÉPÍTŐIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.
n.a.
42. TARJÁN GLASS KFT. n.a.
43. NÓGRÁDI VEGYIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 48 44. NUOVI PRODOTTI FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉKEKET GYÁRTÓ KFT. n.a.
45. SVG-HUNGARY GÉPGYÁR ZRT. 47
46. REGY METAL IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
47. R-CARNET SERVICE KFT. n.a.
48. NÓGRÁDKER ZRT. n.a.
49. BERKENYE FALUSZÖVETKEZET 44
50. TERCIÓ SALES KERESKEDELMI KFT. 44
1.2.4 táblázat: Nógrád megye 50 legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozása 2018-ban (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
25
A fentebb közölt két táblázat kapcsán fontos megemlíteni, hogy azok adatai a 2018-as állapotokat közlik és a listák nem tartalmazzák azokat a nem Nógrád megyei székhelyű vállalatokat, melyek azonban komoly gazdasági súllyal bírnak a megye gazdaságában.
(ZOLLNER Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft., Knaus Tabbert Kft., Prysmian MKM Kft., Magyarországi Hangszórógyártó Kft., EGLO Magyarország Kft.)
Nógrád megyében a vizsgált időszakban az adóbevételek alakulásáról általánosságban elmondható, hogy a 2013-as és 2016-os évek visszaesésétől eltekintve kisebb mértékben, ám egyenletesen gyarapodó képet mutat, míg az utolsó két évben a növekedés jelentősebb. Az országos adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a növekvő tendencia párhuzamba állítható, de míg a megyei szintű bevételek két visszaeséssel lassabb ütemben növekedtek az időszak végére, az országos növekedési ütem a 2011-es egy kisebb csökkenéstől eltekintve dinamikusabb. Nógrád megye adóbevétele az ország adóbevételének 0,5%-t képezi.
A megyei adóbevételek legnagyobb hányadát a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, járulékok teszik ki, de jelentős az áfa befizetés és a személyi jövedelemadó aránya is.
Országos viszonylatban azonban a legtöbb adóbevétel a nettó belföldi áfabefizetésből származik, ezt követik csak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, járulékok és a személyi jövedelemadó. Említésre méltó még országos viszonylatban a vám és jövedéki bevételek mértéke, mely ugyanakkor Nógrád megye tekintetében elhanyagolható és a vizsgált időszak végére az országos tendenciával ellentétben csökkenő értéket is mutat.
1.2.6. ábra: Nógrád megyei adóbevételek millió forintban 2010-2018 között (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
A gazdaságfejlesztési zóna húzóágazataira vonatkozó helyzetértékelés
Nógrád megye gazdasági teljesítményében a feldolgozóipar tölt be vezető szerepet, azon belül is a gépiparnak tulajdoníthatunk kiemelt jelentőséget. A gépipar különösen nagy súllyal bír a többi ágazathoz képest, mind a nettó árbevétel, mind az exportértékesítés legnagyobb hányada ezen iparágon belül realizálódik. 2018-ban a megyében keletkezett árbevétel háromnegyede a feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás produktumának eredményeként tartható számon.
A fentebb hivatkozott táblázatokból kitűnik, hogy a megye legnagyobb árbevétellel és foglalkoztatotti létszámmal bíró vállalatai közt a feldolgozóiparon belül is a gépjárműgyártáshoz, autóiparhoz kapcsolódó iparágak dominálnak.
26
A járműipari beszállítók közt találkozhatunk műanyagalkatrész gyártóval, (Parat Ungarn Kft.) elektronikai, illetve mechanikai komponenseket előállító vállalattal, japán tulajdonú, olajszivattyú gyártásával foglalkozó autóalkatrész-gyártó céggel, (NIDEC GPM Hungary Kft.) személy-, és haszongépjárművekbe klímaberendezéseket, üzemanyagpumpákat, szűrőket, egyéb alkatrészeket gyártó német anyacég leányvállalatával, mely kutatási és fejlesztési tevékenységet is folytat a termékfejlesztés, többek között például az elektromos motorjainak fejlesztése során. (Mahle Compressors Hungary Kft.)
