Helyzetelemzés Nógrád megye
Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna
Salgótarján, 2020. november
Tartalomjegyzék
1. HELYZETELEMZÉS ... 1
1.1 TÁRSADALOM ... 1
1.1.1 Népesség ... 1
1.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép ... 3
1.1.3 A háztartások életszínvonala ... 10
1.1.4 Oktatás ... 13
1.2 GAZDASÁG ... 17
1.2.1 Ágazati fókuszú elemzés ... 17
1.2.2. Befektetői környezet ... 37
1.2.3 Gazdasági ágazatok és ágazati szereplők közötti együttműködések ... 42
1.2.4 Korábbi fejlesztési eredmények, azok gazdasági hatása ... 43
1.3 KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ... 54
1.4 INFRASTRUKTÚRA ... 64
2. SWOT ELEMZÉS ... 73
3. A HELYZETELEMZÉS ÁTFOGÓ KÖVETKEZTETÉSEI ... 76
IRODALOMJEGYZÉK ... 79
1
1. Helyzetelemzés 1.1 Társadalom
1.1.1 Népesség
Nógrád megyében a lakónépesség száma szinte folyamatosan csökkent a 2010–2020-as időszak alatt. 2010-ben 204.917 fő volt a lakosság száma, 2020-ra közel 17.000 fővel (8,21
%-kal) csökkent. A csökkenő tendencia alapvetően igazodik az országos trendhez, viszont annak mértéke jóval meghaladja az országos mértéket (2,4 %).
1.1.1. ábra: A lakónépesség számának alakulása Nógrád megyében 2010-2020 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
A népességszám csökkenését egyrészt a természetes fogyás magyarázza: a vizsgált időszak alatt a halálozások száma folyamatosan meghaladta a születések számát. A csökkenés másrészt a negatív vándorlási különbözetből ered. Pozitívumként ki kell azonban emelni, hogy a 2017-2018-2019-es években pozitív nemzetközi vándorlási különbözet jellemezte Nógrád megyét, így a 2019-es évre már a vándorlási egyenleg pozitív tartományba tudott átfordulni. A gazdaság szempontjából a jövőben fontos lenne, hogy a magasan képzett, illetve szakmai végzettséggel rendelkező munkaerő ne vándoroljon el a megyéből, így a vándorlási trendben bekövetkező pozitív irányú változás mindenképpen lehetőségként könyvelhető el.
1.1.2. ábra: Az élveszületések, halálozások és a vándorlási különbözet számának alakulása Nógrád megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
185 000 190 000 195 000 200 000 205 000 210 000
2010 2012 2014 2016 2018 2020
-2 000 -1 000 0 1 000 2 000 3 000 4 000
2010 2012 2014 2016 2018
élveszületések száma halálozások száma vándorlási különbözet
2
Nógrád megye lakosságának korösszetételét tekintve elmondható, hogy igazodva az országos trendekhez, az idősebb korosztály egyre nagyobb arányban képviselteti magát:
az öregedési index értéke (a 65 év feletti lakosság 14 év alattiakhoz viszonyított aránya) egyre magasabb a vizsgált időszakban. 2011-ben a mutató értéke 126 volt (tehát 100 fiatalra 126 időskorú jutott), 2016-re ez 145-re nőtt. Az országos öregedési indexhez viszonyítva, Nógrád megye társadalma dinamikusabban öregedik el: az országos öregedési index értéke 2011-ben 114,7 volt, míg 2016-ban 126,1. A megye korösszetétele alapján elöregedőnek tekinthető, a korfa alapvetően urna alakot vesz fel.
1.1.3 ábra: Nógrád megye lakosságának korfája 2016-ban (Forrás: KSH, mikrocenzus)
Áttekintve Nógrád megye iskolázottsági mutatóit, megállapítható, hogy a 7 éves és idősebb népesség körében a legtöbben általános iskola 8. évfolyammal rendelkeztek a 2016-os mikrocenzus idején. Arányuk ekkor 28,62 %-os volt, ezt a csoportot az érettségivel rendelkezők követik (27,17 %). Nógrád megye iskolázottsági képe elmarad az országos mutatókhoz képest, a legnagyobb különbségek az általános iskola 8. évfolyam és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya esetén tapasztalhatók. Míg országos szinten a lakosság közel 19 %-a rendelkezett 2016-ban felsőfokú végzettséggel, Nógrád megyében a 10,60 %-a. A tendenciák szempontjából megállapítható, hogy a megye iskolázottsági mutatói javultak a 2011-es népszámlálás adataihoz képest, a lakosság egyre nagyobb hányada rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, érettségivel, illetve felsőfokú végzettséggel.
A nemek között legnagyobb különbség a középfokú iskolával érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők terén tapasztalható: míg a férfiak közel 30 %-ának ez volt a legmagasabb iskolai végzettsége a 2016-os évben, addig a nők csupán 13,20 %-a tartozott ebbe a kategóriába.
3
1.1.4 ábra: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (Forrás: KSH, Mikrocenzus 2016)
Amennyiben megvizsgáljuk a befejezett középfokú végzettséggel rendelkezőket a végzettség tudományterülete szerint, megállapítható, hogy a népesség legnagyobb hányada, 42,18 %-a műszaki, ipari és építőipari területen rendelkezik középfokú végzettséggel.
A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség körében tudományterületi bontásban a legtöbben az oktatás területén (közel 30 %) szereztek felsőfokú végzettséget, ezt a társadalomtudományok, gazdaság, jog (26,42 %) követik.
1.1.5 ábra: A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a végzettség tanulmányi területe szerint Nógrád megyében a 2016-ban (Forrás: KSH, mikrocenzus)
1.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép
A munkaerőpiac kínálati oldalának vonatkozásában elmondható, hogy Nógrád megyében a munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) száma 2019-ben 123.721 fő volt a KSH Tájékoztatási adatbázisa alapján. A 2019-es adatok alapján megállapítható, hogy a megyében a 15-59 évesek lakónépességen belüli aránya illeszkedik az országos átlaghoz: Nógrád megyében ezen korcsoport részesedése 65,36 %-os, míg az országos átlag 66,11 %. Az idősoros adatok vonatkozásában elmondható, hogy a munkaképes korúak számának
0.00% 10.00% 20.00% 30.00% 40.00%
általános iskola első évfolyamát sem végezte el
általános iskola 1-7. évfolyam általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül,
szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel
összesen% nő% férfi%
30%
4%
3% 26%
16%
6%
8%
6%
1% Oktatás
Humán tudományok és művészetek Társadalomtudományok, gazdaság, jog Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok
Műszaki, ipari és építőipari képzések Mezőgazdaság és állatorvosi tudományok Egészségügyi és szociális gondoskodás Szolgáltatások
Ismeretlen
4
változása, illeszkedve az országos trendhez, csökkenő tendenciával jellemezhető, Nógrád megye arányszámai minden vizsgált évben az országosak alatt maradnak.
1.1.6 ábra. A munkaképes korú népesség (15-64 év közöttiek) számának alakulása Nógrád megyében (fő) és lakossághoz viszonyított arányának alakulása országos összehasonlításban (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, TEIR)
Nógrád megyében a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül alul marad az országos átlaghoz képest: a megyében a mutató értéke 48,49 % volt 2010-ben, az országos átlag 54,30 %. Tendenciáit tekintve azonban pozitív változásról beszélhetünk: a vizsgált időszak vonatkozásában a foglalkoztatottak arányának növekedése az országos mértékét is felülmúlta: Nógrád megyében a foglalkoztatottak aránya amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul közel 17 %-kal emelkedett 2019-re, országos szinten a növekedés mértéke 15,54 %-os.
Amennyiben megvizsgáljuk a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását 2016-ban, megállapíthatjuk, hogy a megyében a foglalkoztatottak több, mint fele az alábbi négy területen dolgozik: feldolgozóipar (25,32 %), közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (7,10 %), kereskedelem és gépjárműjavítás (10,72 %), valamint oktatás (6,51 %). Összevetve az országos adatokkal, elmondható, hogy Nógrád megyében a feldolgozóipar az országos értéket meghaladó mértékben foglalkoztat munkaerőt (országos érték: 19,64 %). A 2011-es évhez képest jelentősebb változás a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában nem tapasztalható.
2020 során Nógrád megye esetében a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója tekintetében az országoshoz hasonló tendenciát figyelhetünk meg. Míg január hónapban megyei szinten 11,7%, országos szinten pedig 5,4%
volt a mutató, június hónapra 16% illetve 8,1 százalékra emelkedett.
115000 120000 125000 130000 135000 140000
63.00%
64.00%
65.00%
66.00%
67.00%
68.00%
69.00%
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Nógrád megye - Munkaképes korúak aránya
Országos adatok - Munkaképes korúak aránya
Nógrád megye - Lakónépességből a 15-64 évesek száma (fő)
5
1.1.7 ábra A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója Nógrád megyei és országos szinten 2020-ban (Forrás: NFSZ idősoros adatai)
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójának emelkedése hátterében a koronavírus járvány hatásai állhatnak, a mutató júniusi tetőzését követően országosan csökkenő, Nógrád megyében pedig stagnáló, majd júliustól szeptemberig szintén csökkenő tendencia figyelhető meg, mely a járvánnyal kapcsolatos intézkedések enyhítésének tudható be.
A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy mindegyik korcsport esetén a férfiak vannak többségben: a legnagyobb különbség a nemek között a munkaképes kor elején, az első két kategória esetén tapasztalható. A legnagyobb foglalkoztatotti létszám a 40-49-es korcsoporthoz kötődik.
A foglalkoztatottak átlagéletkora Nógrád megyében növekszik – illeszkedve az országos tendenciához: míg 2011-ben 41,2 év volt a foglalkoztatottak átlagéletkora, addig 2016-ban már 42,2.
1.1.8 ábra: A foglalkoztatottak korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Nógrád megyében (Forrás: KSH) 8 553
10 457
12 294 9 935
3 500
5 424
7 649
11 307 9 515
2 214
0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000
15–29 30–39 40–49 50–59 60–
Nők - Nógrád megye - 2016 Férfiak - Nógrád megye - 2016
6
Amennyiben megvizsgáljuk a 15–74 éves foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását, megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb csoportja középiskolai végzettséggel rendelkezik Magyarországon. Ha kismértékben is, de az értettségi nélkül, szakmai végzettséggel és érettségivel, szakmai végzettséggel rendelkezők aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak alatt. Ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettséggel és az érettségivel, szakmai végzettség nélkül rendelkezők aránya nő.
Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019
8 általánosnál kevesebb 0,35% 0,45% 0,44% 0,43%
Általános iskola 8 osztálya 11,08% 11,17% 11,02% 10,74%
Középfokú végzettség
érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 29,89% 27,42% 28,08% 27,55%
érettségivel 34,40% 33,98% 33,60% 33,72%
Ebből:
szakmai végzettség nélkül 26,19% 33,05% 35,78% 37,03%
szakmai végzettséggel 73,81% 66,95% 64,22% 62,97%
Felsőfokú végzettség 24,27% 26,98% 26,87% 27,56%
Ebből:
főiskola vagy alapképzés 59,69% 58,53% 54,73% 54,46%
egyetem vagy mesterképzés 40,31% 41,47% 45,27% 45,54%
1.1.1. táblázat. A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon (Forrás: Lakossági munkaerő-felmérés, KSH)
Nógrád megyében az alkalmazásban állók száma 29.981 fő volt 2020 I. negyedévében. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 288.724 Ft volt, ami az országos bruttó átlagbér 75,14 %-a. Az alkalmazásban állók között nagyobb arányban vannak a fizikai foglalkozásúak (55,79 %) a szellemi foglalkozásúakhoz képest (44,15 %). A teljes munkaidőben állók között a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete közel 59 %-kal magasabb (363.141 Ft), mint a fizikai foglalkozásúaké (228.212 Ft). Amennyiben összevetjük ezen adatokat az előző év azonos időszakával, megállapíthatjuk, hogy mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete zsugorodott: a fizikai foglalkozásúak esetén közel 4 %-kal, míg a szellemiek esetén ~ 2 %-kal.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közigazgatás, védelem;
kötelező társadalombiztosítás kategóriában a legmagasabb, ezt az ipar és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak követik. A legnagyobb különbségek a szellemi és fizikai foglalkozásúak között a humán-egészségügyi, szociális ellátás, az ipar, valamint az információ, kommunikáció területeken tapasztalhatók.