A gépgyártó vállalatok között említést tehetünk könnyűfém-öntészettel, (Hanon Systems Auto Parts Hungary Kft.) szerszámgyártással (Nuovi Prodotti Fémfeldolgozási Termékeket Gyártó Kft.) foglalkozó cégekről, de az egyik gépgyártó cég fő profilja, a fűtési osztó- és gyűjtők, hulladékprések gyártása mellett az utóbbi években mezőgazdasági gépek komponenseinek gyártásával is elkezdett foglalkozni. (Strautmann Gépgyártó Hungária Kft.) Mindenképpen említést érdemel a Rétsági Ipari Parkban található japán anyacéggel rendelkező leányvállalat, a HI-LEX Hungary Kft, mely a világ legnagyobb autóipari vezetőkábel és második legnagyobb ablakemelő szerelvény beszállítója.
Mindezek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a megye TOP 50 vállalatának is mind az árbevétel, mind a foglalkoztatotti létszámot tekintve az első öt “helyezettje” járműipari beszállító.
Árbevétel alapján a TOP 10-ben szerepel, viszont a foglalkoztatotti létszáma alapján a 3.
helyen áll a Salgglas Üvegipari Zrt., mely igaz ugyan, hogy korábban síküveggyártással foglalkozott, de mivel mára már portfóliójában főként autóablakokkal, szélvédőkkel, járművekben alkalmazott biztonsági üvegekkel találkozhatunk, autóipari beszállítóként tarthatjuk számon.
A vegyipar képviselőjeként a megyében található továbbá Magyarország egyik legnagyobb vegyianyag gyártó, szerves oldószer feldolgozó és újrahasznosító cége a Nógrádi Vegyipari Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt, aki szintén helyet kapott Nógrád megye legnagyobb árbevétellel és foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalatai között.
A feldolgozóipar és a kereskedelem dominanciája a teljesítmény-indikátorokon túl a jövedelmezőség és a foglalkoztatás szempontjából is megmutatkozott, ezért nevezhetjük őket a megye húzóágazatainak.
A hozzáadott érték mutató alapján a 2018-as évben megállapítható, hogy a feldolgozóiparban - az adott évi stagnálás ellenére is – 51,3%-t állították elő a hozzáadott értéknek, a kereskedelem 10%-os bővüléssel második az ágazatok rangsorában az így elért 13,6%-kal. A legmagasabb személyi jellegű ráfordítás is a feldolgozóiparban, azon belül is a gépiparban volt kimutatható.
A megye a fontosabb gazdasági mutatók tekintetében a megyék rangsorában azonban folyamatosan az utolsók között szerepel.
Nógrád megye húzóágazatai a feldolgozóiparhoz tartozó ágazatok, elsősorban a gépiparnak, kohászatnak, vegyiparnak tulajdoníthatunk kiemelt jelentőséget. A feldolgozóipari vállalkozások jellemzően közép-, és nagyvállalatok, alacsonyabb számuk ellenére ugyanakkor kiemelt szerepet tulajdoníthatunk számukra a megye gazdasági teljesítményének szempontjából.
A feldolgozóipar mellett húzóágazatnak tekinthetjük még a szolgáltató szektoron belül a kereskedelmet, illetve az építőipart, melyek teljesítménye nagymértékben hozzájárult a megye gazdasági eredményeihez. A szolgáltató szektoron belül a kisvállalkozások és ezen belül is a mikrovállalkozások domináltak.
A vizsgált időszak alatt a vállalkozói kör összetételén belül számottevő átrendeződés nem történt, az induló vállalkozások többnyire a kisvállalkozások számát gyarapították, melyek
27
túlnyomórészt a kereskedelemben és építőiparban, mint húzóágazatokban folytatják tevékenységüket.
A közép-, és nagyvállalatok aránya a vizsgált időszakban megközelítőleg állandó, a feldolgozóipari húzóágazatok jellemzően közép-, illetve nagyvállalati formában képviseltetik magukat a piacon, de a vállalkozási hajlandóság a tercier szektorban erőteljesebb.
2010-ben Nógrád megye külföldre történő értékesítése erősen koncentrálódott a gépiparra és a kohászatra, a két ágazat exportértékesítése a megyei érték 80,4%-t tette ki.
A 2011-es évben Nógrád megye legnagyobb volumenű beruházásai elsősorban a gépipart és a kereskedelmet, mint húzóágazatokat érintették, de egymilliárd forintot meghaladó beruházások valósultak meg többek között a mezőgazdaságban, közlekedésben és az úgynevezett nem anyagi ágakban is. Az említett ágazatok tárgyévi beruházási értékei az összes beruházás 70%-t tették ki az adott évben.
A további években ez a jelenség továbbra megfigyelhető volt, a megyébe áramló külföldi tőke
A további években ez a jelenség továbbra megfigyelhető volt, a megyébe áramló külföldi tőke