7
1.1.9 ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként (közfoglalkoztatottakkal együtt) Nógrád megyében 2020. I. negyedévében (Forrás: KSH )
A foglalkoztatottak rész- vagy teljes munkaidős foglalkozásuk szerinti megoszlása alapján elmondhatjuk, hogy Magyarországon a részmunkaidős foglalkozásúak aránya alacsony: 2019-ben arányuk 6,64 % volt. A vizsgált időszak alatt a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya szinte folyamatosan növekedett 2015-ig, utána viszont arányuk csökkenésnek indult. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy részmunkaidős foglalkozást jellemzően nők vállalnak, arányuk minden vizsgált évben 62 % feletti, a teljes munkaidős állásúak között férfitöbblet jellemző, arányuk átlagosan ~55 % a 2011-2019- es időszak vonatkozásában.
1.1.10 ábra: A részmunkaidőben alkalmazásban állók arányának változása Magyarországon 2011 és 2019 között (Forrás:
KSH)
A munkanélküliségi ráta a 2010-2019-es időszak vonatkozásában csökkenő tendenciát mutatott a 2014-es évig, onnantól viszont kismértékű emelkedés jellemezte az adatokat. A 2017-es évben ismét csökkent a munkanélküliségi ráta, 2019-ben értéke 7,03 %, ami jelentősen meghaladja az országos adatot (3,41 %). Általánosságban megállapítható, hogy Nógrád megye adatai a vizsgált időszakban meghaladták az országos adatok értékeit,
0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, …
IPAR ÉPÍTŐIPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, …
INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG INGATLANÜGYLETEK SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI … ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST … KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ …
OKTATÁS HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABAD IDŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁS
szellemi foglalkozású fizikai foglalkozású összesen
6.60%
6.70%
6.80%
6.90%
7.00%
7.10%
7.20%
7.30%
7.40%
2 0 1 1 2 0 1 2 2 0 1 3 2 0 1 4 2 0 1 5 2 0 1 6 2 0 1 7 2 0 1 8 2 0 1 9
8
látható, hogy 2010 és 2014 között a megyének egyre jobban sikerült „felzárkózni” az országos értékekhez, utána viszont megfordult a pozitív irányú folyamat.
1.1.11 ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Nógrád megyében és Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
Amennyiben megvizsgáljuk a munkanélküliek számát korcsoportonként, megállapíthatjuk, hogy Nógrád megyében az életkor előrehaladtával alapvetően egyre alacsonyabb a munkanélküliek aránya. A nemek között azonban különbségek vannak ezen mutató tekintetében: a 30-39-es korcsoport kivételével mindegyik korcsoportban a nők munkanélküliek nagyobb arányban. Tehát általánosságban elmondhatjuk, hogy a munkanélküliség Nógrád megyében a nők körében jellemzőbb. A megye adatsorait összevetve az országos adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlása hasonlóan alakul.
1.1.12 ábra: A munkanélküliek korcsoport és nemek szerinti megoszlása 2016-ban Nógrád megyében (Forrás: KSH, Mikrocenzus)
A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy a munkanélküliek legnagyobb része általános iskolai 8. osztályos végzettséggel és érettségi nélkül, szakmai végzettséggel rendelkezett a vizsgált időszakban
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Munkanélküliségi ráta (%) - Nógrád megye Munkanélküliségi ráta (%) - országos adatok
0.00% 5.00% 10.00% 15.00% 20.00% 25.00% 30.00% 35.00% 40.00%
15–29 30–39 40–49 50–59 60-
munkanélküli összesen munkanélüli nő munkanélküli férfi
9
Magyarországon. A tendenciákat tekintve megállapítható, hogy az általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya növekedő tendenciát mutat, hasonlóan a felsőfokú végzettségűekéhez. Az adatokból kiolvasható, hogy szakmai végzettséggel egyre kisebb az esély a munkanélkülivé válásra.
Legmagasabb iskolai végzettség 2010 2015 2018 2019
8 általánosnál kevesebb 2,18% 2,66% 3,11% 2,91%
Általános iskola 8 osztálya 28,22% 30,79% 31,10% 31,01%
Középfokú végzettség
érettségi nélkül, szakmai végzettséggel 33,37% 29,74% 26,95% 26,51%
érettségivel 26,97% 27,68% 28,49% 27,36%
Ebből:
szakmai végzettség nélkül 29,87% 38,25% 44,31% 45,66%
szakmai végzettséggel 70,13% 61,75% 55,69% 54,34%
Felsőfokú végzettség 9,27% 9,14% 10,34% 12,21%
Ebből:
főiskola vagy alapképzés 68,13% 66,87% 56,95% 51,06%
egyetem vagy mesterképzés 31,87% 33,13% 43,05% 48,94%
1.1.2. táblázat: A 15–74 éves munkanélküliek létszáma legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Magyarországon 2010-2019 között (Forrás: Lakossági munkaerő-felmérés, KSH)
A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított aránya csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszak vonatkozásában, míg arányuk 2010-ben 14 % felett volt, 2019-re a 8,23 %-ot. Amennyiben megvizsgáljuk az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét, elmondható, hogy a legtöbb álláskereső általános iskolai végzettséggel rendelkezett a 2019-es évben. Őket a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűek, illetőleg a szakmunkás végzettségűek követik. Az álláskeresők között a legkevesebben azok vannak, akik egyetemi (1,60 %), avagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek (1,93 %).
Amennyiben a tendenciákat is elemezni szeretnénk, megállapíthatjuk, hogy a 2010-es évhez képest az álláskeresők között egyre kisebb mértékben találunk szakmunkás végzettségűeket, szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűeket, illetve főiskolával rendelkezőket. A többi kategóriára növekedő tendencia jellemző. Ezek a tendenciák illeszkednek az országos folyamatokhoz.
1.1.13 ábra: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Nógrád megyében 2019-ben (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázisa)
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők
Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők
Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők
Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők
Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők
10
Érdemes megvizsgálni a pályakezdő fialatok elhelyezkedési lehetőségeit is: 2014-től a pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya folyamatosan nőtt 2014-ig (9,36 %-ról 12,63 %- ra), ezután arányuk folyamatosan csökken. Ez a tendencia alapvetően igazodik az országos folyamatokhoz, annyi különbséggel, hogy országos szinten 2013-ban tetőzött a pályakezdő fiatalok álláskeresőkön beüli aránya.
1.1.14 ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők arányának változása Nógrád megyében és országos szinten 2010-2019 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
A Magyar Közlöny 164. számában megjelent a Kormány 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelete a 2017/2018. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2017/2018. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről. Ez alapján a 2017/2018-as tanévben induló képzésekben tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány- szakképesítések Nógrád megyében a következők: ács, épület- és szerkezetlakatos, gépgyártástechnológiai technikus, gépi forgácsoló, gyakorló ápoló, hegesztő, ipari gépész, kőműves, környezetvédelmi technikus, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépésztechnikus, műanyag feldolgozó, női szabó, pék, szerszámkészítő, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, vízgazdálkodó technikus, vízügyi szakmunkás (https://www.nkik.hu/).
1.1.3 A háztartások életszínvonala
A háztartások életszínvonalának elemzéséhez megyei bontású adatokat nem értünk el. Így a megyei elemzések helyett az Észak-magyarországi régió releváns adatsorait, illetve az országos adatokat mutatjuk be.
Az Észak-magyarországi régióban a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme folyamatosan nő a vizsgált időszak alatt: 2018-ban 1.647.616 Ft volt, ez a 2010-es bázis évhez képest több mint 60 %-os növekedést jelent. Az országos adatok minden vizsgált évben meghaladják a régió értékeit, a jövedelmi különbségek a régió és az országos átlag között növekvő tendenciát mutatnak.
7.00%
8.00%
9.00%
10.00%
11.00%
12.00%
13.00%
14.00%
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya - Nógrád megye Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (%) - országos adatok
11
1.1.15 ábra: A háztartások egy főre jutó éves bevétele és jövedelme 2010-2018 között az Észak-magyarországi régióban és Magyarországon (Forrás: KSH)
Az Észak-magyarországi régióban a súlyos anyagi deprivációban érintett személyek és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya növekedő tendenciával volt jellemezhető a 2013-as évig, utána viszont az arányuk csökken. Hasonló tendencia jellemző a szegények arányára, csak ott a 2014-es év volt a trendfordító.
1.1.16 ábra: Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés alakulása az Észak-magyarországi régióban 2011-2017 között (Forrás: KSH)
Összevetve az országos adatokkal a régió mutatóit, megállapítható, hogy az Észak- magyarországi régió értékei mind a négy mutató esetén meghaladják az országos adatokat. A legnagyobb eltérés a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányában tapasztalható: az Észak-magyarországi régióban 36 %-ot meghaladó ezen
0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 1 200 000 1 400 000 1 600 000 1 800 000 2 000 000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Bruttó jövedelem - Észak-magyarországi régió Bruttó jövedelem - országos adat
0 10 20 30 40 50
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Szegények aránya (relatív jövedelmi szegénység, OECD2, medián60) (%) Súlyos anyagi deprivációban érintett személyek aránya (%)
Nagyon alacsony munkaintenzitású (0-0,2) háztartásokban élő személyek aránya a 0-59 éves népességben)
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (%)
12
lakosság aránya, míg az országos érték a 20 %-ot sem éri el. Ezen társadalmi csoportok felzárkóztatására kiemelt figyelmet kell a jövőben fordítani.
1.1.17 ábra: Az Észak-magyarországi régió szegénység vagy társadalmi kirekesztődés adatainak összehasonlítása az országos adatokkal 2017-ben (Forrás: KSH, összefoglaló táblák)
Az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya 2012-ben volt a legmagasabb Magyarországon a 2010-2018-as időszak vonatkozásában (ekkor 10,3 % volt a mutató értéke), utána viszont arányuk folyamatos csökkenésnek indult, 2018-ban a mutatószám értéke 3,7 %.
Az egy főre jutó személyes fogyasztás 1.087.216 Ft volt 2018-ban az Észak-magyarországi régióban. Ez több mint 9 %-kal haladja meg az előző év értékét. Az Észak-magyarországi háztartások a legtöbbet élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költöttek 2018-ban. Ezt a kategóriát a hús, hírközlés és kultúra, szórakozás követi.
Mutatók Összeg (Ft) Megoszlás (%)
Élelmiszerek és alkoholmentes italok 295.203 27,15%
Hús összesen 81.876 7,53%
Hírközlés 73.613 6,77%
Kultúra, szórakozás 63.732 5,86%
Tej, tojás, sajt összesen 44.949 4,13%
Ruházat és lábbeli (szolgáltatással együtt) 44.125 4,06%
Zöldség és burgonya összesen 33.854 3,11%
Dohányáruk 30.652 2,82%
Gyümölcs összesen 17.346 1,60%
Szeszes italok összesen 12.551 1,15%
Oktatás 6.539 0,60%
Összesen 1.087.216 100,00%
1.1.3. táblázat: A háztartások egy főre jutó éves fogyasztási kiadása az Észak-magyarországi régióban 2018-ban (Forrás:
KSH) 0
5 10 15 20 25 30 35 40
Szegények aránya (relatív jövedelmi szegénység, OECD2,
medián60) (%)
Súlyos anyagi deprivációban érintett személyek aránya (%)
Nagyon alacsony munkaintenzitású (0-
0,2) háztartásokban élő személyek aránya
a 0-59 éves népességben)
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek
aránya (%) Észak-magyarországi régió Magyarország
13
1.1.4 Oktatás
Óvoda, általános iskola, gimnázium
Nógrád megyében 2010 és 2018 között az óvodai feladatellátási helyek száma nagyon minimális változást mutat, a vizsgált 8 évben összességében eggyel csökkent. Ennek köszönhetően a férőhelyek száma sem változott érdemben.
1.1.18 ábra: Óvodai és általános iskolai feladatellátási helyek száma Nógrád megyében 2010-2018 között (forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
2010 óta a megyében mintegy 30 fővel csökkent az óvodapedagógusok létszáma. Jelenleg a 135 intézmény, 7368 férőhelyére 569 óvodapedagógus jut.
1.1.19 ábra: Óvodapedagógusok és általános iskolai főállású pedagógusok 2010-2018 között Nógrád megyében (Forrás:
KSH tájékoztatási adatbázis)
Az általános iskolai feladatellátási helyek száma 2012-ig csökken, majd 2017-ig növekszik.
2010-hez képest jelenleg nyolccal több általános iskola van Nógrád megyében. Az általános
0 20 40 60 80 100 120 140 160
2010.
év
2011.
év
2012.
év
2013.
év
2014.
év
2015.
év
2016.
év
2017.
év
2018.
év
2019.
év Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db)
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt)
(fő)
Általános iskolai főállású pedagógusok száma
2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év
14
iskolai oktatásban résztvevők száma azonban ellentétes trendet mutat, a vizsgált nyolc év alatt több mint 2500-zal kevesebben járnak az intézményekbe. A főállású pedagógusok száma, a 2013-2015-ös időszakot leszámítva, szintén csökkent, 2010-hez képest közel 90 fővel.
Jelenleg a 109 általános iskolai feladatellátási helyen 1390 főállású pedagógus dolgozik, az intézményekbe 13550 tanuló jár.
A gimnáziumi feladatellátási helyek száma 2014-ig mutat növekedést. A 2014-es csúcshoz (22) képest 2018-ra a gimnáziumok száma néggyel csökkent. A gimnáziumokban tanító főállású pedagógusok számáról a KSH csak 2016-tól közöl adatokat. Nógrád megyében a számuk a vizsgált három év adatai alapján fokozatosan növekszik. A kollégiumi feladatellátási helyek tekintetében nem történt jelentős változás a vizsgált időszak alatt, jelenleg 8 ilyen intézmény működik a megyében.
1.1.20 ábra: Óvodai férőhelyek és általános iskolai tanulók száma 2010-2018 között Nógrád megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
Felsőoktatás
Nógrád megye felsőoktatási helyzete az elmúlt 10 évben jelentős változásokon ment át.
2013-ban bezárt a salgótarjáni főiskola, amely a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kihelyezett tagozataként negyven éven át működött, így Nógrád megye felsőoktatási hozzáférés nélkül maradt. Az új felsőoktatási stratégia keretein belül azonban, a megyei felsőoktatási elérés elősegítése érdekében az Óbudai Egyetem Salgótarjánban kihelyezett központot hozott létre Salgótarjáni Képzési Központ és Kutatóhely néven. A központ oktatási portfóliója jelenleg két képzést tartalmaz: Műszaki Felsőoktatási Szakképzés, valamint mérnökinformatikus alapképzés. Ezeken belül az alábbi specializációk jelennek meg:
Műszaki Felsőoktatási Szakképzés:
• Gépészet
• Elektrotechnika-elektronika
• Könnyűipar
• Nyomdaipar
• Környezetvédelem és vízgazdálkodás
0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 18000
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
(fő)
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban
2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év
15 Mérnökinformatikus alapképzés:
• Big Data és üzleti intelligencia
A képzési struktúra kialakításánál a központ figyelembe vette a helyi vállalkozások igényeit, ennek ellenére tényleges oktatás minimális létszámmal az informatika területén folyik.
Szakképzés
A Nógrád megyében 8 darab működő szakképzőhely a Nógrád Megyei Szakképzési Centrum tagintézményeiként üzemel. A szakképzési centrum fő feladataként szakiskolai és szakközépiskolai nevelést-oktatást, HÍD programok keretében folyó képzést folytat, esti, levelező formájú felnőttoktatást, valamint kollégiumi nevelést és gimnáziumi képzést is ellát.
Intézmény neve Település
Nógrád Megyei SZC Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Salgótarján Salgótarjáni SZC Táncsics Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Salgótarján Salgótarjáni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája és Szakiskolája
Salgótarján Salgótarjáni SZC Borbély Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája,
Szakiskolája és Kollégiuma Salgótarján
Salgótarjáni SZC Fáy András Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma
Bátonyterenye Nógrád Megyei SZC
Szondi György Technikum és Szakképző Iskola
Balassagyarmat
Salgótarjáni SZC Szent-Györgyi Albert Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája Balassagyarmat
Salgótarjáni SZC Mikszáth Kálmán Gimnáziuma, Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája és Szakiskolája Balassagyarmat
1.1.4.táblázat A Nógrád Megyei Szakképzési Centrum tagintézményei (Forrás: http://www.sszc.hu/)
A szakképzési centrum salgótarjáni, balassagyarmati és bátonyterenyei tagintézményeiben mintegy 45 szakmát oktatnak. A képzési portfólió jól illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez, a 21/2019. (II. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján meghatározott Nógrád Megyei hiányszakmák 78 %-a megszerezhető a szakképzési centrum valamelyik tagintézményében.
A hiányszakmák közül az alábbiak nem szerezhetők meg a megyében: ipari gépész, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, autószerelő.
16 Összegzés
Nógrád megye egyik legjelentősebb problémája az országos átlagot meghaladó népességcsökkenés. Ez egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási mérlegből ered. Az elöregedő társadalom és a munkaképes korúak csökkenése tovább ronthatja a munkaerőpiaci helyzetképet. Éppen ezért a fejlesztések tervezésénél fontos terület lehet a megye népességmegtartó erejének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra.
Munkanélküliség terén a megye szintén az országos átlagnál rosszabbul teljesít.
Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a munkanélküliség, csökkenő tendenciát mutat, a családok bruttó jövedelme és az egy főre jutó személyes fogyasztás pedig növekszik régiós szinten. A régiós bruttó átlagkereset az országos átlagkereset 90%-a.
Az általános iskolai, óvodai és gimnáziumi ellátás esetében csökkenés figyelhető meg. A szakképzési portfóliót tekintve a megye jó ellátottságú, azonban egyes hiányszakmák képzésének bevezetése még javasolt. A felsőoktatási képzés csak kihelyezett képzési központ útján valósul meg, a megye felsőoktatási elérése fejlesztésre szorul.
17
1.2 Gazdaság
1.2.1 Ágazati fókuszú elemzés
Nógrád megye átfogó gazdasági helyzetértékelése
A 2010-es évek elején Nógrád megye minden gazdasági indikátorban az utolsó helyen szerepelt mely állapot mára semváltozott, a megye azonban minden mutatóját tekintve tudott fejlődni. Általánosságban elmondható, hogy a megye gazdasága az elmúlt tíz évben erősödött.
Az idei év gazdasági mutatóit 2020. I. félévében - elsősorban márciustól - jelentősen befolyásolta a koronavírus járvány és annak megfékezésére hozott intézkedések. Az egészségügyi vészhelyzet miatt a telephelyi adatok alapján az ipar teljesítménye 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 21%, a beruházások volumene 30%-kal csökkent.
Június végén 1,3 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk számottevően - 57%-kal - nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya 10%-ról 16%-ra emelkedett.
(Fókuszban a megyék - 2020. I. félév, Nógrád megye)
A megye ágazati sajátosságainak szempontjából külön kiemelhető a feldolgozóipar és a kereskedelem, hiszen olyan gazdasági teljesítménnyel bírnak, mely komoly hatással van a megye gazdaságának egészére.
Nógrád megyében az egy főre jutó bruttó hazai termék kisebb megtorpanásokkal, de folyamatosan nőtt a vizsgált időszak alatt. Amennyiben a 2010-es évet vesszük bázisul, 2019-re az egy főre jutó GDP bővülésének nagysága megegyezik az országos növekedés mértékével (~60 %). Nógrád megye értékei a vizsgált időszak alatt 2012-ben távolodtak el legnagyobb mértékben az országos adatoktól, ekkor az országos egy főre jutó GDP csupán 45
%-át érte el. A 2012-es időszaktól kezdődően a megye bizonyos mértékben elkezdett felzárkózni az országos átlaghoz, de a folyamat nem egyenletes, visszaesés tapasztalható 2016-ban. Összességében elmondható, hogy a megyének 2018-ra sikerült visszakerülni a 2010-es pozíciójához: ekkor ismét 45 % közelébe került az egy főre jutó GDP az országos átlaghoz képest.
18
1.2.1 ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása (eFt) Nógrád megyében és az országos adatokhoz viszonyítva 2010-2018 között (%) (Forrás: KSH)
Nógrád megyében a vizsgált időszakban a 2015. évi kisebb mértékű csökkenéstől eltekintve általános tendenciaként megállapítható, hogy a regisztrált társas-, és önálló vállalkozások száma fokozatosan nőtt. Országos viszonylatban hasonló tendencia figyelhető meg, szintén a 2015-ös évben tapasztalható egy kisebb visszaesés, de ezt leszámítva a növekedés folyamatos és egyenletes. A megye társas vállalkozásai az országos gazdálkodói kör 1%-t képviselik.
1.2.2. ábra: Regisztrált (társas és önálló) vállalkozások száma Nógrád megyében 2011-2019 (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)
A megye gazdasági szerkezetére általánosságban jellemző a vizsgált időszak egészében a kisvállalkozások, és ezen belül is a mikrovállalkozások meghatározó szerepe. Részarányuk mindvégig 98% körül mozgott, így megállapítható, hogy a méretnagyság tekintetében a megyében a kisvállalkozások túlsúlya a jellemző. A közép-, és nagyvállalatok alacsony számuk ellenére azonban meghatározó szerepet töltenek be a megye gazdasági teljesítményében.
A mikro- és kisvállalkozói kör elsősorban a szolgáltató szektorban, azon belül is a kereskedelemben és az építőiparban végezte tevékenységét elsődlegesen, de kisebb arányban minden
0 500 1 000 1 500 2 000 2 500
41.50%
42.00%
42.50%
43.00%
43.50%
44.00%
44.50%
45.00%
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Nógrád (ország összesen=100%) Nógrád megye GDP/fő (eFt)
19
ágazatban jelen voltak. A közép-, és nagyvállalkozások alacsonyabb számuk miatt már nem voltak jelen minden ágazatban, elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedtek, de volt, aki szállítással, raktározással foglalkozott, ugyanakkor ide sorolható több mezőgazdasági és energiaszektorhoz tartozó szereplő is.
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Regisztrált
vállalkozások (társas,
önálló) Nógrád megye 22.999 23.050 23.351 23.404 23.207 23.497 23.757 24.189 24.681 Kisvállalkozás (0-49 fő) 22.934 22.990 23.295 23.355 23.156 23.456 23.717 24.149 24.638
Középvállalkozás (50-
249 fő) 53 50 47 40 40 32 29 30 35
Nagyvállalkozás (250 fő
és felette) 11 10 9 9 11 9 11 10 8
1.2.1. táblázat: Regisztrált vállalkozások (társas és önálló) Nógrád megyében méretnagyság szerinti bontásban 2011 – 2019 között (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)
A táblázat adataiból szembetűnik, hogy a vállalkozói kör összetételén belül számottevő átrendeződés nem történt, az induló vállalkozások többnyire a kisvállalkozások számát gyarapították.
Nógrád megye ágazati szerkezetében jellemzően nem történt jelentős változás az utóbbi években, a feldolgozóipar és azon túl a tercier szektoron belül a kereskedelem dominált. A megye gazdasági teljesítményében a feldolgozóiparnak, azon belül is a gépiparnak és a kohászatnak volt meghatározó szerepe az elmúlt időszakban, ezek húzóágazatnak tekinthetők.
2010 és 2018 között Magyarországon területenként eltérő ütemű fejlődés jellemezte a beruházásokat, a legjelentősebb beruházások az észak-magyarországi és észak-alföldi megyéket érintették, a Nógrád megyei adatokat a nemzetgazdasági adatokkal összevetve azonban láthatjuk, hogy a megye csak csekély részarányt képviselt ebből, utolsó helyen áll a megyék rangsorában. (2018. évi nemzetgazdasági beruházások Nógrád megyében 50.849 millió forint, nemzetgazdaság összesen: 8.746.212 millió forint)
A vizsgált időszak elején Nógrád megyében a legjelentősebb, egy milliárd forintot meghaladó beruházások öt ágazatban valósultak meg: gépipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés és nem anyagi ágak, melyek a 2011. évi megyei beruházási érték több, mint 70%-t tették ki. A két legnagyobb volumenű beruházás a gépiparban és a kereskedelemben valósult meg.
1.2.3 ábra: Tárgyévi beruházási értékek ágazati megoszlása Nógrád megyében 2011-ben (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
20
A későbbi években az előbbiekben kiemelt két ágazat beruházási értékeinek volumene csökkent és a nem anyagi ágak mellett előtérbe kerültek az “egyéb ágazatok” (bányászat, textilipar, fa-, papír-, bútor-, nyomdaipar, nemfém ásványi termékek gyártása, egyéb feldolgozóipar, vendéglátás). A megyébe áramló külföldi tőke jelentős részét - több, mint háromnegyedét - a gépipar mellett, a kohászatba, vegyiparba fektették be.
A nem anyagi ágak továbbra is élen jártak a beruházások tekintetében, 2013-ban a legnagyobb volumenű, - több, mint 7 milliárd Ft értékű - beruházások ezen ágazatokban valósultak meg.
A vizsgált időszak egészét tekintve elmondhatjuk, hogy míg 2010-ben Nógrád megye gazdasági-infrastrukturális elmaradottsága miatt kevésbé volt vonzó a befektetők számára - a gazdálkodók ebben az évben 15.866 millió Ft-ot fordítottak beruházási célra, - a Nógrád megyei nemzetgazdasági beruházási érték 2018-ra 50.849 millió Ft-ra növekedett a megyében, ezzel a 2013. évi 25.717 millió Ft tárgyévi beruházási érték 2018-ra 5 év alatt közel a duplájára nőtt.
A Nógrád megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2020. I. félévében 19 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, a koronavírus járvány által előidézett kedvezőtlen gazdasági helyzet hatására 30%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A csökkenés mértéke alapján Nógrád a nagyobb visszaesést mutató megyék közé tartozott, a II. negyedévi teljesítmény volumene 36%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától.
A beruházásokról elmondhatjuk, hogy koncentráltak voltak, a fejlesztési források 51%-t a feldolgozóiparban, de 9%-t a mezőgazdaságban használták fel. Az agrárium beruházásainak volumene 38%-kal bővült, mely alapján fejlődő ágazatként tekinthetünk rá. A feldolgozóiparé igaz ugyan, hogy 44%-kal visszaesett, de még így is a feldolgozóiparon belül valósultak meg a gép-, berendezés gyártása területén, illetve a gumi-, műanyag-, és építőanyag-iparban a legnagyobb értékű beruházások. A belföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke 49%-kal esett vissza.
Az ipari értékesítés volumene a termeléshez hasonlóan 22%-kal esett vissza, a teljesítménycsökkenéshez a gépipar egyes ágazatainak, valamint a fémfeldolgozás és kohászat termeléskiesése járult hozzá. A belföldi eladások elmaradásához többek között a járműgyártás szűkülő értékesítési lehetőségei járultak hozzá leginkább, az export volumene szintén 22%-ot zuhant, itt szintén a gépipar, melyen belül főként a járműipar játszott meghatározó szerepet.
Az országos tendenciához hasonlóan a Nógrád megyei építőipari szervezetek megrendelései is csökkentek, 2020. I. félévében az előző év azonos időszakához képest volumenében 23%- kal kevesebb új szerződést kötöttek. (Fókuszban a megyék - 2020. I. félév, Nógrád megye) A 2010-2018-as időszakot tekintve Nógrád megye exporttevékenységéről megállapítható, hogy a 2013-as év kisebb és a 2018-as év számottevőbb csökkenésétől eltekintve a megyében realizált exportbevételek folyamatosan emelkedő tendenciát követtek. Az országos trendekkel összevetve az általános növekvő tendencia párhuzamba állítható, viszont míg a megyei viszonylatban két alkalommal is visszaesés volt tapasztalható, nemzetgazdasági szinten egy 2016. évi visszaeséstől eltekintve az exportbevételek növekedése folyamatos.
21
1.2.4 ábra. Nógrád megyei exportbevételek millió forintban 2010-2018 között (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
Nógrád megyében a 2010-2017 időszakot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az exportbevételek túlnyomó hányadát a gépipar adta. Jelentősnek mondhatjuk még emellett a kohászatból és az úgynevezett “egyéb ágazatokból” (bányászat, textilipar, fa-, papír-, bútor-, nyomdaipar, nemfém ásványi termékek gyártása, egyéb feldolgozóipar, vendéglátás) származó bevételeket összességében, de a megfigyelt időszak végére jelentős emelkedést tapasztalhatunk a vegyiparban, közlekedésben és a nem anyagi ágakban is.
1.2.2 táblázat: Nógrád megyei exportbevételek millió forintban ágazati bontásban 2010-2017 között (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
A 2018-as exportbevételek ágazati megoszlásának szemléltetését az alábbi ábra szolgálja, melyből jól látható a feldolgozóipar kimagasló aránya a többi ágazathoz képest.
22
1.2.5 ábra: Nógrád megye exportbevétele ágazati bontásban a 2018-as évben (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
Az egészségügyi vészhelyzet 2020. I. félévében (elsősorban márciustól) az export folyamatokra is hatással volt, az export volumene 22%-t zuhant, melyben a gépipar és ezen belül főként a járműipar játszott meghatározó szerepet. (Fókuszban a megyék - 2020. I. félév, Nógrád megye)
Nógrád megye ágazati sajátosságait megfigyelve kiemelhetjük a feldolgozóipar és a kereskedelem, mint húzóágazatok elsődleges szerepét, mely a TOP 50 gazdálkodói körben még koncentráltabban van jelen. A 2018-as évben a kiemelt vállalatok közül 34 a feldolgozóiparban, 6 cég pedig a kereskedelem területén folytatta tevékenységét, mely vállalkozások a TOP 50 gazdálkodói kör 80%-t alkotják.
Sorszám Név Nettó árbevétel
millió FT
1. MAHLE COMPRESSORS HUNGARY KFT. 44.189
2. MITSUBA AUTOMOTIVE SYSTEMS OF EUROPE AUTÓALKATRÉSZ GYÁRTÓ KFT.
28.713
3. HI-LEX HUNGARY KÁBELRENDSZER GYÁRTÓ KFT. n.a.
4. MAGNA CAR TOP SYSTEMS KFT. n.a.
5. OUTKUMPU DISTRIBUTION HUNGARY KFT. n.a.
6. TREDEGAR FILM PRODUCTS TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT.
n.a.
7. SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a.
8. NIDEC GPM HUNGARY KFT. n.a.
9. PARAT UNGARN KFT. n.a.
10. BABLENA TRADE KERESKEDELMI KFT. 7.767
11. WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
6.742 12. "CSÉPE ÉS TÁRSAI" ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRUFORGALMAZÓ
KFT.
6.694
13. BALOBAU NAGYKERESKEDELMI KFT. 6.640
14. REINING TRANSPORT LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KFT.
n.a.
23
Sorszám Név Nettó árbevétel
millió FT
15. U ÉS U ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ KFT. n.a.
16. ZENTIS HUNGÁRIA GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ BT. n.a.
17. HUNGARY ENBI KFT. n.a.
18. HANON SYSTEMS AUTO PARTS HUNGARY KFT. n.a.
19. SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT. 3.288
20. IPOLY ERDŐ ZRT. 3.256
21. POWER WASHING KFT. n.a.
22. ALUTECH IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
23. COM AGRO-SARDO MEZŐGAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KFT. 2.702
24. DELTA-TECH MÉRNÖKI IRODA KFT. n.a.
25. AFT-HUNGARY KFT. n.a.
26. ELIN METAL KFT. n.a.
27. STRAUTMANN GÉPGYÁRTÓ HUNGÁRIA KFT. n.a.
28. NUOVI PRODOTTI FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉKEKET GYÁRTÓ KFT.
n.a.
29. MEFFERT HUNGÁRIA FESTÉKGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. n.a.
30. NÓGRÁDI VEGYIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 2.037 31. GRÁNIT PLUSZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1.861 32. AGRO-DIAMOND MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS
SZOLGÁLTATÓ KFT.
n.a.
33. R-CARNET SERVICE KFT. n.a.
34. PIRAZOL GYÁRTÓ-KERESKEDŐ SZOLGÁLTATÓ KFT. 1.775
35. ALUFLEX TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.688
36. REGY METAL IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
37. DI-CARE EGÉSZSÉGÜGYI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.
1.619 38. PALÓC-COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 1.610 39. SALGÓ VAGYON S.TARJÁNI ÖNKORMÁNYZATI
VAGYONKEZELŐ ÉS TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KFT.
1.444
40. BEPELOG LOGISZTIKAI ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.417
41. CAFÉ FREI VENDÉGLÁTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.413
42. BERKENYE FALUSZÖVETKEZET 1.409
43. FINI PLUS ÉLELMISZERIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.374
44. CAFÉ FREI CENTRAL EUROPE KFT. 1.344
45. PROFILPLAST MŰANYAGTERMÉKGYÁRTÓ KFT. n.a.
46. BÁTONY-METÁLL IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 1.299
47. NATURELAND EGÉSZSÉGCENTRUM
GYÓGYTERMÉKFORGALMAZÓ ZRT.
n.a.
48. VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. 1.281
49. KAMILLA-FŐTÉR GYÓGYSZERTÁR BT. n.a.
50. BUGYI FERENC SZÁLLÍTMÁNYOZÓ KFT. n.a.
1.2.3 táblázat: Nógrád megye 50 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozása 2018-ban (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
A Nógrád megyei munkavállalók több, mint 40%-a a TOP 50 vállalkozás egyikében állt alkalmazásban. Az 50 legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalat közül 3 olyan vállalkozás volt, mely több mint 500 főt foglalkoztatott, ezek mindegyike a feldolgozóiparban végezte tevékenységét.
24
Sorszám Név állományi Átlagos
létszám fő
1. MAHLE COMPRESSORS HUNGARY KFT. 792
2. WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
633
3. SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a.
4. MITSUBA AUTOMOTIVE SYSTEMS OF EUROPE AUTÓALKATRÉSZ GYÁRTÓ KFT.
474
5. HI-LEX HUNGARY KÁBELRENDSZER GYÁRTÓ KFT. n.a.
6. REINING TRANSPORT LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KFT. n.a.
7. IPOLY ERDŐ ZRT. 259
8. SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT. 238
9. NIDEC GPM HUNGARY KFT. n.a.
10. MAGNA CAR TOP SYSTEMS KFT. n.a.
11. VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. 204
12. LAHA FACILITY LTD. MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE n.a.
13. HUNGARY ENBI KFT. n.a.
14. PARAT UNGARN KFT. n.a.
15. AFT-HUNGARY KFT. n.a.
16. ELIN METAL KFT. n.a.
17. ALUTECH IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
18. TREDEGAR FILM PRODUCTS TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI FT. n.a.
19. STRAUTMANN GÉPGYÁRTÓ HUNGÁRIA KFT. n.a.
20. HANON SYSTEMS AUTO PARTS HUNGARY KFT. n.a.
21. AXAMO RUHÁZATI KFT. n.a.
22. PALÓC-COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 105
23. RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT. 102
24. ZENTIS HUNGÁRIA GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ BT. n.a.
25. DELTA-TECH MÉRNÖKI IRODA KFT. n.a.
26. "CSÉPE ÉS TÁRSAI" ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRUFORGALMAZÓ KFT. 87
27. CAFÉ FREI CENTRAL EUROPE KFT. 86
28. SALGÓ VAGYON S.TARJÁNI ÖNKORMÁNYZATI VAGYONKEZELŐ ÉS TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KFT.
81
29. AGROMÉRA MEZŐGAZDASÁGI ZRT. 78
30. COM AGRO-SARDO MEZŐGAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KFT. 77
31. LEBOL BERUHÁZÁS-SZERVEZŐ ÉS -LEBONYOLÍTÓ KFT. 75
32. BALOBAU NAGYKERESKEDELMI KFT. 74
33. MNG ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRU NAGY ÉS KISKERESKEDELMI KFT. n.a.
34. ALUFLEX TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. 68
35. BÁTONY-METÁLL IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. 67
36. U ÉS U ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ KFT. n.a.
37. VASSZER-RAKTÁRTECHNIKA RAKTÁRTECHNIKAI KFT. 57
38. ALFA 333 GROUP KFT. 57
39. PIRAZOL GYÁRTÓ-KERESKEDŐ SZOLGÁLTATÓ KFT. 51
40. DEEPCLEAN KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
41. "K & K ENERGY SERVICE" KÖRNYEZETVÉDELMI, ÉPÍTŐIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.
n.a.
42. TARJÁN GLASS KFT. n.a.
43. NÓGRÁDI VEGYIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. 48 44. NUOVI PRODOTTI FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉKEKET GYÁRTÓ KFT. n.a.
45. SVG-HUNGARY GÉPGYÁR ZRT. 47
46. REGY METAL IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. n.a.
47. R-CARNET SERVICE KFT. n.a.
48. NÓGRÁDKER ZRT. n.a.
49. BERKENYE FALUSZÖVETKEZET 44
50. TERCIÓ SALES KERESKEDELMI KFT. 44
1.2.4 táblázat: Nógrád megye 50 legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozása 2018-ban (Forrás: TOP 50 - Nógrád megye)
